Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
Mindig hasznosak a brigádvezetői értekezletek Szervezettebb lesz a munka A napokban brigádvezetői értekezletet tartottak a konzervgyár Ill-as üzemegységében, az úgynevezett savanyító- ban. Az ehhez hasonló értekezletek nem ritkák, hiszen rendszeresen, ahogy a munka megkívánja, havonta került itt sor ilyen megbeszélésekre, csakúgy mint a többi üzemegységben. Miről is ejtenek szót a brigádvezetők egy-egy ilyen tanácskozáson? Először az üzemvezető tájékoztatja a brigádvezetőket a vállalat termelési eredményeiről, az üzem aktuális feladatairól, a vállalások teljesítéséről. A brigádvezetők révén így valamennyi dolgozó értesül például a DH-mozgalam eredményeiről, s mindenki tudja, hogy mit miért csinál. A brigádvezetők pedig elhozzák a dolgozók véleményét, gondjait. Szükség is van erre,' mert hiszen az üzemvezető a részleget járván felfigyel ugyan egyes hiányosságokra, de munka közben többnyire csak egyéni szempontok szerint ítélik meg őket. A brigádvezetők pedig mindig a közösség véleményét hozzák magukkal. A közös cél egyebek között az, hogy jobb legyen az anyag- gazdálkodás, csökkenjék a selejt, hatékonyabb legyen a munkásvédelem. A most zajló brigádvezetői értekezleteken szó kerül az első félévi vállalások teljesítéséről is. Minden brigádvezető megismeri a többi brigád eredményét is, amely még jobb eredmények elérésére ösztönzi saját kis kollektíváját. t Elmondhatjuk tehát, hogy ezek a megbeszélések, ha egy- egy órát igénybe vesznek is az idénymunkákból, sokszorosan megtérülnek. Szervezettebbé válik a munka, minden dolgozó felismeri helyét, feladatát a termelésben, ez pedig segíti a dolgozók jó közérzetének kialakulását, s az eredményeken kívül ez sem csekély dolog. (szabó) Jól nyaraltak az úttörők Két csoportban 90 úttörő és 30 kisdobos nyaralt eddig ezen a nyáron a balatonakali ifjúsági táborban. Szerencséjük volt: remek volt az idő, sokat sütött a nap, s a 24—25 fokos vízben gyakran füröd- hettek. A táborban töltött tíz nap alatt az úttörők sokszor kirándultak. Egyik gyalogtúrájuk célja a zánkai úttörőváros volt. vonattal és hajóval pedig Badacsonyba és Szigligetre utaztak. Egy másik kirándulásukon Székes- fehérvárral ismerkedtek. Zárkára a kisdobosok is eljutottak, hajóval pedig Tihanyba kirándultak. Gyakran rendeztek különféle sporversenyeket, amelyeken nemcsak egymással, hanem a szomszédos tábor lakóival, a kapuvári pajtásokkal is összemérték ügyességüket. A táborban az idén a városi tanács 300 ezer forintos költséggel 6 szép, modern faházat emelt és rendezett be. de új 'konyhát is építtetett. Az úttörők arra is szakít- tottak időt, hogy csinosítsák táborukat. Gyomtajanították a faházak környékét és a fák környékét. Sziklakertet építettek a házak előtt, és útmutató táblákat helyeztek el az országúitól a tábor bejáratáig. A táborozó pajtások igen elégedettek voltak az ellátással, Pintér Ilona szakácsnő ízletes és bőséges főztjével. A vidáman töltött tíz nap után pompás élményekkel gazdagodva tértek haza s átadták helyüket a következő turnus nyaralóinak. P E STM XIX. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1975. JÚLIUS 30., SZERDA Felére csökkeni a hulladék Növekedett a termelékenység Sokat ér a hazai alapanyag A nemrég elkészült értékelésből képet kaphatunk a TRAKIS első félévi eredményeiről. Dolgozói összesen 101,5 millió forintot érő különféle cikket gyártottak, melyekből 24,5 millió forint értékű termék jutott exportra. A különféle típusú, itt gyártott transzformátorokból 9 millió forint értékű áru került határainkon túlra. A szövetkezet munkájába szervesen illeszkedik a nagykőrösi telep tevékenysége. Ott jártunkkor érdeklődtünk, hogyan teljesítették a dolgozók a kongresszusi munkaversenyben tett jelajánlásaikat. Vállalásaink közül a legfontosabbak: a gondos, észszerű anyagtakarékosság, a DH-munkarendszer kiszélesítése és exporttervünk teljesítése — mondta Kajtár István részlegvezető. — Többnyire import rézhuzalokkal dolgozunk, amelyből évente mintegy 50 ezer tonnát használunk fel. Pontos gyártás- előkészítéssel elértük, hogy a hulladék réz mennyisége az eddiginek felére csökkent. Megtakarítást értünk el a trafólemezek felhasználásában is. Számításba kell venni azt is, hogy hazai alapanyagok alkalmazásával fokoztuk a termelékenységet. A DH-munkarendszerben mind a hét szocialista brigádunk részt vesz — folytatja Dávid Ferenc műszaki ellenőr. Ennek eredményeként számottevően csökkent a se- lejtgyártmányok mennyisége. A meghirdetett munkaversenyben az Arany János brigád került az élre: tagjai csupán a selejtből visszanyert hasznosítható anyag révén 20 ezer forintos megtakarítást értek el. Rendszeresen 'értékeljük a brigádok munkáját, s ez jobb munkára ösztönzi dolgozóinkat. — Sorozatgyártó üzemünk, ahol nagy szériában készítik a trafókat, különösen jó eredményt ért el. Parképítők Parkot épít a Vági István lakónegyedben a ceglédi Parképítő üzem 670 ezer forintos költséggel. Mászóltákról, egyéb felszerelésekről a városi tanács gondoskodik. Epill Itt kosárlabda- és kézilabdapálya is, melyet télen korcsolyapálya gyanánt használhatnak a környéken lakók. Az újonnan épülő park átadása augusztus elejére várható. Apáti-Tóth Sándor felvétele — Dolgozóink összesen 1984 társadalmi munkaórát áldoztak a város egészségügyi körülményeinek javítására, melynek értéke mintegy 21 ezer forintot tesz ki. Ezzel az összeggel megtetéztük a tavalyi 17 ezer forintot, s így összesen már 38 ezer forintot fizettünk be a városi tanács számlájára. — Munkánkat, sajnos, gyakran akadályozza az anyaghiány. Nehezen szerezhető be például kábel, és sokszor várni kell a vékonyabb huzalokra is. Ez persze nem ment fel bennünket az éves terv teljesítése alól. A sikerért folyamatosan korszerűsítjük a gyártástechnológiánkat, s a szövetkezet vezetősége az újítómozgalom szélesítését is szorgalmazza. sz. m. Termelési tanácskozás A Nagykörös és Vidéke ÁFÉSZ július 31-én, csütörtök délelőtt 10 órakor az Arany János Művelődési Központban termelési tanácskozást rendez, melyen a vidéki szövetkezetek kiküldöttei is részt vesznek. A tanácskozást Halasi János, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke nyitja meg, majd Gulyás László, a Pest megyei MÉSZÖV osztályvezetője és dr. Kovács Sándor egyetemi docens tart előadást a kertészeti fejlesztésről és a gyümölcstelepítésről. Az előadást az ÁFÉSZ mintakertjében kertészeti és agrotechnikai bemutató követi. Képzőművészeti kiállítás nyílik Augusztus 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor képzőművészeti kiállítás nyílik az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében. A tárlaton az 1946-ban alakult bajai Rud- nay Gyula képzőművészeti kör tagjai mutatják be alkotásaikat az érdeklődőknek. Az ösz- szesen 43 olajfestményt, akva- rellt, faintarziát, tűzzománcot, rézdomborítást és pittkrétát felvonultató kiállítást Molnár János, a bajai városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg, majd, B. Mikii Ferenc festőművész, a kör vezetője vezeti végig a látogatókat a tárlaton. A kiállítás augusztus 17-ig tekinthető meg. Mit látunk ma a moziban? A fenevad. Szovjet kalandfilm. Kísérőműsor: Volt egyszer egy viharsarok. Az előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Kiskörzeti mozi (a bánomi iskolában): Botrány a nyaralóban. Szovjet film. Az előadás kezdete: 8 órakor. Az Akadémia első körösi sziiletcsú tagja Tanárky Gedeon A TANÁRKY CSALÁD második tagja, aki országos hírre emelkedett, Ta- narky Gedeon. Tanárky János nagykőrösi városi orvosnak, Tasso első magyar fordítójának méltó fia. Adám Ger- zson 1904-ben azt írja róla, hogy „ily kimagasló állású, s országos jelentőségű szülötte rajta kívül Nagykőrösnek nem volt." Ezt persze csak úgy lehet jóváhagyni, ha tudjuk, hogy a „nagy tanári kar” egyetlen tagja sem volt körösi születésű. Igaz, hogy ő sem volt messze ettől, mert apja még Biáról került ide, anyja viszont tősgyökeres körösi családból származott. Államtitkári állása mellett tudományos munkássága révén a Magyar Tudományos Akadémiának is tagja lett. Tanárky Gedeon„1815. október 26-án született Nagykőrösön, ahol atyja, János, mint megírtuk, tisztelt orvos volt. Gedeon elemi és középiskolai tanulmányait természetesen a nagykőrösi jónevű iskolákban végezte, s az osztályokban folytonosan első eminens volt. Szakított apja foglalkozásával: jogi pályára lépett, s a pesti egyetemen a lelkes Horvát Istvántól kapott alapképzést. A jogi tanulmányokban keresve-kereste a szabadelvű tanárokat, s így a magyar érzést és a haladás gondolatát szerencsésen tudta egyesíteni. Maga írja naplójában, hogy „oly városban vévén neveltetésem első elemeit, melynek ^ 20 ezer lakosa közül csak egy kötélgyártó s egy kocsigyártó beszélt németül, gyermekéveimben igen nagyszerű fogalmam volt a magyar nemzetről... Mindent sajnáltam, aki nem magyar... Későbben Pest, az egyetem, s minden, amit láték s olvasók, e boldog hit gyöngítésére dolgoztak keblemben: 16 éves koromban már olvastam a Hitelt, s a gyakorlati észnek írt könyv nálam — akkor, még ily dolgokat meg nem emészthetvén — csak a szívre s kedélyre hatott...” EGYETEMI TANULMÁNYAI UTÁN az ország legjelesebb közéleti személyiségei mellett végezte az előírt törvény- gvakorlatokat. s 23 éves korában dicséretes minősítéssel megszerezte az ügyvédi diplomát. Hazatérvén részt vett a pozsonyi országgyűlésen, mint az egyik távollevő mágnás követe — akárcsak Kossuth. Közben pedig „jó atyja elhalálozván, haza kelle sietnie házi ügyei rendezésére, szerény, de függetlenségét biztosító öröksége átvételére, s ettől fogva ma- gasb pályája megnyíltáig, szülővárosa, Nagykőrös vette igénybe". Tóth Lőrinc- től tudjuk, hogy „o komoly, nemesen büszke, tekintélyes férfi, fölemelt szép homlokával, arcán az egészség piros rózsáival, deli, szabályos termetével, egyenes, kissé merev testtartásával, szilárd, határozott lépteivel, az utazás és országgyűlési tapasztalások által még inkább kifejlett tehetségével lebilincselte polgártársait. 1842-ben főjegyzővé választották, s ezt p nagy tudást és tapintatot kívánó megbízatást egészen 1848-ig viselte. Ekkor őt jelölték a város első országgyűlési képviselőjéül. Jól megállta helyét, s állandóan megmaradt a haza és nemzet iránti hűségben, míg oly sokan elcsüggedve hagyták el a válságos harcmezőt. Követte a kormányt Debrecenbe, s részt vett az ottani emlékezetes 1849-i országgyűlésen, amelyen detronizálták a Habsburgokat. Mindezekért a szabadságharc legyő- zetése után haditörvényszék elé került, s előbb Pesten, majd otthonában, Nagykőrösön rendőri felügyelet alá helyezték. Visszavonult a magánéletbe, szenvedve ő is a nemzet kínjait. Főképp Tanárky Gedeon és Magyar Pál, akkori polgármester érdeme volt a nagykőrösi „főiskola” újjáteremtése. Olyan kitűnőségeket hívtak meg a tanári karba, mint Arany János, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc, Szabó Károly, akik később mind akadémikusok lettek. Gyűléseiken, társas összejöveteleiken ott volt Tanárky Gedeon is, és az egykorú feljegyzés szerint ő ült az asztalfőn azon a híres disznótoros vacsorán is, amelyen Arany János jókedvű „disznótoros verse” < elhangzptt. A VÁROS 1861. április elején megint képviselőjéül küldte az országgyűlésbe, az pedig egyik jegyzőjévé választotta. Itt is még a teljes függetlenségi program harcosaként először a határozati párthoz hajlott, s május 25-én tartott nagy beszédében az uralkodóval szemben a zárkózottabb magatartást javasolta. Ám amikor kiderült, hogy így csak nehezítik a kiegyezés kérdését, Deák Ferenc mellé csatlakozott. Érdekes, hogy „a kemény nyakú körösiek” akkor megvonták tőle a bizalmukat, s az így támadt szabad idejét tudományos állambölcseleti mű megalkotására szentelte, melynek címe: Magyarország helyzete az európai államrendszerben. Ez 1866-ban jelent meg, s általános feltűnést keltett: Eötvös József „A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra” című nagy műve mellé állították, az Akadémia pedig nyomban levelező tagjául választotta. Így lett ő első nagykőrösi születésű tagja az Akadémiának. Tanárky Gedeon műve megmaradt gimnáziumunk erősen megfogyatkozott tudományos könyvtárában is. összesen 11 fejezetben tárgyalja témáját. Szemre veszi a nyugati, keleti, ozmán hatás erősödését, s végül az osztrák uralom hatását és következményeit. A könyv elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozik. Bátran rámutat „az utolsó forradalom okaira”. Ezután látnoki lélekkel szól az egy év múlva bekövetkező kiegyezés lehető alapelveiről. „Nekünk meg kell kapnunk alkotmányunkban biztosított jogainkat, viszont az Ausztriával való szövetségünk az adott viszonyok közt érdekeinkkel összeegyeztethető, mint bármely más szövetkezés." Ne felejtsük el: a keleti orientációtól legjobban Kossuth óvott bennünket, hiszen a cári Oroszország a Szent Szövetség tagja volt. így elmondható, hogy Deákék mindent biztosítottak, amit 1848 hangoztatott. S ebben része van Tanárky józan okfejtésének. Nem lehet csodálni, hogy a kiegyezés után Eötvös nyomban maga mellé vette Tanárkyt közoktatási államtitkárnak, aki főnöke gyakori betegsége alatt a miniszterhelyettesi tisztséget is betöltötte. Döntő szerepe volt az erősen haladó szellemű új közoktatási törvény létrehozásában. Kiterjesztette figyelmét a nemzetiségi kérdésre: a nemzetiségek képviselői helyet kaptak az országgyűlésben. A KORMÁNY RAGASZKODOTT is Tanárky Gedeon személyéhez: mindenkor képviselőséghez juttatták, sőt Eötvös korai halála után is (1871) megerősítették magas állásában, míg végre saját kérésére 1887. június 8-án felmentették, s alig fél esztendő után, 72 éves korában meghalt. Dr, Törös László Bajnokságok értékelése AZ 1974/75. ÉVI PEST MEGYEI IFJÚSÁGI LABDARÚGÓ' BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE: 1. Pilisi KSK 28 2. Albertirsai VSE 28 3. Törökbálinti TC 28 4. IM Vasas Iklad 28 5. Nagykőrösi Kinizsi 28 6. Aszódi Építők 28 7. Szigetújfalui Vörös Meteor 28 8. Budaörs Sasad Tsz SC 28 9. Perbáli Tsz SK 28 10. Monori SE. 28 11. Gödöllői Vasas 28 12. Szigethalmi MSC 28 13. Isaszegi Vasas 28 14. Maglódi KSK 28 15. Pilisvörösvári SC 28 21 4 3 93— 26 46 19 4 5 76— 29 42 14 9 5 57— 35 37 15 7 6 56— 36 37 15 3 10 80— 38 33 10 10 8 43— 36 30 12 5 11 52— 47 29 11 7 10 47— 42 29 13 2 13 67— 63 23 U 4 13 49— 51 26 9 8 11 26— 42 26 5 7 16 36— 59 17 5 6 17 23— 66 16 3 5 20 17— 75 11 4 2 22 29—101 10 A Csípő Balázs által edzett körösi ificsapat pozitívuma, hogy az ősszel kezdődő új bajnoki évben csaknem az előző évi teljes csapat szerepel, mert szinte mindannyian ifjúsági korúak továbbra is. A CEGLÉDI JÁRÁSI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG 1974/73. ÉVI VÉGEREDMÉNYE: 1. Abonyi Tsz SK 24 20 3 1 110— 16 43 2. Ceglédberceli VSC 24 17 1 6 88— 35 35 3. Bem SE II. (Cegléd) 4. Nagykőrösi 24 12 4 8 74— 35 28 Kinizsi II. 24 10 7 7 64— 40 27 5. Karatetétleni SE 24 11 2 11 42— 67 24« 6. Törteli Tsz SK 24 10 3 11 58— 48 23 7. Albertirsai VSE II. 24 10 1 13 60— 64 21 8. Kocséri Tsz SK 9. Dánszentmiklósi 24 5 1 18 28—128 11 Tsz SK 24 1 2 10. Nagykőrösi Toldi DSK visszalépett. 21 20—112 4 • Megjegyzés: tavasszal Köröstetétlen és Jászkaraienó községek új sportegyesületet alakítottak a fenti néven. Hegedűs László, a Nagykőrösi Kinizsi II. edzője szerint a tartalékcsapat jól helytállt a bajnokságban, 56 százalékos összteljesítménnyel. Érdekesség, hogy idegenben ennél jobb, 61 százalékot nyújtott az együttes. A tartalékoknál a bajnoki évben összesen 18 játékos szerepelt, közülük hatan hosszabb-rövidebb időre bekerültek a megyebajnokságban szereplő első csapatba is. A második csapat gólzsákja Lengyel János lett 23 góllal, a 12 gólos Podmaniczky István előtt. A SZERDAI MŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Konzervgyár—Gépjavító Szövetkezet, 17: Városgazdálkodás —Szabadság Tsz, városi KISZ-es kispályás bajnoki mérkőzés. S. Z. 1
