Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 157. szám
1975. JÚLIUS 6., VASÄRNAP “xMtap IE23E3E3B TECHNIKA Szojuz—Apollo, 1975. VII.15-27. •• ____•• // •• I s Kö zös urrepules lataU»o*p- mar»ov*f 3z*ivalós 48 óra múlva 1975. JÚLIUS 18. — 08 óra 59 perc. A második átszállási manőver kezdete mindkét irányban. — 16 óra 08 perc. A második átszállási manőver vége, a legénység visszatér űrhajójába. — 20 óra 06 perc. Befejeződik a harmadik személyzetcsere is, előkészítik a negyediket. — 23 óra 10 pere. Befejeződik A tervek szerint 1975. július 15-én kezdődik a közös szovjet—amerikai űrrepülés. Mintegy háromévi előkészület és egyeztetett felkészülés előzte meg a két nagyhatalom első közös űrvállalkozását, amelynek valószínűleg még nagyon, komoly folytatása lesz. A közös űrrepülés legfontosabb feladata, hogy baleset esetén lehetővé tegye a bajbajutott űrhajósok megmentését. Az űrrepülés során kipróbálják a két űrhajó egyesítését szolgáló kapcsolóberendezéseket, amelyeknek az az érdekessége, hogy két különböző: rendszerű űrhajó összekapcsolására al- a negyedik átszállás. iMlmasak. De megvizsgálják a kétféle nyelv használatának 1975. JÚLIUS 19. a kérdéseit, a rádió- és telemetrikus rendszert és a repülés közben felmerülő sok kisebb-nagyobb probléma megoldási lehetőségeit. A két űrhajórendszer között az alapvető technikai kapcsolat egy zsilipkamra, amely lehetővé teszi a légnyomáskülönbség és a más-más levegőösszetétel áthidalását. Az űrrepülésben mindkét fél az eddig jól bevált űrhajó- típusait használja csekély átalakításokkal. A Szojuzban, két, az Apollóban három asztronauta utazik. Szovjet részről a sorozatban alkalmazott Szojuz hordozórakétát használják, amelynek legalább egy tartalékpéldánya indulásra készen áll majd az indítóhelyen. Az Apollót Satum hordozórakéta állítja pályára; ilyen indította a holdrepülésekre az űrhajókat, legutóbb pedig a Skylab űrállomás legénységét. Egy tartalék példány áll a Cape Canaveral-i űrközpontban repülésre készen, de nem azonnal indíthatóan. — 13 óra 02 perc. A két űrhajó szétválik és eltávolodik egymástól. — 13 óra 10 perc. Kezdődik a második összekapcsolási manőver, most a Szojuz az aktív egység. — 13 óra 23 pere. A két űrhajó, fény- és n^lióösszeköttetést létesít.' — 13 óra 40 perc. A második dokkolás. — 15 óra 59. A két űrhajó végleg szétválik és eltávolodik egymástól. Megkezdik a Nap-eltaka- rásos kísérleteket. A repülés programja (A repülés programjának az Ismertetésénél az időpontokat a magyar idő szerint adjuk meg). 1975. JÚLIUS 15. — 13 ó-ra 20 perc. Startol a Szojuz. — A 4. fordulat során az első pályamódosítás. — A Szojuz startja után 7 óra S0 perc múlva indul az Apolló. 30 perc múlva leválik a II. fokozatról és a Holdrepüléseknél alkalmazott módszerrel megfordul, majd a dokkolóegységet az orrára veszi. 22 óra 13 perckor 'az Apolló eltávolodik hordozórakétájától. A 2. fordulat során pályamódosítás. 1975. JÚLIUS 10. — 02 óra 32 perc. Az Apolló a 8. fordulatban a főmotor begyújtásával kezdi meg a megközelítési manővert. •— 03 óra 16 perc. Az Apolló eléri a tervezett átmeneti röppá- lyát. Ezen a pályán fokozatosan közelebb kerül a várakozó pályán levő Szojuzhoz. — 15 óra 20 perc. Az Apolló űrhajósai ellenőrzik a dokkolóegységet és a benne levő valameny- nyi felszerelés működését. — A Szojuz repülésének 17. fordulatában elvégzik a 2. pályamódosítást és beállítják az űrrandevúhoz szükséges 225 km magasságú körpályát. 1975. JÚLIUS 17. — 13 óra 54 perc. Az Apolíó főmotorjával elvégzik a második pályamódosító manővert, ezzel eléri a 225 km-es magasságú körpályát. Felveszik az űrrandevü megvalósításához szükséges kezdeti helyzetet. A megközelítési manővert, mint aktív egység, az Apolló kezdi. — 16 óra 14 perc. A végső megközelítés és dokkolás fázisára a Szojuz 36. és az Apolló 29. fordulatában kerül sor. Az összekapcsolást Donald Slayton irányítja kézi vezérléssel. A sebességkülönbség 3 km/óra. — 17 óra 10 perc. Előkészítik az első átszállást, ellenőrzik a tv-, a rádió és a telefonkapcsolatokat. — 18 óra 02 perc. Az Apollóból két űrhajóst átzsilipelnek a Szojuzba. — 23 óra 26 perc. Az első átszállási manőver véget ér; az űrhajósok visszatérnek az Apollóba. 1975. JÚLIUS 29. — A fedélzeti műszerekkel kísérleteket végeznek. Az Apollóba ehhez 17-féle műszeregységet, a Szojuzba 9-et építettek be. 1975. JÚLIUS 21. — Szétválás után 43 órával, 142 órás űrrepülés után, a Szojuz leszáll Kazahsztánban. — Az Apolló tovább repül, további programja a megmaradt hajtóanyag mennyiségétől függ. Lehetséges, hogy 1975. július 24- én kísérleti jelleggel leszáll az Egyesült Államok szárazföldi területére. — 1975. július 27. Az eredeti változat szerint az Apolló a Csendes- óceán vizére, a Hawaii-szigetek közelében. A program során naponta legalább 8 óra alvás kötelező az űrhajósoknak, az egyes feladatok teljesítése után. Együttes felkészülés A közös Szojuz—Apollo űrutazás előtt számos esetben találkoztak a szovjet és az amerikai űrhajósok, hogy pontosan begyakoroljanak minden mozdulatot, amely a bonyolult feladat végrehajtásához szükséges. A találkozókat a szovjet, illetve amerikai előkészítő központokban hajtották végre. A technikai jellegű gyakorlatokon kívül alkalmuk volt az űrhajósoknak egymás nyelvének a gyakorlására is. Gyakorlatok A közös űrrepülés sikere nagymértékben attól függ majd, milyen pontosan és ösz- szehangoltan működik majd a szovjet és amerikai űrirányítási központ. A két központ a koordinálás érdekében 1975-ben közös gyakorlatokat végzett. Indulásra vár a Szojuz Kazahsztánban, a Bajkonur földi űrrepülőtéren készült ez a felvétel. Innen startolnak a Szojuz űrhajókat indító rakéták. A szovjet kozmonauták erről az űrrepülőtérről indultak a legtöbb orbitális repülésre, csoportrepülésre, kikísérletezték az űrhajók felkutatását, közelítését és egybekapcsolását, és igen komoly tudományos kísérleteket végeztek. Ugyanilyen rakéta startol majd július 15-én 15 óra 20 perckor. Ez a rakéta indítja majd a Szojuz űrállomást, amelynek Föld körüli pályáján találkozni kell az amerikai asztronautákat szállító Apollo űrhajóval. A szovjet és az szakemberek már 1969-ben csoló szerkezetről és a légzsi- felvetették azt a gondolatot, lipről. Kozmikus étrend Az űrhajós étrendet akként „tervezik meg”, az élelmiszereket úgy készítik elő, hogy azoknak kb. 90 százaléka felszívódjék (ez ugyanis nem terheli, de mégis „foglalkoztatja” az emésztő szerveket, a bélrendszert). A Szojuz-űrh'ajók asztronautáinak ételválasztéka tejtermékekből, levesekből, vagdalthúsokból, szárított halból, kolbász- és húskrémből, konzervált sajtból, aszalt gyümölcsökből, fekete és fehér kenyérből áll. Ezenkívül sokféle pástétom, gyümölcsíz, befőtt és édesség között is válogathatnak az asztronauták, szórajukat gyümölcslevekkel olthatják. Az étkezésre öthatóránként kerítenek sort. A Szaljut-űrállomásokon munkát végző asztronauták napi étel fejadagját úgy állapították meg, hogy az 3000 kalóriát tegyen ki (a reggelié 700, az ebédé és a vacsoráé 1150—1150 kalóriát). Az élelmiszerek többsége általában csak háromnaponként ismétlődik az űrhajósok étrendjében. Az amerikai Skylab-űrállo- mások legénysége 80 féle ennivalóból hatféle menüt állíthat össze magának. Ilyenkor egységcsomagokat vesznek elő, amelyeken pontosan fel van tüntetve az étel kalóriaértéke, a benne levő fehérje, kalcium, foszfor, nátrium, magnézium és kálium mennyisége. Az amerikai űrrepülők számára valamivel kevesebb, mint kb. napi 2400 kalóriát tartalmazó élelmiszert irányoznak elő. Az étrendből persze nem hiányozhat a reggelispecialitás, a gabonapehely, de a bableves, a burgonyasaláta, vagy a földieper is megtalálható a 80 féle étel között. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Űrkísérleti Intézetében kikísérletezték a „Szojuz” és az „Apolló” űrhajók kapcsoló berendezéseit. Ezek a kísérletek bebizonyították, hogy az egységes kozmikus komplexumot alkotó berendezések kifogástalanul működnek. Az űrhajók személyzete látogatást tehet egymás űrkabinjában és közös kutatásokat végezhet. Képünk az összekapcsoló berendezés földi próbáján készült. Az űrtalálkozó új szerkezetei 1970. április 14-én az Apollo hogy az űrhajókat és az űr- kapcsoló szerkezetek kivitelé- —13 már útban volt a Hold állomásokat egységesített ősz- nek meg kell egyezni, „nemé- felé, amikor csaknem tragi- szekapcsoló szerkezettel lássák nek” pedig különbözni kell. kussá váló műszaki hiba tör- el. Ez mindenekelőtt humánus .. .... . ,. térit. Felrobbant két üzem- célt szolgál, növeli az űrrepü- A közös űrrepülésnél tehat anyag-cellarendszer és az oxi- lésben részt vevők biztonsá- nem lehetett felhasználni az génkészlet jelentős része meg- , gát. A?őta a Szojuz és Apollo eddigi rendszert, két egyfor- szökött! Az űrhajósok. életét , űrhajók összekapcsolásának rna félből álló összekapcsoló vé0il ósaít úgy kiketuíi'meg-1 rninden technikai részletkér- szerkezetét kellett készíteni. menteni, hogy átszálltak a dése megoldódott, így július Létrehozták tehát a „perife- holdkompba, hajtóműveinek 15—27 között tanúi .lehetünk rikus androgin” összekapcsoló segítségével megfordultak a az első közös szovjet—ame- szerkezetet. A periferikus el- I-Iold mögött és április 17-én rikai űr kísérletnek. nevezés jelenti, hogy az ösz„sikérésén” leszálltak a Csen- Az űrtalálkozót lehetővé te- szekapcsolás a kerület men- des-óceánon. v3 ű} technikai megoldás- tén elhelyezett vezető eleamerikai ról szólunk most, az összekap- mfkk<? törte„mk' Az grogén jelentőse pedig az, hogy a szerkezet két egymással megegyező félrészből áll, amelyek . . . „ egyaránt játszhatják az aktív, osszekapcsoio vagy a passzív szerepet. Az 0ddi|£ alkalmazott össze— Az összoKspcsolítSKOr &z ctk- iii6sz.kedő perem körül hclyezke- kapcsoló szerkezetek az aktív tív rész kúpos, hegyes vagy dik el a hosszirányban elmozdítás a passzív félből álltak. Az félgömb végű csapjával a ma- i}31.0-.. rugós-tagokra felfüggesztett aktív reszt a manőverező ur- noverezo űrhajónak bele kel- tói 12o=-ra elhelyezett egyenlő- hajóra, a passzív részt az űr- lett találni a passzív rész szárú trapéz alakú lapát áll ki. állomásra, vagy a holdkomp- hengeres szakaszába. Az il- vezérlőberendezés segítségével a ra szerelték fel. (Így szálltak leszikedő peremek érintkezése- Passzlv űrhajón a gyűrűt az il- át az űrhajósok pl. a Szojuz hor működésbe léptek az ősz- les/-kedö^ perem möge hűzzák hát- űi-hajóból az Szaljut űrállo- szekapcsoló horgok és egy- rem^é^oíjlákO^ekapcíoiáskŐr másba, az Apollóból a hold- máshoz feszítették a két, il lesz- a manőverező aktív^űrhajó ós^e- kompba, vagy a Skylabba.) kedő peremet. A légmentes kapcsoló szerkezetének lapátjait kapcsolat ellenőrzése után az a passzív űrhajó hasonló lapátjai összekapcsoló szerkezet köze- vezetik egészen az ütközésig. Kópén levő ajtókat megnyitották ze'edéskor a lapátokat tartó gyű- és végrehajtották az ún. belső rű rúgós tagíai összenyomódnak, az illeszkedő peremek összeérése- . .... . , , , , . kor pedig működésbe lép a két . A rn&ntési feladatok vegre- fél 8—8 feszítőhorga és herme- hajtásánál azonban az össze- tikusan összezárja a peremeket. A légzsilip A közös űrrepülés technikai megtisztítják a zsilip belső légjytíQ''7fvallrr>r* TVPf'vói,7'Q,pcr/a körét a széndioxidtól* a kívánt m ^vaio>bírásaKor nenezsege- mértékben csökkentik, vagy nö~ vélik a belső légnyomást. A levegőt és az oxigént tartalmazó nagynyomású gömbalakú köre, más annak nyomása, és Palackokat a légzsilip külső felélevegőösszetétele. A szovjet kel zárják* el. ^ ontóIemezek- űrhajóban normális nyomású a légzsilipet még — többek kö- és összetételű a levegő.. (1 at- zött — világító, rádiótelefon és moszféra, ill. 80 százalék nit- televiziós berendezésekkel is felregén. 20 százalék oxigén.) Az SfÄTÄ amerikai űrhajóban egyhar- program befejeztével a légzsiil- mad atmoszférás tiszta oxigén P.?X,az Apollóról leválasztják és van- foldkoruli pályán hagyják. A zsilipelések időtartamának Az átszállás biztosítására rövidítésére a Szojuz űrhajón az ezért n két íírhain közé lón- f mondottakon kívül még több ... ? ... , ,e kisebb módosítást is végrehajtotzsihpet iktattak. Ennek súlya tak. így pi. korszerűsítették az kb. 2 tonna, hengeres forrná- biztosító rádlóbe.. , „ rendezéseket, a közelítéskor haszju, 1,42 m átmérőjű es 3 m. nálható egységes tájoló irányhosszú. A légzsilipet az Apollo mérö berendezéssel látták el. viszi magával. A közös űrrepülés szép pélA hordozórakétában a holdkomp óája a kozmikus tér békés cé- helyén helyezik el, a földkörüli lókra való felhasználására és pálya elérésekor pedig egy ha- kutatására kialakuló nemzetgyomanyos osszekapcsoio szerke- r.«-,, __, , , . ze ttel a parancsnoki fülkéhez , összefogásnak. A szovjet kapcsolják, a henger másik vé- es amerikai kutatók erőfeszí- gét az előbb leírt egységes össze- tései nem hiábavalóak Az elkapcsoló szerkezettel látták el. A M • légzsilip -mindkét végén 1 m át- , eredmények a tudomány mérőjű kerek ajtó biztosítja az tíS a technika fejlődését, átszállást. A légzsilip önálló belső vagyis az egész emberiség érlégkör és hőmérséklet-szabályozó űpkíőt torsivá! int- rendszert kapott. Ezek adagolják szolgaijait, a levegőt, vagy a tiszta oxigént, S. Gy» két okozott még az is, hogy a Szojuz és az Apollo űrhajóknak különbözik a belső lég> t /
