Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

1975. OKTOBER 2., CSÜTÖRTÖK 3 xMiap Országos agitációs es prapagandatanácskozás Szeptember 29-től október 1-ig háromnapos országos agi­tációs és propagandaér tekeae- tet tartottak Balatonaligán. A résztvevők a XI. kongresszus határozataiból az agitációs és propagandamunkára háruló feladatokról tanácskoztak. A vezető propagandistáknak Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tágja, a KB titkára „A XI. pártkong­resszus a társadalmi viszonyok fejlesztéséről”; Németh Ká­roly, a Politikai Bizottság tag­ja, a KB titkára „A gazdasági építőmunka feladatairól"; Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára „Ideológiai, tudományos es kulturális feladatainkról"; Gyenes András, a KB titkára „A nemzetközi helyzet, külpo­litikánk és a nemzetközi kom munista mozgalom kérdései ről”: Bullái Árpád, a KB tit­kára „A pártélet, a pártmun­ka időszerű kérdéseiről" cím mai tartott előadást. A tanácskozás Győri Imre nek, a KB titkárának zársza­vával fejeződött be. Egy százalék csökkentés — négyszázmilliós többlet Ankét az energiatakarékosságról Az idei gazdálkodási és ta­karékossági intézkedések alap­ján mintegy 300 ezer tonnával Sikerült csökkenteni a kőolaj- termékek tőkés importját, s további 200 ezer tonna feldol­gozott kőolajtermék helyett mindössze 150 ezer tonna nyersolajat vásároltunk. Így ebben az évben mintegy 50 millió dollár értékű megtakarítást ér­tünk el — jelentette be Szili Géza ne­hézipari miniszterhelyettes a Technika Házában szerdán rendezett energiatakarékossági ankéten. A központi energiagazdálko­dási és takarékossági intézke­dések alapján szigorították az energiahordozók felhasználá­sának engedélyezési eljárását. A műszakilag lehetséges ha­tárig működtetik az ország széntüzelésű erőműveit, ame­lyek így az idén mintegy egy­millió tonnával több szenet használnak fel. A Minisztertanács határoza­tának megfelelően a tárcák és a vállálatok energiatakarékos­sági terveket készítettek. Az energiatakarékosság- ■I ban kitűnt vállalatok ju­talmazására jelentős ösz- szegeket irányzott elő a Pénzügyminisztérium. Az energiatakarékosságról hosszabb távon kell gondos­kodni — mondotta a minisz­terhelyettes. — Javaslatokat kell kidolgozni a lakásépítke­zéseknél jelentkező hőveszte- ságek csökkentésére, felül kell vizsgálni a távhőellátó létesít­mények rendszerét, meg kell teremteni a túlfűtés megszün­tetésének feltételeit, a laká­sonkénti hőfogyasztás méré­sének és szabályozásának lehe­tőségeit. A városi törhegközle- kedésben meg kell -vizsgálni a cseppfolyósított földgáz üzem­anyagok felhasználásának le­hetőségeit. A vasúti vontatás­ban törekedni kell majd a vil­lamos mozdonyok legteljesebb kihasználására. A mezőgazda­ságban szigorítani kell az energiafelhasználási rendszert, s annak ellenőrzését, és töre­kedni kell arra, hogy a ter­mények nedvességtartalmát csökkentő szárítóberendezése­ket nehezebb kőolajpárlatok helyett földgázzal fűtsék. Mindez fontos, mert egyszázalékos energiamegtaka­rítás évente négyszázmillió fo­rintot jelent az országnak, a tőkés import energiahordozója egyszázalékos csökkentése pe­dig kétmillió dollár megtaka­rítását eredményezheti. Felavatták Kiss Árpád emléktábláját öt éve hunyt el Kiss Árpád akadémikus, az OMFB elnöke, a műszaki tudományos fejlesz­tés kiemelkedő egyénisége. Az évforduló alkalmából szerdán emléktáblát avattak az MTA Számítástechnikai és Automa­tizálási Kutató Intézetnél, amely Kiss Árpád kezdemé- jiyezésére alakult meg. Az em­léktábla leleplezésénél megje­lent dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke, Ambrus József, a XI. kerületi Pártbizottság el­ső titkára, az akadémiái inté­zetek képviselői, és a régi munkatársak. Ott volt Kiss Árpád özvegye is. , Zentai Béla, az OMFB fő­osztályvezetője és dr. Vámos Tibor, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet igazgatója mondott megemlé­kező beszédet. A társadalmi tulajdon védelme a tsz-ckbcn Szerdán Budápesten ketna pos tanácskozás kezdődött, amelyen azt vizsgálják, ho­gyan alakul a társadalmi tu­lajdon védelme a mezőgazda­sági szövetkezetekben. A TOT elnöksége által összehívott ér­tekezleten a téesz területi szö­vetségek elnökei, titkárai és jogászai, valamint a belügyi, az ügyészi és a bírósági szer­vek vezető beosztású képvise­lői vesznek részt. Dr. Németh Lászlónak, a TOT titkárának bevezető elő­adása után a belügyi, az ügyé­szi és a bírósági szervek képvi­selőinek korreferátumai hang­zottak el, majd vita követke zett. A tanácskozás ma fejeződik be. * Sebészszimpozion Szerdán sg Akadémia vár­beli épületében megkezdte munkáját a Nemzetközi Arc- és Állcsontsebészeti Társaság IV. állcsontsebészeti szimpo- zionja. A háromnapos tudomá­nyos tanácskozáson 14 ország csaknem 150 szakembere szá­mol be az arc- és az állcsont­sérülések ellátásával kapcsola­tos problémákról, tapasztala­tokról. Hazánkban ezúttal elő­ször vesznek részt közös tudo­mányos tanácskozáson a száj­sebészet különböző szakterü­leteinek művelői. Az előadá­sok színhelyén az állcsontse- bászetben alkalmazott műsze­rekből és gyógyászati segéd­eszközökből kiállítást és anyagbemutatót is rendeztek. Nemzetközi érdeklődés — nemzetközi Tanácskozás Dobogókőn a lenipari együttműködés fejlesztéséről A Lenfonó és Szövőipari Vállalat szervezésében kétna­pos konferencia kezdődőt'- szerdán Dobogókőn, a Nim­ród Szállóban, amelyen a magyar, a cseh, a lengyel, az NDK és a szlovák lenipari egyesülések vezérigazgatói, az ágazat alapanyag-beszerzési, késziermék-értékesítési kérdé­seiről, a nemzetközi együtt­működés, az integráció és a szakosítás kibontakoztatásá­nak lehetőségeiről tárgyalnak. A tanácskozáson — amelyen ott voltak a Könnyűipari Mi­nisztérium, a Hungarotex, a Textilipari Kutató Intézet ve­zető munkatársai is — Ma- tók Lajos, az MSZMP Szent­endrei Járási Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva e találkozó jelentőségét a szocia­lista országok lenipari válla­latai termelési és kooperá­ciós kapcsolatainak fejleszté­sében. Nyersanyag-ellátási cs munkaerőgondok Beck Tamás, a BUDA-FLAX vezérigazgatója bevezető elő­adásában elemezte a magyar lenipar helyzetét. Köztudott, hogy a 8 ezer munkást fog­lalkoztató, évente 2 milliárd forint termelési értél-cet pro­dukáló Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat a Miniszterta­nács határozata értelmében kiemelten kezelt legnagyobb 50 iparvállalat egyike. Ter­melésének 30 százalékát ex­portálja — nagyrészt a fejlett tőkssországokha és a Szovjet­unióba. A 8 teleppel, 2 fonógyárral, 4 szövődével és 3 kikészítő üzemmel rendelke­ző vállalat 1972-ben még a gazdaságtalanul termelők so­rában állt. A gyártmányrang- sor elkészítését követően 1200- féle termékből 600 gazdaságo­sabban tenmelhetőt tartottak meg, és sokoldalú szervezési, fejlesztési, valamint gazdaság- politikai intézkedés révén ma már a kibontakozás időszakát élik. A termékeik előállításához szükséges nyersanyagmeny- nyiségnek csak egyharmadát adja a hazai mezőgazdaság, s az emelkedő importárak miatt hovatovább létkérdéssé vált a termeltetés megszervezése, a hazai termesztés támogatá­sa és ösztönzése. Intézkedések egész sorával igyekezett a len­ipar kedvezőbb feltételeket biztosítani a termelők számá­ra: a közelmúltban 30 száza­lékkal emelték a lenkóró fel- vásárlási árát, 100 betakarító gépet vásároltak a Szovjet­unióból és Belgiumból, meg­szervezték a gépek szerviz- hálózatát is. Mintegy száz ter­melőszövetkezettel és állami gazdasággal állnak szerződéses kapcsolatban, s mivel a lenbe­takarítás kézimunkaerö-igé- nyessége miatt vállalkoztak egyre kevesebben a termesz­tésre, most a szerződő felek a vállalat betakarító gépeit kapják meg használatra. Eredménye e törekvésnek — hangsúlyozta a vezérigazgató —, hogy tíz esztendő óta az idén először sikerült partne­reket találni a tervezett ter­mőterület megművelésére. Ta­Világot látni; szakmát tanulni Száznegyvenegy Pest megyei fiatal az NDK-ba indul Két hát múlva ül vonatra, tegnap délelőtt pedig Buda­pesten, a Jókai Művelődési Házban kapta meg az útmuta­tást az a 141 Pest megyei fia­tal, aki három évre dolgozni megy az NDK-ba. Dr. Rév János, a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályának veze­tője köszöntötte az utazásra készülődő fiatalokat, majd dr. Egressy Iván csoportvezető elf- mondotta, hogy kilenc év óta esztendőnként 4—5 ezer, köz­tük 140—180 Pest megyei fia­tal vállalkozik a munkára. Hangsúlyozta, hogy nem ven­temi felvételije biztosan sike­rüljön, aki 18 évesen — elkép­zelhető, milyen erőfeszítések­kel — szakkönyvek tucatjai­val ismerkedett (még ma is fel tudja sorolni őket), nyilván­valóan nem képes ezeket az élményeit elfelejteni, ha a mai ifjúság tanulásáról esik szó. — Mindenekelőtt szeretném leszögezni, teljesen tévesnek tartom azt az elképzelést, hogy bármilyen tudományt, de kü­lönösen az egzakt tudományo­kat játszva, szórakozva, mint­egy Ki mit tud? alapon, tehát szinte mellékesen el lehet sa­játítani. A tanulás még a leg­tehetségesebbek számára is »,eszeveszetten” komoly mun­ka. Egy egyetemistának, aki jó mérnök, jó tanár, jó orvos akar lenni, általában legalább napi 12—16 órát kell tanulnia. Csak ezután következik a túl­terheltség, amely egyébként az alkotó értelmiségi pályák­nak világszerte velejárója. — A-z igazsághoz persze az Is hozzátartozik, hogy a sok­irányú és összefüggéstelen el­foglaltságok, programok, sab­lonos értekezletek, divatos szó­rakozások valóban szétzilál­ják, szétforgácsolják az ifjúsá­got, és emiatt sokan nem tud­nak a szakmájukra kellőkép­pen koncentrálni. Sőt az is, igaz, hogy míg mi a negyvenes évek végén az első két egyete­mi esztendőben Tangl Károly 400 oldalas könyvéből tanul­tuk a fizikát, addig most az általános gimnáziumok fizika tankönyveinek összoldalszáma körülbelül 800. Ez nagyon sok. Fizika tankönyvekből nem sza­bad Jókai-regényeket írni. Nem hiányozhat a szuggesztív erő — Ez eléggé ellentmondá­sos helyzet. Milyen feloldó szerepük lehet itt az egyetemi előadásoknak? — Óriási jelentőségük van. Azt a meggyőződést kell ki­alakítaniuk a hallgatókban, hogy még a nehezebb anyag­részek is egyszerűek és mind­annyian képesek megérteni. Ez nem könnyű dolog. Nem elég hozzá, bár természetesen nél­külözhetetlen, a szaktudomány tökéletes ismerete, a folyama­tos, sőt akár elegáns előadás. Ehhez szuggesztív erő, ener­gikus közlésmód, meggyőző hatás keU, valóságos színészi teljesítmény, állandó ritmus­váltásokkal és improvizálással. Az előadás helyett ezt senki és semmi nem tudja elvégez­ni. Az előadó szubjektuma, ka­raktere semmiféle eszközzel, automatizmussal, oktatógéppel még a legjobb oktatógéppel sem pótolható. Még sétálni is Pestre járnak — Mi a véleménye az egye­temi hallgatók életmódjáról? — Ennek csak egy részleté­ről beszélnék most. Személy szerint nagyon szeretem a kis­városokat. Gödöllőt is. Szinte hetente rendszeresen sétálok a városban. De jóformán soha­sem találkozom hallgatókkal. Gödöllő formailag egyetemi város. Lényegileg azonban nem, bár az utóbbi években kétségtelenül történt némi közeledés a város lakossága és az egyetem hallgatói között. Ez azonban kevés. Az olyan egyetemi városok utcáin, mint például Cambridge vagy Ox­ford, valósággal hemzseg­nek az egyenruhás hallgatók. Közvetlen kapcsolatban állnak városuk közéletével Pécs, Sze­ged, Debrecen egyetemistái is. — Mi az oka Gödöllőn a tá­volságtartásnak ? — Az okot jól ismerjük: Pest közelsége. A gödöllői diák Pestre jár, nemcsak kulturális eseményekre és szórakozni, ha­nem még sétálni is. A Duna- parton jóval többször köszön­nek rám a hallgatók, mint itt az utcákon. Gödöllő tanácsa már többször dokumentálta, hogy ellensúlyozni akarja a főváros vonzó erejét. De úgy gondolom, nagyobb erőfeszíté­sekre van szükség. Ez termé­szetesen nagyon nehéz és egy­általán nem irigylésreméltó feladat. De meg kell ezt csi­nálnunk. mert Gödöllő csak így lehet igazán egyetemi vá­ros. Amíg azonban ez megtör­ténik. jó lenne, ha az egye­tem KISZ-szervezete ez ügy­ben az eddigieknél nagyobb hatású kezdeményezésekkel állna elő. Ha már a hegy nem megy Mohamedhez, menjen Mohamed a hegyhez. Ökrös László dégmuwkások odakint, az NDK- á Ham polgárokkal teljesen azo­nosak a jogaik és a kötelessé­geik is. Czender József, a Munkaügyi Minisztérium fő­előadója intézett azután buz­dító szavakat a fiatalokhoz, majd Dehenes Miklós, a Vám­őrség Pest megyei parancsno­ka adott tájékoztatót a vám­jogszabályokról. A nyelvtanulás érdekében Az idei kiutazók egyike, a nagykőrösi Kliegl Erzsi a Lá­dagyár irodájában dolgozik. Gimnáziumi érettségi után el­végezte a közgazdasági tech­nikumot, most pedig vegyész szakmunkás akar lenni az NDK-ban. — Érdekel a vegyészet, de legfőképpen a német nyelvet szeretném jól megtanulni. — És mond valami meglepőt is: — Nem szeretem az utazást. Demeter Dénes is nagykő­rösi', egy éve Kecskemétre jár dolgozni, a Villamossági Áru­házba. Egyébként a szakmája bádogos és szerelő, odakint pe­dig a * műszerészséget szerette volna elsajátítani, de forgá­csolónak vették fék Nemcsak neki, még négy-öt másik fia­talnak is három évig más munkát kell végeznie, mint amire jelentkezett. Valameny- nyi elutazik azért, minden bi­zonnyal egyezik véleményük Demeterével: — Egy újabb szakmát meg­tanulni nem árt, azzal is több lehetőség lesz a kezemben, mire visszajövök. Már csak azért is ki akarok menni min­denáron, mert négy éve tanu­lok németül, és tökéletesíteni akarom nyelvtudásomat. Megismerni a népet — El sem tudom képzelni, hogyan boldogulok, amíg any- nyira jutok, hogy megértessem magamat — ezt Gólya Gyula, a monori Finommechanikai Vállalat vasesztergályosa mondja, aki Karl-Marx-Stadt- ban a Wébstuhlbau vállalatnál a szakmáját fogja folytatni. Arról, hogy mi indítja a nagy útra, így beszél: — Sohasem vőltam még külföldön, világot akarok látni. i Szalkay Zsuzsi Cegléden la­kik, elvégezte a gép- és gyors­író iskolát, adminisztrátorként a Közúti Gépellátó Vállalatnál dolgozik. — Szakmát akarok változ­tatni — mondja —, betanított elektroműszerész leszek. Ter­melőmunkán akarok dolgozni, akkor a keresetem is több lesz itthon. Tóth Csaba Nagykátán lakik, onnan ingázik budapesti mun­kahelyére, a Verseny utcai postára, ahol gyakornok. Arra a kérdésre, hogy miért jelent­kezett, így felel: — Kalandvágyból! — De nehogy rosszat gondoljon vala­ki, mindjárt hozzáteszi: — Minden helyváltoztatás kaland. Síét akarok odakint nézni, meg akarom ismemi az ottani embereket, az életüket. Egyébként otthon a kerté­szeti szakközépiskolában érett­ségizett, de jobban tetszik ne­ki a munka a postánál. Ha majd Wolfen városában az ORWO-nál megtanulta a he­gesztést, visszakészül a postá­hoz. Másodszor is Ugyancsak az ORWO-hoz kerül Kecskés Miklós isaszegi ifjú is, karbantartó lakatosnak, bár eredeti szakmája más. elektrolakatos. — Itthon nem volt megfe­lelő társaságom — ezzel indo­kolja, hogy jelentkezet^. Akármi is indította ezeket a fiatalokat, kicsit feszengő vá­rakozással tekintenek mind az elkövetkező évek elé. Van azonban közöttük néhány fiú, aki már másodszor indul az NDK-ba. Majoros János pornázi lakos a Ganz Villamossági Műveknél tanult és lett szakképzett vil­lanyszerelő. Két éve katonai szolgálatát letölteni jött haza az NDK-ból. — Jól éreztem magamat há­rom évig Erfurtban, ahova most visszamegyek, ahogy mások is a leszerelés után. Rám menyasszony vár ott. Ta­vasszal együtt jövünk haza lakodalomra. Aztán már há­zas társké-nit vissza, dólgozni Er­furtba. Sz. E. valy óta a jó kapcsolat bizo­nyítékaként — az éghajlati kü­lönbségeknek köszönhető ve­getációs időszak-eltolódást ki­használva — Szlovákiából is érkeztek az aratás idejére se­gítők: 25 gépük dolgozott a magyar gazdaságokban máso­dik éve. Hosszú ideig nem, fog­lalkoztak a kutatóintézetek a len termesztés gondjaival, ezért a gazdaságosság érdekében a vállalat Szombathelyen saját kutatóállomást létesített, amelynek feladata a legmeg­felelőbb, jó minőségű fajták elterjesztése, az agrotechnikai színvonal emelése. Növekvő kereslet Annak ellenére, hogy a vi­lágpiacon ugrásszerűen nő a kereslet a jó minőségű lenáruk iránt — az éves 30 millió négyzetméternyi szövetnél — ennyit termelnek a BUDA-1 FLAX gyárai — jóval többet is értékesíteni tudnának, de a termelés növekedésének határt szab az említett nyersanyag­gondokon kívül a munkaerő­hiány is. Ezért szerelik már a Szovjetunióból érkezett első 25 SZBT vetönélküli szövőgépet Budakalászon, amelyek három­szor termékenyebbek a régi gépeknél, s még 175 érkezik a szövőgyárakba. Ezzel indokol­ható az a tény is, hogy a fej­lesztési alap számottevő részét, több tízmillió forintot költöt­tek és költenek a dolgozók szociális ellátottságának, mun­kakörülményeinek javítására. Hasonló helyzetképet vázol­tak fel: Karl Beutel, az NDK- beli Műszaki Szövetgyártó Egyesülés igazgatója, Tadeusz Pytel, a Lengyel Lenipari Egyesülés vezérigazgatója, Jó­zef Plichta, a Cseh Lenipari Egyesülés vezérigazgatója, és Stefan Chorvat, a Szlovakotex vezérigazgató-helyettese, a de­legációk vezetői. Ezután Tadeusz Pytel a kö­zös kutatási témák kidolgozá­sának lehetőségeiről tartott előadást. Egységes, sokoldalú információrendszert! Dutka György osztályvezető közös információs rendszer kidolgozására tett javaslatot Az egységes közös információs rendszer valamennyi vállalat döntéseit megalapozottabbá te­heti. alapja a kooperációnak, a szakosodásnak és a műszaki fejlesztés összehangolásának. Jól kapcsolódik ez a törekvés a KGST komplex programjá­ban elfogadott elvek valóra- váltásához — érvelt az előadó. — Szükségessé teszi ezt az is, hogy a szakirodalom feldolgo­zása. a megnövekedett infor­mációtömeg értékelése és hasz­nosítása nemzetközi méreteket kíván. A javaslat megvalósítá­sával sokoldalúvá tehető az információcsere, egységesebbé válhat az érintett országok piaci stratégiája, fellépése a tőkésországokban, ez pedig többlet valutabevétel forrása lehet valamennyi vállalat szá­mára. A konferencia résztve­vői az előadáshoz kapcsolódva megvitatták egy közös több­nyelvű szakszótár megszer­kesztésének szükségességét, a gyártott termékek nemzetközi szabványosításának lehetősé­geit és felvetődött egy közös folyóirat megindításánál?: ötle­te is. A javaslat alapján vala­mennyi résztvevő hozzákezd az elképzelések részletes kidolgo­zásához, amelyet 1976 márciu­sában újabb konferencián vi­tatnak meg, s a közös állás­pontot kialakítva döntenek a végrehajtás módjairól, ütemé­ről. A négy ország lenipari ve­zetői ma folytatják tanácsko­zásukat a termelési kooperá­ciók fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről, majd délután el­látogatnak a Lenfonó- és SzöJ vőipari Vállalat budakalászi gyárába. K. Gy. A. L a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom