Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

%MM(w 1975. JÚLIUS 30., SZERDA Gyümölcsözően fejlődnek a magyar-angol kapcsolatok Közös közlemény Callaghan budapesti látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására Ja­mes Callaghan, Nagy-Britan- nia és Észak-írország Egye­sült Királyság külügyminisz­tere 1975. július 28—29-én hi­vatalos látogatást tett Ma­gyarországon. Az angol külügyminisztert fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Aczéi György, a Minisztertanács el­nökhelyettese. A két külügyminiszter be­ható eszmecserét folytatott a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Királyság két­oldalú kapcsolatainak idő­szerű kérdéseiről. Üdvözölték a kapcsolatoknak az utóbbi években történt erősödését, amely kifejezésre jutott a két ország minisztereinek köl­csönös látogatásaiban is. A két miniszter megelégedéssel nyugtázta a magyar—angol árucsere-forgalom 1974. évi növekedését. Hangsúlyozták a gazdasági, ipari és tudomá­nyos-műszaki együttműködés fontosságát, és kifejezték a szándékukat, hogy annak to­vábbi fejlesztése érdekében fognak tevékenykedni. A miniszterek üdvözölték a két ország kulturális együtt­működésének fejlődését. Mindkét fél nagy fontossá­got tulajdonít annak, hogy a két ország kormányzati szervei, más intézményei és állampolgárai fokozottan elő­segítsék azt; a magyar és az angol nép kölcsönösen meg­ismerje egymás életét és kul­turális értékeit, örömmel lát­ják a két ország közötti tu­rizmus fejlődését és elő kí­vánják segíteni annak to­vábbi szélesedését. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott széles­körű eszmecsere során a két miniszter megelégedéssel üd­vözölte az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet második szakaszának befejezését, és a legfelsőbb szintű harmadik szakasz ösz- szehívását. Hangsúlyozták el­tökéltségüket, hogy tisztelet­ben tartják a biztonsági és együttműködési értekezleten megfogalmazott elveket. Egyetértettek abban, hogy biztosítani kell az értekezlet ajánlásainak érvényesülését, mert ez hozzájárul a két or­szág politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fej­lődéséhez, a két állam és a két ország állampolgárai kö­zötti érintkezés és megértés javulásához. Hangot adtak an­nak a meggyőződésüknek, hogy az értekezlet befejezése után is folytatni kell a munkát az európai biztonság és együttműködés további erősítéséért. A két miniszter hangsú­lyozta, hogy a politikai eny­hülésben elért előrehaladást hasonló eredményeknek kell kísémiök katonai téren is. Ezzel összefüggésben aláhúz­ták a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről, vala­mint az ehhez kapcsolódó in­tézkedésekről folyó tárgyalá­sok jelentőségét. Megvitatták a közel-keleti helyzetet és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémát. A tárgyalások és a találko­zók szívélyes és konstruktív légkörben folytak, s hozzájá­rultak a két ország együtt­működésének elmélyítéséhez. A tárgyalások megerősítették, hogy a két fél nézetei szá­mos vonatkozásban hasonlóak. James Callaghan külügymi­niszter hivatalos angliai lá­togatásra hívta meg Púja Fri­gyes külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Ida nyílik a biztonsági értekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) minden bizonnyal „európai charta” néven vonul majd be a történelembe. Az értekezlet első napján, szerdán este Urho Kekkonen köztársasági elnök ad több mint száz terítékes díszvacso­rát a küldöttségvezetők és a Helsinkibe akkreditált nagykö­vetek tiszteletére. Ezzel egy- időben Keijo Liinamaa minisz­terelnök a küldöttségek tagjait látja vendégül. A keddi nap folyamán me­netrendszerű pontossággal ér­keztek a küldöttségek. Hel­sinkiben van már Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, Todor Zsivkov, a Bol­gár Államtanács elnöke, Jo- szip Broz Tito jugoszláv ál­lamfő, Kurt Waldheim, az- ENSZ főtitkára, Helmut Schmidt bonni kancellár, Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke és Harold Wilson brit minisz­terelnök, hogy csak. néhányat említsünk. A Finlandia-palotában dél­előtt az utolsó simításokat is elvégezték. A nagyteremben elkészült — sorsolással — az ülésrend; az elnöki asztallal szemben, három oszlopban egymás mögött helyezkedik el a 35 asztal, minden asztalnál hat-hat szék. A magyar dele­gációnak fenntartott asztala 15. számú, a harmadik sorban, ra,jf" a tábla: Hongrie. (Az. értekezleten ugyanis proto­kolláris célokra a francia és nem az angol nyelvet hasz­nálják, ezért a záróokmányt is a francia abc szerinti sor­rendiben írják majd alá.) Az elnökség asztala mellett áll a szónoki emelvény, az asztal mögött pedig a kabin-tolmá­csok fülkéit helyezték el. Az értekezlet hat hivatalos nyel­vének (orosz, angol, német, francia olasz és spanyol) mindegyikére fordítják a be­szédeket. A nemzetközi sajtónak a konferencia iránti érdeklődé­se minden várakozást megha­lad. Kedden délben közölték, hogy eddig már 1100 újságírót akkreditáltak, de még továb­biak érkezését várják. Egyéb­ként az Intervízió, és az Euro- vízió televízióhálózat is köz­vetíti a konferencia számos eseményét. Jasszer Arafat felszólalása az afrikai államok kampalai csúcsértekezletén Az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete kedden dél­után folytatódott, egyetlen fel­szólaló — Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet vezetője kapott szót, utá­na — a nigériai eseményekkel összefüggésben — zárt ülést tartottak. Az afrikai és az arab orszá­gok együttműködése napjaink egyik legfontosabb tényezője lehet — mondta Arafat. — Ezeket az országokat összefűzi a közös érdek, a közös ellen­ség — a kolonializmus, az im­perializmus, a cionizmus elleni harc. Egyesíteni kell az impe- rialistaellenes erőket, tudatosí­tani kell, hogy valamennyi fronton ugyanazért folyik a harc. Az imperializmus — folytat­ta — új és új formákat keres céljai megvalósítására. Új és új fenyegetéseket alkalmaz. A legfrissebb: az amerikai tá­maszpontépítés az Indiai-óceá­non fekvő Diego Garda szige­tén. Ez egyaránt irányul Afri­ka, Ázsia és a Közel-Kelet el­len. Szólt Arafat a harmadik vi­lág gazdasági együttműködésé­nek fontosságáról, a természe­ti kincsek védelméről. A zárt ülésen, amely Arafat felszólalását követte, részt vett valamennyi Kampalában levő államfő. Török ellenőrzés alatt a volt amerikai támaszpontok A török hadsereg tisztjei kedden átvették a Törökor­szágban levő valamennyi ame­rikai katonai támaszpont és létesítmény ellenőrzését. Ezzel megvalósult a török kormány­nak az a múlt pénteki döntése, hogy — válaszul a törökorszá­gi amerikai fegyverszállítások­ra kimondott embargó fenn­tartására — török ellenőrzés alá vonják az országban levő amerikai támaszpontokat. Az intézkedés alól csupán a Törökország délkeleti részén levő incirliki légitámaszpont a kivétel, ahol a NATO fenn­hatósága alatt álló légikötelé­kek is állomásoznak. A NATO tanácsa kedden Brüsszelben rendkívüli ülést tartott, hogy megvitassa a tö­rökországi fejleményeket. NATO-források szerint a tö­rök nagykövet kormányának azzal az utasításával érkezett a tanácsülésre, hogy kérje a tagországok Törökországba irányuló fegyverszállításainak meggyorsítását az amerikai fegyverembargó okozta hiá­nyok pótlására. Ford elnök hétfőn levelet intézett a képviselőház elnöké­hez, és ebben nyomatékosan felszólította a kongresszust, hogy oldja fel a Törökország­ba irányuló fegyverszállítások tilalmát. Államcsínnyel megfosztották hatalmától Yakubu Gowon nigériai államfőt A lagosi rádió Londonban lehallgatott adása szerint Yakubu Gowon tábornokot, Nigéria, államfőjét kedden megfosztották tisztségétől. A hírt bejelentő Joseph Namban Garba ezredes szerint a nigériai fegyveres erők meg­fosztották államfői, és hadse- reg-főparancsnoki' tisztségétől a jelenleg Kampalában, az Afrikai Egységszervezet csúcs- értekezletén tartózkodó Go- wont. A rádió nyugalomra szólította fel a lakosságot, és közölte, hogy a fővárosiban éj­szakai kijárási tilalmat vezet­tek be. A nigériai légitársaság járatait beszüntették, az or­szág repülőtereit és határállo­másait lezárták. Yakubu Gowon 1966 júliu­sában vette áit az államfői tisztséget, katonai puccs ré­vén. A nigériai rádió hivatalos bejelentése szerint Murtala Rufai Mohamed dandártábor­nokot nevezték ki Nigéria új államfőjévé és a fegyveres erők főparancsnokává. A katonai hatalomátvételt bejelentő Joseph Namban Garba ezredest eddig Gowon elnök közeli barátjaként tar­tották számon, ő volt a pa­rancsnoka az elnök biztonsá­gáért felelős testőrgárdának. Az új katonai közigazgatás vezetőjének személyéről még nincsenek értesülések. Vakulni Gowon tábornok rint az utóbbi hónapokban fo­kozódott a nyugtalanság az országban. Gowont azzal vá­dolták, hogy bár ő maga szin­te aszkétikus életmódot foly­tat, képtelen felszámolni a katonatisztek és a kormány­hivatalnokok körében elter­jedt korrupciót. , A szakszervezetek és az egyetemi diákság egyre fokó­zódó erővel követelték a pol­gári. kormányzás helyreállítá­sát. Afrikából már sok hasonló eseményt jelentettek a rnúlt- Nyugati hírügynökségek sze- i ban, de aligha túlzás az a Fejezetek a biztonság okmányából Harminchárom európai és két észak-amerikai állam legmagasabb rangú vezetői találkoznak ma Helsinkiben, hogy háromnapos tanács­kozásuk végeztével aláírják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet több mint százoldalas záróokmányát, amely négy önálló fejezetből áll. Alább ismertetjük a záróokmány harmadik és negye­dik fejezetét. Kölcsönös megismerés, kölcsönös bizalom > Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első két szakaszában kidolgozott és Helsinkiben aláírandó ok­mány harmadik fejezete az együttműködés olyan fajtáiról szól, amelyek szellemi síkon zajlanak és az emberi kapcso­latokban nyilatkoznak meg. Nyilvánvalóan ennek az együttműködésnek is csak az lehet a célja, hogy erősítse a bizalmat, szilárdítsa az álla­mok közötti kapcsolatokat, de semmi esetre sem válhat a szellemi hidegháború eszközé­vé. Más szóval: az első feje­zetben említett alapelvek a harmadik fejezetre, a harma­dik kosárra is teljes mérték­ben vonatkoznak. Az okmány arra ösztönzi az aláíró feleket, hogy erősítsék kulturális kapcsolataikat az állami szervek, az egyéb szer­vezetek, a művészek, írók, a kultúra szolgálatában álló más személyek gyakoribb érintke­zésével. Rendkívül fontos, hogy a népek jobban megis­merjék egymás kultúráját, valódi szellemi értékeit, akár irodalmi művekről, festmé­nyekről, tv-játékokról, akár filmekről van szó. E célból gyakoribbá kell tenni a cseré­ket, javítani a kulturális ér­tékek terjesztését, hozzáférhe­tőségét más országokban. Fel lehet használni az ismeretcse­re legkülönfélébb formáit a kiállításoktól a vendégjáté­kokon át a műfordítások sza­porításáig és a kooprodukció- kig. A szocialista országok szép eredményeket értek el az ok­tatás és a nevelés területén, de más államoknak is vannak ér­tékes tapasztalataik. A ma és a jövő nemzedéke szempont­jából egyaránt felbecsülhetet­len értékű szellemi beruházás tehát az oktatási tapasztalatok cseréje. Az okmány szól az oktatással foglalkozó állami szervek és személyek, pedagó­gusok és diákok kapcsolatai­nak kiszélesítéséről, az ösztön­díjak szaporításáról, csereuta­zásokról. Foglalkozik az ide­gen nyelvek tanulásának ösz­tönzésével. Ugyanebben a pontban szerepel a tudomá­nyos ismeretek cseréje, a tudo­mányos intézmények és a tu­dósok kapcsolatainak fejlesz­tése, a tudományos kutatások összehangolása, a természet- és orvostudományok (neveze­tesen a civilizációs betegsé­gek, a rák-, a szív- és érmeg­betegedásek, a foglalkozási ár­talmak kutatása),, valamint a társadalomtudományok terü­letén. A harmadik kosár foglalko­zik az írott és sugárzott in­formációk cseréjének kiszéle­sítésével. amely ugyancsak a jobb megismerést és megér­tést kell, hogy szolgálja. Ter­mészetesen az objektív, a valósághű információk ter­jesztéséről van szó! Foglalko­zik ez a fejezet a filmek és a rádió útján közvetített in­formáció sűrítésével, a meg­felelő szervezetek együttmű­ködésével, az újságírók mun­kalehetőségeinek javításával. Ugyancsak e fejezetbe foglal­ták az emberi kapcsolatok szélesítéséről szóló passzu­sokat. Szó van a különböző országokban élő, de egy csa­ládhoz tartozók találkozá­sainak, valamint a külön­böző állampolgárságú sze­megállapítás, hogy a nemzet­közi figyelem most a szokásos­nál is nagyobb. Nigéria ugyanis számos vonatkozásban Afrika egyik legjelentősebb országa, amelyet sok megfi­gyelő a térség egyik jövő­beni vezető hatalmaként em­leget. Kiterjedése óriási, csak­nem egymillió négyzetkilomé­ter, lakosságának száma pedig a kontinensen a legnagyobb: teljesen megbízható adatok ugyan nincsenek, de a lélek- szám hetven- és nyolcvanmil­lió között lehet. Az 1960 októberében füg­getlenné vált országban bo­nyolítja a helyzetet a törzsi megosztottság, a számtalan nyelv és nyelvjárás. Nem utolsósorban ez az a közeg, amelyet sokáig jól kihasznál­hattak a belső és külső reak­ció erői. Egymást követték az államcsínyek, amíg 1966. augusztus elsején északi tisz­tek egy csoportja Gowon ve­zetésével átvette a vezetést. A következő csapás a biafrai polgárháború volt. Az olajban gazdag tartomány vezetője, Ojukwu tábornok nyugati tá­mogatással el akart szakadni, de a központi hatalom a szo­cialista országok és a „har­madik világ” segítségével ne­héz harcokban helyreállította az egységet. Gowon a győzelem után a megbékélés és a gazdaságfej­lesztés politikáját folytatta — nem kis eredményekkel. Nem sikerült azonban kiirtania a gyarmati korból örökölt kor­rupciót Komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy 1976- ban visszaállítja a polgári köz- igazgatást, amit szakszervezeti és diákkörökben már régebben követeltek. Ugyanakkor a had­sereg — és nemcsak a hadse­reg — egyes köreiben korai­nak tartottált ezt az időpontot. Valószínű, hogy a mostani ál­lamcsíny összefügg ezzel a legfontosabb belpolitikai kér­désnek tartott dilemmával. A helsinki találkozó színhelye: a Finlandia-palota. mélyek házasságának meg­könnyítéséről, a családegyesí­tésről, általában a személyes és a szakmai utazások lehe­tőségeinek növeléséről, a tu­rizmusról, a fiatalok talál­kozóiról, a sportkapcsolatok­ról. Az értekezletet követő lépések Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten kidolgozott okmány negyedik fejezete az értekezletet kö­vető. lépésekről intézkedik. Egyetlen tanácskozás nem oldhatja meg Európa vala­mennyi problémáját, ehhez még ßok idő és valószínűleg még több értekezlet is kell, más intézkedésekkel és lé­pésekkel együtt. A cél: az európai kollektív biztonság megteremtése tehát min­denféle nemzetközi konflik­tus lehetőségének kiküszöbö­lése és a stabil együttműkö­dési rendszer megteremtése. Ehhez még sokat kell tenni. Az okmány leszögezi, hogy a helsinki csúcstalálkozó után legközelebb 1977 júniusában ülnek össze Belgrádban ugyanazoknak az államok­nak a kormányszakértői, ame­lyeknek képviselői most ta­lálkoznak. Feladatuk, hogy előkészítsék a következő ta­nácskozást, hogy milyen jel­legűt, ezt valószínűleg akkor döntik majd el, a szükségle­teknek és az adott nemzet­közi helyzetnek megfelelően. A lényeg az, hogy folytatják a most megkezdett munkát. Még néhány adat e nagy­szabású és földrészünk tör­ténetében példa nélkül álló tanácskozásról. Az első sza­kasz harmincöt külügymi­niszter részvételével zajlott le öt nap alatt Helsinkiben. A második szakasz munkájá­ban mintegy hatszáz diplo­mata és szakértő vett részt, s két esztendeig dolgozott Genfben. Az okmány hat hi­vatalos nyelven készült el: an­golul, franciául, németül, ola­szul, oroszul és spanyolul. Július 30-án pedig a három­naposra tervezett zárószakasz lebonyolítására, az okmány aláírására, a harmincöt or­szág legmagasabb rangú veze­tőinek találkozójára kerül sor. Tatár Imre j Ma elhagyják a kórházat az Apollo űrhajósai Az űrhajósok hibájából okozott gondokat az a sárga gáz, amely a leszállás utolsó perceiben elárasztotta az Apollo kabinját és mérgezé­si tüneteket okozott a legény­ségnél. A leszállás megkezdésekor eddig kideríthetetlen okok miatt zavar keletkezett a rádió­kapcsolatban, ez elterelte az űrhajósok ügyeimét, s elfe­lejtettek kikapcsolni egy irár nyitó rakétarendszert, amely­nek feladata az automata le­szállóberendezés bekapcsolá­sa volt. A rakétarendszer túl késői kikapcsolása okozta a sárga gáznak a kabinba tör­tént behatolását. Az Apolló űrhajósait Stafford gyorsa­sága és lélekjelenléte men­tette meg: a parancsnok ide­jében parancsot adott az oxi­génmaszkok felvételére. Az orvosi jelentés szerint az űrhajósok állapota kielé­gítő, a gáz nem okozott ma­radandó károsodásokat, s így már szerdán elhagyhatják a kórházat. I 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom