Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

V Az országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját Befejeződött az őszi ülésszak Romany Pál, Pujü Frigyes felszólalása a vitában— lázár György zárszava Törvénybe foglalták az 1974. évi költségvetés végrehajtását Pénteken, délelőtt a kormány munkaprog­ramjának megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácsko­záson részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sán­dor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Ro­many Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Ezután Bócza József (Szol­nok inegye, 12. vk.), a jászapáti Lenin Tsz elnöke, dr. Komócsin Mihály (Csongrád me­gye, 4. vk.), a Csongfád megyei Pártbizottság első titkára, Széles Lajos (Szabolcs megye, 19. Vk), a fehérgyarmati járási hivatal el­nöke és Ollári István (Borsod megye, 10. vk.), a Borsodi Vegyikombinát nitrogénműtrágya­gyárának vezetője kapott szót, majd Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szó­lásra. Utána dr. Bartha Tibor (Hajdú-Bihar megye, 8. vk.), a tiszántúli református egy­házkerület püspöke, Pethő Tibor (Budapest, 17. vk.), a Magyar Nemzet főszerkesztője, Horváth Lajos (Baranya megye, 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke és Boza Jó­zsef (Bács megye, 18. vk.), az MSZMP ka­locsai járási bizottságának titkára mondta el hozzászólását. Mivel a Minisztertanács munkaprogramja fölött vitában többen már nem je­lentkeztek szólásra, az elnöklő Páter János megadta a szót Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének, aki válaszolt az elhang­zottakra. DR. ROMANY PAL: Lázár György válasza után határozathoza­tal következett. Az országgyűlés a Miniszter­tanács elnökének előterjesztését a kormány munkaprogramjáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudO' másul vette. A napirendnek megfelelően ezután a Ma­gyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Magyar Népköztársaság 1974. évi költségve­téséről terjesztett be törvényjavaslatot az országgyűlésnek, majd Marton János, a terv- és költségvetési bizottság előadója összegez­te azokat az észrevételeket és indítványokat, amelyek a zárszámadással kapcsolatban hangzottak el az országgyűlés állandó bi­zottságainak az ülésszakot megelőző tanács­kozásain. Faluvégi Lajos a kormány nevében meg­köszönte a képviselőjenek az országgyűlési bizottságokban elhangzott észrevételeket, ja­vaslatokat. s hozzátette: azokra a szokások nak megfelelően — részben közvetlenül, részben a következő évi terv- és költségve­tés tervjavaslatának tárgyalásakor vissza­térnek. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és rész­leteiben— benyújtott eredeti szöveg alapján egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka amelynek pénteki tanácskozásán Péter Já­nos és Raffai Sarolta felváltva látta el az elnöki teendőket — befejeződött. (.4 továbbiakban dr. Romány Pál, Púja Frigyes felszólalását, Lázár György vitazá­róját és Faluvégi Lajos expozéját ismertet juk.) Agrárpolitikánk helyességét eredményeink igazolják A mezőgazdaság, a szántó­földi növénytermelés, a ker­tészet, az állati eredetű termé­kek termelése, mindezzel együtt a termékfeldolgozás és forgalmazás a felszabadulás, óta eltelt három évtizedben hatalmasat lépett előre — mondta bevezetőben dr. Ro­mány Pál. Erről tanúskodnak a növekvő termésátlagok, az árutermelés. A termelési mu­tatók, a technológiai paramé­terek alakulásánál is nagyobb jelentőségűek azonban a tár­sadalmi változások, s ezen be­lül is a parasztság átalakulá­sa. Ez év végén hazánkban az aktív keresőknek 20 százalé­kára, azaz egymillióra tehető a mezőgazdasági keresők szá­ma. Hazánkban a társadalmi munkamegosztás lényegesen fejlődött, mélyült. A mezőgazdasági foglalkozá­súak arányának csökkenése együttjár a saját fogyasztásra való termelés csökkenésével, azzal, hogy növekszik az igény a feldolgozott, rendszeresen forgalmazott élelmiszerek iránt. Az iparág nehezen bir­kózik a megnövekedett felada­tokkal, jóllehet, szintén nagyot lépett előre. A lakossági igé­nyek, hazai adottságaink, külkereskedelmi lehetőségeink egyértelműen indokolják a mezőgazdasági feldolgozóipar továbbfejlesztését. Nemcsak anyagi - szemléled kérdés is A szocialista I mezőgazdasá­gi nagyüzemek fontosságára szeretnék utalni. A mezőgaz­daság bruttó termelési értéké­nek kétharmadát állítják elő a nagyüzemek. Természetesen van olyan termék is, ahol csaknem 100 százalékát, de olyan is, ahol csak a felét, vagy még kisebb hányadát. A többit a háztáji és kisegítő gaz­daságok adják. Nagy a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe az állattenyésztésben is. Fi­gyelmünk előterében a nagy­üzemi termelés fejlesztése áll. Ez h figyelem a meglevő ter­melési lehetőségek jobb hasz­nosítását és újabb nagyüzemi kapacitások megteremtését kell hogy jelentse, főleg az állattenyésztésben. Gazdaság- politikánk látómezejében kell maradnia az összes termelési lehetőségnek, hangsúlyozta dr. Romány Pál, majd így foly­tatta: A gazdasági ágazatok fej­lesztésében nagy fontosságot tulajdonítunk az erőforrások Jobb összehangolásának. En­nek sikere nemcsak anyagia­kon, hanem legalább ennyire a helyes szemléleten és az er­re támaszkodó konkrét szer­vezésen múlik. örüljünk annak, hogy kez­dünk gyorsak lenni a tudomá­nyos technikai haladás ered­ményeinek megismerésében. De annak nem örülhetünk, ha lassúak vagyunk szocialista lehetőségeink hasznosításában — mondotta a miniszter, majd a beruházásokról szólva rá­mutatott: Ott érdemes és ott kell beruházni, ahol ezzel je­lentős többleteredményhez jur tunk, ahol a társadalmi munka hatékonyabb. A társadalmi­gazdasági fejlődés olypn szer­vezetek további kialakítását is igényli, amelyekben jobban összehangolható a munka, to­vább erősíthető az élelmiszer- termelés. Sok jogi, szervezeti kérdést még tisztázni kell, de az egyértelmű, hogy az agrár­ipari integráció fejlesztésére, a gazdaságközi egyesülések, koo­perációk bővítésére van szük­ség. Erősödi szocialista jelleg Életszínvonal-politikai cél­jaink elérésében, fizetési mérlegünk és gazdaságos ex­portunk javításában az élel­miszeriparnak jelentős a fel­adata. Mindezt a beruházás- politikában is érvényre kíván­juk juttatni. A szarvasmarha-tenyésztés, a zöldségtermelés és más ága­zatok — megkülönböztetett fi­gyelmet kapnak a beruházási programok kidolgozásánál. A mezőgazdasági szövetke­zeteik szocialista jellege — mondotta a miniszter — to­vább erősödött, mind inkáb korszerű nagyüzemekké vál­nak. A szövetkezetek több­ségében már kialakult a nagyüzemi termelésre alkal­mas területnagyság, amely tág teret nyit a termelőerők fejlődésének. Az egyesülési tapasztalatok összességükben kedvezőek. Szóvá kell azon­ban tenni néhány kedvezőt­len jelenséget. így — több esetben olyankor is a közigaz­gatási határhoz igazodnak a létrehozott gazdasági szer­vezeteit keretei, amikor a gazdasági ésszerűség az attól való eltérést indokolná. — Találkozni olyan nézet­tel, hogy a két-háromezer hektáros gazdaság kisüzem­nek számít. Nem szorul bizo­nyításra, hogy számunkra kedvezőtlenebb a tízezer hek­táros alacsony termelékeny­ségű gazdaság, mint a terü­letben ennél kisebb, de ter­melési értékben fajlagosan nagyobb, hatékonyabb gaz­daság. Helyenként tapasz­talható, hogy táblásítás, sza­kosítás címén egyik-másik gazdaság népgazdaságilag fon­tos termelést is megszüntet. Ösztönzők a terv teljesítésére A nagy méretű gazdaságok kialakulása után, több helyet!, városlakó lett a gazdaságveze­tés, megnövekedett az irodai (Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Budapestre érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke, akit a repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kö­szöntött* AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM ARA 80 FILLER 1975. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Inén elnöke Losonczi Pálnak, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa elnö­kének meghívására pénteken hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezett Fakhruddin AU Ahmed, az Indiai Köztár­saság elnöke és felesége. Az indiai államfő kíséreté- nek tagjai: Szurenda Pál Szingh idegenforgalmi és pol­gári repülésügyi államminisz­ter, V. C. Trivedi külügymi­niszter-helyettes, K. Bala- chandran, az elnöki titkárság vezetője, A. M. Abdul Hamid, az elnök sajtótitkára és K. P. S. Menőn, síz Indiai Köztársa­ság magyarországi nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. Az Indiai Köztársaság elnö­két ünnepélyesen, meleg ba­ráti szeretettet fogadták a Fe­rihegyi repülőtéren. Az épüle­tet magyar és indiai zászlók, magyar és hindu nyelvű üd­vözlő feliratok díszítették. Fél kettő előtt néhány perc­cel tűnt fel a légtérben az In­diai Köztársaság elnökének különrepüilőgépe, amelyet a magyar légáerőís vadászgép- köteléke kísért Budapestre. Loscmczi Pál szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte a repü­lőgépből kilépő indiai kor- mányelnököt, feleségét és kí­séretót Dísztel hajtant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett F. A. Ahmednek, majd felcsendült az indiai és a ma­gyar himnusz. Közben 21 tü­zérségi díszlövés dördült el a magas rangú vendég tisztele­tére. Fakhruddin Ali Ahmed Losoncéi Pál társaságában el­tépett a díszzászlóalj előtt, s köszöntötte az egységet. Fe- hérángies, vörös nyakkendős úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek a vendégeknek, akik ezután a fogadtatásukra megjelent magyar közélett ve­zetőket, a diplomáciai képvi­seletek vezetőit és tagjait üd­vözölték. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai egység díszmenetével fejeződött be, majd a vendé­gek gépkocsiba ültek, s a ma­gyar államférfiak társaságá­ban — rendőri díszmotorosok kíséretében — szállásukra haj­tattak. Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége pénteken este láto­gatást tett Losonczi Pálnál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökénél és fele­ségénél a parlamentben. Losonczi Pál és felesége pénteken vacsorát adott Fakh­ruddin Ali Ahmed és fele­sége tiszteletére az Országház Vadásztermében. A szívélyes, baráti hangula­tú vacsorán Losonczi Pál és Fakhruddin Ali Ahmed pohár­köszöntőt mondott. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége barátsági nagygyűlésen Apró Antal és P. Af. fAasesvv mondott beszédei A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartóz­kodó küldöttsége, P. M. Ma- serovnak, az’ SZKP KB Politi­kai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége tagjának, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével Borsod megyébe látogatott. Kétnapos vidéki útjára elkísérte a dele­gációt Gyenes András, ' az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Inokai János, az országgyűlés alelnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. A kedves vendégek pénte­ken délelőtt Miskolcon, a Bor­sod megyei Tanács székházé­ban találkoztak a megye és Miskolc város vezetőivel. Dr. Bodnár Ferenc, a me­gyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket A tájékoztató után a kül­döttség városnézésen vett részt, ezt követően pedig ma­gyar vendéglátói társaságában Leninvárosba utazott. A len invárosi Derkovits Gyula művelődési központban a szovjet delegáció nagygyűlé­sen találkozott a város lakói­nak, és az üzem dolgozóinak \ Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgornij és Alekszej Ko­szigin táviratban mondott kö­szönetét Kádár Jánosnak, Lo­sonczi Pálnak és Lázár Györgynek a japán militariz- mus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából küldött üdvözletükért és jó­kívánságukért. Wolfgang Gehrcke főváro­sunkban megbeszélést folyta­tott dr. Maróthy Lászlóval, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a KISZ Központi Bi­zottság első titkárával és Borbély Gáborral, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkárával. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra is fogadta Wolfgang Gehrckét, a Szocialista Német Munkásifjúság (STAJ) elnö­két, aki a KISZ Központi Bi­zottság meghívására hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. A KISZ NSZK-beli testvér­szervezetének vezetője tegnap elutazott Budapestről. Dr. Orbán László kulturális miniszter vezetésével tegnap hazaérkezett Bukarestből az a küldöttség, amely részt vett a szocialista országok kultu­rális minisztereinek értekez­letén. képviselőivel. A nagygyűlésen Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke volt az el­ső szónok. Beszéde bevezető részében Apró Antal hangsúlyozta, hogy Lenin neve száz- és százmil­liók számára jelenti a forra­dalmat, a kommunizmust. Le- ninváros — mondotta — jelké­pe akaratunknak, céljaink kö­zösségének» a Szovjetunióval, az internacionalizmussal. Méltatta a magyar és a szovjet kormány képviselői ál­tal öt éve aláírt olefinegyez­ményt, amely azóta megvaló­sult. Leninváros és a szov­jetunióbeli Kalus között. Azóta olyan példa nélkül álló techni­kai kapcsolat jött létre, amely jó példája a KGST-n belül a két ország közötti integráció­nak is. Apró Antal nagy tetszéssel fogadott beszéde után P. M. Maserov, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa küldöttségé­nek vezetője emelkedett szó­lásra Köszöntötte annak a Lenin- városnak népét, amely már a szocialista Magyarország szü­lötte, ugyanakkor a magyar— szovjet barátság időtálló alko­tása. Emlékeztetett arra, hogy a kétoldalú gazdasági együtt­működés során a Szovjetunió­ban készítették a nitrogén- műtrágyagyár gépi berende­zéseit s ez az együttműködés tovább bővült Leninváros tér­ségében az új ipari üzemekkel is. — Büszkeséggel tölt el min­ket is — állapította meg — minden siker, amelyet a ma­gyar kommunisták, a magyar nép ér el a szocializmus alap­jainak megerősítésében, a fej­lett szocialista társadalom építésében. — Az élet, a szocializmusért és a kommunizmusért folyta­tott harc arra kötelez bennün­ket, hogy továbbra is kéz a kézben haladjunk ezen az úton. Szélesítsük és mélyít­sük a népeink közötti barátsá­got és együttműködést, amely kifejezésre juttatja pártjaink, népeink nagyszerű barátságát. A nagygyűlés után a kül­döttség — magyar kísérőikkel — a Tiszai Vegyi Kombinátot kereste fel. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom