Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

Percnyi pontossággal Őszi csúcsra készülnek a ceglédi vasútállomáson ! A ceglédi vasútállomás el­múlt félévi eredményei egyér­telműen igazolják, hogy az ot­tani vasutasok ismét rászolgál­tak az idén május elsején — hatodszor kapott vezérigaz­gatói dicséretre: 1969 óta fo­lyamatosan oz élüzem címhez méltóan teljesítették a tervü­ket. Pontosan ' menetrend sze­rint indították a teher- és sze­mélyvonatokat. Külön figyel­met érdemel, hogy a mozdony­fordulók irányításánál, sza­bályozásánál tavalyhoz viszo­nyítva gépenként 5,S2 perccel csökkentették az állásidőt. Lényegesen növelte a ceg­lédi vasutasok teljesítményét az is, hogy a jelzett időszak­ban 99 tonna bruttó súllyal nö­velték a vasúton szállított áru Megbízás T alán soha nem lesz vége annak a vitának, mely a nők közéleti szerepléséről, pontosabban azok bevonásáról folyik, akik ma még nem vál­lalnak részt a közéleti szereplésből, a szakszerve­zeti bizalmi megbízástól is úgy félnek, mintha meg­oldhatatlan feladat sza­kadna a nyakukba. Nem vitás ugyanis, hogy miköz­ben rengeteg nő kapcso­lódott be a politikai, tár­sadalmi szervezetek tevé­kenységébe, vállalt tisztsé­get tanácstagként, nőfele­lősként, vöröskeresstes tit­kárként, azok tábora séta csekély, akik megeléged­nek kenyérkereső munká­juk tisztességes ellátásával és „semmi többet” nem akarnak csinálni. Jogos a kérdés: valóban nem akar­nak? Érdekes következtetésre ad módot néhány tapaszta­lat a Május 1. Ruhagyár ceglédi egységéből. itt olykor szinte közelharcot kell folytatni azért, hogy a kiszemelt jelölt elvállal­ja a gazdasági irányítás szerény posztját, művezető legyen. Gazdasági megbí­zásról van szó tehá-t, azaz rangról is, fizetési-öl is, s mégis győzködni szükséges, némely esetben reményte­lenül. Nem és nem. Persze, jó néhány női vezető dol­gozik itt is, de még az ő példájuk sem biztatja azo­kat, akik „semmit nem akarnak”, csak ledolgozni a nyolc órát. S megint a kérdés, ami már előbb is elhangzott: valóban nem alkarnak? Mielőtt általánosabb ér­telemben fogalmaznánk meg a választ, lépjünk át Százhalombattára. Itt a Dunai Kőolajipari Vállalat ke nőolaj üzemének párt- alapszervezete joggal elé­gedetlen azon, hogy bár a dolgozók 34 százaléka nő, a párttagok között ará­nyuk korántsem alakul ennek megfelelően, szinte „mutatóba” akadnak csak. Ám az is kiderült, hogy a női foglalkoztatottak kö­zött nem egy szívesen lát el társadalmi munkát, ha megbízást kap rá, de leg­többször az egyik kérést alig követi a másik, az érintett pedig szemérme­sen vár, nem tülekszik, hogy adjanak számára va­lamilyen megbízást. B aj van a nők önbizal­mával — így hangzik az első, s nagyon fon­tos következtetés, amit mindkét helyen tapaszta­lati tényként szűrnek le a társadalmi szervesetek ve­zető testületéi. S ez igaz akkor is, amikor gazdasá­gi tisztséget kínálnak ne­kik, s altkor is, amikor társadalmi feladatokra ké­rik őket. Miért ez az ön­bizalomhiány? Könnyen feleletet lehet kapni rá, ha sikerül velük beszélgetve íélretetetni az érthető sze­mérmet. Elmond ják: oda­haza annyiféle kötelezett­ség hárul rájuk — mégpe­dig rendszeres, nem ha­lasztható feladat —, hogy nem merik elvállailíná a munkát, mert örökös izga­lomban élnének, mikor üt­közik össze munkahelyi feladatuk az otthoni teen­dőkkel. Valóban nemkcny- nyű eleget tenni a társa­dalmi tisztségnek, s az az­zal járó értekezleteknek például akkor, ha csakis a nő megy a gyermekért az óvodába, ha csakis ő vásá­rol be, ha csakis az ő dol­ga, hogy minden otthoni nagy munkát ellásson. Túlnyomó részüknél ez az akadály. Kiderül ez ab­ból is, hogy ahol van se­gítség — együtt laknak a szülőkkel vagy rokonokkal, a gyermekek felnőtt kor­ba értek, vagy nagyon rit­ka esetben, segít a férj a családi feladatokban —, hogy észrevehetően foko­zódik a nők aktivitása, könnyebben rámondják a gazdasági, társadalmi tiszt­ség felajánlására az igent. A másik, nem kevésbé fontos tényező: meg kell küzdeniük a férfiak sűrűn gonoszkodó ellendrukkolá- sával, azzal a szemlélettel, hogy a legkisebb bonyoda­lomnál, bajnál is az/vágják a fejükhöz: persze, mert nő... Ü gy tűnik, eléggé ismert tényezők ezek, 1 ám— gondoljuk csak végig higgadtan. A ruhagyári munkásnőik egyike mondta el: amióta két társadalmi tisztsége is van, jóval ide­gesebb a korábbinál, s míg azelőtt otthon nem esett hangos szó, most előfordul veszekedés., Lássuk be: a nő, amikor elvállal vala­mit, többletterhet vesz ma­gára. Általában a megbí­zást adók nem, vagy alig számolnak ezzel, ahogy mondani szokták, „elvárják az aktivitást”. E várakozás­hoz azonban korántsem igazodik a család élete, a családon belüli munka- megosztás. Szinte elkerül­hetetlen a konfliktus, az, hogy az egyik feladatcso­port teendői csak a másik rovására hajthatók végre. Hagyjuk akkor a nőket, „maradjanak a fakanál mellett”? Szó sincs erről, mert elsősorban a nők érdeke, jövendőjük kedve­zőbb alakulásának feltéte­le, hogy fokozódjék köz­életi tiapaszteltságuk, sú­lyuk. Csakhogy ehhez a mainál körültekintőbben kell kiválasztani a megbí­zásokat, s nem rögtön, a nehezével kezdeni. A fokozatosság, a folya­matos aprómunka ■—s nem kevésbé a politikai képzés ésszerűbb megoldása, mint erre a finomító pártalap- szervezetében mutattak rá —, a szüntelen biztatás az, ami nők seregét hozhatja az aktívak táborába. Manapság még az törté­nik, hogy a kinevezett női gazdasági vezető, a válasz­tott vagy megbízott társa­dalmi tisztségviselő kezdet­ben kap ugyan némi segít­séget, de rövid idő után magára hagyják, boldogul­jon, ahogyan tud, végül is „bizonyítsa be” alkalmas­ságát, ha elfogadta a meg­bízást. Igazságtalan mód­szer ez, s ami nagyobb baj, veszélyes. Mert első lépé­seiket tevő, a közéletbe éppen csak belekóstoló nők ezreit ítéli kudarcra, hi­teti el velük, hogy amit elvállaltak, az nem nekik való. S történik ez éppen, azok mulasztása, nemtörő­dömsége miatt, alak min­den munkahelyen szivükre tett kézzel bizonygatják: döntőnek tartják a nők közéleti szereplését. Mészáros Ottó mennyiségét, ezzel jelentős, úgynevezett mozdonyki lomé­tert takarítottak meg. Mindez azt jelenti, hogy a ceglédi vas­útállomáson rendben — az előírásnak megfelelően bo­nyolódik a forgalom: aránylag kevés a kiralcásra várakozó vagon, s nem rasitokol a szál­lítandó áru a teherkocsik kö­rül. Hasonlóan eredményesen megbirkóztak az állomás vas­utasai a tavaly óta 1 százalék­kal növekedett személyforga­lommal. Az állomás vezetői elmond­ták, hogy a szép eredmények nem véletlenül születtek. Az év elején a tervük összeállítá­sánál messzemenően figye­lembe vették az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tavaly decem­ber 5-i határozatának útmu­tatásait, mindazt, ami hozzá­járulhat a szervezettebb, gaz­daságosabb munkához. Rendszeresen foglalkoznak fuvarozásszervezéssel is, s ez nemcsak hivatalosan, a munka során, nyilvánul meg. A vasuta­sok alkalmanként üzemláto­gatásokat szerveznek a na­gyobb szállíttató vállalatok­hoz, például a Hungarovinhoz, gabonafelvásárló- és feldolgo­zóhoz, Pest megyei MÉK-hez. S az így kialakult emberi kap­csolatok eredménye érezteti hatását a termelésben is. Nem­rég például a Hordó- és Fű­részipari Vállalat és a Fafel­dolgozó Vállalat kéréseinek teljesítésére az állomás vasutas szocialista brigádjának tagjai pótvállalást tettek, hogy még zavartalanabbá tegyék e vál­lalatok termékeinek szállitá- sát. A számokban is kifejelhe­tő gyümölcsöző együttműkö­dés csak a gabonafelvásárló vállalatnál 57 százalékos ko­csiálláspénz-megtakarítást eredményezett. Az állomás dolgozói, annalk ellenére, hogy még nem kez­dődött meg az őszi csúcs, már most felmérték, tudják a fel­adatukat- Az idén nagyon sok hibridkukoricát, lucernalisztet, hordós bort, kell majd elszál­lítaniuk az állandó cikkekkel, a zöldséggel, gyümölccsel, hús- és fűrészáruval együtt. A feszített teendők ellátásá­val párhuzamosan, ' foglalkoz­nak Cegléden az állomás fo­lyamatos korszerűsítésével. így például még az idén kerí­téssel választják el a vágányo­kat egymástól, a magasperano- kat pedig szilárd burkolattal látják el. Ipari kiszolgálóvágá­nyokat építenek az egyre ter­jeszkedő vállalatok — például a TÜZÉP — részére. S. I. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!/ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM &HA 1 ion IÁI' 1975. AUGUSZTUS 34., VASÁRNAP Új zöldségtermelő szakcsoportok alakultak Nagyobb forgalom a tervezettnél A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek féléves eredményéi A Fcjgyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége — MÉSZÖV — elnökségi ülésén értékelték az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek I. fél­évi tevékenységét, s a fogyasz­tási szövetkezetek beruházási helyzetét Az első tanulság az ÁFÉSZ- ek hathónapi működését ille­tően az, hogy áruforgalmi gaz­dálkodási terveiket — piaci helyzetüket és az elmúlt évek fejlődési tendenciáját figye­lembe véve — túlzott óvatos­sággal készítették el. Beszél­jenek erről a számok: a kis­kereskedelmi áruforgalom fel­futását 6,8 százalékra tervez­ték, holott — a korábbi évek­hez hasonlóan — a fejlődés most is a szö­vetkezeti szektorban volt a legdinamikusabb: 13,3 százalékot ért el. A megyei szövetkezetek dicsé­retesen szervezték meg az el­látást, bár időszakos hiányok előfordultak bizonyos cikkek­ből, például sörből. Figyelem­re méltó eltolódás mutatkozott az áruforgalom összetételé­ben: nemcsak a tavalyihoz, hanem a tervezetthez képest is jelentősen megnőtt a ruhá­zati forgalom, javult az igé­nyeknek megfelelő kínálat, különösen bébi ruházati cik­kekből. Ám annak ellenére, hogy észrevehetően szűkült a hiánycikkek köre, még min­dig országosan kevés az olcsó szőnyeg vagy a pamut alsóru­házati cikk. Az élelmiszerek részaránya az összforgalomból csőiéként, a vegyes iparcikke­ké pedig növekedett. Az utób­biakból azonban nemcsak vá­lasztékkal voltak bajok, de olykor a mennyiséggel is. Az elnökség megállapítása szerint az első félévben a bol­ti kereskedelemben kissé ma­gas volt a készletnövekedés, ezért a szövetkezeteknek foko­zott gondot kell fordítaniuk a készletek felülvizsgálatára, a profilok rendezésére, s a napi cikkekkel való ellátásra. A szövetkezeti vendéglátó­ipar forgalma a tervezett 106,7 százalékot jócskán meghalad­va, 115,9 százalékot tett ki, ám még így is alatta maradt az országos eredményeknek, a 117,1 százaléknak. Ehhez bizo­nyára hozzájárult, hogy az ételforgalom fejlődése jóval szerényebb volt a tervezettnél, részaránya az összforgalomból 2,4 százalékkal csökkent. A tervezettnél is gyorsabb ütem­ben növekedett viszont az ital­forgalom! A szövetkezetek fontos fel­adatuknak tekintik a kor­mány zöldség-gyümölcs prog­ramja végrehajtásának előse­gítését, a kiskertek fejleszté­sét, a fóliás kertészkedés anya­gi támogatását, a különböző szakcsoportok számának növe­lését. Kezdeményezésükre az év első felében zöld­ségtermesztő szakcsoport alakult a váci, biatorbágyi, albertirsai és a dömsödi ÁFÉSZ-néL Az elmúlt évekhez viszonyít­va javult a termeléshez szük­séges anyag- és eszközellátás, a félvásárlási tevékenységet azonban bizonyos mértékig hátráltatta a képzett szak­emberek hiánya. A takarékszövetkezetek nye-' resége megyei szinten 25,7 százalékkal alatta maradt a tavalyi első félévinek. Ennek egyik oka az volt, hogy a költségek növekedésének üte­me gyorsabb volt, mint a be­vételeké; ebben olyan szub­jektív tényezőkön kívül — mint a nem kellően irányí­tott létszámgazdálkodás, köz­rejátszottak objektív körül­mények is, például az általá­nos önköltség-növekedés. Kedvezőek a tagszervezés­ben elért eredmények: az első félévben a taglétszám 6 ezer 244 fővel, a részjegyalap csak­nem 3 millió forinttal emelke­dett: minden eddiginél nagyobb mértékben — 81 millió forinttal nőtt a betétállo­mány a megye takarékszö­vetkezeteiben; a záró-betétállomány ezzel 678 millió forintra emelkedett A takarékszövetkezetek kölcsön- alapjuknak az első félévben csupán 72,1 százalékát hasz­nálták fel: kishíján 30(T millió forintos alapjukból 215 milliós kölcsönt folyósítottak. Ny. É. JON A STARKING ALMA Hagymaszezon végén a hűtőházban ÁTTÉRTEK A GÉPESÍTETT RENDSZERRE Vágják a silónak valót A budaörsi Hungarofruct Hűtőházban már javában el­kezdődtek az őszi csúcsidőszak munkálatai. Milyen áruk el­helyezése foglalkoztatja a bu­daörsi szakembereket, illetve milyen műszaki újdonsággal próbálják megkönnyíteni a mezőgazdasági termények hű­tési-raktározási gondjait? Er­re kaptunk választ Czigány Pé­ter igazgatótól: — Mintegy 5 ezer 600 tonna vöröshagyma betárolása kez­dődött el a közelmúltban, s eb­ből 4 ezer 800 tonna már a hű­tőházban van. Most 8—10 na­pon keresztül 25 fok hőmér­Vágják a silónak valót az Alagi Állami Gazdaság 100 holdas napraforgó tábláján. A két hete tarló betakarítás előreláthatóan a jövő héten befejeződik. Tóbiás űrén. felvétele sékletet biztosítunk a vörös­hagymának, hogy kellő pára- tar lalóm - csökkentés után mí­nusz egy fokra h üthessük a már kiszárított hagymát. — Az idei szezon újdonsága: a jövő hónap közepétől 15 ezer tonna starking almát veszünk át a termelőktől. Ehhez a nagy munkához fertőtlenített hűtő- termek és kifogástalanul mű­ködő műszaki berendezések szükségesek. A korábbi kishű- tőládás rendszer helyett átté­rünk a teljesen gépesített tar- tályládás rendszerre. Az új­fajta eljárással nemcsak 20%- kal jobban ki tudjuk használni a rendelkezésünkre álló rak­tárteret, hanem a fizikai mun­kát is kiküszöböljük, hiszen az eddigi 25 kg-os kishűtőláda helyett, most 250 kg-os tar- tályládávai dolgozunk. — A technológiai újdonságot tavaly még csak kísérletkép­pen vezettük be, idén 30 ezer tartályláda könnyíti meg a dolgunkat. Jövőre pedig, egyeduralkodó lesz e megoldás hűtőházunkban. (kamarás) 1 SS ZÉ m Dr. Szemtistvámyi Gyulámé, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára szombat délelőtt a népfront székházá­ban fogadta az OBT meghívá­sára hazánkban tartózkodó dél-vietnami békeharcosokat. A szívélyes, baráti hangulatú beszélgetésen dr. Szantistványi Gyulámé áttekintést adott a népfrontmozgalom tevékeny­ségéről és tájékoztatta a* ven­dégeket a népfront Vietnam­mal kapcsolatos szolidaritása tevékenységéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom