Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

1975. OKTÓBER 24., PÉNTEK MBtm « x/ímap Fokozottabban fordult a figyelem a gyermekek ügyére Demokratizmus, közösségi élet Megkezdődött az úttörővezetők VI, országos konferenciája Csütörtökön Dunaújváros­ban, a Bartók Béla Művelődé­si Központ nagytermében megkezdte munkáját az úttö­rő vezetők V/. országos konfe­renciája. A szövetség legfőbb fóruma háromnapos tanácsko­zásán megvonja a gyermek- szervezet kétéves munkájának mérlegét, s — vita után — kialakítja a társadalom köve­telményeit, s a gyermekek igényeit megfelelően ötvöző további tennivalólcat. A konferenciát — több mint 300 küldött és 150 meg­hívott jelenlétében — Nemes Péter, az úttörőszövetség tit­kára nyitotta meg. Köszöntöt­te az elnökségben helyet fog­laló dr. Polinszky Károly ok­tatási minisztert, Baranyai Tibort és dr. Csendes Lajost, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-helyet­teseit, Deák Gábort, a KISZ KB titkárát, Nádor Györgyöt, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárát, valamint Fejér me­gye és Dunaújváros párt- és állami vezetőit. Külön üdvözölte a konfe­renciára érkezett külföldi vendégeket: a Szovjetunió össz-szövetségi Lenini Pionír Szervezetét, a CIMEA elnöki szervezetét, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Úttörő Szervezetét, a Lengyel Harcer szövetség, a mongol úttörőszervezet, a bolgár úttö­rő szervezet, az NDK-beli Ernst Thälmann Úttörő Szer­vezet, a román pionírszervezet és a VDK Ho Si Minh Úttörő Szervezete küldöttségét. A házigazdák, a vendéglá­tók nevében Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának titkára mondott kö­szöntő szavakat, majd a kon­ferencia elfogadta napirend­jét, ügyrendjét, s megalakítot­ta munkabizottságait. Szűcs Istvdnné beszámolója Az országos tanács beszá­molóját Szűcs Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára ter­jesztette elő. Egyebek között hangsúlyozta: — Jóleső érzés számot adni arról, hogyan alakultak, ja­vultak az elmúlt években a gyermekek családi, iskolai és mozgalmi nevelésének politi- tikai, tárgyi, személyi feltéte­lei. A korábban oly sokszor divatosan hangzó megállapí­tás, hogy a gyermekek neve­lése össztársadalmi feladat — ma már mindinkább valóság, élő gyakorlat. Népgazdasá­gunk évente körülbelül 3,5 milliárd forintot költ az álta­lános iskolák és kollégiumok fenntartására. A gondoskodás külön jeleként értékelhetjük a csillebérci úttörő nagytábor rekonstrukcióját, s a zánkai úttörőváros felépültét. — A Magyar Úttörők Szö­vetsége — folytatta Szűcs Istvánná — tartalmas két esz­tendőre tekinthet vissza. Ki­emelkedően segítette tevé­kenységüket az MSZMP Tit­kárságának 1974 áprilisi hatá­rozata szövetségünk munká­jának továbbfejlesztéséről. Tevékenységünkben ered­ménnyel kamatoztattuk, hogy a határozat a társadalom fi­gyelmét fokozottan fordította a gyermekek ügyére, az úttö­rőcsapatok életére, összefog­lalva: jó társadalmi légkör­ben, fontos, előremutató taná­csok birtokában foglalhatunk mo6t állást arról, hogyan to­vább az úttörőéletben, milyen módszerekkel valósítsuk meg a párthatározatban megjelölt feladatokat Szűcs Istvánná a továbbiak­ban kitért arra, hogy az elmúlt két esztendőben gazdagabbak lettek, s a gyermekek számá­ra vonzóbb feladatokat adtak az úttörőévi programok. — Fejlődött az úttörőélet demokratizmusa, tovább növe­kedett a csapatok, a rajok és az őrsök felelőssége, lehetősé­ge a közösségi élet tervezésé­ben, megszervezésében és ér­tékelésében. Eredményesnek értékelhet­jük az iskolák és az úttörő- csapatok együttműködését. Szűcs Istvánná végezetül részletesen szólt a szövetség időszerű tennivalóiról, azokról a feladatokról, amelyeket a konferencia elé terjesztett állásfoglalásban körvonalaz­tak. Ennek summája: az állás- foglalás három területen ja­vasolja az úttörőmunka to­vábbfejlesztését. Kimondja, hogy a politikai, világnézeti, erkölcsi nevelés terén váljon hatékonyabbá a szövetség te­vékenysége, erősödjék a gyer­mekszervezeti jelleg, s korsze­rűsödjék a szövetség szervezeti élete. A szövetség főtitkárának nagy tapssal fogadott előadói beszédét követően vitát nyi­tottak. Számos küldött kért és kapott szót, akik összevetették iskolai, községi, megyei ta­pasztalataikat az országos ta­nács beszámolójában elhang­zottakkal, s számos javaslatot tettek az úttörőélet gazdagítá­sára, szebbé tételére. A hozzá­szólók között volt dr. Po­linszky Károly oktatási mi­niszter is. Dr. Polinszky Károly felszólalása — A tanácskozás — mondot­ta elöljáróban — a pedagógu­sok érdeklődésének középpont­jában áll, mert útmutatása, te­vékenysége közvetlenül hat közös feladatunkra, az iskolás korú gyermekek nevelésére. A szövetség programjában — mint korábban is — a párt politikájának megvalósítását, a politika és a nevelés termé­szetes összekapcsolódását lát­ják pedagógusaink. Oktatás­politikánk világos célokat kö­vet: a fejlett szocialista tár­sadalom alkotó tagját neveli a most felnövekvő nemzedékből. Az iskolákban az állami okta­tás fejlesztésére hozott párt- határozat óta kedvező változás történt az egészségesebb ta­nulói terhelés kialakítására, a teljesítmény, a magatartás és a ' szorgalom értékelésének megváltoztatására. Kiadott do­kumentumainkkal, intézkedé­seinkkel messzemenően igye­keztünk biztosítani az úttörő- csapatok szerepét és helyét, a gyermekszervezet vezetőinek nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ügy ítéljük meg, hogy közös ügyünk szol­gálata eredményekre vezetett. — A legfontosabb pedagó­giai feltétel az egységes neve­lési folyamat kialakítása. Az iskolának, a mozgalomnak, a családnak erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a szocialista nevelést segítsék. Az iskola szerepe azonban hangsúlyozottabb az összhang megteremtésében. A csupán oktatásra koncent­ráló iskolában azonban a moz­galom nehezen találja meg he­lyét, szerepét — együttműkö­dő, segítő társa csak a nevelés- központú iskolának lehet. Nem lehet a mozgalom és az iskola két eltérő pedagógiai tejület. A gyermeki személyiség nem parcellázza vfeí " 'önmagát ta­nulóra, úttörőre és szülei gyermekére. A pedagógusok­nak azonosulnia kell a gyer­mekek céljaival, törődnie vá­gyaival, törekvéseivel, s részt kell vennie nemcsak sikerei­ben, de esetleges kudarcaiban is — hangsúlyozta egyebek kö­zött az oktatási miniszter. A délutáni plenáris ülés kedves színfoltja volt, amikor az V. országos úttörőparla­menten megválasztott állandó munkacsoport piros nyakken- dősei számoltak , be arról: mit sikerült eddig megvalósítani a parlament határozataiból, s melyek a még elvégzendő teendők, amelyek megvalósítá­sához az úttörővezetők konfe­renciájának segítségét is vár­ják. Az úttörővezetők VI. or­szágos konferenciája pénteken hét szekcióban folytatja mun­káját. Összefogotton — a közös célokért A társadalmi együttműködésről tárgyalt a Pest megyei népfrontbizottság Testületi üdvözlet a jubiláló tanácsnak Csütörtökön délelőtt Buda­pesten ülésezett — Barna La­jos elnökletével — a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága. Áttekintette a népfront eddigi tevékenységét, felada­tait a népesedéspolitikai hatá­rozat megvalósításának előse­gítésében, valamint megtár­gyalta a társadalmi szervekkel — tanácsokkal, SZMT-vel, KISZ-szel, MÉSZÖV-vei — megkötött együttműködési megállapodás végrehajtásának jelenlegi helyzetét. Kovács Antalnénak, a nép­front megyei bizottsága tit­kárának szóbeli kiegészítői után a két napirend vitájában felszólalt Bakonyi László pá­tyi református lelkész, Szász György, a KIOSZ nyugalma­zott megyei titkára, továbbá Móricz Virág írónő, Bernáth Tibor gyárigazgató, a szent­endrei városi népfrontbizott­ság titkára, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Dékány Sándor, a ráckevei járási népfrontbizott­ság titkára, Kovács Lajosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a vasadi szakszövetkezet elnöke, Fodor László, az SZMT titkára, Dettre László maglódi evan­gélikus lelkész, Tóth András, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak szervezési felelőse. A sajátosságoknak, jellegüknek megfelelően Valamennyien egyetértettek egyrészt a népesedéspolitikai munka további új útjainak ke­resésével, másrészt a társadal­mi szervek együttműködésének fontosságával. Ez utóbbi kap­csán különösen az eddigi jó ta­pasztalatok széles körű elter­jesztésének, általánosításának szükségességét hangsúlyozták. Azt kell elsősorban keresni: miként lehet méginkább élet­tel megtölteni a megállapodást, hogy így valóban gyakorlati együttműködéssé váljon, a kö­zös feladatok megoldása le­gyen előtérben, kinek-kinek a saját területén, sajátosságai­nak, jellegének megfelelően. Hasznos lenne egy-egy konkrét feladat megoldásának össze­hangolt kidolgozása, valamint időről időre a megállapodás lé­nyeges pontjainak közös ellen­őrzése, áttekintése. Ezért is határozott úgy a megyei nép­frontbizottság, hogy együttes ülést javasol az együttműkö­dő szervek vezető testületéi­nek a további közös feladatok, a még eredményesebb társa­dalmi munkamegosztás meg­beszélésére. A tanácsok A legrégibb, hagyományos együttműködési forma a taná­csokkal alakult ki, s e téren érvényesül a legszélesebb körűen a közös tevékenység. Kezd megvalósulni az a cél­kitűzés, hogy a népfrontbizott­ságok váljanak a tanácsok po­litikai tömegbázisává. At. együttesen megfogalmazott feladatok eredményesen moz­gósítják a lakosságot. Erősödik az a munkakapcsolat is, amely a választott testületi tagok te­rületi munkájának segítésé­ben jelentkezik, A megyei ta­nácstagok közösen kialakított munkaprogramja, a rendszeres csoportülés is jól segíti a me­gyei vezetés irányító, ellenőrző tevékenységét. A népfront­tanácsi összefogás igen szép példái mutatkoznak a város- és községpolitikai tennivalók­ban, különösen ami a társadal­mi összefogást illeti óvodák, járdák, utak építésében, az ivóvíz-, a villanyhálózat bőví­tésében. Hasznos fórumai a társadalmi tenniakarásnak a falugyűlések, amelyeken nyílt és őszinte véleménycserék ala­kulnak ki. Tartalmukban azonban mindinkább változta­tást igényelnek. Helyes lenne, ha a települések fejlődésében jelentliező átfogó problémákat vitatnák meg, elkerülve a sok­szor ismétlődő fejlesztési tá­jékoztatásokat. Sokoldalú és eredményes az együttműködés a tanácsokkal a művelődéspolitikai felada­tokban is. A népfront állandó kezdeményezője a megye tör­téneti, politikai múltja feltá­rásának, hagyományai őrzé­sének. Jó együttműködés segíti a sajátos nemzetiségi hagyo­mányok, szokások ápolását is. A szakszervezetek A szakszervezetekkel folyta­tott együttműködés is hosszabb időre nyúlik vissza, noha e té­ren még sok a kihasználatlan lehetőség. Egyelőre még csak a kezdeti lépésekről beszélhe­tünk például a bejáró munká­sok életkörülményeinek, kul­turális lehetőségeinek közös javításában, közéleti tevékeny­ségük fejlesztésében. A közös akciók — így pl. a bejáró munkások Gyomron megren­dezett fóruma — a kezdeti eredmények mellett a tenni­valókra mutatnak rá. Sikeres az együttműködés a közéleti munkában részt vevő munkás­aktívák részére szervezett po­litikai tanfolyamokban. Jól se­gíti az együttes feladatok ki­alakítását a kölcsönös tájékoz­tatás. Sokoldalú kapcsolat bontakozik a dolgozó nők mun­káját nehezítő körülmények feltárására, valamint a meg­oldásukat elősegítő közös ja­vaslatokra. Igen eredményesek a népfront és a szakszerveze­tek közös tömegpolitikai ak­ciói, a szolidaritási akciók, amelyekre nagyszámban moz­gósítják az üzemi és lakóterü­leti dolgozókat. A KISZ Az ifjúságpolitika jegyében alakul a népfront együttmű­ködése a KISZ-szel, s a ta­pasztalatok szerint a fiatalok közreműködése a választott testületekben jól szolgálja a közös feladatok együttes meg­oldását. Nagyon hasznos tevé­kenység jellemzi a fiatalok közreműködését a települést fejlesztő társadalmi munká­ban: számos új intézmény, be­ruházás fémjelzi az ő munká­juk eredményét is. Különösen sikeres az összefogás parkok, játszóterek építésében, s ha­sonló célú védnökségek válla­lásában. A népfront béke- barátsági rendezvénysorozatai, szolidaritási megmozdulásai szinte elképzelhetetlenek a KISZ, a fiatalok részvétele, se­gítsége nélkül. Fontos feladat a szervezeten kívüli fiatalok nevelése is, amelyet a jövőben az eddigieknél még hatéko­nyabbá kell tenni. Hatszázezer látogató Bezárta kapuit az őszi BNV Sikerrel szerepeltek a Pest megyei vállalatok Csütörtökön este 6 órakor be­zárták a pavilonokat. 7-kor pe­dig az őszi BNV kapuit. Földes László, a HUNGEXPO vezérigaz­gatójának nyilatkozata szerint a 9 napos vásár a tavalyinál is jobban sikerült; s a gyártmá­nyok bemutatásához, az üzleti tárgyalásokhoz, a hasznos esz­mecserékhez megfelelő keretet nyújtott. Növekedett a külföldi partnerek érdeklődése az őszi BNV iránt. A látogatók mintegy fcOO ezres száma azt jelzi, hogy a fogyasztási cikkek szakosított nemzetközi vására kedveltté vált a közönség körében is. A Pest megyét képviselő ki­állítók is megelégedéssel ösz- szegezhették a fBNV-n elért eredményeket. Több sikeres üzletkötésre is sor került a vásár időtartama alatt. A PEVDI például női és férfi felsőruházati cikkekre mint­egy 40 millió forint értékben kapott megrendelést. A BŰ- TORÉRT-tel pedig ugyancsak 40 millió forint értékű iroda­bútor jövő évi szállítására kö­töttek szerződést. A TRAKIS a MOGÜRT-tel folytatott tárgyalások nyomán mintegy 5 ezer ATM 6—12 tí­pusú gépkocsi akkumulátor- töltő készüléket szállít majd nyugati országokba. A belke­reskedelmi szerződésekkel együtt 10—12 millió forint ér­tékű üzletet kötöttek. A Mechanikai Művek szá­mos termékéről iá tárgyalások folytak a BNV idején. Jövőre 90 ezer olajkályhát gyártanak a belkereskedelemnek. Ponto­sították az NSZK-val kötött szerződésüket, s ennek meg­felelően 1976-ban 20 ezer pár autó-felfutóhidat szállítanak. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat ruhagyárakkal és ke­reskedelmi vállalatokkal ösz- szesen körülbelül 240 millió forint értékű ruhaanyag, la­kástextília és műszaki szövet gyártására kötött szerződést. A szerződéskötések azonban a vásár zárásával nem feje­ződtek be. Jó néhány üzleti megbeszélést a BNV után, de annak hatására folytatnak. Hiszen nagy érdeklődés mu­tatkozott például az írószer szövetkezet pomázi radírpen­nája iránt. Mi volt tehát az idei őszi BNV eredménye? Megyei szemmel nézve el­mondhatjuk, hogy a . kiállító Pest megyei vállalatok állták a versenyt a hasonló termé­kekkel jelentkező más cégek­kel. E tény politikai oldalát azonban különösen az teszi je­lentőssé, hogy e versenyké­pesség nemcsak a bemutatás erejéig tart. A kiállító válla­latok közössége a bemutatott termékek többségét azonnal, illetve a megrendeléstől füg­gően gyártani tudja a BNV-n bemutatott minőségben. A zárás után tovább folyta­tódik a kőbányai vásárterü­let fejlesztése, hogy jövőre a jelenleginél is kedvezőbb kö­rülményeket teremthessenek mind a hazai, mind a külföldi kiállítók számára. L. T. A BNV 17-es pavilonjában mutatta be termékeit a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság, amelynek két jelentős üzeme van Pest me­gyében, Nagykőrösön és Pusz- tavacson. 1973-ban hirdették meg az akácprogramot orszá­gosan, hogy a nagy mennyisé­gű import bükk fűrészáru he­lyett hazai lombos 'fafajták széles körben való felhaszná­lását lehetővé tegyék. Az akácfának eddig nem sok be­csülete volt. Évente 1 millió 600 ezer köbméter akácfát termelnek ki országosan, ugyanakkor ebből mindössze 70 ezer köbméter az ipari fel­dolgozás. Bútorgyártáshoz nem vették igénybe eddig ezt a fafajtát. A Könnyűipari Mi­nisztérium és a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium által meghirdetett akác­program kezd tért hódítani. A pusztavacsi fafeldolgozó üzem környékén évente 65 ezer köbméter akácot termelnek ki, ebből 22 ezer köbmétert ipari célra hasznosítanak. A Pusztavacson kikísérlete­zett gőzölt fából a csongrádi Tisza Bútorgyár, az egri Ag­ria és a BUBIV budapesti gyárai elkészítették a minta- kollekciókat, amit most mu­tatnak be a BNV-n. 1976-tól már jelentős mennyiségű lesz a pusztavacsi üzemben az akácgőzölés és alkatrészgyár­tás. A belföldi akácellátáson túl exportlehetőség is nyílik a vásári bemutató alapján. A gőzölt akáccal készült bútorok megjelenésükben teljesen új­szerűén hatnak. K. GT. A MÉSZÖV Viszonylag a legrövidebb múltra tekint vissza az együtt­működés a AíÉŐÉÖV-yeJ,. . de jelentőségében mégis igen fon­tos helyet foglal el. Már csak annálfogva is, mivel a MÉ­SZÖV, az ÁFÉSZ-ek — tagsá­guk folytán — a községek la­kosságának jelentékeny ré­szével állnak közvetlen kap­csolatban. Ezért sikerült már korábban is számos közös fel­adat megoldásában jól hasz­nosítani a két szerv munká­jának sajátosságait. A lakosság által felvetett problémák ösz- szegyűjtése, egymás tájékozta­tatása, a fejlesztési feladatok megoldásának társadalmi se­gítése — a fő területek, ame­lyeken az együttműködés ered­ményei máris megmutatkoz­nak. Erősödő kapcsolat alakult ki — a többi között — a kert­barátmozgalom, a kiskert-tu­lajdonosok és a fogyasztási szö­vetkezetek között. A népfront nőbizottságainak munkájához is sok segítséget adnak annak érdekében, hogy sokoldalúan felmérjék a dolgozó nők hely­zetének javítását szolgáló le­hetőségeket. Hasznosak a kö­zösen szervezett, a háziasszo­nyok munkáját könnyítő kü­lönféle szaktanácsadások, be­mutatók is. Formalitások nélkül Valamennyi társadalmi szervvel még tovább kereshe­tők a gyakorlati együttműkö­dés módjai, kétoldalúan és többoldalúan egyaránt. A vá­lasztott testületek együttmű­ködése, a különböző bizottsá­gok kapcsolatának erősítése, a formalitások nélküli közös munka a legcélravezetőbb. Ez kristályosodott ki a megyei népfrontbizottság tegnapi ülé­sén is. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága ülésén meg­emlékezett a tanácsok megala­kulásának negyedszázados ju­bileumáról is. _ Testületi üdvözletét küldte a megyében működő tanácsok­nak, a tanácsok tagjainak — akik a Hazafias Népfront je­löltjeiként indulnak a válasz­tásokon — és a tanácsok ap­parátusai dolgozóinak. Ez üd­vözlettel is kifejezésre juttatta a népfrontbizottság mindazo­kat a közös törekvéseket, ame­lyek a lakosság érdekében a tanácsokat és a népfrontbizott­ságokat szükségszerűen össze­kapcsolják. 1 i 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom