Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-15 / 191. szám

Vonzóbb külsejű, gazdaságosabb Vecsésen is többen építkeznek, szaporodnak az új házak. Sokan felismerik, hogy gazda­ságosabb s szebb is, az ormótlan tucatépület helyett kétszintest emelni. A Dózsa György úton kaptuk lencsevégre a vonzó külsejű új társasházat, a mellette épülő hasonlókkal. (Mutnéfalvy Adorján felvétele) RAJT ELŐTT Ünnepélyes évadzáró és -nyitó Sülysápon Ünnepélyes évadzáró, illet­ve -nyitó közgyűlést tartott a minap a sülysápi sportkör, melynek elnöke, Fung István, tájékoztatójában röviden ösz- szegezte az 1974—75-ös labda­rúgóévad tapasztalatait. — A járási bajnokságbakét csapatot, egy felnőttet és egy ifjúságit neveztünk. Mint is­meretes, felnőttcsapatunk megnyerte a járási labdarú­gó-bajnokságot, jogot nyert a gödöllői oszcaiyozóra, ahon­nan, csoportelsőként, feljutott a megyei első osztályba — emlékeztetett az örvendetes tényre Fung István, majd el­ismerő szavakkal beszélt a sülysápi futballisták nagy­szerű teljesítményéről: — Sportolóink igen fegyelme­zetten, lelkesen szerepeltek, mindent megtettek a siker érdekében. A jó formát, az egyenletes teljesítményt iga­zolja az is, hogy a csapat az MNK-kupa selejtezőit is si­keresen vette. E hónapban kerül sor a megyei döntőre, augusztus 20-án, Sülysápon, s néhány nappal később Döm- södön játszanak a két község csapatai: akkor dől el, ki szerzi majd meg a Pest me­gyei Hírlap kupáját? — Kijár az elismerésből az ifjúsági csapatnak is, mely egyszer sem szenvedett vere­séget, s csak a rosszabb gól- különbséggel lett második. A sportkör elnöke méltatta Kocsis, illetve PetrUc edzők munkáját, vázolta a sportkör pénzügyi, gazdasági helyze­tét. Elmondotta, hogy lehe­tőségeikhez képest, megfelelő erkölcsi, anyagi támogatást nyújtottak a nagyközség gaz­dasági egységei, különöskép­pen a községi tanács anya­gi támogatása volt jelentős. Megnőtt a szurkolótábor Sülysápon. Egy-egy hazai Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat VASAD! ÜZEMEGYSÉGÉBE BETANÍTOTT FÉRFI ÉS NŐI MUNKAERŐKET AZONNAL FELVESZÜNK jelentkezés: Vasad, Bem u. 1-, Bak Imre üzemvezetőnél. mérkőzésen átlagosan 400—500 néző biztatta kedvenceit, de idegenbe is legalább 100—150 szurkoló kísérte el csapatát. Az elmúlt évad néhány mérkőzésének „felpaprikázott” perceitől (például Sülysáp— Vecsés) eltekintve, fegyelme­zetten viselkedett a nagy szá­mú nézőközönség, különösen a Gödöllőn lejátszott két osz­tályozó mérkőzésen. A jövőt illetően, egye*bek közt ezt mondta a sportkör elnöke: — Az 1975—76-os idény­ben három csapat indítását tervezzük, s a több, hosz- szabb utaztatás, a szerelés biztosítása pénzügyi kiadá­sunkat megnöveli. Ugyan­akkor a Gödöllővel, Nagy­körössel, Monorral, a Ceglédi Vasutassal, s a többi rangos megyei csapattal az együtt- szeréplés a kulturáltabb tár­gyi feltételek biztosítását sür­geti, teszi parancsolóvá. Sür­gős feladat például a pálya­bekerítés, a talajjavítás. A távlati tervben kispálya meg­építése, újabb szakosztályok alakítása is szerepel. Az el­következőkben tehát minden eddiginél nagyobb anyagi tá­mogatásra lesz szüksége a sportkörnek. Jóllehet, több gazdasági egység képviselője nem vett részt a közgyűlésen, remél­hetőleg ők is megértik, mél­tányolják a sportkör kérését. S mint a beszámolóból ki­tűnt, az anyagi támogatá­son túlmenően, egyébként is erősödni-5 kell a sportkörnek, több társadalmi aktívára, még több vártoló tagra, ese­tenként társadalmi munkára számít. Vasárnap megkezdődik a menyei labdarugó-bajnokság Fisaként Pilis csapata látogat Sülysápra. Nagy várakozás előzi meg az őszi fordulót. Fung István, Kocsis Ist­ván edző és mások is, megér­tésre számítva, hangsúlyoz­ták a közgyűlésen: bár a já­tékosok a magasabb osztály­ban is lelkesen, a győzni aka­rás reményében lépnek pá­lyára, mégis, szinte bizo­nyos, a nagvobb játéktudás megyei s a korábban az NB ITT-ban futballozó csapatok­ból elszenvedhetnek vereséget is, remélik mégis megmarad a nagvszámú szurkolótábor, s úgy biztatja a fiúkat, mint nem is oly régen, a járási baj­nokságban. J. I. Aratás után Áldomás a fácánosban Régi hagyomány már Ül­lőn, hogy az Űj Tavasz Tsz az aratás befejeztével meg­vendégeli a nehéz munka derék részvevőit. A felvirágozott, feldíszí­tett kombájnok, vontatók, teherautók hosszú sorban vonultak a dűlőutakon vé­gig a központi majorba, ahol vezetőik jelentést tet­tek a gazdag aratás befe­jezéséről. Bár az eredmény elmaradt az elmúlt év rekordtermé­sétől, az idén is elérte az egymilliót a terméstöbblet értéke. * A fácános erdő árnyas fái alatt, av vadászház kö­zelében Kiss Rezső, a hír­neves juhász főzte bográ­csaiban a három kövér birka piros, paprikás lébet úszó, fűszerezett húsát. A jókedvet a tsz kétéves, za­matos kékfrankosa és riz- lingje csak tetézte. Zene nélkül is késő estig tartott a nótázás. (kiss) TÖBB SÖR. A sörellátás ja­vításáért, a Bocs község hatá­rában működő sörgyár az idén névleges kapácitásán felül öt­venezer hektoliter sör készíté­sét vállalta. Ennek teljesíté­séért vasárnaponként is tel­jes üzemet tartottak a sör­főzőházban. A Borsodi Sör­gyárban az idén már több mint húsz vasárnapi műszakot rendeztek. Á PEST M E G Y E I H í R L A P KÜLÖN KIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK A huszonhatodik Sikeres kezdet után - biztató eredmény Őtvenen jutottak kölcsönhöz Még a múlt év őszén szer­vező bizottság alakult Mono­ton, önálló takarékszövetkeze­tek létrehívására. A szervező bizottságban nyugdíjasok, és aktív dolgozók egyaránt sike­resen tevékenykedtek: 670 tagot szerveztek. Április 21-én összeüllhetttt az alakuló köz­gyűlés, és kimondhatta Pest megye huszonhatodik taka­rékszövetkezetének megala­kítását. Július 1-én kezdte meg mű­ködését a takarékszövetkezet. Az iroda ideiglenesen a tanács által biztosított, Petőfi Sándor utca 1. szám alatti helyiségben fogadja az embereket. Az első hónap eredmé­nye: félmillió forintot meghaladó betétet tettek takarékba a monoriak A takarékszövetkezet is az országos feltételekkel meg­egyezően fogadja és kezeli a betéteket. Téves az a híresz­telés, hogy csak tagoktól fo­gad el takarékbetétet. Köl­csönt azonban valóban csak tagoknak folyósíthat. Július­ban több mint ötvenen jutot­tak kölcsönhöz. Az igazgatóság július 24-én ülésezett első alkalommal. Az ülésen több fontos teendőről esett szó, egyebek között ar­ról, hogy megfelelőbb mun­kakörülményeket kell kialakí­tani. Beszéltek a kölcsönfo­lyósítás gyakorlati teendőiről és a praktikusabb, gyorsabb kölcsönengedélyezési eljárás kialakításáról is. Kedvezőnek ítélte meg az igazgatóság a betétgyűjtésben elért eredményt, és meghatá­rozta a további teendőiket. Júliusban sok alapító tag kereste fel a szövetkezetei, s külön örvendetes, hogy további harmincán kérték tagsági felvételüket. Lellúr a könyviárban Nyitás: augusztus 21-én Harmincötezer kötet katalógusa A monord járási könyvtár ráccsal borított ajtaja előtt so­kan megállnak: zárva a könyvtár hetek óta. Minket is megállítanak lép- ten-nyomon, kérdezgetik, mi­kor nyitunk már? Ez jólesik. Nem gondoltuk, hogy ennyire hiányzunk majd az olvasóknak — mosolyog Benda hajosné, kicsit fáradtan. Érthető a fáradtság hiszen a könyvtár dolgozóinak nem vakációt jelentett a szünet, ha­nem nehéz munkát: leltároz­tak. — Sőt, még most sem beszél­hetünk a leltárról múlt időben — mondja Pásztor Antal, a könyvtár vezetője. — Igaz, a nagyobb fele már mögöttünk áll, de akad még tennivaló. Harmincötezer könyvet vettek kézbe, egyenként, a hét leltár­könyv rubrikái sorra beteltek. Nemcsak a sorszámot kellett feljegyeznünk, hanem minden kötetről minden adatot is, író­jukat, címüket, kiadási évü­ket, árukat. Az elkészítendő katalógusból egy sem hiányoz­hat. A leltározás valóban nagy munka volt. Utoljára öt éve leltároztak, s legközelebb tíz év múlva veszik számba a könyvmennyiséget. (zs.) Az egyhónapos működés alapján már megállapítható, hogy a szövetkezet eredménye­sen szolgálhatja a nagyközség lakosságának takarékosságát. (P.) Szinte kínálja magát Dinnye, őszibarack Jó ízű dinnyét termelnek a dánszentmiklósi állami gazda­ság és a pilisi Aranykalász Tsz dinnyései. Az ikrás belű, édes gyümölcsből Ü llő központjá­ban, a MÉK zöldségboltja kétnaponként több mint száz mázsát ad el. A dinnyét kérés nélkül lé­kelik az üzlet fáradhatatlan dolgozói: fakó, éretlen, ízetlen alig akad, értik a mesterségü­ket a dinnyések. Nemcsak a dinnye, más gyümölcs is kelendő az udva­rias kiszolgálásáról ismert üz­letben. Volt olyan nap, hogy' 150 kiló őszibarackot mértek szét, raktak kosarakba, szaty­rokba, tájékoztat Csik János- né üzletvezető. Az áru mindig hibátlan, szép, szinte kínálja magát. Júliusban a zöldségesbolt csaknem félmillió forintot forgalmazott. (k. s.) MŰSOR MOZIK Monor: Piedone, a zsaru. Pilis: A Pendragon legenda. Vecsés: Az asszony és az el­ítélt. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gombán, 18-től 21 óráig: if­júsági klub és barkács szak­kör. Gyömrőn, 18-tól: a fotó- és motorosklub összejövetele. Péteriben, 17-től 19-ig az ifjú­sági irodalmi színpad, 19-től 22-ig a színjátszó csoport pró­bája. Portásfülkéből — nyugdíjba És múltak az évek Az úri Béke Tsz irodaépüle­tének udvara tiszta, rendezett. A jókora kertben sok színes vi­rág pompázik. A bejárati portásfülkét nem­régiben emeltéit, benne fekete ruhás, törékeny asszony lát­ja el teendőit. özvegy Bori Antalnéval be­szélgetünk. — Hatéves voltam, amikor édesapám meghalt, még tíz sem, amikor a munkát felvet­tem. Ősztől tavaszig Pesten szolgáltam, a nyári hónapok­ban itthon, az uraságnál dol­goztam, mint marokszedő. — Hogyan emlékezik az ak­kori aratásokra? — Mondjam, ne mondjam? — tűnődik el. — Hiszen ma már talán hihetetlennek tű­nik az akkori idők valósága ... Hajnali háromtól este tízig, tizenegyig dolgoztunk, tized- rószért Az aratáson kívül egyéb dolgunk is akadt, ku­korica-, répakapálás, lucerna- gvűjtés, ősszel a betakarítás várt ránk. Nyaranta 32 pár ve. rítékezett a gabonatáblákon. — 1933-ban férjhezmentem, az uram volt a kaszás, én a marokszedő, apósom terege­tett, kévét kötött... — A tőén, a felszabadulást meglevő egy köve­mellé még három hold földet kap­tunk. Sokat törve magunkat, két tehénkét vettünk, a szom­szédasszonnyal összefogva mű­veltük, dolgoztuk a földet. Én szántottam, ő ültetett, vetett a barázdákba. Sóhajt, csendesen folytatja: — S hiába volt az a néhány hold föld, valójában nagyon nehezen boldogultunk, pe­dig mennyit, de mennyit dolgoztunk, részes földet mű­veltünk. Batyut kötöttünk. Súlyig, Mendéig gyalog tet­tük meg az utat, onnan vona­toztunk a pesti piacra. Bizony, megesett, hogy feketézőknek néztek, s hátunkon a ba­tyuval, Menüéről visszafor­dítottak a rendőrök. Pedig, dehogy is feketézői mentünk, a piacon kapott kevéske pén­zért a gyerekeknek néhány ruhadarabot, a konyhára ap­róságot vásároltunk ... Hétta­gú volt a családunk. — A tsz-szervezések idején, ma már kicsit szégyellem be­vallani, nehéz embernek szá­mítottam. Féltettem a mégis­csak biztosat jelentő néhány hold földet, még inkább tartot­tam az akkor bizonytalannak látszó jövőtől, hiszen annyi mindent beszéltek abban az időben... Kezével végigsimítja ha­ját, arca is derűsebb lesz. — Végül is 1959. decembe­rének utolsó napjaiban aláír­tam a belépési nyilatkozatot, 1960 márciusában felvettem a munkát, a kertészetbe kerül­tem. S dolgozott nap mint nap. Szorgalmasan^ becsületesen. A kertészeti csoport brigádveze­tője lett, kezdeményezője, szorgalmazója a kertészeti szo­cialista brigád életrehívásának. Munkájáért, emberi magatar­tásáért 1967-ben kormányki­tüntetésben részesült: a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Lo. sonczi Pál, akkor mint föld­művelésügyi miniszter, nyúj­totta át Borinénak. — Arra gondoltam, a kitün­tetés milyen nagy megtisztel­tetés is nekem, milyen sokan lehetnek, vannak, akik hoz­zám hasonlóan, szintén lelki- ismeretesen, becsületesen dol­goznak. Meghatódottságom- ban már-már elsírtam ma­gam, amikor engem szólítot­tak, s a felcsattanó tapsra ne­kibátorodtam, mosolyogtam... özv. Bori Antalné párttag, -elvégezte a marxista középis­kolát. A kertészetből. 1970-ben, a tsz anyagraktárába került. — És a portási munkakör? Derűsen válaszol: — A raktárban egyre növe­kedett a rám bízott érték, a felelősség. Nemcsak raktáros, anyagkönyvelő is voltam ... És hatvan éves. Elnökünknek, párttitkárasszonyunknak se­gítségével, azért, hogy a nyug- díjbavonulásomig hátralevő néhány hónapot könnyebb munkakörben töltsem el, ke­rültem ide, a portára, még a múlt év augusztusában. Mint tsz-tag, 1961. nyarán járt a Balatonon először, 1971- ben, Debrecenben, a nagyer­dei tsz-üdülőben töltött két he-, tét. Persze, 1960-tól szinte egyetlen év sem múlt el anél­kül, hogy a tsz jóvoltából ne vett volna részt egy-két napos országjáró kiránduláson. — Milyen gondolatok je­gyében válik meg rövidesen a tsz-től, amikor nyugdíjba vo­nul? Egyszerű szavakkal felel, mondatai átmelegednek: — A tsz-szervezést követően, nem volt könnyű a kezdet Úriban sem. Ám a becsüle­tesen ellátott közös munka, az egyre erősödő hit évről évre szebb eredményeket ho­zott. Igaz, az évek múlásával idősebb lettem, mégis, mint földet művelő, dolgozó em­ber, most már elmondhatom: nekem ez a tizenöt év jelen­tette azt az életet, hozta meg azt az elégedettséget, amely­ről korábban legfeljebb csak álmodni mertem. Jandó István í k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom