Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-15 / 242. szám

Ajtók, üüidkoK késziröi mm A PESrME&YEI HÍRLAP KÖLÖNKIADASA XIX. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1975. OKTÓBER 15., SZERDA Szállít Nagykőrösre, Monorra Éjjel-nappal jár a malom Egy hónapra leállnak Kerítést emelnek Kerítést és szociális épületet emelnek a konzervgyár épí'I részlegének dolgozói az Arany János általános iskolában. Képünkön: a Fekete brigád a kerítést alapozza. Apáti-Tóth Sándor felvétele SPORT EssmMMís-méFkeséssk Többségük törzsgárdatag A Ceglédi Építőipari Válla­lat nagykőrösi vasipari üzeme városunk egyik fontos létesít­ménye. Rákóczi utcai telepén csaknem félszázan dolgoznak, idei tervük meghaladja a 8 millió forintot, melynek idő­arányos részét túlteljesítették. Dobó Endre üzemvezetőtől munkáik felől érdeklődtünk. — Többnyire ajtókat, abla­kokat, szellőztető berendezé­seket készítünk. Az idén is elláttuk vállalatunk ceglédi, nagykőrösi, monori, dafoasi és nagykátai építkezéseit. Na­gyobb vállalásaink között em­líthetem a konzervgyári új hűtőtorony 80 köbméteres vas­szerkezetének elkészítését és a PENOMAH Húsipari Válla­lat ceglédi tmk-csarnokának szerelését. Megtudtuk az üzemvezető­től, hogy az itt dolgozók több­sége törzsgárdatag. Serény munkálkodásukat bizonyítja, hogy számításaik szerint idei tervüket előreláthatólag 30 százalékkal túlteljesítik. K. L. A KISZ városi bizottságának egyik szobájában ülünk, s az újonnan megválasztott városi úttörőelnökkel, Király Ibolyá­val beszélgetünk. A homolytá- ji iskolában töltött négy év emlékei természetesen még nagyon frissek, s a szóba ke­rült vidám történetek mintha csak tegnap estek volna meg Vidámak, mert azok az évek örömmel és szeretettel végzett munkával teltek. A tanítás és a nevelés, amihez most sem lett hűtlen Király Ibolya, gyer­mekkori álma volt. A pedagó­gus hivatást nem akkor vá­lasztotta, amikor jászberényi tanítóképzőbe jelentkezett, ha­nem még valamikor első osz­tályos korában, a II. Rákóczi Ferenc általános iskolában. Hafásos eszköze a nevelésnek — Nagykőrösi vagyok. Itt voltam kisdiák, itt jártam gim­náziumba is. Érettségi után egy évig képesítés nélkül taní­tottam a bánomi iskolában, az­tán Homolytájára kerültem. Közben levelezőn végeztem a tanítóképzőt — mondja. — És az úttörőmozgalom? — Először rajvezető majd csapatvezető voltam. Ez igen sok munkát adott, hiszen a nevelés nagyon hatásos eszkö­ze az úttörőmunka. Sokat se­gít a gyerekek hátrányos helyzetének leküzdésében. Az idén nyáron csapatvezetői tan­folyamon is részt vettem Csil­lebércen. Amit ott tanultam, azt most a városi úttörőelnök­ségben kamatoztatom, remé­lem, sikerrel... Nagy izgalommal készültek az elmúlt hetekben a nyugdí­jasklub tagjai — mintegy öt- venen — a nemrégiben meg­rendezett mátrai kirándulásra. Ütközben Tápiószelén a Blaskovics Múzeumot tekin­tették meg a kirándulók. Kertjének szép fái, s épülete, de különösen a kincseket érő kiállítási anyag nagyon tet­szett mindenkinek. Megismer­kedhettek a Kincsem nevű vi­lághírű versenyló pályafutásá­val is. Vadászemlékek, ritka vadak koponyái, ritka ásvá­nyok, fejedelmi fegyverek, ruhaövek, boglárok, II. Rákó­czi Ferenc nyerge, Bottyán ge­nerális handzsárja sorakozott a tárlókban. Sok értékes arc­képet, tájképet, szobrot is megcsodálhattak a kirándulók. Beleznay János tábornok ké­pe is itt függött például a fa­lon. (A kegyetlen ember híré­ben álló tábornokot saját fia lőtte le, s ezért Pest várme­gye lefejeztette az apagyil­kost.) A múzeum igazgatója üdvözölte a körösi vendége­ket, és ismertette a Blaskovics család történetét. Jászberény volt az út követ­kező állomása. .Útközben e vá­Hetek óta friss lisztből sü­tik a szép ceglédi kenyereket. Igaz, ígéretesebbek voltak nyár elején az aranyló kalá­szok, többet jelzett a termés- becslés, mint amennyit a ha­tár az égzengéses felhőszaka­dások, jégverések után adha­tott. Mint az eredményeket a városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán összesítették, a városi átlag — A munka és a tanulás mellett maradt-e ideje szóra­kozásra? — Sajnos kevés. De mindig igyekeztem sokat olvasni, ez ugyanis a legkedvesebb időtöl­tésem. Nagyon szeretem az életrajzokat és a verseket. Pél­dául Baranyi Ferenc költemé­nyeit. Gyakran járok a mú­zeumba, kiállításra. Leginkább az impresszionisták képei tet­szenek. Méltóan a jubileumhoz — Mit tart felelősségteljes, új beosztásáról ? — Tudom, hogy sokat és na­gyon lelkiismeretesen kell dol­goznom. Szinte még felmérni sem volt időm ezt a nagyon szerteágazó munkát. Elődöm, Nagy Balázsné azonban min­denben segít. — Melyek a legközelebbi feladatai? — Először is jobban meg kell ismernem a csapatokat. Minden úttörőnek, úttörőveze­tőnek, így nekem is örömteli, de nagy feladatot ad szövetsé­günk harmincéves fennállásá­nak méltó megünneplése. Király Ibolya bizakodva vet­te át új munkakörét. Farkas Péter Szabás-varrás tanfolyam Október 20-án, hétfőn dél­után 5 órakor szabás-varrás tanfolyam kezdődik kezdőknek és haladóknak az Arany János Művelődési Központban. A háromhónapos tanfolyam díja 300 forint. rosról is számos érdekességet tudtak meg a kiránduló nyug­díjasok. Hallottak például a jászkürtről, melyet a hagyo­mány Lehel vezér kürtjének tart. A tudományos vizsgálat azonban megállapította, hogy az elefántcsontból készült, megcsorbult kürt a X. század­ból való, és görög eredetű. A Jász Múzeumban őrzik ezt a művészien díszített tárgyat. E városban született a múlt szá­zad híres színésznője, Déryné is. A várost elhagyva, rangos épületei, szobrai is sorra el­maradtak. Az út ezután Jász- árokszállás felé kanyarodott, majd északra fordult az autó­busz, s feltűnt a Mátra hegy­ség, nem sokkal később pedig a Kékestető, magas tv-tor- nyával. A hegység lábánál fekvő Gyöngyösből a 20 emeletes tár­sasházat látták meg először az utazók, majd a város történe­tével, műemlékeivel is megis­merkedhettek. Megtudták, hogy halála után Bottyán ge­nerálist II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem a gyöngyösi ferencesek templomában te- mettette el. A városon átha­hektáronként elérte a 32,8 mázsa gabonát. A gabonatároló, minden szö­vetkezeti magtár, a ceglédi ma­lom időben jói felkészült a termés fogadására.- A malomban zökkenőmen­tesen ment minden, a rak­tározás, az őrlés, valamint a szárítás is, mivel sok esetben a szállítmá­nyok csapadék okozta nedves­ségtartalma több volt, mint amennyit a tárolási feltételek megengednek. A ceglédi ma­lom 350 vagon kenyérgabonát tud tárolni. Az alkotmány ün­nepéig, augusztus 20-ig 530 vagonnyit vettek át, mivel itt a gyártás és a li3zt elszállítá­sa ezt lehetővé tette. A terme­lőszövetkezetektől azóta is fo­lyamatosan érkeznek a búza­szállítmányok. A liszt minősége a tavalyi­hoz hasonló. A kenyérgabona tárolása nagy körültekintést kíván nemcsak a malom raktáraiban, hanem mindenütt. A jó minőségű liszt ötna­pos pihentetés után hagy­ja el a raktárt, hogy eljusson a kenyérgyá­rakba, boltokba. A ceglédi ma­lom elsősorban a Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi gyá­rát és üzemeit látja el, szállít Nagykőrösre, Monorra, a Fő­városi Sütőipari Vállalat ellá­tására és a Pest-Nógrád megyei FÜSZÉRT-nek. Az őrlőüzem­ben három műszakban dolgoz­nak. A csomagolással tizenkét tagú brigád foglalkozik. Abban, hogy a ceglédi ma­lomba érkező búzából jó liszt készül és időben jut el a kellő helyre, nagy része van az itt dolgozó lelkes törzsgárdának, a szocialista brigádoknak. Az őrlőüzemi Gruber József szo­cialista brigád vallhatja ma­gáénak a legtöbb törzsgárda- tagot. Tevékeny a nők lisztcso­magoló brigádja és az anyag- mozgató brigád. Októberben egy hónapra le­áll a ceglédi malom. Ekkor tartják a rendes évi nagy kar­bantartást, azzal a szándékkal, hogy azután a gépekhez csak a legszükségesebb, legkritiku­sabb pillanatban kelljen segítő kézzel hozzányúlni. Itt a ten­nivalók legjavát gépek végzik. A molnár dolga jórészt a gép­kezelés, kellő hozzáértéssel. Mégis, ez a szakma igen kevés fiatalt vonz. Ez a probléma ladva, már emelkedett az út, két oldalán szőlőkben, fen­tebb tölgyerdőkben gyönyör­ködhettek a busz utasai. Mátrafüreden tartottak pi­henőt. A hosszú út után a jó hegyi levegőn könnyen ét­vágyra kap az ember: a bő­séges ebédet mindenki jó­ízűen el is fogyasztotta. Ebéd után a kirándulók a végcél felé, a Kékestetőre in­dultak Amikor odaértek, min­denki kiszállt, s igyekezett fel­jutni a csúcsra, mert hiszent ki ne szerette volna elmonda­ni, hogy megmászta Magyar- ország legmagasabb hegyét. Megérte a fáradságot a csodá­latos látvány: Parádhuta, Pa- rádfürdő, Bodony, Galyatető tárult az ámuló szemek elé. Gyorsan telt az idő, s bú­csút kellett venni Kékestől, az erdőktől, a hajtűkanyaros út­tól. Lefelé már könnyen gu­rult a busz is, a lejtő enyhült, és hamarosan feltűntek Gyön­gyös tornyai. Néhány perc múltán már a város főterén áUt meg a busz, s rövid vá­rosnéző séta után hazaindul­tak a kirándulók. Nótázva, vidáman érkeztek Nagykőrösre: a változatos, emlékekben gazdag kirándu­lásról. E napra bizonyára még sokáig kellemesen emlékeznek majd. Dr. Balanyi Béla foglalkoztatja évek óta a ceg­lédi malombelieket is: szak­mai utánpótlásul fiatalok kel­lenének. Egy tanuló van, jö­vőbeli molnár — egy kocséri fiú, aki vállalta, hogy a lehe­tőséggel élve elmegy tanulni Székesfehérvárra, a malom­ipari szakmunkásképzőbe. Az iskola jó képesítést ad, a ta­nulmányi idő alatt szállást, ét­keztetést, munkaruhát, tan­szert biztosítanak. A ceglédi malom a pályaválasztáskor éven­te megküldi tájékoztató és egyéb kérő sorait az is­kolákba. Sajnos, jelentkező elvétve akad, talán a távolság, talán amiatt, hogy idegenkednek et­től a foglalkozástól, nincsen elképzelésük róla. Vagy ha van, hát ósdi. Az új szakem­berjelöltek beiskolázása, meg­győzése — úgy mondják — minden korszerűsítésnél nehe­zebb. E. K. Két kiállítás Két képzőművészeti kiállítás is nyílik e hét végén, szom­baton. Az Arany János Műve­lődési Központ kiállítótermé­ben Bálint Ildikó grafikusmű­vész tárlatát nyitja meg dél­után 5 órakor D. Fehér Zsu­zsa művészettörténész. Ugyan­csak aznap az Arany János Múzeumban is kiállítás nyí­lik; itt Dániel Kornél festő­művész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődőik. A tárlatot Hargitai Károly, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője nyitja meg dél­előtt 11 órakor. If [áM ma a moziban? Vágtass lovam. Színes, szink­ronizált szovjet kalandfilm. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadás kezdete: 3 órakor. Gyilkosságok péntek este. Izgalmas, színes angol krimi. Kísérőműsor: Tűznyilak. Ma­gyar híradó. Előadások kezde­te: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI (A BÄNOMI ISKOLÁBAN) Veronika és a bűvös zsák. Színes román mesefilm. Elő­adás kezdete: fél 7-kor. NB III-as kosárlabdásaink a fővárosban, a gimnazisták a ceglédi gimnazisták ellen ide­genben mérkőztek a napok­ban, míg a többi találkozóra a sportotthon udvarán került sor. NB III, íérfi bajnoki Gelka SE (Bp.)—Nk. Peda­gógus 73:71 (36:43). Nk.: Ab- rahám T. (10), Marosfi (16), Mester (11), Zsákai (10), Spin­delbauer (22); csere: Hoff er (2), Sz. Nagy. A körösiek nem játszottak jól, főleg a dobá­saikban hibáztak sokat. Ma­rosfi érdemel dicséretet igen jó teljesítményéért. A közép­mezőnyben levő ellenféltől a kipontozódások miatt a végére már 2 fővel játszó körösiek 10 másodperccel a lefújás előtt kapták a döntő kosarat. Az egyik játékvezető elfogultan, a fővárosiak javára bírásko­dott. Megyei középiskolás serdülő, férfi bajnoki Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 87:57 (36:20). A remek formában levő Nagy Attila szinte mindent bedo­bott, s ez döntött. Legjobb do­bók: Nagy A. (55) és Nagy G. (10). Nk. Gimnázium—Ceglédi Mezőgazdasági Szakközépisko­la 111:26 (57:18). Elsöprő győ­zelem. Ld.: Nagy A. (40), és Becser (32). Megyei középiskolás serdülő, női bajnoki Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 74:19 (21:13). Az elején zavarta a körösieket a rövid terem, de szünet után feljavultak. Ld: Pécsi (22) és Kiss (17). Nk. Gimnázium—Ceglédi Mezőgazdasági Szakközépisko- 1 la 2:0. Az ellenfél nem érke­zett meg. Barátságos mérkőzések Nk. Gimnázium—Bp. Zrínyi Gimnázium 48:38 (férfi) és 16:16 (női). Villanyfényes esti mérkőzések, rövidített játék­idővel, a közhasznú őszi mun­kán városunkban tartózkodó fővárosi diákok ellen. Gyermekátléták versenye Több száz indulója volt a Gödöllőn megrendezett megyei atlétikai gyermekbajnokság­nak. A Nk. Pedagógus Sport­iskola 40 fiatalja közül a kö­vetkezők értek el dobogós he­lyezéseket. 1963- as születésű fiúk. 80 m­es síkfutás (32 induló): __2. Na gy László 11,5 mp. Kislab- dahajítás (26): 2. Nagy L. 58,63 m. 4x100 m váltó: 2. NPSI (Tóth Miklós, Nyerges Dénes, Kállai Zoltán, Nagy L.) 62,8 mp. 1964- es fiúk. 80 m sík (25): 2. Bács Tamás 12 mp. Magas­ugrás: 1. Bács 128 cm. Kislab- da (29): 1. Palotai László 51,95 m. 4x100 m váltó: 2. NPSI (Török Csaba, Palotai, Mikis, Kelemen Tibor, Bács) 62,2 mp. 1963- as lányok. 80 m sík (28): 2. Kovács Ibolya 12 mp. 60 m gát (18): 2. Kovács 12,6; 3. Miklós Zsuzsa 13 mp. Távol (30): 3. Bárndi Irén 399 cm. Kislabda (25): 1. Dancsa Zsu­zsa 40,08; 2. Várkonyi Eszter 35,36 m. 3x100 váltó; 2. NPSI (Báránci, Kovács, Miklós, Tóth Julianna) 61,8 mp. 1964- es lányok. 60 m gát (15): 2. Tornyi Erzsébet 13.2 mp. Távol (26): 3. Veszprémi Márta 364 cm. Magas (15): 2. Tornyi 118 cm. SAKKIIlREK A megyei I. osztályú sakk­csapatbajnokságban : Budakeszi Petőfi—Nk. KIOSZ 5,5:4,5 és 7:3. Nk.: Kovács (fél), Bakai (1). A közel egyenrangú ellenfelek közül a bronzéremre esélyes és a végjátékban jobb pályavá­lasztó csapat kettős győzelmet aratott. Nem jött ki a lépés a körösieknek. A kisiparosok kiállítása miatt két nap szünetelt a sakkozás a KIOSZ-ban a Nyá­ri Kupa egyéni versenyen. A kilencedik játéknapon az esé­lyes Kovács István vezet 9 mérkőzésből szerzett 7 és fél pontjával, Nagy Sándor (8-ból 6), jMészáros és Gábor (mind­kettő 7-ből 5), valamint Palla- gi és Kiss S. (mindkettő 8-ból 5) előtt. SZERDAI MŰSOR Kézilabda Vác: V. Gépipari Szakközép- iskola—Nk. Toldi, férfi. Ceg­léd: C. Mezőgazdasági Szak- középiskola—Nk. Toldi női középiskolás (ifjúsági) kupa, visszavágó mérkőzés. S. Z. Szövetkezeti napok Igen népszerűek lettek az ÁFÉSZ ruhaboltjában beveze­tett szövetkezeti napok. Á kedvezményes vásáron sokan kere­sik fel az üzletet. Apáti-Tóth Sándor felvétele SZERTEÁGAZÓ MUNKA Sokat és lelkiismeretesen Emlékezetes kirándulás i &

Next

/
Oldalképek
Tartalom