Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
1975. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK %Müav Törvényes alapon - körültekintően Adófizetők a nagy kát a i járásban A gazdasági fejlődés törvényszerű eredménye nemcsak a vállalati és szövetkezeti, hanem a Személyi jövedelmek jelentős emelkedése is. Ez pedig természetesen maga után vonja a megalapozottabb jövedelemszabályozást, a tényleges jövedelemhez igazodó közteherviselést. Röviden, a progresszív adóztatást, vagyis annak az elvnek az érvényesülését, hogy akinek az átlagosnál nagyobb a jövedelme, fizessen az ennek arányában több adót. Erre épül a ma érvényben levő adópolitika. Végrehajtását a tanácsi ellenőrzés biztosítja. Érdeke ez a községi tanácsnak, tehát végeredményben a szűkebb közösségnek is, meg a lakóhelynek is, hiszen az adó jelentős része a tanács bevételének, gazdasági önállóságának egyik biztosítéka. Csak a jövedelem alapján A nagykátai járás 15 községe erre az esztendőre 73 millió 851 ezer forintban előirányzott bevételének 31,1 százalékát, tehát 22 millió 975 ezer forintot tesznek ki a lakossági adók különböző nemei. Ezt tudjuk meg Hovan- csik Ferencnek, a járási hivatal pénzügyi osztálya vezetőjének összefoglaló jelentéséből. Megtudunk abból azonban sok egyéb adatot is. Elsősorban azt, hogy a tanácsok mind fokozottabban ellenőrzik a személyi jövedelmet. Milyen legyen a korszerű üdülőim/ ? KERTÉSZMÉRNÖKÖK TÍPUSTERVE Üdülő- és pihenőterületeink hagyományos telepítési rendszere a legkorszerűbb követelményeknek ma már általában nem felel meg. A tapasztalatok mindinkább azt mutatják, hogy a hétvégi és nyaralóházak építészeti kivitelezésén, térbeli elhelyezésén, telekméretén, és számos más feltételén változtatni kell. Dr. Mőcsényi Mihály, a Kertészeti Egyetem kerttervezési tanszékvezetője ezzel kapcsolatban elmondta: — Az új elképzeléseink kialakításakor mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a pihenésre szánt területek és épületek rendeltetésüket valóban be is tölthessék. Először is meg kell szüntetni a sűrűn egymás mellé, nemegyszer egymás nyakára történő telepítéseket, amelyek egészségtelen zsúfoltságot idéznek elő. Arra kell törekedni, hogy az üdülő- és lakóterületi beépítési tervek egymáshoz ne hasonlítsanak. Az üdülőterületeken elsősorban az útrendszernek kell lényegesen különböznie, a lakóterület szokványos útelhelyezésétől. A pihenőépületeket lehetőség szerint nem sorosan, mintegy utcára fű- zötten, hanem nagyobb felületen, elszórtan kell megtervezni, hogy a telepítések lazák, levegősek legyenek. — Közvéleménykutatással, szakmai konzultációkkal, hazai és külföldi tapasztalatok messzemenő figyelembevételével készítettünk el egy kísérleti tervet, az úgynevezett fészekszerű üdülőterület kialakítására. — Tervünkben újdonság a garázsok olyan felépítési formája, amely közvetlen bejáratot biztosít a lakásba. Lényeges vonás továbbá, hogy a parkosításra nagy hangsúlyt helyez. Többek között azért, mert — meggyőződésünk szerint — kertkultúránkat a lakó- és üdülőterületeken egyaránt növelni kell. Jelenleg ugyanis kertjeink nagy része csak dekorációs célokat szolgál, pihenésre viszont alkalmatlan. A Kertészeti Egyetem szakemberei által megalkotott fészekszerű üdülőtelepítési terv az ősszel fog vizsgázni az érdekeltek előtt az országos mezőgazdasági kiállításon. Az általános “iskola 8 osztályát elvégzetteket IPARI TANULÓNAK AZ 1975/76-OS TANÉVRE FELVESZÜNK fest«-, kőműves- és villanyszerelő-szakmába. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet a „Prosperitás” KSz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. A mezőgazdasági lakosságot illetően tavaly a tanácsok adatokat gyűjtöttek az Állatforgalmi és Borforgalmi Vállalatnál, a tejbegyűjtőnél, az AFÉSZ-eknél és a MÉH-nél, hogy megállapítsák, ki mi- lyen értékű termést értékesített. Az így beszerzett adatokból azután kiszámították a jövedelmet. Hét kiemelkedő jövedelmű személyt találtak, és rájuk összesen 130 ezer forint adót vetettek ki. Eltitkolt készlelek Ugyancsak tavaly Kóka, Nagykáta, Szentmártonkáta és Tápiógyörgye tanácsai 21, eddig nem adózó virágtermelő, a farmosi és a szentlőrinckátai tanács 72 fóliás kertészkedéssel foglalkozó jövedelmét adóztatta meg. Ezenkívül Farmoson adót vetettek ki egy lakos üzletszerű állattartásból származó jövedelmére. Felkutatták a tanácsok a borforgalmi adóköteleseket, és eredményesen vették számba italkészletüket. Miután a 8354 adózó közül 5536-nál felmérték a készleteket, 464 hektoliter többletet találtak. Készleteltitkolás miatt 28 adózó ellen indult szabálysértési eljárás, és 30 ezer forint bírságot szabtak ki rájuk. Egy nagykátai bortermelő ellen bűnvádi eljárás indult nagy meny- nyiségű, 3270 liter bor elrejtése miatt, ötezer forint pénzbírsággal sújtotta a bíróság, és természetesen az eltitkolt mennyiség után is meg kellett fizetnie az adót. A sűrű ellenőrzés, az indokolt esetben megindult szabálysértési eljárás nevelő hatású. Készletbejelentéseik a legutóbbi szüret után már pontosabbak voltak. Ennek ellenére áz idén előírt borforgalmi adó összege az előző esztendeihez mérten 3 millió 300 ezer forinttal csökkent. Az ok: az elöregedett szőlők helyett nemigen telepítenek újat, csökkent az egyéni szőlőművelők bortermése. De fél millióval csökkent a mezőgazdasági lakosságra kivetett jövedelemadó is. A termelőszövetkezeti tagok közül ugyanis ismét sokan mondtak le a háztáji földről, és helyette inkább igénylik a pénz- beni megváltást. Több ló és autó Növekedett viszont a lovak után kivetett adók összege, mert míg tavaly 501 lovat tartott 405 személy, az idén 421 lótartónál 519 állat található. Több lett a járásban egy év alatt a személyi tulajdonban levő gépjárművek száma is, és így természetesen emelkedett az utánuk fizetett adó. Mégpedig több mint 600 ezer forinttal ez év folyamán. A járműadót ugyanis a forgalmi engedély kiállításakor év közben vetik ki. S hogy mennyivel lett több a gépjármű féléven belül a nagykátai járásban, annak kimutatása sem érdektelen, mert ez is hozzájárul a lakosság adófizetési képessége megvilágításához. A motorkerékpárok száma 1804 darabról 1832-re nőtt, a személyautóké jóval többre. Múlt év végén 1366, ez év júliusában már 1675 után fizettek adót. A garázsokért szintén kell adót fizetni. Ez idő szerint ilyen adótárgyat keveset tartanak nyilván, állapítja meg Hovancsik Ferenc, a járási hivatal pénzügyi osztályvezetője. A legtöbb autótulajdonos garázst is épít kocsijának, fel kell tehát kutatni a nyilvántartásba nem vett ilyen épületeket. A kontárok ellen A tanácsok igyekeznek felderíteni a kontárkodó, vagyis iparengedély nélkül munkát vállalókat is, hogy jövedelmüket megadóztathassák. Három községben, Tápióbicskén, Tápiógyörgyén és Tápiósze- csőn hét kontár kútfúrót fedeztek fel, és adóztattak meg, Tápiószentmártonban pedig egy kontár kőművest. A nyolc kontárnak a kivetett adón felül még összesen tízezer forint szabálysértési bírságot is meg kell fizetnie. — A tanácsok az adóztatásnál nagy körültekintéssel járnak el — közli velünk a pénzügyi osztályvezető. — Helyesen alkalmazzák az adópolitikai elveket és jogszabályokat. Ezen belül azonban, mérlegelve az adóköteles helyzetét, figyelemmel a törvényben előírt méltányos intézkedésekre, adómentességet adnak, vagy csökkentik az adó összegét. Mégpedig évente több ezer esetben. A kivetések ellen esztendőnként a járási hivatalhoz mindössze 100—120 fellebbezés érkezik, és ezek tekintélyes részének helyt is adnak. Zárolást, amit közönségesen foglalásnak mondanak, évente csak elenyésző kevés esetben kell foganatosítanunk. Árverésre pedig a 25 év alatt, mióta itt vagyok ezen a helyen, még egyetlen esetben sem került sor. Az állampolgárok teljesítik kötelezettségüket, fizetik az adót. Sz. E. Épül a kútkezelő ház >8Ú Tököl és SKigutújfaíu között épül a Fővárosi Vízművek — a szigeti kutakat kezelő — diszpécserháza. A munkálatok tavaly kezdődtek és november 7-re készül el a mintegy 3 millió forintos költségű épület* Nagy Iván felvétele H uszonhat éves, egészséges fiatalember vagyok és beleszerettem a főnöknőmbe, aki nálam tíz évvel idősebb, de nagyon mutatós nő. Igen ám, de hogyan kezdjek neki udvarolni? Milyen színezete lenne annak? Nyilván mindenki azt mondaná, hogy csak felfelé iparkodom. Talán még ő is. Pedig az nálam nem jön számításba, hogy ő főnökinő, mert az legfeljebb annyit jelent, hogy még inkább tiszteletem tárgya, de semmit sem várok tőle mint intéző hatalomtól, sőt el se fogadnék. Mert bennem van önérzet. Sőt, önbizalom is; megállók én a magam lábán, jól végzem a munkámat és biztos vagyok benne, hogy majd egyszer, mondjuk tíz év nfiúlva, amikor olyan időé leszek, mint ő most, akkor én is főnök leszek, mint ő most. Hanem hát szóval: hogyan kezdjek udvarolni? Mondjuk finoman, nagyon finoman, hogy kívülálló ne vegye észre. Bókokat mondanék, hogy milyen szép ma. Nem is ma, mindig, ma csak különösen szép. Ezt kívülálló nemigen venné észre, de milyen lenne a színezete őelőtte? Jó, jó, persze, hogy örülne neki, minden nő örül, ha szépnek mondják. De azt is gondolná, valószínűleg, hogy ez a taknyos (mert ő engem, ha nem szeret, biztosan taknyosnak tartana, a nők mindig cse- pülik önmaguk előtt a fiatalabb férfiakat, mert nem bíznak benne, hogy még kellenek nekik), na szóval azt gondolná, hogy ez a taknyos hízelgéssel akar előrejutni. Persze az is lehet, hogy azt mondaná a bókra, hogy maga csak hízeleg — ezt mondaná nekem és akkor én rettentő meggyőző erővel bizonygathatnám, hogy dehogy, bizisten szép és kívánatos. De ha így alakulna a dolog, akkor túl sok időt töltenék nála és annak már kifelé milyen színezete lenne? És ha fordítva: lerohannám egy ajánlattal? Azt mondanám: nézze Zsóka (mert Zsóká- nak hívják a barátai, nekem jelenleg csak elvtársnő), nézze Zsóka, felnőttek vagyunk mind a ketten és magányosak. Ne tételezzen fel rólam semmiféle mellékszándékot, egyszerűen kívánom magát. Az okosság azt diktálja, hogy ne nagyon udvarolgassak, mert arra felfigyelnek. Legyen egyszerűen enyém! Ha nincs senkije, és itt mindenki úgy tudja, hogy nincsen, akkor hívjon meg magához egy feketére. Meglátja, úgy fogom szeretni, ahogyan még soha senki más... Na igen. Ez a férfias lépés biztosan imponálna neki. És különösen az okosságom, hogy vigyázok a látszatra. Az ilyen férfiben bízni lehet. Ezenkívül talán rá se érne arra gondolni, hogy az egészben szerepet játszhat az ő főnöknő- sége, mert ugyebár, aki bevádódni akar, nem kockáztat ilyen nyers fellépést, aminek következtében esetleg éppenséggel repül. ... Hanem talán olyan színezete lenne a dolognak, hogy én őt kevésre becsülöm. Hogy azt hiszem róla, azért magányos, mert senkinek sem kell. Meg hogy olyan kiszolgáltatottnak vélem nemi téren, hogy a legdurvább ajánlatot is elfogadja akárkitől. Még az is lehet, hogy szégyenletében sírva fakad. Mire én persze esküdöznék, hogy szeretem, de akkor meg megint taknyosnak tűnhetnék... vagy tiszteletlennek, vagy tudom is én minek, de esetleg felindulásában kiabálni kezdene, és akkor milyen színezete lenne a dolognak a kollégák előtt? És ha egyszerűen megkérném a kezét? Ha mondjuk egy irat helyett egy levelet adnék át neki, amelyben csupán annyit írnék: „Szeretem, kérem, legyen a feleségem. Nem érdekből, ha kell, akár el is megyek a vállalattól, hanem igazi mély érzelemből. Kérem, gondolkozzék és adjon választ. Addig is kezeit csókolja, Csaba.” Persze annak meg az a színezete lehet, hogy félek mindezt a GOMBO PÁL: ...ZET Színezet szemébe mondani. Dehát a szemébe is mondhatom. Hanem akkor remeghetne a hangom, annak meg az a színezete lenne, hogy elmakogok egy betanult szöveget. Nem, rögtön a házasságon nem lehet kezdeni. Az az igazság, hogy nem is akarom. Szeretem, szeretem, de a házasság viszontszerelem nélkül nem kívánatos, előbb ki kéne próbálni, hogyan illünk össze. És különben is, a házasság kapcsán mindjárt szó kerülne anyagiakról is, hol lakunk? (én albérletben, ő kétszobás főbérletben), ki mennyit keres? (ő kétszer annyit, mint én) és akkor mindjárt az a színezete lenne a dolognak, hogy engem az érdek vezérel. Tulajdonképpen ö is kezdeményezhetne, ö okos és magabiztos asszony, tudhatná, hogy nekem nehéz. Én csak néznék rá szerelmes szemmel — máris úgy nézem, Hem is tudnám másként —, észrevehetné az érzelmeimet és adhatna valami ágit. Mondjuk elvihetne egy kiszállásra magával. Igen ám, de ebben megakadályozná az, hogy milyen színezete lenne annak, ha egy fiatal, egészséges' munkatársat eléggé fölöslegesen (mert nagyon fontos ember még nem vagyok) magával cipel. Mondhatná ugyan, hogy szoktatni kell a feladatokhoz a fiatalságot, de ahogyan a mi vállalatunkat ismerem, ebből gúnyos szólásmondás lenne. Valahányszor egy idősebb pacák egy fiatal gépírónőt visz haza az autóján, mondanák, hogy szoktatni kell az ifjúságot. És egyáltalán, Zsóka bármely kezdeményezésének az a színezete lenne, hogy ő bukik rám, ami sértené a méltóságát. Nem, itten nincsen kiút, ez a szerelem megmarad reménytelennek, ami talán szép a költőnek, de számomrg rohadt érzés, a tehetetlenség szégyene kínoz, a fene egye meg. ... Furcsa dolog az élet. Tegnap az történt, hogy bevittem egy hivatalos levelet Zsokéhoz. Egyedül maradtunk és amint olvasta a szöveget, én fölé hajoltam és egyszerre elkapott a vágy és se szó, se beszéd átkaroltam, megcsókoltam. De úgy, de úgy megcsókoltam, egyhamar abba se hagytam, hogy abból érezhette, én bizony szeretem és kívánom, és nem mint főnöknőt, hanem mint nőt, mindenféle jelző és hátsó gondolat nélkül. Igazi férfias, szenvedélyes csók volt, azt garantálom. Hanem az a színezete a dolognak, hogy ő nem szeret viszont, mert se vissza nem csókolt, se nem sikoltott, se le nem hordott, hanem alig hogy szabad lett a szája, elkezdett nevetni, egyszerűen és közönségesen és kitörő jókedvvel nevetni és aztán csak annyit mondott: Ez többet elő ne forduljon. A szöveg egyébként jó lenne, csak a végére ne azt írja „különben az a kénytelenség állna elő”, hanem azt, hogy „különben kénytelenek lennénk”. Persze az is lehet, hogy az egész magatartása csak színezet volt, valójában pedig felébredt benne valami. Mindenesetre most már tudja, hogy szeretem és legközelebb ő mer közeledni, talán egyszerűen csak megcsókol ő is. Én azonban türelmetlen vagyok és arra gondoltam, siettetné a folyamatot, ha féltékennyé tenném. Ezért az ablaka előtt — az utcára néz — bekéredzkedtem a személyzeti vezetőnő kocsijába, aki készség, gél elvitt. Hanem most attól félek, ennek az a színezete lehet, hogy én csak a női vezetők kegyeibe akarok férkőzni. i i ' * Égetik a tarlót Meggyorsult a taiajmunka Az aratási munkák az utolsó negyedben tartanak, a gazdaságoknak most már több idejük marad az idén rendkívül fontossá vált kiegészítő műveletekre, a szalma begyűjtésére, a talajmunkákra. A termőterület feléről „lehozták” már a szalmát, amelyből évek óta hiány mutatkozik az állattartó telepeken és az ipar is szívesen fogadna nagyobb szállítmányokat. Sok gondot okoz, a betakarító gépek idén mély nyomokat hagytak a felázott, sáros talajban, ezeket az egyenetlenségeket a földeken meg kell szüntetni. A hatalmas barázdák miatt sokfelé nem elég a talaj felső rétegét kis mélységben átforgatni, mélyebb szántásra van szükség, mert csak ezzel lehet visszaadni a táj eredeti képét. Sürgeti az aratást követő talajmunkát az is, hogy az esőzések miatt felütötték fejüket a gyomnövények, sokfelé annyira kizöldellt a határ, hogy az egyszerűbb talajművelő eszközökkel nem is győzik a munkát, ezeken a részeken is a talaj mélyebb átforgatására van szükség. Tarlóégetésre is sor került azokban a táblákban, ahol a gabonát jövőre ismét gabona követi, és az agronómu- sok tartanak attól, hogy a növényi kártevők egy év múlva újult erővel támadnak majd: a tarló égetésével elpusztítják a kártékony rovarokat és „megtisztítják” a táblát.