Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

1975. OKTÓBER 12., VASÄRNAP xÄ«w» J textilipariak XXIV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszteí a gazdasági hely­zetről, a rekonstrukció követ­kező szakaszáról szólva elmon­dotta, hogy bár a felkészülés megfelelően halad, de a végre­hajtásban a jövőben sem nél­külözhetik a szakszervezet hathatós segítségét. A legfon­tosabb érdekvédelmi feladatok ezután is közös tennivalókat jelentenek, s a szakszervezet­tel kialakult jó együttműkö­désre alapozva a miniszter kérte a segítséget egyebek mellett olyan fontos célok megvalósításához, mint a munka- és üzemszervezés ja­vítása, a munkafegyelem meg­szilárdítása és a gazdasági ha­tékonyság növelése, valamint a dolgozók képzése, illetve to­vábbképzése. Felszólalt Antonio Herrero is és a nemzetközi szakmai szö­vetség tízmilliós tagsága nevé­ben meleg szeretettel üdvözöl­te a kongresszust. Pest megye képviseletében 12 küldött vett részt a kong­resszuson. Közülük szólalt fel Papp Jánosné, a Váci Kötött­árugyár szakszervezeti bizott­ságának titkára, a többi kö­zött a jogsegélyszolgálatról be­szélt. A párt 1974. márciusi határozatának figyelembevéte­lével, a Minisztertanács és a SZOT irányelvei alapján az idén januárban vezették be náluk a szakszervezeti jogse­gélyszolgálatot. A .vállalatnál mai napig 220 ügyet intézett el a dolgozók részére a szolgálat. Vezetését függetlenített jogta­nácsosnő irányítja. A gazdasá­gi vezetés támogatja a szolgá­lat működését, önálló helyisé­get biztosított részére, gépko­csit bocsát rendelkezésére, hogy a távoleső .•■gyáregységeid­ben is megtarthassák a foga­dóórákat. A jogsegélyszolgálat főként polgárjogi, családjogi és társadalombiztosítási, valamint munkajogi és államigazgatási kérdések megoldásához nyúj­tott elsősorban tanácsot, s többnyire kis keresetű dolgo­zók, nagy családosok, egyedül­álló anyák veszik igénybe. Elmondotta, hogy a szak- szervezet központi vezetőségé­nek elnöksége a közelmúltban tárgyalta a három textilipari vállalatnál bevezetett szak- szervezeti jogsegélyszolgálat eredményeit, és úgy határo­zott, hogy ezt az új érdekvé­delmi módszert be kell vezetni a többi textilipari vállalat­nál is. A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőipari Vállalat nevében Ko­vács Jenő vállalati szakszer­vezeti titkár szólalt fel és el- sősprban a Pest megyei dolgo­zók helyzetével foglalkozott. A munkakörülmények javítá­sáról szólva egyebek közt el­mondotta, hogy a negyedik ötéves tervben a textilipari vállalatok 260 millió forintot fordíthattak erre a célra. Pcz. első klímaberendezéseket a budapesti gyár fonodája után a kistarcsai gyáregységben al­kalmazták. A nemrégiben kor­szerűsített pomázi fésűsfono­dában ugyancsak ilyen beren­dezéseket helyeztek üzembe Az elért eredmények ellenére sem elégedettek. Az ötödik öt­éves tervben a kistarcsai cér- názót is korszerűsíteni kell. A szakszervezet további legfontosabb feladatait rögzítő határozatban szerepelt 02 élet- és munkakörülményeknek a műszaki fejlesztéssel párhu­zamos javítása, a tudatformáló nevelőimunka és a kulturális ellátottság színvonalának nö­velése, továbbá a bér- és ke­reseti arányok javítása — iparági és vállalati szinten egyaránt. Határozatba foglal­ták a vállalati és üzemi szak- szervezeti szervek önállóságá­nak növelését is, hogy azok a munkahelyi problémáit isme­retében a dolgozók javaslatai alapján dönthessenek fontos kérdésekben. A kongresszus táviratban tiltakozott a Franco diktatúra spanyolországi rémtettei ellen. Végül a küldöttek megvá­lasztották a 79 tagú központi vezetőséget, a héttagú szám- vizsgáló bizottságot és 32 kül­döttet választottak a magyar szakszervezetek XXIII. kong­resszusára. Az újonnan választott köz­ponti vezetőség első ülésén 17 tagú elnökséget választott. A Textilipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke Apró József, alelnökei: Döbrentei Károly ép Kurdi Béláné. Főtitkára: dr. Bíró Györgyné, titkárai: Králl Gyuláné és Turáni József. Tiszteletbeli örökös elnököt és alelnököt is választottak Patkó Anna, illetve Tóth Anna sze­mélyében. A szakmai szövet­Méí felszólalás a Pcsí »kegyei dolgozók helyzetéről ség elnökségének tagjai: dr. Bíró Györgyné, Nagy Imréné és Nagy Lajosné. A 17 tagú elnökség tagja lett Pothorszky Lászlóné, a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat budakalászi gyáregységének szakszervezeti titkára is. Ünnepség Baján Harmiitcévss a Magyarországi Délszkjuk Demáratibs Szövetsége Jobb munkakörülmé A tanácskozások szünetei­ben Pest megyei küldöttekkel beszélgettünk. Berkis Jenőné, az egyik fia­tal küldött nyolc éve dolgozik a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat budakalászi gyáregysé­gében. Ezalatt sok minden megváltozott az üzemben. A szövődé és az előkészítő asszo­nyainak, lányainak legna­gyobb öröme, hogy kicserélték a világító berendezéseket, megjavították a padozatot, kellemes pihenő-, kávézóhe­lyiséget alakítottak ki a mun­kásnők számára. Természetesen bőven ma­radt még tennivaló. A három­éves gyermekgondozási se­gélyt sokan igénybe veszik, s a gyár bölcsődéjébe minden je­lentkezőt felvehetnek. Az óvo­dai helyek száma azonban egyelőre kevés, ezért szüksé­ges, hogy az elkövetkező évek­ben új óvodát építsenek. A másik gond, vagy inkább kel­lemetlenség megoldásával azonban nem lehet évekig várni: a szövődé épületének tetejét minél' előbb meg kell javítani, mert becsurog rajta az eső... Varga Lajosné, az SZMT párttitkára és textiles szerve­zője örömmel újságolta, hogy a megye üzemeinek szakszer­vezeti bizottságaiban egyre nagyobb szerephez jutnak a nők. Az üzemi szakszervezeti titkárok — egy kivétellel — mindannyian lányok, asszo­nyok. A megye valamennyi textilipari vállalatánál külö­nös gonddal foglalkoznak a nők, különösen a sok gyerme­kes anyák gondjaival. Minde­nütt vizsgálják az egyenlő munkáért egyenlő bért elvé­nek gyakorlati megvalósulását, a nagy családosok további se­gítésének lehetőségeit, a nők gazdasági vezetésben betöltött szerepét. Az a cél, hogy mivel az iparág túlnyomórészt nő­dolgozókat foglalkoztat, a ve­zetők között is mindinkább helyet kapjanak rátermett lá­nyok, asszonyok. Még többet a lakosságért Befejeződött a HVDSZ VII. kongresszusa A Helyiipari és Városgazda- sági Dolgozók Szakszervezete VII. kongresszusának szomba­ti munkanapja a beszámolók és a határozati javaslatterve­zet, valamint az írásos doku­mentumok vitájával kezdő­dött. A tanácskozáson részt vett dr. Maróthy László, a Po­litikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára és Földvári Aladár, a SZOT elnöke, vala­mint az érintett minisztériu­mok és főhatóságok több ve­zetője is. A vitákon 32 felszólaló mondta el észrevételeit, javas­latait. Többen foglalkoztak a lakosság számára végzett szol­gáltatások fontosságávaL A vita után a szakszervezet­nek a következő évre szóló fő feladatait összefoglaló hatá­rozatban egyebek mellett rög­zítették: a szakszervezetek a jövőben az eddigieknél job­ban segítsék a gazdasági mun­ka hatékonyságát, a dolgozók szakmai, kulturális színvona­lának növelését. A kongresszus résztvevői tiltakozó táviratban ítélték el a francóista spanyol kormány terrorcselekményeit. Végezetül a küldöttek meg­A legfiatalabb Nyúlánk, fekete hajú leány Pajta Éva, Pest megye legfiatalabb küldötte, a HVDSZ VII. kongresszusán. Mindössze 21 éves. A Ceglédi Cipőipari Vállalat segédművezetője, szakmá­ja szerint cipész. Először vesz részt ilyen nagyfontosságú tanácskozáson. Éber figyelem­mel követi az eseményeket, jegyzetfüzete már csaknem tele. S nemcsak önmaga számára ír, híven és pontosan akar beszámolni mindazok­nak, akiknek bizalmából küldött lehetett. Fő­leg az ifjúság helyzetével foglalkozó, ismerte­tő beszédeket jegyzeteli. S ez érthető: válla­latuk dolgozóinak 65 százaléka fiatal. Ilyen ifjú közösségben, élénk, kedvdús a KISZ-élet. Remek programok gondoskodnak a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltéséről: kirándulás, országjárás, színházlátogatás — s ne feledkezzünk meg a hangulatos klubestek­ről, ahol zene, tánc pezsdíti föl a légkört, s utána mindig sort kerítenek egy-egy időszerű politikai esemény megvitatására. Szívesen beszél róla, hogy náluk jó a kap­csolat a vezetőség és a dolgozók között. A fia­talok becsülettel megállják a helyüket a mun­kában, mindig számítani lehet rájuk. De er­kölcsileg és anyagilag is megbecsülik őket A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége har­minc évvel ezelőtt Baján ren­dezte első kongresszusát. Szombaton ugyancsak e Duna­parti városban került sor a szö­vetség alapításának három év­tizedes jubileumát köszöntő ünnepségre. Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára arról beszélt: a két kongresszus között eltelt idő legnagyobb eredményének a munkakörülményekben be­következett változásokat tart­ja. Ma már a vállalatoknak létérdeke, hogy megfelelő szo­ciális ellátást — üzemorvosi rendelő, elegendő bölcsődei, óvodai hely, korszerű öltöző, mosdóhelyiség, étkező —, biz­tosítsanak dolgozóiknak. A textiliparban így is évről évre csökken a létszám, s a kieső munkaerő csak modern, automata gépsorok beállításá­val pótolható, amelyek egyút­tal könnyebbé is teszik a munkát. A rekonstrukció első, az idén záruló szakaszában a leg­több eredményt Pest megyé­ben Pomázon és Kistarcsán érték el. De a váci kötöttáru- gyár is sokat tett elmaradott gyáregységeinek fejlesztéséért Sz. J. választották a szakszervezet 95 tagú központi vezetőségét a 9 tagú számvizsgáló bizott­ságot és azt az 53 küldöttet, aki a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán képvi­seli a helyiipar és a városgaz­daság dolgozóit. Az újonnan választott központi vézetőség megtartotta első ülését, ame­lyen 19 tagú elnökséget vá­lasztott. A HVDSZ elnöke Seprényi Sándor, főtitkára Fabók Zoltán, alelnöke Modo- ri Istvánná dr. és Gábor Márton, titkárok: Somoskői Gáborné, dr. Sáli Ferenc és Péter István. Kedvező feltételek között képezhetik magukat tovább. Ennek eredményeképp minden 30 éven aluli fiatalnak megvan a nyolc általános isko­lai végzettsége, s több mint 50 százalékuk szakmunkás. A szakszervezet nem kampányszerűen, ha­nem állandóan és folyamatosan foglalkozik a fiatalokkal. Eszmei, politikai és erkölcsi irá­nyításukat elsőrendű kötelességének tekinti. A közösségi munkába eredményesen vonja be őket, mindenkinek testre és lélekre szabott feladatot, munkát ad. így növelik felelősség- érzetüket, serkentik aktivitásukat. A fiatalok cselekvő részesei a vállalat közéletének: ak­cióik, KISZ-műszakjaik, társadalmi munká­juk kivívta az idősebb dolgozók elismerését is. Ma már nem külsőségek alapján ítélik meg az új nemzedéket, hanem magatartásuk és munkájuk szerint. Egyébként ő maga is — mondja befejezésül — szinte e kongresszusról — egyenesen KISZ- műszakra siet. Most vasárnap ugyanis újra társadalmi munkát vállaltak a Ceglédi Cipő­ipari Vállalat fiataljai, s ebből ő sem marad­hat ki. A. J. A felszólalásokra válaszolnak Szóban és írásban R endezték a Csepel Autógyárban gyár­tott padlóvázak árát... A Kohó_ és Gépipari Mi­nisztérium határozata alap­ján már részben teljesült az Ipari Szerelvény- és Gépgyár kérése, legyen sa­ját öntödéjük... A Köny- nyűipari Minisztérium vizsgálja: teljesíthető-e az a kérés, hogy a textilipar­ban dolgozók nyugdíjkor­határát mérsékeljék?... Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium főosztá­lya tervjavaslatot készít az Országos Tervhivatal szá­mára, hogy a Balatonihoz hasonlóan a Dunakanyarra is dolgozzanak ki fejlesztési programot... Harmincöt küldött szólalt fel márciusban az MSZMP Pest megyei pártértekezle­tén ilyen és hasonló közér­dekű ügyben és még ugyan- ennyien jelentkeztek, de időhiány miatt már nem jutottak szóhoz. Mivel a megyei pártbizottság szá­mára minden javaslat, ész­revétel fontos, csak a kom­munisták gondolkodó soka­sága segítségével oldhatja meg feladatát, kérte: akik nem mondhatták el szóban javaslataikat, felszólalásai­kat küldjék be írásban. Hu- szonketten nem sajnálták a fáradságot, leírták gondola­taikat. így a megyei párt- bizottság ötvenhét közér­dekkel foglalkozó véle­ményt gyűjtött össze. A pártbizottság osztályai amit lehetett,, megvalósítottak belőlük, vagy tovább küld­ték az illetékes szervekhez megfontolásra. így valósult meg az egyik felszólaló — sokak kíván­ságán alapuló — javaslata: egészségügyi szakiskola kezdte meg munkáját Ceg­léden. Jó javaslatnak bizo­nyult az is, hogy a megyei tanácstagok időnként nagy­üzemekben tartsanak foga­dóórákat. Valaki kérte: több pedagógus tanuljon a Marxista—Leninista Esti Egyetemen. Tavaly 35 pe­dagógus kezdte meg az esti egyetemen tanulását, idén már 56. S tavaly 182 peda­gógus hallgatta az esti egyetem, a szakosított tan­folyam és a speciális kol­légium előadásait, az idén szinte a kétszerese. Okos tanács volt az is, hogy fej­lesszék a pedagógusok ideo­lógiai továbbképzését: a minisztérium már vizsgálja a továbbfejlesztés lehetősé­geit. A megyed pártbizottság figyelemmel kíséri azokat a javaslatokat is, amelyek megvalósításá­ra az ötödik ötéves tervben kerülhet sor. így például művelődési házat kap Gö­döllő. Akik akár szóban, akár írásban elmondották véleményüket a megyei pártértekezleten, már meg­kapták az értesítést, a rea­gálást véleményükre. A pártbizottság fontosnak tar­totta, hogy mindenki érez­ze: érdemes szót emelni, véleményt mondani. A de­mokrácia gyakorlásának nélkülözhetetlen része: ne csak fórumot teremtsenek ahhoz, hogy bárki hangoz­tathassa véleményét, java­solhasson, hanem tudjon arról is; mi történt a ja­vaslatával, hogyan hallgat­tak a szavára. A tanácsválasztások előt­ti jelölőgyűléseken, az or­szággyűlési képviselővá­lasztások előtti gyűléseken szintén nagyon sok közér­dekű hozzászólást jegyeztek fel. A tanácsok is időről időre visszatérnek ezekre a felszólalásokra és sorra megvalósítják az elfogad­ható javaslatokat. Haszon ez a közösség számára, ha­szon az egyénnek is. A gyá­rak, üzemek termelési ta­nácskozásain is hangzanak el vélemények, okos bírála­tok. Ahol a vezetők ezeket figyelembe veszik, ott meg­sokszorozzák erejüket, nem kell mindenre a vezetőknek ügyelniük — társakra lel­nek. M últkorában mondotta a Mechanikai Művek ve­zérigazgatója, hogy va­laha a gyár egyetlen mér­nökkel kezdett dolgozni. Ma 164 mérnököt alkalmaz­nak. Az üzemben kihelye­zett Marxista—Leninista Esti Egyetemen tanulnak dolgozóik. Negyvenkilenc munkásuk tanult főiskolai előkészítőn és közülük ti­zenkettőt nappali tagozatra vettek fel a Bánki Donát főiskolára. Sokan tanulnak szakmunkás-továbbképzőn, mások általános iskolába járnak. Saját tankönyveket adtak ki az üzemről. Hat­hetes , tanfolyamon készítik fel az új tennivalókra a ve­zetőket, a beosztottakat. S ezekből a részadatokból te­vődik össze a lényeg: a gyár önerejéből oldotta meg néhány hónappal ezelőtt a profilváltozást. Nem kértek állami támogatást, saját fo-. rintjaikat fektették bele a változásba. Mindenki véle­ményére, okosságára szá­mítottak. összegyűjtötték a tapasztalatokat. Mert ha az emberek érzik, hogy adnak szavukra, akkor sehol nincs hiány javaslatban, ötletben, gondolatban. így válik a demokrácia igazi demokráciává. Tulaj­donképpen addig csak for­mális a demokrácia, amíg csupán teret adnak valahol a vélemények szabad folyá­sának. A demokrácia tar­talma az, ha a felszólalások elhangzása után nem saj­nálják az időt, az erőt a javaslatok összegezésére, figyelemmel kísérésére és arra, hogy ha érdemes volt a javaslat a megvalósításra, akkor értesítsék is a javas- lattevőt: nem gondolkodott hiába. Olykor egy felszóla­lás után csak az anyagel­osztást javítják meg, vagy csak az anyagmozgatást ésszerűsítik, vagy csak vi­rágot ültetnek a házak elé, eltakarítják a régóta há­nyódó hulladékot. Legtöbb­ször azonban az apró ész­revételekből politikailag fontos intézkedések szület­nek, vagy a közösség szá­mára régóta nélkülözött épületeket, iskolákat, gyer­mekintézményeket, műve­lődési, házat, öregek napkö­zijét emelnek. Jobb koordi­náció születik vállalatok között, megváltoztatnak el­avult intézkedéseket. B ármilyen felelősen, hozzáértően dolgoz­hatnak a párt- és ál­lami szervek, mégsem old­hatnák meg sikerrel fel­adatukat e javaslatok, vé­lemények nélkül. A megyei pártbizottság a pártértekez­let óta eltelt hét hónap alatt időről időre ellenőrzi, hogy mit tesznek azok a szervek, személyek, akik­nek kötelessége a konkrét észrevételek, javaslatok megvalósításának figyelem­mel kisérése, s megtesz­nek-« mindent a lehetőség szerinti realizálásért. Ez-' zel is példázza, hogy min­denki véleménye fontos a párt számára. Sági Agnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom