Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

ív A\ tv Lázár György fogadta B. Castillát A tárgyalások jegyzőköny­vének aláírásával véget ért Budapesten a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság ötödik ülésszaka. A küldöttségek szeptember 24. és 30. között folytattak tárgyalásokat Budapesten a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzetéről és to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke kedden hivata­lában fogadta B. Castillát, a Kubai Köztársaság miniszter­elnök-helyettesét, a magyar— kubai gazdasági és műszaki - tudományos együttműködési bizottság kubai tagozatának elnökét A váci járás termelőszövetkezeteinek gazdasági és poütikai heljzete Ülésezett az MSZMP Pest megyei Bizottsága Kedden délután Budapesten, a megyei pártbizottság szék­házéban ülésezett az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülésen részt 'vettek a megyei fegyelmi bizottság tagjai, a pártbizottság osztályvezetői, és a járási, a városi pártbizottsá­gok első titkárai. Cservenka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizott­ság első titkárának elnökleté­vel folyt tanácskozáson megvi­tatták Barát Endrének, a váci járási pártbizottság első titká­rának előterjesztésében a váci járás termelőszövetkezeteinek gazdasági, politikai helyzetét. (Az előterjesztést a 3. oldalon ismertetjük.) A napirend vitá­jában kilencen szólaltak 'fel: Pásztor István, Nagykőrös vá­ros pártbizottságának első tit­kára, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titká­ra, Guba Pál, a monori járá­si pártbizottság első titkára. Samu János, a szentmártonká- tai Kossuth Termelőszövetke­zet elnöke, Furulyás János, a valkói Egyesült Zöldmező Ter­melőszövetkezet elnöke, Tóth Róza, a kocséri Petőfi Terme­lőszövetkezet elnöke, dr. Ma­gyart András, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tan­székvezető tanára, Titi Mária, a Kertészeti Egyetem Sorok­sári Tangazdaságának párttit­kára és dr. Bíró Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára. A Pest megyei pártbizottság, ülésének második napirendje­ként személyi ügyeket tár­gyalt. Cservenka Ferencné elő­terjesztésére a megyei pártbi­zottság érdemei elismerése mellett dr. Bíró Ferencet fel­mentette megyei titkári funk­ciója, valamint a megyei párt­végrehajtóbizottsági tagsága alól, mivel dr. Bíró Ferencet a felsőbb szervek más, maga­sabb tisztségbe helyezték, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettesévé nevezték ki. Dr. Bíró Ferenc a továbbiakban is tagja maradt a Pest megyei pártbizottságnak. A megüresedett megyei tit­kári tisztségbe és a megyei párt-végrehajtóbizottságba egyhangúan Balogh Lászlót, a megyei pártbizottság tagját, a pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának veze­tőjét választották meg. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'S AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ARA 80 FILLER 1975. OKTOBER 1., SZERDA Elutazott F. A. Ahmed indiai államelnök Kedden délelőtt elutazott Magyarországról Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztár­saság elnöke és felesége, aki Losonczi PálnaJc, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa elnö­kének meghívására hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. Az indiai államelnökkel együtt elutazott kísérete is. A Ferihegyi repülőtéren ün­nepi külsőségek között, meleg, baráti szeretettel búcsúztatták ■az indiai nép képviselőit. A re­pülőtér homlokzatát indiai és magyar zászlók, hindi és ma­gyar nyelvű búcsúmondatok díszítették. A búcsúztatáson megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és felesége, Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Nemeslaki Ti­vadar kohó- és gépipari, . dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi, Rödönyi Ká­roly közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke, Marjpi József külügyi államtitkár, dr. Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új­delhi nagykövete, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos más ve­zető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Ott volt a bú­csúztatásnál K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság buda­pesti nagykövete. Jelen volt a budapesti diplomáciai képvi­seletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. Elmentek a búcsúztatásra a budapesti indiai kolónia tag­jai is. (Az indiai elnök magyaror­szági látogatásáról közös köz­leményt adtak ki, melyet a 2. oldalon közlünk.) MOSZKVA Ma kezdődik az ENSZ-társaságok Világszövetségének XXV. közgyűlése Moszkvában ma kezdődik az ENSZ-társaságok Világszövet­ségének 25. közgyűlése. Mód Péter, a Magypr ENSZ Társaság elnöke vezetésével kedden Moszkvába utazott az a magyar küldöttség, amely részt vesz a közgyűlésen. Á delegáció tagjai: dr. Timkó Imre görög-katolikus püspök, a Magyar ENSZ Társaság al- elnöke és dr. Simái Mihály egyetemi tanár, a társaság fő­titkára. Huszonhat kérdés szerepel a közgyűlés napirendjén. Európában az első Kukoricafrakcionáló Csévharaszton Évente hatezer vagonnal — Exportra is küldenek A Monori Állami Gazdaság ,és a Philaxia Oltóanyagterme­lő Vállalat 100 millió forintos beruházással a csévharaszti kerületben építteti fel Európá­ban az első kukoricafrakcio­náló komplexumot. Az új lé­tesítményben évente 6000 va­gon kukoricát dolgoznak fel. Ebből 1000 vagon az állami gazdaság saját termése, a töb­bit a bábolnai CPS társulástól vásárolják. A söripar, az édes­ipar, a sütőipar, az olajipar, a gyógyszeripar részére szállíta­nak különböző terméket, ezen­kívül takarmányt is készíte­nek. Termékeik jelentős része nyugati exportra megy, az ot­tani sörgyárak ugyanis elősze­retettel készítenek kukorica- alapanyagból '— kiváló minő­ségű sört. A feldolgozó üzembe a hazai termékeken kívül kanadai, holland, dán, szovjet és cseh­szlovák részberendezéseket vá­sároltak. Az építő a Monori Állami Gazdaság építőüzeme. A kukoricafrakcionáló üzemet a tervek szerint október köze­pén adják át rendeltetésének. A gépeken az utolsó szerelése­ket végzik és október középé^ tői így megindulhat majd a különleges rendeltetésű új mezőgazdasági ipari üzem. Befelezte baráti látogatását a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Kedden elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely a magyar országgyűlés meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatást tett hazánkban. A küldöttséget Pjotr Mironovics Maserov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének tagja, a Belorusz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára ve­zette. A delegáció tagja volt Konsztantyin Nyikolajevics Rudnyev, a szövetségi tanács tagja, automatizálási és mű­szergyártási miniszter, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja; Mihail Veszilje- vics Pasov, a szövetségi ta­nács tagja, a kereskedelmi, közellátási és közszolgáltatá­si bizottság tagja, a munkás­küldöttek dnyepropetrovszki területi tanácsa végrehajtó bi­zottságának elnöke, az Uk­rán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja; Akbar Kaszimovics Atahod- zsajev, a szövetségi tanács tag­ja, a közoktatási, tudomá­nyos és kulturális bizottság tagja, a szamarkandi „Ali­séra Navoj” állami egyetem rektora; Szvetlána. Artye- movna Atajan, a nemzeti­ségi tanács tagja, a kereske­delmi, közellátási és köz­szolgáltatási bizottság tagja, a jereváni lámpagyár gép­beállító szakmunkásnöje, "Jaan Antonovics Tinuvere, a nem­zetiségi tanács tagja, a közel­látási bizottság tagja, az Észt Szovjet Szocialista Köztér- saság „Hellenurme” kolho­zának elnöke, az Észt Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának -tagja, az országgyűlés el­nöke, Inokai János és Péter János, az országgyűlés alel- nöke, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, valamint Marjai József kül­ügyi államtitkár búcsúztatta. Ott volt az országgyűlés szá­mos tisztségviselője, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, a ha­zánkban ideiglertesen állomá­sozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka. Koppány György felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Ciprusi Köztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban üdvözölte Makariosz érseket, a Ciprusi Köztársaság elnökét. Ugyan­csak táviratban üdvözölte Murtaila Muhammed dandár­tábornokot, a Nigériai Szövet­ségi Köztársaság államfőjét az ország függetlenné válásának 15. évfordulóján. Gáspár Sándor, az MSZMP Pálinkái Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára tagnap fo­gadta a Romain Villon Guézo főtitkár vezette diahomey-i szakszervezeti delegációt. Meg­vitatták az afrikai szakszer­vezeti mozgalom időszerű kér­déseit. Dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter és Trygve Brat- teli norvég miniszterelnök Oslóban aláírta az első ma­gyar—norvég kulturális egyez­ményt. Dr. Szakács Ödön elnök vezetésével Prágába utazott a Legfelsőbb Bíróság küldöttsé­ge dr. J. Oradrejmek, a cseh­szlovák legfelsőbb bíróság el­nökének meghívására. \ Koncepció T ávolinak tűnik az az időpont amikor a vál­lalatoknak be kell nyújtaniuk irányító szer­vükhöz ötödik ötéves ter­vüket — szűk fél esztendőt számolhatunk —, mégsem mondhatjuk azt, hogy a vállalati tervezők, a prog­ramikészítésbe bevont szak­emberek, testületek kényel- meskednénak. Szinte min­denütt intézkedési terv ké­szült a középtávú program előmunkálatainak meghatá­rozására, s ehhez tartották eddig magukat a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, az ikladi Ipari Műszergyárban. Sem az említett helyeken, sem másutt nincs könnyű dolga a tervezőknek. A központi szabályozórendszer fő jel­lemzőit ugyan széles kör­ben — egyebek között or­szágos értekezleten — is­mertették az érintettekkel, ám sok részlet még tisztá­zatlan, a szükségesnél ké­sőbb jelennek meg a ter­vezéshez fontos rendelkezé­sek stb. Mit tehetnek ak­kor a vállalatok? Nyugod­junk bele abba -a széles körben hallható vélekedés­be, hogy „félhomályban botorkálnak”? Ügy hisszük, még mindig kísért az a félreértés, hogy a vállalatok középtávú ter­vükkel öt esztendő részletes cselekvési menetrendjét ál­lítják össze, azaz pontosan tudniuk kell, hogy 1977-ben vagy 1979-ben hol tartanak. Szándékosan túlzó a fogal­mazás, bár persze a lénye­get fejezi ki. Tudják ma a Lenfonó és Szövőipari Vállalat terve­zői, hogy egy-egy részletet tekintve milyen lesz a helyzet két vagy négy esz­tendő múlva? Az bizonyul­na bajnak, téves útnak," ha erre törekednének. Egy valami azonban — mint utazónak az iránytű — a kezükben van. S ez a kon­cepció, annak a néhány csomópontnak a foglalata, mely döntően meghatároz­za a nagyvállalat jövőjét. M it nevezünk ennek? Azt, hogy a vállalat a szigorúan felfogott, némely tekintetben keser­ves realitásokra alapozza terveit, s ez utóbbiak meg­valósításához elsősorban a saját erejét veszi számítás­ba. Már ez lényeges különb­séget mutait jó néhány vál­lalat elképzeléseivel, mert azoknál az állami támoga­tás, a nagy összegű hitel áll a középpontban. Továb­bá: a Lenfonó középtávú programjának egyik Min­idül ópont ja, hogy a hatéko­nyabb munka forrása a belső szerkezetváltozás meggyorsítása, ami éppúgy felöleli azI öreg termelő­berendezések selejtezését, új gépek — közöttük két­száz szovjet szövőgép — beállítását, mint a gyárt- mányrangsor szigorú érvé­nyesítését. És még valamit- azt, hogy az új gépek mel­lé képzett, a korszerű tech­nika minden előnyét kama­toztam képes emberék ke­rüljenek. Hol vannak itt a „nagy­szerű távlatok”? Hol rejle­nek a „biztató ígéretek”? Kitesszük a macskakörmöt, mert sajnos, akadnak, akik úgy hiszik, akkor szolgál­ják meg a pénzüket, ha olyan tervkívánalmat esz- kábálnak össze, amilyet sárga irigyen forgat a szomszéd üzem, az iparág. A Lenfonó tervelképzelései között bizony nem akad il­latos virágokkal hintett mező, nincs benne madár­fütty ... Kemény munkára alapozódik a terv minden pillére, s szögezzük le: ők járnak jó úton. Aki értő figyelemmel ol­vasta a párt Központi Bi­zottsága 1975. júliusi ülésé­ről kiadott közleményt, s a Minisztertanács elnökének előterjesztését a parlament ülésszakán a kormány munkaprogramjáról, az aligha szakadhat el úgy a valóságtól, hogy azt hiheti: más dolog a népgazdaság egészének haladási iránya, s megint más a saját vál­lalaté. Röstellhetö, ám mégis, okkal ismétlendő igazság: a népgazdaságban nincsenek független szer­vezetek, akarni, tervezni csak azt lehet, ami egybe­vág a gazdaság egészének fő irányával. V áci gyárak tervezőivel beszélgetve, eroekes és elgondolkoztató vonósra hívták fel a fi­gyelmet. Nevezetesen arra, a tervezőkkel szemben ér­vényesül bizonyos nyomás, a vállalat közvéleménye el­várja, hogy „jó dolgok” le­gyenek a programban. Is­merjük el, nemcsak váci üzemekben találkozhatunk e felfogással, hanem szinte mindenütt A termelői kö­zösségek esztendők alatt hozzászoktak, hogy a ter­melés növekedése gyors, a termelékenység emelkedik, növekszik mind az átlag- bérszínvonal, mind az egyéni jövedelem. És el­szoktak attól — pontosab­ban meg sem szokhattak —, hogy mindezek mellett elő kell venni, s alapos vizsgálat tárgyává tenni az olyan fogalmakat, mint az eszközkihasználás, az élő-' munka hatékonysága, a ter­melés és a bér összefüggése. Igen, ha koncepciózus a tervezés — s ha nem az, aligha tervezés! —, akkor elsősorban ezeket a ténye­zőket kell vizsgálnia, s csak utána a termelés növekedését, s vele termé­szetesen a döntő jelentősé­gű anyag- és energia­felhasználást, a fejlesztési lehetőségeket stb. Sajnos, mutatkoznak jelei — s ta­pasztalatainkat a városi pártbizottság ismeretei is megerősítik —, hogy a váci üzemek némelyikében mintha engednének a nyo­másnak ... S gyorsan le­írjuk: nemcsak Vácott! Általános jelenség, hogy a gyári, vállalati közvéle­mény nem érzékeli eléggé a való helyzetet, úgy tekint a készülő középtávú prog­ramra, mint az ígéretek tervére, s huszadrangúnak ítéli, miként lehet az 'ígé­retekből tényeket gyúrni. Holott a gyúrás az, amiért a terv készül, kell hogy készüljön. S ezit nem árt idejében belátni a terve­zőknek, s beláttatni azok­kal, akik végső soron — testületeikkel — jóváhagy­ják majd a tervet, s termé­szetesen, megvalósítják. Mészáros Ottó I A KISZ Központi Bizottsá­gának vas- ób lótok ultidé'. , gyűjtési felhívása a Csepe Autógyár fiataljainak köré- ben i? élénk visszhangot vál. tott ki. A mozgalomhoz csat­lakozó autógyári fiúk, s lá­nyok szeptember közepéig ösz- szesen 128 tonna fémhul­ladékot gyűjtöttek. Ebből 3 tonna az értékes színesfém volt. A jól szervezett akcióban hatszáznál is több fiatal vett részt. Nagyon sok KISZ-en kívüli ifjúmunkás is csatla­kozott a gyűjtőkhöz. Az au­tógyári vas- és fémgyűjtés jelentősen segítette a kohá­szok kongresszusi felajánlá­sának teljesítését. De hasznát látták a helyi alapszervezetek is. A hulladékért kapott pénz egy részét ugyanis a vállalati : '?'■■■ -í . ig \ílr»;zlás-: alap­ján az alapszervezelek életé­nek színesebbé tételére használják föL Az összeg má­sik felét a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő úttörőmozgalom támogatásá­ra ajánlják föl születésnapi ajándékként. Az eredmények értékelése után az autógyári fiatalok úgy határoztak, hogy ezzel az akcióval nem fejezik be a nép­gazdaságot segítő fém­gyűjtést. A mozgalmat tehát folytat­ják. Az új szakaszban azon­ban már nemcsak a fém-, ha­nem a papírhulladék gyűj­tését is megszervezik. L. T. Ezentúl a papírt is Folytatják a fémgyűjtést a Csepel Autógyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom