Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

1975. OKTOBER 1., SZERDA xMiav 3 KGST-konferencia a munkavédelemről Kedden Balatonfüreden meg­kezdődött a KGST vegyes­ipari állandó bizottsága biz­tonságtechnikai tudományos tanácsának vegyipari mun­kavédelmi konferenciája. A háromévenként megrendezés­re kerülő tanácskozásra ezút­tal 90 szakértő érkezett ha­zánkba, az európai szocialis­ta országokból. Magyarorszá­got csaknem 160 szakember képviseli. A konferenciát Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes nyitotta meg. A társadalombiztosítás negyedszázada A SZOT elnökségének ünnepsége és fogadása ' A SZOT elnöksége, a tár­sadalombiztosítás 25. évfor­dulója alkalmából kedd dél­után ünnepséget rendezett a SZOT székházában-, amelyen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, dr. Zsögön Éva, egészségügyi államtitkár, valamint Nagy Imre munkaügyi és dr. Tre- thon Ferenc pénzügyminiszter- helyettes, dr. Pesta László, az országgyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának elnöke, a Vöröskereszt budapesti szer­vezetének elnöke, valamint a SZOT e'ínökségének több tagja. Ott voltak a társadalombizto­sítási munkában kitűnt tiszt­ségviselők. Dusek Lajosné, a SZOT tit­kára, a' társadalombiztosítás negyedszázados fejlődését is­mertette, majd Gól László, a SZOT titkára 130, a társada­lombiztosítási munkában ki­emelkedő eredményt elért tisztségviselőnek átadta a Szakszervezeti munkáért ki­tüntetést. Végül a SZOT elnöksége fo­gadást adott a kitüntettek tisz­teletére. Földmérők tudományos ülésszaka A Természettudományi és Is­meretterjesztő Társulat Kos- suth-klubjában kedden meg­kezdődött az alapításának 25. évfordulóját ünneplő Föld­mérő és Talajvizsgáló Vál­lalat háromnapos nemzetkö­zi tudományos ülésszaka. Tíz ország mélyépítési, tervező­és kutatóintézeteinek veze­tői, munkatársai tanácskoz­nak a közvetlen együttmű­ködés fejlesztéséről és kör­vonalazzák azt a munkaprog­ramot, amelynek alapján a következő öt évben közösen dolgozhatnak a kutatási és a műszaki-fejlesztési munkák területén. A Pest megyei papi békemozgalom küldöttsége Vácott Tegnap délelőtt a Pest me­gyei papi békemozgalom de­legációja a 900 éves Vácra látogatott. A vendégeket, köz­tük Lukács Józsefet, a Pest megyei Tanács vb. egyház­ügyi titkárát, Kiss Józsefet, az Országos Keresztény Béke­bizottság Pest megyei titká­rát és Szebényi Ferenc rádi plébánost, a Pest megyei papi békemozgalom elnökét, dr. Lukács Ferenc, a városi ta­nács elnöke és Pelczéder Ti­bor, a Hazafias Népfront vá­ci városi bizottságának titkára fogadta. A városi tanács dísztermé­ben dr. Lukács Ferenc tájé­koztatta a küldöttség tagjait a város 900 éves történelmé­ről, a felszabadulást követő 30 esztendő szocializmust épí­tő eredményeiről. Szebényi Ferenc mondott köszönetét a tartalmas, , az eredmények mellett a gondo­kat is bemutató tájékoztatóért, majd szólt a papi békemoz­galom aktuális feladatairól, a békés építőmunkát segítő tevékenységéről. Ezt követően az egyházi személyiségek a város neve­zetességeivel, műemlékeivel ismerkedtek, majd ellátogat­tak a Fotókémiai Ipar váci gyárába. Kedvező szerződések Rugalmasan: a lakoss érdekében Felkészült a télre a ruházati kereskedelem % !, A ruházati ’ cikkeket árusí­tó kereskedelmi vállalatok — ha a gazdaságossági szempon­tokra gondolnak — nem örül­nek a szeptember végi nyár­nak. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnak már eddig 140 millió forintos, őszi cikkekből álló választéki várja a vevőt — de egyelőre nem túl nagy a tolongás. ' Az idei nyári vásár a szo­kásosnál is kedvezőbb ered­ménnyel zárult, szinte kiürül­tek a raktáraik. Ennek is kö­szönhető, hogy most volt ho­vá tenni a már jó előre lekö­tött árumennyiséget, a boltok zavartalanul átvehették őket. Bizonyítja azt, hogy legna­gyobb áruházukban, a váci Dunakanyar áruházban 20 mil­liót, a szigethalmi, a szentend­rei, a ráckevei és az érdi ru­házati boltokban 17 milliót ér a raktárkészlet. A vállalat vezetői az évek során rugalmas üzletpolitikát dolgoztak ki, • igyekeznek minél több ter- 1 melőüzemtől vagy nagyke- 1 reskedelmi vállalattól vá- 1 sárolni. Ily módon szeretnék elkerülni az egyhangúságot és biztosíta­ni, hogy boltjaikban kis szé­riákban többféle miigőségű és fazonú árut találjanak a ve­vők. A rugalmas beszerzésre szorítja őket az is, hogy meg kell birkózniuk Büdapest vonzerejével. Tény, hogy a fővárosi nagy áruházakkal nem vehetik fel a versenyt, tíe ha megközelítőleg olyan vá­lasztékot nyújtanak bojtjaik­ban, az emberek helyben ve­szik meg a drága cikkeket, a bundát, télikabátot. A nyáron kedvező szerződé­seket kötöttek például a Sza­bolcs Cipőgyárral és a Jászbe­rényi Cipész Ktsz-szel, ahol rendkívül tetszetős és jó minő­ségű férficipőket készítenek számukra. A gyemekcipőt egyenesen a Bonyhádi Ci­pőgyártól veszik, és az utóbbi időben mind többen vásárol­nak a Ceglédi Cipőipari Vál­lalattól, amelynek a gyártmá­nyai már ismét kiállják a szigorú minőségi vizsgát. Ugyanígy a felsőruházatban is igyekeznek a nagykereske­delem nyújtotta választé­kon túl inast is adni. Ezért állnak szerződéses vi­szonyban a szombathelyi Styl Ruházati Vállalattal. Szívesen dolgoztatnának a megye- ru­haipari szövetkezeteivel is, azonban erre nincs túl nagy lehetőség, mert már valameny- nyinek lekötött a kapacitása. Csupán a vecsési Háziipari Szövetkezettel sikerült ked­vező megállapodásokat köt­ni, férfiingek, fehérneműk szállítására. Általában, a férfiingekre vonatkozóan nem túl kedve­zőek a kilátások. A tavalyi áruhiányon sem sikerül javíta­ni. Az új vonalú, úgynevezett „Vatermörder” magas gallérú hímzett férfiingekből — amely természetesen inkább a fiatalok divatja — lesz elegen­dő, a hagyományos fazonokból csak a szocialista export révén növelhetik az áru­alapot. Novemberben kezdik a nagykereskedelmi vállalatók a szállítást a kimondottan téli árukból, újabb 100 millió fo­rint értékben. Ennek kereté­ben újabb női-férfi és gyer­mekcsizmák, bundacipők' ér­keznek. Az idősebbeknek ké­szülő, gumitalpú, posztószáras cipőből végre kellő mennyisé­get készítettek a cipőgyárak, ezért várhatóan minden mé­retben tudják árusítani. A férfi-női konfekcióban, a fazonokban és az anyagokban nincs jelentős változás. Jó hír viszont, hogy már a bol­tokban vannak a nagyméretű, sötét színű flanelt női ruhák. Irántuk rendkívül nagy az érdeklődés — és tavaly leg­többször hiába keresték őket a vevők. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat veze­tői remélik, hogy a jő őszi-téli felkészülés révén teljesítik idei 720 millió forintos forgalmi tervüket, még akkor is, ha a vásárlási szezon a szokásosnál később kezdődik is. Miután Pest megye kereske­delmi ellátásáról 50—50 száza­lékban az állami és a szövet­kezeti vállalatok gondoskod­nak, a 32 ÁFÉSZ ruházati bolt­jaiban hasonló mennyiségű őszi-téli készlet várja a ve­vőket. K. M. Befejezés előtt a 92 lakásos ház Befejezéséhez közeledik Cegléden a Széchenyi úti 92 lakásos OTP- ház építkezése, a két és fél szobás-összkomfortos lakásokba valószínű­leg október végén költöznek be a lakók. Nagy Iván felvétele Közösen — korszerűen Tapasztalatok a váci járás termelőszövetkezeteinek gazdasági, politikai életéből A váci járás termelőszövetkezeteinek gaz­dasági, politikai helyzetéről, közelebbről a termelőszövetkezeteknek az ötéves tervben elért megszilárdításáról beszélt Barát Endre, a megyei párt-vb tagja, a váci járási párt- bizottság első titkára tegnap, a megyei párt- bizottság ülésén — melyről lapunk 1. olda­lán tudósítunk. A váci járás egyike azoknak a területek­nek, amelyekben az elmúlt időszakban a párttestületek, állami szervek erőfeszítései nyomán sikeresen, fejlődött a termelőszövet­kezeti mozgalom, s e munka általánosítható tapasztalatai — egybevetve természetesen más területek tapasztalataival — jól haszno­síthatók . a továbbiakban. A legfontosabb — amint az előadói beszédből és a felszólalá­sokból egyaránt kitűnt — az a folyamat, amely a szocialista viszonyok között, a párt- szervek irányításával, a munkásosztály sok­oldalú támogatásával megy végbe a mező- gazdaságban, jelezve egyben a szocialista vonások erősödését. A termelőszövetkezetek ma már fejlődő, gyarapodó gazdaságok, amelyek részt vesznek a társadalmi igények kielégítésében, teljesítik az állam iránti kö­telezettségüket és mindinkább alkalmassá válnak arra, hogy önállóságuk keretei kö­zött valósítsák meg o társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangját. Távlati terv alapján Ami közelebbről a váci járást illeti: a nagyüzemi gazdálkodás szövetkezeti formái­nak kialakulásakor a járás 38 községében 27 termelőszövetkezet és három szakszövetke­zet működött. Jelenleg — az egyesülések folytán nagyobb területtel gazdálkodva — a járásban 13 tsz működik, ebből kettő bu­dapesti termelőszövetkezet, a XV. kerületi Béke és a IV. kerületi Blagoev. (E fővárosi termelőszövetkezetek az idén július elsejei hatállyal kerültek megyei irányítás alá, pártszervezeteik pedig a járási pártbizottság közvetlen hatáskörébe.) Korábban a járás termelőszövetkezetei gyengéknek minősülhettek* a kedvezőtlen természeti adottságok, az éghajlat, a talaj- szerkezet miatt, amelyekhez hátrányosan já­rult az egyenetlen szintű vezetés, a gazda­ságok kis mérete és a tagság jelentős részé­nek képzetlensége. Nagy utat kellett tehát megtenniük és nagy feladatokat megolda­niuk mind a mai napig. A megyei pártbizott­ság — mely előtt most a számadás elhang­zott — mezőgazdaság-fejlesztési koncepció­jának megfelelően készült el annak idején á járás termelőszövetkezeteinek fejlesztésére vonatkozó távlati terv. Ez központi feladat­nak tűzte ki, hogy olyan irányító pártszer­veket kell létrehozni a községekben, me­lyek képesek megfelelően ellátni a gazda­ság pártirányítását. Ezzel együtt, a járás tíz­einek kis területi és gazdasági volumene nél­külözhetetlenné tette a termelési mikrokör- zetek kialakítását. Ezeken belül a gazdasá­gok összehangolt fejlesztést valósítanak meg és előtérbe helyezik az együttműködések, tár­sulások létrehozását, megerősítését. Mind­ezek megteremtették a tsz-ek egyesülésének feltételeit is. Együttműködései, nagyobb egysegek A IV. ötéves tervre vonatkozó elgondolá­sokat a járási párttestületek a szövetkeze­tek kommunistáival összhangban ^alakítot­ták ki. A szövetkezetek középtávú fejlesz­tési elképzeléseikben — a termelés^ volume­nének növelésén túl — a különböző együtt­működések kialakítását és továbbfejlesztését tekintették elsőrendűen fontosnak. Bizo­nyos adottságok (a zöldség- és gyümölcster­mesztés hagyományai, a járás középső ré­szén a gabonatermesztés, szarvasmarhatartás dominálása stb.) lehetővé tették az egyszerű gazdasági együttműködések létrejöttei. A pártszervezetek és a felsőbbszintű szervek kezdeményezésére Vác környékén kialakult a termelőszövetkezetek között a .szarvas­marha-tenyésztésben ágazati kooperáció. Ez a kezdeményezés jó például szolgált a szö­vetkezetek közötti együttműködések kiala­kítására, konkrétan a nagyüzemi szarvas­marha-tenyésztés specializációjára, ágazati koncepciójára. A konkrét, különféle együtt­működéseken túl jellemző volt az anyagi es a szellemi kapacitás jobb kihasználását célzó együttműködés is, mint például egy-egy tájkörzetben a szövetkezetek közös erdé­szeti, növényvédelmi munkája, vagy a ke­nyérgabona, a takarmánynövények közös betakarítása. Mindez vezetett — a meglevő eszközök és berendezések jobb kihasználá­sának igényével — a közös vállalkozások létrehozására. Ekkor indult fejlődésnek pél­dául a Börzsönyvidéki Termelőszövetkezetek Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalkozása, amely napjainkban az ország szörpszükség­letének mintegy negyedét állítja elő. Hason­lóan jelentős fejlődést mutat az építőipari együttműködés, a Pest megyei 6. számú Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, amely termelési értékét megkétszerezte és a jelent­kező tanácsi beruházásokhoz mindenkor biz­tosítja a szükséges tervező, kivitelező ka­pacitást. A termelési tájkörzetekben megvalósult együttműködések, sikerei ösztönözitek arra, hogy nagyobb egységek létrejöttének lehető­ségét is megkeressék a váci járásban. Az egyesülések gondolatának felvetése a párt­szervezetektől indult el, s — ma már világo­san látható — a jól megfogalmazott célok és a tervszerű megvalósítás eredményeként ala­kulhatott ki az a jó politikai légkör, amely mindenütt kísérte a termelőszövetkezeti egyesüléseket. A IV. ötéves terv utolsó évére az egyesült szövetkezetek mindegyikében ki­alakultak a termelési tájkörzetnek megfe­lelő fő profilok. Lehetővé vált ez­zel a korszerű » termelési módsze­rek alapjainak biztosítása, illetve az új termelési rendszerek bevezetése. A szövet­kezetek közötti együttműködések döntő sze­repet töltöttek be az új termelési irányvo­nal kialakításában, gyakorlatában. Kulcskérdés : a pártirányilás Napjainkra már kiegyenlítődtek mindazok a meglevő nagy különbségek, amelyek a terv­időszak elején a szövetkezetek között még jelentkeztek. Megelégedettség kíséri, hogy a Pártszervezetek kezdeményezésére évente megvizsgálják a bérek, bér jellegű költsé­gek alakulását, és szükség szerint intézked­nek a tagok és alkalmazottak bérezésében még mutatkozó különbségek csökkentésére. Természetes és ma már igényelt az a tevé­kenység is, amelyet a termelőszövetkezetek évek óta kiegészítésként folytatnak az ered­ményes gazdálkodáshoz. Többségük jelentős szolgáltatást jelent, vagy termékeik hiány­cikkeket pótolnak. Rendkívül fontos és di­cséretes szerepet töltötték be a pártszerve­zetek ezzel kapcsolatban is, amikor folyama­tosan figyelemmel kísérték a melléküzemági tevékenységet, s az ő munkájuk eredménye­ként állapítható meg: ma a járásban — épp úgy, mint a megyében — rend van a melléküzemágak körül. Jelenleg biztos nyere­séget hozó tevékenységet folytatnak, s e nyereséget döntően az alaptevékenység fej­lesztésére fordítják. A kapcsolódó tevé­kenységből származó árbevétel sehol sem haladja meg az alaptevékenység árbevéte­lét. Részletesen taglalta a megyei pártbizott­ságnak nyújtott beszámoló az elért gazdasági eredményeket, s igen lényegbevágó megálla­pítása volt, miszerint a pártszervezetek követ­kezetes termelésirányító, ellenőrző tevékeny­sége mindenkor a továbbhaladás kulcskérdése. Ez szembetűnően megmutatkozott a váci já­rásban is a IV. ötéves terv időszakában, amikor az egyesülésekkel egy időben sike­rült megerősíteni az alapszervezeteket köz­vetlen irányító pártszerveket. Az irányító pártszervek tevékenységének hatására ja­vult az alapszervezetek munkája is, amely kihatással volt az egész termelőszövetkezeti gazdálkodásra. A pártszervezetek megerősö­dése a politikai élet fokozatos javulását eredményezte minden területen. Különö­sen meghatározó a szövetkezeti demokrácia érvényesülésében, kibontakozásában, a ne­gatív jelenségek felszámolásában, a gazda­ság továbbfejlesztése lehetőségeinek kutatá­sában. Most mindenütt a járásban — aj® politikai munka következtében — a szövet­kezetek testületéi a törvényes keretek kö­zött, funkcióikat betöltve, hatékonyan mű­ködnek. Lenyeges az is, hogy az egyesült termelőszövetkezetek ma már a gazdasági vezetőkkel szemben is nagyobb követelmé­nyeket támasztanak. A kiválasztás mércéje itt is a korábbi munka, a felkészültség, az emberi magatartás, a vezetőkészség és hang­súlyozottan a párt politikája melletti ki­állás, annak szolgálata. A változó, javuló körülmények nyilván­valóan az egész szövetkezeti tagságra is ked­vező hatást gyakoroltak. Mind' nagyobb si­kerrel oldják meg a tagság politikai, szak­mai, kulturális képzését, ösztönzik a to­vábbtanulást. Ezért is kétszereződött meg a járásban a felnőttoktatásra felvettek szá­ma. Sokoldalú tevékenység áll amögött, hogy a — létszámban ugyan csökkenő —pa­rasztság élet- és gondolkodásmódjában je­lentősen fejlődik. E folyamat a biztonsággal párosul, amely abból ered, hogy állandó, biz­tos jövedelemre számíthat, s egyre maga­sabb színvonalú szociális biztonságot él­vez. Mindez olyan közösséget forraszt egybe, amelyet falun eddig még semmi sem tudott megteremteni. A továbblépés A váci járásról elhangzott beszámoló — az eredmények és a nehézségek tükrében is — jól megalapozott bázisra építhette a to­vábbi feladatokat, melyekkel a megyei párt- bizottság egyetértett. Közülük első helyen áll a Központi Bizott­ság 1974. december 5-i határozatának folya­matos végrehajtása. Tovább akarják szilár­dítaná a termelőszövetkezeti pártszerveze­teket, az egyesült gazdaságokat, s fejlesz­teni a termelőszövetkezeti közös vállalkozá­sokat. Kiemelt figyelmet fordítanak a me­zőgazdaságban kialakult zárt technológiák fogadására, kapcsolódásukra a termelési rendszerekhez. Mindezekkel együtt szolgálják a népgazdasági követelmények teljesítését és a szövetkezeti parasztság biztos munka- lehetőségeit, megélhetését, a községek fejlő­dését, a szocialista életmód kialakulását. & i s i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom