Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

Napfényes heteket vár a mezőgazdaság Dóit kalászok között - nehéz aratás Amint annyira szikkadt a talaj, hogy megbírja a nehéz gépeket, ismét nekilendültek a kombájnok a kalásztenger­nek, a hét végén szerte a me­gyében folytatódott — helyen­ként ekkor kezdődött — az aratás. Vágják a szőke árpát, s a ceglédi, váci járás egyik- másik vidékén penge alá érett a búza is. A 97 ezer hektáros megyei gabonatermő terület gyobb részét, 56 ezer hektárt a búza birtokolja; egyelőre csak a takarmánynak való rőt Libelulia betakarításához kezdtek hozzá, de a jövő hét elejére már várják a malmok­ban a kenyerünket adót, mit a paraszti megbecsülés életnek nevez. S hogy beérkeznek-e egy­két nap múlva a várt szállít­mányok? Ez legkevésbé múlik a ter­melői igyekezeten, hisz’ annak rendje-módja sze­rint fölkészültek a gazda­ságok, ütőképes az arató- ármádia, fegyverzete; 628 kombájn — s még raktári készletben, az el­látó vállalatnál kilencven — 2583 vontató, traktor, 2498 pótkocsi, 1076 teherautó. Egyetlen nap alatt, tízórás műszakban, 16 660 tonna ga­bonát takaríthatnak be a ter- mel«szövetkezetek, állami gaz­daságok. Csakhogy az időjárás! A pre­mier semmiképpen nem Szövetkezők mondható szerencsésnek, a foljríatás sem biztató, tegnap is el-elborult az idő, vele a gaz­dák kedve. A kalászok rekord- termést ígérnek, de végül is az a miénk, ami a magtárba kerül, sietni kell hát, végezni a munkával, mielőtt peregni kezd a szem! A sok eső miatt megdőlt a gabona, kuszáltak, gyomosak a táblák mindenfe­lé, vesződséges munka az ara­tás, megviseli a gépet, az em­bert. Előreláthatóan alaposan megterheli a szárítóberendezé­seket is kalászosaink betakarí­tása, nedves a szem, az elfo­gadható 14 százalék helyett át­lagosan 32 százalék vizet tar­talmaz. A gazdaságok 87 szá­rítóval rendelkeznek, melyek kapacitása 751 tonna óránként, harmada a kombájnok össztel­jesítményének, amiből nyil­vánvalóan kitűnik: ha tovább tart a csapadékos idő, éjjel nappal működtetni kell a szá­rítógépeket. Jóllehet, még az elején tar­tunk asz aratásnak, a megyei operatív bizott­ság ügyeletére egyre-más- ra érkeznek a bejelenté­sek, segélykérő telefonhí­vások. (Az ügyeleti telefonszám egyébként: 189—767.) A dányi Magvető és a túpióbioskei Áp­rilis 4. tsz-ből panaszolják, hogy rossz minőségű az SZK— 4-es kombájnokhoz kapható — hazai gyártmányú! — variá- torszíj. A ceglédi Lenin Tsz- ből jelzik, hogy IHC trakto­raikhoz még az Iparszerű Ku- koricaftermesztésá Rendszer gazdája, összefogó gazdasága sem tud alkatrészt beszerezni. Másutt az NDK gyártmányú kombájnokhoz nincs alkatrész. Az abónyi Sagyári és a dán- szentmiklósi Micsurin tsz kéri, hogy járjon közben az opera­tív bizottság az AUTÖKER- nél gépkocsdkiutalásuk meg­gyorsítása ügyében. Több, kö­zelmúltban egyesült, két-há- rom falu határában gazdálko­dó termelőszövetkezet vezetői kérdik: föltétlenül szükséges-e a legnagyobb dologidőben is délután négy órakor bezárni a postahivatalt? Így ugyanis megszakad a telefonösszeköt­tetés a különböző üzemrészeik közölt. Amire viszont az operatív bizottság hívja föl a gazdasá­gok figyelmét: mégha szere­lőik jórészt a kombájnok nyergében teljesítenek is szol­gálatot, szervezzék meg a szerviz- hálózatot. a gépek állandó karbantartását. hisizen az aratás után alig marad erre idő, a szalma be- hordását követi a trágyázás, a talaj munka s az igazi csúcs, a mezőgazdaságra váró legna­gyobb feladat: a kukorica be­takarítása. Csak már a kisebb csúcson, az aratáson túl lennénk! De még ez is beletelik néhány hétbe, reméljük: ezek napfé­nyes forró nyári hetek lesznek. A. Z. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST Jh v,uu*KKÜU,AKJAJ' tuiouutít* MEGYEI jm Kfunan- AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIX. ÉVFOLYAM, 157. SZÄM 'ÁRA I FORIVT 1975. JtLIUS 6., VASÁRNAP GENF Kü!döttségvezetők konzultációi Az európai biztonsági és együttműködési értekezletein résztvevő küldöttségvezetők szombaton 18.30 órakor rövid tanácskozásra , ültek össze Genfben és elhatározták, hogy 21.30 órakor újra találkoznak. Todor Zsivkov hazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására To­dor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak plnöke július 8-án Budapestre érkezik. Todor Zsivkov részt vesz a budapesti bolgár nemzeti kiállítás július 9-i meg­nyitóján. Együttműködés a Szovjetunióval és az NDK val Szabadalmak kőolaj-feld olgozáshoz A Gazdasági Bizottság határozata alapján Százhalombattára költözik a NA KI Még 1964-ben született a Gazdasági Bizottságnak az a határozata, amely az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Nagynyomású Kísérleti Inté­zetének Százhalombattára te­lepítését irányozta elő. A kő- olajfeldolgozó-ipar egyedül álló kísérleti intézete ugyanis las­san 25 éve, hogy a főváros tíz különböző pontján, valamint Pesten és már korábban a DKV-tól ideiglenesen kapott épületekben működik részle­geivel. Az intézmény munkáját erősen akadályozza a széttagoltság, ezért a tarthatatlan állapot megszüntetésére a hatvanas években elkészült — az IPAR­TERV és a VEGYTERV közre­működésével — a százhalom­battai központi telep 102 mil­lió forint értékű beruházási terve. A program megvalósí­tásához csak nehezen találtok építési vállalkozót. A kivitele­zéssel végül is a Budai Járási Építőipari Szövetkezetét bízták meg, amely 1971-ben megkezd­te a felvonulást. A generálvál­lalkozónak minden erejét össz­pontosítania kell, mivel a nagy beruházás, a helyszínen előre gyártott szerkezetű, különleges építési technológiát igénylő csarnok kapacitásának nagy részét leköti. Sok gondjuk van az országos méretekben „gon­dolkodó” alvállalkozóikkal is, az olyan nagy vállalatokkal, mint például a CSŐSZER, és a Villamos Állomásszerelő Vállalat. Anyag- és létszámhiány el­Dolgoznak az automaták A Magyar GördülűosapSgy Művek diósdi gyáregység étien befejez­ték a szovjet gyártmányú orsós automata-esztergák próbaüzemelé­sét. A korábbinál kétszerié nagyobb teljesítőképességű gépek már munkába álltak. Nagy Iván felvétele lenére is sikerült a központi kutatótelep kommunális beru­házásait megvalósítani: telje­sen elkészült az úthálózat, a csatorna-, ivóvízrendszer épí­tése is befejezés előtt áll. 1973. őszén fogtak hozzá az I. szá­mú laboratóriumi csarnok ki­vitelezéséhez, amely most el­jutott abba a stádiumba, hogy a Csőszerelő Vállalat szabad munkaterületet kapott a technológiai szereléshez. A tervek szerint a befejezési ha­táridő október 36, anyaghiány miatt azonban számolni kell néhány hónapos csúszással, mivel a laboratóriumi beren­dezések speciális importanyag­ból készülnek, s beszerzésüket nehezíti a jelenlegi világgaz­dasági helyzet. Ezért a NAKI a KGST- tagországok segítségét ké­ri, ott próbál hozzájutni a nagy nyomásra alkalmas — 100 at­moszféra nyomást is kibíró — szerelvényekhez. Az I. sz. laboratóriumi csar­nok minél előbbi átadása an­nál is inkább sürgető, mivel az intézet technológiai főosz­tálya jelenleg a Csepeli ÁFOR barakképületeinek „albérlője”, s csak ideiglenesen vehették igénybe a barakkokat. Lejárt a bérleti időtartam, az ÁFOR szeretné minél előbb szanálni a régi épületeket, ugyanis aka­dályozzák a megkezdődött te­leprekonstrukciót. Nem vár­hatja meg a NAKI, míg le­bontják feje fölül a tetőt. A Dunai Kőolajipari Vál­lalat minden segítséget megad a beruházás gyor­sításához. Rendelkezésükre bocsátja energiahordozóit (gőzt, föld­gázt, nitrogént, stb.), nem kell derítőt építeniük, a központi telep csatornái a DKV kiszol­gáló üzemeibe torkollnak. Elő­reláthatólag a jövő év elején a központi irodával együtt ki­költöznek Százhalombattára a budapesti részlegek. Egyelőre — míg a következő csarnok, az irodaház, könyvtár, szociális épületkomplexum el nem ké­szül, addig — az I. sz. labor­csarnokban és a DKV-tól köl­csön kapott helyiségekben dolgozik az intézet 200 munka­társa. Már megvették a doi- gozókat szállító Ikarus autó­buszt két ROBUR-gépkocsival is rendelkeznek. Ötszöri bérlőkijelölési jog­gal 30 millió forint ellenérté- kért hatvanhat lakásra nyúj­tották be igényüket a városi tanácshoz. 20-ban már laknak, s az idén még 20 dolgozójuk telepedhet le családjával Száz­halombattán. Kölcsönös érdekről van itt szó: A Nagynyomású Kísérleti Intézet eddig mostoha körül­mények között is sok szabada­lom létrehozója volt, amelyek külföldön is nagy érdeklődést keltettek fel. A kőolajipari nyomás alatti katalitikus tech­nológiák fejlesztésével, a ter­mékek alkalmazástechnikai kutatásával, minőségük javítá­sával, az üzemek korrózióvé­delmével, továbbá vegyipari kutatásokkal foglalkozó intéz­mény már számos szolgálatot tett a DKV-nak is, például a katalitikus üzemek műszaki fejleszté­sében jelentős szerepet ját­szott. A kutatási munka megfelelő környezetet, jól felszerelt la­boratóriumokat, technológiai sorrendet követel. A NAKI működési területe túlnyúlik az országhatáron: kőolajipari technológiák kutatásában két­oldalú együttműködést folytat­nak a Szovjetunióval és az NDK-val tehát érthető, szá­mukra nemzetközi érvénye­sülést is jelent a központi te­lep minél előbbi létrehozása. A százhalombattaiak büszkék lehetnek arra, hogy a nagy óriások — a DHV és a DKV — árnyékában maholnap egy európai hírnevű kutatócso­porttal működő intézetük 1* lesz. H. A. Szovjet üdvözlet magyar vezetőknek Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot intézett Losonczi Pálhoz, abból az alkalomból, hogy újraválasztották az Elnö­ki Tanács elnökévé. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szintén táviratban fe­jezte ki jókívánságait Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökévé történt megválasztá­sa alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Carlos Andres Pérezt, a Venezuelád Köztársaság elnö­két, a venezuelai nemzeti ün­nep alkalmából. Erdei Lászlóné országgyűlési képviselő, az MNOT elnöke vezetésével szombaton haza­érkezett a magyar kormány- küldöttség, amely a nők nem­zetközi éve alkalmából rende­zett ENSZ világkonferencián vett részt Mexikóvárosban. i I remtette meg, s ezzel élve sikerülhetett csak a klasz- szikus szövetkezés eszméit alkotó módon továbbfej­leszteni, a közösség szolgá­latába állítani. Ez a minő­ségi különbség fejeződik ki pártunk régi és jól be­vált szövetkezet poí i tikijá­ban, amely a lenini szövet­kezeti elvekre épült. Egye­dül a szocializmus talaján nyílik mód arra, hogy a szövetkezetek valódi mély­ségében és a legnagyobb hatásfokkal bontakoztat­hassák ki a gazdasági te­vékenység mellett társadal­mi, közösségformáló szere­püket. Sehol másutt nem kamatozhat jobban mind­az, amit nálunk az izmoso­dó szocialista munkaver- seny megtestesít a tudat­formálásban, a műveltség, az iskolázottság szintjének emelésében, az anyagi jó­létnek a szellemi épülés szolgálatába állításában. Gazdagodó, korszerű tech­nikát alkalmazó mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­teink, soít tekintetben szín­vonalas exporttermékeket előállító és a hazai szol­gáltatásokat bővítő ipari szövetkezeteink, a kereske­delmi forgalom egyharma- dát lebonyolító fogyasztási szövetkezeteink szerepe nemcsak a népgazdaság­ban, a termelésben jelen­tős, egyre nagyobb mérték­ben járulnak hozzá a köz­ségek arculatának formá­lásához, a szociális és gyer­mekintézmények gyarapí­tásához, az életkörülmé­nyek jobbá tételéhez. És formálói a közéleti maga­tartásnak, iskolái a szocia­lista demokráciának is. Nem nagy szavak ezek, valóságukat ezer más kö­zött a Vác környéki min­dennapok is bizonyítják. A váci ÁFÉSZ már említett igazgatósági ülése — nem véletlenül — Püspökhat­vanban, ebben a kis köz­ségben zajlott le, ahol ma korszerű ABC-áruház áll a szatócsbolt helyén. Erről most csak annyit: az ÁFÉSZ és a Galgavölgye Tsz közösen építette, s a hűtőgép, a televízió mellett a tsz kenyerét is árulják benne. Az említett esemé­nyen pedig ez alkalommal határoztak arról is, hogy a galgagyörki, püspökhat­vani fiatalok kérésére kor­szerű kulturális szórakozá­si lehetőségeket, tartalmas klubéletet nyújtó vendéglá­tó üzletet építenek — ter­mészetesen társadalmi munkával és célrészjegy- hozzájárulással. S orolhatnánk hosszan a példákat, ám az is csak néhány csepp lenne a tengerben. Ehelyett hadd köszöntsük tisztelettel és megbecsüléssel az ara­tásra készülődöket, az ál­lattenyésztésben serényke- dőket, a munkapad és a pult fölé hajolókat; me­gyénk szövetkezeteinek va­lamennyi tagját, dolgozóját és vezetőjét. Az 5 munkájuk, fárado­zásuk elismerését jelenti az is, hogy az 53. nemzet­közi szövetkezeti nap or­szágos ünnepségének ezút­tal Pest megye, Nagykőrös városa ad otthont. Kovács György Attila M a, július első vasár­napján, a nemzetközi szövetlzezeti napcm, a megalakulásának 80. év­fordulóját ünneplő Szövet­kezetek Nemzetközi Szö­vetsége immár 53. alka­lommal köszönti a világ hatvanhárom országában működő 321 milliós tagsá­got tömörítő tagszerveze­teit. Ez alkalommal hazánk hárommilliós szövetkezeti tagsága is számvetést ké­szít az elért eredményekről s országszerte szót váltanak a tennivalókról is. A na­gyobb és helyi ünnepsége­ken a nemzetközi szövetség felhívásának és nyilatkoza­tának szellemében meg­emlékeznek napjaink leg­fontosabb kérdéseiről: hitet tesznek a bélce megszilár­dításának ügye, a súlyos­bodó világélelmezési hely­zetben mind szervezettebb segítségre szoruló fejlődő országok támogatása mel­lett. Jelképnek tekintsük-e, hogy megyénk legnagyobb fogyasztási szövetkezete, a vácinak — amely több mint 100 ezer ember és nyolcezer tag ellátásáról gondoskodik Vácott és 19 községben — a napokban megtartott igazgatósági ülé­sén éppen 53 fiatal kérte felvételét a szövetkezet tagjai sorába? Annak kell tekintenünk, amikor a nemzetközi szövetség nyi­latkozatában arról olvas­hatunk, hogy az SZNSZ Központi Bizottsága az idén Stockholmban tár­gyalja meg az if júság szere­pét a szövetkezeti mozga­lomban, és valamennyi tag- szervezetét felhívja: tegyen erőfeszítéseket a fiatalok részvételének növelésére. A szövetkezeti mozgalom fo­lyamatossága, jövője ezen is múlik, csakúgy, mint a demokratikus önkormány­zat továbbfejlesztésén, s azon, hogy miként sikerül a társadalom érdekeivel összhangban álló célokat a tagság öntevékenysége, ak­tivitása, anyagi és erköl­csi hozzájárulása fokozásá­val közmegelégedésre meg­valósítani. ppen ma, amikor a szövetkezés eszméjé­nek földrészeket át­fogó, a haladásért — poli­tikai és világnézeti különb­ségekre tekintet nélkül — egységes cselekvésre szólí­tó szerepéről beszélünk, nem ünneprontás a kü­lönbségek hangsúlyozása sem. A tőkés társadalmakban a szövetkezés gazdasági kényszer, nem véletlen, hogy napjainkban e szövet­kezeti mozgalmak központi kérdése — nem egy ország­ban létkérdése — a monopó­liumok elleni harc. Nálunk és a többi szocialista ország­ban a szövetkezetek a szo­cialista tulajdon alapján tevékeny részesei egy fej­lettebb társadalmi forma felépítésének. Az össznépi, a csoport- és az egyéni ér­dekek összhangjának meg­teremtésével, az állam ha­tékony támogatásával, a tervgazdálkodás előnyeit kihasználva törekednek a fogyasztási igények mind teljesebb kielégítésére. A szövetkezés igazi szabad­ságát a szocializmus te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom