Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

1975. JÚLIUS 30., SZERDA ’xMUm 3 2,7 milliárd forintnyi többlettermék Helyzetkép a kilenc kiemelt nagyberuházás gyorsításáról Több hónapos előny a DHV és a DKV építésénél Mint ismeretes, az 1975. évi népgazdasági terv intézkedik kilenc állami nagyberuházás befejezésének gyorsításáról s a Minisztertanács e munkála­tok fokozott anyagi ösztönzé­séről is gondoskodott. Az állami fejlesztési bank felmérte e kiemelt beruházá­sok — köztük a két százha­lombattai nagyberuházás, a DHV és a DKV — helyzetét, a munka menetét, gyorsítá­sának várható gazdasági eredményeit. Az elemzések szerint a kilenc beruházás kö­zül hétnek a teljes, illetve részleges üzembe helyezésé­re a jóváhagyott időpontnál 1—12 hónappal korábban ke­rül sor, a további két beru­házás határidő-túllépését pe­dig lényegesen csökkentik. A Dunamenti Hőerőmű II. és III. ütemét 1977. január helyett 1976. szeptember kö­zepén, a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházásának II. ütemét 1976. decembere he­lyett 1976. októberében helye­zik üzembe. Az illetékes minisztériumok és vállalatok kidolgozták a részletes munkaprogramokat, azok végrehajtását folyama­tosan ellenőrzik és segítik. A gyorsítás anyagi ösztönzésé­vel kapcsolatos feltételek nagyrészt ugyancsak rende­ződtek már. A beruházók számításokat végeztek a gyorsítással járó többletköltségekről, illetve a Várható többleteredmények­ről. A számításokat a mi­nisztériumok felülvizsgálták, a pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal is egyeztették. A gyorsítások 114 millió forintba kerülnek (az ózdi acélgyártást növelő be­ruházás nélkül, ahol a számí­tások még nem készültek el). A többletkiadás valamivel a fejlesztési előirányzat 1 szá­zaléka alatt marad. A gyorsí­tás eredményeként 1975—80 között — árkiegészítés nél­kül számítva — 2,7 milliárd forint értékű többletterméket állítanak majd elő az üze­mek. Ez idő alatt a vállalatoknál mintegy 340 millió forint nye­reségtöbblet keletkezik, ebből 120—130 millió forint a vál­lalati -alapokat növeli, A ka­pacitások korábbi üzembe lé­pése az állami költségvetés egyenlegét 366 millió forinttal javítja. Az ózdi folyamatos acélön- tőínű, rúd- és dróthengermű a korábbi üzembe helyezés nyomán 1976—77-ben 87 ezer tonnával több hengerelt kész­árut, a dunaújvárosi hullám- papír-vertikum ugyancsak 1976 —77-ben 6300 tonnával több hulláimalappapírt és 11 ezer 200 tonnával több hullámpa­pírt bocsát ki, a Dunamenti Hőerőmű 1975—80 között 1,4 milliárd kilowattóra többlet villamosenergiát, a Székesfe­hérvári Könnyűfémmű 1975— 76-ban 2400 tonna többlet hengerelt alumínium félgyárt­mányt, a Dunai Kőolajipari Vállalat ugyancsak 1975—76- ban 120 ezer tonnával több kőolajterméket állít elő. A szegedi kőolaj- és gázipari lé­tesítmények beruházásainak gyorsítása 1975—77 között 200 millió köbméter földgázt, 45 ezer tonna propán-bután gáz­keveréket, 7 ezer tonna izo- pentánt, valamint 58 ezer tonna gazolint, a kőolaj- és földgázkitermelés gyorsabb ütemű növelése 21 ezer tonna kőolajat, a gyulai húskombi­nát termelő kapacitásának korábbi üzembe helyezése pe­dig 1978—79-ben csaknem 2 ezer vagonnal több húsárut és egyéb hústerméket jelent az országnak. Túlteljesíti IV. ötéves tervét a hazai szénhidrogén-bányászat A hazai szénhidrogén-bá­nyászat kőolajból és földgáz­ból is túlteljesíti IV. ötéves tervét — jelentette be a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezete keddi elnökségi ülése elé terjesztett tájékoztatójá­ban dr. Bán Ákos, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. A hazai kőolajtermelés megközelítette az évi kétmil­lió tonnát. Földgázból ebben a tervidőszakban várhatóan 22 milliárd köbmétert érté­kesítettek, mintegy másfél milliárddal többet a tervezett­nél. Az ország energiafelhasz­nálásában a hazai kőolaj- és gáztermelés jelentős hozzájá­rulásával a IV. ötéves terv­ben előirányzott 53—55 he­lyett várhatóan 59 százalék lesz a szénhidrogének aránya. Az energiaszerkezet átala­kítása a termelés növelése ér­dekében a régi dél-zalai olaj­telepeknél korszerű, másodla­gos művelési módszerekre tértek át, s az algyői báziste­lepekre is fokozatosan kiter­jesztik a modern vízbesajtolá- sos módszert. Különösen je­lentős fejlesztésre került sor ebben a tervidőszakban Al- győn. Többek között olajter­melő és kezelő, vízbesajtoló létesítményeket, s két gázüze­met építettek. Ez év végén megkezdi az üzemszerű munkát a napi négymillió köbméter kapaci­tású algyői gázüzem. A terv­időszakban épült meg a Testvériség földgázvezeték el­ső szakasza Leninvárosig, az A1 győ—V árosföld—Adony— Papkeszi, valamint a Kiste- renye—Zsámbok—Vecsés kö­zötti vezetékrendszer. A nagy­nyomású földgázvezetékek mentén több mint 20 új ipari és kommunális fogyasztókör­zetet kapcsoltak be a föld- gázellátásba. így már 38 vá­ros, 50 község és 12 önálló Üzem részesül földgázszolgál­tatásban. Ugyanakkor a terv­időszakban egymillió tonna propán-bután gázt kaptak a felhasználók. Szélesedő társadalmi alapokon Figyelemre méltó kezdeményezések a közúti balesetek megelőzésére Gödöllőn tanácskozott a PKBT elnöksége A gödöllői járás a közúti közlekedés szempontjából Pest megye egyik frekventált já­rása. A 3-as főközlekedési út forgalmát hétvégeken csupán az M—7-es út forgalma múlja felül. Érthetetlen módon sok, az ország távoli részeiben lakó autós is a 4-es műút helyett a 3-as úton közelíti meg a fő­várost. Mind nagyobb a for­galma a Gödöllő—Vác közötti útnak is, különösen amióta a KPM felújította és kiszélesí­tette. Egyébként a gödöllői já­rás a megye egyik legjobb út­hálózattal rendelkező járása, az utak mintegy 80—85 száza­léka kielégíti az igényeket. Nagy forgalom — emelkedőkkel, kanyarokkal A járás területét szeli át a Miskolc—Kassa felé tartó és jó ütemben épülő M-3-as autópálya. Az eredményekhez hasonló nagyságúak a közelkedési gon­dok is. A Budapestről Gödöl­lőig tartó szakaszon éppen a nagy forgalom, valamint az emelkedők és a kanyarok miatt gyakoriak a dugók. A közlekedésrendészet munka­társai mintegy elrettentő pél­daként emlegetnek egy múlt őszi vasárnapot, amikor a Ke­repesi úttól Aszódig ért az egybefüggő forgalmi dugó. S egy legújabb számadat: a gö­döllői járás területén az előző év első félévéhez viszonyítva az idei év első félévében 50,5 százalékkal volt magasabb a közúti közlekedési balesetek száma. Nem ok nélkül tartotta tehát tegnap soron következő ülését Gödöllőn — dr. Honti János ezredes, megyei rendőr- főkapitány elnökletével — a Pest megyei Közlekedésbizton­sági Tanács elnöksége. Az ülésen részt vett Kiss Emil, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára és dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke is. Mihály István alezredes, rendőrkapitány adott számot a járási-városi közlekedésbiz­tonsági tanács' másfél éves munkájáról. A beszámoló azt tükrözte, hogy a város és a járás hivatásos szakemberei és társadalmi aktívái tudatában vannak a környék sajátos köz­lekedési helyzetének. Mozgalmak, versenyek A KBT, mint társadalmi szerv, legfontosabb feladatá­nak a megelőzést tekinti és ezért az eltelt időszakban nagy erőket mozgatott meg és figye­lemreméltó — bár kezdeti — eredményeket ért el. Az isko­lákban megszervezték a KRESZ-oktatást, a szakmun­kásképző iskolában segédmo­tor-vezetői tanfolyamat indí­tottak, támogatják és képzik a közelekedési úttörőcsoportokat, húsztagú pedagógus közleke­dési önkéntes rendőrcsoportot szerveztek. Huszonöt csapat nevezett be a Vezess baleset nélkül mozgalomba, az ősszel a magán személygépkocsi-ve­zetők részére elméleti és ve­zetéstechnikai ügyességi ver­senyt rendeztek és sikerült tö­megméretűvé tenni a nemzet­közi iskolakupa versenyt. A KBT rendszeres időkö­zönként elemzi a közlekedési balesetek okait, feltárja és rá­irányítja a figyelmet a leg- balesetveszélyesebb útszaka­szokra. Minden illetékes he­lyen szóvá teszik például azt, hogy már-már tarthatatlan a gödöllői Szabadság tér forgal­mi helyzete, mielőbb szükséges felszerelni a közlekedési lám­pákat. Bajokozó átutazók A PKBT elnöksége részle­tesen .áttekintette a baleseti okok között a tárgyi feltételek, a közlekedési körülmények és az ember, az emberi felelősség, illetve az emberi felelőtlenség szerepét. Megállapította, hogy továbbra is minden törvényes eszközt igénybe kell venni a közlekedési szabályok megis­mertetésére, a szabályok meg­tartására. A KBT együttműkö­dése a különböző társadalmi szervezetekkel, a szakszerve­zetekkel, a népfronttal, a KISZ-szel, még további lehe­tőségeket nyújt. Ettől függet­lenül továbbra is szükséges a közlekedést segítő táblák, út­jelzők, burkolatfelfestések fel­újítása és újabbak kihelyezé­se, a járás területén balesetet okozók többsége ugyanis nem Gödöllőn és nem a járásban lakik, hanem átutazó. A PKBT elnöksége a tanács­kozást követően Bay István­nak, a Betonútépítő Vállalat M—3-as úti főmérnöksége he­lyettes vezetőjének kalauzolá­sával megtekintette az autó­pálya építkezéseit. D. G. A pártáiét mindennapjaiból Munkában az új vezetőségek Több mint fél év telt el a pártalapszervezetek ve­zetőségeinek újjáválasztása óta. A választás során Pest megye párttagsága, megértve a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, arra törekedett, hogy a párt választott testületéibe, így az alapszervezetek vezetősé­geibe is a legrátermettebb, a párt politikáját ismerő, s azt végrehajtani képes kommunistákat válasszanak meg. Ennek eredményeként az alapszervezetek vezető­ségei összetételükben is tükrözik az adott területen a párttagság jellegét. Nagyobb számban választottak az alapszervezetek vezetőségeibe fizikai munkásokat, nő­ket és fiatalokat. Önálló feladatkörök Az alapszervezetek vezető­ségeiben elosztották a reszor­tokat. Így most a második féléves munkaterv az egyes napirendeknél, az előadó, il­letve felelős megjelölésével tükrözi a szervező titkár, a propaganda- és művelődési fe­lelős, a gazdasági felelős és a többi reszortos munkáját. A pártalapszervezetek veze­tőségében is — az alapszerve­zeti titkár vezetésével — a kollektív vezetésnek, a kol­lektív testületi döntésnek kell érvényesülnie. Ez az újonnan megválasztott pártalapszer­vezetek vezetőségeinél szinte kivétel nélkül így is érvé­nyesül a gyakorlatban. Az alapszervezet vezetőségének kollektív vitája, majd a meg­hozott döntés, mely határo­zattá válik, nem menti fel azonban az alapszervezeti ve­zetőség tagjait a személy sze­rinti felelősség alól. Ennek a hozott határozat végrehajtá­sában kell érvényesülnie. Az alapszervezet vezetősé­gének feladata, működési te­rületének megfelelően, a párt­munka szervezése, irányítása, a párt politikájának végre­hajtása. A pártalapszervezet vezetősége a taggyűlésnek tar­tozik felelősséggel, munkáját, javaslatait a taggyűlés hi­vatott jóváhagyni. Szüksé­ges, hogy a javaslatokat elő­zetesen mindig vitassa meg az alapszervezet vezetősége és úgy kerüljön a taggyűlés elé, ne pedig csupán a tit­kár személyes elgondolása alapján. A pártalapszervezet vezetősége a kollektív testü­let, minden esetben ezért az előterjesztett kollektív véle­mény alapján, szótöbbséggel alakítja ki álláspontját. A kollektivitás a kérdések he­lyes eldöntését, a feladatok lehető legoptimálisabb meg­oldását segíti elő. Az alap­szervezet vezetőségének tag­jai választott tisztséget töl­tenek be, tehát egyenjogúak. Az alapszervezet vezetőségé­nek kollektív vitája, majd a meghozott döntés, mely hatá­rozattá válik — mint már szó volt róla — személyes felelős­séggel is terhelik az alapszer­vezet vezetőségének tagjait. Kollektíván határoznak tehát, de a végrehajtásnál az egyéni felelősség elve érvényesül. Ehhez az szükséges, hogy a vezetőség tagjai megfelelően megosszák a munkát, és fe­lelősséggel, önállóan dolgoz­zanak. Egyéni felelősséggel Egyszemélyben felelős az alapszervezeti vezetőség va­lamennyi tagja a rábízott re­szortért. Így pl. a propaganda- és művelődési felelős azért, hogy az alapszervezet kom­munistái rendszeresen is­merjék az agitáció és a pro­paganda legfontosabb, leg­frissebb tényeit, adatait, s rendszeresen részt vegyenek a pártoktatásnak ebben a formájában, mely számukra a legjobban megfelel; sze­mélyében felelős azért is, hogy egy-egy politikai, vagy gazdasági döntés értelmezé­sét, indokoltságát ismerjék a kommunisták; gondoskodik a pártnapok előkészítéséről, a munkásmozgalmi és más év­fordulók megünnepléséről. Ha­sonlóan o szervező titkár sze­mélyileg felelős a párttag­gyűlések előkészítéséért, s azért, hogy a párttagnevelési terveket a vezetőségi ülések elé terjesszék, a párttagfel­vételi munka, a pártcsoport- bizalmiak tevékenysége rend­ben menjen. Természetesen a vezetőség többi tagjának is megvan a maga reszortja, a maga feladata, mely elha­tárolt, személyre szóló és személy szerint felelős az alapszervezet vezetőségének. önállóan és teljes felelős­séggel kell tehát dolgozniuk a pártszervezetek reszortfele­lőseinek, a vezetőség egyes tagjainak a rájuk bízott te­rületen. Munkájuk akkor lesz eredményes, ha megfe­lelő számban bevonják a fel­adat végrehajtásába az alap­szervezet kommunistáit, te­hát rendszeresen foglalkoz­tatott aktívagárdával osztják meg feladataikat. A reszort vezetője kapcsolatot tart fel­adatkörének megfelelően más szervekkel, illetve vezetőik­kel. így a propagandafelelős a Vöröskereszt-szervezettel, a szervező titkár a szakszerve­zettel és a KlSZ-szel, ameny- nyiben nincs külön tömeg­szervezeti felelőse az alap­szervezet vezetőségének. Min­den esetben a vezetőségi tag a pártvezetőség nevében jár el, azt képviseli és azt min­denkor szem előtt kell tar­tania. A reszortok felelőseit érinti a vezetőségi, vagy tag­gyűlés elé kerülő előterjesz­tések, javaslatok megfogal­mazása, beterjesztése abban a témában, amely a munka- területéhez tartozik. A vezető­ség minden tagjának feladata, hogy rendszeresen tájékoz­tassa az alapszervezet veze­tőségét — ha szükséges, na­pirenden kívül is — a terüle­tén folyó munkáról, reszort­feladataikat önállóan szervez­ve, összhangban az egész pártpolitikai munkával. Rendszeres felkészüléssel E feladatok eredményes és jobb ellátása érdekében indo­kolt és szükséges az alapszer­vezeti vezetőségi tagok, re- szortosok rendszeres képzése, felkészítése a munkára. Az irányító pártszervek hivatottak ezt ellátni. A járási, a városi pártbizott­ságok, az általuk közvetlen irányított alapszervezetek és pártvezetőségeknél a községi, üzemi, intézményi, hivatali pártbizottságok és pártvezető­ségek pedig az általuk irányí­tott pártalapszervezetek veze­tőségeinél látják el ezt a teen­dőt. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy ahol tematikai­lag is helyesen választják meg a témákat és a pártapparátus elméletileg, gyakorlatilag fel­készült tagjai tartják meg az előadásokat, a módszertani foglalkozásokat, ott igen nagy segítséget kapnak az alapszer­vezeti vezetőségek reszortosai. Az elmúlt félévben jól oldot­ták meg ezt a feladatot a gödöllői járásban, ahol minden reszortban egy-két napos kép­zést tartottak, jó tematikával, tartalmas vitákkal. Nagykőrös városban a jelleg szerinti spe­ciális képzésre törekedtek és ez módot adott az egyes kérdé­sekben az elmélyültebb vitára, a helyi tapasztalatok kicseré­lésére. Szervezetten oldották meg a képzést a Csepel Autó­gyárban. Nagyon helyesen a ceglédi járásban és Cegléd városban elsősorban az új ve­zetőségi tagok képzésére fordí- dítottak megkülönböztetett fi­gyelmet az első félévben. Igen célravezető, ha az alap­szervezeti reszortosok képzése során a reszortot érintő speciá­lis témán túl más előadások is szerepelnek a továbbképzésen. Így káderpolitikánk alapelvei, az alapszervezeti vezetőségek véleményezési jogának gyakor­lása; pártmunka tervezése, a határozatok szerepe, jelentősé­ge és a végrehajtás ellenőrzése; a tömegiszervezetek és tömeg- mozgalmak pártirányításának elvi é3 gyakorlati kérdései; a szervezeti szabályzat szerepe a párt működésében s a XI. kongresszuson elfogadott mó­dosítások értelmezése. A pártalapsziervezetek veze­tőségeinek, titkárainak felada­ta, hogy a meghatározott to­vábbképzéseken az illetékes vezetőségi tagok maguk vegye­nek részt és ne helyetteseket küldjenek a továbbképzésre. Az irányító pártszervek fel­adata viszont hogy az alap­szervezet vezetőségi tagjainak képzéséhez a szükséges tech­nikai és tárgyi feltételeket biztosítsák. Munka- megosztással — közösen Ha mindannyian szaksze­rűen ismerik feladatukat, ak­kor az egész vezetőség, de fő­leg az alapszervezet titkárá­nak irányító munkája lesz könnyebb és eredményesebb. Néha hallani egy-egy alapszer­vi párttitkártól azt a véle­ményt, hogy „mindent nekem kell megcsinálnom, mert ak­kor biztos, hogy jól elvégzett a munka”. Nagyon elfogadha­tatlan álláspont ez. A pártve­zetés lenini elve és a párttit­kár körülményei — meghatá­rozott gazdasági feladata, munkaköre — is indokolják, hogy a pártalapszervezet fel­adatait megossza a vezetőség valamennyi tagja között. Féléves munkaterv alapján célszerű valamennyi alapszer­vezetben érvényt szerezni an­nak, hogy a vezetőség egyes tagjai reszortmunkájukról szá­mot adjanak. Ez növeli fele­lősségüket, és módot ad a terv­szerű felkészülésre, s a megala­pozott számadásra. A munka sikerét segíti, ha ügyelünk ar­ra, hogy a vezetőség tagjai le­hetőleg egyenlő mértékben vállaljanak részt a feladatok­ból, tervekből. Egy-egy akció esetén természetesen a reszor­ton túlmenően a vezetőség va­lamennyi tagjának egyöntetű munkájára és cselekvésére van szükség, mint napjaink­ban a párt Központi Bizottsá­gának 1974. december 5-i és 1975. júliusi határozatából adó­dó feladatokban amely alapja az idei népgazdasági tervünk sikeres befejezésének és ez­zel együtt a IV. ötéves terv eredményes teljesítésének. Beszámoló előtt Most következő hónapokban az a legfőbb teendő, hogy az alapszervezetek vezetőségé­nek tagjai rendszerezzék munkájukat. Felelősséggel ké­szüljenek és gondoljanak ar­ra, hogy az idén újjáválasz­tott tisztségviselőkként év vé­gén, a beszámoló taggyűlése­ken számot kell adniuk mun­kájukról. Reméljük, döntő többségben arról adhatnak számot, hogy a párt politiká­ját eredményesen valósították meg az alapszervezet kommu­nistái körében, akik bizalmat szavaztak személyüknek. ARATÓ ANDRÄS i l i k

Next

/
Oldalképek
Tartalom