Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

1975. JÚLIUS 15., KEDD xMitw Letette az esküt az új KNEB A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyü lési választási időszakkal össz­hangban — 5 éves időtartam­ra — megválasztotta a népi ellenőrzés legfelsőbb szervét, a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottságot.. A bizottság elnöke dr. Dab- ronaki Gyula, elnökhelyette­sei: Péteri István és dr. Mol­nár Imre; tagjai: Barabás Miklós, Blatenszky Kálmánná, dr. Békési László, Dajka Fe­renc, Dobos Sándorné, Dobos István, Havasi Béla, Horváth Lajos, Pálmai Lajasné, dr. Nyíró József, Révész Géza, Villányi Miklós, Zárta Károly és Zara László. Az új Központi Népi El­lenőrzési Bizottság hétfőn le­tette az esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Nd- nási László, az Elnöki Ta­nács tagja. Villanymozdonnyal Egerig Hétfőn ünnepélyesen üzem­be helyezték az Eger és Fü­zesabony között elkészült vil­lamosított vasútvonalat. Az egri vasútállomáson rendezett avatóünnepségen Csárdái Já- rjo!, a MÁV villamos felsőve­zeték építési főnökség igazga­tója tett jelentést Urbán La­josnak, a MÁV vezérigazga­tójának arról, hogy a 19,5 km hosszú pályán a felsővezeték határidőre elkészült és üzem­képes. Urbán Lajos avatóbeszéde után dr. Abrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár vágta át az állomás előtt kifeszített nemzeti színű szalagot, Harminc üzemből 600 pályamunka Befejeződlek a Pest megyei ifjúmunkás napok Tegnap Dunakeszin ünnepé­lyes keretek között, szak­munkásavatással fejeződtek be a Pest megyei ifjúmunkás na­pok. A kéthónapos ' rendez­vénysorozaton a megye fiatal munkásai számot adtak tudá­sukról, ismereteikről, szakmai félkészültségükről. Kicserél­ték tapasztalataikat a hétköz­napi munkáról, a mozgalmi élet kérdéseiről is. Az ifjú­munkás napok tapasztalatai­ról Szabó Károllyal, a KISZ Pest megyei Bizottságának munkatársával beszélgettünk. A hagyományokra építve — Milyen előkészítő mun­kát végeztek és mi volt a cél­ja a rendezvényeknek? — Az ifjúmunkás napok új­szerű kezdeményezés, mégis vannak hagyományai. A dol­gozó fiatalok korábbi találko­zóihoz hasonlítanám. Fő célja: az ifjúmunkások általános és szakmai műveltségének, isme­reteinek, tapasztalatainak a gyarapítása, a munkásosztály és legfiatalabb nemzedéke tár­sadalmi rangjának és megbe­csülésének az erősítése — mondta Szabó Károly. — Rendezvényeinket a me­gye legjelentősebb ipari kör­zeteiben tartottuk. Fontos szempontunk volt az is, hogy minél többen vehessenek részt ezeken. Az ifjúmunkás napok rendezvényprogramját a járá­si és városi KlSZ-bizottságok- kal, közösen készítettük el. A megyét három körzetre osztottuk. Az elsőhöz Cegléd és Nagykörös, valamint a ceglédi és dabasi járás, a má­sodikhoz Gödöllő és Vác, to­vábbá a nagykátai és gödöllői járás, a harmadikhoz pedig a Tizenhatmilliós a bolgár kiállításon Hétfőn ismét teljes „nagy­üzem” volt a bolgár nemzeti kiállításon, délelőtt a kániku­la ellenére több ezer látogató kereste fel a pavilont és a szabadtéri bemutatót. Főként budapesti üzemek dolgozói, újítók, szocialista brigádok és szabadságukat töltő munká­sok alkotják a vendégsereg zömét szombaton és vasárnap sok volt a vidéki látogató is. Eljött Debrecennek — a bul­gáriai Somén testvérvárosá­nak — a küldöttsége is, hogy megtekintse a bemutatót. Az üzleti tárgyalások is folytatódtak, a magyar és *a bolgár külkereskedelmi válla­latok képviselői hétfőig ösz- szesen 16 millió rubel értékű terméket kötöttek le a követ­kező évre. A NIKEX és a TECHNOIMPEX 11 millió ru­belért vásárol anyagmozgató gépeket, a KONSUMEX 1,3 millió rubel értékben köz­szükségleti cikkeket, többek között konyhai felszerelést és férfi fehérneműt vásárol bol­gár vállalatoktól. A ‘KOMP­LEX 1,2 millió rubelért kor­szerű üvegházat rendelt, eb­ből kettő már működik ma­gyar mezőgazdasági' üzemek­nél, s sikeresen segíti a korai zöldség termesztését. Gyógy­szeripari termékek kölcsönös vásárlására is szerződést kö­töttek. A MEDIMPEX 1976- bar. 1,2 millió rubelért vásá­rol bolgár partnerétől gyógy­szeripari cikkeket, s csaknem egymillió rubelért szállít cse­rébe. A MEDIMPEX elektro­nikus zsebszámológépek vá­sárlásáról tárgyal. A szakmai napok esemény- sorozata az elektronikai és az elektrotechnikai ipar rendez­vényével folytatódott. Dr. Osztrovszki György, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnökhelyettese és Rumen Popov, a Bolgár Tu­dományos Műszaki Fejlesztési és Felsőoktatási Bizottság el­ső elnökhelyettese hétfőn nyi­totta meg azt a négynapos bol­gár tudományos műszaki szimpoziont, amelyen az MTESZ egyesületei bolgár szakemberekkel közösen ismerkednek egy­más iparának legújabb eredményeivel. Hétfőn az építőipar napját is megrendezték a kiállításon. Próbagyártás a KALDEX új adaléküzemében A Tatabányai Szénbányák szakembereinek irányításá­val — mint Ráb Erzsébet, az MTI tatabányai munkatársa jelenti — megkezdődött a pró­bagyártás a HALDEX len­gyelországi új könnyűbeton adaléküzemében. A magyar— lengyel közös tőkebefektetés­sel Katowice közelében létesí­tett új ipari létesítmény be­rendezéseit magyar gyárak ké­szítették: mintegy 500 vagon- nyi berendezést szállítottak Felső-Sziléziába. Tatabányai szakemberek közreműködésé­vel szerelték fel a berendezé­seket, az utakról, a vasútról, a szociális létesítményekről a lengyel fél gondoskodott. A határidőre elkészült új könnyűbeton adaléküzemmel a magyar és a lengyel szak­emberek olyan egyedülálló ipari komplexumot alakítottak ki, amely a legszembetűnőb­ben bizonyítja, hogyan lehet értéktelen hulladékból értékes terméket nyerni.. Az új létesítményben a széntől különválasztott med­dőből olyan adalékanyagot ké­szítenek, amelyből' lakásépí­tésre alkalmas betonelemeket gyártanak. Tulajdonképpen ezzel vált teljessé a HALDEX alapgondolatának utolsó lánc­szeme, az a korábbi elképze­lés, hogy komplex módon hasznosítsák a bányákból fel­színre szállított meddőt. budai és a ráckevei járás és a Csepel Autógyár tartozott. — Legfontosabb rendezvé­nyeink közé sorolnám az al­kotó fiatalok fórumát, de jó hangulatúak, színesek voltak az ifjúmunkások és patroná­ló! k találkozói is, amelyeken szó esett például az ifjúsági klubok tevékenységéről, a mű­velődésben betöltött társadal­mi szerepükről. Érdekes pá­lyamunkákat tekinthettek meg az érdeklődők az alkotó Ifjú­ság pályázat megyei kiállítá­sán, tartottunk továbbá sza- valóversenyteket és sportvetél­kedőket. Alkotó fiatajok — Melyek az alkotó ifjúság pályázat főbb tapasztalatai s hogyan vélekednek e kezde­ményezésről maguk a fia­talok? — A monori MEZŐGÉP, a Dunakeszi Járműjavító és a Dunai Kőolajipari Válla­lat adott otthont az alkotó fiatalok fórumának. A ren­dezvények, viták célja az ed­digi tapasztalatok összegezé­se, a mozgalom további nép­szerűsítése volt. — A fiatalok többsége jó kezdeményezésnek tartja az alkotó ifjúság pályázatot. Bi­zonyítják ezt a számok is: Pest megye 30 üzeméből több mint 600 fiatal küldte be al­kotásait, műveit. A legsikere­sebbek elismerésére a KISZ Központi Bizottsága jelvényt is alapított. — Az igazsághoz persze az is ‘hozzátartozik, hogy cseké­lyek a tapasztalatok e téren. Ez nem is csoda, hiszen az alkotó ifjúság pályázat sem több egyévesnél. A megyei ki­állítás .vegyes benyomásokat keltett a szemlélődőkben. Vol­tak a bemutatón iparművésze­ti és képzőművészeti alkotá­sok között hobby kategóriába tartozó művek is.. Ez persze arra utal: ezekkel a fiatalok­kal foglalkozunk — munká­jukat azonban szerveznünk kell. — A szakmai jellegű alko­tások mindenütt a hivatás is­meretéről, megfelelő felké­szültségről tanúskodtak. A kiállított tárgyakat zsűrik ér­tékelték a jutalmakat, okle­veleket, majd csak később osztják szét. Megemlíteném, hogy a nagyhátai járás önál­ló kiállítást rendezett szép eredménnyel. A pályázatra 200 fiatal küldte el műveit, s kö­zülük 90-et mutattak be. Klubmozgalom, ifjúmunkás-olimpia — Szó esett az ifjúmunkás­napokon az üzemi ifjúsági klubok tevékenységéről is. Milyen szerepet töltenek be a klubok a fiatalok szabad idejének szervezésében? — A klubok képviselőinek tapasztalatcseréjét az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban rendeztük meg. Ezen 16 klub vezetői, irányítói vettek részt. Jóval több persze ennél a gyárakban, az üzemekben te­vékenykedő ifjúsági klub. A vitában kiderül: sok helyen bejelentés, engedély nélkül működik ez az intézmény. Nem ismerik a fiatalok a ren­delkezéseket és jogszabályo­kat. A fiatalok állásfoglalása sze­rint a klubok fontos szerepet töltenek be a KISZ-vezetpk képzésében is. Több módszer­tani segítséget kellene kap­niuk tevékenységükhöz, első­sorban az eredményesen mű­ködő kluboktól. Másrészt a KlSZ-szervezeteknek is töb­bet kellene foglalkozni mun­kájukkal. — A legnagyobb érdeklő­déssel kísért rendezvényünk kétségkívül az ifjúmunkás­olimpia volt. A versenyeket Szentendrén, Cegléden és Gö­döllőn bonyolították le. Tíz versenyszámban ötszáz fiatal küzdött a helyezésekért. Az elsők, majd a november 7. tiszteletére rendezett döntőn mérhetik össze az erejüket. A védnökségekről — Az elmúlt hét végén a megye legjelentősebb KISZ- védnökségeit képviselő fia­talok Százhalombattán ta­nácskoztak. Hogyan foglalták állást a KISZ-esek erről az országos mozgalomról? — Beszámoltak a KISZ- védnökségek helyzetéről, to­vábbfejlesztésük lehetőségei rőL Első helyen szólnék a százhalombattai fiatalokról, a DKV és a DHV munkásairól, hiszen ez a védnökség lassan­ként befejeződik. A Csepel Autógyár fiataljai már eddig is sokat tettek a járműprog­ram céljainak megvalósítá­sáért. Tevékenységüknek ha­gyományai vannak. — Több problémával, gond­dal kell megküzdeniük a számítástechnikát segítő fia­taloknak. Az a tapasztalat, hogy munkájuk nagyrészt a számítóközpontok KlSZ-alap- szervezeteire korlátozódik, hiányosak kapcsolataik a ter­melésben dolgozó fiatalokkal. Szemléletbeli problémákkal is meg kell küzdeniük. Ezért is hárul rájuk különösen nagy feladat. Egy érdekes és jó kezde­ményezés: a Csepel Autó­gyár fiataljai például, akik a jármű program és a számí­tástechnika felett vállalt véd­nökségében is érdekeltek, a közelmúltban tablót készí­tettek, amelyben egy újon­nan felépült szerelőcsarnok munkaszervezési folyamatát fnutatják be. Tartanak ezen­kívül előadásokat is, KISZ- alapszervezeteknek. Jövőre ismét megrendezik — összegezésképpen elmond­hatom: az ifjúmunkás napok­ról jók a tapasztalataink. A rendezvények gyarapították az ifjúság ismereteit, bepil­lantást nyújtottak különbö­ző gyárak, üzemek életébe, munkájába. Az ifjúmunkás napokat jövőre is megren­dezzük, igyekszünk majd az ideinél szélesebb rétegeket megmozgatni. Célunk, hogy az -évenként visszatérő ren­dezvénysorozat hagyománnyá váljon. Virág Ferenc Szimpozion a leszerelésről A Tudományos Munkások Világszövetségének és a Tu­dományos Dolgozók Szerveze­tének a leszerelésről július 15-én kezdődő ötnapos nem­zetközi szimpozionjára hét­főn Kónya Albert akadé­mikusnak, az MTESZ társel­nökének vezetésével 10 ta­gú magyar delegáció utazott Moszkvába. Elhunyt Lengyel Jézsei Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosz- szan tartó, súlyos betegség után 79. életévében, július 14-én reg­gel elhunyt Lengyel József Kossuth-díjas és József Attila- díjas kommunista író, a párt és a forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa. Elhunyt elvtársunk temetése — vég­akarata szerint — a farkasréti temetőben lesz július 18-án, pén­teken 10 órakor. Elvtársai, barátai és tisztelői 9.30 órától ró­hatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Kulturális Minisztérium A Magyar írók Szövetsége Ötvenéves az Új Március EZZEL A CÍMMEL bocsátotta útjára a Kommunisták Magyarországi Pártja 1925 nyarán új elméleti-politikai folyóiratát, amely Bécsben jelent meg ugyan, de olvasói — ha titokban is , — elsősorban a magyarországi dolgozók voltak. A folyóirat megjelenése szorosan össze­függött a magyar kommunista mozgalom szer­vezeti fejlődésével, 1925-re sikerült leküz­deni a Tanácsköztársaság utáni válságot és a nemzetközi kommunista mozgalom, a Komintern segítségével megvetni a jól szer­vezett, ideológiailag egységes, fegyelmezett kommunista párt alapjait. (Ezt a fejlődést te­tőzte be a KMP első, újjáalakuló kong­resszusa 1925, augusztus 18 és 21 között Bécsben.) FONTOS ÄLLOMÄSA volt ennek a fejlő­désnek az Üj Március. A lap szerkesztősége így fogalmazta meg munkája fő célját: „Az a feladata, hogy szolgálja a kommunista párt­nak az új márciust előkészítő munkáját és harcát. Olyan márciusét, amely nem rejti magában a bukás csíráját, amelyet nem az összeomlás követ, hanem a végső, Magyaror­szág minden dolgozóját minden elnyomástól, minden kizsákmányolástól megszabadító, el­határozó győzelem”. További feladatait is megfogalmazta a fo­lyóirat beköszöntő cikke: tudományosan, marxista alapon vizsgálni és elemezni Ma­gyarország gazdaságát és társadalmát, a for­radalmat mozgató és az ellenforradalmat tá­mogató nemzeti és nemzetközi erőket; ter­jeszteni és propagálni a következetes marxista—leninista elméletet, segíteni új forradalmi vezető garnitúra felnevelését; ápolni a magyar forradalmi hagyományo­kat, elsősorban a proletárdiktatúra emlé­két. A MAGYAR KOMMUNISTA mozgalom ve­zetői és derékhada publikáltak az Űj Már­cius hasábjain. Nemzetközi kérdésekről Kun Béla, a magyar politikai életről Landler Je­nő, a nemzetközi munkásmozgalom problé­máiról Alpári Gyula, gazdasági kérdések­ről Varga Jenő, elméleti, ideológiai és kul­turális problémákról elsősorban Lukács György és Révai József fejtette ki a párt ál­láspontját. Írtak cikkeket az emigrációban élők, de számos levelet is közölt a folyó­irat — természetesen névtelenül — a hazai mozgalom harcosaitól. Később pedig, a har­mincas években, rendszeresen ismertette a Magyarországon megjelenő illegális kom­munista üzemi lapok legfontosabb és leg­érdekesebb írásait. A FOLYÓIRAT MUNKATÁRSAI azonban nem elégedtek meg ennyivel. Az Űj Március összefogó és szervező erő volt az illegalitás­ban és az emigrációbán élők között, ka­pocs a Magyarországon és a nemzetközi mozgalomban dolgozó kommunisták, a Kom­intern és a KMP között. A fasizmus előretörése, az Osztrák Kom­munista Párt betiltása után, 1933 nyarán megszűnt az Uj Március. Feladatát más folyóiratok, így például a Moszkvában már korábban megindult Sarló és Kalapács vették át. A KMP Bécsben megjelenő elmé­leti-politikai folyóiratának jelentősége azon­ban tagadhatatlan. Az ötven évvel ezelőtt először megjelent Üj Március fontos helyet foglal el a magyar szocialista újságírás tör­ténetében. Deme Péter i ennél nagyobb értékűnek íté­li későbbi prózáját, mellyel hazatérése után csakhamar a jelenkori magyar irodalom legkiemelkedőbb képviselői közé kerül. Visegrádi utca cí­mű könyve a magyar forrada­lom előkészítéséről és a for­radalmak időszakáról a kró­nikás hitelességével ad képet. Ez a műve kritikusan, de mindig a proletárforradalom ügyének szempontjai szerint ábrázolja az eseményeket és a kor kiemelkedő politikai sze­replőit. Ugyanennek az él­ményanyagnak szépirodalmi — néhol kalandos cselekmény- szálakkal átszőtt — feldolgo­zása Prenn Ferenc hányatott élete, avagy minden tovább mutat című, 1958-ban megje­lent regénye. Igéző (1961), majd Elévült tartozás (1964) című bővített novelláskötete több évtized termését foglal­ja magába. Elbeszéléseinek té­máját nagyrészt a hazai mun­kásmozgalom küzdelmei és az emigráns évek során megis­mert külföldi élet adják, de helyet leap bennük a mai ma­gyar valóság is. Méltatói Len­gyel József írásművészetében az emberi lélek mély isme­retéről tanúskodó hiteles belső ábrázolást, az egyéni szenve­déseken felülemelkedő ob­jektív szemléletmódot, az erő­teljes és pátosz nélküli rea­lizmust emelik ki. A róla meg­jelent elemző kritikák rámu­tatnak arra is, hogy egész mű­vészi fejlődésének jellemzője a bátor kísérletezés. írói mun­kásságának minden periódu­sában új eszmék foglalkoztat­ják: a kísérlet nála soha sem abbamaradt kísérlet, rossz­irányú tájékozódás; mindig a világnézeti biztonság, a mű­vészi önfegyelem és koncent­rálóképesség birtokában tör­ténik. Versei, novellái és re­gényei elférnek két vaskosabb gyűjteményes kötetben. Ez — fél évszázados írói pályafutá­sát tekintetbe véve — nem látszik soknak: életműve mégis kerek, zárt, egységes al­kotás, s fajsúlya szerint az új magyar irodalom egyik legte­kintélyesebb életműve. Halá­la a szocialista magyar iroda­lom nagy vesztesége. Lengyel József 1896. augusz­tus 4-én született a Somogy megyei Marcaliban, középosz­tályhoz tartozó családból. Az egyetemet Pesten és Becsben végzi; bölcsész, de érdeklik a természettudományok is. A vi­lágháború első esztendeiben szoros kapcsolatba kerül a Szabó Ervin szervezte anti- militarista mozgalommal. Kor­vin Ottó és Sallai Imre cso­portjának tagjaként részt vesz az 1918-as őszirózsás for­radalom eseményeiben, no­vemberben pedig ott van a Visegrádi utcában, a kommu­nista párt első alapítói között. Első verseit Kassák folyó­iratai, a Tett és a Ma hozzák, majd az oroszországi szocia­lista forradalom. idején kü­lönvált Kassáktól. A Vörös Újság szerkesztőségében dol­gozik, 1919 február végén le­tartóztatják. Tovább folytatja újságírói tevékenységét és pártmunkáját. A Horthy-el- lenforradalom uralomra ju­tása után Becsbe, majd Ber­linbe emigrál. 1930-ban Moszkvába megy, ott — írói tevékenységén kívül — a Sarló és Kalapács szerkesz­tőségében dramaturgként dol­gozik. A Szovjetunióból 1955- ben tér haza. Fiatalkori lírája sok tekin­tetben Kassákr hatása alatt áll, szenvedélyes, nemegyszer forradalmi indulatai az avanL gárdista költői törekvések sza­bad formáiban nyernek kife­jezést. Az irodalomtörténet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom