Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
Ma ülést tart a* MSZMP Központi Bizottsága Ünnepség a tanácsok megalakulásának huszonötödik évfordulóján PEST MEGYEI VUÁS PROLETÁRJA], EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM ARA 80 FILLÉn 1975. OKTÓBEK 23., CSÜTÖRTÖK Brezsnyev és Podgornij fogadta Lázár Györgyöt TA/Ar György, a Minisztertanács elnöke Moszkvában — Mihail Leszecsko szovjet miniszterelnök-helyettes és dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes társaságában — megkoszorúzta a Lenin-mauzö- leumot. Huszonöt esztendős hazánkban a tanácsrendszer: negyed századdal ezelőtt, 1950. október 22-én tartották Magyarországon az első tanácsválasztásokat. Az évforduló alkalmából szerdán a Parlament kongresszusi termében ünnepi megemlékezést rendezett a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. A padsorokban — a csaknem 200 ezer tanácstag, tanácsi dolgozó képviseletében — helyet foglaltak a főváros és a megyék küldöttei, zömmel olyanok, akik 25 esztendeje tevékenykednek a tanácsrendszer különböző posztjain. Az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Péter János, az országgyűlés aíelnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Faluvégi Lajos, pénzügyminiszter, Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter, továbbá a különböző szintű tanácsok számos vezetője. Az elnökség tagja volt Dmitrij Nyi- kolajevics Nyikitin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tanácsi osztályának vezetője, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Pappert Adám, a Pest megyei Tanács tagja is. Elhangzott a Himnusz, majd Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének elnöki megnyitója következett. Ezután dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács BORBÁNDI JÁNOS: Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese elöljáróban tolmácsolta a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nagyrabecsülését és elismerését hazánk minden tanácstestületének, a tanácstagoknak, a hivatali dolgozóknak és aktivistáknak, s külön azoknak, akik a lakosság bizalmából immár negyed- százada végzik munkájukat a tanácsoknál. Beszédét így folytatta: — Az idei esztendő rendkívül mozgalmas nagy jelentőségű belpolitikai eseményekben és történelmi jubileumokban. E gazdag események sorában méltán ott van a helye a mai évfordulónak is. A negyedszázados évfordulót egész társadalmunk fontos eseményévé avatja az a tény, hogy a tanácsok a munkáshatalom államszervezetének eredményesen dolgozó alapintézményei, szocialista hazánk fontos állami és társadalmi funkciót betöltő, tekintélyes szervei. Tevékenységük elválaszthatatlan szocialista országépítő munkánktól, népköztársaságunk és dolgozó népünk fejlődésétől. — Hazánkban a tanácsok megalakulása a magyar munkásosztály szocialista államépítő munkájának történelmi jelentőségű eseménye, egyik kezdeti lépése, s egyben nagy vívmánya volt. Jelentősége abban van, hogy végleg azok kerültek a helyi képviseleti szervekbe, a közigazgatásba, akiket a korábbi kizsákmányoló rendszer teljesen kirekesztett a hatalom minden területéről. A tanácsok megalakulásának előfeltételét a Szovjetuniónak a fasizmus felett araTanácsi Hivatalának elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség Borbándi János zárszavával, s az Internacio- nálé hangjaival ért végét. Kitüntetések A 25. évforduló alkalmából kitüntetési ünnepséget rendeztek szerdán az Országház kupolacsarnokában. A kitüntetettek érdemeit Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta s nyújtotta át azokat a kitüntetéseket, amelyekkel az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács ismerte el a tanácsi munka területén kifejtett eredményes tevékenységüket. A Pest megyeiek közül a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke és Pappert Adám, a Magyar Hajó- és Darugyár üzemvezetője, megyei tanácstag. Dono- vitz Annát, a pátyi községi tanács csoportvezetőjét a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Négyen kapták meg a 25 éves tanácsi munkáért kitüntető jelvényt: Arany István, a megyei tanács nyugalmazott vb-titká- ra, Kiss Tibor, a nagykátai járási hivatal elnökhelyettese, Knáb Mihály, a KÖVIZIG üzemvezetője, a dmiabogdá- nyi községi tanács tagja és Ráczkevi Erzsébet, a visegrádi tanács elnöke. (Közülük hármat a 3. oldalon mutatunk be.) Az évforduló alkalmából szerdán a Parlament Vadásztermében fogadást adott a Minisztertanács. megtiszteltetés és egyben kötelesség. Pártunk és kormányunk meggyőződése, hogy a negyedszázados fennállásukat ünneplő tanácsok tagjai, vezetői és dolgozói, akik eddig is részesei voltak szocialista hazánk történelmi sikereinek, készen állnak az új tennivalók elvégzésére. ra, hogy bevonja a lakosságot a szocialista építőmunka vonzó célkitűzéseinek megvalósításába. Ezt csakis a népi demokratikus és valóban népképviseletre épülő helyi állami szervezet kiépítése és megalkotása biztosíthatta. Az országgyűlés 1949 augusztusában elfogadta népköztársaságunk alkotmányát, s alaptörvényünk kimondta a tanácsok létrehozásának szükségességét. — A történelmi jelentőségű első tanácstörvény 1950-ben került a parlament elé. A törvénytervezet beterjesztője, Kádár János elvtárs joggal állapította meg: „a helyi tanácsok felállítása, ezeknek — a jelenlegi helyi közigazgatási rendszerünkhöz képest fejlettebb — demokratikus rendszere olyan haladást jelent, amelyet nyilvánvalóan örömmel fog üdvözölni munkásságunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk”. Ezzel a törvénnyel „államunk új, erős tartópilléreit hozzuk létre, mert a helyi tanácsokról szóNyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán délelőtt a Kremlben fogadta Lazár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét, valamint a kíséretében lévő személyiségeket. Magyar részről a legfelsőbb tanács elnökségének fogadótermében lezajlott találkozón ott volt dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, Marjai József külügyminisztáriumi államtitkár, dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár, Tor- dai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, R apai Gyula, hazánk rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete. Szovjet részről a beszélgetésen jelen volt Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A szívélyes elvtársi hangulatú megbeszélés során érintették a két országban élő népek baráti és testvéri kapcsolatainak további erősítésével, a politikai, gazdasági, kulturális és más területeken megvalósuló szovjet—magyar együttműködés sikeres fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Hangsúlyozták. hogy mindkét fél érdekelt az államközi, a parlamenti és társadalmi szervezetek közötti gyümölcsöző kontaktusok és baráti kapcsolatok kiszélesítésében. Megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáit is. Megállapították, hogy a nemrégiben véget ért európai biztonsági és együttműködési értekezlet pozitív eredményei kedvező feltételeket teremtenek a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítása felé irányuló további lépésekhez. Minden megvitatott kérdésben megnyilvánult a nézetek és álláspontok teljes egysége. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának titkára szerdán fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. ló törvény végrehajtása után e téren is — közigazgatásunk, államigazgatásunk egész rendszerében — megvalósítjuk és befejezzük népi demokratikus államunk kiépítését”. — Az 1950. október 22-t tanácstagi választáson a Hazafias Népfront jelöltjeinek a választók 97,8 százaléka szavazott bizalmat. Ettől a naptól kezdve szerte az országban, városokban és falvakban egyaránt mintegy 200 ezer tanácstag kezdett munkához, hogy megszolgálja a bizalmat. — Az első tanácstörvény helyesen alakította ki a tanácsok szervezetét, működési elveit, mondta ki pártirányításukat, jól jelölte meg szerepüket. Megfelelő kereteket nyújtott a lakosság állami munkába való bevonásához. A tanácsok azonban ezeket a kereteket, javarészt rajtuk kívülálló okokból, mégsem tudták kellő tartalommal megtölteni. (Folytatás a 3. oldalon.) Az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság közötti együttműködés továbbfejlesztésének, a | szovjet és a magyar nép testvéri barátsága megerősítésének kérdéseit vitatták meg. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az MSZMP PB tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke tájékoztatták továbbá egymást a szocialista, illetve a kommunista építés menetéről országukban. Leonyid Brezsnyev ismertette, hogy a szovjet emberek miképpen teljesítik az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait, és hogyan készülnek a XXV. pártkongresszusra. Lózár György arról beszélt, hogy a magyar dolgozók miképpen oldják meg az MSZMP XI. kongresszusa által kitűzött feladatokat, hogyan dolgoznak az ország soron levő népgazdasági terveinek teljesítésén. Leonyid Brezsnyev és Lázár György megvitattak egyes időszerű külpolitikai problémákat is, az enyhülési folyamat kiszélesítéséért és elmélyítéséért, a békéért és a szocializmusért vívott harc feladatait. A vélemények kicserélése ismét alátámasztotta az SZKP és az MSZMP, a két ország kormánya nézeteinek teljes egységét minden megvitatott kérdésben. Szívélyes elvtársi hangulatú volt a megbeszélés. A Kremlben szerdán aláírták az 1990-ig érvényes hosszú lejáratú szovjet—magyar mezőgazdasági megállapodást. Ennek értelmében Magyarország egyes olyan mezőgazdasági termékeket szállít a Szovjetunióba, amelynek termelésére szakosodili. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta dr. Xiga Voduseket, • a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, A dokumentumot Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és dr. Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese irta alá. A megállapodás aláírásánál jelen volt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lázár György szerdán délután Moszkvában, a Magyar Népköztársaság nagykövetségén fogadást adott Alekszej Koszigin tiszteletére. Magyar részről ott voltak Lázár György kíséretének tagjai, moszkvai nagykövetségünk diplomatái és más hivatalos személyiségek. A fogadáson Lázár György és Alekszej Koszigin pohárköszöntőt mondott. A fogadás meleg, baráti légkörben folyt le. Lázár György szerdán este, a Moszkvai Nagyszínház Trubadúr előadását tekintette meg. Az esthajnalcsiffag vendége a Vémisz-9 Háromszázmillió kilométeres távolságot legyőzve, 136 nap elteltével leszállt a Venus bolygó, az esthajnalcsillag felszínére tegnap a Vénusz—9 jelzésű szovjet automatikus bolygóközi állomás, és megkezdte a fényképek továbbítását a Földre. (Részletes jelentésünJi a 2. oldalon.) aki szerdán végleg elutazott Budapestről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Kázmér Zsigmondot, hazánknak az Ausztráliai Államszövetségben akkreditált nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Tevékenységük elválaszthatatlan szocialista országépítő munkánktól tott világtörténelmi jelentőségű győzelme teremtette meg. Nagy nemzeti programunk a szocialista Magyarország felépítése. Ez felelősségteljes, bonyolult, de egyben lelkesítő feladata egész dolgozó népünknek. Tanácsainknak e nagy cél megvalósításában közreműködni, népünk javát szolgálni: DR. PAPP LAJOS: A népképviseletre épülnek, élvezik a lakosság bizalmát — A jubileum a szocialista államépítés ama történelmi lépésének jelentőségét húzza alá, amellyel o munkásosztály és forradalmi pártja a hatalom birtokában, az eltelt évtizedekben sikerrel alakította ki a szocialista államszervezet területi és helyi szerveit — kezdte beszédét dr. Papp Lajos, majd hangsúlyozta, hogy amint a magyar nép három szabad évtizedének története elválaszthatatlan a proletárdiktatúra államának megteremtésétől, ugyanúgy jelentős állomása a megtett útnak a tanácsrendszer létrejötte és megszilárdulása. — Hazánkban a tanácsrendszer megszervezésé lényegében akkor került napirendre — folytatta —, amikor a hatalomért folytatott harc a nép javára eldőlt. Olyan államszervezetre volt szükségünk, amely hatékonyan képes ellátni az állam védelmi, gazdaságszervező és kulturális-nevelő funkcióját, és amelyik minden tekintetben képes arközi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint a párttagsági könyvek cseréjére vonatkozó javaslat megvitatását indítványozza a Központi Bizottságnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését október 23-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzet-