Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-24 / 224. szám
1915. SZEPTEMBER Zl., SZERDA %ftítiav 3 Negyedszázadé a szeciaíista szakmunkásképzés Megnyílt az országos kiállítás Magas kitüntetést kapott a csepeli intézet A kerülgetett fő forrás Karakas László munkaügyi miniszter Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének, Nádor Györgynek, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárának, továbbá az érintett minisztériumok, főhatóságok, valamint a hazánkban tartózkodó külföldi delegációk jelenlétében — kedden megnyitotta a szakmunkástanulóknak a KGM Technika Házában rendezett országos [kiállítását. A kiállított dokumentációs anyagok képet adnak a negyedszázados szocialista szakmunkásképzés jelentőségéről, a közoktatási rendszerben elfoglalt helyéről, tájékoztatnak a vállalatoknak, az ifjúsági mozgalomnak és a szákszervezeteknek a szakmunkásképzésben betöltött szerepéről, a tanulók körében végzett kulturális és sporttevékenységről. Ezeknek a kiállításoknak már nagy hagyományuk van, az idén első ízben bolgár, csehszlovák, lengyel, mongol, NDK-beli és szovjet fiatalok életét, munkáját is bemutatják. A magyar anyagban ott látható a szakmunkástanulók által készített, népgazdaságilag is jelentős termékek egész sora, a fiatalok alkotókészségét bizonyító szakköri munkák, s az „Alkotó ifjúság” pályázat A népesedéspolitikáról tavaly hozott határozat azok közé tartozik, amelyek különösen megmozgatták a közvéleményt, s azóta is a társadalom felszínen tartja. A megvalósítás folyamata számos, szép eredményt mutat föl megyénkben is, de egyben megjelöli a továbblépés teendőit. Erről tárgyalt tegnap a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége Monori Balázsnénak, a megyei bizottság elnökének elnökletével. A'z ülésen részt vett és felszólalt Antalfia Jenő, a népfront Országos Tanácsának osztályvezetője is. A tavaly készült intézkedési terv alapján tekintették át az eddigi tapasztalatokat Kovács Antalnénak, a megyei bizottság titkárának előadásában. Egyöntetűen megállapították, hogy a párthattározat szellemében a népfronttestületek eredményesen dolgoztak, s különösen a helyzet megismerése céljából készített felmérések voltak igen hasznosak. A budai, a ceglédi, a nagylcátai, a ráckevei, a daba- si és a szentendrei járásban készítettek ilyen felmérést a járási hivatalokkal közösen. Ezek alapján konkrét intézkedési terveket tudtak kidolgozni, a hatékonyabb munkához. A tennivalókat számos helyen tárgyalták meg kibővített testületi üléseken, s ez is előrelendítette az ügyet. A népesedéspolitikai munka természetesen az adott lehetőségeken belül folyhatott, ami az anyagi odalát illeti, de emellett természetesen igen nagy szerepet kap változatlanul a társadalmi és a felvilágosító tevékenység. Kedvezően alakult —■ állapították meg az eredmények között — az óvodai helyek gyarapodása, amely elengedhetetlen, ha a népesedés növekedésére törekszünk. Az igények is viszont nőnek éppen az újabb születésekkel, a gyermekek számával. Ezért a Pest megyei népfrontelnökség azt a jelszót kívánja kiadni, hogy „biztosítsunk már az V. ötéves tervben óvodát minden ma született gyermeknek! Utána meg iskolát!” Ennek érdekében azt javasolják, hogy a lakótelepek építésekor már vegyék bele a költségekbe a pyermekintézmegyei és fővárosi bemutatóin szelepeit legszebb alkotások. ★ Az Elnöki Tanács a csepeli 1. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetet a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A magas kitüntetést Karakas László munkaügyi miniszter kedden adta át a csepeli . munkásotthonban rendezett ünnepségen. Az elnökségben helyet foglalt dr. Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője, dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár, Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára és Gyetvai Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek kongresz- szusi oklevéllel kitüntetett brigádjának vezetője is. Ott voltak az ünnepségen a szocialista országok állami szak- oktatási szerveinek hazánkban tartózkodó küldöttségei. A munkaügyi miniszter ünnepi beszédében méltatta a negyedszázados intézmény munkásságát. • * Kedd délután a SZOT székházában, a szocialista szakmunkásképzés 25. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepmányek megépítését, berendezését is. Nyilvánvalóan hasonlóan gond a lakásigény, főként a sokgyermekeseké. Ez különben — a tapasztalatok szerint — csak differenciáltan oldható meg mivel a sokgyermekes családok többségének problémája eltér egymástól, s csak egyenkénti megismeréssel nyújtható eredményesen segítség. Ennek kapcsán állást foglalt az elnökség abban, hogy a felmérések alapján kimutatott legégetőbb problémák kerüljenek mihamarabb megoldásra, tanácsi, társadalmi segítséggel egyaránt. Különösen azokban a kis községekben sifrgős ez, ahol viszonylag alacsony az évi fejlesztésre fordítható ösz- szeg. Az ún. nem kiemelt kis községek gondja külön is hangsúlyozottan szóba került, mivel ezekben a nagycsaládosok segítsége a helyi erőforrások híján nehézséget jelent. A népfront arra törekszik, hogy az eddigieknél nagyobb támogatást tudjon biztosítani számunkra, esetenként közös ösz- szefogással is. Az igen sokoldalú tanácskozás művelődésügyi és egészségpolitikai oldalról is megvilágította a népesedés kívánatos fejlődésének kérdéseit. Örömmel regisztrálta, hogy Pest megyében a természetes szaporodás az országos átlag felett van, de sajnos a koraszülések aránya nagyobb, s a csecsemőhalandóság is lényeges teendőkre mutat. Az út és a módszerek helyesek, amelyen a népfront — az állami és társadalmi szervekkel eddig haladt a határozat megvalósítása érdekében. A továbblépéshez szükségesnek mutatkozik a felmérések elkészítése ott is, ahol ez még eddig nem volt meg, mert ez az alapja a helyzet megismeréséből fakadó intézkedéseknek. Az elnökség valamennyi népfrontbizottság figyelmébe ajánlja, hogy a következő ötéves terv előkészítése során szorgalmazzák — a lehetőségek átgondolt kihasználásával — a több gyermekes családok helyzetének könnyítésére irányuló fejlesztéseket. Ezzel együtt továbbra is kiemelt helyet kell kapnia a megalapozott felvilágosító szónak, amely elősegíti séget rendeztek. A szocialista szakmunkásképzésben kiemelkedő eredménnyel tevékenykedőknek a SZOT Elnöksége a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetést adományozta. Köszöntőt Földvári Aladár, a SZOT elnöke mondott, a kitüntetéseket Virizlay Gyula, a SZOT titkára adta át. galom a Parlament kongresz- szusi termében 650 pap részvételével tegnap ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A jubileumi és a kitüntetési ünnepségeken részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Pethő Tibor, az Országos Bókeitanács elnökhelyettese és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. A jubileumi ülést dr. ljjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar, az Opus Pacis intéző bizottságának és az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának elnöke nyitotta meg. A továbbiakban dr. Horváth Richard, az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának a szocialista családeszmény formálását, az anyai hivatás, a család még nagyobb társadalmi tiszteletét, megbecsülését. A tanácsok egyik alapvető feladata, a hatósági ügyek intézése, lényegében minden állampolgárt érint. Közügy tehát. Nem véletlenül foglalkozik ezzel a kérdéssel a XI. kongresszus határozata, amikor kimondja: „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kulturáltságát”. Különböző szintű tanácsi testületek az utóbbi időben gyakran napirendre tűzik ezt a témát s a kiindulópont legtöbbször a szakma ismeretének szintje, a szakember-ellátottság. Az elmúlt években számos olyan jogszabály jelent meg, amely a különböző munkakörökhöz megkívánt végzettségről intézkedett. Az utóbbi hétnyolc évben fokozatosan nőtt a jogi végzettséghez kötött munkakörök száma is. Ugyanakkor 1968 óta zömmel pályázat útján helyezkednek el a jogi egyetemet végzett hallgatók. Tavaly Pest megyében a tanácsok 23 állást hirdettek meg, ennyi jogászra lett volna szükség és összesen — hárman jelentkeztek. Ez a példa, amely a Pest megyei Tanács jogi és igazgatási bizottságának tegnapi, Gödöllőn megtartott ülésép hangzott el, azt jelzi, hogy a megye közigazgatásában a szükségesnél kevesebb jogász dolgozik. A jogi és igazgatási bizottság — dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke vezetésével — a megyében működő tanácsok jogászellátásának helyzetét vizsgálta, valójában azonban ebből az aspektusból is a hatósági ügyintézés javításának lehetőségeit, illetve nehézségeit elemezte. * A megyei tanács személyzeti és oktatási osztálya felmérése szerint Pest megyében, a Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a XI. kongresszuson jogosan állapította meg: „A munka termeléfker\,ységének növelése gazdasági növekedésünk legfőbb forrása, ezért az intenzív gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az utóbbi években e téren is felgyorsult a fejlődés, még mindig jelentékenyen elmaradunk a nemzetközi élvonaltól. A technikai felszereltség szinvonaláfőtitkára köszöntötte a részvevőket, majd Mag Béla címzetes apát, az Opus Pacis intéző bizottságának ügyvezető igazgatója mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen részt vettek a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács képviselői, továbbá a lengyel Pax, a csehszlovák Pacem in Terris és a francia katolikus békemozga- lom képviselői.' Romes Chandra, a Béke-világtanács főtitkára üdvözlő táviratot küldött ★ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a katolikus papi békemozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmából kiemelkedő bókemozgakni munkáért több katolikus papnak kitüntetést adományozott. A 1 Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Mag Béla címzetes apát, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója, Miháczi József püspöki helynek, a Katolikus Szó felelős szerkesztője és Sebestyén József püspöki helynök. A Magyar Népköz- társaság Zászlórendje III. fokozata kitüntetést kapta dr. Bády Ferenc apát-plébános, a budapesti Katolikus Papi Bé- kebizofctság elnöke és Máté János apát, a Bács-Kiskun megyei Katolikus Papi Bókebi- zottság alelnöke. Ezienkívül tíz egyházi személy részesült a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben. tanácsoknál a jogi végzettséghez kötött munkakörökben jelenleg 138 jogász dolgozik, a szükségesnek mintegy egy- harmadával kevesebb. A jelenlegi helyzet azonban már egy évek óta tartó lassú, de egyenletes fejődés eredménye. A javuló körülményeket jelzi, hogy egy-két éve még volt olyan járás — a nagyká- tai —, ahol a tanácsoknál egyetlen egy jogászt sem lehetett találni. A fővárostól távolabb eső járásokban ma is kevesen vannak, Nagykátán és környékén négyen, a dabasi járásban pedig mindössze hárman, a legtöbb jogász pedig — tizenkettő — a gödöllői járásban dolgozik. — Már csak tíz, — szólt közbe a tegnapi tanácskozáson dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke. Egy nyugdíjba ment, egyet pedig elcsábított a főváros. Kétségtelen, hogy a közigazgatás nem csupán szakembert, hanem sokoldalú, teljes embert kíván, olyanokat, akik egyaránt hivatásuknak tekintik a jogi és a közigazgatási pályát. Lehetséges, hogy sok fiatal részére éppen ez tenné vonzóvá a tanácsi munkát, kérdés azonban, hogy eléggé isme- rik-e ennek a szépségeit? A bizottsági tagok személyes tapasztalatai szerint — nem. Joggal említette tehát Csáky József, a Csepel Autógyár munkása: a tanácsi dolgozóknak keresni kellene azokat az alkalmakat, amelyek keretében bemutathatnák a diákoknak, mi is valójában a tanácsi munka. Kellően ismerik-e ezt a területet a joghallgatók? Bíró Gyula, a személyzeti és oktatási osztály osztályvezetője utalt a megyei tanács végreI ban meglevő különbség nem indokolja az elmaradás jelenlegi mértékét. Az elmaradás döntő oka a munka- és üzemszervezés viszonylag alacsony színvonala." Ma a cementipar korszerű gyáraiban egy tonna cementet fele annyi élőmunka ráfordításával állítanak . elő, mint korábban, a hagyományos felszereltségű üzemekben. S arról, hogy az új gyárakban is milyen források lelhetők, beszédesen tanúskodik a következő: á Dunai Cement- és Mészmüben az egy munkás egy munkanapjára jutó termelési érték 1963 forintot tett ki 1970-ben, tavaly viszont ez az összeg már 3520 í forint volt! Terjedelmes lista A DCM említett eredménye mögött rendkívül kiterjedt erőfeszítések húzódnak meg, berendezések rekonstrukciójától kezdve az ésszerű létszámgazdálkodásig. S ez így van általánof értelemben is. Idén, : az első félévben a megye iparának teljes termelésnövekedése a termelékenység emelkedéséből származott. E tény sem fedheti el azonban, hogy kiugróan fejlődő gyárak mellett — mint a Csepel Autógyár, az ikladi Ipari Műszergyár — szép számmal akadnak olyanok — így a textilüzemek többsége —, ahol nagyon lassú. a termelékenység javulása, sőt, néhány minisztériumi és tanácsi vállalatnál, a szövetkezeti iparban kedvezőtlenebb e mutató, mint egy esztendeje. Töretlenül járható út e®— sőt, gyorsíthatok rajta a léptek! —, ha a tervező szervek, az iparirányítás nem a vállalatokra vár, s ez utóbbiak nem a központi intézkedéseket lesik tétlenül. Mert ma a kelleténél több a vita azon, hogy kinek mi az „asztala”, holott teendő mindenütt éppen elég kínálkozik. A termelékenységet nemcsak a központi elhatározásokon nyugvó beruházások, a korhajtó bizottsága januári határozatára, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsok ösztöndíjjal próbálják magukhoz kötni a leendő jogászokat. Bár még a szerződések megkötésének határideje nem telt le, az eddigi tapasztalatok azt jelzik, hogy ezzel a lehetőséggel nem élnek kellő mértékben a tanácsok? A joghallgatók? Arany István, a megyei tanács nyugalmazott vb-titkára is erre utalt, a tanácsok és az egyetemisták kapcsolatának kiépítésére, s mint mondotta, sokat tehetnének ezért a KISZ-szervezetek. A tanácsi munkán belül az egyik legsokoldalúbb s egyben legnehezebb terület az igazgatási terület; ha igaz, hogy minden akta egy emberi élet, egy emberi sors, akkor ez itt sokszorosan igaz, Az igazgatási ágazat — dr. Ágoston Zoltánnak, a Pest megyei Tanács igazgatási osztályvezetőjének szavaival élve — a legnagyobb „jogászfelvevő terület”, pillanatnyilag is mintegy 20 jogász hiányzik a járási hivatalok és a városi tanácsok igazgatási osztályairól. A lehetőségekhez képest tehát támogatják dolgozóik továbbtanulási szándékát. Egyetértett a bizottság dr. Zalka Károly javaslatnak is tekinthető kérdésével-tünődé- sével: vajon nem jött-e el az ideje a szakosodásnak a jogászoktatásban is? Dr. Csalótzky György,, a Pest megyei Tanács vb-titkára mintegy még teljesebbé formálta ezt a sokszálú témakört, amikor felhívta a figyelmet arra; nem elég csupán újabb szakembereket — s nemcsak jogászokat — keresni, hívni a tanácsokhoz, hanem őket meg is kell tartani. D. G. szerű gépek növelhetik, hanem a kihasznált munkaidő, a technológiai fegyelem, az üzemben, műhelyben szoros tempót diktáló szervezettség szintén ezt teszi. Kézenfekvőnek tűnik a következtetés : minél több korszerű berendezést az üzemekbe, s akkor majd ugrásszerűen növekedik a termelékenység. Kétségtelenül nagy lehetőségek rejlenek az élőmunka állóeszközökkel történő helyettesítésében, ahogy a műszaki fejlesztésben, a nemzetközi munkamegosztás eredményeinek ^ hasznosításában szintén. A technikai korszerűsítésnek, az állóeszközfejlesztésnek köszönhetően a Pamutfonóipari Vállalat Finom- pamutfonó- és Cémázógyárá- ban a létszám egynegyeddel történt csökkenése ellenére a termelés nem mérséklődött, 6őt, a gyártmányszerkezet változása miatt a termelési érték jelentősen nőtt. Mégsem tarthatjuk ezt — szemben az eléggé elterjedt vélekedéssel — kizárólagos útnak. Legalább hasonló a jelentősége a termelékenység növelésében a munkaidő és az állóeszközök jobb kihasználásának, azaz a már meglevő források szervezettebb, hatékonyabb kamatoztatásának. Ugyanaz, másként Elgondolkoztató, hogy ugyanolyan értékű és jellegű beruházás még azonos iparágon belül is erősen eltérő termelékenységnövekedéssel jár, s fokozottan igaz ez az iparágakat összevetve! Azaz bebizonyosodik, hogy nem minden a gép, a fejlesztési pénzösszeg nagysága, a beruházási mozgásszabadság. Hasznos a közfigyelem reflektor- fényét arra terelni, mi történik a beruházás után?! Mert nem anekdota: előfordul, hogy a régi üzem termelékenyebb volt a nagy költséggel létrehozott újnál... Vannak rövid távon megtehető lépések, s hosszabb időszakra terjedő feladatok a termelékenység növelésében. A gyártmányszerkezet gazdaságosabb kialakítása — ami erőteljesen közrejátszik a termelékenység színvonalában, gyakorlatilag ebből táplálkozott és táplálkozik a Csepel Autógyárban az egy foglalkoztatottra jutó termelés gyors bővülése — nem oldható meg néhány hónap alatt. Ám a gépek ésszerűbb átcsoportosítása, a nagy termelékenységű berendezések két- vagy háromműszakos üzemeltetése, a zavartalan szerszámellátás, hogy csak néhányat említsünk a lehetséges tényezők közül, nem követel esztendőket! Ez az alap Tartós, s a jelenleginél gyorsabb növekedésre van szükség a termelékenységben, mint az életszínvonal emelkedésének alapjára. Az erőfeszítések ugyanis kifizetődnek. Bizonyítsuk ezt egyetlen példával. A közlekedési eszközök gyártásában az egy foglalkoztatottra jutó társadalmi tiszta jövedelem ma több, mint a másfélszerese az 1968. évinek. Ennek legfőbb táplálója a gyártmányszerkezet átalakulása és a termelékenység növekedése volt. Meglelhetők másutt is a lehetőségek? Természetesen. Ám ‘ehhez nem kerülgetni kell a fő forrást — miért forró kása ez? —, hanem a középpontba állítani, erre irányítani a figyelmet. Főként most, a vállalati ötéves tervek készítésekor. S nem úgy, hogy áltálában igyekeznek fokozni a termelést —, mert fogadkozásokban nincs hiány — a termelékenységre támaszkodva, hanem megkeresve minden műhelyben, részlegben, üzemben és gyáregységben a hogyanra adandó választ. Az ilyen tervezés a célratörő cselekvés programja lesz. Mészáros Ottó Ünnepség a Parlamentben A magyar katolikus papi faékemozgaíom jubileuma A katolikus papi béikemozMég mindig kevés a jogász a tanácsoknál Gödöllőn tanácskozott a megyei tanács jogi és igazgatási bizottsága Továbbra is előtérben a népesedéspolitikai munka Nagyobb támogatást várnak a kisközségek — Az eddigi tapasztalatokról tárgyait a népfront Pest megyei elnökségei
