Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-30 / 177. szám
1975. JÚLIUS 30., SZERDA ’xMUm 3 2,7 milliárd forintnyi többlettermék Helyzetkép a kilenc kiemelt nagyberuházás gyorsításáról Több hónapos előny a DHV és a DKV építésénél Mint ismeretes, az 1975. évi népgazdasági terv intézkedik kilenc állami nagyberuházás befejezésének gyorsításáról s a Minisztertanács e munkálatok fokozott anyagi ösztönzéséről is gondoskodott. Az állami fejlesztési bank felmérte e kiemelt beruházások — köztük a két százhalombattai nagyberuházás, a DHV és a DKV — helyzetét, a munka menetét, gyorsításának várható gazdasági eredményeit. Az elemzések szerint a kilenc beruházás közül hétnek a teljes, illetve részleges üzembe helyezésére a jóváhagyott időpontnál 1—12 hónappal korábban kerül sor, a további két beruházás határidő-túllépését pedig lényegesen csökkentik. A Dunamenti Hőerőmű II. és III. ütemét 1977. január helyett 1976. szeptember közepén, a Dunai Kőolajipari Vállalat beruházásának II. ütemét 1976. decembere helyett 1976. októberében helyezik üzembe. Az illetékes minisztériumok és vállalatok kidolgozták a részletes munkaprogramokat, azok végrehajtását folyamatosan ellenőrzik és segítik. A gyorsítás anyagi ösztönzésével kapcsolatos feltételek nagyrészt ugyancsak rendeződtek már. A beruházók számításokat végeztek a gyorsítással járó többletköltségekről, illetve a Várható többleteredményekről. A számításokat a minisztériumok felülvizsgálták, a pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal is egyeztették. A gyorsítások 114 millió forintba kerülnek (az ózdi acélgyártást növelő beruházás nélkül, ahol a számítások még nem készültek el). A többletkiadás valamivel a fejlesztési előirányzat 1 százaléka alatt marad. A gyorsítás eredményeként 1975—80 között — árkiegészítés nélkül számítva — 2,7 milliárd forint értékű többletterméket állítanak majd elő az üzemek. Ez idő alatt a vállalatoknál mintegy 340 millió forint nyereségtöbblet keletkezik, ebből 120—130 millió forint a vállalati -alapokat növeli, A kapacitások korábbi üzembe lépése az állami költségvetés egyenlegét 366 millió forinttal javítja. Az ózdi folyamatos acélön- tőínű, rúd- és dróthengermű a korábbi üzembe helyezés nyomán 1976—77-ben 87 ezer tonnával több hengerelt készárut, a dunaújvárosi hullám- papír-vertikum ugyancsak 1976 —77-ben 6300 tonnával több hulláimalappapírt és 11 ezer 200 tonnával több hullámpapírt bocsát ki, a Dunamenti Hőerőmű 1975—80 között 1,4 milliárd kilowattóra többlet villamosenergiát, a Székesfehérvári Könnyűfémmű 1975— 76-ban 2400 tonna többlet hengerelt alumínium félgyártmányt, a Dunai Kőolajipari Vállalat ugyancsak 1975—76- ban 120 ezer tonnával több kőolajterméket állít elő. A szegedi kőolaj- és gázipari létesítmények beruházásainak gyorsítása 1975—77 között 200 millió köbméter földgázt, 45 ezer tonna propán-bután gázkeveréket, 7 ezer tonna izo- pentánt, valamint 58 ezer tonna gazolint, a kőolaj- és földgázkitermelés gyorsabb ütemű növelése 21 ezer tonna kőolajat, a gyulai húskombinát termelő kapacitásának korábbi üzembe helyezése pedig 1978—79-ben csaknem 2 ezer vagonnal több húsárut és egyéb hústerméket jelent az országnak. Túlteljesíti IV. ötéves tervét a hazai szénhidrogén-bányászat A hazai szénhidrogén-bányászat kőolajból és földgázból is túlteljesíti IV. ötéves tervét — jelentette be a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete keddi elnökségi ülése elé terjesztett tájékoztatójában dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. A hazai kőolajtermelés megközelítette az évi kétmillió tonnát. Földgázból ebben a tervidőszakban várhatóan 22 milliárd köbmétert értékesítettek, mintegy másfél milliárddal többet a tervezettnél. Az ország energiafelhasználásában a hazai kőolaj- és gáztermelés jelentős hozzájárulásával a IV. ötéves tervben előirányzott 53—55 helyett várhatóan 59 százalék lesz a szénhidrogének aránya. Az energiaszerkezet átalakítása a termelés növelése érdekében a régi dél-zalai olajtelepeknél korszerű, másodlagos művelési módszerekre tértek át, s az algyői bázistelepekre is fokozatosan kiterjesztik a modern vízbesajtolá- sos módszert. Különösen jelentős fejlesztésre került sor ebben a tervidőszakban Al- győn. Többek között olajtermelő és kezelő, vízbesajtoló létesítményeket, s két gázüzemet építettek. Ez év végén megkezdi az üzemszerű munkát a napi négymillió köbméter kapacitású algyői gázüzem. A tervidőszakban épült meg a Testvériség földgázvezeték első szakasza Leninvárosig, az A1 győ—V árosföld—Adony— Papkeszi, valamint a Kiste- renye—Zsámbok—Vecsés közötti vezetékrendszer. A nagynyomású földgázvezetékek mentén több mint 20 új ipari és kommunális fogyasztókörzetet kapcsoltak be a föld- gázellátásba. így már 38 város, 50 község és 12 önálló Üzem részesül földgázszolgáltatásban. Ugyanakkor a tervidőszakban egymillió tonna propán-bután gázt kaptak a felhasználók. Szélesedő társadalmi alapokon Figyelemre méltó kezdeményezések a közúti balesetek megelőzésére Gödöllőn tanácskozott a PKBT elnöksége A gödöllői járás a közúti közlekedés szempontjából Pest megye egyik frekventált járása. A 3-as főközlekedési út forgalmát hétvégeken csupán az M—7-es út forgalma múlja felül. Érthetetlen módon sok, az ország távoli részeiben lakó autós is a 4-es műút helyett a 3-as úton közelíti meg a fővárost. Mind nagyobb a forgalma a Gödöllő—Vác közötti útnak is, különösen amióta a KPM felújította és kiszélesítette. Egyébként a gödöllői járás a megye egyik legjobb úthálózattal rendelkező járása, az utak mintegy 80—85 százaléka kielégíti az igényeket. Nagy forgalom — emelkedőkkel, kanyarokkal A járás területét szeli át a Miskolc—Kassa felé tartó és jó ütemben épülő M-3-as autópálya. Az eredményekhez hasonló nagyságúak a közelkedési gondok is. A Budapestről Gödöllőig tartó szakaszon éppen a nagy forgalom, valamint az emelkedők és a kanyarok miatt gyakoriak a dugók. A közlekedésrendészet munkatársai mintegy elrettentő példaként emlegetnek egy múlt őszi vasárnapot, amikor a Kerepesi úttól Aszódig ért az egybefüggő forgalmi dugó. S egy legújabb számadat: a gödöllői járás területén az előző év első félévéhez viszonyítva az idei év első félévében 50,5 százalékkal volt magasabb a közúti közlekedési balesetek száma. Nem ok nélkül tartotta tehát tegnap soron következő ülését Gödöllőn — dr. Honti János ezredes, megyei rendőr- főkapitány elnökletével — a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. Az ülésen részt vett Kiss Emil, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára és dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke is. Mihály István alezredes, rendőrkapitány adott számot a járási-városi közlekedésbiztonsági tanács' másfél éves munkájáról. A beszámoló azt tükrözte, hogy a város és a járás hivatásos szakemberei és társadalmi aktívái tudatában vannak a környék sajátos közlekedési helyzetének. Mozgalmak, versenyek A KBT, mint társadalmi szerv, legfontosabb feladatának a megelőzést tekinti és ezért az eltelt időszakban nagy erőket mozgatott meg és figyelemreméltó — bár kezdeti — eredményeket ért el. Az iskolákban megszervezték a KRESZ-oktatást, a szakmunkásképző iskolában segédmotor-vezetői tanfolyamat indítottak, támogatják és képzik a közelekedési úttörőcsoportokat, húsztagú pedagógus közlekedési önkéntes rendőrcsoportot szerveztek. Huszonöt csapat nevezett be a Vezess baleset nélkül mozgalomba, az ősszel a magán személygépkocsi-vezetők részére elméleti és vezetéstechnikai ügyességi versenyt rendeztek és sikerült tömegméretűvé tenni a nemzetközi iskolakupa versenyt. A KBT rendszeres időközönként elemzi a közlekedési balesetek okait, feltárja és ráirányítja a figyelmet a leg- balesetveszélyesebb útszakaszokra. Minden illetékes helyen szóvá teszik például azt, hogy már-már tarthatatlan a gödöllői Szabadság tér forgalmi helyzete, mielőbb szükséges felszerelni a közlekedési lámpákat. Bajokozó átutazók A PKBT elnöksége részletesen .áttekintette a baleseti okok között a tárgyi feltételek, a közlekedési körülmények és az ember, az emberi felelősség, illetve az emberi felelőtlenség szerepét. Megállapította, hogy továbbra is minden törvényes eszközt igénybe kell venni a közlekedési szabályok megismertetésére, a szabályok megtartására. A KBT együttműködése a különböző társadalmi szervezetekkel, a szakszervezetekkel, a népfronttal, a KISZ-szel, még további lehetőségeket nyújt. Ettől függetlenül továbbra is szükséges a közlekedést segítő táblák, útjelzők, burkolatfelfestések felújítása és újabbak kihelyezése, a járás területén balesetet okozók többsége ugyanis nem Gödöllőn és nem a járásban lakik, hanem átutazó. A PKBT elnöksége a tanácskozást követően Bay Istvánnak, a Betonútépítő Vállalat M—3-as úti főmérnöksége helyettes vezetőjének kalauzolásával megtekintette az autópálya építkezéseit. D. G. A pártáiét mindennapjaiból Munkában az új vezetőségek Több mint fél év telt el a pártalapszervezetek vezetőségeinek újjáválasztása óta. A választás során Pest megye párttagsága, megértve a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, arra törekedett, hogy a párt választott testületéibe, így az alapszervezetek vezetőségeibe is a legrátermettebb, a párt politikáját ismerő, s azt végrehajtani képes kommunistákat válasszanak meg. Ennek eredményeként az alapszervezetek vezetőségei összetételükben is tükrözik az adott területen a párttagság jellegét. Nagyobb számban választottak az alapszervezetek vezetőségeibe fizikai munkásokat, nőket és fiatalokat. Önálló feladatkörök Az alapszervezetek vezetőségeiben elosztották a reszortokat. Így most a második féléves munkaterv az egyes napirendeknél, az előadó, illetve felelős megjelölésével tükrözi a szervező titkár, a propaganda- és művelődési felelős, a gazdasági felelős és a többi reszortos munkáját. A pártalapszervezetek vezetőségében is — az alapszervezeti titkár vezetésével — a kollektív vezetésnek, a kollektív testületi döntésnek kell érvényesülnie. Ez az újonnan megválasztott pártalapszervezetek vezetőségeinél szinte kivétel nélkül így is érvényesül a gyakorlatban. Az alapszervezet vezetőségének kollektív vitája, majd a meghozott döntés, mely határozattá válik, nem menti fel azonban az alapszervezeti vezetőség tagjait a személy szerinti felelősség alól. Ennek a hozott határozat végrehajtásában kell érvényesülnie. Az alapszervezet vezetőségének feladata, működési területének megfelelően, a pártmunka szervezése, irányítása, a párt politikájának végrehajtása. A pártalapszervezet vezetősége a taggyűlésnek tartozik felelősséggel, munkáját, javaslatait a taggyűlés hivatott jóváhagyni. Szükséges, hogy a javaslatokat előzetesen mindig vitassa meg az alapszervezet vezetősége és úgy kerüljön a taggyűlés elé, ne pedig csupán a titkár személyes elgondolása alapján. A pártalapszervezet vezetősége a kollektív testület, minden esetben ezért az előterjesztett kollektív vélemény alapján, szótöbbséggel alakítja ki álláspontját. A kollektivitás a kérdések helyes eldöntését, a feladatok lehető legoptimálisabb megoldását segíti elő. Az alapszervezet vezetőségének tagjai választott tisztséget töltenek be, tehát egyenjogúak. Az alapszervezet vezetőségének kollektív vitája, majd a meghozott döntés, mely határozattá válik — mint már szó volt róla — személyes felelősséggel is terhelik az alapszervezet vezetőségének tagjait. Kollektíván határoznak tehát, de a végrehajtásnál az egyéni felelősség elve érvényesül. Ehhez az szükséges, hogy a vezetőség tagjai megfelelően megosszák a munkát, és felelősséggel, önállóan dolgozzanak. Egyéni felelősséggel Egyszemélyben felelős az alapszervezeti vezetőség valamennyi tagja a rábízott reszortért. Így pl. a propaganda- és művelődési felelős azért, hogy az alapszervezet kommunistái rendszeresen ismerjék az agitáció és a propaganda legfontosabb, legfrissebb tényeit, adatait, s rendszeresen részt vegyenek a pártoktatásnak ebben a formájában, mely számukra a legjobban megfelel; személyében felelős azért is, hogy egy-egy politikai, vagy gazdasági döntés értelmezését, indokoltságát ismerjék a kommunisták; gondoskodik a pártnapok előkészítéséről, a munkásmozgalmi és más évfordulók megünnepléséről. Hasonlóan o szervező titkár személyileg felelős a párttaggyűlések előkészítéséért, s azért, hogy a párttagnevelési terveket a vezetőségi ülések elé terjesszék, a párttagfelvételi munka, a pártcsoport- bizalmiak tevékenysége rendben menjen. Természetesen a vezetőség többi tagjának is megvan a maga reszortja, a maga feladata, mely elhatárolt, személyre szóló és személy szerint felelős az alapszervezet vezetőségének. önállóan és teljes felelősséggel kell tehát dolgozniuk a pártszervezetek reszortfelelőseinek, a vezetőség egyes tagjainak a rájuk bízott területen. Munkájuk akkor lesz eredményes, ha megfelelő számban bevonják a feladat végrehajtásába az alapszervezet kommunistáit, tehát rendszeresen foglalkoztatott aktívagárdával osztják meg feladataikat. A reszort vezetője kapcsolatot tart feladatkörének megfelelően más szervekkel, illetve vezetőikkel. így a propagandafelelős a Vöröskereszt-szervezettel, a szervező titkár a szakszervezettel és a KlSZ-szel, ameny- nyiben nincs külön tömegszervezeti felelőse az alapszervezet vezetőségének. Minden esetben a vezetőségi tag a pártvezetőség nevében jár el, azt képviseli és azt mindenkor szem előtt kell tartania. A reszortok felelőseit érinti a vezetőségi, vagy taggyűlés elé kerülő előterjesztések, javaslatok megfogalmazása, beterjesztése abban a témában, amely a munka- területéhez tartozik. A vezetőség minden tagjának feladata, hogy rendszeresen tájékoztassa az alapszervezet vezetőségét — ha szükséges, napirenden kívül is — a területén folyó munkáról, reszortfeladataikat önállóan szervezve, összhangban az egész pártpolitikai munkával. Rendszeres felkészüléssel E feladatok eredményes és jobb ellátása érdekében indokolt és szükséges az alapszervezeti vezetőségi tagok, re- szortosok rendszeres képzése, felkészítése a munkára. Az irányító pártszervek hivatottak ezt ellátni. A járási, a városi pártbizottságok, az általuk közvetlen irányított alapszervezetek és pártvezetőségeknél a községi, üzemi, intézményi, hivatali pártbizottságok és pártvezetőségek pedig az általuk irányított pártalapszervezetek vezetőségeinél látják el ezt a teendőt. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy ahol tematikailag is helyesen választják meg a témákat és a pártapparátus elméletileg, gyakorlatilag felkészült tagjai tartják meg az előadásokat, a módszertani foglalkozásokat, ott igen nagy segítséget kapnak az alapszervezeti vezetőségek reszortosai. Az elmúlt félévben jól oldották meg ezt a feladatot a gödöllői járásban, ahol minden reszortban egy-két napos képzést tartottak, jó tematikával, tartalmas vitákkal. Nagykőrös városban a jelleg szerinti speciális képzésre törekedtek és ez módot adott az egyes kérdésekben az elmélyültebb vitára, a helyi tapasztalatok kicserélésére. Szervezetten oldották meg a képzést a Csepel Autógyárban. Nagyon helyesen a ceglédi járásban és Cegléd városban elsősorban az új vezetőségi tagok képzésére fordí- dítottak megkülönböztetett figyelmet az első félévben. Igen célravezető, ha az alapszervezeti reszortosok képzése során a reszortot érintő speciális témán túl más előadások is szerepelnek a továbbképzésen. Így káderpolitikánk alapelvei, az alapszervezeti vezetőségek véleményezési jogának gyakorlása; pártmunka tervezése, a határozatok szerepe, jelentősége és a végrehajtás ellenőrzése; a tömegiszervezetek és tömeg- mozgalmak pártirányításának elvi é3 gyakorlati kérdései; a szervezeti szabályzat szerepe a párt működésében s a XI. kongresszuson elfogadott módosítások értelmezése. A pártalapsziervezetek vezetőségeinek, titkárainak feladata, hogy a meghatározott továbbképzéseken az illetékes vezetőségi tagok maguk vegyenek részt és ne helyetteseket küldjenek a továbbképzésre. Az irányító pártszervek feladata viszont hogy az alapszervezet vezetőségi tagjainak képzéséhez a szükséges technikai és tárgyi feltételeket biztosítsák. Munka- megosztással — közösen Ha mindannyian szakszerűen ismerik feladatukat, akkor az egész vezetőség, de főleg az alapszervezet titkárának irányító munkája lesz könnyebb és eredményesebb. Néha hallani egy-egy alapszervi párttitkártól azt a véleményt, hogy „mindent nekem kell megcsinálnom, mert akkor biztos, hogy jól elvégzett a munka”. Nagyon elfogadhatatlan álláspont ez. A pártvezetés lenini elve és a párttitkár körülményei — meghatározott gazdasági feladata, munkaköre — is indokolják, hogy a pártalapszervezet feladatait megossza a vezetőség valamennyi tagja között. Féléves munkaterv alapján célszerű valamennyi alapszervezetben érvényt szerezni annak, hogy a vezetőség egyes tagjai reszortmunkájukról számot adjanak. Ez növeli felelősségüket, és módot ad a tervszerű felkészülésre, s a megalapozott számadásra. A munka sikerét segíti, ha ügyelünk arra, hogy a vezetőség tagjai lehetőleg egyenlő mértékben vállaljanak részt a feladatokból, tervekből. Egy-egy akció esetén természetesen a reszorton túlmenően a vezetőség valamennyi tagjának egyöntetű munkájára és cselekvésére van szükség, mint napjainkban a párt Központi Bizottságának 1974. december 5-i és 1975. júliusi határozatából adódó feladatokban amely alapja az idei népgazdasági tervünk sikeres befejezésének és ezzel együtt a IV. ötéves terv eredményes teljesítésének. Beszámoló előtt Most következő hónapokban az a legfőbb teendő, hogy az alapszervezetek vezetőségének tagjai rendszerezzék munkájukat. Felelősséggel készüljenek és gondoljanak arra, hogy az idén újjáválasztott tisztségviselőkként év végén, a beszámoló taggyűléseken számot kell adniuk munkájukról. Reméljük, döntő többségben arról adhatnak számot, hogy a párt politikáját eredményesen valósították meg az alapszervezet kommunistái körében, akik bizalmat szavaztak személyüknek. ARATÓ ANDRÄS i l i k
