Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
Kekkorien elnök nyitóbeszédével Megkezdte munkáját a finn fővárosban az európai biztonsági értekezlet zárószakasza Kurt Waldheim: a béke megőrzése közös erőfeszítést igényel Kádár János és Helmut Schmidt megbeszélése. Kádár János és Helmut Schmidt találkozója PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Sitit 8« FILLER 1975. JŰLIUS 31., CSÜTÖRTÖK Gomes később utazik Helsinkibe Portugáliában továbbra is bonyolult a belpolitikai helyzet. Costa Gomes köztársasági elnök, aki a direktórium tagja, a helyzetre való tekintettel csütörtök estére har- lasztotta Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet ünnepélyes zárószakaszára történő elutazását. Spinola tábornok nyilatkozatot adott a Le Monde brazíliai tudósítójának s abban azt a reményét fejezte la, hogy a szocialisták által rendezett tüntetések az „ellenkező Irányba fordíthatják a perspektívákat” Portugáliában. Az Amerikai Államok Szervezetének tanácskozása Feloldották a Kuba elleni blokádot Az Amerikai Államok Szervezetének keddi rendkívüli külügyminiszteri tanácskozásán San Jóséban, Costa Rica fővárosában jóváhagyták a Kuba elleni szankciók feloldását, és ezzel véget ért a karib- tengeri szigetország ellen 11 évvel ezelőtt életbe léptetett blokád. A határozat érteimében a latin-amerikai országok,.valamint az Egyesült Államok szabadon dönthet majd arról, hogy diplomáciai és gazdasági kapcsolatot létesít-e Kubával. A döntés mellett 16, ellene 3 állam szavazott, Brazília és Nicaragua pedig tartózkodott. Nem véletlen, hogy a szankciók feloldása ellen adta le voksát Latin-Amerika három jobboldali katonai diktatúrája : Chile, Uruguay és Paraguay, a legtöbb áilam azonban, köztük az Egyesült Államok is, felismerte, hogy a blokád a továbbiakban már tarthatatlan, annál is inkább, mivel számos latin-amerikai ország — így például Mexikó — már jóval az AÁSZ döntése előtt is kapcsolatokat teremtett Kubával. (Fókusz című rovatunk a 2, oldalon az embargó feloldásai nak hátterét magyarázza.) A FORTÉBAN Brezsnyev és Ford megbeszélése Leonyid Brezsnyev és G-eraJd Ford. Harminckétmillió forint nyereség — 7,5 millió megtakarítás Peterdi Vince, a váci Forte Fotokémiai Ipar gazdasági igazgatóhelyettese szívesen szolgál felvilágosítással az első félévi eredményekről, ám előbb egy kis bepillantást enged a vállalat kulisszatitkaiba: — Kiindulásként tudni kell, hogy termékeink 50 százaléka tőkés, 20 százaléka szocialista exportra, és 30 százaléka belföldi piacra készül. Ez a fele arányban tőkés exportkötelezettség meghatározó a vállalat helyzetére. A tőkés partnerek ugyanis nem hajlandók a megrendeléseiket félévenként ütemezni, sem az alapanyag-szállítmányokat fél évre visszaigazolni — egyszóval tervszerűen gazdálkodni —, hanem üzleti tranzakcióikat mindenkor a világpiaci áringadozásoktól, a kereslet és kínálat viszonyától — s nem ritkán a valutahelyzettől — teszik függővé. Ez a helyzet arra késztetett bennünket, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk hozzá, és havonta készített operatív tervek alapján dolgozzunk. El kellett ezt mondanom ahhoz, hogy megértsék: az első félévi tényszá- mainkat mi nem a tervezetthez, hanem mindig az előző év azonos időszakához viszonyítjuk. Ez a viszonyítás pedig most pozitív eredményt hozott. — Kezdjük a termelési értékkel, ami a tavalyi év első felében 245 millió forint volt, az idén pedig 303 millió; közben a létszám — sajnos — a tavalyihoz képest hatvannal csökkent! A vállalati eredmény az 1974. első félévi 30,5 millióval szemben az év első hat hónapjában 32 millió forintot tett ki. A fótopapír-ter- melésünk a tavalyi első félévihez képest 200 ezer négyzetméterrel — azaz 3,3 százalékkal — nőtt, filmtermelésünk viszont 98,4 százaléka volt áz elmúlt évinek. — Milyen fejlesztési célok valósulnak meg a vállalatnál az idén? — Koncepcióink részint a színes termékek gyártásfejlesztésére, részint pedig a környezetvédelem javítására irányulnak. Ebben az évben nem kapunk állami segítséget, kizárólag saját — 80 millió forintos — fejlesztési alapunkból gazdálkodunk. Ebből bővítjük a színes laboratóriumot — általában a színes kidolgozást —, s különböző berendezéseket, kazánokat stb. vásárolunk, elsősorban az ezüsttartalmú hulla- dékanyagok elégetésére, illetve a szenny vizeli bői való visszanyerésére. . — Ezzel a környezetvédelmi intézkedéssel egyben takarékossági célokat is követnek? — Természetesen, hiszen minden, hulladékból visszanyert gramm ezüst értékes kincs a népgazdaságnak. Még az újítások is ilyen célokat szolgálnak nálunk. Jelenleg például több effajta újítás elbírálása van folyamatban. Az egyik az emulzióból igyekszik visszanyerni az ezüsthulladékot, a másik pedig az öntésnél elfolyó, kész fotoemulzió visszanyerését szolgálja. Ez az Utóbbi köMilbéíül 7,5 millió forintos megtakarítást eredményezhet évente! — Utolsó kérdésünk épp a takarékosságot érinti... — A mérleg adatai szerint az első félévbeh mintegy 7,5 millió forintot takarítottunk meg az anyag- és energiaköltségeken, elsősorban a tőkés importanyagokkal való szigorú és ésszerűbb gazdálkodással. Ny. É. Szervező: a gödöllői gépkísérleti intézet Puja Frigyes külügyminiszter is fogadta magyarországi tartózkodása során Moharrled Sabri al-Hadithit, az Iraki Köztársaság külügyminiszterhelyettesét, aki a Külügyminisztérium meghívására érkezett hazánkba. Az iraki külügyminiszter-helyettes megbeszéléseket folytatott Garai Róbert külügyminiszter-helyettessel az időszerű nemzetközi kérdésekről és a két ország kapc&olatairóL , Nemes Mihály, a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet nemzetközi osztályának vezetője arról tájékoztatta lapunkát, hogy október második felében mintegy hatvan külföldi szakember részvételével Budapesten tartja ez évi ülését a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága, gépesítési és villamosítási állandó csoportja. E munkacsoport titkárságának teendőit hosszú évek óta a gödöllői gépkísérleti intézet látja el, így az ö dolguk az októberi tanácskozás előkészítése és megrendezése is. A KGST-munkacsoport fő feladata a nemzetközi mező- gazdasági géprendszerek fejlesztése, jelenleg a gabona- termesztés nagy teljesítményű géprendszereinek kialakításán dolgoznak, s ezen belül külön program készült például a Szovjetunióban gyártott 300 lóerős K—701 típusú óriástraktorok technológiai rendszerbe állítására és a tagországok közötti elterjesztésére. Előzetes információink szerint ezekből a gépekből néhány darabot már a következő esztendőben behozunk. Mint megtudtuk, a tanácskozáson — amelyen Kuba is képviselteti magát — beszámolnak a tavalyi gépvizsgálati eredményekről, megbeszéléseket folytatnak a gépvizs— gálatok szabványairól, javaslatok hangzanak majd el a munkacsoport tevékenységének továbbfejlesztésére, valamint az 1976—1980. közötti időszak programjára. Rendkívül lényeges a tanácskozás eredményessége szempontjából, hogy a közelmúltban elkészült a mező- gazdaság gépesítésének KGST- prognózisa, amely lehetőséget teremt arra, hogy a jelenleg használatos géprendszereket a KGST-tagországok összehangoltan korszerűsítsék, és a jövőre nézve programot adjanak a mezőgépiparnak. Az így kidolgozandó tervek a KGST Gépipari Állandó Bizottság 5. számú szekciója — a traktor és mezőgépipari szekció — elé kerül, amely már 1972 júniusában 72 féle erő- és munkagép szakosított gyártására hozott létre megállapodásokat. Az új géprendszerek kialakítása minden bizonnyal elősegíti majd a további ésszerű gyártásszakosítást. Ennek a programnak része a mostaniaknál kétszer termelékenyebb kombájntipu- sok gyártásának megindítása, ezek 10—12 kilogramm/sec, áteresztőségűek, a jelenlegi 4— 5 kg/sec. teljesítményűekkel szemben. Hasonló kapacitású kombájnt eddig csak az NDK mezőgépipara alkotott, azonban az E—5—16-osokból még igen kevés készül. Igaz kisebb testvéreik, az E—5—12-esek közül jó néhány már Pest megyébe is eljutott, s ezekkel a gazdaságok elégedettek. Egyetlen „hibájuk”: az alkatrészellátás akadozik. K. Gy. A. A csolatok további elmélyítésének egyes kérdéseiről. Érintettek egyes nemzetközi jeliegű kérdéseket is. Helsinkiben szerdán találkozóra került sor Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estainff, a Francia Köztársaság elnöke között. Brezsnyev és Giscard d’Estaing kijelentette, hogy a Szovjetunió és Franciaország folytatni szándékozik a konzultációikat az enyhülési folyamat elmélyítése, az európai biztonság és együttműködés további megszilárdítása érdekében. Helsinkiben szerdán este folytatódtak a küldöttségek vezetőinek kétoldalú találkozói. Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára Giscard d’Estaing francia államfővel, Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Olof Palme' svéd kormányfővel tárgyalt. (A helsinki találkozó szerda délutáni eseményeit a 2. oldalon ismertetjük.) P. Sz. N’yeporozsnyijnak, a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszterének, az állandó bizottság elnökének vezetésével tegnap Pakkra, az első magyar atomerőmű építkezésére látogattak a KGST villamos energia állandó bizottságának 44. ülésszaka alkalmából hazánkban tartózkodó delegációk vezetői. A vendégeket a helyszínen K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára fogadta. Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke szerdán délelőtt, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának ünnepélyes megnyitása előtt kétórás megbeszélést tartott Helsinkiben. A megbeszélés után a szovjet és az amerikai küldöttség vezetője válaszolt a tudósítók kérdéseire. Leonyid Brezsnyev elmondotta: kicseréltük nézeteinket egy sor olyan kérdésről, amelyek érintik az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkat. Vonatkoztak ezek a politikai kapcsolatokra csakúgy, mint a gazdasági kérdésekre. Megvitattuk a stratégiai fegyverzet további korlátozásával összefüggő problémákat. Mindent összegezve, számos fontos témát érintettünk. Egészében véve elmondhatom, hogy tárgyalásaink az őszinteség légkörében folytak le, konstruktív, gyakorlati jellegűek voltak. Leonyid Brezsnyev, kedden Helsinkiben találkozott Joszip Broz Titóval, Jugoszlávia köz- társasági elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökével. Leonyid Brezsnyev ugyaniak kedden találkozott Erich Honeckerrel. Leonyid Brezsnyev szerdán Helsinkiben találkozott Edward derekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes és baráti hangulatú megbeszélés során kicserélték nézeteiket a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság, az SZKP és a LEMP közötti testvéri kapUrho Kekkemen finn köz- társasági elnök szerdán délben a finn kormány nevében ünnepélyesen megnyitottalak nyilvánította az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés Finnország és az egész finn nép számára, hogy másodízben lehet gazdája ennek a konferenciának, őszinte szívből sok sikert kívánt valamennyi résztvevőnek, és kifejezte reményét, hogy tartózkodásuk Helsinkiben — jóllehet, rövid lesz — gyümölcsözőnek bizonyul majd. Kekkonen elnök a továbbiakban hangsúlyozta: tényként kell elfogadnunk, hogy minden egyes országnak megvannak a maga létfontosságú érdekei. Ez egészen természetes, hiszen ez az értekezlet nem egy háború győzteseinek tanácskozása, de nem is nagyhatalmak konferenciája. Ez a konferencia szuverén, független, egyenjogú államok érte- kezete. A finn államfő a Helsinkiben aláírásra kerülő záró- dokumentummal foglalkozva kijelentette: előttünk van az értekezlet záródokumentuma, amelyhez a konferencián részt vevő kormányok már a második szakasz folyamán hozzájárulásukat adták. Meggyőződésem, hogy ez a záródokumentum rendkívül fontos nemzetközi politikai okmány, amely oly módon jött létre, hogy alaposan fontolóra vettek minden kérdést, és végül — az államok jogos érdekeinek figyelembevételével — annak tartalmához végleges hozzájárulásukat adták A következő szónok Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára volt. Bevezetőül emlékeztetett arra, hogy a második világháború befejezése óta Európa nem egyszer súlyos feszültségek időszakát élte át, sikerült azonban elkerülnie a háborút. Feltétlenül logikus — jelentette ki Waldheim —, hogy az európai országoknak és mindazoknak az országoknak, amelyeknek sorsa egybefonódik Európával, egységesnél« kell lenniük abban a célkitűzésben, hogy függetlenül az ideológiától, vagy a kormányzati formától, biztosítják a béke fennmaradását, annak a békének a fennmaradását, amely mindezt lehetővé tette. ' Az ENSZ főtitkára is kitért ■ beszédében a Helsinkiben alá- ' írásra kerülő záróokmányra és ‘ hangsúlyozta, hogy véleménye ( szerint annak két jelentős ; mozzanata van: először is az, ] hogy a béke nem biztosított, ha az összes érdekelt országok nem folytatják erőfeszítései- ■ két, másodszor pedig az, hogy J a békét nem lehet kizárólag a katonai egyensúly fenntartása t révén biztosítani. Éppen ez a t konferencia hangsúlyozza azt j a tényt, hogy az együttműkö- c dés és a biztonság szorosan £ összefügg egymással — muta- 1 tott rá Waldheim. A biztonsági értekezlet csü- ^ törtök délelőtti ülésén nem j tartható be a szónokok erede- j ti sorrendje, mert Costa Go- s mes portugál köztársasági el- 1 nők, akinek délelőtt kellene s felszólalnia, valószínűleg csak 3 este érkezik meg a finn fő- ' városba. ^ Ennek következtében dél- ; előtt hangzik el Kádár János- t nak, az MSZMP KB első tit- 1 kárának, a magyar küldöttség i vezetőjének felszólalása. Az eredeti terv szerint Kádár Já- c nos a délutáni ülésen szólalt * volna fel. ★ 1 A Demokratikus Ifjúsági 3 Világszövetség budapesti iro- j dája a világszervezet nevében j levélben üdvözölte az európai biztonsági és együttműködési c konferencia Helsinkibe össze- ] hívott zárószakaszát. ]
