Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-27 / 200. szám

1975. AUGUSZTUS 27., SZERDA <U> Dunakeszi Felelősen és önállóan Egy terűi éti pártszervezet munkája Dunakeszi nagyközség — te­rületileg is nagy község: vá- rosnyi méretű. Az itt élő sok száz kommunista közül most annak az ötvennek politikai munkásságáról, közéleti tevé­kenységéről kívánunk hírt ad­ni, akit a III. számú területi alapszervezet tagjaként tarta­nak számon. A XI. pártkongresszust meg­előző tisztújítás — az alap­szervezeti vezetőságválasztas — után nagy lendülettel kez­dődött a munka, hála az élet­kor és foglalkozás tekinteté­ben is ésszerűen változatos összetételű vezetőség kezdemé­nyezőkészségének, a párttagság politikai aktivitásának, no meg a nagyközségi, járási, megyei pártértekezlettől, majd a kong­resszustól kapott útravalónak. Egyenlő teherviselés Berkó Sándor agitációs és propagandafelelős így számolt be az alapszervezét életéről: — Ügy érzem, a Jsezdő lépé­sek jó irányba vezettek: a kollektív irányítás, a „több szem többet lát”, az egyenlő teherviselés útján. Hétfőnyi vezetőségünk minden tagja fe­lelősen és önállóan végzi mun­káját — ha kell, természete­sen a többiek segítségével — és valamennyien felelősek va­gyunk a munkaterv végrehaj­tásáért ; minden napirendre kerülő témakörből más-más vezetőségi tag készül fel. A re­szortok iránti felelősségérzet mellett igyekszünk ébren tarta­ni a pártszervezet egész mun­kájáért, működéséért vállalt felelősséget is: egy minden­kiért, mindenki egyért. Ehhez persze, előbb rendezni kellett a sorainkat — Az elmúlt hónapokban felülvizsgáltuk, kik azok, aki'* megszegik a Szervezeti Sza­bályzat előírásait. Volt, akit a tagdíj fizetési kötelezettségeire kellett emlékeztetni,, s volt, akit a pártrendezvényeken való részvételre. Tizenhat párttaggal beszéltünk ilyen ügyben, s közülük tízet kellett — tekintettel Idős korára vagy megromlott egészségi állapotú­ra — felmentenünk a szerve­zeti élet alól. Akadtak persze, nehezebb ügyek is. Olyan párttagoké, akiktől meg kellett válnunk, mert hiába vallották magukat kommunistáknak 20—25 éve, az utóbbi időkben már egyál- tan nem lehetett rájuk számí­tani. Ez történt például T. J. esetében, aki tagdíjfizetési kö­telezettségét többszöri figyel­meztetés — és fogadkozás — ellenére éppúgy elhanyagolta, mint a páitrendezvények lá­togatását. A taggyűlés törölte a párttagok sorából. Első a közösség A pártszervezet tagjai jó' részt nyugdíjas munkások, al­kalmazottak, értelmiségiek. Az alapszervezet feladata — mind jellegénél, mind pedig összeté­telénél fogva — eltér a termelő jellegű vagy hivatali pártszer­vezetekétől. Itt a politikai agi­táció, a mozgósítás nem a ter­vek túlteljesítésére, hanem például a közügyekben való részvételre, a társadalmi ak­ciókba való bekapcsolódásra, a lakóhely szépítésére irá­nyul. Hogy nem eredményte­lenül, arról így beszél Berkó Sándor: — A III. számú alapszerve­zet hatósugara a műúttól bal­ra, jó hosszan, a nagyközség túlsó végéig terjed. Magában foglalja ezt a gomba módra növekedő, új lakótelepet is, amelynek átadás előtt álló, tízemeletes házaiba újabb la­kók százai fognak költözni. Alapszervezetünk kommunis­táinak kezdeményezésére moz­galom indult az új lakótelep rendezésére: virágokat, facse­metéket ültettünk, járdát csi­náltunk az új házak előtt. A nagyközségi pártértekezleten alapszervezetünk küldöttei ja­vasolták, hogy Felszabadulási Park elnevezéssel létesítsünk pihenő-játsizó helyet a község­ben. Részt vesznek az alap­szervezet kommunistái az öre­gek napközi ottonának építé­sében, illetve felszerelésében — ha már szakképzetlen tár­sadalmi munkásokat is tudnak majd foglalkoztatni. Minden tekintetben arra törekszünk, hogy alapszervezetünk a terü­let gazdája legyen; rendszere­sen összehívjuk az itt élő ta­nácstagokat, s megbeszéljük velük a községpolitika idősze­rű feladatait; néhány kom­munistát utcafelelősi megbí­zatással láttunk el, azzal, hogy segítse a tanácstagok munká­ját. Irányításukat Ladányi La­jos, az alapszervezeti vezetőség tömegszervezeti felelőse vég­zi. Köaségpolitikai munkán­kért május elsején elismerő oklevelet kaptunk, a nagyköz­ségi pártbizottság titkárától és a tanács elnökétől. Mint általában, mindenütt, ahol sok ember él, ebben az alapszervezetben is 'bőven akadnak megoldásra váró csa­ládi gondok, emberi problé­mák. Az új pártvezetőség kü­lönösen szívügyének tekinti a Veteránok gondját-baját. E gondoskodás juttatta a szívbe­teg veterán házaspárt, Kiss Ferencet és feleségét kórházi beutalóhoz Balatomfüredre; ennek köszönheti a deportálás­ban elpusztult Rinkó Ferenc özvegye, hogy nyugdíjügye egyenesbe került; Horváth Jó- zsefné lakásügyét is az alap­szervezet mozdította el a nyugvópont j ár ól. Kollektív vezetés — jó légkör — Ez az esztendő a politi­kai aktivitás, a mozgalmi pezs­gés éve alapszervezeteinkben — mondja summázásul Katona István, a nagyközségi pártbi­zottság titkára. — A kollektív vezetés gyakorlati megvalósu­lása, a kommunisták és pár- tonkívüliek emberi problémái­val való törődés, a pártfegye­lem megszilárdítása nemcsak ezt az egyet — valamennyi alapszervezetünket jellemzi. Hogy a III. számú alapszerve­zetben is így van, külön öröm, épp azért, mert sok idős kom­munista tartozik ide. Persze, van azért még tennivaló. Csak egyet-kettőt hadd említsek: az alapszervezet hatósugarában négy népi ellenőr lakik; jó lenne, ha időnként beszámol­tatnák őket tevékenységükről. Lehet javítani a pártoktatás megszervezésén, előkészítésén, látogatottságán, és a tagnevelő, pártépítő munkán is. i Nyíri Éva Pest megyei csapat nyerte az országos tsz-munkavédelmi versenyt A győztes csapat: Baranyi László. Bognár József, Bíró Károly, Vincze Tamás és Kép, szöveg: Koppány György Az országos termelőszövet­kezeti munkavédelmi vetéllce- dö döntőjét augusztus 25—26- án a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben tartot­ták meg. Tíz megye 19, négy­négy fős csapata állt rajthoz. A csapatok ezt megelőzően üzemi, majd a tsz területi szö­vetségek által rendezett ver­senyeken mérték össze tudásu­kat. A részt vevő Pest megyei csapatok közül hétfőn három — az üllői Üj Tavasz Tsz-é, a sződi Egyesült Tsz-é, valamint a budai járás I. csapata — bú­csút mondott a versenynek. A tegnap megrendezett utolsó fordulón már csak hét csapat vehetett részt; köztük a nagy- kátai járásé, amelynek tagjai: Szentmártonkátáról Bognár József személyzetis, Farmosról Bíró Károly növényvédő, Vin- cze Tamás raktáros és Baranyi László géplakatos voltak. A több fordulós, nehéz kérdések­kel megtűzdelt versenyen ked­den délelőtt sikerrel szerepel­tek a döntőbe jutott Pest me­gyei versenyzők. Különböző ügyességi feladatokat is végre kellett hajtaniuk neves szak­emberek ellenőrzése mellett. A verseny első helyezettje végül is a Pest megyei csapat lett. A második helyezést Veszprém megyeiek, a harma­dikat Bács-Kiskun megyeiek érték ed. A díjakat dr. Magyari Jenő, a MÉM munkaügyi és szo­ciálpolitikai főosztályának osz­tályvezetője adta át; Az első három helyezett tsz-csapat szeptember 25-én és 26-án a MÉM minden ágazatára kiter­jedő verseny döntőjében, küzd tovább. Az oklevél mellett a csapato­kat sorrendben 8, 6 és 4 ezer forinttal jutalmazták. Gazdaságpolitikánk történelmi tanulsága A HARMINC ÉV előtti ese­ménynek — 1945. augusztus 27-én Magyarország árucsere- forgalmi megállapodást kötött a Szovjetunióval — az a gaz­daságtörténeti jelentősége, hogy a megállapodás aláírásá­val megszűnt az alig felszaba­dult ország külgazdasági elszi­geteltsége, megkezdődött a ro­mokban heverő gazdaság újjá­építéséhez nélkülözhetetlen külkereskedelmi kapcsolatok kiépítése. Ma már csak az ötven-hat­van évesek, a korabeli esemé­nyek részesei tudják, hogy kül­gazdasági elszigeteltségünk megszüntetése — ez a korrekt és rideg fogalmazás — annak idején a túlélést jelentette né­pünk számára. Hadd érzékel­tessük egyetlen adattal a gaz­daság bénultságát: a felszaba­dulást követő első hónapokban annyi villamos energia sem állt rendelkezésre, mint amennyit ma a közvilágítás egyetlen éjszaka elfogyaszt Mai mértékkel mérve cse­kély az az árumennyiség, ame­lyet 1945 augusztusát követő hónapokban a Szovjetunióból importáltunk, ám annak mindegyik tétele — nyerspa­mut, vasérc, kősó, faszén, 1946-ban pedig ezeken kívül: koksz, nyersfémék, gyapjú, fi­nomított cukor, gépjánműal- váz, szén, nyers kaucsuk, szó­da, azbeszt — aranynál töb­bet ért, lehetővé tette a ter­melés újraindítását, az újjá­építés munka- és termelőesz­közeinek előállítását. S mint­hogy akkor mindennek a köz­lekedés helyreállítása volt a feltétele, hadd emlékeztes­sünk a szovjet hadsereg mű­szaki-technikai segítségnyúj­tására a hidak újjáépítésében, az első új híd, a Kossuth-híd példátlanul gyors megalkotá­sában. KÜLGAZDASÄGI kapcso­lataink napjainkban, minden kontinensre kiterjednek, gaz­dasági partnereink száma jó­val több, mint 100, az árucsere­forgalom értéke pedig az 1945. évi alig 4 millió pengőről 300 milliárd forintot meghaladó öszegre nőtt. Nemzetközi gaz­dasági kapcsolataink minden vonatkozásban — a partnerek száma, a forgalom mennyisé­ge, az együttműködés mód­szere, formája — fejlődtek. Ám 1945-öt 1075-tel összekötő három évtizedet a fejlődés és változások közepette is az jel­lemzi, hogy Magyarország első számú kereskedelmi-gazdasági partnere a Szovjetunió. S ebben a tekintetben nem­csak az a perdöntő, hogy nem­zetközi árucsereforgalmunk Ipar, ellátás, közintézmények Hogyan alakítható ki az optimális településhálózat? A szovjet műszaki segítség formái egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A magyar— szovjet gazdasági együttműkö­dés — az 1945-ös szerény ke­reteit között is — a magyar gazdaság alapvető folyamatai­hoz és feladataihoz kapcsoló­dik. Köztudott, hogy hazai energiahordozó- és nyers­anyagbázisunk nem fedezi a népgazdaság szükségleteit s az ilyen jellegű import javak zö­me Záhonyon, a Béke távve­zetékrendszeren és a Barát­ság kőolajvezetéken keresztül érkezik. Gazdasági együttműködé­sünk másik csomópontját a hazai gazdaságfejlesztés min­denkori konkrét céljai alkot­ják. Ha gondolatban áttekint­jük az ipar- és gazdaságfej­lesztés elmúlt évtizedeit, a fej­lesztések kronologikus sor­rendjét — jelképesen: kohá­szat, gépipar, vegyipar, alu- míniumfeldolgozás, petrolké­mia, a lakásépítés iparosítása, a vasút dieselesítése, a mező- gazdaság gépesítése — és számba vesszük a megvalósí­tást szolgáló beruházásokat, szembe tűnik, hogy azok mind­egyikében szerepe van a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek, amely tervidőszakról tervidőszakra szervesen kapcsolódott gazda­ságfejlesztési céljainkhoz, hoz­zájárult azok megvalósításá­hoz. A harminc év előtti szerény — de akkor az életet, az újjá­építést és a termelést elindító — magyar—szovjet árucsere­forgalmi együttműködés nap­jainkig a két ország termelő­erőinek széles területen törté­nő, integrációs jellegű össze­kapcsolódásáig fejlődött, nem­csak villamos és csővezetékek — olaj-, gáz- és etilénvezeté­kek —, hanem a termelési ko­operációk, gyártmányszakosí­tások sokasodó szálai fűzik egymáshoz gazdaságainkat, a magyar és a szovjet vállalato­kat. TÖRTÉNELMI tanulság és tapasztalat, hogy a magyar gazdaság fejlődésének alapve­tő tényezője a magyar—szov­jet gazdasági együttműködés. Garamvölgyi István BUDAPEST Ülésezik a KGST mezőgazdasági bizottsága A Magyar Közgazdasági Társaság rendezésében kedden Budapesten megkezdődött a Regionális Tudományi Társa­sáig (RSA) XV. európai kong­resszusa. A nemzetközi társa­ság, amely negyed századdal ezelőtt alakult, a területfej­lesztés társadalmai és gazdasági összefüggéseivel, a fejlesztés hatékonyságát segítő elméleti cs gyakor­lati kérdésekkel foglalko­zik. A szerveziet magyar szekciója 1966 óta működik, s a társa­ság kongresszusiát ezúttal má­sodik alkalommal rendezik ha­zánkban. A mostani tanácskozáson főként a településhálózat opti­mális kialakításának elméleti­módszertani kérdéseit vizsgál­ják, de napirendre tűznek olyan fontos részproblémákat is, mint a termelőágazatok el­helyezkedésének, az infra­strukturális ellátásnak, a köz- intézmények optimális elhe­lyezésének kérdései, szó lesz a települések természeti környe­zete és a fejlesztés kapcsola­tairól és a különböző telepü­léstípusokban tapasztalt élet­körülmények alakulásáról. Összesen mintegy negyven előadás hangzik el, ebből ötöt magyar szakemberek tartanak. A kongresszusra 150 külföldi részvevő érkezett, több mint húsz országból. A tanácskozást dr. Hetényi István tervhivatali államtit­kár nyitotta meg. Kenderáru a Közel-Keletre Több nagy értékű szállí­tásra kötött szerződést a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat : 280 000 dollár értékű bútorlapot szállít Iránba. A HUNGAROTEX 100 ezer dolláros Szíriái megrendelés­sel kereste meg a KSZV-t. Ennek értelmében 75 tonna kenderzsineget gyártanak az arab országok számára. Az exportra kerülő zsineg nagy részét a szegedi Kenderfonó­gyár dolgozói készítik. Kedden Budapesten, a mar- gitszigati Nagyszállóban meg­kezdődött a KGST mezőgazda- sági állandó bizottságának 42. ülése. Az ülésen Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szov­jetunió küldöttsége vesz részt. Megfigyelővel képviselteti ma­gát Jugoszlávia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az ülésen a KGST XXIX. ülésszakának és a végrehajtó bizottság 70., 71. és 72. ülésé­nek határozataival kapcsola­tos, a mezőgazdaság és az er­dészet fejlesztésével összefüg­gő feladatokat, valamint a szakmai együttműködés kü­lönféle kérdéseit vitatják meg. Napirendre kerül a sokoldalú nemzetközi vetőmag- és sza­porítóanyag-termesztés, a nemzeti baromfi génalapok közös felhasználása és az ál­latgyógyászati készítmények gyártásánál kialakult sokolda­lú nemzetközi szakosítás és kooperáció. Tárgyalnak az ál­lattenyésztés növényi, állati és mikrobiológiai eredetű takar­mányfehérje szükségleteinek KGST-együttmüködéssel való biztosításáról. Az ülést G. Krsztev, a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke, bolgár földművelésügyi és élelmiszer­ipari miniszter nyitotta meg. Ezután Havasi Ferenc minisz­terelnök-helyettes a ' ma­gyar kormány és az MSZMP KB nevében üdvözölte az ülé­sen részt vevő küldöttségek vezetőit és tagjait. Rámutatott: a két- és sokol­dalú kapcsolatok további bőví­tése, valamint a KGST komp­lex programjának megfelelő szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása szilárd alapot nyújt a szocialista országok népgazdaságának dinamikus fejlődéséhez és népeik élet­színvonalának állandó emelé­séhez. A közös eredmények, az élenjáró termelési tapasztala­tok kölcsönös átadása és azok széles körű bevezetése nagy­ban elősegítette a szocialista országokban a mezőgazdasági termelés növekedését. A KGST komplex programja keretében fontos kérdésekben igen komoly eredmények szü­lettek. A miniszterelnök-he­lyettes kifejezte meggyőződé­sét, hogy a tagállamok közös erőfeszítéssel ezeket a kérdé­seket is meg tudják oldani. A magyar szakemberek — amint hangsúlyozta — mindent meg­tesznek a programok megvaló­sítása és az újabb lehetőségek felkutatása érdekében. Az állandó bizottság ezután megkezdte tanácskozását. Baath párti küldöttség tanulmányútja Látogatás a Pest megyei pártbizottságon Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására augusztus 15—26. között láto­gatást tett hazánkban az Iraki Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) tanulmányi csoportja. Az iraki vendégek a két párt közötti együttmű­ködés-megállapodás kereté­ben tanulmányozták a szocia­lista építőmunka eredményeit Magyarországon. Látogatást tettek a Pest megyei pártbi­zottságon, s megtekintettek több ipari és mezőgazdasági üzemet. A Központi Bizottság székházában Baranyai Tibor és Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei folytattak megbeszéléseket az iraki vendégekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom