Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
xMiap 1975. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) létszám, a termeléssel sok helyen nem foglalkoznak. Az említett jelenségek idegenek agrárpolitikánktól, gazdaságpolitikai céljaink ellen hatnak. Szóvá kell tenni még akkor is, ha nem általánosak, vagy helyenként periférikus jellegűek. Fel kell lépni a kedvezőtlen folyamatokkal szemben, azért is, hogy az összességében kedvező, egészséges koncentrálódáshoz vezető üzemnagyság kialakulása sehol se okozzon zavarokat. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ma már csak ott indokolt az egyesülés, ahol még több kis területű szövetkezet működik, különösen Pest, Bács-Kiskun, vagy Borsod megye egyes településein. A további üzem- íiagyság növelése általában nem célszerű. A gazdasági fejlődés elősegítésére a gazdaságok közötti kooperációt, a különböző egyesülési szervezetek kialakulását indokolt támogatni. Köztudott, hogy a közgazdasági szabályozórendszert 1976. január 1-vel módosítjuk. Alapelviünk, hogy a támogatásra érdemes célokait jobban differenciáljuk és a szabályozók jobban igazodjanak a megváltozott külső gazdasági körülményekhez — 'mondotta a miniszter, majd így folytatta: a jövő év elejétől egyes PÚJA FRIGYES: mezőgazdasági termelőeszközök és anyagok ára — például a műtrágyáé, a növényvédő és gyomirtó szereké, a fehérjetakarmányoké — növekszik. Arról van ez esetben szó, hogy az utóbbi évek világpiaci áremelkedése a mezőgazdaságban felhasznált eszközökre, anyagokra is kiterjed. Eddig ez nem így volt, nagyobb mértékben a költségvetésre hárultak. 1976. január 1-től egyes mezőgazdasági termékek fel- vásárlási ára is emelkedik. Ezzel mintegy ellensúlyozni igyekszünk a termelőeszközárnövekedéseket, a gazdaságok többletkiadásaikat. Előtérben a kezdeményezés A termelés állami támogatásának rendszere, bizonyos módosítósokital, fennmarad. A kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági üzemek számára adott támogatás célja, hogy az adottságaikhoz jobban igazodó termelési szerkezetet alakítsanak ki. A következő években erősíteni akarjuk a vállalati gazdálkodást, növelni a kezdeményezés szerepét mind az állami, mind a szövetkezeti gazdasági egységekben. A minisztérium nem akar és nem is tud a vállalatok helyett cselekedni és gondolkodni. De tudunk és alkarunk együtt tenni, dolgozni. Az ellenőrzésre fokozott gondot fordítunk, mert megítélésiem szerint a szerteágazó termelésfejlesztésben, árutermelésben a központi irányítás, szervezés jés ellenőrzés nem nélkülözhető. A feladatok megvalósításában a politikai helytállásnak, a hozzáértésnek, a műveltségnek és felkészültségnek döntő szerep jut. Mezőgazdasági és feldolgozó üzemeink törzsgárdája, és mind több új dolgozója, rendelkezik e fontos feltételekkel. Az idei nyár sem szűkölködött olyan napokban és hetekben —folytatta dr. Romany Pál —, melyek a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlenek voltak. Ken y érga hona -termésű n k a tervezettől elmaradt, de jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy mind a hazai ellátás, mind a nemzetközi kötelezettségeink teljesítése biztosított. Pártkongresszusunk kimondotta: folytatjuk agrárpolitikánkat, folytatjuk, mert fő elveinek helyességét az eredmények igazolták. A következő évek újabb eredményeinek is előfeltétele, hogy agrárpolitikánkat helyesen értelmezzük, és a követelményeknek megfelelően, a gyakorlatban is egységesen alkalmazzuk — fejezte be beszédét dr. Romany Pák A nemzetközi élet új szakaszához érkezett ■ /■ A külügyminiszter felszólalásának bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben az utóbbi években történt kedvező fejlődésre az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése, 35 ország legmagasabb rangú vezetőjének a találkozása, a záróokmány aláírása tette fel a koronát. Ezek és más eredmények jelzik, hogy a nemzetközi élet új szakaszához érkezett, az enyhülés a békés egymás mellett élés eszméje tért hódít, a hidegháború koncepciója és gyakorlata viszont egyre inkább a múlté. Előrehalad a szocializmus, a béke és a biztonság ügye — A helyzet kedvező alakulása elsősorban annak a nagy változásnak köszönhető — mondotta a külügyminiszter —, amely a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői javára az utóbbi évtizedben végbement. A Szovjetunió, a szocialista közösség, más haladó és békeszerető országok és mozgalmak növekvő erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nemzetközi imperializmus, a szélsőséges reakció, a hidegháború és a fasizmus maradványai, a minden rendű és rangú opportunisták aknamunkája ellenére előrehalad és sikereket ér el a szocializmus, a haladás, a béke és a biztonság ügye. Beszédének további részében á külügyminiszter a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési i értekezlet történelmi jelentőségét méltatta. Az értekezlet összehívását — hangsúlyozta Púja Frigyes — a szocialista országok kezdeményezték, az értekezlet sikeres befejezése, a záróokmány kidolgozása és aláírása azonban valamennyi résztvevő állam érdeme. A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltakat csak szívós munkával, a hidegháborús erőkkel vívott szüntelen harcban válthatjuk valóra — folytatta beszédét a miniszter. — Bár a tőkés országok számos vezetője készséget mutat arra, hogy velünk együtt végrehajtsa a záróokmány rendelkezéseit, az enyhülés ellenségei azonban mindent megtesznek majd annak kiforgatására, a kedvező légkör megzavarására. Kormányunk egyetért minden ésszerű leszerelési indítvánnyal Ezután a külügyminiszter arról beszélt: tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. A fegyverkezési 'verseny megállítása vagy ütemének csökkentése jótékonyan befolyásolná az enyhülési folyamatot és lehetővé tenné, hogy az egyes országok kormányai anyagi eszközöket szabadítsanak fel a békés építésre és más országok megsegítésére. Kormányunk egyetért minden ésszerű leszerelési indítvánnyal — hangsúlyozta a továbbiakban. — Ebből indultunk ki, amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait és ez vezérel bennünket most is, amikor egyetértünk a szovjet kormánynak az ENSZ-közgyűlés !XXX. ülésszakára beterjesztett javaslataival a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, az új tömeg- pusztító fegyverek kidolgozásának és gyártásának megtiltását előirányzó indítványával. Támogatjuk a genfi leszerelési bizottság két társelnökének javaslatát a környezeti hadviselés tilalmáról, valamint a közép-európai • haderők csökkentésére vonatkozó elképzeléseket. A ciprusi helyzetről szólva elmondotta a külügyminiszter, hogy a magyar kormány több nyilatkozatában leszögezte: követeljük a külföldi csapatok és katonai személyek kivonását a szigetországból; haladéktalanul biztosítani kell Ciprus szuverenitását és területi egységét A portugál változásokkal kapcsolatban a külügyminiszter hangsúlyozta: hazánk népe örömmel üdvözölte a fasiszta uralom megdöntését Portugáliában. Az a véleményünk — mondotta —, hogy egyedül a portugál népre tartozik, milyen irányt szab országa fejlődésének és ebbe senki sem szólhat Jpele kívülről. Ezután Púja Frigyes részletesen elemezte a közel-keleti helyzetet. Mi továbbra is azon a véleményen vagyunk — mondotta —, hogy a közel-keleti konfliktus rendezésének legcélszerűbb eszköze a genfi békekonferencia lenne, amelyen az érdekelt arab államok, a palesztin felszabadítási szervezet, továbbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői vennének részt. A legfontosabb azonban annak a tudomásul vétele, hogy a közeiket tesznek a tőkésországokkal fennálló kapcsolataik fejlesztésére. A Magyar Népköztársaság két oldalú kapcsolatai a tőkésországokkal általában rendezettek és fejlődőek, de még sok a kiaknázatlan lehetőség is. Meggyőződésünk — hangsúlyozta —, hogy hazánk és a tőkésországok vezetőinek személyes találkozásai termékenyen hatnak majd kapcsolataink fejlődésére azokkal az országokkal, amelyekkel nincsenek lényeges vitás kérdéseink, míg másokkal elősegítik a még fennálló problémák rendezését. Mi kölcsönös előnyökön alapuló, káros megLÁZÁR GYÖRGY: különböztetésektöl mentes gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat akarunk a nyugati országokkal. A külügyminiszter a továbbiakban elemezte hazánk kapcsolatait az el nem kötelezett országokkal. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság továbbra is törekszik a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatainak szélesítésére. Az elmúlt 5 évben huszonkét országgal létesítettünk diplo- máciai kapcsolatot és néhány fejlődő országban nagykövetséget állítottunk fel. Befejezésül Púja Frigyes ismét hangoztatta annak fontosságát, hogy a szocialista országok töretlenül folytatják küzdelmüket az enyhülés folyamatának kiszélesít&éért, visszafordíthatatlanná tételéért. A szocialista országok szüntelen kezdeményezései nélkül — mondta — az enyhülés megtorpanhat, lefékeződhet, és az nagy veszélyekkel járna. Kijelentette: kormányunk az enyhülés, a béke és biztonság megszilárdításának ügyét szolgálja, amikor aktívan munkálkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatai-* nak végrehajtásán. Terveink végrehajtásában számíthatunk népünk hozzáértő munkájára keleti krízis tartós és igazságos rendezése elképzelhetetlen a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió közreműködése nélkül. A jövőben is támogatjuk az indokínai népeket Az Indokínai helyzetről szólva a külügyminiszter arról a hősies küzdelemről beszélt, amelynek eredményeként teljesen felszabadult Dél-Viet- nam, s Kambodzsában és La- oszban is győzelmet arattak a hazafiak. A magunk részéről, hangsúlyozta, lehetőségeinkhez mérten ezután is támogatjuk az indokínai népeket, most már a háború sebeinek begyógyítá- sában, békés jövőjük építésében. — A Magyar Népköztársaság kormánya — mondotta a továbbiakban a külügyminiszter — folytatja bevált és az élet által igazolt külpolitikáját, amelynek irányvonalát megerősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és egyben aláhúzta, hogy azt a jövőben még hatékonyabban kell érvényesítenünk. Köszönet a Szovjetuniónak, hogy hazánk megtalálta helyét a világban A külügyminiszter megemlékezett arról, hogy csütörtökön volt 30 esztendeje annak, hogy a felszabadult Magyar- ország és a Szovjetunió helyreállította diplomáciai kapcsolatát. Ennek köszönhető — mondotta, hogy hazánk megtalálta helyét a világban. Ezután a külügyminiszter arról beszélt, hogy a szocialista országok további erőfeszítéseA Minisztertanács elnöke vitazárójában hangsúlyozta: az egész vita azt tükrözte, hogy a képviselők helyeslik a kormány előterjesztett munka- programját. A vita tartalma, hangvétele méltó volt az ügyhöz, ahhoz a felelősséghez, amely a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában az országgyűlésre, a törvényhozókra és a kormányra egyaránt hárul. A vita kifejezte a nézetek azonosságát, a nemzeti egységet és az összefogás szándékát. Megfelelő arányban kapott helyet a hozzászólásokban az eredmények számbavétele és a nehézségek feltárása. Mély meggyőződésünk, hogy terveink végrehajtásában — amint ez a vitában is megnyilvánult — számíthatunk népünk hozzáértő munkájára. Lázár György megállapította, hogy a vitában a jövő feladatainak számbavételekor sok szó esett a fejlesztés kérdéseiről, a takarékosság, a termelési struktúra korszerűsítésének feladatairól és a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának fontosságáról. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: — Egy pillanatra sem szabad kisebbíteni a takarékosság fontosságát. Sőt, mint ahogy a vitában Is elhangzott, az erre irányuló okos erőfeszítéseinket még tovább feli fokoznunk. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyensúly helyreállításában a legfontosabb a fejlesztés. Ezért, amikor a takarékosságról, tartalékaink feltárásáról szólunk, ugyanilyen, sőt még nagyobb hangsúllyal kell beszélnünk a fejlesztés feladatairól. A Minisztertanács elnöke ezzel összefüggésben rámutatott: sokan, amikor a fejleszFALUVEGI LAJOS: tésről van szó, kizárólag a beruházásokra gondolnak, pedig ez a fejlesztéssel összefüggő feladatok leszűkítése. Az is alapvető módja a fejlesztésnek, ha a már meglevő termelőerők felhasználásának módját és minőségét változtatjuk meg. • Lázár György ezután felhívta a figyelmet arra: a struktúra átalakításában az eddiginél komplexebb és gyakorlatiasabb megközelítésre, a társadalmi és a műszaki feladatok egyidejű számbavételére és megoldására van szükség. Enélkül nem koronázhatja siker törekvéseinket. A struktúra átalakítása során az alapvető feladat a gyártmányösz- szetétel, a termékek korszerűsítése. Ez megfelel annak a törekvésünknek is, hogy javítsuk exportképességünket. A korábbinál nehezebb világpolitikai helyzetben is lényegesen nagyobb eredményeket érhetnénk el exportunk növelésében, ha rugalmasabban alkalmazkodnánk a változó vis?ony;okhoz, exportkínálatunk jobban IgázoSna a megváltozott körülményekhez. — A struktúra változását — folytatta Lázár György — központi eszközökkel segítenünk kell és segíteni fogjuk. Ügy gondolom azonban, hogy itt különösen hangsúlyt kap az a vállalati önállóság és önálló cselekvés, amiről a képviselők is szóltak a vitában, és ami nélkül ezen a téren sem haladhatunk előre. A termelési szerkezet korszerűsítésének feladatai azonban nem korlátozódnak csak az iparra. A mezőgazdaságban legalább any- nyira fontos a szerkezet, a hatékonyság javítása. A Minisztertanács elnöke egyetértett a felszólalt képviselőkkel abban, hogy a munkaerő-gazdálkodás, az üzemés munkaszervezés, a munka-* fegyelem javítása sürgető feladat. Mély meggyőződésem — mondotta —, hogy ezeken a területeken csak akkor jutunk előre, ha a vállalatok felelősen cselekszenek. Olyan feladatokról van szó, amelyeket kívülről csak segíteni lehet, megoldani azonban vállalaton belül kell. Mindezekből következően mélységesen egyetértek azokkal, akik a kormány, a minisztériumok és általában a vezetők felelősségét hangsúlyozták. Hozzáteszem: az élet minden területén harcolnunk kell a középszerűség visszahúzó erejével, de különösen fel kell lépnünk a középszerűség ellen a vezetés minden szintjén, mert a feladatot, amelyet meg kell oldanunk — a fejlett szocialista társadalom építését — nem lehet középszerű munkával megvalósítani Teljes egyetértését fejezte ki a Minisztertanács elnöke azokkal a felszólalókkal, akik hangsúlyozták, hogy fejlesztési politikánkban szorosan együtt kell működnünk mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi országával. Valóban ez az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy azok a nagyszerű tervek, amelyeket magunk elé tűztünk, megvalósulnak és szándékainkkal egyezően mindinkább hatékonyan valósulnak meg. Lázár György befejezésül bejelentette, hogy a vitában elhangzott javaslatokat és észrevételeket a kormány az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően feldolgozza, és erről a képviselőket tájékoztatni fogja. Végül a kormány nevében még egyszer köszönetét mondott az alkotó vitáért, és kérte, hogy az előterjesztett munkaprogramot, a választ az országgyűlés fogadja eh Tovább folytatjuk a bevált gazdaságpolitikát, fejlesztjük irányítási rendszerünket A pénzügyminiszter expozéjában rámutatott: a népgazdaság fejlesztésének és a társadalmi ellátásnak 1974. évi tervét teljesítettük, noha a népgazdaság egyensúlyviszonyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbül alakultak. Népünk életszínvonala aiz előirányzatót meghaladó mértekben javult. A költségvetés keretébe tartozó oktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, védelmi és igazgatási feladatok pénzellátása a törvényben jóváhagyott céloknak megfelelően történt. Az eredményekkel biztatóan hozzájárultunk a IV. ötéves terv megvalósításához. A tervezettnél gyorsabban nőit a nemzeti jövedelem és a termelékenység A miniszter rámutatott, hogy az 1974-es esztendőben több nehézséggel kellett szembenéznünk, mint a megelőző időszakban. Különösen nagy gondot okozott a tőkés világpiac hatása, mert a nyers- és alapanyagimport jobban drágult, mint ahogy exporttermékeink árát emelni tudtuk; élőállat- és húskivitelünket a Közös Piac korlátozó intézkedései gátolták. Köztudomású, hogy a mostoha időjárás miatt csak komoly veszteségek árán sikerült a mezőgazdasági termést betakarítani, mégis arról számolhatunk be: a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb ütemben, 7 százalékkal növekedett. A szocialista ipar 8,2 százalékkal, a mezőgazdaság 3,7 százalékkal adott több terméket, mint az előző évben. A termelési eredményekben nagy szerepet játszott a pártunk XI. kongresszusa tiszteletére Indított szocialista munkaverseny. A tervezettnél valamivel gyorsabban nőtt a munka termelékenysége: az iparban egy foglalkoztatottra számítva 7—8 százalékkal haladta meg az előző évit. Jelentősen bővült kereskedelmi tevékenységünk. A veszteség azonban a külkereskedelmi cserében olyan nagy volt, hogy felemésztette a megtermelt nemzeti jövedelem többletének nagy részét. Ráadásul a belső felhasználás szintén i
