Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

"s-JßnitaD 1975. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT Fidelio a szegedi játékokon Űj politikai könyvek Utcaszínház a faluban A függöny alól először két láb bújik elő, majd a ház te­tejéről leereszkedik a bonyo­dalmak okozója, a Fekete Kí­sértet, a korruptság, a rossz- indulat, a nagyra vágyás jel­képe. Kelepcébe csalja az üzem vezetőjét, a munkások között ellentéteket szít, árt a kollektívának... A falakat borító, népi mo­tívumokkal díszített falisző­nyegek díszletházikót fognak körül. Ez a mindenes hely­szín, az üzem, az iroda, a kocsma. A Csepeli Utcaszínház toki vendégszereplésének voltunk tanúi, a toki nyári színházi esték keretében. Aktuális, mai problémát feldolgozó játékot láttunk, amelyet a tíztagú együttes maga írt, dramatizált, rendezett és rutinosan, jó összhangban adott elő. Az egyfelvonásos darabot követően a szintén amatőr, budapesti, négytagú Pastorale együttes lépett színpadra, megzenésített verseket adtak elő. Csokonai Vitéz Mihály-, József Attila-, Frederico Gar- cia Lorca- és Szép Ernő-mű- veket dolgoztak fel. Biztosan kezelték a hangszert és köny- nyed eleganciával improvizál­tak. A nézőteret toki, zsámbéki, perbáli tsz-tagok, fiatalok, be­járó munkások töltötték meg. Rövid közvélemény-kutatást tartottak körünkben. Jósze­mű, éleseszű fiatalok mutat­ták be nagyon is aktuális színdarabjukat — mondotta Kiss Gábor nyugdíjas. Meg­érte, hogy eljöttünk — tette hozzá a felesége. Régen hal­lottam ilyen jól muzsikáló társaságot — mondott véle­ményt Ványi Sándorné nyug­díjas. A Fésű házaspár — népművelők, a művelődési ház és könyvtár vezetői — így foglalták össze a színházi esték lényegét: igyekszünk sok embert megmozgató, nagy érdeklődésre számító progra­mot szervezni. A csepeliek vendégszereplése, úgy érezzük, jól sikerült. H. Gy. ' BOLÍVIAI FESTŐK KIÁLLÍTÁSA Bolíviai festőművészek alko­tásaiból rendezett kiállítást a Kulturális Kapcsolatok Inté- zete^3olívia függetlenségének 150. ^évfordulója alkalmából. A Gerlóczy utcai kiállítóte­remben 21 festményt mutat­nak be. Megnyitó beszédet mondott Miguel Angel Flores, a Bolíviai Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Ezúttal az ország legkülön­bözőbb vidékeiről érkezett tíz­ezer fiatal részvétele avatta ünnepivé a szegedi ünnepi he­tek programját: karneváli fel­vonulás, ifjúsági nagygyűlés, s a Fidelio szabadtéri premierje, fiatalokkal a lelátón. A fel­újított szabadtéri játékok tör­ténetében először került szín­re Beethoven alkotása. Aligha tévedünk: hazánk felszabadu­lásának évfordulóját nehéz méltóbb színházi ünneppel emlékezetesebbé tenni ennél a szabadságoperánál. Még sincs kockázat nélkül a vállalkozás, hiszen a Jmű vizuális értelem­ben statikus, a játékok hagyo­mányos színpadi eszközeire, a zászlós tömeg jelenetekre, ha­tásos tablókra csupán a finálé nyújt lehetőséget. Az előadás rendezője, Szinetár Miklós is nagy kísérletnek tartotta, melynek eredménye — a kö­zönség fogadtatása — csak ké­sőbb regisztrálható. Eszterrel, Simándy Józseffel (a képen), Faragó Andrással és Gregor Józseffel. Nikolényi István összeállításunkban elsősor­ban gazdasági, gazdaságpoliti­kai kérdésekkel foglalkozunk A Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában most megjelent könyvek közül azokat a mű­veket ismertetjük, amelyek az említett témákban különböző oldalakról mutatják meg a tennivalókat. lenin összes művei 44. kötet Második kiadásban jelent meg Lenin összes művei 44. kötete, amelynek megírása 1921 ja­nuárja és 1922 márciusa közé esett. A könyv ma is idősze­rű, mert az időben Szovjet- Oroszországban főleg azok a kérdések kerültek előtérbe, amelyek a szocializmust épí­tő országokban ma napiren­den vannak. Ilyenek a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmenet elvi kérdései, valamint a gazdasági építés, a szervezés, a káderkiválasztás, a technikai felújítás és más gazdaságpolitikai kérdések. Ezekben foglalt állást Lenin. Fejtette ki nézeteit, elemezte a gazdasági építőmunkát, s mutatott utat. Ma is aktuálisak például a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mel­lett éléséről, gazdasági verse­nyükről, s egyben a szocializ­mus gyakorlati építéséről szóló gondolatok. Lenin ebben az időben foglalkozott olyan elvi- gyakorlati kérdésekkel, mint a szocialista építés tudomá­nyos kidolgozása, a proletár- diktatúra szerepe és jelentő­sége, az osztályok és az osz­tályharc az átmeneti szakasz­ban, valamint a proletárál­lam gazdaságpolitikája. Meg­szívlelendő az a tanulság is, amelyet Lenin a szocialista építőmunkára vonatkozóan le­vont. A proletariátusnak és a parasztságnak együtt kell mű­ködnie, érvényesülnie kell a munkás-paraszt szövetséghek, mert csakis a két nagy dolgo­zó osztály összefogása bizto­sítja a szocializmus teljes fel­építését. A szocialista integráció gazdasági mechanizmusa Integráció. Most tanulgatjuk ezt a szót. Együttműködést je­lent. Fontos megtanulnunk, értelmeznünk, mert napjaink­ban a KGST tagjaként ha­zánk is részt vesz a szocialis­ta országok gazdasági integ­rációjában. A szerző — J. Sz. Sirjajev — sorra veszd az integrációval kapcsolatos kérdéseket, kifej­ti annak közgazdasági-elvi je­lentőségét, foglalkozik a szo­cialista gazdasági együttmű­ködés mechanizmusának ál­talános és konkrét kérdései­vel, eszközeinek fejlődésével. Általános elemzését nyújtja a szocialista országok gazdasá­gi együttműködése mechaniz­musának, választ ad rá, hogy mi a szocialista integráció és mechanizmusá. Kitér a KGST- országoknak a világgazdasági kapcsolatokba történő bevoná­sára, az ezzel összefüggő prob- lémákra. A könyv gazdagítja a rend­kívül időszerű téma birodal­mát, előmozdítja az e tárgy­ban folyó kutatásokat, s több elvi kérdést tisztáz, s ezzel hasznos tapasztalatokat nyújt az olvasónak. Érdek és ösztönzés Dr. Benke István könyve napjaink sokat emlegetett és emberek millióit érintő kér­désével foglalkozik: az érdek­kel és az ösztönzéssel, illetve e kettőnek az összefüggésével. A szerző bevezetőjében hivat­kozik Engelsre, aki hangoztat­ta, hogy „egy adott társada­lom gazdasági viszonyai min­denekelőtt érdekek képében jelentkeznek”. Minél jelentő­sebb, nagyobb szabású a tár­sadalom előtt álló feladat, megoldásakor annál nagyobb gondot kell fordítani a fel­használható hajtóerők megis­merésére és az eszközök ki­választására. Ebből indul ki a szerző, amikor tárgyalja az érdekek és az ösztönzés mód­jait. A többi között ilyen kérdé­seket tárgyal: A gazdasági vi­szonyok miért érdekviszo­nyok? Van-e érdekrangsor? Szembekerülhet-e a mai ér­dek a távlatival? A vélt ér­dek a valódival? Ehhez ha­sonló kérdéseket feszeget hal­latlanul érdekesen és egész bonyolultságukban tárgyalja őket. Arra is rávilágít, hogy mi­ért kell és miként lehet elha­tárolni magunkat az anyagias­ságtól, az egyenlősditől, mi­ként találhatjuk meg az anya­gi és az erkölcsi ösztönzés egyesítésének korszerű mód­szereit. A szocializmus politikai gazdaságtanának története A kötet első olyan magyar nyelvű mű, amely kísérletet tesz, hogy átfogóan ismertesse a szocializmus politikai gazda­ságtanának kialakulását és fejlődését. A könyvet szovjet közgazdászokból és tanárok­ból álló szerzői kollektíva írta. Ez érthető, hiszen szocializ- mv 1917-től 1945-ig csak a Szovjetunióban épült, s csak ott alakultak ki azok a ta­pasztalatok, amelyeket általá­nosítani lehetett. A kötet ezt teszi, amikor ismerteti a szo­cialista társadalomépítés poli­tikai gazdaságtanának tapasz­talatait, az e területen lezaj­lott vitákat, s bemutatja a szocializmus politikai gazda­ságtanának megteremtésére irányuló kísérleteket, a szo­cializmus politikai gazdaság­tanának tárgya, a termelő­erők, a társadalmi munka­megosztás, a szocialista tulaj­don, a szocializmus alaptör­vénye, a szocialista tervgaz­dálkodás stb. meghatározása körüli vitákat is. A rendkívül újszerű és ér­dekes olvasmányt elsősorban a közgazdászoknak ajánljuk, de mindenkinek, akit érdekel a szocialista társadalom fejlő­dése. Gall Sándor Országos ifjúsági képzőművészeti tábor A KISZ Központi Bizottsá­ga megbízásából a KISZ Csongrád megyei bizottsága az idén rendezi meg tizedik alkalommal az országos if­júsági képzőművészeti tábort a Tisza menti Mártélyon. A képzőművészettel foglalkozó tehetséges fiatalok kéthetes táborozását tegnap Tóth Zsu­zsa, a Csongrád megyei KISZ- hizottság titkára nyitotta meg. Nemzetközi nyári egyetem — A teret betöltő börtön- monstrumon belül történik minden — magyarázta a ren­dező. — A börtönjelleget hangsúlyozzuk, mint az el­nyomás jelképét, miként Beethoven operája sem a konkrét cselekmény kibontá­sára építkezik, hanem a szim­bólumot ragadja meg, az el­nyomás kontrasztjából föl­mutatva az emberi boldogság szédítő mámorát, a szabadsá­got. Az opera jelképrendszere sugallja, hogy nyissunk teret a néző fantáziájának: a bör­tönlakók számokat viselnek, mint egykor a hitlerista ha­láltáborokban, vagy mint ma, például Chilében. A felszabadulási évfordulóra a Fidelio magyar nyelvű elő­adásban kerül a dóm színpad­ra, Vaszy Viktor vezényleté­vel, főbb szerepeiben Horváth I Hétfőn nyílik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem közgaz­dasági nyári egyeteme Bu­dapesten — jelentette be dr. Szabó László, a nyári egyetem titkára, a Kossuth Klubban pénteken tartott sajótájékoz- tatón. Mint elmondta, csak­nem 100 vendég érkezik a két­hetes nyári tanfolyamra, amelynek célja hazánk gaz­dasági életének, gazdaságpo­litikájának és irányítási rendszerének ismertetése. A hétfő délelőtti megnyitón töb­bek között a Szovjetunióból, Bulgáriából, Lengyelországból, az NDK-ból, Kanadából, Olasz­országból Japánból, Dél-Je- menből, Belgiumból, az NSZK- ból és más országokból lesz­nek vendégek. Természetesen a nyári egyetem szívesen fo­gadja a budapesti és vidéki ér­deklődőket is. A negyedik alkalommal sor­ra kerülő nyári egyetem ün­nepélyes megnyitójára a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem nyelvi in­tézetében kerül sor. Dr. Vonsik Gyula, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat főtitkára tart bevezetőt, majd több na­pon át az előadások következ­nek. BÉKÉS ISTVÁN: © dSoc^áv Jsmre nótája B ogár Szabó Miskáról népköltészeti értékű nóta nem termett. Sor­sa nem ihletett mara­dandó becsű balladára, sem hivatásos költőt, sem népi énekest. t Históriáját a Bogár Szabó Imrével kapcsolatban is em­lített ifj. Tatár Péter írta és verselte meg, előző munká­jához hasonló villámgyorsa­sággal, hiszen a füzet impresz- szuma szerint „Bogár Szabó Miska lovasbetyámak — életírása” már 1862-ben meg­jelent. Pontosítva: 1862. de­cemberében, hiszen a ponyva hőse annak a hónapnak har­WfWiS 'linir iHúli'.-l'-n 'rl"TrTí T~~| • ■ fjfffffttfffpfff.-•/•rr-'-'r—rur- y Hosrav Szálló .Miska * im.i' li:*k. M*v**Mt ifj HoiíVtr N/,:*hó Imi*»* '00: -t; . - V í",;’.'", ’ 7 i'Ii'IIHiáxh «'••* Imtitlu >7« P#77 ■ it';. T*! .<• IVtcr. Ponyvafüzet Bogár Szabó Miska élete röl-lialálá.ói. madikáról negyedikére virra­dó éjjelen halt meg. Tiszte­letire méltóan, sőt csodálato­san gyorsaság, úgy pennafor­gatói, mint nyomdai átfutás tekintetében... A kiadvány keltezéséből az is következik, hogy a koráb­biakban vázolt Tatár Péter —Bucsánszky-vita 1862. de­cemberében még nem zárult le. Be kell vallanunk, hogy a gyorsmester-szerzővel, aki úgy a Bogár Szabó Imre, mint a Bogár Szabó Miska életéről-haláláról szóló pony­vákat nem is hetek, hanem napok alatt vágta össze, né­mileg zavarban vagyunk. Ta­tár Pétert — Medve Imre személyében bemutattuk már olvasóinknak, sőt Színnyei József feljegyzései nyomán azt is közölhetjük, hogy a jóval később még egyszer megújhodó tatáriádák „legif­jabb Tatár Péter”-ének ál­neve alatt néhai kitűnő folk­loristánk és műfordító-ver- selőnk: Vikár Béla rejtőzik. A közbülső láncszem azonban hiányzik — a vonatkozó bib­liográfiákban nem sikerült megtalálnunk azt a személyt, akit Bucsánsaky Alajos ifjú Tatár Péternek keresztelt el. Keresni is csak azért volt érdemes, mert kilétének tisz­tázása esetleg fényt derített volna a hirtelen szerzőváltozás okára. Egyebekben az „ifjú Tatár Péter” elég gyenge le­gény. Bállá Kálmán esetírása vagy akár a két betyár rög- tönbírósági tárgyalásáról fel­vett jegyzőkönyvek — tisz­tesség ne essék szólván — sok részletében fogósabb ponyvairományok, mint az ezekből kurtított prózai be­számoló, amellyel a Bogár Imre- és a Bogár Miska- ponyva kezdődik. S mivel a silányságban is van fokozat, a két betyárponyva verselmé- nyeiből megállapíthatjuk: ifj. Tatár Péter gyakorlatlanabb, laposabb verzifikátor, papo­sabb prédikáló, mint Medve Imre. A hajdani fiskális he­lyett okkal sejthetjük szemé­lyében istennek valamely ki­ugrott, penzionált vagy még ténykedő, de világi buzgalom­ra mindenképpen hajlamos szolgáját. Literátus ember ke- zenyomát viseli a füzetet zá­ró „Bogár Szabó Miska alföl­di nótája” is, amelyet a szer­ző a XVIII. század elején keletkezett Barna Péter-bal- ladák szerelmi- és tájelemei­nek gyarló utánérzésével si- kerít végső csattanójában áj- tatos énekké: „Bogár Szabó Miska alföldi nótája Repüld át kis lovam Az egész Kunságot, Veszítsd el utánunk, Veszítsd el nyomodat: Mert nagyon zaklatnak Csendőrök, pandúrok. Ahol meg nem lelnek Hej! odavonulok! Repüld át kis lovam Fél-Magyarországot Mert nagy vihar támad, Keresik gazdádat. Isten tieled rózsám Nem látsz többé engem, Előre érzem, hogy Elveszik életem. Valamelyik pusztán Lesz ma veszedelmem, Békóba. bilincsbe Bevernek ma engem — Isten hozzád kedves! Legyen a magas ég Teneked kegyelmes. Isten hozzád rózsám Imádkozz érettem, Hogy poklot ne lásson Az én bűnös lelkem. Tán keresztem sem lesz, Nem is érdemeltem. Egész életemben Templomba se mentem; Te jöjj a síromra, Ejtsd rá bús könnyedet, Ügy sirass engemet Régi kedvesedet.” Bogár Szabó Miska pony- ahistóriájához is komoly zleti reményeket fűzhetett a ucsánszky-kiadó, mert a ■ogár Imre-füzethez hason- >an, a rendelkezésre álló rö- id idő alatt külön címlapot Mr iá*« Bogár Szabó Mihály vagyontalansági bizonylata. — Pest megyei Levéltár. rajzoltatott és karcoltatott amikor Bállá Kálmán fő- hozzá fába, amely — ha nem csendbiztos leteríti a bújkáló is pontosan az esetírás szerint betyárt. — azt a pillanatot ábrázolja, (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom