Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-27 / 200. szám
1975. AUGUSZTUS 27., SZERDA <U> Dunakeszi Felelősen és önállóan Egy terűi éti pártszervezet munkája Dunakeszi nagyközség — területileg is nagy község: vá- rosnyi méretű. Az itt élő sok száz kommunista közül most annak az ötvennek politikai munkásságáról, közéleti tevékenységéről kívánunk hírt adni, akit a III. számú területi alapszervezet tagjaként tartanak számon. A XI. pártkongresszust megelőző tisztújítás — az alapszervezeti vezetőságválasztas — után nagy lendülettel kezdődött a munka, hála az életkor és foglalkozás tekintetében is ésszerűen változatos összetételű vezetőség kezdeményezőkészségének, a párttagság politikai aktivitásának, no meg a nagyközségi, járási, megyei pártértekezlettől, majd a kongresszustól kapott útravalónak. Egyenlő teherviselés Berkó Sándor agitációs és propagandafelelős így számolt be az alapszervezét életéről: — Ügy érzem, a Jsezdő lépések jó irányba vezettek: a kollektív irányítás, a „több szem többet lát”, az egyenlő teherviselés útján. Hétfőnyi vezetőségünk minden tagja felelősen és önállóan végzi munkáját — ha kell, természetesen a többiek segítségével — és valamennyien felelősek vagyunk a munkaterv végrehajtásáért ; minden napirendre kerülő témakörből más-más vezetőségi tag készül fel. A reszortok iránti felelősségérzet mellett igyekszünk ébren tartani a pártszervezet egész munkájáért, működéséért vállalt felelősséget is: egy mindenkiért, mindenki egyért. Ehhez persze, előbb rendezni kellett a sorainkat — Az elmúlt hónapokban felülvizsgáltuk, kik azok, aki'* megszegik a Szervezeti Szabályzat előírásait. Volt, akit a tagdíj fizetési kötelezettségeire kellett emlékeztetni,, s volt, akit a pártrendezvényeken való részvételre. Tizenhat párttaggal beszéltünk ilyen ügyben, s közülük tízet kellett — tekintettel Idős korára vagy megromlott egészségi állapotúra — felmentenünk a szervezeti élet alól. Akadtak persze, nehezebb ügyek is. Olyan párttagoké, akiktől meg kellett válnunk, mert hiába vallották magukat kommunistáknak 20—25 éve, az utóbbi időkben már egyál- tan nem lehetett rájuk számítani. Ez történt például T. J. esetében, aki tagdíjfizetési kötelezettségét többszöri figyelmeztetés — és fogadkozás — ellenére éppúgy elhanyagolta, mint a páitrendezvények látogatását. A taggyűlés törölte a párttagok sorából. Első a közösség A pártszervezet tagjai jó' részt nyugdíjas munkások, alkalmazottak, értelmiségiek. Az alapszervezet feladata — mind jellegénél, mind pedig összetételénél fogva — eltér a termelő jellegű vagy hivatali pártszervezetekétől. Itt a politikai agitáció, a mozgósítás nem a tervek túlteljesítésére, hanem például a közügyekben való részvételre, a társadalmi akciókba való bekapcsolódásra, a lakóhely szépítésére irányul. Hogy nem eredménytelenül, arról így beszél Berkó Sándor: — A III. számú alapszervezet hatósugara a műúttól balra, jó hosszan, a nagyközség túlsó végéig terjed. Magában foglalja ezt a gomba módra növekedő, új lakótelepet is, amelynek átadás előtt álló, tízemeletes házaiba újabb lakók százai fognak költözni. Alapszervezetünk kommunistáinak kezdeményezésére mozgalom indult az új lakótelep rendezésére: virágokat, facsemetéket ültettünk, járdát csináltunk az új házak előtt. A nagyközségi pártértekezleten alapszervezetünk küldöttei javasolták, hogy Felszabadulási Park elnevezéssel létesítsünk pihenő-játsizó helyet a községben. Részt vesznek az alapszervezet kommunistái az öregek napközi ottonának építésében, illetve felszerelésében — ha már szakképzetlen társadalmi munkásokat is tudnak majd foglalkoztatni. Minden tekintetben arra törekszünk, hogy alapszervezetünk a terület gazdája legyen; rendszeresen összehívjuk az itt élő tanácstagokat, s megbeszéljük velük a községpolitika időszerű feladatait; néhány kommunistát utcafelelősi megbízatással láttunk el, azzal, hogy segítse a tanácstagok munkáját. Irányításukat Ladányi Lajos, az alapszervezeti vezetőség tömegszervezeti felelőse végzi. Köaségpolitikai munkánkért május elsején elismerő oklevelet kaptunk, a nagyközségi pártbizottság titkárától és a tanács elnökétől. Mint általában, mindenütt, ahol sok ember él, ebben az alapszervezetben is 'bőven akadnak megoldásra váró családi gondok, emberi problémák. Az új pártvezetőség különösen szívügyének tekinti a Veteránok gondját-baját. E gondoskodás juttatta a szívbeteg veterán házaspárt, Kiss Ferencet és feleségét kórházi beutalóhoz Balatomfüredre; ennek köszönheti a deportálásban elpusztult Rinkó Ferenc özvegye, hogy nyugdíjügye egyenesbe került; Horváth Jó- zsefné lakásügyét is az alapszervezet mozdította el a nyugvópont j ár ól. Kollektív vezetés — jó légkör — Ez az esztendő a politikai aktivitás, a mozgalmi pezsgés éve alapszervezeteinkben — mondja summázásul Katona István, a nagyközségi pártbizottság titkára. — A kollektív vezetés gyakorlati megvalósulása, a kommunisták és pár- tonkívüliek emberi problémáival való törődés, a pártfegyelem megszilárdítása nemcsak ezt az egyet — valamennyi alapszervezetünket jellemzi. Hogy a III. számú alapszervezetben is így van, külön öröm, épp azért, mert sok idős kommunista tartozik ide. Persze, van azért még tennivaló. Csak egyet-kettőt hadd említsek: az alapszervezet hatósugarában négy népi ellenőr lakik; jó lenne, ha időnként beszámoltatnák őket tevékenységükről. Lehet javítani a pártoktatás megszervezésén, előkészítésén, látogatottságán, és a tagnevelő, pártépítő munkán is. i Nyíri Éva Pest megyei csapat nyerte az országos tsz-munkavédelmi versenyt A győztes csapat: Baranyi László. Bognár József, Bíró Károly, Vincze Tamás és Kép, szöveg: Koppány György Az országos termelőszövetkezeti munkavédelmi vetéllce- dö döntőjét augusztus 25—26- án a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben tartották meg. Tíz megye 19, négynégy fős csapata állt rajthoz. A csapatok ezt megelőzően üzemi, majd a tsz területi szövetségek által rendezett versenyeken mérték össze tudásukat. A részt vevő Pest megyei csapatok közül hétfőn három — az üllői Üj Tavasz Tsz-é, a sződi Egyesült Tsz-é, valamint a budai járás I. csapata — búcsút mondott a versenynek. A tegnap megrendezett utolsó fordulón már csak hét csapat vehetett részt; köztük a nagy- kátai járásé, amelynek tagjai: Szentmártonkátáról Bognár József személyzetis, Farmosról Bíró Károly növényvédő, Vin- cze Tamás raktáros és Baranyi László géplakatos voltak. A több fordulós, nehéz kérdésekkel megtűzdelt versenyen kedden délelőtt sikerrel szerepeltek a döntőbe jutott Pest megyei versenyzők. Különböző ügyességi feladatokat is végre kellett hajtaniuk neves szakemberek ellenőrzése mellett. A verseny első helyezettje végül is a Pest megyei csapat lett. A második helyezést Veszprém megyeiek, a harmadikat Bács-Kiskun megyeiek érték ed. A díjakat dr. Magyari Jenő, a MÉM munkaügyi és szociálpolitikai főosztályának osztályvezetője adta át; Az első három helyezett tsz-csapat szeptember 25-én és 26-án a MÉM minden ágazatára kiterjedő verseny döntőjében, küzd tovább. Az oklevél mellett a csapatokat sorrendben 8, 6 és 4 ezer forinttal jutalmazták. Gazdaságpolitikánk történelmi tanulsága A HARMINC ÉV előtti eseménynek — 1945. augusztus 27-én Magyarország árucsere- forgalmi megállapodást kötött a Szovjetunióval — az a gazdaságtörténeti jelentősége, hogy a megállapodás aláírásával megszűnt az alig felszabadult ország külgazdasági elszigeteltsége, megkezdődött a romokban heverő gazdaság újjáépítéséhez nélkülözhetetlen külkereskedelmi kapcsolatok kiépítése. Ma már csak az ötven-hatvan évesek, a korabeli események részesei tudják, hogy külgazdasági elszigeteltségünk megszüntetése — ez a korrekt és rideg fogalmazás — annak idején a túlélést jelentette népünk számára. Hadd érzékeltessük egyetlen adattal a gazdaság bénultságát: a felszabadulást követő első hónapokban annyi villamos energia sem állt rendelkezésre, mint amennyit ma a közvilágítás egyetlen éjszaka elfogyaszt Mai mértékkel mérve csekély az az árumennyiség, amelyet 1945 augusztusát követő hónapokban a Szovjetunióból importáltunk, ám annak mindegyik tétele — nyerspamut, vasérc, kősó, faszén, 1946-ban pedig ezeken kívül: koksz, nyersfémék, gyapjú, finomított cukor, gépjánműal- váz, szén, nyers kaucsuk, szóda, azbeszt — aranynál többet ért, lehetővé tette a termelés újraindítását, az újjáépítés munka- és termelőeszközeinek előállítását. S minthogy akkor mindennek a közlekedés helyreállítása volt a feltétele, hadd emlékeztessünk a szovjet hadsereg műszaki-technikai segítségnyújtására a hidak újjáépítésében, az első új híd, a Kossuth-híd példátlanul gyors megalkotásában. KÜLGAZDASÄGI kapcsolataink napjainkban, minden kontinensre kiterjednek, gazdasági partnereink száma jóval több, mint 100, az árucsereforgalom értéke pedig az 1945. évi alig 4 millió pengőről 300 milliárd forintot meghaladó öszegre nőtt. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink minden vonatkozásban — a partnerek száma, a forgalom mennyisége, az együttműködés módszere, formája — fejlődtek. Ám 1945-öt 1075-tel összekötő három évtizedet a fejlődés és változások közepette is az jellemzi, hogy Magyarország első számú kereskedelmi-gazdasági partnere a Szovjetunió. S ebben a tekintetben nemcsak az a perdöntő, hogy nemzetközi árucsereforgalmunk Ipar, ellátás, közintézmények Hogyan alakítható ki az optimális településhálózat? A szovjet műszaki segítség formái egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A magyar— szovjet gazdasági együttműködés — az 1945-ös szerény kereteit között is — a magyar gazdaság alapvető folyamataihoz és feladataihoz kapcsolódik. Köztudott, hogy hazai energiahordozó- és nyersanyagbázisunk nem fedezi a népgazdaság szükségleteit s az ilyen jellegű import javak zöme Záhonyon, a Béke távvezetékrendszeren és a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik. Gazdasági együttműködésünk másik csomópontját a hazai gazdaságfejlesztés mindenkori konkrét céljai alkotják. Ha gondolatban áttekintjük az ipar- és gazdaságfejlesztés elmúlt évtizedeit, a fejlesztések kronologikus sorrendjét — jelképesen: kohászat, gépipar, vegyipar, alu- míniumfeldolgozás, petrolkémia, a lakásépítés iparosítása, a vasút dieselesítése, a mező- gazdaság gépesítése — és számba vesszük a megvalósítást szolgáló beruházásokat, szembe tűnik, hogy azok mindegyikében szerepe van a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek, amely tervidőszakról tervidőszakra szervesen kapcsolódott gazdaságfejlesztési céljainkhoz, hozzájárult azok megvalósításához. A harminc év előtti szerény — de akkor az életet, az újjáépítést és a termelést elindító — magyar—szovjet árucsereforgalmi együttműködés napjainkig a két ország termelőerőinek széles területen történő, integrációs jellegű összekapcsolódásáig fejlődött, nemcsak villamos és csővezetékek — olaj-, gáz- és etilénvezetékek —, hanem a termelési kooperációk, gyártmányszakosítások sokasodó szálai fűzik egymáshoz gazdaságainkat, a magyar és a szovjet vállalatokat. TÖRTÉNELMI tanulság és tapasztalat, hogy a magyar gazdaság fejlődésének alapvető tényezője a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. Garamvölgyi István BUDAPEST Ülésezik a KGST mezőgazdasági bizottsága A Magyar Közgazdasági Társaság rendezésében kedden Budapesten megkezdődött a Regionális Tudományi Társasáig (RSA) XV. európai kongresszusa. A nemzetközi társaság, amely negyed századdal ezelőtt alakult, a területfejlesztés társadalmai és gazdasági összefüggéseivel, a fejlesztés hatékonyságát segítő elméleti cs gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A szerveziet magyar szekciója 1966 óta működik, s a társaság kongresszusiát ezúttal második alkalommal rendezik hazánkban. A mostani tanácskozáson főként a településhálózat optimális kialakításának elméletimódszertani kérdéseit vizsgálják, de napirendre tűznek olyan fontos részproblémákat is, mint a termelőágazatok elhelyezkedésének, az infrastrukturális ellátásnak, a köz- intézmények optimális elhelyezésének kérdései, szó lesz a települések természeti környezete és a fejlesztés kapcsolatairól és a különböző településtípusokban tapasztalt életkörülmények alakulásáról. Összesen mintegy negyven előadás hangzik el, ebből ötöt magyar szakemberek tartanak. A kongresszusra 150 külföldi részvevő érkezett, több mint húsz országból. A tanácskozást dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár nyitotta meg. Kenderáru a Közel-Keletre Több nagy értékű szállításra kötött szerződést a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat : 280 000 dollár értékű bútorlapot szállít Iránba. A HUNGAROTEX 100 ezer dolláros Szíriái megrendeléssel kereste meg a KSZV-t. Ennek értelmében 75 tonna kenderzsineget gyártanak az arab országok számára. Az exportra kerülő zsineg nagy részét a szegedi Kenderfonógyár dolgozói készítik. Kedden Budapesten, a mar- gitszigati Nagyszállóban megkezdődött a KGST mezőgazda- sági állandó bizottságának 42. ülése. Az ülésen Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt. Megfigyelővel képviselteti magát Jugoszlávia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az ülésen a KGST XXIX. ülésszakának és a végrehajtó bizottság 70., 71. és 72. ülésének határozataival kapcsolatos, a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztésével összefüggő feladatokat, valamint a szakmai együttműködés különféle kérdéseit vitatják meg. Napirendre kerül a sokoldalú nemzetközi vetőmag- és szaporítóanyag-termesztés, a nemzeti baromfi génalapok közös felhasználása és az állatgyógyászati készítmények gyártásánál kialakult sokoldalú nemzetközi szakosítás és kooperáció. Tárgyalnak az állattenyésztés növényi, állati és mikrobiológiai eredetű takarmányfehérje szükségleteinek KGST-együttmüködéssel való biztosításáról. Az ülést G. Krsztev, a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke, bolgár földművelésügyi és élelmiszeripari miniszter nyitotta meg. Ezután Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes a ' magyar kormány és az MSZMP KB nevében üdvözölte az ülésen részt vevő küldöttségek vezetőit és tagjait. Rámutatott: a két- és sokoldalú kapcsolatok további bővítése, valamint a KGST komplex programjának megfelelő szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása szilárd alapot nyújt a szocialista országok népgazdaságának dinamikus fejlődéséhez és népeik életszínvonalának állandó emeléséhez. A közös eredmények, az élenjáró termelési tapasztalatok kölcsönös átadása és azok széles körű bevezetése nagyban elősegítette a szocialista országokban a mezőgazdasági termelés növekedését. A KGST komplex programja keretében fontos kérdésekben igen komoly eredmények születtek. A miniszterelnök-helyettes kifejezte meggyőződését, hogy a tagállamok közös erőfeszítéssel ezeket a kérdéseket is meg tudják oldani. A magyar szakemberek — amint hangsúlyozta — mindent megtesznek a programok megvalósítása és az újabb lehetőségek felkutatása érdekében. Az állandó bizottság ezután megkezdte tanácskozását. Baath párti küldöttség tanulmányútja Látogatás a Pest megyei pártbizottságon Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására augusztus 15—26. között látogatást tett hazánkban az Iraki Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) tanulmányi csoportja. Az iraki vendégek a két párt közötti együttműködés-megállapodás keretében tanulmányozták a szocialista építőmunka eredményeit Magyarországon. Látogatást tettek a Pest megyei pártbizottságon, s megtekintettek több ipari és mezőgazdasági üzemet. A Központi Bizottság székházában Baranyai Tibor és Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei folytattak megbeszéléseket az iraki vendégekkel.
