Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

1975. SZEPTEMBER 2., KEDD' XMdao ötvenkét nagy falu? A települések fejlődésének útja Azt bizonygatta valaki, hogy hiába kapott nagyközségi cí­met a település, ettől még nagy falu maradt, tehát az, ami volt korábban is. Ügy vél­te, akkor lenne „igazi” e köz- igazgatási rang, ha a többi község népe „szájtátva nézné”, mi minden történik náluk, ám, hol van ehhez a pénz? Mert mi más kellene ahhoz, hogy a nagyközség ne nagy falu le­gyen, mint pénz, pénz, pénz. Illúziók Ne tagadjuk: vágyaink könnyen öltik magukra az igények leplét. Hiszen milyen jó is lenne egyik évről a má­sikra aszfaltúttal fölváltani a gidres-gördös kövest, minden községrészre kisáruházat tele­píteni, vizet vezetni vala­mennyi portára s így tovább. Túlzás? Ebben a formában igen. Az azonban kétségtelen, hogy a nagyközségek szerve­zése illúziók hullámát keltette. A lakosság széles rétegei úgy gondolták, rövidesen sokat mennek előre, s ezért, hogy napjainkban sűrűn azt hallani: csalódottak vagyunk. Hat esztendeje alakultak meg az első nagyközségek Pest megyében, s ma ötvenkét ilyen rangú település található. Ez az országosnak egyötöde! Lépések A nagyközségek jelenlegi hálózata fokozatosan, átgon­dolt — csupán egy-két eset­ben előkészítetlen — lépések szerint alakult ki. A véleke­déssel ellentétben ez nem tele­pülések sorának felértékelése volt, hanem meglevő szerep- körük elismerése, igazodás jövőbeni fejlődésük követel­ményeihez. Hiszen — egyet­len járásban maradva — igen­csak furcsa helyzetet terem­tett, hogy Főt, Göd, Szob azo­nos jogállással rendelkezett, mint Kisnémedi vagy Rád, bár senki sem tagadhatta, hogy akár lakosságuk számát, akár munkaalkalmaikat, s más — például kereskedelmi — szerepkörüket tekintve nin­csenek megegyező súlycsoport­ban. Nem ment ez viták nélkül. Nemcsak a helyi érzékenyke­déssel kellett szembenézni, hanem azzal is, hogy a me­gye egyes területrészeinek adottságai erősen különböz­nek. Ezért megtörtént, hogy az egyik, járásban háromszor annyi nagyközséget alakítottak ki, mint a másikban, s ezek az eltérések — a furcsa hie­delemmel ellentétben, misze­rint majd utolérjük őket — ma is fennállnak. Feltételek Napjainkra már beigazoló­dott: a nagyközségekben meg­gyorsult á fejlődés — amihez hozzájárult, hogy négy év alatt a fenntartási alap majd­nem a kétszeresére, a fejlesz­tési alap pedig 27 százalékkal növekedett —, mód nyílott a megnövelt jogkörök hasznos kamatoztatására. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a nagyközségi feladatok zavar­talan ellátásához néhány fel­tétel csak lassan, fokozato­san teremthető meg. Ezk közé első helyen sorol­ható n szakigazgatási tevé­kenység javítása, hozzáértésé­nek, gyorsaságának fokozása. Nem könnyű ez, hiszen pél­dául Monor nagyközségben az építéshatósági ügyek száma öt év alatt megháromszorozódott, a másik oldalon pedig ott áll­nak az e területre vonatkozó, szigorúbb és megsokasodott rendelkezések. Mond valamit az érintettek tértiéiről, hogy a nagyközségekben esztendőn­ként 300 000 üggyel foglalkoz­nak a tanácsi tisztség- és tiszt­viselőik. Malomkövek_______ A szentendrei járás aktivitá­sáról közismert megyei ta­nácstagja mondotta el: az üdülőhelyi nagyközségi taná­csok olyannyira túlterheltek, annyiféle feladattal kell szem­benézniük, hogy az a munka minőségének, határidejének rovására megy. Való igaz, a nagyközségi tanácsok nem is két, hanem sok malomkő kö­zé kerültek. Hatáskörük egyre bővült, létszámuk gyarapodá­sa viszont nem igazodott eh­hez, s ugyanakkor mind az irányító szervek, mind a la­kosság szigorúbban fogklmaé- ta meg a követelményeket. Volt, ahol ez szükséges sze­mélycserékre vezetett, másutt a gazdálkodási fegyelem meg­sértésére, de a nagyközségi ta­nácsok túlnyomó része becsü­lettel kikeveredett a malom­kövek közül, s tervszerűen dol­gozni kezdett. Szemüvegek _______ Ak adnak még tanácsok, ahol a sötét színű szemüveg a di­vatos. Erre egyébként rámu­tatott a váci járási párt-végre­hajtóbizottság is, amikor a ta­nácsok pártirányításának kér­déseit, feladatait tárgyalta. S arra is — általánosítható igaz­ságként —, hogy a nagyköz­ségek fokozott önállósága bő­vítette politikai felelősségüket is, mert a lakosság a helyi ta­pasztalatok alapján ítéli meg az államigazgatás egészét. E politikai felelősség tetette le a sokféle szemüveget, segí­tett abban, hogy növekedjék a tisztánlátás. Ennek köszönhe­tően a nagyközségek többsé­gében — személyes ismere­teinkre támaszkodva, például Veresegyházon, Abonyban — akár fejlesztési, akár más ügyekben, közös és szilárd elvi alap alakult ki a párt- és ta­nácsi testületek tevékenységé­ben. Ez egyben forrása annak, hogy a jövőbeni munkálkodás zavartalanabb lehessen, mint volt az eltelt esztendőké. Külö­nösen a tervezés, a település- rendezés területén, ahol még mindig sok az ideiglenesség, a rögtönzés. Rugaszkodások Nagyközségként látott neki Dabas a településközpont ren­dezésének, korszerűsítésének, Aszód a közintézmény-hálózat bővítésének, Leányfalu az üdülőhelyi követelmények tel­jesítésének. A bevezetőben említett nagy faluk valójában minőségében más település­alakulat megjelenését hozták a hazai településpolitikában, mégpedig a városiasodó közsé­gét, ahol az urbanizáció sokat emlegetett folyamata megtisz­títható a káros mellékhatások tetemes részétől, tervszerűbbé formálható, ahol jelen és jövő egyeztethető. " Egyenesben lenne ezek sze­rint az 52 nagyközség sorsa? Erről még korai beszélni, hi­szen — utalásnyi adalékkal beérve — 1980-ra jutunk el addig, hogy valamennyi ilyen rangú településnek részletes rendezési terve legyen. Sok­féle nekirugaszkodásra van te­hát szükség, a már említette­ken túl például arra is, hogy a nagyközségi tanácsok testü­letileg elemezzék, értékeljék mind a szakigazgatás, mind a végrehajtó bizottság tevékeny­ségét, de ne zárkózzanak el attól sem, hogy saját testületi munkamódszereiket mérlegre helyezzék. Értékek Rengeteg értékes tapasztalat halmozódott fel ugyanis hat esztendő alatt, de ezek elter­jedése lassú, esetleges. Holott itt rejlik az a forrás, mely­nek hasznosítása meggyorsít­hatja a nagyközségek fejlődé­sét, akár a lakossági kapcso­latokat, akár az ügyintézés mechanizmusát nézzük is. Sorolhatjuk: szükség van ar­ra, hogy a nagyközségi taná­csok saját határozataikat job­ban számonkérjék; bővítsék együttműködésüket a nem ta­nácsi szervekkel, éljenek be­számoltatási jogkörükkel; nö­veljék az ügyintézés demokra­tizmusát, a településfejlesztés nyilvánosságát... A követelmények gazdagsá­ga és sokrétűsége azt mutatja, hogy lezárulóban van a kezde­ti bizonytalanság időszaka. Az 52 nagyközség a következő esz­tendőkben nagykorúvá érhet.| Mészáros Ottó Szigorúbb követelmények! a minőség védelmében A belkereskedelmi és köny- nyűipari miniszter együttes rendeletben módosította a minőségvédelem egyes kérdé­seit szabályozó, 1968 óta érvé­nyes belkereskedelmi rendel­kezést. A módosítás kapcsoló­dik a minőségszabályozás rendszerének fejlesztésével foglalkozó múlt évi minisz­tertanácsi határozathoz — amely előírta, hogy a keres­kedelemben is fokozottabban kell ellenőrizni a minőségvé­delem és a. fogyasztói ér­dekvédelem követelményeinek érvényesülését —, s bizonyos szigorító intézkedéseket is tartalmaz a magánkereske­dőkre, illetve a kereskedelmi tevékenységgel is foglalkozó magánkisi párosokra nézve. Az együttes rendelet — a magáinkisáparosokra vonatkozó szabályozás ugyanis a köny- nyűipari miniszter hatásköré­be tartozik — a meghatározott áruk for- galombahozatalát megelő­ző minőségvizsgálati köte­lezettséget az értékesítő magánkisiparosokra is ki- ' terjesztette. Ennek megfelelően a Keres­kedelmi Minőségellenőrző In­tézetet feljogosítja a kisiparo­sok által gyártott, illetve for­galomba hozott termékek, ha­tósági ellenőrzésére, s arra, hogy a minőségileg nem meg­felelő vagy a közérdeket ve­szélyeztető termékek forga- lombahozatalát megtiltsa. Elő­írta a rendelet, hogy a kis­iparosok is csak a hibátlantól elkülönítve tárolhatják és csak a kereskedelemre érvényes fel­tételekkel árusíthatják a mi­nőségileg kifogásolható cikke­ket. A rendelet a KERMJ in­tézkedéseinek jogkörét is ki­terjesztette: feljogosítja az in­tézetet arra, hogy az új termékek árusítását vagy a forgalomban levő cikkek további értékesíté­sét a vásárlók, a fogyasz­tók érdekében meghatáro­zott feltételekhez kösse. Végül'a rendelet szélesíti az előzetes minőségvizsgálatra kötelezett cikkek köréit, egye­bek között egyes finomkerá- mia-ipari termékekkel, üveg­ipari árukkal, fémszerelvé­nyekkel, fémtömegcikkekkel, biztonsági övvel, autóápolási cikkekkel. Az együttes rendelet hatály­ba lépett, a mellékletben elő­írtak október elsejétől érvé­nyesek. Az üzemek segítségével zavartalan lehet az őszi csúcsforgalom Megalakult a megyei szállítási operatív albizottság A nyári—őszi csúcsforgalmi időszak vasúti és közúti fuva­rozási feladatairól tárgyalt hétfőn a Pest megyei Szállítá­si Bizottság. A vasút és part­nereinek feladatairól Tóth Já­nos, a MÁV Budapesti Igaz­gatóságának vezetője, a köz- használatú közúti fuvarozás megyei tennivalóiról a Volán 1. sz. Vállalat igazgatója, Paisch Nándor számolt be. Mindkét előadó hangsúlyoz­ta, hogy az idén tulajdonkép­pen az év eleje óta csúcsidő- szak van. A nyári, illetve az őszi forgalomban azonban még fokozódó terhelés várható. Ismct késnek a kirakodással A MÁV az első félévben a tavalyi hasonló időszakhoz vi­szonyítva 3,19 százalékkal több árut szállított. Változatlanul gondja, hogy sok helyen nem szívesen rakják ki éjjel, hét végén vagy ünnepnapokon a vagonokat Ezért az utóbbi hó­napokban ismét több a rako­dási késedelem, megnöveke­dett a fuvaroztatók által kifi­zetett álláspénz összege. Pél­daként említhető a váci DCM, ahol 6032 kocsiból 1104-et és a Dunai Kőolajipari Vállalat, ahol 751 kocsiból 275-öt kezel­tek késve. A félév során a DCM csaknem 10 ezer, a Kő­olajipari Vállalat több mint 5 ezer óra után fizetett állás­pénzt. A második félévre mintegy 3 millió 700 ezer tonna áru szállítását jelezték a fuvaroz­tatók; ez az első félévhez ké­pest 7,6 százalékos növekedést jelent Teherkocsik a betakarításhoz A Volán 1. sz. Vállalat 1974. első félévéhez viszonyítva az idén csaknem 10 százalékkal többet szállított. A vállalat 4600 gépkocsija közül 1200— 1400 állandóan a megyében dolgozik. A félév folyamán rendszeres segítéssel, vagy éves szerződés alapján átlago­san 166 tehergépkocsival já­rult hozzá a mezőgazdasági üzemek, mezőgazdasági érté­kesítő vállalatok, illetve a mezőgazdasági termékeket fel­dolgozó vállalatok szállítási gondjainak enyhítéséhez. Ez a szám viszonylag azért ilyen alacsony, mert a mezőgazdasá­gi szövetkezetek jelentős rész­ben 'önellátóak, sőt némely tsz melléküzemágként bérfuvaro­zást is vállal az ipar számára. Felmérték az őszi betakarí­tás során jelentkező szállítási többletigényeket, s kiderült, hogy ezt a Volán 1. sz. Válla­lat egymaga nem tudja kielé­gíteni, mivel emellett a többi között még a vasútállomási úgynevezett el- és felfuvározást is el kell látnia. Ezért az egyes ágazatokkal személyes megbe­széléseken rögzítették, hogy mi az a maximális teljesítmény, Javult a betegellátás amit a Volán a betakarításnál biztosítani tud. A termelők­nek, feldolgozóknak, forgalma­zóknak 419—425 gépkocsi áll rendelkezésükre mintegy 3700 tonna kapacitással. Eredmény: csak összefogással! A tájékoztatást követően a jelenlevő szállító és szállíttató vállalatok vezetőinek véle­ménycseréjén a TÜZÉP és a •MÉSZÖV képviselői az építő­anyag- és tüzelőtelepek szál­lítási gondjaira keresték a megoldást. A KPM képviselője arra hívta föl a figyelmet, hogy a betakarítás csúcsidejé­ben is' gondoljanak a szállítók a közutak tisztaságára, s a sá­ros kerekek megtisztításával előzzék meg az esetleges meg­csúszás miatti súlyos balesete­ket. Az értekezlet résztvevői megegyeztek abban, hogy bár minden vállalat igyekszik megoldást találni a szállítási gondokra, eredményt csak az összefogás hozhat. Bár némely helyen már megkezdődött a rakodás gépesítése, de ez még nem közelíti meg a kívánt színvonalat- A kirakodás haté­konyságát a folyamatossággal, az éjjeli, ünnepnapi és hétvé­gi állásidők csökkentésével le­het fokozni. Végül megválasztották a szállítási bizottság operatív albizottságát, melynek felada­ta, hogy a megyei szállítási feladatokat összehangolja, se­gítse. Rendkívüli esetekben szükség szerint közületi teher­gépkocsikat is igénybe vehet a szállítási feladatok ellátására. Ez utóbbi intézkedésre, mint ezt Császár Ferenc, a Pest me­gyei Tanács általános elnök- helyettese, a szállítási bizott­ság elnöke mondta, a jelenlegi helyzet ismerete alapján, nem lesz szükség. L. T. Az április 4-éh átadott korsz-erű, több szakrendelésnek helyet adó orvosi rendelő számottevően enyhítette Albertirsáa a betegellátás gondjait. Képünkön kismamák igyekeznek haza a terhestanácsadásról. 1 Tóbiás Irén felvétele A TOT PALYAZATAN Újhartyáni siker A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa az elmúlt év decemberében pályázatot hir­detett a szakszövetkezetek el­nökei, illetve tagjai részére. A megoldásra váró feladat az volt: számoljanak be arról, hogy milyen együttműködés alakult ki a közös nagyüzemi- és a tagok kisüzemi gazdasága között, s melyek a továbbfej­lesztés lehetőségei. Az országos pályázaton, amelynek ered­ményét a héten hirdették *ki a TOT budapesti székházában, Sásdi Antal, az újhartyáni Keselyhegyi Szakszövetkezet elnöke negyedik díjat nyert ta­nulmányával. Évtizedes tapasztalatok Újlengyelből jövet a Dabas- ra készülőben találom meg az újhartyáni irodában. Sok a gondja s ebben nem csupán az idei igen szeszélyes időjárás a ludas, amely szinte hétről hét­re felborítja az előre elkészí­tett terveket, hanem az is, hogy ebben az esztendőben egyesül­tek az újlengyeli szakszövet­kezettel, amely korántsem gaz­dálkodott hiba nélkül az utóbbi időben. — Tizennégy esztendő ta­pasztalatait összegeztem tanul­mányomban — kezdi a peda­gógusból lett szakszövetkezeti elnök a beszélgetést. — Ami­kor 1961. január 12-én 528 taggal megalakult a faluban a termelőszövetkezeti csoport, még nem sejtettem, hogy mi­lyen nagy feladatra vállalko­zom. Üjhartyán kedvezőtlen termelési adottságokkal ren­delkezik. A 2600 hektár hetven százaléka futóhomok, fagyzu­gos és csapadékban igen sze­gény terület. Ebből 1800 hek­táron folyik közös gazdálkodás. A közös- és a tagi gazdaság sa­játos módon épül egymásra: a közös gazdaság minden segít­séget megad a tagi gazdálko­dás minél eredményesebb folytatásához. Növekvő termésátlagok Hogy miből is áll ez a segít­ség. A pályadíjnyertes tanul­mány szerint: „A közös gazda­ság biztosítja a tagi gazdaság talajművelési, műtrágya, szál­lítása, takarmány és vetőmag igényét. A háztáji agronómus rendszeresen adott szaktaná­csokat a tagi gazdálkodás eredményes folytatásához. Ugyanakkor a közös gazdaság vállalta a tagok által megter­melt termékek felvásárlását és forgalmazását is. Az elmúlt esztendőben 6záz vagon ubor­kát, negyven vagon paprikát, hatvan vagon újburgonyát, százötven vagon vegyeszöldsé­get s több, mint tíz. millió fo­rint értékű állatot vásároltunk fel tagi gazdaságainkból s jut­tattuk el az állami és szövet­kezeti kereskedelemhez, illetve a konzerviparhoz.” A jól felszerelt közös gaz­daságban 16 traktor, 4 kom­bájn, 5 teherautó, s a talaj­műveléshez szükséges vala­mennyi munkagép segítette a tagság munkáját. Az új tele­pítésű szőlő termését a korsze­rű 1500 hektoliteres pincében dolgozzák fel. A jó munka eredménye a kedvezőtlen ter­mészeti adottságok ellenére is az egyre növekvő termésátla­gokban mérhető. Búzából 25,3, őszi árpából 30,6, rozsból 14,3, kukoricából 24,1, szőlőből pe­dig 23 mázsa a hektáronkénti átlag. A közös vagyon egy esz­tendő alatt 26 millióról 29 mil­lióra nőtt. Ugyanakkor az egy főre jutó évi átlagkereset egy esztendő alatt 23 ezerről 25 ezer 500 forintra emelkedett. Az átalakulás feltételei — Pedig sok a gond. A tag­ság átlagéletkora 59 év. Ennek következtében hároméven­ként mintegy háromszáz hek­tárnyi terület kerül közös mű­velés alá a tagok gazdaságából. Ez pedig előbb-utóbb megte­remti annak a feltételét, hogy a szakszövetkezet termelőszö­vetkezeti gazdasággá alakul­jon át. Sásdi Antal tanulmányá­nak haszna nem csupán az el­nyert pályadíjban mérhető. Abban is, hogy egy igen átfo­gó és elemző kép készült a gazdaság tizennégy esztendei tevékenységéről, az elért ered­ményekről éppúgy, mint a még ma is meglévő gondokról. Ez pedig a méa eredményesebb továbblépés útját egyengeti. P. P. Technológiai tudományos ülésszak A KGM Technika Házában hétfőn megkezdődött a Gép­ipari Technológiai Intézet V. tudományos ülésszaka, ame­lyen felmérik az intézetnek az utóbbi években elért eredmé­nyeit, s behatóan vizsgálják; hogyan halad a gépipari tech­nológiai kutatások és fejlesz­tések hatékonyságának növe­lése. A tudományos ülésszak hét szekciójában 142 előadás hang­zik el, felölelve a gépipari technológia 26 témakörét. Tíz ország 36 intézményének kép­viseletében külföldi szakembe­rek is érkeztek, akik mintegy 40 előadást tartanak, s ezzel lehetővé teszik, hogy a leg­újabb nemzetközi eredménye­ket is felhasználhassák Ma­gyarországon a gépipari tech­nológia korszerűsítéséhez. Az ülésszakot Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár nyitotta meg. I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom