Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-03 / 154. szám
Mester és tanítvány A 21-es Volán forgácsolóműhelyében egy CATERPILLAR típusú rakodógéphez esztergál csapszeget Kristóf Mihály, s közben megismerteti Illés Sándor ipari tanulót mesterségének fogásaival. Kiss András felvétele JEGYZET Törött ablakok AZ IGAZGATÓ lement a műhelybe, és beüvegezíette az ablakokat. Hogy szavamat ne felejtsem: kiosztott két fegyelmit is, mert úgy találta, hogy a törött ablakok meg- javíttatása még akkor sem az ö feladata, ha erre történetesen a termelési tanácskozáson kérik. Érdemes közelebbről is szem- ügyre venni, hogyan találkozik egy vállalat vezetője a műheiy törött ablakával. Bizonyára nem az igazgató keresi a randevút. Az ablak várja kitartóan a tanácskozást, amelyen majd szóba kerülhet. Mégpedig azért, mert a műhely vezetőjének kérését a karbantartók vezetője elengedte a füle mellett, bem sietett kijavíttatni a törött zuhanyozót sem. Gyakran megtörténik, hogy azonos beosztású munkatársak egymás kérésére nem, vagy csak késlekedve teszik meg azt, ami egyébként munkaköri kötelességük volna. A szocialista brigád panaszára a művezető ráérősen bólogat, de viharsebesen intézkedik, ha az igazgató „tolmácsolásával” érkezik el hozzá a brigád kérése. Ilyen helyeken szokássá válik, hogy a munkások közvetlenül az igazgatóhoz fordulnak orvoslást igénylő gondjaikkal. Talán nem kalandozunk el túl messze mondanivalónk lényegétől, ha az üzemi demokráciával is összefüggésbe hozzuk a jelenségeket. A munkások demokratikus jogaikkal élve emlegetik az ablakot. Az igazgató pedig az üzemi demokrácia követelménye szerint jár el, amikor teljesíti a dolgozók jogos kérését. Még boldogok is lehetnénk, hogy íme, egyes vállalatoknál milyen jól mennek a dolgok! AZ A LÄTSZAT sokszor, mintha a demokratizmus érvényesítésében a jogok és a kötelességek elválnának egymástól, mintha elkülönült életet élhetnének. A jogok lenn a műhelyben, a kötelességek meg fenn az igazgatóságon. Vagy éppen fordítva, aszerint, hogy honnan nézzük a dolgokat. Mintha a panasz joga nem járna együtt a jobbítás tisztes kötelességével! Mert együtt jár. Mégis — képletesen szólva — hány műhelyben, hány törött ablak van még? És hányán hiszik, hogy az üzemi demokráciát érvényesítik, amikor kacskaringós útjára engedik azokat a panaszokat, amelyeket a helyszínen és azonnal lehetne, sőt kellene orvosolni! Az ablakot persze beüvegezték a példánkban szereplő üzemben. Csakhogy itt többről van szó. Arról a szemléletről, amely a rokonszenvesnek tűnő látszatok mögött éppen az üzemi demokrácia tartalmát, lényegét kezdi lei. Ahol igazgatód segédlet kell az ablakok beüvegezéséhez, félő, hogy egy idő után a vezetők megítélésének mércéje is alászáll. Nevezetesen, hogy az igazgató munkájának megítélésében a kelleténél 'nagyobb szerepet kap az a kérdés: vajon, beüvegeztette-e mindig az ablakokat? AZ ERDEMI munkától távolodik el az a vállalati vezető, akinek vállát kitört ablakok gondja is nyomja. Nem érvényesülhet igazán az üzemi demokrácia ott, ahol minduntalan az igazgatónak kell a törött ablakok ügyében intézkedni. Pedig ilyen helyen látszatra minden rendben van. Mindenki elégedett. Sőt, az ablakok is épek — egészen a legközelebbi viharig. Miskolczi Miklós A PESTME CrV E. I ~ HÍRLAP KPlONMADASA XIX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1975. JÜLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Több mint százmillió fejlesztésre Korszerű üzemmé fejlesztik a ládagyárat A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tíz üzeme közül az egyik legjelentősebb a nagykőrösi, a ládagyár, amelynek fejlesztésére tavaly született határozat. E nagyarányú munkát három ütemben hajtják végre. A fejlesztés az idén 10 millió forintos tervezett költséggel megindult. A gyártelepnél húzódó vasútvonal mellett hatalmas bakdarut építettek a rakodás megkönnyítésére, és hozzáláttak egy új, emeletes szociális épület felhúzásához. Az építést a Városgazdálkodási Vállalat vállalta, s az épületet november 7. tiszteletére szeretnék felavatni. A nagykőrösi ládagyár további fejlesztésének feladatait a napokban vitatta meg a gazdaság tíz üzemének 22 vezetője. Az értekezleten részt vett dr. Papp Mihály, a NEFAG igazgatója is. Kialakították a fejlesztés további tennivalóit, és megbeszélték a körösi gyár termelési feladatait. A jövőre meginduló második ütemben a fejlesztésekre 30—35 millió forintot fordítanak. Korszerű fűrészcsarnokot építenek, új szovjet és lengyel gépeket vásárolnak, melyek lehetővé teszik, hogy az eddigi 40 ezer köbméter gömbfa helyett kevesebb munkával, 70 ezer köbmétert dolgozzanak fel. Egyidejűleg 4—5 ezer köbméter bútoralkatrészt gyártó üzemirészt is kialakítanak, és lebetonozzák a telep útjait. A fejlesztés harmadik ütemében, 1977-től 60—80 millió forintot költenek a nagykőrösi gyár bővítésére, korszerűsítéA Városgazdálkodási Vállalat munkásai ígérik: novemberre átadják a szociális épületet. Kiss András felvétele sére. Az erre vonatkozó terveit most készülnek. A bővítés után megkezdik az építőipari termékeik, rakodólapok és a ragasztott tartóelemek gyártását is. Ez utóbbiak külföldön elterjedtek, a betonoszlopok teherbírását is meghaladják. A számítások szerint a négyszáz dolgozót foglalkoztató nagykőrösi ládagyár évi termelése a fejlesztés után a jelenlegi 120 millióról 250 millió forintra fog növekedni. Kopa László Várják a magtárak a gabonát Az eső közbeszólt A múlt hét végén a nagykőrösi termelőszövetkezetekben is kipróbálták az aratógépeket és a hét elején a tervek szerint már megkezdték volna az őszi árpa aratását, ám az esőzés miatt el kellett halasztani a munkát. A Budapesti és Pest megyei Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat nagykőrösi kirendeltsége már felkészülve várja az új gabonát. — A volt Nemesik malomban levő és a Neu-féle raktárakat is kiürítettük, kitakarítottuk és fertőtlenítettük — mondotta Jani Sándor kiren- deltságvezető — készen állunk a gabona átvételére. A szakemberek szerint az őszi gabonafélékből jó termés ígérkezik, de sajnos, az aratást már a kezdetén nehezíti az időjárás. K. L. Munkánk, eredményeink Vándorkiállítás Ma délután 4 órakor az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében Munkánk, eredményeink a X. és a XI. kongresszus között címmel” vándorkiállítás nyílik, amelyet a ceglédi járás községeinek lakói után most a nagykőrösiek is megtekinthetnek. A sok érdekes fényképpel illusztrált bemutatót Kovács Ambrus, az MSZMP városi bizottságia agi- tációs-propaganda bizottságának tagja nyitja meg. A gazdag, érdekesnek ígérkező kiállítás július 20-ig tekinthető meg, amelyet ezt követően a dabasi járás községeiben mutatnak majd be. A város nevezetes szülöttei 1. Valahol Aisz ege Alig egy éve, hogy Nagykőrös irodalomszerető közönsége kezébe került Arany János Nagykőrösön című könyvem, mely pár hónap alatt teljesen elfogyott. Azt hittem ez lesz az utolsó művem. De az írói szenvedély nem hagy nyugton. Arra ösztönöz, hogy folytassam Ádám Gerzson nagy értékű munkáját, mely Nagykőrösi Athenas címmel 1904-ben jelent meg Ottinger Kálmán úttörő nyomdájában. A cím Bőd Péter: Magyar Athenására céloz, mely 1766-ban 528 magyar író életrajzát adta, s ezzel megvetette a magyar irodalomtörténetírás alapjait. Arany legfiatalabb tanártársa és később a gimnázium igazgatója már a gimnázium millenáris történetében is megkezdte gyűjtő munkáját, melyet folytatva, végül 143 nagykőrösi vagy Nagyköröshöz kapcsolódó író életrajzát tette közzé, egy 320 oldalas, szép nyomású könyvben. Azóta kerek 70 év telt el, és senkinek sem jutott eszébe, hogy kiegészítse ezt a becses gyűjteményt, pedig a város történetének legmozgalmasabb korszaka éppen most kezdődik. Én ebből 50 évet magam is láttam, de az előző 20 év embereit is többnyire ismertem. Emlékezéseimben hangulatom szerint fogok haladni, esetleg a sürgősség szerint: ennyit megengedhet magának egy magam korú ember.. Az újabbak számba vételét és a végső rendezést utódaim is megoldhatják. A gyűjtemény egyes részeit időnként e lapban közlöm, azzal a kéréssel, hogy akik még ismerték a szóban forgó személyeket, közöljék az esetleges helyesbítéseket. Szívesen várok felhasználható képeket, egyszerű műkedvelő felvételeket is. Két jeles tanár Elsőnek a közelmúlt két kiemelkedő emberének a portréját rajzolom meg. Mindkettő gimnáziumi tanár, lapszerkesztő volt. Amikor Kőrösre jöttem, s az igazgatóval átfutottuk a tanári kar névsorát, mindenkiről ejtett egy pár jellemző szót. Mindjárt a névsor elején szemünkbe tűnt a Danóczy Antal név: „Tehetséges ember, egyébként a politikus tanár mintaképe lehetne.” Abban a pillanatban belépett az ajtón egy középtermetűnél valamivel magasabb, középkorú ember, akinek az arca mindjárt barátságosra vált, amikor nézett. Hamarosan kide.uif, hogy sokat tett az idekerülé- sem érdekében, mert lett volna ugyan egy körösi származású pályázójuk — a körösieknél az „idevalósi” igen meleg ajánlólevél volt — de a tanári kar különböző okokból nem óhajtotta. A körösi jelöltet támogató „ellenpárt” felment egészen Ráday Gedeon grófig, akit éppen akkoriban választottak képviselővé, s így lekötelezettje volt a körösieknek. Ö természetesen tovább vitte az ügyet a miniszterhez, aki már-már aláírta a körösi jelölt kinevezését, amikor közbelépett a tanári kar ösztönzésére Danóczy Antal, akinek a sógora szintén képviselő volt, _s még Idejekorán megfordították a dolgot így aztán kezdettől fogva kicsit magáénak is tekintett a Danóczy-család, mert feleségével, Szabó Idával — aki Arany János tanítványának volt a lánya, s fiával, Györggyel, aki éppen abban az évben érettségizett, hamarosan szintén összetalálkoztam. A legjobbak között Danóczy Antal szegény származású ember volt. Apja valahol az Alszegen lakott, s nem is a maga földjén gazdálkodott. Első fia Imre megmaradt gazdálkodónak, a város egyik pótharaszti tanyáját bérelte. Még egy harmadik fiuk is volt, Sándor, aki szintén nem is tudott magasabb iskolákba menni: az én időmben a város egyik kisebb tisztviselői állását töltötte be, ahova a bátyja juttatta be. Antal 1876. február 17-én született Nagykőrösön, s természetesen itt végezte elendes középiskoláit is. A szülői ház nem sok segítséget tudott neki nyújtani a tanulásban. Hamarosan azonban a maga lábára állt, s a VII. osztálytól kezdve a legjobbak közt találjuk. Még a matematikából is felviszi a másodrendű osztályzatig. Tanulótársai között ott van a többi között Dobat László, későbbi tornatanárunk, Faragó József polgármester, Márton Lajos, a Nemzeti Múzeum régészeti osztályának vezetője. Űk szerkesztették a mindmáig legkiválóbb diáklapot, a nyomtatásban megjelenő Diákkürtöt. Dr. Toros László (Folytatjuk) SPORT Az első körösi súlyemelőverseny A Toldi-sportcsarnokban került sor az első, Nagykőrösön megrendezett súlyemelő versenyre. Az Abonyi Gimnázium, a Ceglédi Szakmunkás- képző DSK és a Gödöllői EAC 330 fiatalja mellett dobogóra lépett a Nagykőrösi Toldi DSK 10 képviselője is. A felnőtt és az ifjúsági korcsoportban nem indultak körösiek. Nyomás és szakítás adta az összetett eredményt. A Toldi DSK eredményei, a meghívásos megyei viadalon: Serdülők. Lepkesúly: '... 3. Vakulya Gyula 80 kg. Pehelysúly: ... 2. Kovács Pál 112,5; 3. Balázs Tibor 105; 4. Lóvéi Mihály 95 5. Balázs István 45 kg. Könnyűsúly: ... 2. Sziegl János 125; 3. Csemák László 115 kg. Félnehézsúly: ... 2. Baranyai János 140 kg. Kisegítő iskolás atléták Cegléden rendezték meg a kisegítő iskolások megyei atlétikai versenyét. Négytusában 16 csapat közül a körösi fiúk a negyedik, a lányok az ötödik helyen végeztek. Egyéni összetettben Kovács László és Horváth Ildikó is negyedik lett Magasugrásban 140 centiméterrel Kovács László nyolcadik, a lányoknál Horváth Ildikó 135 centiméterrel ötödik lett. A fiúk 60 méteres síkfutásában Marton Ferenc 8,5 másodperccel az 5. helyen végzett. Szövetkezeti sportviadal Gödöllőn rendezték a SZÖVOSZ Kupa megyei sport- vetélkedőit, szövetkezeti dolgozók részvételével, több sportágban. Női kézilabdában 8 csapat közül a Nagykőrösi ÁFÉSZ a negyedik helyen végzett. A körösi atlétanők remekül szerepeltek: Verbó Anikó 200 méteres síkfutásban, magas- és távolugrásban az első, 100 méteren a 2. helyen végzett; Horváth Ilona 100-on első és 200-on második lett. Mindketten bejutottak az országos döntőbe. Kispályás labdarúgásban a körösiek nem értek el helyezést. Zöldi második volt 232 indulója volt az, úttörő- olimpia Gödöllőn megrendezett megyei atlétikai döntőjének. A nagykőrösi pajtások közül hatan indultak, s a fiúk értek el helyezéseket. Az 1000 méteres síkfutásban Zöldi Ferenc (Petőfi iskola) 2:56.6 perces teljesítményével — mindössze 5 tizeddel lemaradva a győztes mögött — a második helyen végzett. Palotai János (Kossuth iskola) súlylökésben 11,98, kislabdadobás- ban 69,98 méteres dobásával egyaránt negyedik lett, s mindkét számban kis különbséggel maradt le az érmes helyezésről. Nagy László (Rákóczi iskola) a II. korcsoportban, négy tusa egyéni összetettben a negyedik helyen végzett. Kinizsi-természetjárók A Nagykőrösi Kinizsi természetjárói minősítő túrán vettek • részt a Gerecse-hegy- ságben. Megtekintették az al- csútdobozi arborétumot és Tata környékét is. Más alkalommal az ócsat láperdőben társadalmi erdei szolgálatot teljesítettek. s. z. Mit látunk ma a moziban? Kopjások. Berkes! András nagy sikerű regényének izgalmas feldolgozása. Előadások kezdete: 6 és 3 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Elza kölykei. Amerikai film. Előadás kezdete: fél 8-kor, *
