Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-23 / 249. szám

XMitiim 1975. OKTOBER 23., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ ' Foszfát és politika Elkezdődött a nagy szaharai menetelés — hatszáz tehergépko­csin, húszezer résztvevővel — II. Hasszán marokkói király felhívá­sára. NINCS ÜJSÄG, hírügynök­ség, rádió- és televízióállomás, amely ezekben az órákban ne foglalkoznék vezető helyen a Spanyol-Szahara kérdésével. A világ legnagyobb sivatagjának egy viszonylag jelentéktelen, 1884 óta a spanyolok által megszállt darabja hirtelen a nemzetközi érdeklődés közép­pontjába került. Miért éppen most? AZ IDŐPONTRA vonatkozó kérdésre csak úgy válaszolha- tunk, ha a legfontosabb okot semmiképpen se a Szaharában keressük, hanem Spanyolor­szágban és Marokkóban. A szomszédos Marokkó etikai, történelmi és persze földrajzi okokból már régebben igényt tart ugyan erre a földdarabra, de nem véletlen, hogy II. Hasszán, Marokkó uralkodója éppen most hirdette meg ne­vezetes békemenetét, amelyre hatalmas számban gyülekez­nek már a részvevők. Az időpont megválasztásá­nak legfontosabb oka a spa­nyol kivégzéseket követő nem­zetközi tiltakozási hullámban és a madridi ' Pardo-palotában kétségtelenül tapasztalható je­lenségekben rejlik. A marok­kói király úgy látta (tegyük hozzá, nem alaptalanul!), hogy a jelenlegi körülmények között Spanyolország egysze­rűen nem vállalhatja egy észak-afrikai fegyveres konf­liktus többletterhét, tehát alig­ha tanúsát majd komoly ellen­állást. A KIRÁLY DÖNTÉSÉ mö­gött a másik motívum belpo­litikai, a harmadik pedig gaz­dasági, mi több, világgazdasá­gi természetű. A belpolitikai háttér: az utóbbi időben ismét kiéleződött a viszony csak­nem valamennyi politikai párt, illetve az udvar között. Hasz- szán arra számít, hogy egy lát­ványos spanyol-szaharai akció a nemzeti érzések felszításá- val jó szolgálatot tehet szá­mára. Siker esetén viszonylag gyorsan érezhető javulás áll­hatna be Marokkó nem túlsá­gosan rózsás pénzügyi mérle­gében is. A Spanyol-Szahará- ban, Bu Craa térségében ha­talmas foszfátlelő helyek hú­zódnak. Ha ezt megszerzi, Ma­rokkó lehetne a műtrágyagyár­tásban olyan fontos álapanyag- nak világviszonylatban harma­dik legnagyobb termelője. HA MEGSZERZI... De mindinkább kiderül, hogy nemcsak és talán nem is első­sorban a spanyol katonai el­lenállással kell Hasszánnak számolnia. A területre igényt tart Mauritánia is. Algéria is jogtalan aktusnak fogná fel a 75 ezer lakosú térség megszer­zését. És nem utolsósorban a legérdekeltebbeknek, a nyu- gat-szaharai lakosoknak van­nak fenntartásaik. Legnagyobb politikai pártjuk, a Polisario „ellenmenetet” szervez — ez pedig alaposan megnöveli a marokkói király döntésében egyébként is föllelhető kiszá­míthatatlan elemeket. SZERDÁN SZOVJET KÜL­DÖTTSÉG érkezett Londonba, hogy részt vegyen az első an­gol—szovjet „kerekasztal”-ta- lálkozón. A két ország vezetői e találkozóról Harold Wilson angol miniszterelnök 1975. februárjában a Szovjetunió­ban tett látogatásakor álla­podtak meg. Megdőlt hipotézisek Vendég a Ven uson A szovjet űrállomás tizenöt perccel a leszállás után megkezdte a fényképek továbbítását Szerdán elérte a Venust a Vénusz—9 jelzésű szovjet automatikus bolygóközi állo­más. A több mint 300 millió kilométeres utat 136 nap alatt tette meg. Az állomás leszállóberende­zése síma leszállást hajtott végre a Venus felszínén. Az orbitális részt elliptikus pá- lyára vezérelték, s jelenleg 1500 kilométeres távolságban mesterséges holdként kering a Venus körül. A leszállóberendezés már az ejtőernyős leereszkedés közben megkezdte a bolygó felhőtaka­rójának vizsgálatát. A tudo­mányos berendezések leszállás után folytatták a felhőtákaró- val és a légkörrel kapcsolatos méréseket. Az adatokat az or­bitális berendezés közvetíti a Földre. Az eddig beérkezett adatok a Venus felhőtakarójára, a légkör optikai jellemzőire és paramétereire, a felszín meg- világítottságára, valamint a leszállás helyének fizikai sa­játosságaira és a talaj jellegére vonatkoznak. A Venuson a földinél 90-szer nagyobb nyo­más és 485 Celsius-fokos hő­mérséklet uralkodik. A Venus bolygó felszínéről készített első fényképek szer­dán reggel 15 perccel a Vé­nusz—9 űrállomás leszállása után megérkeztek a szovjet űr- távközlési központba. Az űrállomás leszállórészén elhelyezett berendezések a le­szállási hely elég nagy térségét fényképezték le. Az első fény­képek tanúsága szerint az űr­állomás szétszórt nagy kövek között ereszkedett le. Feltehe­tő, hogy ezzel megdőlt a boly­gó felszínéről alkotott elképze­lés, amely szerint az állandó szél és hőmérséklet erózió miatt a felszínnek homoksiva­taghoz kellene hasonlítania. A Vénusz—9 fényképei meg­cáfoltak egy másik hipotézist is a bolygó légkörének úgyne­vezett refrakciós jellegéről, amelynek következtében a lá­tóhatár homorú lencséhez ha­sonlítana. A panorámafelvé­teleken jól látható a horizont görbéje, s a látóhatár vonala, amely elválasztja a világos ég­boltot a sötét felszíntől, eléggé kontrasztos. Az űrállomásról készített panorámafelvételek átfogják a felszín nagy részét a horizon ton, egészen 160 méter távol­ságig. A felvételek másik szenzációja, hogy a fényképek váratlanül nagymértékben kontrasztosak. A szovjet szak­emberek eddig azt feltételez­ték, hogy a sűrű légkör által szétszórt napfény nem ad majd lehetőséget a részletek ilyen pontos megkülönbözte­tésére. * Costa Gomes portugál államfő elnöki rezidenciáján tanácskozásra hívta össze a nagy politikai pártok vezetőit. A megbeszélésen részt vett Cunhal, a kommunista, cs Soares, a szocialista párt főtitkára. (Előző jobbról, utóbbi balról a második.) Tárgyalások Portugáliában a politikai kompromisszum lehetőségéről Gomes Rómából ma He!grá«3ba érkezik Gomes államfő elnökletével kedden délután négy órán át politikai kompromisszum le­hetőségéről tárgyaltak a lisz- szaboni köztársasági elnöki palotában Cunhal és Soares, a Portugál Kommunista Párt, il­letve a Szocialista Párt főtit­kára, továbbá Vasco Louren- co százados, az Antunes-féle „kilencek” képviselője, vala­mint a legfelsőbb forradalmi tanács baloldali szárnyához tartozó Contreiras tengerész­kapitány —'. közölték az elnö­ki hivatalhoz közel álló forrás­ból. Figyelemre méltó az a kö-1 rülméo/, hogy a kormányban részt vevő Demokratikus Nép­párt (PPD) vezetői nem fog­laltak helyet a tárgyalóasztal­nál, de elhamarkodott volna olyan következtetés, hogy Soa­res pártja immár a PPD nél­kül is hajlandó akcióegységre lépni a kommunista párttal. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára pozitívnak minősítette az át­fogó eszmecserét a jelenlegi politikai helyzetről. A talál­kozónak annál iz nagyobb je­lentősége volt, mivel a PKP és a PSZP vezetősége között Cunhal szavai szerint tovább­ra is „rendkívül feszült” a vi­szony. Az ilyen találkozók — je­lentette ki Alvaro Cunhal új­ságírók előtt — pozitív jelle­gűek és jó kezdetnek tűnnek. A PKP főtitkára elmondta, hogy a tanácskozáson széles körű véleménycsere alakult ki a portugál forradalom válsá­gával összefüggő problémák­ról, valamint a megoldásuk­hoz szükséges intézkedések­ről. Alvaro Cunhal megje­gyezte, hogy az országban to­vábbra is feszült a politikai helyzet. Alvaro Cunhal rövid nyilat­kozatában a találkozót „hasz­nosnak” minősítette, „jó jel­nek” nevezte önmagában azt a tényt, hogy „a legfelelősebb politikai erők” készek voltak részt venni a találkozón, jól­lehet az — megítélése szerint — nem tárja fel az azonnali megoldás távlatait. Manuel Alegre, aki Soares főtitkár mellett szintén a szo­cialista pártot képviselte a ta­lálkozón, közöilte a sajtó kép­viselőivel, hogy az államfő külföldről való visszatérése után újabb hasonló megbeszé­lést tartanak, tehát Ismét a Demokratikus Néppárt (PPD) mellőzésével. Soares viszont hangsúlyozta, hogy a PSZP semmit sem fog tenni a PPD- nek a kormányból való kiszo­rításáért. ★ A Portugál KP és a vele szövetséges portugál demok ratikus mozgalom erélyesen el­ítélte a belügyminisztérium minden magyarázat nélküli el­járását, amellyel kedden négy fontos város életéről eltávolí­totta a polgári kormányzókat, akik valamennyien a portugál demokratikus mozgalom tagjai voltak. Cunhal, a PKP főtit­kára rámutatott, hogy a bel­ügyminisztériumnak ez az in­tézkedése nem járul hozzá a politikai helyzet tisztulásához. A portugál demokratikus mozgalom közleménye hangoz­tatja, hogy a népnek joga van tudni, miért támadja a kor­mány a haladó erőket, miköz­ben kiengedi a börtönből a hírhedt fasisztákat. A közle­mény annak a véleménynek ad hangot, hogy a leváltások a Portugál Szocialista Párt és a Demokratikus Néppárt ér­dekében történtek. Lisszabon és környéke dol­gozói, illetve haladó katonái napok óta szervezik azt a nagyszabású tüntetést, amelyet pártemblémák nélkül, az egy­ség jegyében szándékoznak megtartani csütörtökön este. Eddig több tucat üzemi bizott­ság, községtanács, szakszerve­zet, társadalmi szervezet szólí­totta fel a dolgozókat, csatla­kozzanak a csütörtökre terve­zett akcióhoz. Francisco da Costa Gomes portugál köztársasági elnök, Ernesto Meló Antunes külügy­miniszter kíséretében szerdán — nem hivatalosnak minősí­tett látogatásra Rómába érke­zett. Látogatása elején a Vati­kánban magánkihallgatáson fogadta őt VI. Pál pápa, majd a Quirinale palotában Giovan­ni Leone köztársasági elnökkel találkozott. A két államfő megbeszélésén részt vett a két külügyminiszter. Meló Antu­nes és Rumor is. Ezt követően Costa Gomes találkozik Aldo Moro miniszterelnökkel. Az olasz vezetőkkel folyta­tott megbeszélések középpont­jában Portugália és á Közös Piac kapcsolatai álltak, az a gazdasági segítség, amelyet az EGK nyújt Lisszabonnlk a miniszteri tanács legutóbbi ha tározata értelmében. A látogatás alkalmából a portugál köztársasági elnök in­terjút adott a l’Unitának, az OKP lapjának. Ebben többek között hangoztatja: véleménye szerint Portugália történelmi és politikai okok folytán hasz­nos összekötő kapcsot alkothat Nyugat-Európa és a harmadik világ között. Hírügynökségi értesülések szerint Costa Gomes csütörtö­kön Rámából Belgrádba uta­zik tovább. Jugoszláviai hiva­talos látogatása az AFP sze­rint négynapos lesz. A nők világkongresszusán Chiléről, Vietnamról Erdei l,á.szlón6, a magyar küldöttség vezetője (baloldalt) és Ko vács Judit újságírónő a koreai küldöttség egyik tagjával beszélget a kongresszus szünetében. A nők világkongresszusának harmadik munkanapján az egyes szakbizottságokban szá­mos javaslatot terjesztettek be a nők egyenjogúságáért, a fejlődésért és békéért folyta­tandó harcra. Angola, Görög­ország és az Egyesült Államok küldöttei nyomatékkai köve­telték az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv megvalósí­tását. A japán nők szövetségének alelnöke — Sadako Ogasawa- ra — közölte, hogy szervezete újabb kezdeményezésekkel ké­szül a nők helyzetének megja­vítása érdekében. Marion Edinán amerikai küldött javasolta, hogy a tan­könyvekből mellőzzék az ag­resszió és a fasizmus szelle­mét erősítő fejezeteket. Horace Perera, az ENSZ- társaságok Világszövetségének főtitkára az ADN munkatár­sának adott nyilatkozatában a nők nemzetközi éve legjelentő­sebb eseményének nevezte a berlini világkongresszust. Raymond Goor belga kano­nok, a nemzetközi békemozga­lom kiemelkedő személyisége keményen elítélte a chilei ka­tonai junta rémtetteit, s szoli­daritását nyilvánította a chi­lei demokraták iránt. A kongresszuson a chilei nők nevében Virginia Rodri­guez szólalt fel, aki elmondot­ta, hogy a rezsim börtöneiben és koncentrációs táboraiban 40 000 hazafi sínylődik, köztük számos nő is. Rodriguez asz- szony azt javasolta a kong­resszusnak, hogy forduljon a világ országainak kormányai­hoz és kérjen támogatást tő­lük a chilei népnek juntaelle­nes harcához. Szerdán ismét nevezetes sze­mélyiségek válaszoltak az új­ságírók kérdéseire a nők vi­lágkongresszusának sajtóköz­pontjában : az elnökségben több mint 20 nő foglalt helyet a különböző bizottságok kép­viseletében. Hortensia Allende, a meg­gyilkolt chilei elnök özvegye,, elmondotta, hogy a chilei helyzetre még mindig a nér nyílt elnyomása jellemző. Mé. két évvel a fasiszta pucc után is érvényben van a ki járási tilalom. A junta ner képes kikerülni belső és költ elszigeteltségéből. A nők < férfiakkal együtt hősi munka végeznek az illegalitásban ha zájuk felszabadításáért. Nap! renden vannak ma is a gyi. kosságdk, a kínzások és börtt vagy koncentrációs tábor vá a bátor nőkre. A chilei asszo nyokat, azonban ezzel sem tud­ják megfélemlíteni. Chu Ma Thi asszony, a dél vietnami nőszövetség központ végrehajtó bizottságának tag ja hangsúlyozta, hogy ma sen. egyszerű a dél-vietnami asszo­nyok helyzete, mivel a hosz- szú elnyomás és a háború okozta sebek még nem he­gedtek be teljesen. Dél-Viet- namban több mint egymillió hadiárva van, az amerikai megszállás idején elharapód­zott a prostitúció és ma is mintegy 300 000 az olyan haj­léktalanok száma, akik célta­lanul összevissza vándorolnak. Chu asszony kifejezte azt a meggyőződését, hogy a viet­nami nép ezeken a nehézsége­ken is úrrá lesz. Le Thi Xuyennek, a vietna­mi nőbizottság elnökhelyette­sének beszámolójából kiderült, hogy a VDK-beli nők egészen máshogyan élnek. Ott például a képviselők 32 százaléka nő, a miniszterhelyettesek között 12 asszony van és a mezőgaz­daságban 3500 nő dolgozik vezető beosztásban. FRANCISCO FRANCO, a 82 éves spanyol diktátor be­tegen is ragaszkodik a 36 év­vel ezelőtt megszerzett legfel­sőbb hatalomhoz: erre követ­keztetnek a megfigyelők a kormány kedd esti közlemé­nyéből, amely Franco állapo­tának javulásáról számol be, s jelenti, hogy a tábornok is­mét foglalkozik politikai kér­désekkel. ENSZ A koreai kérdés Szovjet és magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága kedden megkezdte a koreai kérdés vitáját. A 142 tagú bizottság előtt fekszik az a határozati javaslat, amelyben több mint 40 el nem kötelezett ország és szocialista állam szorgalmazza a koreai kérdés mi­előbbi rendezését, Korea békés egyesítését. A délelőtti vitában felszólalt többek között Algéria, Japán, Franciaország, a Kö­zép-afrikai Köztársaság képviselője, valamint Kim Dong Jo, a szöuli bábrendszer külügyminisztere. Ismertette a magyar álláspon­tot a koreai kérdésben és azo­kat az okokat, amelyek miatt — 41 más országgal együtt — társszerzőséget vállaltunk ab­ban a határozati javaslatterve­zetben, amelynek célja olyan kedvező körülmények megte­remtése, hogy tartós békével válthassa fel a jelenlegi fegy­verszünetet és ezzel lehetővé váljék Korea békés újraegye­sítése. Ügy véljük — jelentette ki Hollai Imre —, hogy a Korea ellen elkövetett katonai agresz- szió következtében a félszige­ten mesterségesen létrehozott feszültség nemcsak Ázsia biz­tonságát veszélyezteti, hanem az egész világét is. Meggyőző­désünk, hogy az ENSZ mind­addig nem képes megbirkózni korunk új feladataival, amíg nem számolta fel teljes mér­tékben múltja káros örökségét. Ebben is elsőbbséget kell bizto­sítania a koreai kérdés megol­dásának, hiszen annak idején — célkitűzéseit megszegve — fedezte egy imperialista nagy­hatalom agresszióját, hozzájá­rulva ezzel egy nép mestersé­ges kettéosztottságához. Kor­mányunkat és népünket — hangsúlyozta ENSZ képvise­letünk vezetője — hagyomá­nyosan szoros baráti szálak fű­zik a KNDK-hoz és örömmel tölt el bennünket, hogy sikerül! hozzájárulnunk békeszerető népe sikereihez új társadalmá­nak építésében. A világszerve­zet tagjainak jelentős részével egyetemben támogatjuk koreai barátainknak azt a törekvésé: hogy a fegyverszüneti egyez­ményt békeszerződéssel váltsák fel az ország újraegyesítése fe­lé vezető út egyik jelentős ál­lomásaként. Csatlakozunk a KNDK kormányának az ENSZ-parancsnokság haladék­talan feloszlatására és a Dél- Koreában állomásozó amerikai megszálló csapatok egyidejű kivonására vonatkozó jogos kö­veteléséhez. A magyar ENSZ-küldöttség azt reméli, hogy az ENSZ há­rom évtized után végre megfe­lelő támogatást nyújt a koreai nép igazságos céljainak meg­valósulásához — hangsúlyozta a koreai kérdés vitájában el­hangzott beszédében Hollai Imre nagykövet •i 4 t A koreai vitában kedd dél­után felszólalt Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ képviselője. Kifejtette: a koreai rendezés legfőbb akadálya a koreai nép ügyeibe való külső beavatkozás és a szöuli vezetőkre gyakorolt nyomás. Az ország békés egye­sítésének legfőbb akadályát a Dél-Korea területén állomáso­zó külföldi csapatok jelentik, amelyeket a dél-koreai népel­lenes bábrezsim a nép feletti uralmának megőrzésére, a dél­koreai nép demokratikus tö­rekvéseinek elnyomására hasz­nál fel. A Szovjetunió, a szó- I cialista államok, a koreai nép minden igazi barátja támogat­ja azokat a javaslatokat, ame­lyeket a KNDK kormánya a koreai kérdés békés rendezésé­re tett. Szerdán szólalt fel Hollai Imre nagykövet) a Magyar Népköztársaság New York-i ENSZ-képviseletének vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom