Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

1975. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK ’y&kat \ .A kormány munkaprogramja az országgyűlés előtt rűsítésének és a műszaki ha­ladás meggyorsításának fel­adatait, a beruházási folya­mat nagyobb tervszerűségé­nek biztosítását, a munkaerő- gazdálkodás megjavításának tennivalóit, a munka szerve­zettségének és a munkafe­gyelem javításának felada­tait kell előtérbe állítani. Ha­tározottabban érvényt kívá­nunk szerezni a központi dön­téseknek, de nem célunk a túlszabályozás. Számítunk a jelentős önállósággal dolgozó vállalatok, a vezetők felelős munkájára, kezdeményezései­re, mert felfogásunk szerint ez nem gátja, hanem feltétele a társadalmi érdekek telje­sebb érvényesülésének. A köz­ponti irányítás is csali akkor nevezhető igazán hatékony­nak, ha segít kibontakoztat­ni és helyes mederbe terelni a helyi kezdeményezést, és az öntevékenységet, a tartalé­kok feltárásának e fontos mozgatóit. Művelődéspolitikánk egyéniségformáló szerepe — A kormány a jövőben is nagy fontosságú feladatának tartja a tudomány sokoldalú fejlesztésének elősegítését. Nemzeti jövedelmünk mintegy 3 százalékát fordítjuk tudomá­nyos kutatásra és fejlesztés­re, ez- nagyobb arány, mint amit számos, hazánknál jó­val gazdagabb kapitalista or­szágban találunk. — A .tudománypolitikai el­vek kidolgozása, a távlati tudományos kutatási , terv megalkotása előre vitte azt a törekvésünket, hogy a ku­tatótevékenység céltudatosan a valóságos társadalmi szük­ségletekhez kapcsolódjék. — A világszínvonalhoz való felzárkózás megkívánja, hogy szellemi és az anyagi erőin­ket v még inkább azokra a kutatási területekre összpon­tosítsuk, ahol a legtöbb esé­lyünk van az eredményt ho­zó munkára. A célra vezető megoldást egyre több terü­leten a nemzetközi együtt­működésben találjuk meg, különösen a testvéri szocia­lista országok kínálta lehető­séget kell jobban kihasznál­nunk. — Egyre növekvő igények­kel fordul népünk a társa­dalomtudományok művelői felé. A szocialista tudat el­mélyítését, a társadalmi fej­lődés új kérdéseinek megvá­laszolását várja tőlük. Ezután a Minisztertanács elnöke azokról az eredmé­nyekről beszélt, amelyeket az oktatás fejlesztése terén ér­tünk el. Mint mondotta, ál­lami eszközökből és széles körű társadalmi összefogás révén az átlagosnál gyor­sabban fejlődött a városi, a falusi és a peremkerületi isko­lák színvonala. Különös figye­lemmel, indokolt támoga­tással segítette a fizikái dol­gozók gyermekeinek tovább­jutását felsőfokú tanintéz­ményekbe. Méltatta a pedagógusok nagy többségének áldozatos münkáját, a társadalom irán­tuk érzett megbecsülését, a kormány nagy fontosságot tu­lajdonít a szakmai képzés­nek és továbbképzésnek és úgy kívánja továbbfejleszte­ni, hogy az még jobban al­kalmazkodjék népgazdasá­gunk, társadalmunk mai és távlati igényeihez, majd így folytatta: — Az elmúlt években ör­vendetesen tovább gyara­podott i népünk műveltsége, közötte a munkásoké és a mezőgazdasági dolgozóké, nem utolsósorban azért is, mert a kulturális nevelőmunkába bekapcsolódott a szocialista brigádmozgalom. A művelő­dés, a műveltség egyéniség- formáló és közösségteremtő erő. A kulturális színvonal szerves része a nép életszín­vonalának, életmódjának, an­nak minőségi oldalát jelzi — mondotta a továbbiakban Lázár György. — Az élet minden terüle­tén — folytatta — széles kö­rű társadalmi felelősség és koordinált összefogás alap­ján bővítenünk kell, és job­ban ki kell aknáznunk az is­kolán kívüli művelődés — mindenekelőtt a munkásosz­tály és az ifjúság művelő­désének — lehetőségeit. — A kormány az eddigi eredményekre alapozva, a mű­velődéspolitikai határozatok szellemében kívánja megvaló­sítani a kultúra fejlesztésé­nek támogatását. Huszonöt évesek az államhatalom szervei Ezután a miniszterelnök a szocialista állam, az állami élet, a szocialista demokrá­cia szerepét elemezte. Mint mondotta: egy hónap múlva lesz 25 éve, hogy megala­kultak a néphatalom szervei, a helyi tanácsok, és ered­ményesen töltik be fontos ál­lamhatalmi, államigazgatási, funkcióikat. Megerősödött népképviseleti, önkormányza­ti és államigazgatási sze­repük, nagyobb az önállósá­guk, növekedett a felelősség. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az állami élet fejleszté­sének folyamatában — eddigi eredményeinkre. támaszkodva — a tanácsok tovább javít­sák irányító és ellenőrző mun­kájukat, hogy p szocialista demokrácia szellemében nö­veljék a tanácsi munkában te. vékonyén résztvevők számát. — Az állami munka haté­konyságának fokozása és a szocialista demokrácia fej­lesztése két egymással szo­rosan összefüggő feladat. Mi most és a következő években különös jelentőséget tulajdo­nítunk a munkahelyi, az üze­mi, szövetkezeti demokrácia fejlesztésének. A munkahelyi, üzemi, szövetkezeti demokrá­cia növeli a dolgozók fele­lősségérzetét, megteremti a le­hetőséget arra, hogy aktívan bekapcsolódjanak a vállalati és a közügyek intézésébe, segíti a munka alkotó jellegének ki­bontakozását és fontos eszköz a vezetők és a beosztottak szo­cialista viszonyának formá­lásában. A kormány mindent meg fog tenni annak érde­kében, hogy fejlődésünk e fontos emelőjét tovább erő­sítse. — Az államélet fejleszté­sével, a gazdasági építőmun­kával, a szociális, kulturális, egészségügyi ellátással ösz- széfüggő állami feladatok megvalósításában fontos sze­repe van a jogalkotásnak. Ezért az elkövetkezendő esz­tendőkben a jelenleg hatályos jogi rendelkezések korsze­rűsítését, illetve ahol erre szükség van, újak megalkotá­sát tervezzük. Ezek közül ki­emelem az államigazgatási eljárásról, a városépítésről, a honvédelemről, az állami vállalatokról, a környezet vé­delméről, és az államháztar­tásról szóló törvények terve­zett megalkotását. pünk érdekeinek megfelelően aktív részt vállalunk a KGST munkájában, á szocialista gaz­dasági integráció fejlesztésé­ben. — Erősítjük kapcsolatain­kat a fejlődő országokkal. Se­gítjük harcukat az imperializ­mus, a neokolonializmus ellen, a teljes politikai és gazdasá­gi • függetlenség kivívásáért, népeik társadalmi felemelke­déséért. — A tfckés egymás mellett élés szellemében lényegesnek tartjuk a kölcsönös érdekű együttműködés fejlesztését a tőkés társadalmi rendszerű or­szágokkal. Következetes erő­feszítéseket teszünk, hogy kap­csolataink minden > térén fej­lődjenek, s újabb kezdeménye­zések történjenek a megoldás­ra érett nemzetközi problémák rendezése érdekében. — A szocialista országok, a haladásért, a békéért küzdő 'erők nagy sikere, hogy az eny­hülés, a nemzetközi politika fő irányzata lett. A továbbiak­ban Lázár György elismerés­sel szólt a tőkés országoknak azokról a vezetőiről, rétegei­ről, amelyek az emberiség szá. mára a békés egymás mellett élést tartják az egyedüli jár­ható útnak. Mindezek ered­ményeképpen az utóbbi évek­ben számos bonyolult nem­zetközi problémát sikerült ren. BISZKU BÉLA: dezni. Ékes bizonyítéka en­nek ja Helsinkiben sikeresen lezajlott biztonsági és együtt­működési értekezlet. Az eu­rópai és az észak-amerikai ál­lamok legmagasabb rangú képviselőinek aláírásával el­látott záróokmány elveinek megvalósítása nemcsak Eu­rópa, de az egész világ bé­kéjét és biztonságát szolgál­ja. — Helsinkiben ott volt a Magyar Népköztársaság kül­döttsége is, s kifejtette egész népünk álláspontját: saját történelmünk tanított meg ar­ra, hogy ne a fegyverek ösz- szecsapásában, hanem az együttműködésben, a vitás kérdések békés megoldásában keressük az utat a biztonságos jelenhez, a jobb, a biztató jö­vőhöz. — Természetesen nem fe­ledkezünk meg arról sem, hogy a tőkésországoklban nem mindenki híve az enyhülés­nek, a békés együttműködés­nek, folytatta az előadó, s e körök ellenállásával a jövőben is számolni kell. Ez árra kell, hogy ösztönözzön minket, hogy lankadatlanul munkál­kodjunk az eddig elért ered­mények megszilárdításán, az enyhülés folyamatának elmé­lyítéséért és visszafordíthatat­lanságáért. — A kormányt az a törek­vés vezette, hogy országunk helyzetéről hű képet adjon, és a feladatok felvázolásakor a realitásokból induljon ki. Tud­juk, hogy nagy és fontos fel­adatok állnak előttünk. Bi­zonyos, hogy a fejlettség ma­gasabb foka felé haladva, és a világgazdasági hely­zet alakulása következtében az előttünk álló évek a szokottnál is nagyobb erőfe­szítéseket kívánnak, de ered­ményeinkre alapozva, a szo­cialista közösség nagy csa­ládjában, javuló nemzetközi politikai viszonyok közepette, magunk mellett tudva né­pünk cselekvő támogatását, optimisták lehetünk. Abban a biztos tudatban végezhetjük munkánkat, hogy elérjük cé­lunkat. — Kérjük a pártszervezete­ket, a Hazafias Népfront akti­vistáit, a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövet­séget és valamennyi tömeg­szervezetünket, hogy törekvé­seinkhez nyújtsanak segítséget. A kormány munkájához igé­nyeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nélkü­lözhetetlen támogatását, bí­rálatait és javaslatait. Kérem a tisztelt országgyű­lést, vijassa meg és fogadjad a kormány munkaprogramját — fejezte be beszédét Lázár György. A kormány felelősen reálisan összegezi fela A kormány munkaprogram­jának, amelyet a Miniszterta­nács elnöke megvitatás és jó­váhagyás céljából most az or­szággyűlés elé terjesztett, kü­lönös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk XI. kong­resszusa és az idei választá­sok, után ez társadalmunk so­ron levő tennivalóinak és a kormányzati feladatoknak az első, konkrét körvonalazása. Mindenekelőtt megállapíthat­juk, hogy ez a munkaprogram egészében és részleteiben egy­aránt megfelel a Hazafias Népfront választási felhívásá­ban megfogalmazott össznem- zeti céloknak. A kormány munkaprogram­jának benyújtása és az or­szággyűlésnek ezzel kapcso­latos állásfoglalása kivált­képpen időszerű most, ami­kor negyedik ötéves ter­vünk finisében vagyunk, és ötödik ötéves tervünk konk­rét előkészületein dolgozunk. Terveink realizálásának leg­főbb záloga, hogy tovább erő­södik a munkásosztály vezető szerepe, szilárd egysége a szö­vetkezeti parasztsággal, szo­ros össizefogása az értelmiség­gel és a szocializmus minden hivévd. Azzal a hataüma^erő- vel, anjit a szocialista nem­zeti egység képvisel, a jövő­lusban,, az ötödik ötéves terv éveiben is szilárd alapokon, tervszerűen folytathatjuk gaz­dasági építőmunkánkat. An­nak ellenére, hogy a követke­ző időszakban is nem kevés kedvezőtlen körülménnyel kell számolnunk, a népgazdaság dinamikus ftöVékédésénék, ■ á termelékenység emelkedésé­nek, a gazdasági hatékony­ság szüntelen javulásának az alapján és azzal arányosan az életszínvonal emelését is biz­tonságosan tervezhetjük. Nem kevésbé fontos azonban, hogy a követelményeket a gazdasá­gi munka minden fdelős té­nyezőié, minden munkahely kollektívája, minden brigád és ?a,n meg xapaszxamaio arany- minden egyes dolgozó tisztán talansagokat. Mar evek óta lássa. visszatérőén hangoztatjuk. A központi irányítás hatéi konyságának, növelése és a vállalati önállóság érvényesí­tése a gazdaság tervszerű fej- lesztéséoen előttünk álló fel­adatok megoldásának két —: összetartozó és a gyakorlatban is együtt érvényesítendő — öli dala. Az ezzel kapcsolatos kéri dések közül külön is szereti ném hangsúlyozni: a kormány helyesen és felelősen jár el, amikor a gazdasági folyamai tok olyan 'szabályozására tői reksizik, ami jobban megfelel a szükségleteknek és össz­hangban van a népgazdasági érdekekkel. A tapasztalatok megmutatták, hogy szükség van az állami gazdaságitá nyi­tó munka módszereinek állan­dó tökéletesítésére. Gazdasági politikai céljaink valóra váltál sának nélkülözhetetlen felté­tele a központi döntések és a közgazdasági szabályozás ősz- szeiüggő módszereinek célsze- rű, a mindenkori követelmé­nyeknek megfelelő alkalmazá­sa. Nem helyes tehát egyfelől a központi igazgatási, másfe­lől a közvetett gazdasági sza­bályozás szemDeállítása. A maguk helyén, a célszerűség­nek megfelelően mind a kettőt alkalmazni kell. Ez a felfogás összhangban van az irányítá­si rendszer alapelveivel, ame­lyeket a XI. kongresszus is megerősített. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok reális gazdasági feltételek között dolgozzanak. Nem helyénvaló, hogy mi­közben az államháztartás ré­szesedése a társadalmi tiszta jövedelemből csökkent és gon­dokkal is küzdve, nagy erő­feszítések árán teljesítheti feladatait, aközben egyes vál­lalatok részesedése indokolat­lan mértékben nőtt. Ezt a ter­meléssel nem arányos bér­növelésre is felhasználták. Mindez összességében ront­ja a népgazdaság helyzetét. Az irányítási rendszer további finomításával, a szabályozók helyesbítésével gondoskodnunk kell róla, hogy a vállalatok valóban lehetőségeik arányá­ban vegyék ki a részüket a fejlesztési beruházásokból, a feladatok teljesítéséből. A szocialista demokrácia további kibontakoztatása Nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai kér­dés is, hogy csökkentsük, szüntessük meg az elosztás­ban még. tapasztalható arány­ben is minden feladatunkat meg tudjuk oldani. Most, ami­kor a kormány előterjesztése alapján a következő évek munkaprogramját tárgyaljuk, népünk bizalomteljes támo­gatását érezve tekinthetünk a jövőbe. / Szilárd alapokon folytatjuk gazdasági építőmunkánkat Külpolitikánk aktív, kezdeményező A kormány elnöke ezután a Magyar Népköztársaság kor­mányának aktív, kezdeménye­ző külpolitikáját elemezte. A többi között megállapította, hogy hazánk külpolitikája eredményes volt, ennek foly­tatásához kérte az országgyű­lés támogatását. — Kormányunk alapvető külpolitikai törekvése — foly­tatta —, hogy a lehető leg­kedvezőbb nemzetközi felté­teleket biztosítsa népünk békés, alkotó munkájához. — Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy országunk és a többi szocialista ország kapcsolatait széleskörűen fej­lesszük. Különösen fontosnak tartjuk tesvéri viszonyunk ápolását a Szovjetunióval. A jövőben is mindent megte­szünk annak érdekében, hogy a magyar és szovjet nép test­véri kapcsolatai még sokol­dalúbbá, gazdagabbá válljanak. — A testvéri Kötelékek erő­sítésével továbbra is arra tö­rekszünk, hogy elősegítsük a szocialista országok egysé­gét, külpolitikai céljaink egyeztetését és eredményes megvalósítását. — Híven teljesítjük a Var­sói Szerződés iránti kötelezett­ségeinket/ s törekszünk mun­kájának tökéletesítésére. Né­A kormány munkaprogram­jának alapvető vonása, hogy céltudatosan és helyesen fog­lalja össze és önti konkrét formába azokat a teendőket, amelyeket a kongresszusi hatá­rozatok tartalmaznak. Az álla­mi munka egész területén, mind a bel- és a külpolitikában, mind a gazdasági és a kultu­rális építőmunkában, mind pedig az léletszínvonal-politi- kában folytatjuk az eddigi, nagy eredményeinkkel igazolt irányvonalat. A munkaprog­ram ezzel biztosítja a kor­mányzati tevékenységben a szükséges folyamatosságot. Ugyanakkor végigvonul rajta az a határozott törekvés, hogy a munkát, a végrehajtást min­den vonalon tovább kell javí­tani, figyelembe véve a vál­tozó körülményeket. A munkaprogram vala­mennyi feladat meghatározá­sánál az ország érdekeit és szükségleteit tartja szem előtt. Ezeket reálisan egybeveti a valóságos feltételekkel és le­hetőségekkel. Csak olyan fel­adatokat jelöl ki, amelyeknek a teljesítéséhez megvan az erőnk, megvannak a léhetősé- geink. A munkaprogram tekintet­be veszi, hogy a fejlett szo­cialista társadalom felépíté­séért végzett munka döntő te­rülete a gazdaság. Ennek tu­datában kiemelt figyelmet for­dít a gazdasági fejlődés kér­déseire. Azt már az előzetes adatok is megmutatják, hogy sikere­sen teljesítjük negyedik öt­éves tervünket. Tudjuk, hogy a külső gazdasági feltételek­nek időközben bekövetkezett, váratlan változásai nem cse­kély mértékben megnehezítet­ték tervszerű munkánkat. A népgazdaság fejlesztésére for­dítható anyagi forrásaink te­kintélyes részét felemészti, illetve felemésztette a cse­rearányromlás. . Ezek a ne­hézségek lassították ugyan gazdasági növekedésünk tem­póját, de nem okoztak törést sem gazdasági fejlődésünkben, sem az életszínvonal alakulá­sában. Ez mindenekelőtt mun­kásosztályunk, népünk helyt­állásának köszönhető. A munkaprogram előre­vetíti, hogy a következő cik­Többct kell tennünk a tartalékok feltárásáért Ez annál is inkább nélkü­lözhetetlen erőforrás, mert ha azt akarjuk, hogy a munka­programban is felvázolt' ter­veink valóra váljanak, még többet kell tennünk a gazda­ságunkban rejlő tartalékok, lehetőségek feltárásáért és hasznosításáért. Meggyőződé­sünk, hogy ezek a tartalékok és lehetőségek még a terve­zettnél is nagyobb fejlődést tesznek lehetővé számunkra. Fel kell számolni a vezetők egy részénél tapasztalható passzív és kezdeményező kész­séget nélkülöző magatartást, mert ez lefékezi a dolgozók tettrekészségét is, ami nélkül nem tárhatjuk fel tartalékain­kat. A gazdasági élet több idő­szerű kérdését elemezve Bisz- ku Béla a továbbiakban arról szólott, hogy a gazdasági élet­ben erősítenünk kell a köz­ponti irányítást és ezzel egy időben növelnünk kell a vál­lalatok önállóságát és felelős­ségét hogy nem engedhetjük meg a nem munkából szárma­zó, illetőleg a végzett mun­kával nem arányos jövedel­mek szerzését. Úgy vélem, jogos követelmény, hogy az eddigi intézkedéseket újak is kövessék, s eltömjük az ilyen jövedelmeknek a for­rásait; egyben a személyes anyagi érdekeltségnek meg­felelően tovább ösztönözzünk a jobb munkára. Ha ezt meg­tesszük, ettől is nagyobb be­csülete lesz a munkának, a jól megszolgált jövedelemnek. A belpolitikai életben fő törekvésünk az állami munka fejlesztése, a szocialista de­mokrácia elmélyítése — mon­dotta Biszku Béla, majd így folytatta —: A takácsok úgy te­hetnek a legjobban eleget az államigazgatási feladatoknak, ha egyidejűleg erősítik nép- képviseleti, önkormányzati funkciójukat is. Ez fontos ősz. szetevője a szocialista demok­ráciának, amelynek a to­vábbfejlesztése a kormány- programban megjelölt időszak egyik legfontosabb társada­lompolitikai követelménye. Helsinki szellemében munkálkodunk Európa békéjéért A kormány elnöke a szo­cialista építőmunka külső feltételeivel, hazánk külkap- csolataival, a nemzetközi hely­zettel is foglalkozott. Helyzet- értékelése ebben a tekintet­ben is reális és meggyőző. Kül­politikánk célja: békés építő­munkánk pilléreinek további szilárdítása, külső feltételeinek tunk; mind teljesebben részt veszünk a szocialista integ­ráció kibontakoztatásában, a testvérországokkal való gyü­mölcsöző együttműködésben. Ma, a helsinki csúcstalálko­zó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyok kedvezően változtak a béke erői javára. Ez lehetőséget állandó javítása azáltal, hogy • nyújt arra, hogy a tervezett erősítjük kapcsolatainkat a ütemben, biztonságosabb kö- Szovjetunióval, a szocialista rülmények között folytathas- országokkal; híven teljesítjük su^ építőmunkánkat. kötelezettségeinket, amelyeket A helsinki csúcstalálkozónak a Varsói Szerződésben vállal- (Folytatás a 4. oldalon) i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom