Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-18 / 245. szám

A 1975. OKTOBER 18., SZOMBAT Kapcsolatteremtés a szocialista brigádokkal Többet adni a látvá Uj törekvések a ceglédi múzeumban Segítik a szakmunkások egyetemi tanulmányait Ülést tartott az Országos Oktatási Tanács Cegléd, Pest megye legna­gyobb városa. Műemléke ke­vés, gazdag mívű palotái sin­csenek, a művészetek fejlődé­séhez sem járult hozzá meg­határozóan, de évszázadokban gyökerező szelleme, a sorsfor­dító történelmi eseményekben játszott szerepe gazdag múltat idéz. Mészáros Lőrinc, Dózsa György, Kossuth Lajos, Tán­csics Mihály, Várkonyi István járt vagy élt a város falai kö­rött, s élesztette a forradalom eszméjét. Megújítani a közönséget E gazdag örökséget őrzi a város múzeuma, amelynek ter­meit járva távoli századok, vi­lágok, rég elporladt emberek történetével, alkotásaival, az őket körülvevő világ különfé­le tárgyaival köthetnek hasz­nos barátságot az ide látoga­tók. Hasznos barátságot, mert a múlt megismerése segít el­igazodni a mában, a fejlődés folyamatosságát — honnan in­dultunk, meddig jutottunk — mutatja be szemléletesen. A több mint harmincezres gyűj­temény a bronzkori emlékek­től a mai Cegléd fejlesztési tervéig alapos áttekintést nyújt a homokon épült és abból gaz­dagodó, egyre iparosodó város múltjáról, jelenéről és holnap­járól is. A fiatal igazgató, Kocsis Gyula — több munkatársával együtt — esztendeje került a múzeum élére, s lényegében ők kezdeményezték itt, Ceglé­den, hogy a múlt megőrzött értékeinek és napjaink művé­szetének bemutatása mellett többet adjon ez a múzeum a látvány élményénél — egyik műhelye legyen az emberi tu­dat és jellem alakításának. Megújítani a múzeum kö­zönségét — ezt tartja legfőbb feladatának az itt munkálkodó kis kollektíva. A tavaly — az ország hét megyéjében — vég­zett KNEB-vizsgálat jelentését idézik, miszerint a múzeumok munkás látogatóinak aránya elenyésző, a parasztság pedig szinte teljesen hiányzik az egyébként évről évre bővülő múzeumlátogatói táborbóL Üzemtörténet — segítséggel — Igaz ugyan — mondja Kocsis Gyula —, hogy ez a vizsgálat nem terjedt ki Pest megye múzeumaira, de úgy érzem, hogy megállapítása ér­vényes ránk is. Előadásainkon, rendezvényeinken lényegében mindig ugyanazt a száz-száz­ötven embert látom viszont, akik között nagyon kevés a fizikai dolgozó. Ezért kezd­tünk hozzá új kapcsolatok ki­építéséhez. A célunk, hogy a város valamennyi szocialista brigádja, KISZ-alapszervezete személyes ismerősünk legyen. Felkelteni az igényt az embe­rekben a múzeum és rendez­vényeink iránt, ez most a leg­fontosabb. Ügy érzi, hogy ezen múlik minden. S példával is bizo­nyít — A közelmúltban néprajzi témájú előadást tartottam a KÖZGÉP KISZ-alapszerveze_ ténél. A résztvevő fiatalok nemcsak nagy figyelemmel hallgatták végig mondandó­mat, de olyan javaslatot is tet­tek, felbuzdulva a hallottakon: vállalnák az üzem történeté­nek megírását, ha ehhez mi, a múzeum dolgozói segítséget, útmutatást adnánk nekik. Be­vallom, egy kicsit ilyen szán­dékkal is beszéltem nekik a kutató- és gyűjtőmunka szép­ségedről, izgalmáról, társadal­mi és tudományos hasznossá­gáról. A tervünk, hogy az üzemtörténet-írásra minél több fiatalt és szocialista brigádot nyerjünk meg. Aki részt vállal ebben a munkában, az szüksé­gét érzi majd annak, hogy rendszeres látogatója legyen a múzeumnak, különböző ren- dezvényeinlóiek. Relikviák között Az igény felkeltését termé­szetesen minél korábban kell elkezdeni — jól tudják ezt a Kossuth Múzeum muzeológu­sai. Már az általános iskolá­ban. Ezért is segítettek annak a tervnek az elkészítésében, amelyet a város történelemta­nárainak munkaközössége ál-, lított össze: hogyan tudják fel­használni a múzeum anyagát az iskolai oktatás szemlélete­sebbé tételéhez. A tervben neon csupán gya­kori múzeumlátogatások sze­repelnek. Szeretnék mielőbb rendszeressé tenni, hogy á mú­zeum egy-egy terme egy-egy órára osztályteremmé alakul­jon át, ahol a relikviák között ismerkedhetnének meg a diá­kok a tananyaggal, s ezáltal annak a városhoz kapcsolódó emlékeivel. És szerepel a terv­ben az is, hogy a történelem­tanárok olyan témájú házi dol­gozatot íratnak majd a diá­kokkal, amelyben a múzeum egy-egy jellegzetes tárgyáról vagy kort idéző szobájáról kell beszámolniuk, hozzáfűzve a maguk véleményét. Az pillanatnyilag még csak a muzeológusok elképzelése, hogy más — irodalom, képző­művészet — tanórák színhelye is lehetne a jövőben a város múzeuma. Hiszen például a szabadságharc költészetéről szólni hol is lehetne a leg­szemléletesebben, s leginkább a kort idézően, ha nem a Kos- suth-relikviák társaságában. És elképzelhetőnek tartanák a múzeumban olyan irodalomóra megrendezését is, amelynek té­mája: Dózsa György a ma­gyar költészetben. Vagy órát a mai magyar képzőművészetről valamelyik időszaki kiállítás keretében. A lehetőségek sokfélék: az egyre népszerűbb ismeretter­jesztő előadások megtartásától kezdve egészen a kamara- hangversenyek megrendezésé­ig. Sőt olyan új gondolat is A közeljövőben fejeződik be a televízió stúdióiban a Gilga­mes című produkció forgatása. Mint Jánosi Antal, a film dra­maturgja elmondta az MTI tu­dósítójának, az új alkotás szer­vesen illeszkedik abba a soro­zatba, amelyből eddig a Dan- te-költemény nyomán készült Pokolt, illetve Swift Gulliver­jét láthatták a nézők. A ren­dező, Rajnai András most is ugyanazt az eljárást hasz­nálja, mint korábban: az elektronikus technika gaz­dag, eddig eléggé fel nem tárt kelléktárát kamatoz­tatja. Ezzel a lehetőséggel a leglát­ványosabb megoldást választ­hatják anélkül, hogy különö­sebben növelnék a film előál­lításának költségeit, ugyanis foglalkoztatja a múzeum ve­zetőit: nem lenne haszontalan más múzeumok anyagának a népszerűsítése sem, hiszen nem lehet végső cél csak a Kossuth Múzeum közönségé­nek gyarapítása, a múzeumok­nak kell új közönséget tobo­rozniuk. Hogy miként népszerűsíthet­nének más rokonintézménye­ket? A módszer sokféle lehet. Például más múzeumok anya­gának bemutatásával. Az aszó­diak bizonyára szivesen is­merkednének meg Aszódon, a Petőfi Múzeumban a ceglédi Kossuth-relikviákkal. És Ceg­léden is sok embert vonzana, ha kiállítást rendeznének az aszódi múzeum Petőfi-anya- gából. És így tovább. De a népszerűsítés módszere lehet­ne az is, ha például kölcsön kaphatnák a zebegényi Szőnyi Múzeumtól a Szőnyi Istvánról, Gorka Gézáról készült filmek kópiáit. Ezeknek a filmeknek a ceglédi bemutatása bizonyá­ra sok emberben keltené fel az érdeklődést, hogy adandó al­kalommal személyesen is fel­keresse a zebegényi Szőnyi István vagy a verőcemarosi Gorka Géza múzeumot. És ugyanígy lehetne népszerűsí­teni Cegléden a szentendrei Czóbel Béla vagy Kovács Mar­git múzeumot is. Ne csak múltidéző Dicséretes törekvések veze­tik a ceglédi Kossuth Múzeum dolgozóit. Az a céljuk, hogy intézményük ne csupán a vá­ros gazdag múltjának felidé­zője legyen, hanem a város közművelődésének egyik fon­tos központja is. Pénteken az Oktatási Mi­nisztériumban dr. Hanga Má­ria miniszterhelyettes fogadta az idei nemzetközi diákolim­piák magyar résztvevőit. Be­szédében elmondta, hogy 1975 a nemzetközi versenyeken el­ért szép magyar sikerek éve volt. A legszebb eredmény a legrégibb olimpiai’ tantárgy­ban: a matematikában szüle­mindent csupán makettben kell elkészíteni. A színészek az üres stúdióban játsszák az egyes jeleneteket, míg egy má­sik kamera a helyszint közve­títi a rendező képernyőjére, így aztán a két, nemegy­szer pedig még ennél is több felvétel egymásra másolásából alakul ki a tulajdonképpeni tévé- adaptáció. A Gilgames, folytatva a ko­rábbi kísérleteket, arra is vál­lalkozik, hogy olyan remek­művet juttasson el a nézőkhöz, amely terjedelmessége, mito­lógiai vonatkozásai miatt so­kakat visszariaszt az elolva­sástól. Ebbe a közművelődési szándékba illeszkedik be a jö­vő évi tervek közül Az ezer- egy éjszaka adaptációja is. Az Országos Oktatási Tanács pénteken dr. Polinszky Károly oktatási miniszter elnökleté­vel ülést tartott. A tanács dr. Klement Tamás titkár előter­jesztésében megvitatta éves munkatervét. Az oktatási ta­nács a többi között napirend­re tűzi a külföldön tanuló ösz­töndíjasok munkájáról, a szak­munkások egyetemi és főisko­lai tanulmányait segítő tan­Napjainiktoan már szinte természetesnek tekintjük, hogy a gyermekek és az ifjúsági korosztály számára külön ki­adó bocsát ki könyveket. Pe­dig éppen csak 25 esztendeje annak, hogy a magyar könyv­kiadó történetében először ala­kult önálló ifjúsági kiadó. A teljes magyar nyomdaipar és valamennyi kiadó államosítá­sa után jött létre 1950-ben a könyvkiadás szakosított rend­szere, s abban az évben no­vember 1-én alakult meg az Ifjúsági Könyvkiadó. Ez az elnevezés 1957-től egészült ki Móra Ferenc nevével. A most jubiláló Móra Kiadó azóta mintegy 4300 művet je­lentetett 'meg, öszesen több mint száz millió példányban. tett meg: a bulgáriai 17. nem­zetközi matematikai diák­olimpián 8 magyar versenyző — 17 ország 136 diákjának küzdelmében — az első helyet vívta ki. Az egyéni verseny­ben öten nyertek második, hárman harmadik díjat. Elége­dettek lehetünk a hazánkban megrendezett 7. nemzetközi kémiai diákolimpia eredmé­nyével is. A négytagú magyar együttes 12 ország versenyé­ben a második helyre került. Ketten második díjat, ugyan­csak ketten harmadik díjat kaptak. Eredményeket értek el a fizikusok is az NDK-ban, ahol a 8. nemzetközi fizikai diákolimpián az elméleti és laboratóriumi versenyben 5 magyar fiú közül egy első dí­jat, kettő második és kettő harmadik díjat szerzett; a csa­pat összteljesítményével a harmadik helyre került. Végül külön köszöntötte dr. Hanga Mária a Moszkvában lezajlott II. nemzetközi orosz nyelvi diákolimpia általános és kö­zépiskolai tagozatú verseny­zőit és a felkészítést vezető tanáraikat. A magyar diákok közül itt hárman nyertek arany-, ketten ezüst-, négyen bronzérmet, hárman pedig di­csérő oklevelet kaptak. Az ünnepség végén dr. Hanga Mária jutalmakat adott át a nemzetközi diákolimpiák résztvevőinek, .diákoknak és tanáraiknak egyaránt. folyamokról, a kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom egyetemi és főiskolai végzett­ségű szakember-ellátottságá­nak helyzetéről, a tanács dr. Garamvölgyi Károly minisz­terhelyettes előterjesztése alapján megvitatta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen folyó képzés fej­lesztésének főbb irányaira ki­dolgozott javaslatokat. Az idén 270 mű megjelenése várható 11 millió példányban, vagyis az átlagpéldány meg­haladja a 40 ezret. Különböző korosztályoknak Sokat fejlődött az előállítás technikája is: megszokott je­lenség például a színes nyo­mású gyermekkönyv, a színes nyomású és fényképekkel il­lusztrált ismeretterjesztő kiad­vány. Az utóbbi években fejlődött kisebb kiadóra jellemző mére­tűvé (évi 50—60 mű) a Koz­mosz Könyvek szerkesztősége, amely a 14—15 éven felüli ol­vasórétegnek, megszokott szó- használattal: a felnőtt fiata­loknak készíti könyveit. A nyomdai jelzés szerint, a kö­zönség számára ez külön ki­adó, de tulajdonképpen a Mó­ra Kiadó önálló szerkesztősé­ge. Országszerte ismert soro­zat a Kozmosz Fantasztikum Könyvek és a Galaktika tu­dományos-fantasztikus alma­nach. A művelődési politika egy­ségét jelzi, hogy a Móra Ki­adó könyvei egyre jobban megtalálják helyüket az óvo­dában és az általános iskolá­ban. Egyes kiadványok máris tankönyvméretű, hatalmas példányszámban jelennek meg, így pl. Cini-cini muzsika, Icin- ke-picinke, Gőgös Gúnár Ge­deon, Mosó Masa Mosodája, Ablak-Zsiráf (Képes Gyer­mekenciklopédia) , Bölcs Ba­goly-sorozat köteted. A tervek szerint az iskolareformmal párhuzamosan még szorosab­ban kívánunk kapcsolódni az általános iskola tantervéhez. Az ifjúsági könyvkiadás ha­gyományosabb könyvtípusai a szépirodalmi könyvek: a legkisebbeknek szóló történe­tektől és meséktől kezdve a felnőtt fiataloknak szánt re­gényekig és antológiákig. Nagy a gyűjteményes kötetek száma, ezen belül sokféle ma­gyar népköltési kiadvány leg­többször Benedek Elek mese­kötetei jelenitek meg, másik legnépszerűbb gyűjtemény Illyés Gyula: Hetvenhét ma­gyar népköltési kiadvány, leg- Népek Meséi címmel 12 köte­tes sorozat készült öt világ­rész népmesekincséből. Soro- zatszerűan adták ki klasszikus és élő magyar költők színe­sen. illusztrált kis versesköte­teit is. Néhány regénysorozat zömmel egy bizonyos típusú könyveket gyűjt csokorba, így Delfin Könyvek (főként ka­Eltemették Fehér Imréi Pénteken a Farkasréti teme­tőben kísérték utolsó útjára Fehér Imre filmrendezőt, a kulturális és művészeti élet képviselői, munkatársai, bará­tai, tisztelői. A koszorúkkal övezett ravatalnál Varga Edit, a Pannónia Filmstúdió igazga­tója a Kulturális Miniszté­rium, a Filmfőigazgatóság és a Pannónia Filmstúdió nevében, Bacsó Péter filmrendező a Film és Televízió Szövetség, és a Magyar Filmgyártó Vál­lalat, Szeredás András a Pan­nónia Filmstúdió dramaturgja a munkatársak nevében mél­tatta az elhunyt művész alko­tói tevékenységét. A sírnál Szilágyi Albert, a győri Kisfa­ludy Színház rendezője a csa­lád és a barátok nevében bú­csúzott az elkötelezett, szocia­lista művésztől. landos regények), Pöttyös Könyvek és Csíkos Könyvek (elsősorban a leányolvasók ré- szere). A mai tárgyú regények általaiban egyedi kiadványként jelennek meg, egy rövid idő­szakban Sirály Könyvek-soro­zat címet viselték. A magyarországi kiadók kö­zül viszonylag a legtöbb tör­ténelmi regényt a Móra Ki­adó adja ki. A gyerekeken kí­vül igen sok felnőtt is olvassa őket. Számos műfajban és típusban A negyedszázados munkát összegezve, kitűnő íróknak egész sorát jegyezhetjük fel, jórészt olyanok nevét, akik jelentős felinőtt jellegű élet­művük mellett írtak fontos és szép ifjúsági könyveket. A leporellóktól és az óvo­dáskorúak színes könyveitől kezdve a felnőtt ifjúságinak (egyben a felnőtt olvasóközön­ségnek) szánt szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvekig megjelent sok-sok műfajról és könyvtípusról nyújt áttekin­tést az Új beszélő könyvtár című kiadvány (az ifjúsági ol­vasmányok ajánló bibliográ­fiája, összeállította Kepes Ág­nes és Szász Eta). Az ifjúsági és gyermekirodalom szakiro­dalma, legalábbis a hozzáfér­hető könyvek, tanulmányok, cikkek, felsorolása megtalál­ható két kis tanulmánykötet bibliográfiai függelékében; Vita az ifjúsági irodalomról. Jelenkor 1965—1966, illetve Olvasó ifjúság. Űj könyvsorozatok, könyv­típusok indultak és indulnak (Iránytű, Ezerszínű Magyaror­szág, Fiatalok Könyvtára stb.) azzal a céllal, hogy elősegít­sék a gyermekek és a fiatalok szocialista nevelését. Közönségszolgálat A közeljövő tervei között szerepel, hogy a gyermekek és a fiatalok jobb tájékoztatása, orientálása, az olvasóvá neve­lés érdekében a Móra Kiadó országos ifjúsági és gyermek­könyv szolgálatot hoz létre. A KISZ-szel és az Üttörőszövet- séggel együttműködve kon­centrált, a gyermekek kora és a fiatalok rétegei szerint dif­ferenciált könyvpropagandát fejt ki, s ezáltal az olvasás­sal, az irodalommal összefüggő igen hasznos szervezési, moz­galmi tevékenységet is folytak Jövőre: Az ezeregy éjszaka Tv-filmen a Gilgames Prukner Pál Megjutalmazták a nemzetközi diákolimpiák magyar résztvevőit Jubilál a Móra Ferenc Kiadó Évi 11 millió kötet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom