Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-15 / 242. szám

Festettek, rendeztek Társadalmi munkás molnárok és csomagolok Társadalmi munkát szíve­sen vállalnak a ceglédi malom szocialista brigádjának tagjai. Az év első felében 420 társa­dalmi munkaórát teljesítettek, a telep rendezése, a felvásár­lásra való előkészület erre bő­ven adott lehetőséget. Társa­dalmi munkában festették, s takarították az irodákat is. A malomban — mivel a dolgozók többsége kerékpárral közleke­dik — megépítették a kerék­pártárolót. A brigádok patro­nálják a VIII. kerületi óvodát, segítő szándékukról ott is gyakran tesznek tanúságot Ma délelőtt Gordonkaversenyre készülnek Abonyban rendezik meg a Friss Antal országos gordon­kaverseny megyei válogatóját, a nagyközségi zeneiskolában. Váci, érdi, szentendrei, gödöl­lői, nagykőrösi, ceglédi és abonyi fiatalok állnak pódium­ra a válogató versenyen, négy korcsoportban, hogy a legjob­bakat a zsűri kiválaszthassa, és a megyei zeneiskolák kép­viseletében az országos ver­senyre küldje. A versenyen in­duló huszonnégy fiatal egy kö­telező zeneművet és egy sza­badon választottat ad elő. A megyei válogató ma dél­előtt, 10 órai kezdettel a ze­neiskola előadótermében zaj­lik le. TALÄLTAK EGY KISKA- BATOT. Cegléden, a Kossuth Ferenc utca 34. számú ház előtt vajszínű, hároméves gyermekre való jersey kabátot találtak. Aki elvesztette, át­veheti az Április 4. Közgazda- sági Szakközépiskolában. PEST MEGYEI HE»L/ KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI ŐSZ Csárdás.; vervuv.hos, népdalcsokar ,NÉPI ZENEKAROK VETÉLKEDTEK A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XIX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1975. OKTOBER 15., SZERDA Új közművelődési évad kezdetén Tevékeny szakkörök, megvalósuló tervek Körtefából faragták a citerákat Megkezdődött a közművelő­dési évad az albertirsai műve­lődési otthonban is. Pánczél Fere.nc igazgató sokirányú te­vékenységről adhat tájékozta­tást. Különösen nagy érdeklődés kíséri az ifjúsági klubot, prog­ramja sokakat vonz az összejö­vetelekre. Az első alkalommal a Tolcsvay-trió szórakoztatta a klubtagokat, akik valameny- nyien elégedettek voltak a színvonalas produkcióval, amelyet magnetofonon is meg­örökítettek. A fiatalok programjában minden hónapban szere­pel egy ismeretterjesztő előadás, amelyet új magyar filmek vetí­tése előz meg. A Kitörés című film kapcsán a környezetteli összeütközésről, az emberi konfliktusokról lesz szó, a Ma­dárkák című film megtekinté­se után a társadalom írott és íratlan törvényeiről és az egyéni felelősségről tartanak előadást, amelyet vita követ, a Szerelmes biciklisták vetíté­se ürügyén arról beszélgetnek végbement-e szexuális forra­dalom? Diaképekkel kísért előadás hangzik el az öltözködésről, az űrkutatás távlatairól szakem­ber beszél, külön téma a hely­beli hagyományok felidézése. A nagyközség tanácselnöke a település fejlődését ismerteti, közös kirándulást tesznek Vácrátótra. Szerepel a tervek­ben író-olvasó találkozó, pol- beat est. Az iskolával kiala­kult jó kapcsolat lehetővé te­szi, hogy a nyolcadikos diákok — az iskolai rendtartásnak megfelelően — látogathassák az egyes összejöveteleket. Megvan a lehetőség a sakk­csapat és a fotósok foglalkozá­sainak művelődési otthonon belüli elhelyezésére. A fotószakkör egyébként Is élénkülőben. Magyarkút volt az őszi fotóséta célpontja. Mű­ködnek a kisfilmesek is, akik egyebek között filmszalagon örökítették meg az orvosi ren­delő építését és átadását, a községben élő képzőművészek­ről szóló filmmel pedig bene­veztek az amatőrök filmszem­léjére. Albertitól a világhírig A Száznegyven éve született Politzer Adám asszonyvölgybe érünk. Itt az Árpádok korában falu volt, míg lakói el nem széledtek a tatárok elől. Templomát a ma­gyarok kedvencéről Boldog- asszonynak nevezték el, akit fiatal korában Kisasszony né­ven tiszteltek. Újabb emel­kedő és újabb fennsík után ereszkedünk a középkori ok­levelekben oly gyakran em­legetett Hársas völgybe, a vi­dék legszebb és legroman- tikusabb szakadékos, erdős rejtelmeibe, ahol csupa csönd, őzsuhanás, rókalappangás, tölgyszag és madárfütty van, az egyik tisztáson a láncra kötött hatalmas uhu fölött mérgesen csörögnek a szarkák és más kártékony madarak, hogy a vadászok puskavégre vegyék őket. POLITZER ADAM igen fiatalon, 1845-ben szerezte meg Bécsben az orvosi diplomát. Híven olvasta a ceglédi Török János szerkesztette Magyar Sajtót és honfitársaival lelke­sen tapsolt a császárvárosban vendégszereplő magyar színé­szeknek. Az óvárost akkor még bástyasarkú vén várfalak övezték, félkörben húzódva a Duna-csatomára. Belül maga­sodott a szépséges gótikus Szent István templom, az osztrákok műemlékbüszkesége, s ott zöldelltek és virágoztak a parkok, amelyek kőből fara­gott és bronzba öntött szobrok­kal voltak díszítve. A falakon túl, a várárok partján épült az egyetem s a diáknak, ha a várban volt, a kapukra kellett kerülni, hogy kijusson Európa egyik legöregebb, 1365-ben alapított universitására. A Duna-csatomán túl a Dunáig terjedt a háromezer holdas Práter, melyet a bécsiek vi­dámságra mindig kész népei­nek a XVIII. században József császár ajándékozott. Sör és főtt virsli kiflivel ma is kap­ható itt, és csalogat számos mutatványosbódé. Nyugatról a Kahlenberg és a Leopoldsberg szelídül lankás oldalaival a Bécsi medencére és a Sophien- alpáról. meg a Hermannsko- gelról gyönyörű kilátás nyílik a most már kétmilliós városra — Politzer Ádám ifjúságában még csak tízezrekkel mért la­kóival. A hajdani alberti fiú együtt fejlődött ezzel a kedé­lyes metropolissal, látta el­bontani a várfalakat és a be­temetett vizesárkokat, melyek helyére kövezték a híres Rin­get, a bécsiek Kiskörútját. A hegyek irányában van a szép­séges Schönbrunni park, XIV. Lajos korabeli ízlésben, továb­bá a nekünk magyaroknak oly nevezetes döblingi elmegyógy­intézet, amelyben Széchenyi István évekig konspirált. Ha kegyetlenkedtek az uralkodó emberei, két nap múlva már közölték a londoni és párizsi újságok, s e szomorú intézet­ben józanon ment a halálba, megelőzve az élvetemetést, az állami elmegyógyintézetbe való elzárást. AKKOR MÉG BÉCSBEN őrizték a magyar műkincsek javarészét a különféle mú­zeumok, ott volt kiállítva töb­bek között Károly Róbert fiá­nak, Kálmánnak kardja, Hu­nyadi Mátyás korából való magyar tárcsapajzsok és kar­dok. Mátyás és Beatrix már­ványba vésett dombormű arc­képe, II. Lajos hadipáncélja, Zrínyi Miklós bán sisakja és mentéje, II. Apafi Mihály zászlaja, egy temetkezési kirá­lyi korona Nagyváradról, zsák­mányolt török zászlók, Bátho­ry István hadivértje, II. Rá­kóczi Ferenc egyik zászlaja, számos Korvina és kódex, va­lamint a Bécsi képes krónika, mindenekelőtt á mai napig ott levő Attila-kincs, a magyar ötvösművészet legrégibb és legpompásabb aranykészlete. A Bécsbe vándorolt műkincsek egy része azóta visszakerült hazánkba. Politzer Ádám idős korában. 1920-ban halt el Bécsben. Szü­lőháza Albertin épségben áll. hangulatos tornácával szép példája a XIX. század eleji udvarházaknak. A nagy tudós emlékét nem ezen, hanem a szomszédos művelődési házon elhelyezett bronztábla hirdeti. Hídvégi Lajos Megalakult a képzőművész- szakkör. Munkáját Rónai Má­tyás tanár irányítja, s több te­hetséges fiaiéinak segíti kibon­takozását. Minden második va­sárnap délelőttjét közös mun­kával töltik. Szeretnének olyan filmeket vetíteni, amelyek be­mutatják az egyes művészeti ágakban meghonosodott tech­nikai eljárásokat és alkalma­sak a szakköri tagok művé­szettörténeti ismereteinek gya­rapítására. Megkezdődik a filmklub előadássorozata. Filmjei iránt minden évben nagy az érdeklődés, az idei évad kalandfilmjeire legalább 150—180 jelentkezőt várnak. A színházi program a Déry­né Színház két előadását, a Budapesti Játékszín zenés já­tékát, az Állami Bábszínház vendégszereplését tartalmazza. Tíz citerás közreműködésé­vel, megalakult a pávakör, ve­zetője Zeíei János, a helybeli Szabadság Tsz asztalosa, aki mint dallamgyűjtő, számos helybeli nótát feljegyzett már. ű faragta a citerákat is — körtefából — a muzsikusok­nak, akik most a Ceglédi ősz amatőr együtteseket bemutató műsorára készülnek. Tevékeny a kertbarátok köre, tagjai időről időre aktuális termelési, nö­vényvédelmi témákról hallgatnak előadást. Folyik a KRESZ-tanfolyam, amelyre a kismotort vezetni szándékozók járnak. Élénk az érdeklődés a szabás-varrás tanfolyam, a német és az angol nyelvtanfolyam iránt. Az amatőr filmesek forgató- csoportja most azt tervezi, hogy a művelődési otthon éle­tét, rendezvényeit propagáló rövidfilmet készít, amelyet a mozielőadások előtt vetítenek, kedvcsinálóként, az alberti r- saiaknak, hogy a jövőben még többen látogassák az őszi, téli estéken az intézményt. Tamasi Tamás SgW*; Tíff:. Hétfőn délután Cegléd főut­cáján egymás utáni tűntek fel, kezükben zeneszerszámaikkal, a sietős léptű népzenészek. Hegedűtokkal iparkodott a prímás, a brácsás, hátán vitte hangszerét a bőgős, kis tás­káját lbbálta a klarinétos, cimbalomból is többet szállí­tottak. A Kossuth tér járókelői az ÁFÉSZ Alföldi. Éttermének fé­lig lehúzott redőnye mögül szebbnél szebb zeneszámokat hallhattak. Ez alkalommal nem a vendégeket szórakoztatták az egymást váltó zenekarok, hanem a hozzáértő zsűri előtt versengtek, melyikőjük tud szebb muzsikát előcsalni a szárazfából. A Ceglédi ősz eseménysoro­zata keretében, a Cegléd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet és a MÉSZÖV rendezésében tar­tották meg a Pest megyei AFÉSZ-ok népi zenekari ver­senyét. A részt vevő hat zenekarnak sokféle szempontból kellett megfelelnie. A körültekintő ki­írás szerint, öt stílust kellett tartalmaznia a műsornak. Nép­dalcsokor, nótacsokor, verbun­kos, operett szerepelt a reper­toárban, és a szigorú zsűri kü- lön-külön pontozta a teljesít­ményt. A zsürielnök tisztét Halkovics János, a Magyar Rádió népzenei osztályának helyettes vezetője látta el. Elsőként a törteli Tulipán Vendéglő zenészei muzsikál­tak, Vígh Ferenc prímás ve­zetésével, majd a zsámbékiak következtek, aztán a ceglédi Alföldi Étteremben játszó, suj- tásos, paszomántos, piros me. lényes együttes lépett a zsü, elé, Zsákai Ferenc prímássá az élen. A nagykőrösi ÁFÉS. zenekarát, amely a Közpon.. Étterem vendégeit szórakoztat­ja esténként, Fehér János prí­más vezette. Megjelentek a kiskunlacházi ÁFÉSZ és i váci ÁFÉSZ zenészei is, a. utóbbiak Lakatos Lászlóval az élükön. Órákon át váltották egymást a zenekarok, váltakoztak a dalok. A zsűri a legjobbnak az Al­földi Étterem zenekarának, szereplését ítélte, második lett a törteli Tulipán együttese harmadik a váci ÁFÉSZ-é. Nem marad el a pénzjutalom sem, s valamennyiük sikeres szereplését díszes oklevél örö­kíti meg. Jó ötletet valósított meg a ceglédi ÁFÉSZ, amikor ver­senyre szólította fel a népze­nészeket. T. T. Az ember hatása az élővilág alakulására Az embe.r és a természet: ez a címe annak az előadássoro­zatnak, melyet a tápiószelei Blaskovich. Múzeum rendez a múzeumi hónap alkalmából. A legutóbbi előadást dr. Vásárhe­lyi Tamás, a Természettudo­mányi Múzeum munkatársa tartotta, Az ember hatása az élővilág alakulására címmel. Kézilabda Félbeszakadt a budakalászi mérkőzés A megyei bajnokság leg­utóbbi fordultjában a Bem SE itthon újabb vereséget szen­vedett. Galgahévíz—Ben* SE 18:15 (10:10) Bem SE: Zsiga — Gödény (3), Malizs (1), Docsa (3), Csu- lik (3), Csaba (2), Csányi (3). ÖKÖLVÍVÁS CVSE—Baja 18:8 Három találkozó végződött pontozással A Vasutas sportcsarnokban megrendezett barátságos ököl­vívó csapattalálkozó mérkőzé­seinek többségét a hazaiak nyerték. Ceglédi VSE—Bajai SK 18:8 összesen 13 pár lépett sző­ri tóba. Kevés, csupán három összecsapás tartott három met neten át, a többi, az egyik já­tékos döntő fölényével már hamarabb befejeződött. A ceg­lédi győzelmeket Jakab (pon­tozással), Bódi, Pákozdi, Szellő, Búcsús, Vajda, Károly, Sánta, Országh (döntő fölénnyel, il­letve feladással) szerezte. Ve­reséget szenvedett Pataki ff. Abonyi F. (pontozással), Fejes, Pataki I (feladással). A Vasutasban Bódi és Fejes ismerkedett meg az ökölvívás­sal. Bódi bemutatkozása sike­rült jobban. Búcsús kemény el­lenfelet kapott, sok beszedett ütés után, egy ellentámadás során, ritkán látható, nagy erejű egyenessel padlóra küld­te vetélytársát. Az est legjobb találkozóját a Kovács—Vajda párharc hozta. A bajaiak egyik legjobbja, Kovács kezdett jobban, a ceg­lédi fiú alárendelt szerepet játszott, rá is számoltak. E rö­vid pihenő Vajdának használt többet, s a második menetben 5 is padlóra küldte ellenfelét. Ezután Vajda sorra vitte be ütéseit, végül döntő fölénnyel nyert, már vesztettnek hitt állásból. Az utolsó mérkőzésen Abonyi F. lépett szorítóba, aki elmaradt a várakozástól, ke­veset s jórészt pontatlanul ütött (egyszer talált be iga­zán, Kreis meg is roggyant akkor), így megérdemelten, pontozásos vereséget szenve­dett. (ungureán) Csere: Galla — Csepeli, Fran- kovics, Tiringer. Az első félidőben a ceglé­diek irányították a játékot, ve­zettek is egy-két góllal. Szünet után a vendégek pontosabban, jobban játszottak, a Bem SE játékosai hibát-hibára halmoz­tak, így megérdemelt a Galga­hévíz győzelme. A játékveze­tők nem fukarkodtak a bünte­tők megítélésével, összesen 18 alkalommal mutattak a 7 mé­teres vonalra, de a játékosok a büntetőkből csupán kilencet értékesítettek. A CVSE női gárdája Buda- kalászon 7:5-re vezetett, ami­kor a játékvezetők — a II. fél­idő 13. percében — véget ve­tettek a találkozónak. Ceglédi VSE—Budakalász 7:5 (5:3) CVSE: Barna — Pecznik, Csend esné, Fodor, Molnár, Tóth A., Bálint (2), Orosz (5), Öcsainé. A színvonalas, kemény, sportszerű mérkőzés a játék­idő befejezte előtt, a hazai kö­zönség sportszerűtlensége miatt félbeszakadt. A nézők reklamálták a CVSE 7. gólját. A játékvezetők sikertelenül próbálták kiüríttetni a nézőtér egy részét, öt perc várakozás után lefújták a találkozót. Mi­vel a CVSE valóban vétlen volt, a szövetség valószínűleg a pályán elért eredményt hagyja jóvá. A megyei ifjúsági bajnokság eredményei: Leány: Budakalász—CVSE 11:9 (6:6); Fiú: KÖZGÉP SE— Galgahévíz 34:2. (u.) A győzies: az Alföldi Étterem népi zenekara. Kaczur Pál felvétele ORVOS VOLT, fülorvos, a bécsi egyetem professzora, a világ első fülészeti klinikájá­nak megalapítója. Alapvető kutatásokat végzett a fülbe­tegségek kortanáról, a dobhár­tya otoscopiai részleteinek le­írásával, a hangvillavizsgála­tok kidolgozásával tovább fej­lesztette a fülészeti diagnoszti­kát és a belsőfül műtéti eljá­rását. Az ő találmánya a dob­üreg izzadmányainak kiszí­vása, a világszerte róla elne­vezett Politzer-ballon alkal­mazása. Számos könyvet írt orvosoknak, ezek nagy része ma is használatos. A Pest megyei Albertin szü­letett 1835. október elsején. Szülei a Budára vezető évez­redes Via Magnán, mai nevén a Pesti úton laktak. Házuk vé­gében nagy kert nevelte az ilyenkor már sárguló lombok­kal színesedő gyümölcsfákat, s a kert végén húzódott a zsel­lérek utcája. Azon tűi dúsíüvű kaszáló lejt ma is a Malom­árokra, melyen az irsai részen két vízimalom őrölte a kör­nyék gabonáját Ez a két ma­lom elenyészett az időben, emléküket már csak a nagyon öreg emberek őrzik. Az alberti malomkerék nagy szilfák alatt zakatolt, én még láttam mű­ködés közben. el-elbeszélgetve az öreg Lavicska molnárral s a lisztre váró népekkel. A malmot negyvenötben elbon­tották, a malomtavat éltető ár­kától elvágták, napjainkra csak a zúgó és a faragott alap­kövek maradtak helyükön, mesélve a régi időkről, ami­kor itt az Almássy és Szapáry grófok szedték a vámot. Az árkon túl szépen domborodnak az alberti hegyek, hosszú agyagút vezet föl rájuk, ezen lépdeltek föl a régi lovas kato­nák, akiknek kaszárnyája még most is áll és emléküket a Huszár utca őrzi. Az agyagút egyenletesen kapaszkodik föl a hajdani grófi szántókkal határolt csapáson s a legmaga­sabbról lelátni a széles Doli­nára. A völgyön átkelve már meredek az út, libeg a vándor, odafönn jó búzatermő nagy mezők után a keskeny Kis-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom