Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-15 / 191. szám

Kalvill I éri torony építők Veszélyes vállalkozás f XIX. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM 1975. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK Korszerű csibenevelő a Dózsa Tsz-ben Jól fizet a gondos munka A nagykőrösi Dózsa Terme­lőszövetkezetnek mindig jól jövedelmező üzemága volt a baromfitenyésztés. További fejlesztésére korszerű tenyész- telepet építettek és keltetőüze­met létesítettek. Előzőleg pulykát és libát te­nyésztettek, de az utóbbi évek­ben, amikor látták, hogy mind nagyobb a kereslet a hazai és külföldi piacokon a csibék iránt, azt kezdtek tenyészte­ni. A vállalkozás sikeresnek bizonyult, biztonságosabb és eredményesebb, mint az elő­ző próbálkozások. A gazdaság belépett a her­nádi Március 15. Tsz baromfi- nevelő társulásába. Az egyes szövetkezetek százszámra ne­velik a húscsibéket, melyeket a hernádi tsz országos hírű feldolgozó üzeme vásárol meg, és dolgoz fel, majd szállít kül­földre. A Dózsa Tsz csibenevelő te­lepién Molnár Barna üzemgaz­dász elmondotta: eredménye­sen teljesítette éves tervének időarányos részét, s az első félévben 186 ezer húscsábét nevelt fel és adott át szállí­tásra a nevelőtelep. A csibetelepet fiatal, hely­beli szakember, Illés Ambrus vezeti, a múlt években végez­te el a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztő Főiskolát, s munkáját nagy igyekezettel látja el. A telepen a Március 15. Tsz- ben kitenyésztett, gyorsnövé­sű, fehér húscsibéket nevel 16 dolgozó. Többségük már évek óta itt tevékenykedik. A csibéket részben a herná­di központtól kapják, részben saját keltetőüzemükben kelte­tik. A nevelésre fogott kiscsi- bék négy hétig indító, 3 hétig nevelő táptakarmányt kapnak, a 50—60 nap múltán szállít­ják el őket. Átlagosan 1 kiló 30 dekás súlyt érnek el 3 kilo­gramm takarmány elfogyasz­tása után. Jelenleg 18 ezer hathetes, 10 ezer egyhetes, 18 ezer néhány napos és 18 ezer egynapos csi­be van a telepen. A gazdaság törekszik, hogy a második fél­évre tervezett 180 ezer csibét is felneveljék és átadják szál­lításra, ha lehet, túl is telje­sítsék a tervet. A dolgozók jó munkáját megbecsüld a tsz. A fiatal, éj­jel-nappal naponta 12 órát dol­gozó csibegondozók havi kere­sete 2500—4000 forint. Kopa László Gelka-szcrviz - a megye deli részének Munkájukról érdeklődünk a ceglédi Gelka-szerviz vezető­jétől, Katona Sándortól: — Elég nagy területen kell ellátnunk a rádió, a tv és a háztartási gépiek javítását, Hozzánk tartozik Cegléden kí­vül Pest megye déli része, Abony, Nyáregyháza, Albert- irsa, Ceglédbercel, Pilis, Ko- csér körzete és Nagykőrösön is van egy fióküzletünk. — Dolgunk mintegy 80 szá­zaléka a tv- és rádió javítás, havonta 1500—1600 készüléket teszünk ismét használhatóvá. — Hogyan győzik? — Tizenkilenc szakmunkást foglalkoztatunk. A dolgozók fele a helyszínen javít, a töb­bi itt, az üzemben. A készü­lékek beszállításáról mi gon­doskodunk. Ha jótállásos a ja­vítás, természetesen a beszál­lítás is díjtalan. —< Milyen gyorsan javítják meg a hibás készülékeket? — Ha Cegléden javít­juk, a bejelentés napjától szá­mított egy-két napon belül, ha vidéken, két-három nap alatt eleget teszünk a megrendelés­nek. — Elég zsúfolt a szerviz. Nem tervezik bővítését? — Valóban, nagyon szűkö­sen vagyunk, sőt, a tűzrendé- szeti előírásoknak sem felel meg üzlethelyiségünk. Űj üze­münk átadását az idei év vé­gére ígérte az építőipar, de eddig, sajnos, csak az alapikő letétedéig jutott el. I. J. Üj paradicsomfajták A víztorony építése közben felállítják az 53 méter magas „bikákat”, segítségükkel emelik a magasba a tartályt. Kiss András felvétele Szorgalmas termelők Nagy lendülettel folynak a Kálvin téri víztorony felál­lításának előkészületei. Mi­alatt. a budaörsi Vízgépépítő Vállalat munkásai a 700 köbméteres víztartály utolsó lemezeit hegesztik, a sorok­sári Gépépítő Vállalat dolgozói hat, egyenként 53 méter ma­gas „bikának” nevezett vas- oszlopiot állítottak fel a ké­szülő torony körül, melyekre csigákat és egyéb emelőszer­kezeteket szerednek. Ezen át drótkötelekkel emelik majd fel a közeli hetekben 43 méter ma­gasra a tartályt és alá a tar­tóhengereket Az arra járók csodálkozó el­ismeréssel szemlélik a nagy munkát. A derék szerelők sok­szor 53 méter magasan dolgoz­nak. Az egyik munkaszünet­ben szót váltottunk velük. Elmondották, hogy ezt a kü­lönleges mesterséget vagy ne­gyedszázada folytatják. Éven­te 6ok tornyot emelnek a ma­gasba. Régebben fa emelő­oszlopokat alkalmaztak, most viszont már a biztonságosabb vasoszlopokat. Az épülő nagykőrösi vízto­rony felemelésén tizenhatan dolgoznak. Nyolcán Zsám­békra valók. A munkát Ko­vács Szilveszter és Józsa And­rás vezeti. Kővágó József 15 éve van a vállalatnál. Tödé kérdeztük meg, hogy milyen érzés ötven méter magasságban dolgozni? — Csak felmenni nehéz, és az első tíz perc, amíg meg­vetjük a lábunkat. Azután már könnyen megy a munka. Rendszeresen vizsgálnak ben­nünket az orvosok, hogy bír­juk-e ezt a nem veszélytelen munkát. Kovács Szilveszter munka­vezető elmondotta, hogy a sok tonnás vaselemek emelgetése veszélyes az ott járókra, ezért a terepiet elkerítették és szi­gorú óvintézkedéseket ve­zettek be. Gondot okoz, hogy vannak, akik a kerítést le­tiporják, semmibe veszik a tilalmat. Pedig az itteni munka igen veszélyes. Bizonyítja ezt egy váratlan esemény: kedden reg­gel a Vízgép Vállalat egyik dolgozóját, Horváth Feren­cet baleset érte, súlyos sé­rüléssel szállították a szolnoki kórházba, állapota azonban, értesülésünk szerint, nem élet- veszélyes. Kecskeméten, a Zöldségter­mesztési Kutató ' Intézetben dr. Báldy Béla főosztályve­zető a napokban paradi­csomtermesztésünkről tartott előadást. Az idén a szerződé­sekben ígért 380 ezer tonna paradicsomból előreláthatóan csak 300 ezer tonnát kap a konzervipar. Egyes gyárak körzetében ugyanis nagy kárt tett a termésben a phytophtó- ra nevű betegség. Az előadó elmondotta azt is, hogy az intézet a paradicsomnemesí- tésen kívül a termesztéssel és a feldolgozással is foglal­kozik, és gondoskodik áz or­szág paradicsomvetőmag-el- látásáról, Á kutatóintézet pa­rasztfőiskolai telepén be is mutatták a gépi betakarításra alkalmas új fajtajelölteket. A K—886 például kemény bo- gyójú, korai, jó színű, bő ter­mőnek ígérkező fajta. A bo­gyók gömbölyűek, egyszerre érők, kocsány nélkül is köny- nyan leszakíthatok. A KT 278-as hosszúkás bogyójú, bő termő, ugyancsak egyszer­re érő fajta. A gépi szedésre alkalmas amerikai fajták nagy rost- tartalmúak (mintegy 20—25 százalék). A hasonló korai fajták 17—20 százalék rost- tartalmúak. A helybe vetett paradicso­mok termesztése csak a te­rület bizonyos hányadán ki­fizetődő, mert érésük egy hónappal később kezdődik, mint a palántázott paradi­csomé. Ahol van paradicsom­szedő gép, ott a terület felén palántázott, felén helybe ve­tett paradicsom termesztése ajánlatos. A továbbiakban szó esett arról is, hogy a pa­lántanevelés segítésére szük­séges lenne a szalagra ra­gasztott paradicsom-vetőmag elterjesztése. A Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet munkatársai a paradicsomtermesztésről köny­vet is írtak, mely előrelátha­tóan még ebben az évben megjelenik. Az állami gazdaságok jelen­leg ezer hektár területen ter­mesztenek paradicsomot, ám a tervek szerint a következő 5 évben már 1500 hektárra kell növelniük a paradicsom termőterületét. A konzervgyárak is több paradicsomot szándékoznak feldolgozni, ezért nagy szük­ség van az újabb, bő termő fajták kutatására, amelyek jobban ellenállnak a beteg­ségeknek, mint az eddigiek. Jelenleg megfelelő növény- védelemmel, Dithane M—45 és Antracoll felhasználásával lehet védekezni a gombabe­tegségek ellen, eízel a ter­mésátlagokat 20—30 száza­lékkal növelhetjük. Dr. Konrád Zoltán Ebben az esztendőben a ko- cséri termelőszövetkezetek nem termesztettek dinnyét. Csak az Üj Élet Tsz próbálko­zott meg fóliaházakban korai sárgadinnye-termesztéssel, ez azonban inkább csak kísérlet volt. A hagyományosan híres ko- cséri dinnyék mégsem tűntek el a piacról. Számos tsz-tag és kistermelő háztáji földjébe és kertjébe vetett pár száz négyszögölön dinnyét. Főleg a környéken pépszerű fehér héjú, sárga húsú fajtából. A termesztése kedvezően ala­Ez évben először szerepel körösi kézilabdacsapat az NB II-ben. A tavasszal az újonc Nk. Kinizsi a középcso­portban a tizedik helyen vég­zett a férfi mezőnyben. Mo­non Dénes edző a mérkőzése­ken mutatott teljesítmény alapján elkészítette a játéko­sok egyéni értékelését, amely összesítésben a következőt mu­tatja a 11. bajnoki találkozó után: kult, a körösi kereskedők is sokat vásárolnak a termésbői, még Pestre is jut belőle. Sok jó dinnyét termesztett például Ádám László, Bim­bó László, Budai Kálmán és Pataki József tsz-tag emel­lett az Űj Élet Tsz-ben is szor­gosan tevékenykedik. A gaz­daságban nagy területen pa­radicsomtermesztést vállaltak, amivel, mint mondják, jói jönnek ki. Ha ugyanis 25 ezer forint értékű termést szed­nek paradicsomból, a további termésnek a fele őket illeti. K. L. idegenben, 24-én Tiszaföldvári TSZ SK (otthon), 31-én DÉL­ÉP (Szeged) idegenben. Szep­tember 7-én Szentesi Kinizsi (otthon), 14-én KÉV Metró (Bp.) otthon, 21-én Szolnoki Olajbányász (idegenben), 12- én Váci Fonó (otthon), 19-én HÖD1KÖT (idegenben) és 26- án Ceglédi KÖZGÉP (otthon). A hazai mérkőzések egysége­sen, fél 11-kor kezdődnek. Si­keres őszi szereplést kívánunk a körösi szurkolók nevében is! SPORT A kézilabda NB II őszi fordulója előtt „Lévén maga, mint neve, Jó” a a « S « a 3 S 2 A PÉNTEK! MŰSOR Honvédelmi sport ARANY JÁNOS MŰVÉSZI ÁB­RÁNDJAITÓL hevíttetve, debreceni diákságából beállott színésznek. Egy darabig Debrecenben játszottak, aztán vándorútra keltek. Társulata eljutott egészen Máramarosszigetig. Hányszor eszébe j áthatott a szelíd ifjúnak, hogy szülei nem ilyen pályára szánták! Egy forró augusztusi napon aztán kiment a Tisza és az Iza torkolatánál elterülő félszigetre, s ott egy százados tölgyfa alatt szörnyű álmot látott: anyját kite­rítve látta. S ő, aki annyira szerette anyját, rohant haza. Szalonta felé. A 300 kilométeres távolságot nagyobb­részt gyalog tette meg, az éjszakákat a szabad ég alatt, vagy legjobb esetben valami útszéli csárda padján húzta ki. Tarisznyájában mindössze „vándorcipó” lapult. Le is rongyolódhatott, s mikor a kolerás időben egy hajdú bevezette fő­nökéhez, az pedig útlevele után tuda­kozódott, Arany nem tudta előmutatni, pedig abban az időben éristom járt az ilyesmiért, A jószívű szolgabíró azon­ban megkönyörült a viharvert vándor­diákon. Arany 60 éves korában is me­legen emlékezik róla: Az isten áldja, elbocsátott, Lévén maga, mint neve. Jó... Saját emlékezése szerint ennek a hi­vatalos embernek a leszármazottja volt dr. Joó Imre, aki az Arany utáni idők­ben egy emberöltőn át jeles embere volt Nagykőrösnek. SZATMÁRNÉMETIBEN SZÜLETETT 1860. július 3-án, ahol apja a lányok tanítója és orgonista kántor volt. Bi­zonyára tőié örökölte zenei hajlamait. Édesapja korán meghalt, s árván ma­radt a nagy család. Gondoskodás ré­vén Imre Szatmárra került a gimná­ziumba, majd beiratkozott a kolozsvári új egyetemre. Már az első hónapokban sikerült megnyerni néhány jeles taná­rának, Imre Sándornak és a Nagykőrös­ről odakerült Szabó Károlynak, vala­mint a kor jeles történetírójának, La­dányi Gedeonnak a rokonszenvét. Utóbbiról itt tudta meg, hogy atyjának tanulótársa volt, aki Világos után rejte­gette is a fiatal honvédtisztet. Irányí­tásukkal már' az első évben kiváló ha­ladást mutatott, így aztán állami ösz­töndíjat nyert, ami gondtalan megélhe­tést nyújtott számára egyetemi évei alatt. Tanul is mohón, odaadással, s 1883 őszén kettős, tanári és doktori ok­levéllel a kezében hagyja ott Kolozs­várt. Még jóformán le sem veri magáról az egyéves önkéntes! év porát, szatmári barátainak ajánlatára a nagykőrösi gimnázium hívja meg egyik filológiai tanszékére, noha képesítése történet­földrajzra szólt, ö lesz a gimnázium első új rendszerű doktora. A sok, nem várt jótéteményért igen hálás: önzetle­nül segíti a szegény és törekvő tanu­lókat. A tehetségteleneket igyekezett idején ráébreszteni, hogy keressenek más pályát, de a tehetségeseket nem tévesztette szem elől. Később, mikor nyugalomba vonulása után valóságos kis nevelőintézetet nyitott, ahová mesz- sze földről adták gyermekeiket a tehe­tősebb szülők, mindig tartott fenn in­gyenes helyet szegény tehetséges ifjak­nak is. Felesége egy nagykőrösi erdész szép és finomlelkű lánya, Halácsy Gi­zella lett. Elég későn nősült Joó Imre, s addig befuthatta közéleti pályáját. Az iskola volt tevékenységének fő he­lye, de a városban is vezető szerepet vállalt. Az egyik tekintélyes körösi lap­nak szerkesztője, a városi képviselőtes­tületnek pedig harcos tagja volt. Min­dig síkraszállott a közélet tisztasága és a város haladása érdekében. NEMCSAK A HELYI POLITIKÁBA, hanem a közművelődés irányításába is önzetlenül beleszólott. Zenei hajlamai nyilvánultak meg abban, hogy Hegedűs Endrével, az Arany tanította neves kántorral szövetkezve életre keltette a Városi Zenekedvelők Egyesületét. Nagy­kőrösön már 1860-ban megalakult a Városi Dalárda, az országos hírű Nyizs- nyay Gusztáv vezetésével. Joó Imre még élete utolsó évtizedében is szívó­san dolgozott a nagykőrösi dalkultúra felemelésén. Az énekkar ünnepélyein ott állt a basszusszólam vezető helyén és közreműködésével segített megsze­rezni országos versenyeken is a legelő­kelőbb díjak egyikét. Dr. Törös László (Folytatjuk) Szabó Sándor (kapu«) I>ér Gábor Varsányi Gábor D. Kovács Ferenc Podhorszki László Kolossá Károly Juhász Gyula Vikartóczki Kálmán Bekő István (kapus) Nagy Aladár Bertalan Béla Zubány Miklós Fülep Endre 11 1 1 6,9 84 11 23 12 6,8 10« 11 51 31 6,6 94 11 19 10 6,5 79 11 40 21 6,5 75 11 42 23 6,4 62 11 28 8 5,7 83 10 6 6 5,4 69 5-------6 73 5 — 2 5,4 75 4 3 4 5,3 69 3 7 2 6,3 30 jelenleg 1 1 katona összesen és átlag 223 140 6,1 74 Szabó 11, Bekő 1 hétméte­rest hárított. A tavasszal egy­séges, baráti csapatszellem nem tudott kialakulni, mert néhány játékos rendszerte­lenül látogatja az edzéseket, sértődés, építkezés, tovább­tanulás és autóstanfolyam miatt. Az őszi mérkőzésekre a bennmaradásért össze kell fogni — erre biztató a szor­galmasabb edzéslátogatás. A Kinizsi kézilabdásai tavaly már bebizonyították a már el­veszettnek tűnő megyebajnoki cím visszahódításával, hogy tudnak, ha akarnak. Remél­jük, ezt bebizonyítják most, r\cc V pl jc A férfi kézilabda NB II. középcsoportjában a Nk. Ki­nizsi őszi ellenfelei és mér­kőzésnapjai a következők: au­gusztus 17-én TAURUS (Bp.) Szolnok: az Ifjú Gárda or­szágos szemléje. Természetjárás Csehszlovákia—Lengyelor­szág: a Nagykőrösi Autóklub autóstúrája. Teke Kocsér: Nk. Szabadság Tsz— Kecskeméti ZIM, barátságos mérkőzés. Kézilabda Budakalász: a KISZÖV Kuj pa megyei területi férfidöntő­je. Mit látunk ma a moziban? A vörös tulipánok völgye. Látványos, színes, szinkroni­zált, szovjet kalandfilm. Az előadás kezdete: 4 órakor. Egy királyi álom. Színes, szinkronizált amerikai film. Az előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Kiskörzeti mozi (a lencsési iskolában): Tengeri farkas, I— II. Színes, román—NSZK ka­landfilm. Az előadás kezde­te: fél 3-kor. Köszönetét mondunk mindazok­nak. akik felejthetetlen férjem, drága édesapánk temetésén fájdal­munkon enyhíteni igyekeztek, sír­jára koszorút és virágot helyeztek, özv. Rácz Lászlóné és családja. I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom