Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-31 / 204. szám
A tanulás jutalmaként Siófokon, a legjobbak közt Tetszett a program A ceglédi 203. számú Bem József Szakmunkásképző Intézet jól tanuló növendékeinek egy csoportja a nyáron Siófokon jutalomüdült. Mint Rákóczi Imre, az üdülő vezetője elmondta, a szakmunkástanulók siófoki üdülője huszonöt éve működik és nyaranta több száz fiatalt fogad, az ország minden részéből. Ezen a nyáron hat csoportot láttak vendégül, köztük csehszlovák, német és lett fiatalokat is, akik csereüdülés keretében jutottak jutalmul a Balaton mellé. A ceglédiek az augusztus eleji zászlófelvonáskor tisztelegtek, az utolsó előtti csoport tagjai voltak. — Milyen program várta a turnusokat? — Főként olyat igyekeztünk összeállítani, amelyről tudtuk, hogy mindenkit érdekelni fog. Tihanyi hajókirándulást rendeztünk, a Zeneművészeti Főiskola hallgatói közül többen itt voltak, felléptek a tábor egyórás koncertjén. Nagy érdeklődés várta az illemtani ismeretek bemutatásával egybekötött táncbemutatót — válaszolt a táborvezető. — Milyen élménnyel tértek haza a ceglédi táborlakók? — Sándor Irén kereskedőtanuló vagyok. Szatmári Anikó fodrásztanulóval együtt nyaraltam Siófokon. Pompásan teltek a napok, engem a víz és a sportesemények, a mókás időtöltő műsorok szórakoztattak. Tetszett nagyon a vidék is. — Minden második este lemezlovasok szórakoztatták a tábor lakóit — csatlakozott a beszélőhöz Szatmári Anikó. — Panaszunk az élelmezésre sem lehetett, hiszen a legfalánkabb sem juthatott szóhoz ebéd után, hiszen a repetával sem fukarkodtak. Az üdülő mozgalmas életének mindenki tevékeny részese volt. Jó közösségi szellem alakult ki. Köszönettel tartozunk azoknak, köztük nevelőinknek, tanárainknak, akik lehetővé tették számunkra, a tanulásra ösztönözve ezeket a szép siófoki napokat. Gábor Etelka PEST MEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEP1 JÁR ÁS XIX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM CEGLÉD VÁROS RÉSZI 1975. AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP Gondtalan vakáció után Készen az új úttörőév feladatainak teljesítésére Nemzedékek összefogása Véget ért a nyári szünet, megnyitják kapuikat az iskolák. A tanítással együtt kezdődik az úttörőév. Ám a mozgalmi élet a nyári hónapokban is gazdag lehetőségeket adott a pajtásoknak. Az átépített és korszerűsített balatonszárszói táborban három turnusban nyaraltak a város úttörői, több mint négyszázan. A sok-sok fürdés és labdázás közepette, gondosan megszervezett programokon játékos formában tovább gyarapították ismereteiket és tudásukat. Száznegyvenen vettek részt szaktáborozáson és a kiváló úttörők táborozásán, Zánkán. A városa úttörőzenekar Bala- tonzamárdiban szóbeli és írásbeli dicséretet kapott. Nyáron több sportrendezvény zajlott le. A Táncsics Mihály iskola Dobó Katica úttörőcsapatának négytusázói és Podráczki Anikó, a Várkonyi iskola Dózsa György úttörő- csapatának atlétája első helyezést ért el az úttörő-olimpián. A Trombita harsog, dob pereg úttörőszemlén elért kiváló eredményéért, a Mészáros Lőrinc iskola Asztalos János honvédelmi zászlóaljából, jutalomként tizenkét úttörő táborozott Zánkán. A Földváry Károly iskola úttörőcsapatából tízen vettek részt Csillebércen, a Nem térkép e táj expedíciós vetélkedőn. Az úttörőmozgalomban fontos feladat hárul az őrsvezetőkre. Minden évben nagy gondot fordítanak az utánpótlásnevelésre: nyáron hetven pajtás vett részt őrsvezetőtáborban, a Ceglédi Állami Tangazdaságban. Az úttörőtitkárok Zánkán és Balatonzamárdiban vettek részt továbbképzésen. Az itthon maradó gyermekek részére nyári napközis tábort szerveztek a Budai úton. Száznegyven kisdobos tartózkodott az olvasótáborban, ahol — többek között — a tévé népszerű Fabulájának műsorvezetője, Vargha Balázs tartott foglalkozásokat a gyerekeknek. Az előadások sikerének híre gyorsan bejárta a környéket, és nap mint nap megjelentek a Budai úti tanyákon lakó iskolások i6, kérve, hadd vegyenek részt a programokon. Természetesen szívesen látták őket. A szeptemberben kezdődő úttörőév új feladatairól már hírt adott a Pajtás újság legfrissebb száma. A nyaralásról pihenten visszatérő pajtásokat új feladatok várják, az Őrizzük a lángot akcióban. Az úttörőjelvény három lángja a nemzedékek összefogását jelképezi. A most meghirdetett mozgalom alkalmat ad arra a pajtásoknaik, hogy a harmincadik születésnapját ünneplő úttörőmozgalom eseményeit, hagyományait felelevenítsék, felvéve a kapcsolatot úttörő- csapataik egykori tagjaival. K. D. TALLÓZÓ A héten történt HÉTFŐN, augusztus 25-én | ülést tartott a Hazafias Népfront városi elnöksége, ame- | lyen megjelent Lukács Imre, I az MSZMP városi bizottsága osztályvezetője. Hegedűs József népfronttitkár terjesztette elő a tanácstagok munkájáról szóló jelentést, majd az őszi agitációs és propaganda- munkáról és a város monográfiájának elkészítésével kapcsolatos teendőkről tárgyaltak. KEDDEN, augusztus 26-án az abonyi Üj Világ Termelő- szövetkezetben paradicsomtermesztési bemutatót tartottak, amelynek keretében a közös gazdaság korszerű betakarító gépsorait munka közben tekintették meg a szakemberek. A tsz 300 hektáros paradicsomföldjéről 400 mázsa feletti átlagtermést vár. Ezen a napon keresték fel a sütőipari vállalat szocialista brigádjainak küldöttei a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetet, ahol Skultéty József tsz-elnök tájékoztatta őket a gazdálkodásról, majd megtekintették a silózó betakarító gépeket, a vágóhidat és a megnyitásra váró Szűcs-telepi üzleteket. A sütőipariak ez alkalommal a termelőszövetkezeti brigádok korábbi üzemlátogatását viszonozták. SZERDÁN, augusztus 27-én érte el csúcspontját a tankönyvszállítás a ceglédi Dózsa György könyvesboltban. Az átvétel miatt egy ideig szünetelt az árusítás. Juhász Kárölyné boltvezető tájékoztatása szerint az általános iskolások, a gimnazisták, a köz- gazdasági és a mezőgazdasági szakközépiskola diákjai az iskolákban vehetik meg a könyveket, a gimnáziumot végző felnőttek a boltban. CSÜTÖRTÖKÖN, augusztus 28-án a város új lakótelepén, a most elkészült közművezetékek (gáz-, ivóvíz-, szennyvíz, csapadékelvezető és távfűtő-) műszaki átvételét bonyolították le. A vezetékek a továbbiakban megépülő százhúsz lakáshoz szükségesek. PÉNTEKEN, augusztus 2S- én, ugyancsak a Károlyi lakótelepen, folytatódott a műszaki átadás-átvétel harminc új lakásban, egyben Cegléden befejeződött a negyedik ötéves terv lakásépítési programja. SZOMBATON, augusztus 30-án, a Ceglédi VSE és a Bem SE pályája volt a megyei vasas sportnap színhelye. Szabadtéri, nyári sportágakban (férfi, női atlétika, kispályás labdarúgás, női, férfi kézilabda, férfi röplabda), tizenhat Pest megyei vasas üzem dolgozói vettek részt a sporttalálkozón. Eső mosta szőlők Sürget az időjárás A hét közepére esősre fordult az idő Dél-Pest megyében, szinte felhőszakadás áztatta a ceglédi határt, a cse- mői, ceglédberceli szőlőket. Az időjárás sürgeti a szüretet, mivel a duzzadó szőlőszemek kipattognak, és a pára, nyirkosság penészedéssel rontja az egyébként jónak ígérkező termést. Grafikai epigrammák Ex libris kiállítás a múzeumban A könyvnyomtatás feltalálásával lehetővé vált, hogy az addig királyi, főúri, egyházi kiváltságnak számító könyvolvasás, könyvgyűjtés nagyobb körben elterjedjen. Egyre szélesebb városi, polgárrétegek jutottak hozzá a könyvekhez, gyűjtötték is azokat — így alakult ki a grafika új ága, az ex libriskészítés . A legrégibb évszámos ex librist Albrecht Dürer készítette, 1504-ben, a híres humanista tudósnak, Willibald Pircheimernek. A műfajnak eredetileg tulajdon jelölő szerepe volt, és a gyakorlati célokat szolgáló alkotásokból csak a XIX—XX. században nőtt ki az önálló művészeti ág, amelynek egyre növekszik a népszerűsége a grafika- és könyvkedvelők körében. Rendkívül találóan jellemzi Kuczka Péter ezt a folyamatot: Az ex libris őse az a vaslánc, amellyel az egykori főár egy-egy értékesebb kódexet a könyvesház polcaihoz erősített. A magántulajdont még brutális nyíltsággal védelmező lánc napjainkra művészi rajzolatú lapokká „bű- völődött”. Ezt az utat miniatűr remekművek ezrei jelzik, és ma már egyre több olyan ex libris születik, amelyet nem tulaj dón jegyként, hanem műalkotásként tisztelünk. A ceglédi Kossuth Múzeum rria megnyíló kiállításának címe lényegében a műfaj tartalmát fejezi ki, hiszen az alkotó — az irodalmi epigrammához hasonlóan — nagyon tömören fejti ki mondanivalóját: a könyv tulajdonosának jellemét, vágyait, világképét. A most bemutatásra kerülő anyag a ceglédi kisgrafika- barátok köre egyik tagjának, Komáromi Imrének gyűjteményét reprezentálja. A több száz kiállított lap között megtalálhatók a legkiválóbb hazai és külföldi művészek alkotásai. A képzőművészetet szerető, értő látogatóknak elsőrangú esztétikai élményt nyújt ez a kiállítás, amely szeptember 27-ig várja az érdeklődőket. . _ , Kocsis Gyula Födeles patkók, papucspatkók A jászkarajenői gyógykovács Messzi községekből is felkeresik Tábla díszíti a Zrínyi utca egyik házát, Jászkarajenőn. Rajta a felirat: PAKAY ISTVÁN GYÓGYKOVÁCS. Ahogy betekint az emlber a füstös ablakon, szemét azon- zal a kohó kapja meg. Egyenes derekú láng lobog ki belőle. Egyenes derekú, mint Pakay István, aki körülötte sürgölődik, pedig jócskán elmúlt már hatvanéves. Víz és vas Híres kovács. Mondják, hogy Pest alól sem restellik elhozni a lovakat hozzá. Frissen veri a vasat, dúdol a munkához Szaporán zúdul a kalapács a kőműves csákányra, élt kalapál bele, majd szisszen a víz, ahogy az izzó vasat óvatosan belemeríti. — Most edződik a vas, a színe meg elárulja, kemény-e vagy lágy. Igen, elárulja magát, nem úgy, mint az ember, mert az hazudhat, de a vas soha. Tekintetem körbejárja a műhelyt. Valahogy nem így képzeltem el. Gyermekkori olvasmányaim nyomán hatalmas fúj tatót, jókora kalapácsokat, sürgő-forgó erős legényeket vártam. De egészen más kép fogadott A sarokban palackok a lánghegesztéshez, odébb a villanyhegesztő zömök teste, egy másik sarokban villanyfűrész. Legények sehoL Fújtatónak nyoma sincs. — Hol a fújtató? — kérdezem, s ezzel el is árulom magam az idős mester előtt. Végigmér, elmosolyodik. — Itt — mondja, és egy kapcsolótáblához lép. Mozdulata nyomán halk •’ümimögés, és a kohóban újra kiegyenesíti derekát a láng. — Villany. Ez segített nekünk, kovácsoknak sokat — Megjavítják az útjelzőt Megrongálódott az útjelző tábla a Kossuth téren. A KPM monori útmesterségének dolgozói ideiglenesen — az új tábla elkészültéig — megjavítják az ismeretlen jármű, feltehetőleg teherautó által összetört útjelzőt. • Apáii-Tóth Sándor felvétele mondja, miközben kikapcsolja az áramot, és a gépek mozdulatlanná dermednek. Harmincketten voltak — Amikor 1919-ben kovácsinas lettem Utassy Áronnál, itt a faluban, bizony, még nem villannyal dolgoztunk. Két és fél év alatt sokat tanultam. Kosztot, kvártélyt az édesanyám adott. Ahogy az inasévek kiteltek, én is „fekitolni" indultam, mint a többiek. Persze, maga nem tudja, mi az? Vándorlás! Hogy az ember más mester keze alatt is dolgozzék. Mint régen a céhlegények, a mestervizsga előtt. Három év múlva aztán hazavetett a sors, és kiváltottam az ipart. Harminckét kovács volt abban az időben a faluban. Én szekereket gyártottam, aizokért jó pénzt fizettek. 1936-ban p atkolóková- csi mestervizsgát tettem Mezőhegyesen. Nemsokára berukkoltam, a katonaságnál lettem gyógykovács. Akkoriban még volt lovasság, érteni kellett a gyógykovácssághoz is, hát megtanultam. A felszabadulás után mindent elölről kezdhettem. Beléptem a szövetkezetbe, ami a faluban alakult, aiztán meg a termelőszövetkezetbe, végül Szolnokon, a cukorgyárban kötöttem ki. Ott tanultam ki a láng- és villanyhegesztést. 1969-ben nyugdíjaztak. — Miért dolgozik még most is? — Nagyon szeretem a munkámat. Ezt egyszerűen nem lehet abbahagyni. Gyönyört! Nem cserélnék senkivel, örülök, hogy megtanulhattam. Ahogy nyugdíjaztak, azonnal kértem iparengedélyt. Meg is kaptam, azóta újra dolgozom. — Gyógykovács? Mit jelent e szó valójában? — A lovasságnál tanítottak meg a gyógykovács mesterségre, mint már említettem. Mostanában már ritkábban ugyan, de előfordul, hogy lófogazásra kémek meg: ha az állat foga rosszul nő vagy beteg lesz, helyre kell hoznom. Épp úgy, mint a hibás patát. A lovak patája havonta nő egy centimétert, egy év alatt új pata képződik. Minden beteg pata meggyógyítható, csak türelem kell hozjzá. Az idős mester krétát vesz elő, s már rajzolja is egy délelőtti „műtétjét”: így vágta a barázdát a repedésre merőlegesen, nehogy tovább repedjen. Aztán a faggyúra bök, mert azzal óvta a jódozás után fertőzéstől a sebet — S persze, hevederes patkót kapott s>zegény, mert az összetartja a sérült patát. A munkaasztal lábait összefogó vaspálcán lógnak a különféle patkók, Pakay István onnan emeli le őket sorba: — Ez a födeles patkó, ez meg a papucspatkó. Szeretném magának megmutatni a leghosszabb nevűt is, de hát jó "pár éve magam sem láttam. A nevét azért megmondom: doktor Lekner-féle sqrkos paripapatkó. Mezőhegyesen hatvanötféle gyógypatkót tanítottak nekünk. A legkülönfélébb lábú lovak is meggyógyultak tőle. Rajtam nem fog ki egy csúnyán lépő ló sem. Lehet, hogy azért járnak hozizám olyan messziről is. Milyen jó érzés! — És, ha abbahagyja, lesz-e, aki folytassa a mesterségét? — A családomból senki, pedig két fiam van. De idegen sem. Nem ismerik eléggé a kovács munkáját. Azt hiszik, a kovács egész nap csak kalapál, amíg a karja le nem szakad. Nem tudják, milyen jó érzés, a beteg állat lábát helyrehozni. Veszendőre ítélt mesterség ez is. Visszafordul a kohóhoz, vörösen izzó vasat vesz ki a fogóval, az üllőhöz lép, és újra »záporán dolgozni kezd a kalapács. Hortobágyi Zoltán Városunkbeli fotóművészek a Székely Aladár emlékkiállításon A Fotó című folyóirat augusztusi száma, „A tizedik Székely Aladár emlékkiállítás Gyulán” címmel közölt írásában, többek között két ceglédi fotóművészt méltat. Elismeréssel szól Tóth István portréiról, külön kiemelve Mikloso- vits Lászlóról készített képét, Papachristos Andreas portréját a hátsó borítón közli. Ugyanebben a cikkben lapunk munkatársának, Apáti- Tóth Sándornak a kiállításon szereplő képkettősét is megemlíti, amelyet Apó címmel állított ki. A képek reprodukcióját a folyóiratban láthatjuk.
