Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-16 / 165. szám
HONOR «VIDCEE A P E S T M E G Y E I. H Í Rl A P K Ü L Ö N K1.AD Á S A XVII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1975. JÚLIUS 16., SZERDA Gondos felkészülés ufón Valamennyien sokat tanultak Az üllői Új Tavasz Tsz gárdájának sikere A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére szervezett munkavédelmi vetélkedő területi versenyeit a Termelőszövetkezetek Dél-Pest megyei Szövetsége Cegléden rendezte meg, ahová a vállalati és járási selejtezők után, a nagy mezőgazdasági munkák ellenére, tizennégy csapat érkezett, a Pest megyei Tanács mező- gazdasági és élelmiszer-kereskedelmi osztályának munka- védelmi felügyelője nyitotta meg, aki egyben a zsűri elnöki tisztét is betöltötte. A tizennégy résztvevő csapat végig szoros küzdelmet vívott: az első és utolsó között végül alig 30 pont volt a különbség. tizenhárom termelőszövetkezet, valamint a gyömrői TÖ- VÁL csapata. (A kérdések jelentős százalékban mezőgazda- sági munkavédelemmel foglalkoztak, így az ipari üzem munkavédelmi vonatkozásai kevés szót kaptak.) A vetélkedőt Barna László, Járásunk négy együttessel vett részt a vetélkedőn, és igen dicséretes eredményt ért el. Első helyen az üllői Üj Tavasz Termelőszövetkezet gárdája végzett. Tagjai háromezerkétszáz forint pénzjutalomban részesültek: Pázmány György, Permetezés hetente Növényvédelmi bemutat# Monoron Harmincnyolc szakember tanácskozott A monori Kossuth és Üj Élet tsz, a Pest megyei Agráregyesülettel, növényvédelmi bemutatót tartott, amelyen harmincnyolc szakember vett részt a járás és a megye közös gazdaságaiból. Elsőként Kádár Aurél, a MÉM növényvédelmi főosztályának főelőadója tartott értékes előadást a kukorica és burgonya vegyszeres gyomirtásáról, majd a résztvevők meg* tekintették az Új Élet Tsz 66 hektáros burgonya-, valamint a Kossuth Tsz 600 hektáros kukorica- és 66 hektáros szőlőtábláját. Szó esett a paradicsom- és szőlővédelemről is. A jelenlevők hangsúlyozták: ezekben a hetekben különösen nagy jelentősége van a perenoszpóra és a fitoftóra elleni védekezésnek., Mindkét betegség ellen hetente kell permetezni. A megjelentek egyöntetű véleménye szerint a bemutató sikerrel zárult. Ha a lakosság is segít... Figyelmeztetik, felelősségre vonják a mulasztókat Örül-e valaki, ha a magánkisiparos tízperces munkáért 100 forintot kér vagy háromnégy napi építkezés után 4— 5 ezret? Nem igen, és ha magukban bosszankodva is, de szó nélkül fizetnek, azzal vigasztalódva, legalább mestert kaptak. — Hogy ne forduljon elő sok ilyen eset és főleg ne maradjon büntetlenül, a községi tanácsok, mint elsőfokú árhatóságok, rendszeres ellenőrzéseikkel, az észlelt szabálytalanságok megtorlásával gondoskodnak róla. Vizsgálják, vajon a kisiparos adott-e árvetést, a kért összeg nem magasabb-e az országos vagy megyei érvényű iránydíjjegyzékben megszabott árnál? jában oktatták, ezért e kifogást nem fogadják el mentségül. Sajnos, a megrendelők, a munkaadók csak elenyésző százalékban kérték a költség- vetést, sőt a legtöbben még a kifüggesztett iránydíjjegyzéket sem tekintették meg. És a hiba itt kezdődik! Az elmúlt félévben egyébként a községi tanácsok ár- hatóságai 27 árellenőrzést tartottak, és nyolc esetben észleltek kisebb hiányosságot: öt kisiparost jegyzőkönyvileg figyelmeztettek, de három ellen szabálysértési eljárást is kezdeményeztek. A jövőben, tanácsolták a műszaki osztályon, az érdekeltek jobban nézzék meg a számlákat. | Hajdú Mihály, Szenyán János és Tóth István. Felkészítőjük Mestre János munkavédelmi megbízott volt. Jól szerepeltek a járás többi csapatai is: az úri Béke Tsz, valamint a maglódi Univerzál Tsz együttese holtversenyben az ötödik-hatodik helyen végzett, a gyömrői TÖVÁL csapata a kilencedik lett. A felkészülést a járási hivatal munkavédelmi felügyelője, Krikus Béla is nagyban segítette. A verseny előtt, a gyömrői TÖVÁL tanácskozótermében, a résztvevők egy délelőttön át tartó megbeszélésen is részt vettek. A vetélkedő legjelentősebb eredménye az volt, hogy a versenyzők és kísérőik igen sokat tanultak a jó felkészülést mutató, pontos, helytálló válaszokból, valamint a zsűri kiegészítéseiből. Furuglyás Géza Tizeneggyel több, mint tavaly A monori járásban jelenleg ezernyolcvannyolc kisiparos dolgozik, tizeneggyel több, mint tavaly. Harminchét új iparjogosítványt váltott, 24 visszaadta, kettőtől pedig visz- szavonták a működési engedélyt. Az önálló kisiparosok között legtöbb a kőműves, de a gép- és karosszéria-lakatos sem kevés; az előbbiek száma 88, az utóbbiaké 61. Főleg a lakosságnak A kisiparosok a monori járásban főként lakossági szolgáltatásokat vállalnak, de többen, elsősorban a kőművesek, villanyszerelők, lakatosok és ácsok, közületi munkákra is fogadnak el megrendeléseket. Az első fokú ipari hatóságok, figyelembe véve a lakossági igényeket, főleg a lakosság megrendeléseinek teljesítésére ösztönzik a kisiparosokat. MŰSOR MOZIK Maglód: Hószakadás. Mo- nor: Emberi torpedó. Nyáregyháza: Szembesítés. Vecsés: Egri csillagok. MŰVELŐDÉSI HÁZ Péteriben, 16-tól 18 óráig az ifjúsági irodalmi színpad, 19-től 22-ig a színjátszó csoport próbája. Többségük folytatja Az elmúlt tanévben Üllőn száznégy tanuló végezte el az általános iskola 8. osztályát, közülük senkinek sem kell osztályt ismételnie, kilencve- nen tovább tanulnak. Két hét a gyulai úttörőtáborban A várszínház előadását is megnézik az üllői úttörők, akik a gyulai úttörőtáborban töltenek két hetet. A 106 tanulóra hét nevelő ügyel, étkeztetésükről pedig hét, kíséretükben levő anyuka gondoskodik, elvállalva a főzési-sütési teendőket. Légsátrak - tárolásra A Szegedi Jutaárugyárban egész sor légtartós és más rendszerű sátorújdonságot készítettek, egyebek között kiállítási csarnoknak, fedett uszodának, gabonasilónak. Újabban rátértek az ilyen anyagok ipari célú gyártására. A Borsodi Vegyikombinátban most állították fel a raktározási célra megrendelt, több mint 1600 négyzetméteres felfújható sátrat. Forgalmas mintabolt Havonta csaknem egymillió forintos forgalmat bonyolít k a gyömrői Ruhaipari Szövetkezet mintaboltja. A nyári szezonban, érthetően, a könnyű ruhák, ingek és cipők a legkeresettebbek. Különösen nagy a sikere az otthonkának: azokból vásároltak a legtöbbet az elmúlt hetekben. Mutaéfalvy Adorján felvétele Szédelgünk a pándi buszban a hőségtől, hiába nyitva minden ablak. Legyezőkké válnak az újságok, csomóba gyúródik néhány felesleges pulóver. Gyöngyözik. a homlokunk. Mit nem adnék A buszvezető tréfája egy korty vízért! Hiszen ez a jármű, most valóságos katlan! És a vezetőfülke ajtaján megsnaaaMBKT akad a szemem a színes reklámplakáton: „A jéghideg Pepsi-Cola az igazi! Itt kapható!” . Látom, a többi utas tekintete is rátapad a feliratra, és. nyelünk nagyokat. (k. zs.) Mennyibe kerül o Kevésbe. Sokba. Mindkettő igaz. A nézőponttól függ. Az állampolgár ugyanis — éves országos átlagban, 1973-ban — 85 fillért fizetett egy kilowattóra villamos energiáért (1960-ban még 1,21 forintot). Az államnak ugyanakkor egy- egy új lakás ellátása villanyárammal — mindent ösz- szeadva — kerek százezer forintját emészti fel. Magyar- országon — nemzetközi összehasonlításban — a villamos energia olcsó. A villamos energia termelésének fejlesztése viszont — itthon is, külföldön is — a legdrágább beruházások közé tartozik. Meredek emelkedő Ma a lakosság ötször any- nyi — maradjunk a laikus szóhasználatnál , — áramot használ fel, mint 1960-ban. A miértre egyszerű a felelet. A többi között azért, mert 1960-ban ezer lakosra négy hűtőszekrény, negyvenöt mosógép, tíz televízió jutott, 1974-ben viszont, azonos sorrendben, 197, 221, 218. Rohamosan növekszik tehát a háztartások energiaigénye, oly annyira, hogy a növekedés ütemét tekintve, maga mögött hagyja a népgazdaság minden más területét. Ma a hazai villamosenergia-terme- lés 16 százalékát veszi igénybe a lakosság — 1960-ban 10 százalék volt ez az arány —, s 1980-ra részesedése 20 százalék lesz. Természetes kísérője mindennapjainknak a villanyáram. S erre megintcsak az adatok a legjobb tanúk. Az 1949. január 1-én végrehajtott népszámláláskor a lakások 48 százalékában találtak csak villanyt, 1974-ben már 95 százalékra nőtt az ellátottság, s ma száz lakásból csak egy épül úgy, hogy beköltözéskor nem gyullad fel benne a villanyfény. Találó jelkép A májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron a legmesz- szebbre látszó kiállítási tárgy az a 42 méter magas tartóoszlop volt, amelyhez hasonlók lesznek majd a Viny- nyica és Albertirsa között épülő, 750 kilovoltos villamos távvezeték pillérei. Kifejezője ez nemcsak annak, hogy a villamoseriergia-ipar fejlődése egyre magasabbra tör, hanem annak is, hogy a felhasználás zavartalanságában nagy a szerepe a Szovjetunióból importált áramnak, ami napjainkban a fogyasztás egyhatodát fedezi. Nem nehéz elképzelni, mi minden bénulna meg, válna használhatatlanná a háztartások nagy többségében áram híján. S ha ehhez hozzászámítjuk az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a hírközlés villamosenergia-fel- használását, máris képet kapunk arról, mi s mekkora jelentőségű a szerepe a vil- lamosenergia-iparnak, s miért áldoz arra milliárdokat az állami költségvetés. Egy évtized alatt 35,3 milliárdot fektettek be ebbe az ágazatba. Drága, de nem luxus Minden lépés drága, amelyet a víllamosenergia-ter- melés fejlesztése útján teszünk, s ezért nagyon alaposan meg kell nézni, fontolni, merre s hogyan? Igaz, nagy biztonságot nyújt a KGST-országok egyesitett energiarendszere, nélkülözhetetlen forrás a szovjet importenergia — a negyedik ötéves tervben 20 milliárd kilowattóra —, de kétségtelen: a növekvő fogyasztás mind tetemesebb részét hazai termelésből szükséges fedeznünk. Ez viszont a költségvetés teherbíró képességétől függ, azaz attól, megtermeljük-e más ágazatokban a folyamatos bővítéshez szükséges anyagiakat? A villamos energia nem luxus! Pazarlása, fölös felhasználása azonban megengedhetetlen. Pakson épül az atomerőmű — teljes beruházási költsége 42 milliárd forint _—, megkezdődtek a Bükkábrány térségben létrehozandó energetikai kombinát — 2000 megawatt kapacitás — előmunkálatai. S közben a „kisebb” ügyek. Mint idén a hálózat- bővítés, amire — nagy- és kisfeszültségű vezetékekre, transzformátorállomásokra — 1,9 milliárdot adnak ki. Aligha gondolhatja komolyan bárki: a fogyasztó által fizetett 85 fillérekből könnyen ösz- szejön ez az összeg. A kamatok becsülete — kaptuk a tájékoztatást a járási hivatal építési, műszaki és ipari osztályától. Az árhatóságok számtalan ellenőrzést tartottak, de nem minden községben egyformán. — A kisiparosok többségükben — állapították meg az ellenőrzések — igen rendesen és becsületesen „kalkuláltak”, nem, vagy csak alig tértek el az irány díj jegyzékben megszabott bértarifától. Bértarifa azonban nem minden szakmában található, ezért a rendelet félreérthetetlenül előírja: ahol nincs, ott árvetést, közismertebb nevén költségvetést kell készíteni. A költségvetések körül akad a legtöbb kifogásolni való. Sokan nem, vagy csak hiányosan tesznek eleget árve- tósi kötelezettségüknek. Figyelmeztették, nagyobb összegű eltérések esetén pedig felelősségre is vonták őket. — Többen — állapították meg a tanácsok —, nem ismerik a módját, illetve nem értenek az árvetések készítéséhez, holott azt a KIOSZ valamennyi körzeti csoportIlasonlítsák össze a számlák árait az iránydíjjegy- zókben feltüntetett árakkal, vagy ha irányjegyzék nincs, mielőtt fizetnének — de még jobb a munka megkezdése előtt —, kérjenek árvetést, a sok-sok becsületesen dolgozó kisiparos érdekében, és persze, saját érdekükben is. K. Gy. t Mellékfoglalkozásként működési engedéllyel A monori járásban egyre többen váltanak, munkaviszonyuk megtartásával, mellékfoglalkozású kisipari tevékenységhez működési engedélyt. Jelenleg 244-en vannak, jobbára lakatosok, központifűtés-szerelők, kőművesek és villanyszerelők, de asztalos, irógépműszerész, autószerelő, sőt kosárfonó, ötvös, bognár és kádár szakmákban is dolgoznak jó néhányan. Szedik az uborkát Megkezdték az uborka szedését a monori Kossuth Termelőszövetkezetben. A húsz hektárról a körülbelül ezerhatszáz mázsa termést a Budapesti Konzervgyárnak szállítják. Képünkön: a Micsurin szocialista brigád tagjai, szüret közben. Nagy Iván felvétele Beruházott fnilliárdok s rohamosan növekvő igények: örökös versenyfutás. Csak közben ne feledjük, hanem nagyon is becsüljük a kamatokat, a megtermelt, zavarok, fennakadások nélkül rendelkezésre álló energiát. Úgy, hogy segítségével az anyagok, félkész termékek minél értékesebb áruvá alakuljanak át, s úgy is, hogy a háztartásokban fogyjon, kényelmet, szórakozást, könnyebbséget adva az áram, de szükségtelenül ne csorogjon él. A villamosenergia-ipar 36 ezer dolgozója a fény iparosa, s munkájuk napról napra társainkká teszi őket. A fogyasztó már-már észre sem veszi, hogy a kapcsoló felkattintása mögött egy egész iparág áll, hiszen egy mozdulat, s bármikor ég a villany, kivilágosodik a képernyő, zúg a mosógép. S ha valami, elsősorban ez minősíti — az iparág távlati fejlesztésének tervezőivel, irányítóival egyetemben — tevékenységüket. M. O. Iránydíjjegyiék és költségvetés
