Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

1975. OKTÓBER 34., PÉNTEK Lázár György íeningrádhm Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön délelőtt a szovjet kor­mány külön repülőgépén Le- ningrádba érkezett. A leningrádi pulkovói repü­lőtéren, melyet ebből az alka­lomból a magyar kormányfőt üdvözlő felirattal szovjet és magyar zászlókkal díszítettek fel, Lázár Györgyöt és a kísé­retében levő személyiségeket a terület és a város vezetői fo­gadták. Ott volt A. N. Sibalov, a leningrádi területi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, O. I. Arisztov, a városi pártbizottság első titkára és M. D. Filonov, a városi tanács végrehajtó bizottsága elnöké­nek első helyettese. Kijöttek a repülőtérre a város üzemeinek és intézményeinek képviselői, a Leningrádban tanuló magyar diákok is, hogy üdvözöljék a kormányfőt. A miniszterelnök és a kísé­retében levő személyiségek csaknem két teljes napot tölte­nek a Szovjetunió második legnagyobb és történelmi ne­vezetességekben, forradalmi hagyományokban talán leggaz­dagabb városában. A lenin­grádi látogatásra a magyar miniszterelnököt elkísérte M. A. Leszecsko szovjet minisz­terelnök-helyettes, V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és V. F. Grúbja- kov, a külügyminisztérium ötödik európai osztályának vezetője. A repülőtérről a kormányfő ZIL gépkocsin, akárcsak Moszkvában motoros rendőrök kíséretében, magyar és szov­jet zászlókkal fellobogózott ut­cákon, integető leningrádiak sorfala között tette meg az utat a Néva folyó egyik szige­tén levő kormányrezidenciáig. Útközben a vendégek gépko­csikaravánja néhány percre megállt a város határában, a Moszkva sugárút torkolatánál, ahol nemrégiben a győzelem 30. évfordulója alkalmából új, több szoborcsoportból álló mo­numentális gránit emlékművet avattak fel Leningrad védői­nek tiszteletére. Az emlékmű­vet Ludmilla Belova ja, a vá­rostörténeti múzeum igazgató­ja mutatta be. Lázár György vörös szegfűcsokrot helyezett el az emlékműnél, s egyperces némasággal adózott a Nagy Honvédő Háborúban elesett le­ningrádi hősök emlékének. Csütörtökön délután Lázár György és kísérete a Vlagyi­mir Iljics Leninről elnevezett leningrádi optikai-mechanikai egyesülés — rövidített nevén LOMO — központjába látoga­tott el. A LOMO, amely jelenleg a legnagyobb, optikai műszer- gyártással foglalkozó szovjet vállalat, több mint tíz évvel ezelőtt jött létre négy hasonló profilú üzem egyesüléséből, s az eltelt időszakban végrehaj­tott nagyarányú technikai re­konstrukció eredményekéit ennek a cégnek a nevét ma mindenütt a világon ismerik, termékeit pedig több mint nyolcvan ország vásárolja. Hazánk miniszterelnökét a LOMO vezérigazgatói irodájá­ban R. M. Kaserinyinov, az egyesülés műszaki igazgatója tájékoztatta a több mint húsz­ezer dolgozót foglalkoztató vállalat eredményeiről, a hozzá tartozó üzemek termékeiről, a munkaszervezés, az automa­tikus irányító rendszerek al­kalmazásának időszerű kérdé­seiről. Kaserinyinov egyebek között elmondotta, hogy a LOMO rendkívül széles gyárt­Leningrád lakosai szívélyes fogadtatásban részesítették a váro­sukba látogató Lázár Györgyöt, a magyar Minisztertanács elnökét. mányválasztékot készít a spektrális műszerektől a te­leszkópokig, a lézergeneráto­roktól a fényképezőgépekig. A magyar vendégek és a ve­lük együtt érkezett szovjet személyiségek, köztük Mihail Leszecsko szovjet miniszterel­nök-helyettes, ezután több mint egy órán át ismerkedtek a LOMO üzemeivel és termé­keivel. Érdeklődéssel tekintet­ték meg egy nemrégiben piac­ra került új szovjet amatőr filmfelvevő, a LOMO—214 tí­pusú felvevő gyártását, vala­mint azokat a futószalagokat, amelyeken a világszerte is­mert és közkedvelt, s emellett rendkívül olcsó Szmena és Ljubitel típusú amatőr fény­képezőgépek készülnek. Az egyesülés bemutatóter­mében Lázár György nagy fi­gyelemmel szemlélte meg a világ jelenlegi legnagyobb csillagászati teleszkópjának makettjét. A teleszkóp, amely a LOMO mérnökeinek egyik büszkesége, a közelmúltban készült el, s jelenleg az Észak- Kaukázusbam működik. Műkö­dése közben tekintették meg a magyar vendégek a LOMO- ban gyártott különböző ren­deltetésű elektronmikroszkó­pokat és a gyógyászatban, a biológiában, de még a krimi­nalisztikában is egyre széle­sebben alkalmazott lézergene­rátorokat. Az üzemlátogatás a modem technológiai fejlesztés és az üzemszervezés problémáival összefüggő rendkívül érdekes eszmecserével ért véget. Szóba kerültek a LOMO és a hasonló profilú hazai vállalatok közöt­ti fokozottabb együttműködés kialakításának lehetőségei is. A látogatás után a minisz­terelnök és kísérete a Piszkar- jov emléktemetőhöz hajtatott, hogy lerója kegyeletét annak a hatszázezer leningrádi lakos­nak az emléke előtt, akik a hitleri fasizmus elleni küzde­lem idején, Leningrad kilenc- száz napos blokádja alatt vesz­tették életüket, s akiket ebben a temetőben helyeztek örök nyugalomra. Leningrad hős védőinek em­lékművénél Lázár György ko­szorút helyezett el. A minisz­terelnök tiszteletére az emlék­mű előtt katonai díszőrség so­rakozott fel. Eljátszották a magyar és a szovjet himnuszt, majd a díszőrség katonái dísz­lépésben vonultak el a ma­gyar és szovjet hivatalos sze­mélyiségek előtt. A Piszkar- jov emléktemető múzeumá­nak vendégkönyvében Lázár György ezt a bejegyzést hagy­ta: „Mély tisztelettel hajtjuk meg fejünket Leningrád hős védőinek emléke előtt”. A késő délutáni órákban miniszterelnökünk és kísére­tében levő személyiségek láto­gatást tettek a leningrádi terü­leti szovjet végrehajtó bizott­ságán. A, N. Sibalov, a végre­hajtó . bizottság elnöke kelle­mes leningrádi tartózkodást kívánt a magyar kormány el­nökének, majd tájékoztatta a területnek és Leningrádnak a kilencedik szovjet ötéves terv teljesítésében elért kiemelkedő eredményeiről a vendégeket. Este a Kirov opera- és ba­lettszínház előadását, a Borisz Godunovot tekintette meg Lázár György. . A nők világkongresszusán Ma: plenáris ülés A nők nemzetközi éve alkal­mából Berlinben ülésező nem­zetközi kongresszus munkabi­zottságainak szerkesztő bizott­ságai csütörtök délelőtt a do­kumentum megszövegezéséről tárgyaltak. A végleges szöve­get a kilenc bizottság pénte­ken terjeszti a kongresszus plenáris ülése elé. DAMASZKUSZ Az Összarab Front főtitkárságának tanácskozása Szerda este Damaszkuszban megkezdődött a palesztinai forradalom támogatósára ala­kult Összarab Front főtitkársá­gának több napos tanácskozá­sa. A megbeszélésen mintegy E« haladó arab párt és tömeg­szervezet képviselői vesznek részt. Amint F. Szajag, a front főtitkárhelyettese közölte, a konferencia a Baath Párt kez­deményezésére ült össze, és célja az arab haladó erők tö­mörítése. A több napos tanács­kozáson egyeztetni kívánják az álláspontokat és a lehetősé­geket, annak érdekében, hogy megakadályozzák a közel-ke­leti kérdés olyan rendezését, amely egyenértékű a haladó erők vereségével. Abdullah Ahmar, a Szíriái Baath Párt főtitkárhelyettese megnyitó beszédében éles szavakkal ítélte el a legutóbbi sinai megegyezést. Kijelentet­te, hogy ez az egyezmény az első lépés azon az úton, amely az imperialista és cionista ter­vek közel-keleti megvalósítá­sához vezet. A libanoni hely­zettel kapcsolatban kifejtette, hogy előre megtervezett provo­kációról van szó, amely a pa­lesztin felszabadítási mozga­lom felszámolását célozza és Libanon megosztását készíti ■elő. A főtitkárhelyettes rámu­tatott a libanoni események és a sinai egyezmény közötti összefüggésre, és kifejtette: Kissinger legutóbbi közel-ke­leti körútja előtt és alatt foko­zódtak a libanoni nézeteltéré­sek, hogy eltereljék az arab közvélemény figyelmét a fő kérdésről, nevezetesen a pa­lesztinai nép ügyéről. Az ENSZ napján Harminc esztendővel ezelőtt, 1945. október 24-én lépett ha­tályba az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya. E 111 cikkből álló nemzetközi szerződés tartalmát ma már 141 állam vallja magáénak. Természetes, hogy még egy ilyen átfogó és nagy hordere­jű dokumentum létrejötte sem hozhatta magával a nemzetkö­zi problémák azonnali megol­dását. A Szovjetunió, majd a megalakult népi demokratikus államok következetes küzdel­met folytattak — és folytatnák ma is — oz alapokmányban foglalt rendelkezések mara­déktalan megvalósításáért. Tiszteletben tartásuk lehe­tőséget teremt a nemzetközi béke és biztonság fenntartá­sára. A múlt három évtized törté­nete bizonyítja, hogy mekkora erőfeszítések szükségesek az alapokmány szellemének való­ra váltásához. Volt példa arra is, hogy az imperialista hatal­mak éppen a világszervezet nevével visszaélve követtek el agressziót és számtalanszor gördítettek akadályt egy-egy nemzet önálló, szuverén ál­lamként való elismerése elé. Ahhoz, hogy az emberiség megmenekülhessen a már fel- nalmozott fegyverek pusztító háborújától, nemzetközi egyez­mények egész rendszerére van szükség. E rendszer egyik ré­sze az a j, vaslat, amelyet az ENSZ-közgyűlés XXX., jubi­leumi ülésszakán t erjesztett elő a Szovjetunió a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról. A köz­gyűlés vitájában felszólaló küldöttek — így hazánk kép­viselője is — hangsúlyozták, hogy a politikai enyhüléssel feltétlen együtt kell járnia a katonai enyhülésnek, vagyis: csökkenteni kell a fegyverke­zést, ezzel is anyagi erőket fel­szabadítani a békés építő­munka számára. Az ENSZ valamennyi fóru­ma, szakosított szervezetei harminc év alatt sokban segí­tették a népek közötti közele­dést, előmozdították a világ országainak kulturális, gazda­sági és tudományos fejlődését, A jubiláló ENSZ legfőbb fel­adata az alapokmány létrejöt­tét követő negyedik évtizedben is a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének segítése marad. M. J. CSAK RÖVIDEK... LISSZABONBAN csütörtö­kön este egységes tüntetést tartottak a jobboldal ellen és a népi szervezetek mellett. Az akciót több száz üzemi bizott­ság, paraszt- és katonatanács szervezte. VASCO GONCALVES tá­bornok volt portugál minisz­terelnököt a katonatiszti akadé­mia parancsnokává nevezték ki. JOSZIP BROZ TITO jugo­szláv köztársasági elnök meg­hívására csütörtökön hivata­los látogatásra Belgrádba ér­kezett Francisco da Costa Go­mes portugál államfő. A BEJRÚTI rádióban tegnap este beolvasott közlemény sze­rint a libanoni főváros egyes negyedeiben nappalra is kiter­jesztették az éjszakai ki járási tilalmat, hogy gátat vessenek az emberrablások hullámának és megtisztítsák az utcákat az egymással harcoló fegyvere­sektől. AZ ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön hajnalban ha­tározati javaslatot fogadott el, melyben felszólítja a Spanyól- Szahara politikai jövője körüli vitában érdekelt összes fele­ket, hogy tanúsítsanak mér­téktartást, s felkéri Kurt Waldheimet, az ENSZ főtit­kárát, hogy haladéktalanul kezdjen konzultációkat az érintett felekkel. HENRY KISSINGER ameri­kai külügyminiszter — kína látogatásának befejeztével To kióba érkezve — csütörtökö. Mijazava Kiicsi japán külügy minisztert tájékoztatta pekingi tárgyalásairól. AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA csütörtökön 13 sza vazattal, ellenszavazat nélkül határozatot fogadott el a Sí- nai-félsziget ütköző övezetében állomásozó rendkívüli ENSZ- csapatok mandátumának egy évre, 1976. október 24-ig tör­ténő meghosszabbításáról. A szavazásban nem vett részt Irak és Kína. CSÜTÖRTÖK ESTÉRE is­mét romlott Franco tábornok, spanyol államfő egészségi ál­lapota — jelentették be hiva­talosan Madridban. Szovjet űrállomás a Venuson Szerdán elérte a szovjet Vé­nusz—9 automata bolygóközi állomás, s az űrkutatás törté­netében először egy másik bolygó mesterséges holdjává vált. Ugyancsak először láthat­tunk — az állomás leszállóbe­rendezése segítségével — fel­vételeket szomszédos bolygónk felszínéről. Az emberiséget régóta fog­lalkoztatja a föld titokzatos testvére. Az első fontos felfe­dezést 1761-ben Mihail Lomo­noszov tette: megfigyelte, hogy a Venusnak légköre van. Kétszáz évvel ezután, 1961 februárjában indult el az első Vénusz-állomás, s bár csak­nem 100 ezer kilométerre ha­ladt el a Venus mellett, még­is igazolta alkotói reményeit: a többi között bebizonyította, hogy ilyen hatalmas távolsá­gokra is lehet földi berende­zést küldeni, s rádiókapcsola­tot lehet fenntartani vele. Elsőként 1965. novemberé­ben a Vénusz—3 állomás ju­tott el a bolygóra. Az 1967-ben felbocsátott Vénusz—4, s a két következő állomás is értékes adatokat szolgáltatott a Ve­nus felhőtakarójának kémiai összetételéről és hőmérsékle­téről. Ennek alapján a tudósok megközelítőleg 500 fok Celsius­ra becsülték a bolygó hőmér­sékletét, s mintegy 100 atmosz­férára a légnyomást. A Vé­nusz—7, melynek leszállóbe­rendezése 1970. december 15- én érte el a Venust, kis elté­réssel igazolta a tudósok fel- tételezését. A Vénusz—8 folytatta elődei munkáját: 1972. július 22-én si­Az űrállomás szétszórt, nagy kövek között eresz kotlett le. Feltételezhető, íiogy ezzel megdőlt a boly­gó felszínéről alkotott elképzelés, amely szerint az állandó szél és hőmérséklet okozta erózió miatt a felszínnek homoksivataghoz kellene hasonlítania. ma leszállást hajtott végre a bolygó felszínén, s 50 percen keresztül közvetített informá­ciókat. Jelenleg a Vénusz—9 foly­tatja az adatok továbbítását, s már úton van a Venus felé a következő, a Vénusz—10 bolygóközi állomás. MEGHÖKKENTŐ FELISMERÉSEK FELVESZÜNK lakatos, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltsége, Vác, DCM. A Hold túlsó felének lefény­képezése. a Hold megkerülése, majd a Hold felületének rész­letesebb megismerése után a szovjet űrkutatók, a világ tu­dományos érdeklődésétől kí­sérve, a bolygóvilág felderíté­sét tűzték ki célul. A feladat nagy, óriási távolságokról van szó, és ismeretlen bolygó fel­színi viszonyairól, amelyek a tervezők, a gyártók, tudomá­nyos előkészítést végző tudó­sok részéről hatalmas erőfeszí­téseket kívánnak. A Venus bolygót esthajnal­csillagnak is mondják, mert legtöbbször késő este és haj­nalban látható. Felülete táv­csővel olyan fényváltozásokat mutat, mint a Hold. Erős táv­csövekkel, színképelemző és más készülékekkel kutatván megállapították, a bolygónak valamiféle légköre van, felhők úsznak az egén. De milyen le­het ez a bolygó közelről? — kérdezik immár négyszáz éve, amióta a távcsövet ismerik. Izgalmas, érdekes kérdések­re ad most választ a Vé­nusz—9 űrállomás. Gigantikus rakéta emelte fel 138 nappal ezelőtt a műszerekkel zsúfolt űrállomást 300 millió kilomé­teres útjára, száguldása ide­jén gépei, műszerei rádiójelzé­seket adtak, felfogták az utána küldött jelzéseket (a rádióüze­netek 3 perc alatt érnek a Ve- nusról a Földre), közeledve a bolygó felé. A Venus közelé­ben az űrhajóról levált a le­szállóberendezés, miközben az orbitális rész, 1500 kilométer magasságban a bolygó felszí­nétől, mesterséges holdként kering a Venu-, körül. Mond­hatjuk: a bolygó holdja lett. A leszállóberendezés a Ve­nus légkörében ejtőernyők­kel fékezve tört át a felhő- takarón. A légkörben és a felhőkben ereszkedve lefelé, színképelemző készülékkel vizsgálták a légkör összetéte­lét, fénymérők a fényátbo­csátó képességet és ki tudná elsorolni azt a sok műszert, eszközt, amivel a kutató em­ber — karjával mintegy ki­nyúlva a világegyetembe — megvizsgálja, megnézi, mit ígér a bolygó. Leszállás után más műszerek a talaj vizsgá­latát kezdték meg, hogy fele­letet adjanak arra a kérdésre, mennyiben egyezik vagy kü­lönbözik a talaj összetétele a földitől. Ahogy a Luna-holdjáró a holdfelszín kőzetének összeté­teléről végzett kutatómunkát, ugyanúgy a Venus.—9 eszkö­zei a nagy bolygót vizsgálják. A Venus felületén dolgozó szerkezetekkel végzett vizsgá­latok eredményét rádiójelzé­sek adják le, amelyeket az or­bitális állomás felvesz és to­vábbít a földi állomásokra. Néhány eddigi — alig több mint egynapos — eredmény: az űrállomás körbefényképez- te a leszállás helyét, azaz pa­norámafelvételeket készített. (Ezeknek egy „szeletét” mu­tatjuk a fenti képünkön.) A képek már megérkeztek a föl­di állomásra, és azt mutatják, hogy mintegy 160 méter távol­ságig a tereprészletek ellen- tétdúsan — kontrasztosan — mutatkoznak, ami annak a je­le, hogy a bolygó felületén le­vő gázok (a légkör) nem szór­ják úgy a fényt, mint eddig feltételezték. Eddig úgy gondolták, hogy a sűrű légkör miatt erős fény­törés zavarja majd a képet, esetleg a venusi látóhatár úgy tűnik, mintha homorú lenne a bolygó felszíne. A látóhatár vonala kontrasztos, vagyis a légkör és a talaj élesen elvál­nak. Mint már közöltük, a venu­si légkör 90-szer nagyobb nyo­mású, mint a földi és a hő­mérséklete 485 fok. Ha tehát majd valamikor az ember le akar szállni a bolygó felületé­re, ellenkező műszaki feltéte­lekkel kell számolnia, mint a hideg és levegő nélküli Hol­don. A feladat nem lesz köny- nyű, de nem kétséges, hogy megoldható. Alekszandr Romanov és dr. Horváth Árpád i i I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom