Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
1975. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK ’y&kat \ .A kormány munkaprogramja az országgyűlés előtt rűsítésének és a műszaki haladás meggyorsításának feladatait, a beruházási folyamat nagyobb tervszerűségének biztosítását, a munkaerő- gazdálkodás megjavításának tennivalóit, a munka szervezettségének és a munkafegyelem javításának feladatait kell előtérbe állítani. Határozottabban érvényt kívánunk szerezni a központi döntéseknek, de nem célunk a túlszabályozás. Számítunk a jelentős önállósággal dolgozó vállalatok, a vezetők felelős munkájára, kezdeményezéseire, mert felfogásunk szerint ez nem gátja, hanem feltétele a társadalmi érdekek teljesebb érvényesülésének. A központi irányítás is csali akkor nevezhető igazán hatékonynak, ha segít kibontakoztatni és helyes mederbe terelni a helyi kezdeményezést, és az öntevékenységet, a tartalékok feltárásának e fontos mozgatóit. Művelődéspolitikánk egyéniségformáló szerepe — A kormány a jövőben is nagy fontosságú feladatának tartja a tudomány sokoldalú fejlesztésének elősegítését. Nemzeti jövedelmünk mintegy 3 százalékát fordítjuk tudományos kutatásra és fejlesztésre, ez- nagyobb arány, mint amit számos, hazánknál jóval gazdagabb kapitalista országban találunk. — A .tudománypolitikai elvek kidolgozása, a távlati tudományos kutatási , terv megalkotása előre vitte azt a törekvésünket, hogy a kutatótevékenység céltudatosan a valóságos társadalmi szükségletekhez kapcsolódjék. — A világszínvonalhoz való felzárkózás megkívánja, hogy szellemi és az anyagi erőinket v még inkább azokra a kutatási területekre összpontosítsuk, ahol a legtöbb esélyünk van az eredményt hozó munkára. A célra vezető megoldást egyre több területen a nemzetközi együttműködésben találjuk meg, különösen a testvéri szocialista országok kínálta lehetőséget kell jobban kihasználnunk. — Egyre növekvő igényekkel fordul népünk a társadalomtudományok művelői felé. A szocialista tudat elmélyítését, a társadalmi fejlődés új kérdéseinek megválaszolását várja tőlük. Ezután a Minisztertanács elnöke azokról az eredményekről beszélt, amelyeket az oktatás fejlesztése terén értünk el. Mint mondotta, állami eszközökből és széles körű társadalmi összefogás révén az átlagosnál gyorsabban fejlődött a városi, a falusi és a peremkerületi iskolák színvonala. Különös figyelemmel, indokolt támogatással segítette a fizikái dolgozók gyermekeinek továbbjutását felsőfokú tanintézményekbe. Méltatta a pedagógusok nagy többségének áldozatos münkáját, a társadalom irántuk érzett megbecsülését, a kormány nagy fontosságot tulajdonít a szakmai képzésnek és továbbképzésnek és úgy kívánja továbbfejleszteni, hogy az még jobban alkalmazkodjék népgazdaságunk, társadalmunk mai és távlati igényeihez, majd így folytatta: — Az elmúlt években örvendetesen tovább gyarapodott i népünk műveltsége, közötte a munkásoké és a mezőgazdasági dolgozóké, nem utolsósorban azért is, mert a kulturális nevelőmunkába bekapcsolódott a szocialista brigádmozgalom. A művelődés, a műveltség egyéniség- formáló és közösségteremtő erő. A kulturális színvonal szerves része a nép életszínvonalának, életmódjának, annak minőségi oldalát jelzi — mondotta a továbbiakban Lázár György. — Az élet minden területén — folytatta — széles körű társadalmi felelősség és koordinált összefogás alapján bővítenünk kell, és jobban ki kell aknáznunk az iskolán kívüli művelődés — mindenekelőtt a munkásosztály és az ifjúság művelődésének — lehetőségeit. — A kormány az eddigi eredményekre alapozva, a művelődéspolitikai határozatok szellemében kívánja megvalósítani a kultúra fejlesztésének támogatását. Huszonöt évesek az államhatalom szervei Ezután a miniszterelnök a szocialista állam, az állami élet, a szocialista demokrácia szerepét elemezte. Mint mondotta: egy hónap múlva lesz 25 éve, hogy megalakultak a néphatalom szervei, a helyi tanácsok, és eredményesen töltik be fontos államhatalmi, államigazgatási, funkcióikat. Megerősödött népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepük, nagyobb az önállóságuk, növekedett a felelősség. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az állami élet fejlesztésének folyamatában — eddigi eredményeinkre. támaszkodva — a tanácsok tovább javítsák irányító és ellenőrző munkájukat, hogy p szocialista demokrácia szellemében növeljék a tanácsi munkában te. vékonyén résztvevők számát. — Az állami munka hatékonyságának fokozása és a szocialista demokrácia fejlesztése két egymással szorosan összefüggő feladat. Mi most és a következő években különös jelentőséget tulajdonítunk a munkahelyi, az üzemi, szövetkezeti demokrácia fejlesztésének. A munkahelyi, üzemi, szövetkezeti demokrácia növeli a dolgozók felelősségérzetét, megteremti a lehetőséget arra, hogy aktívan bekapcsolódjanak a vállalati és a közügyek intézésébe, segíti a munka alkotó jellegének kibontakozását és fontos eszköz a vezetők és a beosztottak szocialista viszonyának formálásában. A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy fejlődésünk e fontos emelőjét tovább erősítse. — Az államélet fejlesztésével, a gazdasági építőmunkával, a szociális, kulturális, egészségügyi ellátással ösz- széfüggő állami feladatok megvalósításában fontos szerepe van a jogalkotásnak. Ezért az elkövetkezendő esztendőkben a jelenleg hatályos jogi rendelkezések korszerűsítését, illetve ahol erre szükség van, újak megalkotását tervezzük. Ezek közül kiemelem az államigazgatási eljárásról, a városépítésről, a honvédelemről, az állami vállalatokról, a környezet védelméről, és az államháztartásról szóló törvények tervezett megalkotását. pünk érdekeinek megfelelően aktív részt vállalunk a KGST munkájában, á szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. — Erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Segítjük harcukat az imperializmus, a neokolonializmus ellen, a teljes politikai és gazdasági • függetlenség kivívásáért, népeik társadalmi felemelkedéséért. — A tfckés egymás mellett élés szellemében lényegesnek tartjuk a kölcsönös érdekű együttműködés fejlesztését a tőkés társadalmi rendszerű országokkal. Következetes erőfeszítéseket teszünk, hogy kapcsolataink minden > térén fejlődjenek, s újabb kezdeményezések történjenek a megoldásra érett nemzetközi problémák rendezése érdekében. — A szocialista országok, a haladásért, a békéért küzdő 'erők nagy sikere, hogy az enyhülés, a nemzetközi politika fő irányzata lett. A továbbiakban Lázár György elismeréssel szólt a tőkés országoknak azokról a vezetőiről, rétegeiről, amelyek az emberiség szá. mára a békés egymás mellett élést tartják az egyedüli járható útnak. Mindezek eredményeképpen az utóbbi években számos bonyolult nemzetközi problémát sikerült ren. BISZKU BÉLA: dezni. Ékes bizonyítéka ennek ja Helsinkiben sikeresen lezajlott biztonsági és együttműködési értekezlet. Az európai és az észak-amerikai államok legmagasabb rangú képviselőinek aláírásával ellátott záróokmány elveinek megvalósítása nemcsak Európa, de az egész világ békéjét és biztonságát szolgálja. — Helsinkiben ott volt a Magyar Népköztársaság küldöttsége is, s kifejtette egész népünk álláspontját: saját történelmünk tanított meg arra, hogy ne a fegyverek ösz- szecsapásában, hanem az együttműködésben, a vitás kérdések békés megoldásában keressük az utat a biztonságos jelenhez, a jobb, a biztató jövőhöz. — Természetesen nem feledkezünk meg arról sem, hogy a tőkésországoklban nem mindenki híve az enyhülésnek, a békés együttműködésnek, folytatta az előadó, s e körök ellenállásával a jövőben is számolni kell. Ez árra kell, hogy ösztönözzön minket, hogy lankadatlanul munkálkodjunk az eddig elért eredmények megszilárdításán, az enyhülés folyamatának elmélyítéséért és visszafordíthatatlanságáért. — A kormányt az a törekvés vezette, hogy országunk helyzetéről hű képet adjon, és a feladatok felvázolásakor a realitásokból induljon ki. Tudjuk, hogy nagy és fontos feladatok állnak előttünk. Bizonyos, hogy a fejlettség magasabb foka felé haladva, és a világgazdasági helyzet alakulása következtében az előttünk álló évek a szokottnál is nagyobb erőfeszítéseket kívánnak, de eredményeinkre alapozva, a szocialista közösség nagy családjában, javuló nemzetközi politikai viszonyok közepette, magunk mellett tudva népünk cselekvő támogatását, optimisták lehetünk. Abban a biztos tudatban végezhetjük munkánkat, hogy elérjük célunkat. — Kérjük a pártszervezeteket, a Hazafias Népfront aktivistáit, a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és valamennyi tömegszervezetünket, hogy törekvéseinkhez nyújtsanak segítséget. A kormány munkájához igényeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nélkülözhetetlen támogatását, bírálatait és javaslatait. Kérem a tisztelt országgyűlést, vijassa meg és fogadjad a kormány munkaprogramját — fejezte be beszédét Lázár György. A kormány felelősen reálisan összegezi fela A kormány munkaprogramjának, amelyet a Minisztertanács elnöke megvitatás és jóváhagyás céljából most az országgyűlés elé terjesztett, különös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk XI. kongresszusa és az idei választások, után ez társadalmunk soron levő tennivalóinak és a kormányzati feladatoknak az első, konkrét körvonalazása. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy ez a munkaprogram egészében és részleteiben egyaránt megfelel a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott össznem- zeti céloknak. A kormány munkaprogramjának benyújtása és az országgyűlésnek ezzel kapcsolatos állásfoglalása kiváltképpen időszerű most, amikor negyedik ötéves tervünk finisében vagyunk, és ötödik ötéves tervünk konkrét előkészületein dolgozunk. Terveink realizálásának legfőbb záloga, hogy tovább erősödik a munkásosztály vezető szerepe, szilárd egysége a szövetkezeti parasztsággal, szoros össizefogása az értelmiséggel és a szocializmus minden hivévd. Azzal a hataüma^erő- vel, anjit a szocialista nemzeti egység képvisel, a jövőlusban,, az ötödik ötéves terv éveiben is szilárd alapokon, tervszerűen folytathatjuk gazdasági építőmunkánkat. Annak ellenére, hogy a következő időszakban is nem kevés kedvezőtlen körülménnyel kell számolnunk, a népgazdaság dinamikus ftöVékédésénék, ■ á termelékenység emelkedésének, a gazdasági hatékonyság szüntelen javulásának az alapján és azzal arányosan az életszínvonal emelését is biztonságosan tervezhetjük. Nem kevésbé fontos azonban, hogy a követelményeket a gazdasági munka minden fdelős tényezőié, minden munkahely kollektívája, minden brigád és ?a,n meg xapaszxamaio arany- minden egyes dolgozó tisztán talansagokat. Mar evek óta lássa. visszatérőén hangoztatjuk. A központi irányítás hatéi konyságának, növelése és a vállalati önállóság érvényesítése a gazdaság tervszerű fej- lesztéséoen előttünk álló feladatok megoldásának két —: összetartozó és a gyakorlatban is együtt érvényesítendő — öli dala. Az ezzel kapcsolatos kéri dések közül külön is szereti ném hangsúlyozni: a kormány helyesen és felelősen jár el, amikor a gazdasági folyamai tok olyan 'szabályozására tői reksizik, ami jobban megfelel a szükségleteknek és összhangban van a népgazdasági érdekekkel. A tapasztalatok megmutatták, hogy szükség van az állami gazdaságitá nyitó munka módszereinek állandó tökéletesítésére. Gazdasági politikai céljaink valóra váltál sának nélkülözhetetlen feltétele a központi döntések és a közgazdasági szabályozás ősz- szeiüggő módszereinek célsze- rű, a mindenkori követelményeknek megfelelő alkalmazása. Nem helyes tehát egyfelől a központi igazgatási, másfelől a közvetett gazdasági szabályozás szemDeállítása. A maguk helyén, a célszerűségnek megfelelően mind a kettőt alkalmazni kell. Ez a felfogás összhangban van az irányítási rendszer alapelveivel, amelyeket a XI. kongresszus is megerősített. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok reális gazdasági feltételek között dolgozzanak. Nem helyénvaló, hogy miközben az államháztartás részesedése a társadalmi tiszta jövedelemből csökkent és gondokkal is küzdve, nagy erőfeszítések árán teljesítheti feladatait, aközben egyes vállalatok részesedése indokolatlan mértékben nőtt. Ezt a termeléssel nem arányos bérnövelésre is felhasználták. Mindez összességében rontja a népgazdaság helyzetét. Az irányítási rendszer további finomításával, a szabályozók helyesbítésével gondoskodnunk kell róla, hogy a vállalatok valóban lehetőségeik arányában vegyék ki a részüket a fejlesztési beruházásokból, a feladatok teljesítéséből. A szocialista demokrácia további kibontakoztatása Nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai kérdés is, hogy csökkentsük, szüntessük meg az elosztásban még. tapasztalható arányben is minden feladatunkat meg tudjuk oldani. Most, amikor a kormány előterjesztése alapján a következő évek munkaprogramját tárgyaljuk, népünk bizalomteljes támogatását érezve tekinthetünk a jövőbe. / Szilárd alapokon folytatjuk gazdasági építőmunkánkat Külpolitikánk aktív, kezdeményező A kormány elnöke ezután a Magyar Népköztársaság kormányának aktív, kezdeményező külpolitikáját elemezte. A többi között megállapította, hogy hazánk külpolitikája eredményes volt, ennek folytatásához kérte az országgyűlés támogatását. — Kormányunk alapvető külpolitikai törekvése — folytatta —, hogy a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsa népünk békés, alkotó munkájához. — Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy országunk és a többi szocialista ország kapcsolatait széleskörűen fejlesszük. Különösen fontosnak tartjuk tesvéri viszonyunk ápolását a Szovjetunióval. A jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyar és szovjet nép testvéri kapcsolatai még sokoldalúbbá, gazdagabbá válljanak. — A testvéri Kötelékek erősítésével továbbra is arra törekszünk, hogy elősegítsük a szocialista országok egységét, külpolitikai céljaink egyeztetését és eredményes megvalósítását. — Híven teljesítjük a Varsói Szerződés iránti kötelezettségeinket/ s törekszünk munkájának tökéletesítésére. NéA kormány munkaprogramjának alapvető vonása, hogy céltudatosan és helyesen foglalja össze és önti konkrét formába azokat a teendőket, amelyeket a kongresszusi határozatok tartalmaznak. Az állami munka egész területén, mind a bel- és a külpolitikában, mind a gazdasági és a kulturális építőmunkában, mind pedig az léletszínvonal-politi- kában folytatjuk az eddigi, nagy eredményeinkkel igazolt irányvonalat. A munkaprogram ezzel biztosítja a kormányzati tevékenységben a szükséges folyamatosságot. Ugyanakkor végigvonul rajta az a határozott törekvés, hogy a munkát, a végrehajtást minden vonalon tovább kell javítani, figyelembe véve a változó körülményeket. A munkaprogram valamennyi feladat meghatározásánál az ország érdekeit és szükségleteit tartja szem előtt. Ezeket reálisan egybeveti a valóságos feltételekkel és lehetőségekkel. Csak olyan feladatokat jelöl ki, amelyeknek a teljesítéséhez megvan az erőnk, megvannak a léhetősé- geink. A munkaprogram tekintetbe veszi, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítéséért végzett munka döntő területe a gazdaság. Ennek tudatában kiemelt figyelmet fordít a gazdasági fejlődés kérdéseire. Azt már az előzetes adatok is megmutatják, hogy sikeresen teljesítjük negyedik ötéves tervünket. Tudjuk, hogy a külső gazdasági feltételeknek időközben bekövetkezett, váratlan változásai nem csekély mértékben megnehezítették tervszerű munkánkat. A népgazdaság fejlesztésére fordítható anyagi forrásaink tekintélyes részét felemészti, illetve felemésztette a cserearányromlás. . Ezek a nehézségek lassították ugyan gazdasági növekedésünk tempóját, de nem okoztak törést sem gazdasági fejlődésünkben, sem az életszínvonal alakulásában. Ez mindenekelőtt munkásosztályunk, népünk helytállásának köszönhető. A munkaprogram előrevetíti, hogy a következő cikTöbbct kell tennünk a tartalékok feltárásáért Ez annál is inkább nélkülözhetetlen erőforrás, mert ha azt akarjuk, hogy a munkaprogramban is felvázolt' terveink valóra váljanak, még többet kell tennünk a gazdaságunkban rejlő tartalékok, lehetőségek feltárásáért és hasznosításáért. Meggyőződésünk, hogy ezek a tartalékok és lehetőségek még a tervezettnél is nagyobb fejlődést tesznek lehetővé számunkra. Fel kell számolni a vezetők egy részénél tapasztalható passzív és kezdeményező készséget nélkülöző magatartást, mert ez lefékezi a dolgozók tettrekészségét is, ami nélkül nem tárhatjuk fel tartalékainkat. A gazdasági élet több időszerű kérdését elemezve Bisz- ku Béla a továbbiakban arról szólott, hogy a gazdasági életben erősítenünk kell a központi irányítást és ezzel egy időben növelnünk kell a vállalatok önállóságát és felelősségét hogy nem engedhetjük meg a nem munkából származó, illetőleg a végzett munkával nem arányos jövedelmek szerzését. Úgy vélem, jogos követelmény, hogy az eddigi intézkedéseket újak is kövessék, s eltömjük az ilyen jövedelmeknek a forrásait; egyben a személyes anyagi érdekeltségnek megfelelően tovább ösztönözzünk a jobb munkára. Ha ezt megtesszük, ettől is nagyobb becsülete lesz a munkának, a jól megszolgált jövedelemnek. A belpolitikai életben fő törekvésünk az állami munka fejlesztése, a szocialista demokrácia elmélyítése — mondotta Biszku Béla, majd így folytatta —: A takácsok úgy tehetnek a legjobban eleget az államigazgatási feladatoknak, ha egyidejűleg erősítik nép- képviseleti, önkormányzati funkciójukat is. Ez fontos ősz. szetevője a szocialista demokráciának, amelynek a továbbfejlesztése a kormány- programban megjelölt időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai követelménye. Helsinki szellemében munkálkodunk Európa békéjéért A kormány elnöke a szocialista építőmunka külső feltételeivel, hazánk külkap- csolataival, a nemzetközi helyzettel is foglalkozott. Helyzet- értékelése ebben a tekintetben is reális és meggyőző. Külpolitikánk célja: békés építőmunkánk pilléreinek további szilárdítása, külső feltételeinek tunk; mind teljesebben részt veszünk a szocialista integráció kibontakoztatásában, a testvérországokkal való gyümölcsöző együttműködésben. Ma, a helsinki csúcstalálkozó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyok kedvezően változtak a béke erői javára. Ez lehetőséget állandó javítása azáltal, hogy • nyújt arra, hogy a tervezett erősítjük kapcsolatainkat a ütemben, biztonságosabb kö- Szovjetunióval, a szocialista rülmények között folytathas- országokkal; híven teljesítjük su^ építőmunkánkat. kötelezettségeinket, amelyeket A helsinki csúcstalálkozónak a Varsói Szerződésben vállal- (Folytatás a 4. oldalon) i 1
