Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

1975. SZEPTEMBER 24., SZERDA Októberi rövidfiimek Októberben számos érdekes rövidülni színesíti a mozik műsorát. Régi emlékekből, le­helekből, kritikákból idézi fel a tragikus körülmények között elhunyt híres fiatal színész, Soós Imre alakját Gábor Pál filmje. Az alkotás egyszerűen, őszintén sorakoztat egymás mellé sok történést, amelyek segítenek megismerni az em­bert és a színészt. Iglódi István Szanálás cí­mű filmjében olyan emberek beszélgetnek, akiknek lakását lebontják, hogy helyükön új lakótelepek épüljenek. Az új Óbuda — dr. Babura László filmje —, fővárosunk egyik legnagyobb új lakótelepének történetét ismerteti meg a né­zővel. Témájában ehhez kap­csolódik Kollányi Ágoston Lakások és otthonok című al­kotása, amely a korszerű la­káskultúrát bocsátja szemlére. Egy harmadik film is az új lakásokkal foglalkozik: A kö­zös erővel, olcsóbban, a la­kásépítő-szövetkezetek nyújtot­ta előnyökről tájékoztatja a nézőket. Mit érlelt... ez a címe Fe- renczy Zsolt filmjének. A szer-* ző az ismert József Attila-vers szellemében a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség felszabadulás előtti és utáni helyzetét hasonlítja össze. A mozi — Janovics János rendezése — a magyar film- forgalmazás 30 évét összegezi. Az Amur-menti új. grandió­zus vasútvonal építéséről és ifjú megvalósítóiról szól a a Bam című szovjet dokumen­tumfilm. A filmbarátok köre hálózata mutatja be Kornis Gábor Rapszódia kékben és pirosban című népszerű-tudományos filmjét. Az októberi rövidfilm- műsort a Tűz van és a Re­kord című lengyel rajzfilmek teszik teljessé. — Bach-koncert. A TIT budapesti szervezetének mű­vészeti szakcsoportja J. S. Bachról rendez előadássoro­zatot a fővárosban, a Bé­csi kapu téri evangélikus templomban. Előadó Földes Imre és Meixner Mihály, or­gonái Peskó György. A kon­certtel egybekötött előadá­sokat szeptember 26-án és 29-én, este fél hétkor tart­ják. Magnetofontanító a tanyai iskolákban Uj módszerek a Pest megyei pedagóguso k továbbképzésében A továbbképzés a pedagógu­sok körében nem kampány: még el sem kezdődött az új tanév, még meg sem szólaltak az iskolákban a csengők, de az alsó tagozatok tanítói és a fel­ső tagozatok tanárai augusztus végén már összegyűltek, hogy szót váltsanak szakmai tenni­valóikról. Igaz, ezek a tan­év eleji, úgynevezett szaktár­gyi tanácskozások szűkebb té­makörben mozogtak, mint a továbbképzés különböző fóru­mai általában. A szaktárgyi viták az új tanév konkrét fel­adatait határozták meg, a to­vábbképzés viszont nagyobb­ra, magasabbra tör, a szakma és a hivatás alapjaira irányul. Mégis vitathatatlan, hogy a szaktanárok tanévet bevezető összejövetelei praktikus voltuk ellenére sem függetlenek a tulajdonképpeni továbbkép­zéstől. Már csak azért sem, mert annak programjában sze­repelnek. Teljes üzem Máris teljes energiával és kapacitással dolgozik a Pest megyei pedagógusok továbbtanulásának központja, a megyei továbbképzési kabi­net péceli intézete. Sőt, nem­csak az intézet, mert az igé­nyekhez képest ott kevés a hely, hanem a gimnázium is, amelynek egyik termét ezek­re a célokra most ideiglene­sen kölcsönvették. Egy nevelőből _ héttő Éppen itt, a gimnáziumban kezdődött a héten egy érde­kes és egészen újszerű tanfo­lyam azoknak a tanítóknak, akik úgynevezett összevont osztályokat tanítanak, olyan tanulócsoportokat tehát, ame­lyekben egyszerre több osz­tály dolgozik, egyetlen pedagó­gus irányításával. A hagyomá­nyos rend szerint ezekben a csoportokban a pedagógus egyszerre csak egy osztállyal foglalkozik, s ezalatt a többiek — csendben — másféle fel­adatokat oldanak meg. A modern technika azonban le­hetővé teszi, hogy ezeken az egy-egy órára hátrányos hely­zetbe került gyerekeken segít­sünk. Bdcs megyében dolgoz­SZEPTEMBER 25-TÖI, OKTÓBER 1-IG CEGLÉD, Szabadság 25—28: Nyomorultak I—EL 29— is első előadáson: Némő kapitány és a víz alatti város 29— 1: Szerelmem Moszkva CEGLÉD, Kamara 25—28: Robinson Crusoe 29— l: Üj haza GÖDÖLLŐ 25—28: Ostromállapot 29— 1: A szórakozott SZENTENDRE 25— 28: Egy királyi álom 29— 1: Ostromállapot ABONY 25: Kivándorlók 26— 28: Enyém, tied, kié? 29: Bekötött szemmel 30— 1: A határon szolgálok BUDAÖRS 25: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—ti.* 26— 28: Az áruló balegyenes 29— l: Mr. Süket trükkjei DABAS 26: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* 27— 28: Az utolsó parancs 29— 1: Olsen tervez, a banda végez DUNAHARASZT1 25—26: A határon szolgálok 27—28: A szórakozott 29—30: Az áruló balegyenes DUNAKESZI, Vörös Csillag 25—28 első előadáson: Csodálatos malom 25—28: Madárijesztő* 29—30: Még néhány perc a béke 1: Bekötött szemmel •16 éven felülieknek ÉRD 25: Lila ákáe 28— 30: A keresztapa másik arca 30: Nagyítás* 1— 2: Régi falak FÓT 25— 28: özönvíz I. 29— 30: Végzetes aranyrögök GYAL 25: Hószakadás 26— 27: Két amerikai* 28— 29: A hattyúk ideszállnak 2: Betyárok KISTARCSA 25—28: Piedone a zsaru 29— 30: Robinson Crusoe NAGYKATA 25— 28: Egy kis előkelőség 29— 1: Két férfi a városban PILISVORÖSVÁR 26— 28: Nincs visszatérés 29— 1: Tibbs és a szervezet POMÁZ 25—28: Puha ágyak, kemény csaták* 28 első előadáson: Valahol Európában 29—30: Apacsok RÁCKEVE 25—26: Csinom Palkó 27— 28: A határon szolgálok 29—30: Oklahoma olaja SZIGETSZENTM1KLÓS 25—26: A szórakozott 27—30: A négy muskétás újabb kalandjai ták ki ennek a felbecsülhetet­len értékű segítésnek techni­kai módszereit: a pedagógust magnetofonnal „helyettesítet­ték”, illetőleg valójában „meg­duplázták”. Ebben a rendben az egyik osztállyal a tanítónő vagy a tanító foglalkozik, a másik osztály tanulói pedig o magnetofon előre elkészített programja alapján dolgoznak. Képesítés nélkül Pest megye továbbképzési kabinetje felfigyelt a Bács megyei kezdeményezés­re, az újszerű, jó eredmé­nyekkel járó kísérletekre, és szerződést kötött a módszer Pest megyei alkalmazásának bevezetésére, el terjesztésére. Ennek alapján ezen a héten a péceli gimnáziumban 25 Pest megyei pedagógus ismerkedik új módszerrel, amelynek el­sajátításához a szomszéd me­gye szakemberei is segítséget nyújtanak. A tanfolyam után 25 Pest megyei tanyai iskolá­ban áll majd munkába a „magnetofon tanító néni”. Amíg a gimnáziumban ez a tanfolyam zajlik, néhány száz méterrel távolabb, a kabinet továbbképzési intézetében 120 képesítés nélküli ismerkedik a tanítás nehéz mesterségének alapjaival. Ezt a tanfolyamot az teszi fontossá, hogy olyanok vesznek részt rajta, akik az idén léptek először a nevelői pályára, akiknek tehát sem­miféle pedagógiai képzettsége nincs. Ez a forma egyébként — ellentétben az előbb ismer­tetettel — hagyományos, jó néhány éve csinálják már. Tervek és feladatok Mint Meszlényi Miklós, a megyei továbbképzési kabinet új vezetője — elődje, Rudolf Ottó, a Tankönyvkiadóhoz ke­rült — tájékoztatott: mindez csak kezdete a szerteágazó évi munkának. Az új tanévben fő feladatuknak azt tekintik, hogy mennyiségileg és minőségileg egyaránt erősítsék, fejlesszék a továbbképzést, az iskolai előrehaladásának,' az oktatás- politikai párthatározat megva­lósításának ezt a fontos esz­közét. Pillanatnyilag még szűkösek a lehetőségeik, de a megyei könyvtár Szentendré­re költözésétől sokat várnak: a budai Moszkva téren több helyük lesz terveik megvaló­sítására. Milyen tervekről van szó? Többek között a vezetőképzés kiterjesztéséről. Az iskolák igazgatóinak befejeződött tan­folyamai után az idén — már novemberben — megkezdik a vezető óvónők képzését A gyakorló pedagógusok számá­ra több bentlakásos és nem bentlakásos tanfolyamot szer­veznek, bővítik, erősítik kap­csolataikat a tanító- és tanár­képző intézetekkel — elsősor­ban Egerrel, Szegeddel, Buda­pesttel és Esztergommal — a fővárosi pedagógiai intézettel, valamint a megyei kabinetek­kel. Mindebben nagyon fontos­nak tartják a képesítés nélkü­liek képzését, az új oktatás- technikai eljárások népszerű­sítését, a könyvtári és szakiro­dalmi szolgáltatások fejleszté­sét, az úgynevezett bázisintéz­mény-hálózat bővítését, ma­gyarul a kapcsolatok erősíté­sét azokkal az iskolákkal, amelyek jó adottságaik miatt az átlagnál több lehetőséggel áiIhatnak a pedagógusok to­vábbképzésének szolgálatába. Ökrös László Szentendrei mozaik Hegyi György mozaikja: Szentendre. Hegyi György legújabb ki­állításán — melyről tegnapi lapunkban írtunk —, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézete bu­dapesti, Dorottya utcai kiállító termében mozaikailkotásait mutatja be. Itt látható a Szent­endre mozaiikkép, melyet fel­vételünk mutat. Aradi Nóra ezit írja ezzel kapcsodatban a művész munkásságáról: Hegyi György művészete egyre in­kább „szentendrei”, nemcsak azért, mert termékeny perió­dusai régóta kötődnek a vá­roskáihoz és művészeti életé­hez, nemcsak azért, mert mo­tívumai — háztető, kupola — mindig idézi azt, ami Szent­endrében sajátosan vonzó. Ha­nem azárt is, mert a konstruk­tív szellemű szerkesztés, a sík­szerkesztés fegyelme is előz­ményét tudhatja a mai és teg­napi szentendrei művészet egy részében. Ahol a munkasmuvelcdes közügy Egy óra a MEZŐGÉP érdi gyárában A beszélgetés nem hivatalos témával indul. Nyár vége lé­vén, akaratlanul is az utazá­sokra' terelődik a szó. Percek alatt kiderül: Horváth Imre, a kétdiplomás mérnök — mező- gazdasági gépész és mérnök- közgazdász — énekesként be­járta már a világ egy részét. Az idén Moszkvában hangver­senyezett a KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi énekkarával, amelynek iskolai évei óta, immár tizenöt esz­tendeje tagja. — A feleségemmel együtt utazom, aki szintén tagja az énekkarnak. Hogy jut rá idő? A tanulás mellett — ezt már csak később tudom meg az igazgatótól — mindketten a marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosítójára járnak. A férj politikai gazdaságtan­ra, az asszony esztétikára. Köz­ben hetenként kétszer próba Budapesten, angol nyelvtanfo­lyam, fellépések. Hogy mikor jut idő a három gyerek ne­velésére? — Jut, higgye el — nyugtat meg a főmérnök. Még arra is, hogy hangversenyekre, operá­ba járjunk. Akaratlanul is megfogalma­zódik a kérdés: vajon sok Horváth Imre dolgozik ennél a vállalatnál? Bár a kérdést csak magamnak teszem fel, szinte válaszként hallom Zsolt Pál, a technológiai csoport ve­zetőjének nevét. Szintén két­diplomás ember, aki a me­zőgazdasági gépészmérnöki nyéllé tavaly gépjavító szak­mérnöki diplomát szerzett. Fontos beosztása mellett a szakszervezeti bizottság tagja, újítási előadó, oktatási felelős, pályaválasztási tanácsadó és TIT-idegenvezető. Nevelő országjárás — Ez utóbbi fogalmazás nem egészen pontos — helyes, bit. — Én ugyanis nem ide­geneknek, hanem magyar em­bereknek mutatom be az ,or­szág nevezetességeit. Kezdet­ben sokan csodálkoztak is gyárunk szocialista brigádtag­jai közül — őket visszük el­sősorban országjáró túrák­ra —, hogy miért pont én vállalkozom erre a szerepkör­re. Nos, miért teszem? Amióta az eszemet tudom, mindig szí­vesen csavarogtam az or­szágban. Kezdetben apámmal, később1 a feleségemmel, a gye­rekeimmel. A feleségem föld­rajz—biológia szakos tanár, nála ez hivatásból fakadó szenvedély, nálam csak hob­Az érdligeti ház gazdája, Csuíca Zol­tán, József Attiila-dí- jas költő a napokban, érkezett vissza Jugo­szláviából, ahol részt vett a hagyományos sztrugai költői fesz­tiválon. — A harminckét esztendős korában el­hunyt Miladinov Konstantin makedón költő emlékére ren­dezik meg már hosz- szú évek óta a sztru­gai költői fesztivált — mondja Csuka Zoltán. Sorrendben az idei volt a tizen­negyedik. A Fekete Drirn partján épült költészet házában, ta­lálkozott egymással a hetven meghívott költő, akik közül ha­zánkat Ladányi Mi­hály és jómagam képviseltük. A szov­jet delegáció vezető­je Alekszander Ro- dahin volt. Franciaor­szágot Eugen Guelle- vic képviselte. S köl­tőként vett részt a találkozón Leopold Senkhor, a Szenegál Köztársaság elnöke, akinek nevét az 1945- ben megjelent első verseskötete óta jól is­merik a költészet ba­rátai. A záróestet ez­úttal is a Fekete Dri- met átszelő hídon Aranytoll-dij Sztruga után - Belgrad előtt rendezték, ahol a résztvevő költők anyanyelvükön mon­dották el egy-egy versüket, majd azt jeles jugoszláv szí­nészek tolmácsolásá­ban makedón nyel­ven is meghallgat­hatta a két parton el­helyezkedő népes kö­zönség. Az Aranyko- szorú-díjat az idén Leopold Senkhor kapta. (Korábban Nagy László is meg­kapta ezt a díjat.) A fesztivált köve­tően került sor a műfordítók negyedik nemzetközi találko­zójára, amelyen ma­kedón nyelven fel­szólalt Csuka Zoltán is: a szomszédos né­pek irodalma meg­ismertetésének fon­tosságáról beszélt a résztvevőknek. A konferencia végén adták át ünnepélye­sen az idei két Aranytoll-díjat. Pas­cal Gilevski makedón költő József Attila fordításaiért, Csuka Zoltán pedig eddigi műfordítói tevékeny­ségéért kapta meg a rangos elismerést. Űtibőröndjében, a díjjal együtt Zágráb­ban most megjelent, két-nyelvű verseskö­tetét is magával hoz­ta. A Poesia című so­rozatból eddig mint­egy húszat jelente­tett meg a zágrábi Mladbst Könyvkiadó. A magyar költészetet — ebben a sorozat­ban — eddig Illyés Gyula képviselte. A kérdés: min dol­gozik jelenleg, milyen új fordításkötetei várnak megjelenés­re? — Most került nyomdába az Euró­pa Könyvkiadó gon­dozásában az Adriai tengernek múzsája című kötetem, amely­ben öt évszázad leg­szebb, az Adriáról írott jugoszláv verse­it válogattam és for­dítottam. S ugyan­csak az Európa Könyvkiadónál van már két regényfordí­tásom is. Az egyik: Mesa Selimovic A sziget című könyve, a másik pedig Mirosz- lav Krlezsa: Az ész határán című regé­nye. Jelenleg pedig Milorad Jankovic: Marosmenti ének cí­mű könyvét fordí­tom, amely magyar témájú, a Szegedi- nác-Péró féle lázadás történetét eleveníti feL Munkájával jól ha­lad, bár egy időre ismét meg kell sza­kítania, mert újabb meghívás szólítja vissza Jugoszláviába, ezúttal Belgrádba. — A Szerb író­egyesület és a PEN Klub közös szervezé­sében október 16—22 között rendezik meg a belgrádi írótalálko­zót, amelynek idei mottója: A költészet győzelme — az em­beriség győzelme. A Magyar írók Szövet­ségét hárman képvi­seljük ezen a talál­kozón : Dobozi Imre, Garai Gábor és jó­magam. p. p. by. Az pedig külön öröm szá­momra, ha átadhatom má­soknak is, amit tudok, ■ amit eddigi utazásaim során ta­pasztaltam. A tanuló, művelődő embe­rek egész sokaságának mun­kahelye a MEZŐGÉP érdi gyáregysége. Felsorolni is ne­héz lenne, hányán, milyen szinten képezik magukat, az egész közösség hasznára. Tí­zen pótoljálz jelenleg az álta­lános iskola hiányzó osztá­lyait. A gyár tankönyveket, tanszereket és munkaidő-ked­vezményt biztosít számukra, s gondoskodik oda-vissza szál­lításukról is. Munkások vala­mennyien, mint ahogy mun­kások tanulnak a gimnázium­ban is. Martonosi Pál forgá­csoló, Szevcsik Sándor eszter­gályos, Süveges Jánosné gu­misütő. A gépipari szakközép- iskolában Takács Lajos sze­relő és Varga István műveze­tő tanul. Németh István la­katos a Bánki Donát gépipari főiskola elsőéves hallgatója. Ketten járnak közgazdasági szakközépiskolába, öten pedig három-, illetve kétéves szak­középiskolai kiegészítőre. La- borczi Miklós technológus gaz­dasági mérnöknek készül a Műszáki Egyetemen. Avar Árpád kohómémök elvégezte a marxizmus—lenimzmus esi egyetem filozófia szakosítóját, s most — harmadik diploma­ként — a politikai gazdaság- tan szakosítóra jár. Gazdagodó élet Az iskolai rendszerű okta­tási formák mellett a külön­böző tanfolyamok egész sora egészíti ki az önművelődés le­hetőségeit. Ezeken mintegy nyolcvanon vesznek részt a gyár dolgozói közül, összes­ségében százhúszon tanulnak valamilyen szervezett formá­ban a gyár kétszázkilencven dolgozója közül. Többségükben fizikai munkások. A nagyobb tudás nem csupán a minden­napi munkában térül vissza sokszorosan, hanem egyéni éle­tük gazdagodásában is. Mind többen járnak moziba, szín­házba, a művelődési központ rendezvényeire. Az érdi szo­cialista brigádok vetélkedőjén például a MEZŐGÉP hét kol­lektívával képviseltette ma­gát. Nem is akárhogyan: az eJső három helyet a gyáriak szerezték meg. Az üzemben több mint öt­száz kötetes letéti könyvtár és ifjúsági klub segíti a dolgozók művelődését. A TIT-előadások népszerűek. Az országjáró ki- rándulásokra ma már több a jelentkező, mint amennyi hely van a gyári autóbuszon. Itt, a MEZŐGÉP érdi gyár­egységében komolyan veszik a párt közművelődési határoza­tát. A munkások művelődésé­nek segítése itt közügy. Prukner Pál ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom