Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

4 1975. OKTOBER 2., CSÜTÖRTÖK FífejKUSZ A bír: titokban bűnvádi eljá­rás indult Junis Corvaian, a unilei Kommunista Part főtit­kára ellen, „i'eú'orgatással, po­litikai iiuncseiekmenyek szer­vezésével és irányításával” vá­dolják. A tmiieocn jelenleg ér­vényűén levő rendűi vilii álla­pot közepette kolön-kuion unuden vaupontért balalbünte- tes jár. Bar e bírt hivatalosan nem erősítették meg, de sokat mond az a tény, bogy a „lies Ala­mos”-! koncentrációs táboroan — ahol Corvalant es a Népi Egység több volt miniszterét tartják fogva — rendkívüli n- tezkedésenet vezettek be. A tábor környékén megerősített járőrök renuorkutyakuai telje­sítenek szolgalatot. LEGUTÓBB szeptember 21-1 kommentárunkban foglialkoz- tunk a eliilei eseményekkel. Ugyanis Allende elnök meg­gyilkolása óta ekkor első al­kalommal használták hivataios ceremóniára a két évvel ez­előtt bombázott Santiago cie Chiie-i Moneda-paiotát. Pino­chet, a chilei junta vezetője abban a szalonban Dagadta az uruguayi rezsim fejét, Borda- berryt, ahol Anenaet meggyil­koltak. A „latin-amerikai szentszövetség” létrehozásáról tárgyaltak. A Corvalán elleni bűnvádi élj a rás megindításáról szóló hír, s a Moneda-paiotai foga­dás között szoros az összefüg­gés. Ugyanis Pinochet mar hosszú idő óta azon fáradozik, hogy tömböt hozzanak letre a laitim-ajrnerikai kontinensnek „a komuniizmustól való meg­mentésére”. EZT CHILÉBEN a háborús pszichózis feilszításávai tetézik. Megkezdték a lakosság felké­szítését „háború esetere”, Ki­dolgozták a vállalatok evakulá- lásanak -tervét „a bombázások eshetőségére”, északon meg­erősített körzeteket képezitek ki és katonai kikötők építősé­be kezdtek, meghosszabbítot­ták a katonai szolgálat időtar­tamát és négyszeresére növel­ték a katonai iskolák által ki­bocsátott tisztek számát. Mind­ez zajos propagandahad járat­tal párosul, amelynek szerve­zői arról akarják meggyőzni a chileieket, hogy a belső hely­zet problémája „semmiség a külső háborús veszélyhez Ké­pest”. A junta gazdasági katasztró­fa szélére juttatta az országot. Es mindezt csak azért, mivel a chilei reakciós rezsim tovább szítja a militarista hisztériát és erőszakolja a fegyverkezési hajszát. De mi az a külső há­borús veszély ? Kétségbeesett kísérlet a latin-amerikai for­radalmi felszabadító mozgal­maknak fegyveres erővel tör­ténő feltartóztatására. LUIS CORVALANT 1973. szeptember 27-én tartóztatták le a chilei fegyveres erők és adták át a katonai bíróságnak. Több mint két esztendeje. Né­hány évtizeddel ezelőtt az an- tifasizmus legkövetkezetesebb, megtörhetetlen harcosainak útja Orainenburgból Dachaun át Buchenwaidba, vagy Auschwitzba vezetett, most Ciliiében a Dawson-szigetről Kitoke börtönén és Puchunka- vi táboron át a szenvedések és megaláztatások útja a Santia­go melletti Trés Alamos ba­rakkjaiba visz. CorvaJLán útja ez. Miként ta­valy augusztusban az Excelsior című mexikói lap újságírói­nak mondotta: „A junta a leg- agyaí untabb kínzásokkal pró­bál bennünket erkölcsileg és fizikailag megsemmisíteni”. A Chilei Kommunista Pánt főtitkárának élete immár két éve veszélyben forog. Egészsé­gi állapota a végsőkig legyen­gült, ez év júliusában meg is operálták. PINOCHET még a tavalyi esztendő derekán arról beszélt, hogy az országban bebörtön­zött politikai foglyokat még ez év vége előtt bíróság elé állít­ják. Erre nem került sor. Épp így nem hozták nyilvánosságra f a vádakat sem. De ez év ápri­lisában letartóztatták Corva- lán védőügyvédjét, Manuel Ostomolt. A felszított háborús pszichó­zis, a kommunizmus elleni hajsza nyomán a chilei junta most elérkezettnek látja az időt egy Corvalán elleni per lefolytatására? A CHILEI KOMMUNISTA PART főtitkára már Allende hatalomra jutását követő első beszédében megállapította, hogy „a nagy harcok csak most kezdődnek... az ellen­ség nem hagyja számításon kí­vül a reakciós felforgatást és az államcsínyt.. Ez év júliusiában Corvalán — a Trés Alamos-i koncentrá­ciós tábor egyik őrének segít­ségével — üzenetet juttatott el a tábor többi lakóihoz, amely­ben további kitartásra szólítot­ta fel őket. „A zsarnokság már nem tarthatja magát sokáig — üzente a párt főtitkára —, a nép szívéből nem lehet kitö­rölni az Allende-évéket. Ben­nünket elpusztíthatnak, a mi harcunk akkor is győzedelmes­kedik. Nagyon szeretem az éle­tet, de ha ügyünkért kell meghalnom, nem félek a há­láitól”. Corvailám hitvallása nemcsak a chilei nép, de egész Latin- Amerika hite. Halálos ítéletek­kel itt sem Lehet győtzni az igazság felett. Alacs B. Tamás Costa Comes Moszkvában Costa Gomes portugál köz- társasági elnök Lengyelország­ban tett négynapos hivatalos látogatásának befejeztével szerdán reggel elutazott Var­sóból. Szerdán délben a portu­gál légitársaság repülőgépén Moszkvába érkezett Costa Go­mes. A Moszkva melletti vnu- kovói kormányrepülőtéren az elnököt, feleségét és a kísére­tükben lévő személyiségeket Nyikolaj Podgornij szovjet ál­lamfő, Andrej Gromikó kül­ügyminiszter. Andrej Grecs- ko honvédelmi miniszter és más hivatalos személyiségek fogadták. A repülőtérről a por­tugál delegáció a két ország zászlóival feldíszített ' utcákon szálláshelyére hajtatott. Nyikolaj Podgornij és And­rej Gromiko szerdán a Kreml­ben találkozott Francisco da Costa Gomes tábornokkal, a Portugál Köztársaság elnöké­vel. A beszélgetés során hangsú­lyozták, hogy a két ország kapcsolatai kedvező irányban fejlődnek. Megelégedéssel álla­pították meg abban való egyetértésüket, hogy a kétol­dalú együttműködés minden területen való kiszélesítése és elmélyítése a Szovjetunió és Portugália között — szilárd baráti kapcsolatok — megfe­lelnek a szovjet és a portugál nép érdekeinek. Eszmecserét folytattak to­vábbá a kölcsönös érdeklődés­re számot tartó időszerű nem­zetközi problémák széles köré­ről. Mindkét részről megálla­pították, hogy a jelenlegi idő­szakot világszerte a pozitív tendenciák lényeges erősödése jellemzi. A Szovjetunió és Por­tugália fontosnak tartja, hogy további lépések történjenek az enyhülési folyamat elmélyíté­sében, az európai és a nemzet­közi biztonság erősítésében. A megbeszélés meleg, ba­ráti légkörben zajlott le. Magyar—mongol barátság A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság barátság és együttműködési szerződése aláírásának 10. évfordulója alkalmábó. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Jum- zsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkárát, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökét és Zsambin Batmönbt, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának el nőkét. / Ma: nemzetközi akciónap a spanyol nép igazságos harca maiiéit (Folytatás az 1. oldalról.) rendőrt megöltek, kettőt pe­dig súlyosan megsebesítettek. Ezzel az 1974 januárja óta meggyilkolt rendőrök száma 22-re emelkedett. Néhány órával a szerda reggeli rendőrgyilkosságok után Franco tábornok, spa­nyol államfő mondott beszé­det „caudillo”-vá történt ki­kiáltásának 39. évfordulója alkalmából a királyi palota erkélyéről. A mind inkább te­rebélyesedő rendszerellenes megnyilvánulásokat „kom­munista terroristákkal szövet­kezett baloldali szabadkőmű­vesek összeesküvésének” mi­nősítette. A 82 éves spanyol államfő a szombati kivégzések nyo­mán világméretekben kibon­takozó akciókról szólva azt mondotta, e megmozdulások csak újabb bizonyítékot szol­gáltatnak arra, hogy a mad­ridi kormányzat „mit várhat bizonyos korrupt országoktól”. A UPI tudósítása szerint számos Madridban akkredi­tált nyugati diplomata tün­tetőleg távol maradt az év­forduló alkahnáuol rendezett hivatalos fogadásról. Az Európai Gazdasági Kö­zösség bizottsága szerdán el­határozta, hogy a spanyolor­szági helyzet miatt felfüg­geszti a madridi kormánnyal folytatott gazdasági tárgyalá­sokat. Görögország szerdán. — til­takozásul az 5 , spanyol ha­zafi kivégzése ellen — „kon­zultációra” hazarendelte mad­ridi nagyköveiét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a következő- felhívás­sal fordult a magyar szerve­zett dolgozókhoz: A fasizmus ismét szörnyű bűntetteket követ el Spanyol- országban. A spanyol nép és a világ népeinek tiltakozása el­lenére megsviikolt öt antifa­sisztát, s további merényletre készül az emberi szabadság- jogok ellen. Európa és a világ dolgozói pártállásra való tekintet nél­kül határozottan szembeszáll- nak a spanyol fasizmus em­bertelenségével, egységfront­ba tömörülve hatékony ak­ciókkal támogatják a spanyol hazafiak bátor küzdelmét. A Szakszervezeti Világszövetség és az Európai Szakszervezeti Szövetség felhívására október 2-án Európa, a világ dolgozói egységesen tiltakozó akciókkal lépnek fel a terrorítéletek, a terror tombolása ellen. A magyar szakszervezetek, csatlakozva a nemzetközi ak­ciónaphoz, felhívják a magyar szervezett dolgozókat, hogy interiíacionalista hagyomá­nyaikhoz híven ismételten te­gyenek hitet a spanyol nép igazságos harca mellett, hatá­rozottan ítéljék el a francóis- ta hatóságok rémtetteit, köve­teljék a törvénytelen terror­ítéletek megsemmisítését, az emberi és szakszervezeti jo­gok helyreállítását. A spanyol hazafiak elleni terrorítéletek, terrorcselekmé­nyek, kivégzések, az újabb és újabb letartóztatásoktól érke­ző hírek u.takozó gyűlések so­rát indították el Pest megyé­ben. Tegnap a megye nagy­üzemeiben, gazdaságaiban, in­tézményeiben a szervezett dol­gozók röpgyűléseket, tiltakozó brigád-összejöveteleket tartot­tak és táviratokat juttattak el a Szakszervezetek Országos Tanácsához. Kifejezték a spa­nyol hazafiak iránti szolidari­tásukat, a fasiszta cselekede­tek elleni tiltakozásukat a többi között a Középmagyar­országi Tejipari Vállalat, a i Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár, a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat, a Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár pomázi gyára, a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat, a PEMÜ, a Ceglédi Cipő­ipari Vállalat, az Állami Biz­tosító Pest megyei Igazgató­sága, a Pest megyei Állatfor­galmi Vállalat és az Egyesült Izzó váci gyárának dolgozói. Portugália A rádiók és a tv katonai ellenőrzésének megszüntetése Incidensekkel fejeződött be kedden késő este az a tüntetés, amelyet a Soares-vezette szo­cialista párt .és a jobboldali Demokratikus Néppárt (PPD) szervezett Azevedo kabinetjé­nek és a rádió meg a tv ka­tonai ellenőrzés alá vételének támogatása jegyében. A 30—10 ezer felvonuló kö­zé provokátorok keveredtek, a nemzeti rádió előtt tömegvere­kedés tört ki és többen meg­sebesültek. A katonaság könnygázgránátokat lőtt a tö­megbe. Szerdán délelőtt 10.30 óra­kor a katonaság kettő kivéte­lével elhagyta a megszállt rá­dió- és televízióadók épületét, s a kapuk előtt ismét elfoglal­ta helyét a rendőrség. A szer­kesztőségekben tudomásul vet­ték és betartották a kormány­nak azt a rendeletét, amely szerint a pártok nyilatkozatait közlés előtt jóváhagyás végett meg kell küldeniük a tájékoz­tatásügyi minisztériumnak. A Renascenea adónál a mi­niszterelnök rendeletére fenn­tartották a katonai megszál­lást, míg az ROP (Radio Clubé Portugues) adóhoz kivezényelt katonaság megtagadta a kiürí­tési parancs végrehajtását. A parancsmegtagadók berendez­kedtek az épület védelmére és lezárták a hozzávezető utcá­kat. BEJRÜTBAN szerdán foly­tatódtak a fegyveres össze­csapások a szemben álló jobb­oldali és a baloldali politikai csoportok között. Szerte a vá­rosban barikádokat és úttor- laszokat emeltek. Ázsia másfél millió négyzet­kilométernyi, mintegy másfél millió ember által lakott or­szága, Mongólia, csak földraj­zilag esik tőlünk olyan távol. A szocializmust építő Mongol Népköztársasággal nagyon is szoros, sokrétű politikai-gaz­dasági kapcsolatban állunk. Ennek a kapcsolatnak az in­tézményes alapját 1965. októ­ber 2-án vetettük meg, amikor barátsági és együttműködési szerződést írtunk alá. Visszatekintve az eltelt idő­re, az eredményre, elmond­hatjuk, hogy nagy ütemben bővítettük kapcsolatainkat, együttműködésünket. Mint a szocialista közösség egybehan­golt politikát folytató tagjai, országaink vezetői rendszere­sen találkoznak, megbeszélik közös problémáinkat, időszerű tennivalóinkat. Azonos módon ítéljük meg a világpolitika eseményeit. Gazdasági kapcsolataink jel­lemzője, hogy segítséget nyúj­tunk a fiatal, izmosodó mon­gol ipar megteremtéséhez, a szakemberek kiképzéséhez. Számos jól működő gyár, lé tesítmény reprezentálja a ké ország együttműködését, di csért Mongóliában a magya szakmunkások kezemunká ját Példaképpen említhetjük < szonginói biokombináto. amely Ázsia egyik legnagyobb állati gyógyszereket, tápanya gokat gyártó vállalata, vagy c. darhani húskombinátot. A mongol ipar dinamikus fejlő­dése következtében fokozato­san rátérhetünk a kooperáció­ra, amelyhez nagy segítséget nyújt a KGST-államok közös p ogramja. Ennek keretében két és többoldalú vállalkozá­sok keretében tárjuk fel az ázsiai ország ásványkincseit, létesítünk közös feldolgozó- üzemeket. A ba/átsági szerződés tize­dik évfordulóján mély meg­elégedéssel tekintjük át az el­ért eredményeket, s továbbra is állhatatosan arra törek­szünk, hogy a jövőben tovább szélesítsük,' elmélyítsük a két ország, az egész szocialista kö­zösség érdekeit szolgáló együttműködésünket. MOSZKVA Megnyílt az ENSZ-társaságok világszövetségének 25. kongresszusa Szerdán Moszkvában, a Szakszervezetek Házának osz­lopcsarnokában megnyílt az ENSZ-társaságok világszövet­ségének 25. kongresszusa, amelyen ötven ország ENSZ- társaságainak mintegy kétszáz küldötte vesz részt. A közgyű­lést Vitalij Ruben, a szovjet ENSZ-társaságok elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Nemzetiségi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A köz­gyűlésen részt ♦vevő magyar delegációt Mód Péter, a ma­gyar ENSZ-társaság elnöke vezeti. Szerdán, és csütörtökön a közgyűlés plenáris ülései foly­nak, péntektől bizottságokban folytatják a munkát. A mosta­ni tanácskozás egyik feladata a világszövetség új elnökének megválasztása. Az elnöki tisz­tet haláláig U Thant, volt ENSZ-főtitkár töltötte be. A pénteken kezdődő bizottsá­gi tanácskozásokon a gazdasági és szociális kérdésekkel foglal­kozó bizottságban a magyar Simái Mihály elnököl, s ez a bizottság a magyar ENSZ-tár­saság világgazdasági előter­jesztését vitatja nteg. NEW YORK Púja Frigyes tárgyalásai Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője kedden a kétoldalú kapcsolatokról és az ENSZ napirendjén sze­replő kérdésekről folytatott megbeszélést dr. Erich Bielka osztrák külügyminiszterrel, szerdán pedig Knut Fryden- lund norvég, valamint Phoun Siphraseuth laoszi ügyveze­tő külügyminiszterrel Egy pra a gödöllői egyetem világhírű fizika tanszékén A tudományok és a fiatalok Beszélgetés Gyarmati István Állami-díjas professzorral a hallgatók helyzetéről, életmódjáról Beszélgethettünk volna más­ról is. A tudományról például. Arról, hogy a gödöllői egye­tem fizika tanszékének világ­híre és tekintélye hogyan erő­södött tovább azóta is, hogy Gyarmati István tanszékvezető professzor idén április 4-én Állami-díjat kapott. Sikerekről beszélgethettünk volna. Hogy például a Szovjet­unióban tavaly 10 ezer pél­dányban megjelentetett — ko­rábban angolul is kiadott — Gyarmati-könyv, a Nem­egyensúlyi termodinamika négy hónap alatt teljesen el­fogyott, és a szakfolyóiratok­ban nagyon szép, elismerő kri­tikát kapott. Hogy az NDK- ból, Indiából, Portugáliából hosszabb, több hónapos, sőt több éves tanulmányútra kuta­tók érkeznek Gödöllőre, hogy közvetlen közelről, a helyszí­nen ismerkedjenek meg azok­kal az eredményekkel, amelye­ket a tanszék Állami-díjas ve­zetőjével kidolgozott. Hogy jö­vőre, 1976-ban — amerikai és nyugatnémet közös kiadásban — megindul a világ első ter­modinamikai szakfolyóirata, és ennek 16 tagú szerkesztőbi­zottságába — egyetlen ma­gyarként — Gyarmati Istvánt is beválasztották. Lett volna hát okunk és módunk a tudományról is szót váltani. De a professzor szavai minduntalan más irány­ba kanyarodtak. Az egyetemi oktatásról, az előadásokról, az ifjúság helyzetéről, életmódjá­ról, Gödöllő és az egyetem kapcsolatáról beszélt. Nyilván azért, mert a nemrég kezdő­dött új tanév sok tennivalóval és gonddal jár, s a tanszékve­zetőt mostanában érthetően mindenekelőtt ez a munka foglalkoztatja. Lássuk hát akkor ezt. „Nem annyira aktívak, mint mi voltunk” i — Négy-öt esztendővel ez­előtt még rendszeresen jártam a hallgatók közé, a kollégium­ba. Azt akartam megtudni, menpyire van már vérükben a szakma. De az égvilágon min­denről beszélgettünk Politikai és társadalmi kérdésekről is. A hallgatók bátran, köntörfalazás nélkül kérdeztek még úgyne­vezett kényes ügyekről is. Az anyagi javak elosztásával kap­csolatban észlelt torzulásokról, igazságtalanságokról például. — Nagyon jó hangulatú esz­mecserék, viták voltak ezek, én nagyon jól éreztem magam közben, és úgy láttam, a hall­gatók is. Sajnos, ezek a törek­véseim itt az egyetemen nem találtak egyértelmű helyeslés­re, ezért lényegében és gya­korlatilag abbahagytam ezeket a beszélgetéseket. — Mégis mi volt a legfőbb, legfontosabb tanulságuk? — Két lényeges tapasztalat. Az egyik kedvező. Vitathatat­lan, hogy a fiatalok nyíltak, őszinték. A másik már sajnos, nem ennyire elismerő. Talán meglepően hangzik, de szerin­tem a hallgatók nem annyira aktívak, életigénylők, energi­kusak és lendületesek, mint mi voltunk annak idején, és mint várni lehetne tőlük. Mi egyetemi polgár korunkban nem aludtunk, nem szunyó­káltunk, sé*képletesen, se való­ságosan, legfeljebb 4—5 órát naponta. Szenvedélyesen ten­ni akartunk, mindig és min­denben, s lehetőleg nagyot, je­lentősei, — Mások voltak a körülmé­nyek. — Igen, csakugyan mások. Én például már harmadéves koromban a debreceni egyete­men negyedéveseknek tartot­tam előadásokat és vizsgáztat­tam is. Ezen felül óraadó és nevelőtanár voltam egy szak- érettségis tanfolyamon. — A mai egyetemi viszo­nyok között elképzelhető-e, hogy egy hallgató ilyen kar­riert fusson be? — Nem képzelhető el. A tapasztalható passzivitás­nak nem oka-e, hogy a fiata­lok az egyetemen lényegében úgy tanulnak, dolgoznak, olyan formák, adottságok és lehető­ségek között, mintha még min­dig középiskolások volnának? Nem oka-e, hogy nem kény­szerítik őket körülményeik a küzdésre? Talán. Beszélgetésünk min­denesetre ezen a ponton el­akadt. Az elhamarkodott, fe­lületes következtetésektől óva­kodni kell. A tanulás nem játék A továbbfolytatásra más mód kínálkozott. Az aktivitás­passzivitás kérdése szorosan összefügg a túlterhelés sokat vitatott ügyével is. Mi erről a professzor véleményé? A kérdésre nem lehet a múlttól, az élettapasztalatok­tól függetlenül válaszolni. Aki, mint Gyarmati István, érettsé­gi után egész nyáron reggel 8-tól este 10-ig a megszállottak konokságával matematikai pél­dákat oldott meg, hogy egye­( 1 i 1 di SZOT felhívása a magyar szervezett dolgozókhoz Tiltakozó táviratok, gyűlések Pest megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom