Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
■ Következetesen A párt Központi Bizottsága 1975. július 2-i ülésén — amiről a közleményt a lapok, így lapunk is, csütörtöki számukban daták közre — az országgyűlési választások tapasztalatainak összegezése, valamint személyi, szervezeti kérdésekben hozott döntések mellett az 1975. évi népgazdasági terv végrehajtását tekintette át. Ez a mérlegelés következetes figyelemmel kísérése mindannak, amiről ugyancsak a Központi Bizottság egy korábbi — 1974. december 5-i — ülésén határozott. A mostani értékelés azt állapíthatta meg, hogy a népgazdaság a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági feltételek között is dinamikusan fejlődött, Húzzuk alá: napjainkban ez nem számít csekély teljesítménynek, hiszen a fejlett tőkésországokban alig növekszik vagy éppen stagnál a társadalmi termelés. Szocialista gazdaságunk erejét, a KGST-országok együttműködésének fontosságát mi más bizonyíthatná világosabban, mint éppen ez a tény?! A megye gazdasági egységeinek munkálkodása is azt igazolja, hogy ahol jól értik, értelmezik a Központi Bizottság decemberi ülésén meghatározott gazdaságpolitikai célokat, s ahol nem késlekedik a végrehajtás, azaz a cselekvés, ott az ismert nehézségek ellenére is sikerül javítani a hatékonyságot, fokozni a termelékenységet, szigorítani az anyag- és energiagazdálkodást. Ez történik például a Csepel Autógyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Ganz Műszermüvek Árammérőgyárában, az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben, c fóti közös gazdaságban. F ontos jellemzője a népgazdasági folyamatoknak, hogy előtérbe kerül mindenütt a termelékenység emelkedése — az iparban például a termelésnövekedést teljes egészében az fedezte —, s tapasztalhatók törekvések arra is, hogy gyorsuljon a termelési szerkezet átalakítása. Mégis jogos igényként olvashatjuk a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben, hogy „Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet és konkrét cselekvést követel. A központi és helyi erőfeszítésekkel, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerű felhasználásával, tartalékaink mozgósításával vetkezetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1971. december 5-i határozatát1’. Mert nem egyszerűen arról van szó, hogy sikerül-e elérni az egyik éves tervben megfogalmazott célokat, sokkal inkább arról, hogy ez az esztendő a negyedik ötéves terv befejező időszaka, s ugyanakkor előkészítője, megalapozója az ötödik ötéves terv kezdetének! E nézőpontból más, éle-* sebb megvilágítást kapnak az olyan feladatok, mint a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása, a termelőberendezések kihasználtsága, a készlet- és anyaggazdálkodás, s nem utolsósorban a munkaidő becsületének, értékének növelése. Folytathatjuk a nagyberuházások — s közülük is a kormány által kiemelt kilenc, népgazdasági- lag különösen fontos nagy- beruházás, mások mellett a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat — kivitelezésének meggyorsításával, a minden piacon értékesíthető termékek arányának növelésével, mindazzal, amit a decemberi határozat — s nem kevésbé a párt XI. kongresszusa — legfőbb tennivalóink közé sorolt. Ismert feladatok ezek, ám éppen ezért elgondolkoztató, hogy bár hét hónap telt el a Központi Bizottság decemberi ülése óta, sok helyen még mindig csak tervezik — igazabban szólva tervezgetik —, mit lehetne, kellene tenni, s nem veszik észre azt a kárt, amit az idő elvesztegetése okoz. L assú a reagálás a népgazdaság sok területén mindarra, amit figyelmeztető jelként a világgazdaság számunkra felmutatott. Igaz, akadnak a megyében termelői közösségek, ahol megértik az idők szavát — így egyebek mellett az ikladi Ipari Műszergyárban, ahol ebben az esztendőben egymillió dollárral kívánják bővíteni a tőkés kivitelt, vagy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol növelték a cukorrépa vetésterületét —, de korántsem állíthatjuk azt, hogy e magatartás az általános. Márpedig így feszítő marad az az ellentmondás, hogy miközben a tőkés kivitel a tervezett alatt van, a behozatal jóval felülmúlja az eredetileg számítottat, Hasonlóan az előbbiekhez, az sem sorolható a kedvező mozzanatokhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom meghaladja az előirányzottat, s a lakosság jövedelme a tervezettnél gyorsabban nőtt. Következetesen képviselt, a Központi Bizottság által már decemberben többszörösen aláhúzott, s a párt XI. kongresszusán megerősített elvi álláspontja a gazdaságpolitikának az, amit most így olvashatunk a július 2-i ülésről kiadott közleményben: „A Központi Bizottság szükségesnek tart ja, hogy az előirányzatok szerint emelkedjen a lakosság jövedelme, az életszínvonal. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az életszínvonal reális emelését a termelés nagyobb hatékonyságával. a nemzeti jövedelem növelésével kell meg- alanozni”. Ne tagadjuk, jóval nehezebb ma minden termelői kollektíva dolga, mint volt két vagy három esztendeje. A szigorúbb feltételek, a megnövekedet követelmények még inkább aláhúzzák a végrehajtás következetességének fontosságát. A gazdaságpolitikai célok ugyanis — mint azt újólag megállapíthatta a Központi Bizottság — helyesek, jól szolgálják haladásunkat. A cselekvésnek azonban gyorsabbnak, következetesebbnek kell lennie, s nem a közeljövőtől, hanem már mától kezdődően. Elismerés a sikeres válaszfási munkáért Ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront országos el- nöksége. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az országos elnökség megtárgyalta a Magyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalását az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával közösen az illetékes testületek elé terjeszti. Az elnökség ezután meghallgatta Sarlós István főtitkár be. számolóját az országgyűlési választások tapasztalatairól. Ügy határozott, hogy következtetéseit és javaslatait az illetékes fórumok elé terjeszti. A Hazafias Népfront országos elnöksége köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a választások előkészítésében, lebonyolításában részt vettek, és munkájukkal hozzájárultak a választások sikeréhez. MOSZKVA KGST—iraki tárgyalások Moszkvában csütörtökön megkezdődtek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köztársaság küldöttsége közötti tárgyalások a gazdasági és tudományosműszaki együttműködési egyezmény megkötéséről. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM 'ÁRA 80 FILLÉR 1975. JŰLIUS 4., PÉNTEK Ma összeül az új országgyűlés Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 28. paragrafusának (5) bekezdése alapján, az országgyűlés alakuló ülését július 4-én délelőtt 11 órára összehívta. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, a 352 tagú országgyűlésnek első, alakuló ülését a parlamenti ügyrend értelmében az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Az alakuló ülésen dr. Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol a választások előkészületeiről és lezajlásáról, majd az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ, amely a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálja, hogy a képviselők megbízólevele megfelel-e a törvényben előírtaknak. A mandátumvizsgáló bizottság , tagjainak megbízólevelét a korelnök és a körjegyzők, mint bizottság vizsgálják meg. Az új országgyűlés első tanácskozásán megválasztja tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket. A parlament elnöke őrködik az országgyűlés méltóságán és tekintélyén, ügyel az ügyrend helyes alkalmazására, szervezi az országgyűlés munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét. Ezen kívül gondoskodik az országgyűlés éves munkaprogramjának ösz- szeállításáról, vezeti a parlament tanácskozásait, biztosítja az ülések rendjét, hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az országgyűlést, szervezi annak nemzetközi kapcsolatait, s meghatározza az országgyűlés irodájának szervezetét és irányítja annak munkáját. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti, akinek jogai ebben az esetben megegyeznek az elnökével. A jegyzők segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében, s feladatuk az országgyűlés összefoglaló jegyzőkönyveinek szerkesztése is. Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az országgyűlés tagjai sorából választja meg az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Ha az országgyűlés nem ülésezik, a parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; megbízatása akkor szűnik meg, amikor az ország- gyűlés az elnöki tanácsot újonnan megválasztja. Ülésezett a Minisztertanács Kedvezően alakult az 50 kiemelt nagyvállalat helyzete Gazdaságosabban dolgozik a petrolkémiai ipar A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a KGST június 24— 23. között Budapesten tartott XXIX. ülésszakáról. A Minisztertanács a jelentést és az ülésszak idején aláírt megállapodásokat jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy az ülésszak határozataiból adódó feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar párt- és kormányküldöttség június 24—26. között Mozambik- ban tett látogatásáról. A delegáció az ország függetlensége kikiáltásának ünnepségein vett részt. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt kuwaiti hivatalos látogatásáról. A szívélyes légkörű tárgyalások során a külügyminiszterek a kétoldalú kapcsolatok bővítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Ezt elősegítik az aláírt megállapodások is. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a kormányt a megfigyelésre kijelölt 50 nagyvállalat 1974. évi fejlődéséről. A beszámoló megállapítja, hogy a kiemelt vállalatok helyzete 1974-ben kedvezően alakult, csaknem 50 százalékban járultak hozzá az ipar eredményeihez. Az átlagosnál gyorsabban nőtt termelésük, kedvezőbben alakult az eszközhatékonyság és a munkatermelékenység. A Miniszter- tanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a petrolkémiai központi fejlesztési program végrehajtásáról szóló jelentést. Az elmúlt két évben a program megvalósítása jelentősen előrehaladt, a termelés gazdaságossága számottevően nőtt. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár előkészítéséről szóló jelentést. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Vinnyica—Albertirsa Bővül a telefongyár Nagykátán A telefongyár nagykátal gyáregységében épül a hatezer négyzetméter alapterületű új csarnok, amely az átviteltechnikai alkatrészek gyártásának ad helyet. A csarnokot jövőre, az év közepén adják át a kivitelezők, a Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozói. Tóbiás Irén felvétele Dunaújváros gyártja a távvezeték-oszlopokat A Dunai Vasmű évi 10 000 tonna kapacitású villamos távvezetékoszlop-gyárat épít Dunaújváros határában. A beruházás utolsó szakaszába lépett, már megkezdték a gépek szerelését. A gyár horganyzott acélszerkezetből 46 méter magas oszlopokat gyárt majd, 750 kilovoltos nagyfeszültségű villamos távvezetékhez. A tervek szerint a dunaújvárosi gyár termékeiből építik ki a szovjetunióbeli Vinnyica és Albertirsa között tervezett új villamos távvezetéket. Az acéloszlopgyár előreláthatóan az idén szeptemberben kezdi meg az óriás tartószerkezetek gyártását. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Gerald R. Ford elnököt, az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta a hazánkban tartózkodó vietnami békemozgalmi küldöttséget. A delegáció, amelyet Le Chan Phuong asszony munkaügyi miniszterhelyettes, a VDK Békevédelmi Bizottsága elnökségének tagja vezetett, csütörtökön elutazott hazánkból. Az alakuló ülésen kerül sor a parlamenti állandó bizottságok, valamint a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság megválasztására is. Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék az ország- gyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkatmányos rendjének biztosításában, és előmozdítsák az országgyűlés tárgyalásainak eredményességét. Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet valamely területén alapvető jelentőségűnek tartanak; javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak az ország- gyűléshez, az Elnöki Tanácshoz és a Minisztertanácshoz. Az állandó bizottságok joga és kötelessége működési körükben a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalásának előkészítése, valamint az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a parlament elnöke által eléjük terjesztett ügyek tanulmányozása és tárgyalása. A bizottságok megválasztásuk után az országgyűlés elnökének összehívására alakulnak meg. További munkájukat soraikból választott elnökök, illetve titkárok irányítják. A bizottságok tevékenységük részletes szabályait az országgyűlés ügyrendje által meghatározott keretekben maguk dolgozzák ki. Az állandó bizottságoknak 9 parlament munkájában betöltött szerepét húzza alá az alkotmánynak az a rendelkezése, amely törvénykezdeményezési joggal ruházza fel az országgyűlési bizottságokat. Az országgyűlés ügyrendje pedig kimondja, hogy törvényjavaslatok, indítványok bizottsági tárgyalásakor, azokkal kapcsolatban minden képviselőnek joga van a bizottsághoz javaslatot benyújtani, s ennek megtárgyalásakor tanácskozási joggal részt vehet a testület ülésén. Az eddigi gyakorlat alapj ám várható, hogy az Elnöki Tanács már az ülésszak idején megtartja alakuló ülését, majd javaslatot tesz az országgyűlésnek a Minisztertanács megválasztására. A javaslat alapján választja meg azután az országgyűlés plénuma a kormányt, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az alkotmány paragrafusai értelmében a Miniszter- tanács védi és biztosítja az állami és társadalmi rendet és az állampolgárok jogait; biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; irányítja a tanácsokat ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét; biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik azok megvalósításáról; meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről, stb. Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Működéséért a Minisztertanács az országgyűlésnek felelős, munkájáról köteles az országgyűlésnek rendszeresen beszámolni. Az újonnan megalakult országgyűlés megbízatásának most következő, ötesztendős időtartama alatt nem folyamatosan tartja tanácskozásait, hanem a feladatok diktálta időközökben ül össze. Az alkotmány előírása szerint azonban az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart.
