Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

A-xMiap 1975. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP Moszkva — Zamjafyín tv-fóruma SALT-II. - Kereskedelem és kivándorlás? A helsinki kongresszusról 1 Leonyid Brezsnyev legköze­lebbi amerikai látogatásaikor alá lehet írni a második SALT megállapodást, ha ad­dig sikerül megfelelő tarta­lommal kitölteni a vlagyivosz- toki megállapodásban kialakí­tott kereteket — jelentette ki Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója a moszkvai rádióban pénteken este „A nemzetközi helyzet, kérdéseik és válaszok” című, fórum jel­legű műsorában. Kérdésekre válaszolva fog­lalkozott Zamjatyin azokkal a kísérletekkel, amelyekkel egyes amerikai kongresszusi képvise­lők megpróbálták összekap­csolni a kétoldalú szovjet— amerikai kereskedelmi megál­lapodás törvényerőre emelését a Szovjetuniótól várt egyoldalú kivándorlási engedményekkel. Elöljáróban Zamjatyin hang­súlyozta, hogy minden ilyen kísérlet egyszerűen a szovjet belügyekbe való beavatkozási próbálkozás, ami mint ilyen elfogadhatatlan. Rámutatott: az amerikai képviselők több­sége is helyteleníti az ilyen összekapcsolási kísérleteiket. Ott is és a Szovjetunióban is az a vélemény, hogy a keres­kedelmet kölcsönösen előnyös alapokon kell lebonyolítani, a diszkriminációs intézkedések iltalában Zavarják a kapcsola­tokat — mondotta, majd meg­jegyezte, hogy az illetékes szervek a kivándorlási kérel­mek ÍHS százalékát kedvezően bírálták el, mág a fennmaradó két százalék esetében azért voltak kénytelenek elutasító választ adni, mert a folyamodó államtitkok birtokában volt. Ez egyébként — fűzte hozzá — nem ellentétes az emberi jo­gok deklarációjával. **Az európai biztonsági érte­kezlet zárószakaszával kap­csolatban feltett kérdésre vá­laszolva Zamjatyin hangsú­lyozta, hogy a Helsinkiben aláírt záródokumentum komp­romisszum eredménye volt ugyan, de az engedmények a béke érdekében történtek. Visszautasította azokat az egyes — főleg nyugati — kí­sérleteket, amelyekkel meg­próbálják a záródokumentum egyes részeit kiemelni, máso­kat meg figyelmen kívül hagy­ni. CHILE A gazdasági csőd I Az Unitiad Antifasista, a chilei ellenállók illegális lapja a népellenes rezsim ellen harcoló patrióták harci szócsövévé vált. A lap legutóbbi száma arról a feneketlen gazdasági sza­kadékról irt, amelybe a Pinochet-rezsim taszítja az országot. A Chilei Kommunista Párt megállapította, hogy a junta gazdasági politikája a dolgo­zók teljes kizsákmányolását és a lakosság középrétegeinek a nyomorba döntését, a külföldi monopóliumok és a helyi bur­zsoázia gazdagodását szolgál ja. Ez a népellenes politika a gazdaság állami szektorának teljes felszámolásához veze­tett. Chilében jelenleg befe­jeződéséhez közeledik annak a 120 üzemnek magánkézbe való Visszaadása, amelyek Salvado­ré AUende kormányzása ide­jén állami tulajdonba kerül­tek. Azzal, hogy a junta áru­ba bocsátja a különböző cé­gek részvényeit, fokozza a kü­lönböző monopolista körök és a helyi tőzsdespekulánsok ét­vágyát. A santiagói tőzsdeügy­ietek nemrég rekordösaeeget értek el: 20 milliárd escudót egy nap alatt. A gazdaságfejlesztést célzó állami beruházások ugrássze­rű csökkentése — a rezsim pénzügyminisztere, Jorge Kauas által kidolgozott gaz­dasági politika — még azok­nak a politikusoknak a kri­tikáját is kiváltotta, akik kez­detben nyíltan vagy közvetve támogatták az 1973. évi poli­tikai fordulatot. Orlando Saez például, aki AUende kormá­nyának megdöntése után a külügyminisztérium gazdasá­gi tanácsadója lett, nemrég egy dokumentumot publikált, amelyben mélységes kételke­désének ad hangot a „gazda­sági fellendítés” hivatalos kormányprogramjának realitá­sával szemben. A katolikus egyház a chilei nép legszegényebb rétegei vé­delmében egyértelműen és többször kifejtette a maga ál­láspontját. A munkanélküliek és a politikai foglyok gyer­mekeinek nyilvános étkezdé­ket szervezett, s emellett sa­játos „munkabörzét”. Nemrég került 6or Santiagó- bam a „harmadik ipari talál­kozóra”, amely megállapítot­ta: egyre nagyobb mértékben csökken az elsődleges köz­szükségleti cikkek termelése, növekszik a munkanélküliek száma. Az itt életre hívott mű­szaki kooperációs hivatal (SEKKOTEK) az ország gaz­dasági életének tanulmányo­zása után arra a következte­tésre jutott, hogy az iparban egyre növekszik a válság. Az utóbbi napokban például a gépkocsiabroncsok gyártása teljesen megbénult A La Tercera című fővárosi lap tanúsága szerint az INSA, az egyetlen abroncsgyártó üzem műhelyeiben csak egy mű­szakban folyt a termelés. Ké­sőbb az üzemet nem rentábi­lis üzemnek nyilvánították, bezárták, 600 dolgozóját szél­nek eresztették. Hamarosan ilyen sors vár a Bata cipőgyárra is. Itt ötezer embert bocsátanak el. Bejár­ják a Delisias tejüzemet is. És még tucatjával sorolhat­nánk... Nemrég a Chilei Bank (a legnagyobb magánkézben le­vő bank) titkos beszámolót készített, kizárólag az uralko­dóréteg számára. A beszámoló megerősíti, hogy az elkövet­kező 90 nap során az ország üzemelnek 40 százalékát erő­szakkal bezárják. Elsősorban az elsődleges közszükségleti cikkeket gyártó üzemeket és az építési vállalatokat. Santiago városi önkormány­zatának adatai szerint a chilei fővárosban már 76 szövőüze­met, 163 különböző kereske­delmi központot, 44 élelmi­szer-áruházát, a járásban pe­dig (ahol 400 000 ember él) összesen 1010 kereskedelmi központot zártak be. Ezek a tények leleplezik a Pinochet- rezsim által agyonreklámozott „gazdasági fellendítés” prog­ramjának valódi lényegét. Hétfő: A mexikói elnök ha­vannai látogatása — A Bizton­sági Tanács támogatja a Zöltl- ioki-szigetck és Sao Tómé ENSZ-tagságát — Üjabb fegy­veres összetűzések Angolá­ban. Kedd: A baloldali erők tilta­kozó sztrájkmegmozdulása Portugáliában — Spanyol— amerikai tárgyalások — Belpo­litikai feszültség Argentínában. Szerda: Az amerikai külügy­miniszter elindul közel-keleti közvetítő kőrútjára — A kam­bodzsai kormányküldöttség Pekingből Phenjanba utazik. Csütörtök: Szovjet—amerikai indítvány a genfi leszerelési bizottságban — Megalakul Banglades új kormánya — Az Egyesült Államok részlegesen feloldja a Kuba-ellenes bloká­dot. Péntek: Koszigin a Moszkvá­ba érkező román kormányfő­vel tárgyal — Harcok Portu- gál-Timoron — Venezuelai be­jelentés az olajállamosításról. Szombat: A Portugál Kom­munista Párt politikai megbe­széléseket javasol a polgárhá­borús robbanással fenyegető helyzet rendezésére — Előké­születek a rhodesiai párbeszéd megkezdésére. Hét nap krónikája Portugál kiút... Tárgyalások politikai kompromisszum megkötéséről — Soares javaslata A leszerelési bizottság előtt: a környezet igazi védelme - Ingázás: Genf kikerülésével — Latin-amerikai körkép dig mindinkább vérszemet kap Észak-Portugália városai­ban és falvaiban, hiszen az MFA magával van elfoglalva, belső viszálykodása köti le... A kritikus helyzetben a kommunisták a tömegekhez fordultak: a szakszervezeti szövetség kedden rövid tilta­kozó sztrájkot szervezett, majd két nap múlva a baloldali erők is ott voltak a nagy lisz- szabond tüntetésen. Mindezzel párhuzamosan a PKP hajlan­dó a messzemenő politikai tárgyalásokra, az antifasiszta összefogás megújítására, s adott esetben nem, zárkózik el az átmeneti kormány ésszerű átalakítása elől sem. Lényeges elem minden külföldi beavat­kozás kizárása, hiszen a NATO és a 'Közös Piac első­sorban gazdasági zsarolással próbálkozhat a nehézségek láttán. Az elmúlt 48 órában — a je­lek szerint — a forradalmi baloldal számára előnyösen változtak a katonai s a politi­kai erőviszonyok, és ezáltal csökkent egy jobboldali ha­talomátvételi kísérlet lehetősé­ge. A legfontosabb fejlemény az, hogy sem Antunesék jobb­oldali katonai szárnyának, sem a csoportjukhoz köze­lebb került Carvalho tábor­noknak nem sikerült a maguk javára billenteniük a katonai erőviszonyokat. A COPCON tisztjelnek pén­tek hajnali tanácskozásán, amelyet a területközi koordi­nációs ügyek minisztériumá­ban tartottak, Carvalho tábor­nok elszigetelődött. Még azok a tiszttársai is szembefordul­tak vele, akilk addig ultraba- los szellemben támogatták antikommunista magatartását. Most azért fordultak tőle el, mert jobbra tolódott, és lénye­gében egy platformra került az Antunes-féle „kilencekkel”, akik felléptek a Goncalves- kormánnyal szemben. A lisszaboni A Capital és a Republica értesülése szerint Carvalho i csütörtökön durva hangvételű levélben szólította fel Vasco Goncalvest, hogy mondjon le kormányfői tiszt­ségéről. Goncalves visszautasí­totta az ultimátumszerű táma­dást. Ezután kivontait Carval­ho parancsnoksága alól egy sor fontos alakulatot, köztük a közbiztonsági rendőrséget és a köztársasági nemzeti gárdát. (Ezeket most közvetlenül Cos­ta Gomesnek rendelték alá.) Kiderült, hogy Carvalho és Fabiao (a szárazföldi erők „ingadozó” főparancsnoka) sem a középső, sem a déli ka­Angola-eílenes dél-afrikai agresszió Johannesburgi lapjelenté­sek szerint behatoltak Angolá­ba a Dél-afrikai Köztársaság csapatai. Ez — újabb lépés a volt portugál gyarmat bel- ügyeibe való nyílt külföldi be­avatkozás útján — mutat rá szombati kommentárjában Fjo­dor Taraszov, a moszkvai Pravda hírmagyarázója. A dél-afrikai behatolást azzal próbálták megindokolni, hogy „meg kell védeni a határkör­zetben épülő gátat a felforga­tó elemektől”. A külföldi beavatkozási kí­sérletek közvetlenül azután kezdődtek meg, hogy Angolá­ban elhatározták a portugál közigazgatás felcserélését az afrikai közigazgatással. A kül­földi, különösen a dél-afrikai, az amerikai és az angol tüze kulcspozíciókat töltött be TZ Az angolai polgárháborús állapotok miatt a menekülő fehérek ország gazdasági életében — számára Dél-Airika ilyen táborokat létesített. A portugál hatóságok és az utóbbi hónapok tragikus jelenleg nem győzik az egykori telepesek leszármazó Halnak légi angolai fejleményeit éppen a uton történö •te4U“*4t* nemzetközi monopóliumoknak szabadításáért) — között. Az csolatai, és ez ügyben mind magyarázza, FNLA támogatására zsoldoso- újabb tények és adatok láttak kát, a feloszlatott portugál tit- napvilágot — a burzsoá poii- kosrendőrség, a fasiszta PIDE tikusok is fordítottak egyet a A reakciós erők attól féltek, volt ügynökeit, különlegesen köpönyegen és arra kezdték a hogy a gyarmatosítók elleni kiképzett afrikai osztagokat közvéleményt felkészíteni, hogy harcban* megedződött MPLA küldtek Angolába, olyanokat, „Angolában elkerülhetetlen a (Angolai Népi Felszabadítási akik régebben Mozambikban polgárháború”. Mozgalom) döntő befolyást a gyarmatosítók oldalán sze- A külföldi beavatkozás An- fog gyakorolni a ténylegesen reztek harci tapasztalatokat, gola belügyeibe az afrikaiak független angolai állam meg- Az FNLA amerikai, francia és közötti fegyveres összecsapá- teremtésének folyamatában — kínai gyártmányú fegyvereket sok provokálásával kezdődött, az a törekvése hogy minden áron meg akar­ták tartani kiváltságaikat. s ennek ellensúlyozására ki- játszották a belviszály felszítá­sának kártyáját — mutat rá a kap, katonáit pekingi kiképzők a Kabinda-tartomány levá- oktatják a fegyverforgatásra. lasztására-irányuló kísérletek- A nyugati sajtópropaganda ben és a szakadároknak jütta­Pravda kommentátora. Fegy- egyideig úgy próbálta beállíta- tott nagyszabású fegyverszál- veres összetűzéseket provokál- ni a történteket, mintha pusz- lítmányokban öltött testet — s tak az MPLA és két másik tán törzsi villongásokról len- eszkalációja során most már szervezet — az FNLA (Ango- ne szó. Ahogy azonban felszín- — Dél-Afrika részéről leg- lai Nemzeti Felszabadítási re kerültek az FNLA-nak és az alábbis — elérte a nyílt agresz- Front) és az UNITA (Nemzeti UNITÁ-nak a külföldi mono- szió fokát — mutat rá a Pravda Szövetség Angola Teljes Fel- póliumokkal fenntartott kap- kommentátora. A belső gondok mellett a portugál vezetésnek az ango­lai, sőt legújabban a timori válsággal is szembe kell néz­nie. A délnyugat-afrikai or­szág a menetrend szerint no­vember közepén nyerné el függetlenségét, de Angolában állandósultak a fegyveres ösz- szecsapások. Timoron (az Ausztrália szomszédságában fekvő sziget nagyobbik része Indonéziához, a maradék Por­tugáliához tartozik) gyakorla­tilag polgárháború robbant ki, az ellenőrzés kicsúszott Lisz- szabon kezéből, s ausztráliai hadihajókat kértek fel a por­tugál lakosság elszállítására. A telepeseknek ez a gyors ütemű visszaáramlása . az anyaországba, tovább tetézi "az amúgy is meglevő gondokat- bajókat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a következő na­pok különösen fontosak lesz­nek Portugália életében. Georges Marchais, az FKP főtitkára pénteken elvben tá­mogatásáról biztosította Mario Soaresnek, a Portugál Szocia­lista Párt főtitkárának azt a javaslatát, hogy a spanyol, a francia, az olasz és a portugál kommunista, illetve szocialista pártok üljenek össze és vitas­sák meg a szocializmusba való átmenet problémáit. Marchais a francia AFP hír­ügynökségnek adott nyilatko­zatában egyúttal kifejezte azt a véleményét, hogy a találko­zót ki kellene terjeszteni Európa összes kapitalista or­szágának kommunista és szo­cialista pártjára. A főtitkár megjegyezte: „Hivatalos for­mában nem kapott semmilyen üzenetet a portugál szocialis­táktól.” Rómában, az Olasz Kommu­nista Párt illetékes osztálya pénteken közölte: a párt ked­vezően ítéli meg a Soares-féle javaslatot. A nyilatkozat hangsúlyozta: „Köztudott, hogy az OKP a nyugat-európai szo­cialista és kommunista pártok egységének megteremtésén fá­radozik, minden demokratikus és antifasiszta erő együttmű­ködésére törekszik nemcsak Olaszországban, hanem euró­pai szinten is. Minden olyan javaslat, amely ebbe az irány­ba mutat, kedvező fogadtatás­ra talál nálunk.” De -Martino, az Olasz Szocia­lista Párt főtitkára ugyancsak pénteken kijelentette: pártja „nagy érdeklődéssel fogadta Soares javaslatát”. Genfben, a leszerelési bi­zottság ülésén jelentős moz­zanat történt. Közös, szovjet— amerikai indítványt terjesztet­tek elő az emberi környezet katonai célokra való felhasz­nálásának megakadályozásá­ról. A téma a hetvenes esz­tendők problémáit hordja magában: a mesterséges föld­rengések, szökőárak, tájfunok előidézése már nem tartozik a lehetetlenségek világába. A békés egymás mellett élést erősíti, a katonai enyhülést szolgálja, amikor a technikai- tudományos forradalom terü­letén legtovább előrehaladó két nagyhatalom, közösen ja­vasolja a környezet igazi vé­delmét. Genf másik fóruma, a kö­zel-keleti békeértekeziet im­már hatszázadik napja „tetsz­halott”. Az amerikai külügy­miniszter, aki a hét derekán „kilencvenszázalékos esélyek­kel” újabb ingázó körútra in­dult, egyelőre Genf kikerülé­sével szeretné tető alá hozni a második egyiptomi—izraeli egyezményt. Bizonyos részle­tek tisztázása még hátravan, s az Izraelben fellángolt Kis- singer-ellenes tüntetések bo­nyolítják az alkut. A heti körkép nem lenne teljes Latin-Amerika nélkül. Venezuela, a világ egyik leg­nagyobb olajtermelője beje­lentette, hogy újévtől államo­sítja természeti kincsét; Ar­gentínában, ha lehet, még a korábbiaknál is zavarosabb a helyzet; a mexikói elnök sze­mélyében latin-amerikai ál­lamfő-vendége volt a szocia­lista Kubának. Ezek a címso­rok, de a kontinens változását mutathatta az a hír is, hogy Washington részlegesen felol­dotta a Kuba-ellenes bloká­dot. (A részlegesség annyit jelent, hogy közvetlenül Ame­rikából még nem történnek szállítások, de USA-cégek la­tin-amerikai leányvállalatai már kereskedhetnek Havan­nával.) Az Egyesült Államok ezzel lényegében a kudarcot ismerte el, a szükségesből sze­retne erényt kovácsolni. Wa­shington kénytelen-kelletlen lépett, bár a példánál marad­va, a szükségből született erény még mindig csak rész­legesnek mondható... Réti Ervin Hét végi jelentések EGY ATHÉNI BlRÖSÁG szombaton délben halálra ítél­te Georgiosz Papadopulosz volt diktátor-államelnököt és két helyettesét, Sztiláanosz Pattakoszt és Nikolaosz Ma- karezoszt, az 1974-ben meg­bukott fasiszta katonai junta vezetőit. A BANGLADESI hadsereg egységei szombaton reggel el­hurcolták otthonából Tadzsub- bin Ahmed volt pénzügymi­nisztert, aki a függetlenségi háború idején a miniszterel­nök tisztét töltötte be. Dacca utcáin továbbra is fegyveres katonák cirkálnak, a főútvo­nalakat pedig páncélosok őr­zik. A most kezdődő hét cse­ni é n y na.pt ä rá bó 1: Hétfő: El nem kötelezett or­szágok külügyminiszteri kon­ferenciája Limában — Sohle­singer Szöulban — USA parla­menti delegáció Pekingben — Kissinger Közel-Keleten. Kedd: Az USA—koreai bi­zottság ülése Szöulban. Szerda: Demirel török kor­mányfő Romániában — A szöuli USA—koreai bizottság záróülése. Csütörtök: Schlesinger Ja­pánba érkezik — Az Osztrák Néppárt elnökségi ülése Linz­ben — Demirel Romániából ha­zautazik — Biciosz külügymi­niszter Dániában. Péntek: A limai külügymi­niszteri konferencia záróülése — Schmidt kancellár a dán kormányfővel tárgyal Alsen dán szigeten. Szombat: Az USA parlamenti delegáció elutazik Kínából — Senghor elnök háromnapos látogatásra Belgrádba érkezik. Higgadt és felelősségteljes politikai tárgyalásokat a pol­gárháborús összeütközéssel fe­nyegető, súlyos ellenségeske­dés helyett — így jelölte meg a reális Mvezető utat a vál­ságból a Portugál Kommunis­ta Párt. Tizenhét hónapja annak, hogy végbement a nagy for­dulat és a pirosszegfűs április új szakaszt nyitott Portugália életében. Egy pillanatig sem hittük, hogy könnyű és egy­szerű feladat lesz felszámolni a fél évszázados fasiszta re­zsim, valamint a roskatag gyarmatbirodalom örökét s balra átot hajtani végre a NATO egyik stratégiai kulcs­pontján. A reakció eddig há­romízben próbálkozott az új hatalom erőszakos megdönté­sével. A mostani, negyedik rohamnak két új jellegzetes­sége van, s ezek különöskép­pen bonyolítják a helyzetet. A támadások éle a kommu­nisták ellen irányul, s ebben a heves antikommunista kam­pányban — amely a szavak csatáján túl halálos és sebe­sült áldozatokat is követelt — a korábbi koalíciós partnerek, a szocialisták, demokratikus néppártiak, bizonyos egyházi körök is részt vesznek. Ugyan­akkor megbomlott az MFA- nak, a fegyveres erők mozgal­mának egysége s három fő irányzat alakult ki a hadse­regen belül. A szociáldemok­ratákhoz közelálló Antunes- csoport a jelek szerint hajlan­dó összefogni a baloldal szél­sőségeseivel, hogy felülkere­kedjenek a következetesen ha­ladó tiszteken. A reakció pe­tonai körzetben nem számíthat oiyan. erőkre, amelyekkel a Siker reményében megkísérel- neuiék a -hatalomátvételt. En­nek tuiajdomtfiató — mutatnak ra lisszaboni megfigyelők, hogy a úéji katonai körzet pa­rancsnokságán tett látogatásuk után békulékeny hangnemű közleményben támogattak a lorractalom célját: a szocialis­ta társadalom megtereintesct. Különösen fontosnak tartják, hogy Fabiao szombatra virra­dóra külön közleményben mél­tatta a nép és a fegyveres erők mozgalma szövetségének for­radalmi jelentősegét és a por­tugál társadalom szocialista átalakítására tett erőfeszítésé- két. Az erőviszonyok módosulása nyomán Costa Gomes elnök tárgyalásokba kezdett az egyes pártok vezetőivel és a különböző katonai áramlatok képviselőivel egy katonai kompromisszum megkötéséről, amellyel tovább csökkenthet­nék a polgárháborús konfron­táció veszélyét. Gomes ennek a törekvésének jegyében pén­teken fogadta Cunhalt, a Por­tugál Kommunista Part főtit­kárát is. .Nyugati hírügynökségi jelen­tések szerint szombaton haj­nalban eredménytelenül végző­dött az a tanácskozás, ame­lyen a portugál biztonsági erők, a COPCON tisztjel és a Meló Antunes vezette csoport képviselői megpróbálták össze­hangolni politikai programju­kat. Lisszabonban bejelentették, hogy az ország középső körze­tének katonai parancsnoksága alatt álló csapatok hadgyakor­latot kezdtek, amelynek célja ,gi katonák harci készültségé­nek fokozása és egyes hiá­nyosságok kiküszöbölése”. A hadgyakorlatok több napon keresztül tartanak. A középső körzet katonai parancsnoksá­gának székhelye egyébként Coimbra városa, ahol az el­múlt hetekben több szélső­jobboldali akció zajlott le. A körzet parancsnoka Franca Charais dandártábornok, aki tagja az Antunes vezette cso­portnak. Lisszabonban szombaton ülést tartott az ország politikai vezető testületé, a háromtagú direktórium, amely Costa Go­mes államfőből, Vasco Goncal­ves miniszterelnökből, vala­mint Carvalho tábornokból, a COPCON parancsnokából áll. A késő délután véget ért ta­nácskozáson — amelyről hiva­talos közleményt nem adtak ki — a három fegyvernem veze­tője, valamint a forradalmi ta­nács több tagja is részt vett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom