Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

1975. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ Megszűnt a Kuba elleni blokád Az Amerikai Államok Szer­vezetének keddi rendkívüli külügyminiszteri tanácskozá­sán San Jóséban, • Costa Rica fővárosában jóváhagyták a Kuba elleni szankciók felol­dását, és ezzel véget ért a karib-tengeri szigetország el­len 11 évvel ezelőtt életbe léptetett blokád. 1959. január 1-én győzött a kubai nép forradalma, az ország a demokratikus fejlő­dés újára lépett, amely dü­hödt ellenállást keltett az Egyesült Államok akkori ve­zetőiben. Attól tartottak, hogy a kubai példa ragadóssá vá­lik, ezért 1961 áprilisában fegy­vereseik megtámadták Ku­bát. A disznó-öbölbeli in­vázió azonban csúfos kudar­cot vallott. 1962. decemberében ameri- ka kezdeményezésére kizár­ták az AÁSZ-ból Kubát. Dean Rusk, az Egyesült Államok ak­kori külügyminisztere volt az ülés főszónoka. Kijelentette: Kuba tevékenysége, és csatla­kozása a „szovjet tömbhöz”, veszélyes a földrész biztonsá­gára és békéjére. Válaszéban Dorticos kubai elnök hangsú­lyozta, hogy Kuba tiszteletben tartja a tagországok jogát ar­ra, hogy más úton haladjanak. Kuba azonban a szocializmus útjára lépett és nincs az az erő, amely erről letéríthetné. Az AÁSZ amerikai irányítású szavazógépézete 1962 decem­berében megszavazta a szé­gyenletes döntést: Kubát ki­zárta a szervezetből. A Kubai Köztársaság azonban nem vár­ta meg a határozatot, már előbb kilépett az AÁSZ- ból. Az Egyesült Államok im­perialista körei ezzel sem elé­gedtek meg. 1964 júliusában újabb döntés született: a tag­országok megszakították a diplomáciai, gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatokat a földrész első szocialista ál­lamával. Ez a blokád kétség­telenül súlyos helyzetbe hoz­ta Kubát. Svédország és Spa­nyolország (később pedig Anglia, Olasz- és Franciaor­szág) kivételével a tőkésorszá­gok mindennemű gazdasági­kereskedelmi, kapcsolatukat fölfüggesztették Kubával. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok segítségével azon­ban Havanna áthidalta a leg­nehezebb éveket. Akadtak a latin-amerikai földrészen is olyan államok, amelyek az AÁSZ-d öntés el­lenére sem szakították meg a kapcsolatot Kubával. Ilyen volt Mexikó. Latin-Ameriká- ban a hatvanas évek végén el­kezdődött változások, így pél­dául a perui, a chilei és az argentin haladó folyamat, to­vábbá Venezuela, Panama és más latin-amerikai államok a nemzeti kincsek birtokba vé­teléért és a függetlenségért ví­vott küzdelme új helyzetet te­remtett. Mind több latin-ame­rikai ország rendezte kapcso­latát • Kubával, s az 1974. no­vember 11-i quitói konferen­cián már 12 állam szavazott a blokád megszüntetésére 1975 májusában a Washing­tonban tartott tanácskozáson a kérdést újra napirendre tűz­ték. Akkor a külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy a mostani konferencián napirendre tű­zik az A ASZ alapokmányának módosítását, ami lehetővé ten­né, hogy az ügyrendi kérdé­sekben a jövőben ne kéthar­mados-, hanem egyszerű több­séggel döntsenek. Ez ellen már az Egyesült Államok realista álláspontra helyezkedő politi­kusai sem emeltek kifogást. A San José-i határozat ér­telmében a latin-amerikai or­szágok, valamint az Egyesült Államok szabadon dönthetnek majd arról, hogy diplomáciai és gazdasági kapcsolatot léte­sít-e Kubával. A döntés mel­lett 16, ellene 3 állam szava­zott, Brazília és Nicaragua pe­dig tartózkodott. Nem véletlen, hogy a szankciók feloldása el­len adta le voksát La tin-Ame­rika három jobboldali katonai diktatúrája: Chile, Uruguay és Paraguay, a legtöbb állam azonban, köztük az Egyesült Államok is. felismerte, hogy a blokád a továbbiakban már tarthatatlan. Kanyó András Megkezdte munkáját Helsinkiben a biztonsági konferencia zárószakasza A kedvező politikai helyzet eredményeként Ellenőrző katonai egységeket oszlatnak fel Laoszban A találkozó színhelye: a Finlandia-palota hangversenyterme. A biztonsági értekezlet zá­rószakaszának szerda délutá­ni ülésén Agostinho Casaroli érsek, a Vatikán küldöttsé­gének vezetője, az egyháza közügyek tanácsának titkára elnökölt. Harold Wilson brit minisz­terelnök emelkedett elsőként szólásra. Hangsúlyozva, hogy a konferencia az enyhülés szellemében ülésezik, a brit kormányfő kijelentette: az enyhülés csak annak a kölcsö­nös eltökéltségnek a révén vált lehetségessé, hogy „közülünk minden egyes integritásának a megőrzése a kulcsa vala­mennyiünk: jövőjének”. Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök beszédé­ben a ciprusi kérdést helyez­te mondanivalójának közép­pontjába. Hangoztatta, hogy Görögország sokkal nagyobb megelégedéssel tekintene az aláírásra kerülő záróokmány­ban foglalt 10 alapelvre, ha megfelelő szankciókat tartal­mazna a dokumentum az alapelvek megsértésének ese­tén. Geir Hallgrimsson izlandi miniszterelnök a konferencia jelentőségét hangsúlyozva ki­emelte, hogy az értekezlet megmutatta, hogy van lehe­tőség megállapodásra jutni bonyolult és fontos kérdések­ben. Pierre Elliott Trudeau ka­nadai miniszterelnök Európa és a világ többi része közti kapcsolatok fontosságát ki­emelve arra mutatott rá, hogy a biztonságot ki kell terjesz­teni Európa határain túlra is. Sürgette a fegyverkezési haj­sza mielőbbi megfékezését, a hadászati fegyverek csökken­téséről folyó szovjet—ameri­kai tárgyalások (SALT XI.) eredményes befejezését és a SALT III. tárgyalások mi­előbbi megkezdését. Pierre Gräber, svájci szö­vetségi elnök hangsúlyozta beszédében, hogy Svájc sem­leges státusa sohasem szolgált indokul a közömbösségre, vagy az elszigetelődésre, ha­nem az ország minden lehet­séges módon igyekezett elő­mozdítani a nemzetközi kö­zösség érdiekeit szolgáló lépé­seket. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár bevezetőjében kiemelte, hogy az NSZK szemszögéből nézve az euró­pai biztonsági konferencia zá­róokmányának aláírásával je­lentős előrehaladás történt Európában a békepolitika te­rén. A bonni parlament és az NSZK lakossága — folytatta a továbbiakban Schmidt — el­ismeréssel tekint ennek a kon­ferenciának eredményére, ugyanakkor nem ringatja ma­gát illúziókban. A konfrontá­ció évtizedei után — mondot­ta — nem lehet egyik napról a másikra megteremteni az együttműködés korszakát. A feszültség enyhülésének folya­matához nem elegendő egy­szeri nekilendülés, szükség van állandó folyamatos hozzá­járulásunkra, hogy biztosítani lehessen az előrehaladást. meg, hogy az értekezlet záró- dokumentuma összhangban van a Német Demokratikus Köztársaság alapvető érdekei­vel és külpolitikai céljaival.” „A történelem tanulságait és az európai politika jelenle­gi követelményeit tekintve, meghatározó jelentősége van a határok sérthetetlenségét szavatoló elveknek. Az euró­pai államok biztonsága a múlt­ban és a jelenben egyaránt el­sősorban határaik biztonsága volt és marad. A határok sért­hetetlenségének szavatolása továbbra is próbaköve annak, hogy egy politika valóban a békét és ezzel az emberiség érdekeit szolgálja-e vagy sem” — mondotta. Kckkonen ünnepi vacsorája Szerdán este Urho Kekko- nen több mint száz terítékes ünnepi vacsorát adott a konfe­rencián részt vevő legmaga­sabb szintű politikai vezetők tiszteletére. Magyar részről jelen volt a vacsorán Kádár János, Lázár György és Púja Frigyes. A laoszi béke-megállapodá­sok végrehajtásának ellenőr­zésével megbízott központi vegyes bizottság vientianei ta­gozata elhatározta, hogy fel­oszlatja a tűzszüneti megálla­podások betartásának fel­ügyeletével foglalkozó gépesí­tett egységeket — közölte szerdán Vientianéban egy szó­vivő. Hozzáfűzte, hogy ez a dön­tés a laoszi politikai helyzet kedvező alakulásának ered­ményeként vált lehetővé. A gépesített alakulatok 1974 februárjában, a vientianei megállapodások aláírása után alakultak meg, s hatáskörük Az államcsíny után nyu­galom uralkodik a nigériai fővárosban. A lakosság az új államfő felhívásának eleget téve folytatja munkáját. A lagosi rádió beszüntette a ka­tonazene sugárzását, és már híreket is közölt. Ismertette Idi Amin ugandai elnöknek, az AESZ-csúcsértekezleten el­hangzott beszédét, a nigériai eseményekről azonban mind ez ideig nem adott újabb be­számolót. Lagosban néhány telefonvonalat helyreállítot­tak. Változatlanul érvény­ben van a sötétedéstől haj­nalig tartó kijárási tilalom és Nigéria határai egyelőre zárva maradnak. Angol lapok Muritála V. Mohammed dandártábornok, új nigériai államfő életrajzát ismertetik. A tábornok 1937 júniusában született. Az or­szág északi részén élő hausza törzsből származik. Az ang­liai Sandhurst katonai aka­démiáján tanult, a kedden megbuktatott Gowon elnök­kel együtt. 1968-ban jelentős Luang Prabangra, Savanna- lchetre, Paksere és Vientía- néra terjedt ki. Feladatuk lé­nyegében az volt, hogy elsi­mítsák a forradalmi erők és a vientianei fél erői által, el­lenőrzött övezetek határán esetleg történő incidensek és kijelöljék a két övezet kö­zötti határokat. Az ország belpolitikai helyzetének ked­vező alakulása nyomán létjo­gosultságuk megszűnt. Vien­tianei megfigyelők szerint a gépesített alakulatok feloszla- tááa újabb lépést jelent a két laoszi fél által ellenőrzött övezetek teljes egyesítése felé. szerepet játszott a Gowont ha­talomra juttató katonai ál­lamcsínyben. 1967-ben ezre­des, és a nigériai hadsereg második hadosztályának pa­rancsnokaként részt vett a biafrai szakadárok leveré­sében. A keddi államcsíny előtt a posta- és távközlés­ügyi miniszter tisztségét töl­tötte be. Gowon nigériai államfő, akit kedden hatalmától meg­fosztottalak nyilvánítottak, szerdán délután Kampalában sajtónyilatkozatot adott és ebben bejelentette: Nigéria népének érdekeit figyelem­be véve úgy döntött, elfogad­ja Nigéria új kormányát és minden együttműködésre haj­landó vele. RAUF DENKTAS, a ciprusi török közösség vezetője szer­dán azzal fenyegetőzött, hogy kiűznek minden ciprusi görö­göt a szigetország törököktől megszállt részéből, ha ezeket a görögöket megkísérlik az ENSZ békefenntartó erők vé­delme alá helyezni. ' Todor Zsivkov: Történelmi jelentőségű ügy Az államcsíny ufón Nyugalom a nigériai fővárosban A délutáni ülésen szólalt fel Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke. Hangsú­lyozta: a Bolgár Népköztársa­ság, amely más európai szocia­lista országokkal együtt kez­deményezte az értekezlet ösz- szehívását, sokra értékeli az elért nagyszerű eredményeket — a fórumon részt vevő álla­mok közös erőfeszítéseinek gyümölcsét. Nagy győzelem ez — mindazok győzelme, akik a békét és nem a háborút, a bé­kés egymás mellett élést és nem a konfrontációt, az alko­tást és nem a rombolást vá­lasztják. Ez az értekezlet bi­zonyítéka annak, hogy napja­inkban nincs olyan probléma, amelyet ne lehetne megoldani tárgyalások útján. — Mi azért jöttünk ide, hogy lefektessük egy jobb Európa alapjait. Ezekben az ünnepi napokban vala­mennyiünket mélységesen áthat az a felimerés, hogy kontinensünk sorsa szem­pontjából történelmi jelen­tőségű ügy részesei va­gyunk — mondotta Zsiv­kov. Az aláírásra kerülő doku­mentumról szólva Todor Zsiv­kov rámutatott: „meggyőződé­sünk szerint e dokumentum magva azoknak az elveknek a meghirdetése, amelyek alapján fejlesztenünk kell kölcsönös kapcsolatainkat — a békén és a stabilitáson, az együttműkö­désen és a barátságon, a tisz­teleten és a bizalmon alapuló kapcsolatokat. Ezek az elvek megtestesítik népeinknek azt a közös törekvését, hogy meg­szabadítsák a jelenlegi és jö­vendő nemzedékeket a háború rémétől, szavatolják számukra a békés, boldog életet. A továbbiakban Todor Zsiv­kov megjegyezte, hogy az el­ért nagy haladás nem leplez­heti el azokat a kérdéseket, amelyeket illetően nem sike­rült teljes választ kapni. A zárószakasz tükrözi a 70-es évek közepén kialakult eny­hülés állapotát. Elértük azt, ami elérhető, de az élet új kérdéseket is felvethet. Ezért további erőfeszítésekre van szükség, hogy megteremtsük az európai biztonság és együtt­működés rendszerét. Jövendő munkánk egyik döntő célja lesz a politikai enyhülésnek a katonai téren meglevő feszült­ség csökkentésével való kiegé­szítése — hangsúlyozta Zsiv­kov. Erich Honccker: egyetértünk a záróokmánnyal Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az európai biztonsági értekezlet helsinki zárószakaszán mondott szerdai beszédében többek között lei- jelen tette: „A Német De­mokratikus Köztársaság meg­elégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését. A közösen elfogadott záró- dokumentummal teljes mér­tékben egyetértünk. Szimboli­kus jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az európai álla­mok, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada első értekez­letére éppen 30 évvel azután került sói*, hogy Európa népei a Szovjetunió és a Hitler-el- lenes koalíció többi állama ré­vén felszabadultak a hitleri fasizmus alól. Az értekezlet eredményei hozzájárulnak ah­hoz, hogy teljesítsük a fasiz­mus barbársága ellen harcoló milliók végakaratát. Ők vol­tak azok, akik lerakták egy biztonságos és békés Európa alapkövét”. „A Német Demokratikus Köztársaság, mint a szocialista közösség elválaszthatatlan ré­sze, eredményesen járult hoz­zá a biztonsági konferencia sikeres befejezéséhez. Az ér­tekezlet ellentmondásoktól nem mentes alakulása folya­mán az NDK bebizonyította, hogy tevékenységét a bé­ke és az enyhülés iránti ér­dekeltség hatja át, s az európai béke szempontjából stabilizáló tervezőt kéovisel. Elégedetten állapíthatjuk Az akadályozó manőver ellenére Meghiúsultak a görög jobb­oldal tervei, hogy az 1967-es katonai puccs és az ezt köve­tő diktatúra vezetői ellen megkezdődött pert fékezze. Hétfőn a 20 vádlott közül 16-na.k a védője kivonult a tárgyalóteremből és ezt köve­tően szerdáig elnapolták a pert. Szerdán a tanúk kihallga­tásával folytatódott a tárgya­lás. Elsőként Panajotisz Ka- nellopoulosz konzervatív po­litikus — aki a hétéves dik­tatúrát kiváló puccs előtt a monarchia miniszterelnöke volt — válaszolt a bíróság kérdéseire. Kanellopoloulosz a katonai puccsot katonatisztek egy csoportja által elkövetett államellenes összeesküvésnek nevezte. Elmarasztalta Kons­tantin ex-uralkodót is, áld szerinte határozott fellépéssel megakadályozhatta volna a hatalomátvételt. A török hadsereg ellenőrzi az országban levő amerikai támaszpontokat Ankara új tárgyalásokat ajánl Washingtonnak Török katonatisztek kedden ellenőrzésük alá vonták egy kivételével valamennyi, az or­szágban található amerikai katonai támaszpontot és léte­sítményt, megtorlásul az ame­rikai fegyverszállítási embar­gó fenntartása miatt. Orlian Erálp, Törökország­nak a NATO-nál akkreditált nagykövete a szervezet taná­csának rendkívüli ülését kö­vetően ugyanakkor hangoz­tatta, hogy kormánya tárgya­lásokat akar kezdeni Wa­shingtonnal egy új katonai megállapodás kidolgozására. A nagykövet kijelentette, hogy egy olyan új katonai szerződésre van szükség, ame­lyet nem fenyegethetnek a je­lenlegihez hasonló fegyverszál­lítási embargók. Ellenkező eset­ben — mondotta — a Török­országban állomásozó katonai személyzetnek távoznia kell az országból. Eralp rámutatott arra is, hogy az Egyesült Ál­lamok a i tárgyalások esetleges sikere ellenére sem fogja ugyanazokat a privilégiumo­kat élvezni, mint korábban. Kilátásba helyzete annak le­hetőségét, hogy a támaszpon­tok közös török és amerikai irányítás alá kerülnek, nem maradnak egyedül amerikai ellenőrzés alatt. A nagykövet határozottan leszögezte: Tö­rökország nem hajlandó sem­milyen engedményre Ciprus vonatkozásában, hogy ily mó­don próbálja rábírni az ame­rikai kongresszust az embar­gó esetleges feloldására. Washingtonban ugyancsak lázas tanácskozások folynak a kérdésről. A szenátus és a képviselőház vezetői kedden több órás megbeszélést foly­tattak, hogy Ford elnök fel­szólításának eleget téve, a kongresszust az elrendelt em­bargó legalábbis részleges fel­oldására bírják. Kongresszusi körök szerint Mike Mansfeld, a szenátus demokrata párti és Hugh Scott, a szenátus re­publikánus párti vezetője egyaránt a részleges feloldás szavazásra bocsátható terve­zetén dolgozik. Felhívás Corvalán elvtárs szabadon bocsátására L uis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának azonnali sza­badon bocsátását követel­te az Egyesült Államok Kommunista Pártja a Hen­ry Winston, a párt elnöke és Gus Hall főtitkár által aláírt nyilatkozatában. Az amerikai kommunisták e nyilatkozatban továbbá kö­vetelték: a chilei hatósá­gok adjanak beutazási en­gedélyt más országok or­vosainak, hogy segítséget nyújthassanak Luis Corva­lánnak, s felkérték Kurt Waldheimet, az ENSZ fő­titkárát, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Corvalán orvosi segítség­ben részesüljön. ISMÉT KIÉLEZŐDÖTT a helyzet a libanoni fővárosban. Bejrút utcáin újra barikádo­kat emeltek, időnként szórvá­nyos lövöldözés hallatszott. A feszültség növekedését a jobb­oldali Kataeb párthoz tarto­zó falangisták provokációs tevékenysége segítette elő. PHAM VAN DONG, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke Huari Bumedien algériai államfőhöz, az el nem kötelezett országok negyedik csúcstalálkozójának elnökéhez intézett üzenetében hivatalosan kérte a demok­ratikus Vietnam felvételét az el nem kötelezett országok mozgalmába. KEDDEN LETARTÓZTAT­TÁK a spanyol hadsereg hét tisztjét, egy őrnagyot és hat századost. A madridi katonai körzet főparancsnoksága által kiadott közlemény semmilyen egyéb részletet nem árult el, politikai körökben azonban bizonyosra veszik, hogy a tisz­teket politikai tevékenység miatt tartóztatták le, és eset­leg valamelyik törvényen kí­vüli szervezet tagjai. k Folytatódik a szélsőjobboldali görög diktatúra vezetőinek pere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom