Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

XACTlJo Társadalmunk fejlődésének fontos eleme a dolgozók mű­veltségének gyarapítása, a szakmai és általános ismere­tek terjesztése mind szélesebb körben és egyre magasabb szinten. Hazánkban az utóbbi ■10 évben bekövetkezett társa­dalmi és gazdasági változások, s az ezek nyomán kialakuló új élet- és munkakörülmé­nyek, mindehhez kedvező le­hetőségeket nyújtanak. A párt XI. kongresszusa is megálla­pította: szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése a közműve­lődés javítása, tökéletesítése. Az előbbrelépés ezen a terüle­ten sem mentes a gondoktól, s a Központi Bizottság tavaly márciusi határozata éppen ezért igen fontos feladatnak jelölte meg a közművelő munka folyamatosabb és in­tenzívebb fejlesztését. Megva­lósítása érdekében megvizsgál­ták a közművelődési intézmé­nyek tevékenységét, majd a különféle munkahelyeken fel­mérték: milyen a munkások műveltségének színvonala, Elsősoiban a nagyüzemek Sor került erre városunkban is. A körültekintő felmérés után a tapasztalatokat részle­tes, elemző jelentésben össze­gezték, s ezt a városi pártbi­zottság is megvitatta. Előzőleg összesen 12 helyi közművelő­dési intézmény tevékenységét vizsgálták meg, és meghatároz­ták a következő időszak tenni­valóit. A sok-sok hasznos ötlet, javaslat, jól szolgálta é célok megvalósítását. Az ugyancsak jelentős szervezeti intézkedé­sek között szerepelt például az, hogy az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága ez évben vizs­gálja meg: miként valósult meg az eltelt idő alatt a Köz­ponti Bizottság közművelődési határozata, s az annak nyo­mán született helyi feladatok­nak hogyan tettek Nagykőrö­sön eleget. Ehhez a város jelentősebb ipari és mezőgazdasági üzemei­ben felmérték a munkásmű­veltség gyarapításának üze­mi, munkahelyi feltételeit, az anyagi adottságokat, a dolgo­zók általános, szakmai és po­litikai képzettségének szintjét, majd az igen hasznos informá­ciókat tartalmazó jelentés a végrehajtó bizottság fóruma elé került. Az alábbiakban ismertetjük a beszámoló néhány fontosabb megállapítását, s azokat a terv­be vett intézkedéseket, ame­lyektől a még meglevő hiá­nyosságok megszüntetését vár­ják. A közművelődési munka üzemi feltételei igen eltérőek a különböző munkahelyeken, egyrészt azért, mert az objek­tív adottságok mellett nem mindenütt egyformán tartják fontosnak e tevékenységet. Kedvezőbb helyzetben vannak például azok az üzemek, gyá­rak, amelyekben a város nagy­üzemi munkássága dolgozik. Elsőként mindjárt említhetjük a konzervgyárat, ahol a válasz­tott társadalmi bizottságok. mellett függetlenített, felelős dolgozók is irányítják a köz- J művelődési munkát. Más üzemekben, vállalatok- | nál többnyire a társadalmi szervek tagjai, szakszervezeti vagy KlSZ-alapszeiyvezetek kultúrfelelősei, helyenként kulturális bizottságok vállalják e tevékenység szervezését, irá­nyítását. Akadnak sajnos olyan munkahelyek is, ahol erre nem fordítanak kellő gondot, s csak alkalmanként bíznak meg va­lakit a kulturális munkával. Amint a beszámolóban is el­hangzott, igen figyelemre mél­tó a szocialista brigádoknak, e kis munkahelyi közösségeknek a közművelődésbén betöltött szerepe. Tanulásra, művelődés­re serkentő, nevelő hatásuk je nak és személyiségének for­málásában. Nem ritka, sőt igen gyakori, hogy ez a kedvező ha­tás a szocialista brigádok erő­södésével egyre több brigádon kívüli dolgozóra is kihat. És a kulturális alap? Lényeges kérdés, hogy a munkások műveltségének gya­rapítására a megfelelő szemé­lyi feltételek kialakítása mel­lett mennyi pénzt fordítanak, anyagilag hogyan támogatják e nemes törekvést. Az üzemek­nek e célra kivétel nélkül bizo­nyos összeget kell juttatni, s így azt gondolhatnók, hogy ez tehát nem okoz gondot. Saj­nos, korántsem így van. A mű­velődési és e^yéb kulturális célokra fordított összegek igen eltérőek, s felhasználásuk mér­téke is meglehetősen különbö­ző. A Városgazdálkodási Vál­lalatnál például, ahol összesen 355-en dolgoznak, tavaly 16 ezer forint volt a kulturális alap, s ez azt jelenti, hogy egy főre átlagosan 45 forint jutott. Sokkal kedvezőtlenebb a hely­zet a hasonló létszámmal dol­gozó 21-es Volánnál (itt 343- an dolgoznak). Ebben az üzem­ben tavaly mindössze 800 (!) forint jutott erre a célra. Nem biztatóbb az ITV igyekezete sem: nagykőrösi telepén össze­sen 216-an dolgoznak, s csu­pán 1200 forintot fordítottak kulturális alapra. Legmegnyugtatóbb a kon­zervgyári dolgozók helyzete: tavaly több mint 1 millió 800 ezer forintot használtak fel a fenti célokra, s az idén ez az összeg kereken 2 millió forint lesz. De megfelelő nagyságú összeg áll rendelkezésre pél­dául a DÉMÁSZ-nál, TRA- KlSZ-ná 1. a Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezetben, az álla­mi gazdaságban, valamint a termelőszövetkezetekben. He­lyenként viszont az jelent gon­dot, hogy a rendelkezésre álló pénzt nem mindig célszerűen használják fel. Megvizsgálták a jelentés összeállítói a munkások isko­lázottságát is, s megállapítot­ták: sok a művelt, középfokú végzettséggel rendelkező mun­kás. Kiderült azonban az is, hogy különösen az idősebbek és a mezőgazdaságban dolgo­zók között jelentős azoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osz­tályát. Igaz: nem kevesen ta­nulnak is, bár korántsem any- nyian, mint amennyire lehet­séges, s kívánatos lenne. Számottevő az előbbre lépés a korábbiakhoz képest a szak­mai képzésben, noha, elsősor­ban a kisebb üzemekben és a mezőgazdaságban, még mindig elég magas a szakképzetlen dolgozók aránya. Indokolt te­hát bővíteni a szakképzettsé­get nyújtó tanfolyamokat, to­vábbképzéseket. Évről évre bővül a pártoktatásban részt vevő párttag, vagy pártonkí- vüli munkások száma is, s ennek nyomán érezhetően emelkedik politikai műveltsé­gük szintje. Tudatosan, tervszerűen Alaposan megnövekedett a munkások körében az olvasási kedv: a városi könyvtár olva­sóinak 40, a konzervgyár olva­sóinak pedig 50 százaléka munkás. Mind többen keresik fel a különböző kiállításokat, s nem kevesen járnak rendsze­resen közülük színházba is. összegzésként megállapít­hatjuk: a város jelentősebb üzemeinek többségében az utóbbi esztendőben javultak a munkásművelődés feltételei, s a nagyüzemi munkások kö­zött mind nagyobb az igény is­mereteik növelésére. Egyik fel­adat most az, hogy ezt az ér­deklődést más üzemek, gyárak munkásaiban is növelni kell. A fenti eredmények azonban nem jelentik azt, hogy nincs több teendő. Sőt! A Központi Bizottság határozatából adódó tennivalók csak tudatos, jól szervezett, tervszerű munkával valósulhatnak meg maradékta­lanul. Khim Antal Sikeres bemutató A Nagykőrösi nyár idei ren­dezvénysorozatának egyik ér­dekes eseményére került sor csütörtökön este az Arany Já­nos Filmszínházban: itt mu­tatták be az országban első­ként Palásthy György legújabb filmjét, a Kopjásokat. A já­tékfilm premier előfcti vetíté­sére eljött a film rendezője, valamint a film alapjául szol­gáló, hasonló című regény szemzője, Brrkesi András ír,. Sok száz helybeli moziked­velő volt kíváncsi a legújabb magyar filmre: a jegyek már napokkal a bemutató előtt el­keltek. A vetítés előtt Tóth Tibor, az Arany János, Társa­ság elnöke mondott bevezetőt, s köszöntötte a film sikeres és népszerű alkotóit. Az előadás végén a nézők melegen ün­nepelték az írót és a rendezőt, akikikel ezt követően az Arany János Művelődési Központ klubtermében ankéton beszél­ték meg a látottakat. Palásthy György és Benkesi András sok érdekességet mondott el arról, hogy hogyan jutottak el az öt­lettől a film megvalósításáig, s beszéltek további terveikről is. A film alapjául szolgáló re­gény népszerű szerzőjét sokan arra kérték, dedikálja köny­veit. Búcsúzásként az Arany János Filmszínház igazgatója, Sulyok Sándor szép körösi em­léket adott át az írónak és a rendezőnek: Molnár Elek ke­ramikusművész hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójára készített kerámiáját. Piaci szemle Élénk forgalom Pénteken nagy és élénk piac volt, A búza literjét' 4, a morzsolt kukoricáét 3,50- 3,60 forintért árulták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az oltott meggy 15—16, a vajalma 4—5, a nyári kör­te 5—6, a paradicsom 18—20, az uborka 3, a zöldbab 5, a káposzta 3, a burgonya 4- 4 50, a zöldpaprika darabja 60 fillértől 2 forintig, kilója 12—22 forintért kelt. A Sza­badság Tsz az uborkát 2,50, a paradicsomot 14 forintért mérte. A tyúk párja 120—130, a kacsa 120, 'a lúd 200, az idei liba 130, a tyúktojás darab­ja 1,10—1,20 forint volt. ÜJABB ÜSZOTANFOLYAM INDUL Két, reggeli és késő dél­utáni csoportban közel száz nagykőrösi gyermek jár a vá­rosi strandfürdőbe, úszótanfo­lyamra. A következő turnus július közepén indul, melyre máris lehet jelentkezni a hely­színen, a pénztárnál. Szobrot állítottak Arany Jánosnak Egy lelkes, tudós tanár emlékére A XX. SZÁZAD első felé­nek jellegzetes alakja a gim­náziumban Horváth József. Tudjuk, hogy a Dunántúl dé­li részén, talán Kaposvárott született, ahol apja t^nító- képző-intézeti tanár volt, a pesti teológiára lépett, ahol kitűnt szónoki tehetségével. Az akadémia I végeztével Nagykőrösre jön, pályatársa, Danóczy Antal biztatására, azzal1 az elgondolással, hogy pótlólag beiratkozik a pesti egyetemre s megszerzi a tör­ténelem—földrajz oklevelet. Erre azonban, amint megír­tuk, nem került sor. Eleinte helyettes tanárként tevé­kenykedett. Az iskola új épü­letének felavatásán 1902. szeptember 25-én saját maga mondotta el az ez alkalomra készített ódáját, melyet a gimnázium értesítője is közöl, s így fennmaradt. Ugyanez alkalommal avat­ták fel az idei gimnázium épületének nyugati sarkán el­helyezett emléktáblát. Ott meg a régi vetélytárs, Danó­czy Antal mondott beszédet, Arany régi kedves lakóhe­lyén. Horváth József Is tehetsé­ge legjavával az Arany-kul­tusz szolgálatába állott. Fe­lesége révén jó barátságba került Ádám László városi főmérnökkel, a későbbi pol­gármesterrel, egykori Arany­.nagyszerű beszédeit, amelyek­re nagy gonddal készült. Még megérte, hogy a tanári karban is kiderült feje fölött az ég: kibékült nagy ellenfe­lével, Danóczy Antallal, aki­vel lapjuk hasábjain támad­ták sokszor egymást. Egy em­beröltőn át szótlanul ültek egymás mellett a tanári szo­bában, még a megbetegedett Danóczy nyújtott neki végül kezet. Horváth örömmel ra­gadta meg, kibuggyant belőle a fájó emlékezés: „Bizony Anti nagy szamarak voltunk, mindketten”, de már késő volt a bánkódás. Családi élete egei is elborult. Legidősebb fia, Gerzson, párját ritkítóan ki­tűnő tanuló volt a gimná­ziumban, de. utolsó évében meglepte a szívbaj. Akkor érettségizett hordágyon fek­ve, amikor Kőrösre jöttem. Bámuló részvéttel hallgattuk kitűnő feleleteit. Sajnos, a következő évben eltemettük. Második fia, holmi iskolai botlás miatt kénytelen volt elhagyni a nagykőrösi gim­náziumot. Harmadik fiúkat még kískoi'ában tragikusan elvesztették. A szülők szívét mélyen megsebezte a hármas csapás: elhidegültek egymás­tól. A feleség a második vi­lágháború alatt, egy műtét közben meghalt. Horváth Jó­zsef idegileg is megrendült és 1935. szeptember 1-én nyug­díjba ment. Egyre többet járt Tekercselők A TRAKIS helyi telepén nemrégiben állították munkáim az úgynevezett toroid tekercselő gépet, melyen Kiss Ervin dolgozik. Képünkön Tolnai Sándorral ismerteti ezt a nagy pontosságot igénylő munkát. Kiss András felvétele SPORT Kötöttfogású ifjúsági Alföld Kupa-viadal Hatvanöt indulója volt vá­rosunkban, a Sportotthonban, két szőnyegen lebonyolított or­szágos ifjúsági Alföldi Kupa kötöttfogású fordulójának. A 18 sportkör fiataljai között volt a Nagykőrösi Kinizsi két birkózója is. A színvonalas versenyen a magyar ifjúsági élmezőny is elindult, A körösi Kecskés Géza és Monori Ba­lázs is erős ellenfelet (súlycso­portjuk végső első és második helyezettjeit) kapott, s nem si­került helyezést elérniük. A győztesek (a 48 kilogrammos súlycsoporttól fölfelé): Tigll (Szolnoki MÁV), Horváth (Bp. Honvéd), Bajai (Ganz-MÁ- VAG), Matuska (Vasas SC), Pullai (FTC). Várnai (Vasas), Nád as i (FTC). Venesz (FTC), Fodor (FTC), Mihalek (Vasas), A pontversenyt a 25 pontot el­ért fővárosi Vasas nyerte, má­sodik az FTC lett 21, harma­dik a Bp. Honvéd 15 ponttal. Asztalitenisz A sportotthonban kettős, me­gyei férfi csapatbajnoki aszta­litenisz-mérkőzést rendeztek, a tavaszi utolsó fordulóból előbbre hozott találkozókat. a pesti kórházakba. A máso­dik világháború végén a hű­vösvölgyi szanatóriumba ke­rült, ahol az ostrom alatt va­lósággal éhenhalt. ÍGTY VÉGEZTE életét a gimnázium jobb sorsra hiva­tott, nagy tehetségű tanára, akiről ma már keveset beszél­nek. Műveit is javítás céljá­ból nagyrészt visszatartotta, s a háború végén azok elpusz­tultak. Legterjedelmesebb két prózai műve. Az első címe: A nagykőrösi református egy­ház múltja és 4jelene, na­gyobb értékű azonban: A nagykőrösi kaszinó 100 éves története, amely két évvel ké­sőbb jelent meg, 1937-ben. A kaszinó eredeti jegyzőköny­veit más források alapján, sokoldalúan, választékos nyel­ven ismerteti. Városunk e régi intézmények történetét, amely Széchenyi' nyomdo­kait követve, elsősorban a köz­vélemény fóruma kívánt lenni. Első neve is „Olvasótársaság” volt... SZÉPIRODALMI alkotásai közül én mentettem meg egy­néhányat. amikor az Arany János Társaság évkönyvei számára sikerült megkap­nom kéziratait. A magyar if­júsághoz, Apáczai ünnepén című ódáját a mai 350 éves évforduló alkalmával is bíz­vást elmondhatnánk: 13 nyolcsoros versszakban idézi a nagy nevelő emlékét. Igen figyelemre méltó az Arany János serleg felavató beszéde is. Költeményben emlékezik Varga Gyuláról, ugyancsak ő mondott emlékbeszédet Arany első lakóháza előtt. Dr. Törös László Nagykőrösi Kinizsi II—Cis J ' - di VSE II 16:4 Biztosan nyertek a körösiek az NB l-esek tartalékjai ellen. Perlaki 4, Kőházi 4, Szabó T. 3, Szakács 1 egyéni; Kőházi— Szakács 2. Perlaki—Szabó T. páros játékot nyert. Ceglédi VSE ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi 10:0 Az erősebb vendégcsapat biztosan győzött a lélek nél­kül játszó hazaiak ellen. ★ Cegléden rendezték a terme­lőszövetkezeti dolgozók Dél- Pest megyei asztalitenisz-ver­senyét. Nagykőrösről a Szabad­ság Tsz-ből vettek részt a via­dalon. A rendezők az igazolt versenyző Erdei Pált nem en­gedték elindulni. A férfi egyéni versenyszámban 64-sn. álltak asztalhoz. Hegedűs Jó­zsef a legjobb 8, Gábor Kamill a legjobb 16 közé jutott. Pá­rosban hamar kiestek. Városi ÖHV-döntö Az összetett honvédelmi ver­seny városi döntőjét az erede­tileg kitűzött napon elmosta az eső, s így néhány nappal később, hétköznap került sor a vetélkedőre. A Kinizsi Sporttelepen 7 kategóriában 5 klub képviseletében 27 induló küzdött a győzelemért és a helyezésekért. A győztesek vívták ki a továbbjutás jogát, a következők: Nők, 1200 m: Papp Judit (Toldi Lövészklub) 6:1 perc. Felnőtt férfiak, 1200 m: Szé- csény László (Toldi LK) 5:46. Ifjúsági férfiak, 1200 m: Szá­mán József (Toldi LK) 4:25. Úttörő lányok, l. korcsoport, 600 m: Vörös Sára (Konzerv­gyár Il-es telepi LK) 5:09. Úttörő Hűk, I. korcsoport 800 m: Radeczky Géza (Állami Gazdasági LK) 4:13. Úttörő lányok, II. korcsoport, 300 m: Vajda Anikó (Konzervgyár ll­es telepi LK) 4:47. Úttörő fiúk, II. korcsoport, 400 m: Lantos István (Toldi LK) 2:39 perc. j Kézigránát-dobás, céllövés és j különböző akadályok leküzdé­se szerepelt a megoldandó fel­adatok között. A 7 fős csapatok összered- ménye: 1. Toldi LK 28:37; 2. Konzervgyár Il-es telepi LK 39:36; 3. Konzervgyár I-es telepi LK 49:04 perc. A há­romórás viadal az utóbbi évek legsikeresebb városi ÖHV-ve- télkedője volt. S. Z. Mit látunk ma 2 moziban? A repülőszázad. Szovjet film. Kisérőműsor: Kalendárium. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Éjszakai előadás Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében. (16 éven felülieknek) Előadás kezdete: 22 órakor. / i * Nőtt az olvasási kedv Javultak a munkásművefődés feltételei Számottevő előrelépés a szakmai képzésben tanítvánnyal. A családias kör­ben hamarosan gyökeret vert az eszme, hogy szobrot kelle­ne állítani Aranynak, egykori tanársága színhelyén. Bizott­ság alakult, melynek Horváth József lett a titkára. FÁRADHATATLANUL mindent megtett e nemes szándék megvalósításáért. Sok városi és diákünnepségen az ő szavai öntöttek lelkesedést a hallgatóságba. Ennyi sok buzgalom hatására 1910. szep­tember 15-én Arany eltávo­zásának évfordulóján le is leplezték -Nagykőrösön Stróbl Alajos szép alkotását. Az egykori újságok megemlékez­nek az országra szóló ünnep­ségről, melynek megrendezé­sében megint csak Horváth József vállalt oroszlánrészt. Legbecsesebb a Nagykőrösi Hírlap híradása, amelynek akkor Horváth József már szerkesztője volt. Az Arany János Társaság megalakulása után természete­sen helyet kapott a , vezető­ségben. Az első világháborút követően nagy rokonszenvvel szemlélte a Tanácsköztársaság megalakulását s arra is gon­dolt: otthagyja a vallástanár­ságot. Az ellenforradalom ide­jén felelősségre vonták és bár nem ítélték el, holtig érezte a megalázást. Visszavonult az iskola falai közé, ahol ma­gam is többször hallottam

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom