Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-18 / 245. szám
1975. OKTÓBER 18., SZOMBAT 3 Megalapozott, reális elképzelések Felkészülve az új évtized feladataira A megyei tanács elfogadta a művelődés-fejlesztés irányelveit A Pest megyei Tanács tegnapi ülésén, a jubileumi megemlékezés után (melyről az 1. oldalon tudósítunk), második napirendi pontként dr. Mondok Pál megyei tanácselnök elnökletével megvitatta Pest megye művelődési fejlesztésének irányelveit. A tanácstagokhoz előzetesen eljuttatott írásbeli anyaghoz dr. Csicsay Iván tanácselnök-helyettes fűzött szó. beli kiegészítést. Mint lapunk első oldalán közöltük, a Pest megyei Tanács tegnapi ülésén — a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából — dr. Mondok Pál, megyei tanácselnök kitüntetéseket adott át. A kitüntetettek névsora: A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Édes István, a Pest megyei Divatcikkipar) Vállalat igazgatója; dr. Foki László, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vezérigazgatója, megyei tanácstag, az ügyrendi bizottság elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki dr. Pabó Istvánt, Dány tanácselnökét; Földesi Ferencet, Tóalmás tanácselnökét; Knáb Mihályt, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság üzemvezetőjét, a dunabogdányi tanács társadalmi elnökhelyettesét; dr. Korom Árpádot, a váci Sző- nyi Tibor Kórház igazgatóhelyettes főorvosát, a váci városi tanács tagját; Lelkes Bélát, a monori általános iskola igazgatóját, a megyei tanács tagját; Leveleki Esztert, a megyei tanács csecsemőotthonok központjának pedagógusát, Mészáros József nyugdíjast, a megyei tanács tagját. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Borbély Tibor, a megyei tanács egyházügyi csoportvezetője; Golányi Erzsébet, a megyei tanács pénzügyi osztályának előadója; Koltaí György, a megyei tanács egészségügyi osztályának főelőadója; Kozma Ferencné, a verőcemarosi tanács vb-tit- kára; Pomázi Miklós, a váci postahivatal helyettes vezetője, a váci városi tanács tagja; Szabadi Éva, a megyei tanács építési osztályának főelőadója; Szóvá István, Pilisszentkereszt tanácsának elnöke; Veres Rozália, a megyei tanács gazdasági hivatalának dolgozója és dr. Weibl Ferenc, a megyei tanács szervezési osztályának helyettes vezetője. A Minisztertanács elnöke által adományozott 25 éves tanácsi munkáért kitüntetést kapta dr. Ádám Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője; Ágh Biró Béla, a váci egészségügyi szakközépiskola igazgatója, a megyei tanács tagja; dr. Csedő Béla nyugdíjas, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei Bizottságának elnöke; Forgács György, az Űjhartyán és Vidéke ÁFÉSZ elnöke, a megyei tanács tagja; Holló János, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei Bizottságának nyugalmazott titkára; Ipacs László, a Budapest környéki TÜZÉP vezérigazgatója, a megyei tanács tagja; Pappert Ádám, a Magyar Hajó- és Darugyár üzemvezetője, megyei tanácstag; Pesuth Ambrus, a tököli Vörös Csillag Tsz elnöke, a megyei tanács tagja; Soós Károly, a felsőpá- konyi Búzakalász Tsz raktárosa, a megyei tanács tagja; Budai János, a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet növény- termesztője, a megyei tanács tagja; Udvardy János, a megyei tanács nyugalmazott egyházügyi titkára és dr. Vida Gyula, a váci járási hivatal nyugalmazott elnöke. Tegnap este a ceglédi fiatalok szolidaritási gyűlést tartottak a chilei hazafiak mellett, megbélyegezve a fasiszta terrort. A KISZ-isták és az úttörők már az előző napon házról házra járva személyesen és nyomtatott röplapokkal invitálták a lakosságot: vegyen részt gyűlésükön. Péntek este több ezer ifjúmunkás és diák fáklyákkal vonult a Kossuth térre. A dísztribünön az elnökségben foglalt helyet Gyigor József, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára, Kürti András, a városi tanács elnöke és több hazánkban élő chilei fiatal. Simon István, a KISZ városi bizottságának titkára nyitotta meg a demonstrációt, majd Nyári Klára, a cegléPénteken kiállítás nyílt 400 Kiváló Áruk Fóruma emblémát viselő termék bemutatásával a Divatcsarnok Lotz-ter- mében, ahol azok az élelmiszer- és vegyipari cikkek is felsorakoznak, amelyek most nyerték el ezt a kitüntető címet. Az Országos Piackutató Intézet évente megrendezi a Kiváló Áruk Fóruma kiállítást, hogy ezzel is felhívja a közönség figyelmét, melyik árucikkeken keresse az emblémát. Eddig megközelítően 800 termék nyerte el ennek viselési jogát. A bíráló bizottság nemcsak a minőséget, de az esztétikumot is figyelembe veszi. Most újonnan a Kiváló Áruk Fóruma embléma viselésére di Állami Tangazdaság KISZ- titkára idézrte fel a fasiszta junta rémtetteit. Cegléd ifjúsága és a város dolgozóinak nevében követelte Luis Corvalan és a többi politikai fogoly szabadon bocsátását, elítélve a jelenlegi jog- tipró chilei rendszert. Juan Venegon, hazánkban élő chilei fiatal annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szocialista országok összefogása, szolidaritása — és ez a mostani ro- konszenvtüntetés is —, erősíti a chilei nép ellenállását, közelebb hozza a győzelem óráját. A gyűlés résztvevői táviratban tiltakoztak a chilei fasiszta terror ellen, majd a Dózsa György ifjúsági klubban mozgalmi dalokat énekeltek és megnézték a klub irodalmi színpadának műsorát. lett jogosult 73 termék. Ezek. csakúgy, mint a többi kiváló áru — három évig jogosultak a megkülönböztető embléma viselésére, ami egyben az átlagot meghaladó jó minőség biztosítéka is. Az újonnan elbírált és Kiváló Aruk Fóruma embléma feltüntetésére jogosító diplomákat a kiállítás megnyitása alkalmából dr. Juhász Ádám nehézipari miniszterhelyettes és dr. Sós Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi főosztályvezető-helyettes nyújtotta át a gyártó vállalatok képviselőinek. A kiállítás október 27-ig várja a látogatókat, és naponta 10 órától este hét óráig tart nyitva. Megkezdte munkáját az építők szakszervezetének XXXil. kongresszusa ‘sj/Űrfífí* ________________ A megyei pártbizottság kezdeményezésére Mozgalmas brigádéletről számolt n A mintegy 390 ezer tagot számláló Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXXII. ; kongresszusa tegnap az építők székházában megkezdte * kétnapos munkáját. A tanácskozáson csaknem 400 váll lasztott küldött — köztük tizenkét Pest megyei — a I “ minisztériumok és más főhatóságok meghívott vezetőivel értékeli a legutóbbi kongresszus óta végzett munkát és meghatározza az újabb feladatokat. Megjelent a kongresszuson Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Gál László, a SZOT titkára, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke és dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár. A kiegészítés egyebek közt hangsúlyozta, hogy Pest megyében — alapos előkészítő munka után — most került sor először tízesztendős fejlesztési irányelv kidolgozására, összeállítását a megyei pártbizottság 1974 szeptemberi közművelődési határozatában kezdeményezte. A határozat alapján létrejött előterjesztés az elmúlt időszak legdinamikusabb szakaszának a IV. ötéves terv éveit nevezi. A lendületes fejlődést bizonyító számok ismerősek. A közművelődési intézményhálózat fejlődése például az elmúlt öt esztendőben nagyobb volt, mint a megelőző 15 évben. Szentendrén megépült a megyei művelődési központ, még ebben az évben átadják az új váci művelődési otthont, Érden, Szobon járási művelődési központ épült, s ezenkívül 10 művelődési ház, klubkönyvtár, ifjúsági ház gyarapítja a hálózatot. Magasabb követelmények A további fejlesztés alapelveit összefoglaló tervezet abból indul ki, hogy a következő évtized gazdasági, politikai, ideológiai követelményei az eddiginél magasabb igényeket támasztanak a közoktatással és a közművelődéssel szemben. Az általános területfejlesztéssel összhangban az irányelvek ezért a folyamatos művelődést biztosító intézményrendszert kívánják továbbépíteni. Számolnunk kell azonban azzal, hogy — anyagi erőforrásaink korlátozottsága miatt — minden szükséges fejlesztés még a távlati tervidőszakban sem valósulhat meg. Ezért az irányelvek a legfontosabb tennivalókat, mind a közoktatásban, mind a közművelődésben kiemelten, hangsúlyosan foglalják össze. Ezek szerint a legfontosabb tennivaló az általános iskolák és a szakmunkásképzés, valamint a munkáslakta települések művelődési intézményeinek erőteljes fejlesztése. Nő a tanulók száma Az óvodákról szólva mind az írásos anyag, mind a szóbeli kiegészítés és a vita egyaránt rámutatott, hogy a demográfiai előrejelzések szerint az óvodáskorúak száma 1980-ig jelentősen nő. Az V. ötéves tervben feszített meny- nyiségi fejlesztésre lesz szükség. Olyan programot kell megvalósítani, amely 1985-re biztosítja az óvodások 84—86 százalékának elhelyezését. Az V. és a VI. ötéves tervben Pest megyében 10—12 ezer óvodai hely létesül. Ennek 50 —55 százaléka az agglomerációs övezetben, tekintve, hogy ott a legfeszítőbbek a gondok. Az irányelvek rámutatnak, hogy a tervidőszakban az általános iskolák száma is tovább növekszik. Ennek megfelelően a legenergikusabb fejlesztésre az V. ötéves tervben lesz szükség. Ehhez tartozik — többek között —( a szakrendszerű oktatás teljessé tétele, a színvonalában is egységes iskolahálózat megteremtése és az iskolák közötti különbségek csökkentése. Mindez a következő két ötéves tervben 1000—1200 tanterem építését teszi szükségessé. Foglalkoznak az irányelvek a napközi otthonos ellátás javításának tennivalóival is. A hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében is alapvető fontosságú, hogy a napközibe járó tanulók arányát 1980-ig 25—26 százalékra, 1985-ig pedig 30—35 százalékra emeljük. Ezenkívül törekedni kell arra, hogy már a következő tervidőszakban ott legyenek az iskolában a legfontosabb fel- szerelési eszközök, s ezzel együtt gondoskodni kell jobb kihasználtságukról, a javítás, karbantartás megszervezéséről. A társadalmi fejlődéssel összhangban A középfokú oktatás legfontosabb feladatának az irányelvek alapján azt jelölte meg a tanácsülés, hogy a társadalmi fejlődéssel összhangban az iskolák járuljanak hozzá a középszintű munkaerő-szükséglet biztosításához és a felsőfokú képzési igények teljesítéséhez. További feladat, hogy az oktatás feltételeinek javításával a szakmunkásképzés fokozatosan közelebb kerüljön a szakközépiskolák színvonalához. Kiemelten hangsúlyozta a tanácsülés a művelődési feladatok megoldásában a társadalmi összefogás jelentőségét. A most befejeződő IV. ötéves terv a jó példák egész sorát adta erre a segítségre. A jövőben ennek alapján remélhetjük, hogy a Pest megyében közüggyé vált oktatás és közművelődés az üzemeket, vállalatokat, szövetkezeteket az eddiginél is nagyobb támogatásra inspirálja. Főképpen a gyerekek szociális gondozásában, ellátásában, az óvodák, napközi otthonok bővítésében és a szakmunkásképzés fejlesztésében számítunk a társadalmi összefogásra. A közművelődési intézményekkel kapcsolatban a tanácsülés hangoztatta a komplex jelleg további erősítését. Ösztönözni kell a könyvtárak, művelődési házak, iskolák, filmszínházak együttes telepítésére, valamint a közös fenntartás további népszerűsítésére. A megye sokszínű kulturális életének gerincét jelentő tájközpontokon kívül főképpen az agglomerációs övezet munkáslakta településein szükséges mindezt szorgalmazni. Mind az írásos anyag, mind a szóbeli kiegészítés, mind a vita részletesen elemezte a közművelődés fejlesztésének számos egyéb fontos kérdését, időszerű feladatait, a művelődési otthon jellegű intézmények, a könyvtárak, a filmszínházak, a múzeumok és a levéltár munkáját. Nyolc felszólalás A vitában Solymári Béláné nyugdíjas gyáli pedagógus mindenekelőtt az iskolák közötti színvonalkülönbségek megszüntetésének fontosságát hangsúlyozta, majd részletesen ismertette községének a népesség rohamos fejlesztése miatt egyre súlyosbodó oktatási gondjait. Uhereczki Pál- né tápiószecsői pedagógus a nagykátai járás helyzetéről szólott, rámutatva, hogy a megalapozott, reális irányelvek megvalósítása magymér- tékben segíti majd” a járás gondjainak megoldását is. Ká- tai Szilveszter nagykátai kollégiumi igazgató a szakmunkásképzés fejlesztésének és a kollégiumok bővítésének fontosságát emelte ki, mindenekelőtt a tanyákról bejáró hátrányos helyzetű tanulók érdekében. Gebora László sződli- geti tanár, szakfelügyelő az irányelvekkel kapcsolatban egyebek közt a végrehajtásukhoz szükséges társadalmi erő koncentrálásának fontosságát méltatta. Dr. Monori Balázsáé dunakeszi óvodai felügyelő az óvodaépítés lelkesítő eredményeiről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalmi segítségre, amelynek eddig is részei voltunk, a jövőben is számíthatunk. Kiss Emil, a gödöllői járási párt- bizottság első titkára mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az irányelvek Pest megye tényleges helyzetéből indulnak ki és ezen az alapon határozzák meg a feladatokat. Szekeres József, Százhalombatta tanácselnöke egyebek közt azt emelte ki, hogy városukban szép eredményekkel járt a művelődési intézmények közös fenntartása. Az együttműködés ma már nem merül ki az anyagiak biztosításában, hanem az üzemeknek a tartalmi munka iránt érzett felelősségében is megmutatkozik. Felszólalt a tanácsülésen dr. Barna Gyuláné, az Oktatási Minisztérium csoportfőnöke is. Elismeréssel szólt a megyei tanács munkájáról, s hangsúlyozta, hogy eredményesen dolgozott az oktatásügy fejlesztésén is. Ezt mutatja többek között, hogy a megyében megszűnt az alapvető taneszközhiány. Az irányelvekről szólva mindenekelőtt azt emelte ki, hogy átgondolt, alaposan mérlegelt, reális elképzeléseket foglal össze. Több más tennivaló elemzésén felül hangsúlyozta a napközi otthonos ellátás fejlesztésének fontosságát, amely lényeges feltétele az iskolai munka javításának. A vitát dr. Csicsay Iván foglalta össze, majd a tanácsülés egyhangúlag elfogadta a művelődés fejlesztésének irányelveit Kinevezés Ezután az ülés egyéb ügyeket tárgyalt. Az elnöklő dr. Mondok Pál bejelentette, hogy Varga Ferenc, a budai járási hivatal elnöke egészség! állapotára való hivatkozással felmentését kérte és nyugállományba vonul. Eddigi munkájáért a tanácsülés elismerését fejezte ki. A budai járási hivatal élére november elsejétől a tanácsülés dr. Kölner Ferencet nevezte ki, aki eddig a megyei tanács csoportveze- tőjeként dolgozott. Reszegi Ferencnek, az építők szakszervezete elnökének megnyitó szavai után Gyöngyösi István főtitkár egészítette ki a központi vezetőség írásos jelentését és a kongresszus elé terjesztett más dokumentumokat. Hangsúlyozta, hogy a kivitelező építő-, szerelő- és mélyépítő ipar, a szakmai szakszervezet legutóbbi kongresszusa óta, új technológia módszerek, gépek, anyagok felhasználásával fejlesztette munkáját. E fejlődést mutatja az is, hogy éppen napjainkban került sor a 15 éves lakás- építési programban előirányzott egymilliomodik lakás átadására, sőt az év végére várhatóan egymillió helyett egymillió 40 ezer lakás épül fel. Az építőipari termelés a IV. ötéves tervben előirányzottnál mérsékeltebben emelkedett. Az építőanyagipar viszont dinamikusan fejlődött, javította az építők ellátását, de még visz- szatérő gond a különböző anyag- és szerelvényhiány. Gyöngyösi István rámutatott, hogy a dolgozók politikai és szakmai képzésében, továbbképzésében általános műveltségének növelésében sokat tettek az utóbbi években, mégis e téren kell a legnagyobb feladatokat megoldani a következő időszakban. A szóbeli kiegészítést, majd a számvizsgáló bizottság jelentését követően megkezdődött a vita. Felszólalt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrzési Bizottságának elnöke is. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntőt- j te a kongresszust és az ágazat I szervezett dolgozóit. Elismeréssel szólt munkájukról és eredményeikről. A következő időszakban jóval nagyobbak a feladatok, s az építőipar fejlődésében, növekedésében is a korábbinál egyenletesebb ütemet kell elérni Felszólalása középpontjában I a szocialista brigádok munká- | ját, illetve mozgalmát állította, s a hármas jelszó jegyében elért eredményeikről adott számot a tanácskozás résztvevőinek. Elmondta, a szocialista munkaversenyben a nagyvállalat valamennyi dolgozója részt vesz, ugyanis a munkások tudják, hogy csak szervezett, erős közösségben oldhatják meg növekvő feladataikat. Erőfeszítéseik nyomán egyre több cement készül, amelyre napról napra nagyobb szüksége van az országnak. Ez egyik feltétele a lakásépítésnek, s ezzel összefüggésben az életszínvonal emelkedésének, s a népesedés- politikai határozat végrehajtásának. A váci gyáregység az elmúlt időszakban háromszor nyerte el a kiváló gyár elismerő címet. Szem előtt tartva a nagymértékű létszámhiányt, s azt, hogy kevesebb embernek, évről évre többet kellett termelnie — ezt nem volt köny- nyű elérni. Míg négy esztenbe Vác küldötte — hangsúlyozta. Erőiket koncentráltabban, szervezettebben, fegyelmezettebben kell kihasználni. Brutyó János rámutatott, hogy a szakszervezet a maga sajátos eszközeivel sok segítséget nyújthat a gazdasági vezetőknek ahhoz, hogy összefogással, a belső tartalékok felhasználásával, a szervezettebb és fegyelmezettebb munkával törekedjenek gazdálkodásuk javítására, a költségek csökkentésére. A felszólalók sorában volt a tanácskozás első napján a Cement és Mészművek váci gyárának munkásnője, Porubszky Dezsöné is. dővel ezelőtt 41, ma 53 szocialista brigád dolgozik a gyáregységben. A munka nehéz feltételek között hoz eredményeket; a por, a három-, illetve a folyamatos műszak — más vállalatokhoz viszonyítva — több erőt, energiát követel tőlük. Mégis jut idő a tanulásra is. Példaként a kemencerészleg dolgozóit említette a felszólaló. Közülük 11-en járnak általános és középiskolába. Ez pontos idő-, illetve erőbeosztást követel, hiszen a gyáregységben vasárnap is dolgoznak, tehát a hét végén sem tudnak alaposabban elmélyedni tanulmányaikban. S nemcsak munkából és tanulásból áll az életük — hangsúlyozta —, hanem szeretnek szórakozni, művelődni, felüdülni. A brigádok tagjai szabad idejükben horgásznak, sakkoznak, sportolnak, s részt vesznek az amatőr színjátszó mozgalomban — egyszóval igyekeznek tartalmas életet élni — mondotta befejezésül Porubszky Dezsőné. Kitüntetések a tanácsok megalakulásának jubileumán Több ezer fiatal a Kossuth téren Chilei szolidaritási gyűlés Cegléden A DCM-ben versenyben áll minden dolgozó Újabb 73 termék lett kiváló Megnyílt a fórum kiállítása