Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

t Vont 4/0/r w K/mm> 1975. OKTOBER 1., SZERDA KUS2 Dominók bukása... Mint ismeretes, az ENSZ 123 tagállama támogatta a VDK és a Dél-vietnami Köztársaság ENSZ-be való felvételét. A Biztonsági Tanács augusztus U-i ülésén azonban a többség pozitív állásfoglalásával szem­befordulva az Egyesült Államok követelte, hogy a VDK és a DVK felvételét kapcsolják ösz- sze Dél-Korea felvételével, majd vétóval megakadályozta a két vietnami állam ENSZ- taggá válását. Péntek óta a közgyűlés köve­telésére ismét a Biztonsági Ta­nács napirendjén szerepel a kérdés. Az USA „jóvoltából” immár kereteit is túlnőtte, ha­ladéktalan rendezést követel. Algéria, Kuba, az NDK, ha­zánk, Dahomey és más orszá­gok képviselői ismételten a két vietnami állam felvétele mel­leit álltak ki, sőt Costa Rica képviselője L:, bejelentette, hogy noha a BT előző vitájá­ban tartózkodott a szavazástól, ezúttal a többség véleményéhez csatlakozva, támogatni fogja a VDK és a DVK ENSZ-tagságát. Az USA teljesen elszigetelődött a Biztonsági Tanácsban meg­alapozatlan, az ENSZ-alapok- mány szellemével ellentétes véleményével. Hétfőn Jugoszlávia, Mongó­lia, Csehszlovákia, Kambodzsa, Lengyelország és Románia kép­viselője szólította fel a BT-t, hogy az ENSZ-közgyűlés felhí­vásának eleget téve haladékta­lanul hozzanak pozitív döntést. Még Nagy-Britannia képvise­lője is kiállt a két vietnami ál­lam ENSZ-tagsága mellett, s csupán sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Biztonsági Ta­nács most már eleve elutasí­totta a szöuli rezsim ENSZ- tagfelvételi kérelmének meg­vitatását. BÄR AZ EGYESÜLT ÁL­LAMOK pénteken a vita so­rán ismételten kilátásba he­lyezte, hogy élni fog vétójo­gával, álláspontja szorult helyzetében már nem olyan egyértelmű. Mert miről is van szó? Az USA — a vietnami vereség nyomán — új ázsiai politika körvonalait vázolta fel, amely elsősorban a japán—dél-koreai —amerikai katonai, valamint gazdasági , együttműködésre épül, de mindez, ha emléke­zünk a Washingtonban hó­napokkal ezelőtt felvázolt „dominóelméletxe”, csupán il- lúziókergetés. Ennek ellenére az USA az elmúlt hetekben mindent megtett — bár saját elmélete szerint a dominók egymást feldöntötték —, hogy az új, erőszakolt tákolmány életre keljen. TEGNAP megérkezett az Egyesült Államokba kéthetes hivatalos látogatásra Hirohito japán császár, s csütörtökön kezdi meg washingtoni tár­gyalásait. Közben, mivel felbomlott Délkelet-Ázsiában az USA kreálta SEATO szervezete is, Tokió helyzete válságossá vált. Szöulból továbbra is rosszallással nézik, Japán mi­ként kívánja normalizálni kapcsolatait a KNDK-val, Pe- kingből pedia arra szeretnék őket rábírni “áruljanak hoz­zá a Kínával kötendő béke- szerződésben egy szovjetelle­nes kitételhez. Az USA, a Biztonsági Ta­nácsban került most a két vi­etnami állam ENSZ-felvételé­vel kapcsolatban szorult hely­zetbe, Japánnak pedig ajzt kellene tudomásul, vennie, hogy vállalja a dominóelmélet beteljesedését követő Wa­shington—Tokió—Szöul szö­vetség valamennyi velejáró­ját JAPÄNNAK a feltett kér­dés: kockáztathatja-e idegen érdekekért a saját önálló kül­politikáját Moszkva és Phen- jan irányában; de még kérdő- jelesebb a kérdésfeltevés a Pantagon számára, hisz bár kétségtelen, a Biztonsági Ta­nácsban élhet vétójogával — bár ez saját dominóelméleté­nek mond ellent —, de med­dig? Mert a dominók, dőlve — sorbadőlnek... Ezeken pót­elméletek sem segíthetnek. Alacs B. Tamás Lapzártakor érkezett: Az Egyesült Államok kedden este újabb vétójával ismét megakadályozta, hogy a Biz­tonsági Tanács felvételre, java­solja a közgyűlésnek a Vietna­mi Demokratikus Köztársasá­got, és a Dél-vietnami Köztár­saságot. A tanács 15 tagja kö­zül 14-en a két vietnami állam felvétele mellett foglaltak ál lást és egyedül az Egyesült Államok szavazott a két hatá­rozati javaslat ellen. Október 2-án Közös akciók a Franco-rendszer bojkottálására Az Országos Béketanács elnökségének tiltakozása Az Országos Béketanács elnöksége mély felháborodással fo­gadta a spanyol fasiszta vérbíróság ítéletét az öt hazafi halálra ítéléséről. A halálos ítéletek végrehajtását a haladó emberiség ellen elkövetett olyan bűnténynek tekintjük, amelyért a fasiszta hóhéroknak felelniük kell a spanyol nép, s az egész emberiség előtt. A francoista rezsim a barbár gyilkosságokkal, amelyek­kel korábbi gaztetteit tovább tetézte, nem tudja megállítani a történelem kerekét. A spanyol kormány a köze­li napokban további 15 baszk hazafit állít vérbíróság elé, köztük Jósé Mugica Arreguit, a szeparatista mozgalom kato­nai vezetőjét is — közölték madridi jogászkörökből. Az ügyész valószínűleg négyükre kér halálbüntetést. A Franco-rezsimmel szem­behelyezkedő nyolc személy pere kezdődött meg kedden reggel egy madridi bíróságon. Baszk földön kedden folyta­tódott a szombati kivégzések elleni tiltakozásul elrendelt sztrájk. A francia szakszervezetek is A BT nem tárgyalja a mexikói indítványt Napirendre tűzték az új szovjet javaslatot Magyar ajándék az ENSZ-nek Az ENSZ-közgyűlés hétfőn az ügyrendi bizottság indítvá­nyára szavazás nélkül napi­rendjére tűzte azt a szovjet javaslatot, amely í megállapo­dás megkötését kezdeményezi új fajtájú tömegpusztító fegy­verek és fegyverrendszerek kidolgozásának és előállításá­nak betiltásáról. Ezzel 126-ra emelkedett a 30. ülésszak na­pirendi pontjainak száma, ami új rekord az ENSZ-közgyülé­sek történetében. ★ Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjai kedden nem ad­tak helyt Luis Echeverria me­xikói elnök ama kérésiének, hogy az öt spanyol antifasisz­ta kivégzése nyomán hozzanak megtorló intézkedéseket a madridi kormánnyal szemben, így függesszék fel Spanyolor­szág ENSZ-tagságát. A BT állásfoglalását Moula- ye El-Hassan (Mauritánia), a tanács szeptember havi elnö­ke ismertette a BT összes tag­jaival folytatott bizalmas jel­legű konzultáció után. Nyilat­kozatában hangsúlyozta: a mexikói elnök által felvetett kérdés megvitatására a Biz­tonsági Tanács „nem alkalmas fórum”. A nyilatkozat egyúttal azt sugallja, hogy amennyiben a mexikói kormány egyetért ez­zel, úgy a közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális bi­zottsága fogja tanulmányozni a problémát. Ez a bizottság foglalkozik egyebek között az emberi jogok és a halálbün­tetés kérdésével is. ★ Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden átadta a magyar kormány ajándékát az ENSZ- nek. A viliágszervezet fenn­állásának közelgő 30., hazánk ENSZ-tagságának 20. évfor­dulója alkalmából a magyar kormány egy herendi vázát ajándékozott az ENSZ-nek, amelyet Púja Frigyes adott át Kurt Waldheim főtitkárnak. A magyar külügyminiszter az átadási ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta,, hogy a magyar kormány, amint a múltban, a jövőben is mindent megtesz, hogy szerény lehető­ségeivel elősegítse az ENSZ céljainak valóra váltását, a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés együttmű­ködését. Az egy méter ma­gas, a budapesti Parlament és a New York-i ENSZ-székház képével díszített porcelánváza, amely a Biztonsági Tanács ter­méhez vezető folyosón kapott helyet, amint a magyar kül­ügyminiszter hangsúlyozta, í,a világhírű Hferepdi Porcelán- gyár munkásainak és művé­szeinek alkotása, akik nem alaptalanul büszkék arra, hogy munkájuk terméke ilyen mesz- szire és Ilyen megtisztelő hely­re került’*. Az ajándékot átvevő Wald­heim főtitkár meleg szavaikkal mondott köszönetét a magyar kormánynak és népnek, amely — mint mondotta — tagságá­nak húsz éve alatt jelentősen hozzájárult a világszervezet tevékenységéhez. Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden ebédet adott Waldheim főtitkár tiszteletére. csatlakoztak a Szakszervezeti Világszövetségnek és az Európai Szakszervezeti Szövet­ségnek ahhoz a közös felhívá­sához, hogy október 2-án egész Európában rendezzenek közös akciókat a Franco-rendsaer bojkottálására. Jelképes sztrájkot tartanak csütörtökön délben az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (CES) tartozó nyugat-európai szakszervezetek, hogy tiltakoz­zanak a Franco-rezsim terror­ja, a spanyolországi kivégzé­sek ellen. Drasztikus intézkedéssel rea­gált Törökország a spanyol terrorítéletek végrehajtására: Ankara polgármestere kedden elrendelte, hogy tiltakozásul a Franco-rezsimmel t szembehe­lyezkedő öt fiatsíi kivégzése ellen, egy hétre szüntessék be Spanyolország ankarai nagy- követségének villanyárammal és vízzel való ellátását. Lázár György távirata Csou En-lajnak Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság állam­tanácsa elnökének, Peking A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén, megalakulásá­nak 26. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kor- ( mánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai népeink érdekűi­nek megfelelően, a szocializmus és a béke ügyének szolgála­tában fejlődjenek. Budapest, 1975. október 1. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke BVT-kiildöttség az Egyesült Államokban Első ízben tesz látogatást az Egyesült Államokba a Béke­világtanács egy küldöttsége. A Romesh Chandra főtitkár vezette delegációban, amely hétfőn érkezett meg a Szov­jetunió, Lengyelország, India, Anglia, Svédország és több más ország neves közéleti sze­mélyiségei és politikusai fog­lalnak helyet. Mint a küldöttség tagjai sajtóértekezletükön hangsú­lyozták, a Béke-világtanács rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít ennek a látogatás­nak, amely elősegíti majd a békemozgalom további erősö­dését. A látogatás Idején a kül­döttség tagjai találkoznak az amerikai közvélemény képvi­selőivel, kongresszusi kép­viselőkkel és az Egyesült Ál­lamok számos politikusával. Életbe lépett a monopolista CUE államosításáról száló törvény Ma érkezik Moszkvába Costa Comes Kedden, a késő . délutáni órákban, befejezte hivatalos lengyelországi tárgyalásait Costa Gomes portugál köztár­sasági elnök. A portugál ál­lamfő és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyilat­kozatot írtak alá a Lengyelor­szág és Portugália közötti ba­ráti kapcsolatok és együttmű­ködés fejlesztéséről. A nyi­latkozat szerint Lengyelország és Portugália kapcsolatai erő­sítésének egyik fő célja az eu­rópai enyhülés folyamatának elmélyítése, erősítése és visz- szafordíthatatlanná tétele. A nyilatkozat végezetül leszö­gezte, hogy a két ország min­dent megtesz, hogy baráti kap­csolatokat és széleskörű együttműködést építsen ki. Costa Gomes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöké­nek szerdán kezdődő moszkvai hivatalos látogatása kétségkí­vül hozzájárul majd a két or­szág közötti kapcsolatok meg­erősítéséhez — állapítja meg a moszkvai Izvesztyija a portu­gál államfő érkezésének elő­estéjén, Az Izvesztyija kom­mentárjából kitűnik, hogy az államfő moszkvai tárgyalá­sain nagy súllyal szerepeinek majd a gazdasági kapcsolatok problémái. Ugyanakkor Moszkvában arra is számíta­nak, hogy a portugál vendég világpolitikai és elsősorban európai kérdésekről is széles körű eszmecserét folytat majd a szovjet fővárosban az elkö­vetkező három napban. Lisszabonban hivatalosan be­jelentették, hogy Meló Antunes külügyminiszter a Portugália és Spanyolország közötti diplo­máciai kapcsolatok megromlá­sa miatt nem utazik el terve­zett külföldi útjára Lisszabon­ból, helyette Jorge Campinos külkereskedelemügyi minisz­ter csatlakozik a jelenleg Var­sóban tartózkodó Costa Gomes elnökhöz, aki a Szovjetunióba is ellátogat. Jorge Campinos Lisszabonból elutazott Varsóba. Ügyszintén lemondta tervezett külföldi útját Mario Soares, a szocialista párt főtitkára. Stockholmba kellett volna lá­togatnia a Svéd Szociáldemok­rata Munkáspárt kongresszu­sára. Otthon maradását a lisz- szaboni politikai helyzettel in­dokolták. Kedden életbe lépett az elő­ző ötödik — ideiglenes — kormánynak a OUF monopo­lista vállalati egyesülés álla­mosításáról szóló törvénye. A UPI értesülése szerint Lisz- szabonban és környékén ké­szültségbe helyezték a fegyve­res erőket, mivel hétfőn este és I 8 éjszaka a lakosság utcai tün­tetéseken tiltakozott a rádló- és televízióadók katonai meg­szállása miatt. 1 A hétfő reggeli katonai ak­ciót elítélte az íntersindical Szakszervezeti Szövetség, az újságíró-szakszervezet, a lisz- sízabond O Secuilo dolgozóinak kollektívája és a közép-portu­gáliai vasutasok szakszerveze­te is, viszont támogatásáról biztosította és „forradalmi in­tézkedésnek” nevezte a Soares vezette szocialista párt. A jobboldali Demokratikus Nép­párt (PPD) közölte, hogy „a forradalommal és a hatodik kormánnyal tart”. A Portugál Szocialista Párt a hatodik ideiglenes kormány támogatá­sának jegyében kedd estére tüntetést hívott össze a lissza­boni Rossio térre.. A Portugál Kommunista Párt sajtóirodáját felhatal­mazták annak közlésére, hogy a párt nem támogatja a kez­deményezést és nem vesz részt a PSZP megmozdulásán. Lisz- szaboni kommunista források nem tartják kizártnak, hogy a jobboldal a rádiók és a tévé megszállását előjátéknak te­kinti az állami ellenőrzésű baloldali, haladó lapok elleni akciókhoz. Kapcsolataink kedvezően fejlődnek a kölcsönös előnyök alapján Közös közlemény F. A. Ahmednek, az Indiai Köztársaság elnökének magyarországi látogatásáról Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívására felesége, egtrnn Abida Ahmed kíséretében 1975. szeptember 26—30. között hivatalos lá­togatást tett Magyarországon. Az Indiai Köztársaság el­nöke és kísérete betekintést nyert a Magyar Népköztársa­ság életébe, megismerkedett annak eredményeivel, törté­nelmi és kulturális jelen­tőségű helyeket és intézmé­nyeket látogatott meg. Az elnök felkereste az agárdi ál­lami gazdaságot, a zánkai út­törővárost és meglátogatta Ba- latonfüredet, ahol fát ültetett Rabindranath Tagore szobrá­nál. Az Indiai Köztársaság el­nöke és kísérete Magyarorszá­gon meleg, baráti fogadtatás­ban részesült. Az elnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi . Bizott­ságának első titkára. A ta­lálkozó alkalmával baráti esz­mecserét folytattak. A szívélyesség, a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben széles körű és átfogó tár­gyalásokra kerül sor a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és az Indiai Köztársaság elnöke között a kétoldalú, valamint a köl­csönös érdeklődésre számot- tartó nemzetközi kérdések­ről. Az Indiai Köztársaság el­nöke szívélyes megbeszélést folytatott Lázár György- gyel, a Minisztertanács elnö­kével. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy országaik kapcsolatai népeik javára, a kölcsönös előnyök alapján kedvezően fejlődtek és a meg­tárgyalt kérdésekben nézeteik megegyeznek vagy közel áll­nak egymáshoz. Hasznosnak minősítették a külöjjböző szin­tű látogatások, megbeszélések és tapasztalatcserék rendszerét a politikai, gazdasági és a kul­turális élet különböző terüle­tein. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a magyar kormány és a magyar nép megértéséről, támogatásá­ról biztosította India kormá­nyát, az indiai népet a de­mokratikus fejlődést gátló, va­lamint a nemzeti egységet és stabilitást veszélyeztető erők elleni küzdelmében. Kifeje­zésre juttatta a magyar nép azon őszinte óhaját is, hogy India népe Indira Gandhi kor­mánya vezetésével tovább menjen előre a haladás, a jólét, a társadalmi igazság, va­lamint a nemzetközi béke és biztonság felé vezető úton. Az Indiai Köztársaság elnö­ke üdvözölte a Magyar Nép- köztársaság kormányát és né­pét; méltatta a Magyar Nép- köztársaságnak a szocialista építés terén elért eredményeit; hozzájárulását az enyhülési fo­lyamat megerősítéséhez, a különböző társadalmi rend­szerű államok együttműködé­séhez. Kölcsönösen üdvözölték a feszültség enyhítése terén elért eredményeket. Egyetértettek abban, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet történelmi mérföld­kő a tartós béke felé vezető úton. Rámutattak arra is, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az enyhülési folya­mat visszafordíthatatlanná té­tele és a világ más térsé­geire való kiterjesztése érde­kében. A két elnök egyetértett ab­ban, hogy a tartós békének, a stabilitásnak és az államok kö­zötti együttműködésnek Ázsiá­ban különös jelentősége van a világbéke szempontjából. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, a magyar kormány nagyrabecsü­lését fejezte ki azokért a kö­vetkezetes erőfeszítésekért, amelyekkel az Indiai Köztár­saság kormánya előmozdítja az indiai szubkontinens országai között a békés úton, kétoldalú tárgyalások révén, minden külső beavatkozás nélkül meg­valósuló, harmonikus és az együttműködést biztosító kap­csolatokat. A két fél megelégedéssel üdvözölte a vietnami nép tör­ténelmi győzelmét. Megállapí­tották, hogy ezzel a vietna­mi nép jelentősen hozzájá­rult a térség békéjéhez és stabilitásához. Meggyőződé­sük, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak és a Dél-vietnami Köztársa­ságnak mihamarabb el kell foglalnia jogos helyét az ENSZ-ben. Jókívánságaikat fe­jezték ki a laoszi és a kam­bodzsai nép győzelme alkal­mából is. A két elnök megerősítette a teljes nézetazonosság alapján: szükségesnek tartja, hogy az Indiai-óceán békeövezetté vál­jék. Ezzel kapcsolatban meg­állapították, hogy a Diego Garcia-i katonai támaszpont kiépítésé ellentétes a térség népeinek érdekeivel, valamint a nemzetközi béke és biztonság ügyével. Támogatásukról biztosítottak minden olyan lépést a Közel- Keleten, amely az igazságos és tartós béke megteremtését szolgálja. Egyetértettek ab­ban, hogy a Közel-Kelet bé­kéjének helyreállításához, a feszültség , csökkentéséhez el­engedhetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezete ide vo­natkozó határozatainak ma­radéktalan végrehajtása, va­lamennyi Izrael által meg­szállt arab terület kiürítése, az izraeli csapatoknak az 1967- es határok mögé való vissza­vonása, a Palesztinái arab nép nemzeti jogainak elis­merése. A két elnök megelégedését nyilvánította Portugália kor­mányának a gyarmati múlt­tal végérvényesen szakító lé­pései felett és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a volt portugál gyarmatok né­pei külföldi beavatkozástól mentes, népakaraton alapu­ló rendszert hozhatnak lét­re. A felek hangsúlyozták, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési ver­seny korlátozására és meg­szüntetésére, az általános és teljes leszerelés megvalósítá­sára. Ezeknek az intézkedé­seknek mind a hagyományos, mind a nukleáris fegyverzetre ki kell terjedniük, szigorú és hatékony nemzetközi ellen­őrzés mellett. Időszerűnek tartják, hogy mielőbb gya­korlati lépések történjenek a leszerelési világértekezlet ösz- szehívására. A felek kifejezték szolidari­tásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek az imperializmus, a gyarmatosí­tás és az újgyarmatosítás el­leni harcával. Következetesen fellépnek az apartheid poli­tikájával, a faji megkülönböz­tetés és a gyarmati elnyo­más minden formájával szem­ben. Fakhruddin Ali Ahmed, India köztársasági elnöke kö­szönetét fejezte ki azért a me­leg vendégszeretetért, ami­ben ő és kíséretének tagjai magyarországi tartózkodásuk alatt részesültek. Egyben in­diai látogatásra szóló meghí­vást adott át Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségének, akik a meghívást köszönettel elfogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom