Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-02 / 153. szám
*1975. JULIUS 2., SZERDA Korszerűsítik a mogyoródi gyógyszerégetót A környezet védelmében — Ég az erdő! A rémült kiáltásra a turisták, akik a Főt fölött magasodó Somlyó-hegyről csodálták a tájat, ijedten kapják fel fejüket. — Hol, merre?? A mutatott irányban öt-tíz méter átmérőjű mélyszürke füstoszlop emelkedik gyors iramban az ég vakító kékje felé. De valaki hamarosan megnyugtatja a társaságot. Nem erdőtűz az, hanem az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár égetőtelepe. A füst gyors irakiban száll egyre feljebb, mind magasabbra. A iegvágtázóbb gomolyagok a már 200 méternyi magas füstoszlop tetején egymástól eltávolodnak, szétterülnek, végül fátyolszerűen eloszlaniák a levegőben. * Üdülőövezet A fóti tanácsházá egyik irodájában Pektor Józseffel, a nagyközségi tanács társadalmi elnökhelyettesével, a Dunakanyar Intéző Bizottság területi elnökével beszélgetünk. — Mint ismeretes, 1065-ben született az a kormányhatározat, amely szerint a Dunakanyar térségét (1600 négyzetkilométernyi .területen három várost és 67 községet) üdülőövezetté kell fejleszteni. E területen helyezkedik el Főt és Mogyoród is. A magunk részéről több dologgal igyekszünk felkelteni a kirándulást kedvelők érdeklődését: felújítottuk a Fáy-présházat, a Somlyókö környékét felparcelláztuk, így több mint négyszáz budapesti dolgozó juthatott .telekhez. Strandot építettünk, most tervezzük, hogy 1800 méteres mélységből termálvizet hozunk felszínre, jövő hónap végére elkészül az iskolások nyári napközis tábora, és szeretnénk az üdülőövezetbe egy ideiglenes vasúti megállót. Szóval szépen fejlődünk, csak éppen a levegő nem olyan tiszta, mint kellene. Ha déli szél fúj, ráhordja az égetőből a kormot, pernyét a falura, de nemcsak a mienkre, hanem Dunakeszire, sőt Gödre is. A zsíros korom rárakódik a házakra, kerítésekre. —' Mióta tart ez az áldatlan állapot? — Ha jól emlékszem, 1963 óta. Vagy ti» évvel ezelőtt írásban kértük a mogyoródi tanácstól, hogy telepítsék át az égetőt, meg is kaptuk az ígéretet, hogy egy év múlva Mogyoród túlsó, Gödöllő felőli oldalán a régi, hírhedt patkóba költöztetik. De nem váltották be ígéretüket. Az idén kora tavasszal újra megkerestük a mogyoródiakat, hiszen közös érdekünk a levegőszenv- nyező telephely megszüntetése, vagy áttelepítése a főváros közvetlen közeléből. Merről fúj a szél? 34 Celsáus-fok árnyékban. De az égető környékén nincs árnyék. A tűző nap sugarai teljesen bevilágítják az egykori kőfejtés katlanát, benne a két, egyenként 60 köbméter űrtartalmú, téglafalú, kerek égetőgödröt (egyikükben az égetés után hátramaradt oldószer, a másikban a még elégetésre váró vegyszer csillog) ládák, hordók, elüszkösödött maradványát és seregnyi sárgára festett hordót. Amint beljebb hatolunk a telepre, egyre elviselhetetlenebb szagok szorítják ki orrunkból a természetes, friss levegőt. Szécsényi József vegyipari munkás és társa naphosszat „élvezik” az éter, a metilalkohol, a benzol, a formilacetát és egyéb vegyszerek gőzét. Az égetés délutánonként két órakor kezdődik, s többnyire másfél óra alatt be is fejezik. — Ha az időjárás engedi, mindennap égetünk. Átlagosan havonta tízszer marad el a begyújtás, ami a széliránytól függ. Mogyoród felé nem szállhat a füst.-*- Hogyan gyújtják meg a vegyszert? — Az égetésre váró vegyszerből kiöntünk egy 5—6 méteres gyújtózsinórt, annak a Kevés a munkáskéz Több hagyományos téglát várnak az építők Sok vagy kevés tízmillió tégla? Erre kerestünk választ a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat érdi gyáregységében, ahol ennyit terveznek idén gyártani. Itt készül a társas és családi házak egyik fontos építőanyaga, a kisméretű, tömör falazótégla. Kovács István gyáregységvezető minderről a következőket mondotta: Műszakonként 15 kilométer — -Országosan évente 2,2 milliárd téglát gyártanak, ehhez viszonyítva nálunk készülő árumennyiség bizony kevésnek tűnik. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy e tételt mindössze 60 munkás állítja elő, és ennek majdnem fele nő, akkor feltétlenül sok. Egy asszony műszakonként átlago- szan 30 ezer kilogrammot emel, és körülbelül 14—15 kilométert gyalogol. A számok bármenynyire is hihetetlennek tűnnek, mégis igazak. E nehéz fizikai munkán csak a teljes automatizálás segíthet, ami úgy látszik még várat magára. — Idei tervünk megegyezik a tavalyival. Bár tavaly hétszázezer téglával többet termeltünk az előirányzottnál, idén borúlátóbb vagyok és elégedett leszek, ha sikerül teljesíteni a kitűzött feladatot. A félidő eredménye alig több mint 5 millió tégla. Az. igények ennél lényegesen nagyobbak. Mintegy 60—80 százalékkal többre lenne szükség. A több száz vevő közül a Budai Járási Építőipari Szövetkezet egymaga több mint félmilliót vásárol. Ennek oka elsősorban az, hogy olyan üzemek, mint például a régi Solymári Téglagyár, vagy vállalatunk Bécsi úti és békásmegyeri gyáregysége a tömör falazó téglák helyett átállt az üreges téglák gyártására. Ugyanakkor a legtöbb társas és családi házat az építészmérnökök még mindig a hagyományos tömör építőanyag méreteivel tervezik. Napi 60 ezer nyerstégla # Tapasztalataink szerint az építtetők sok esetben idegenkednek az üreges téglától, holott korszerű és szigetelő hatása is lényegesen jobb a hagyományosnál. Természetes, hogy a nagy szilárdságot igénylő tartószerkezetek, kémények, pillérek, pincék, valamint alagsorok építésénél a tömör falazótégla nélkülözhetetlen. Az igények, kielégítése problémát jelent, azért is, mert az építkezések zöme a fővárosra és környékére koncentrálódik. Ezért az építők többsége itt szerzi bé a szükséges árut, elzárkózva a távoli telephelyről történő vasúti szállítástól. Az érdi gyáregység jelenleg napi 8 órai munka mellett 55 —60 ezer nyerstéglát képes gyártani, ami a kapacitás 80 százalékos kihasználtságát jelenti, A termelés — a gépesítettség jelenlegi szintje méh lett — több fizikai dolgozó alkalmazásával, és jobb munkaszervezéssel, valamint esetenkénti két műszakra való átállással növelhető csak. S. R. végét meggyújtjuk, a tűz végigszalad rajta és már ég is az egész gödör. — Az égetés után a gödörben marad az oldószer, azzal mi lesz? — Jön a szippantó kocsi és helyet csinál a következő adag vegyszernek. Mogyoródon nem találjuk a tanácselnököt, de jó hírrel fogadnak: a tsz-elnökkel s a gyógyszergyár illetékeseivel együtt napokon belül Sajóbá- bonyba utaznak, megnézni egy korszerű égetőberendezést. Az Arany János Termelőszövetkezet elnöke, Albert Károly mondta: — Bizony megbántuk már, hogy annak idején átengedtük ezt a területet a gyógyszer- gyárnak. Az asszonyok azóta nem mernek az udvarra teregetni a szállongó korom miatt. Errefelé az uralkodó szélirány a nyugati, i tehát többnyire a falu felé hordja a füstöt az áramló levegő. Szerencsére az üdülőtelepünkre viszonylag kevés szennyezés jut, mégsem maradhat ez így soká. Reklamációinkra, sürgetéseinkre végül is megszületett a számunkra örvendetes, kielégítő döntés. Automatikusan Dr. Zányi Jenő, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár gazdasági igazgatója elmondta, hogy a Villamosenergiai .Kutatóintézetben készülnek annak az automatikus ^égetőbe- rendezésnek a tervei, amelyet a jövő év első feléiben kívánnak felszerelni. A vegyszerek elporlaisztásával tökéletes, korommentes égetést érhetnek el. A beruházás (a korszerű szociális létesítményekkel egyetemben) várhatóan 15 millió forintba kerül. , « Czibor Valérja Kitüntetcscli A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Jávor Alajosnak, a műszaki tudományok doktorának, a Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi tanárának és Szarvas Pálnak, a kémiai tudományok doktorának, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem egyetemi tanárának nyugalomba vonulásuk alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket dr. Po- linszky Károly oktatási miniszter nyújtotta át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Csikós Lászlónénak, a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztőjének eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár adta át. Semmelweis Ignác születésének évfordulóján Kiváló és érdemes egészségügyiek Semmelweis Ignác születésének évfordulóján, kedden délben az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Sem- melwéis-termében — a hagyományok szerint — az egészségügyben végzett kimagasló munkáért orvosok, gyógyszerészek és az egészségügy egyéb dolgozói részesültek kitüntetésben. Az ünnepségen megjelent Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KözDonti Bizottság titkára. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter beszédében hangsúlyozta, ez évben külön jelentőséget ad Semmelweis születésnapjának, hogy július elsején lép éVetbe a minden állampolgárra kiterjedő egészségügyi ellátás. A miniszter ezután átnyújtotta a kitüntetéseket. Kiváló orvos címet és jelvényt 31 orvos kapott, köztük dr. Vörösmarthy Dániel, a Pest megyei Semmelweis Kórház osztályvezető főorvosa. Érdemes orvos lett 61 orvos, Pest megyéből dr. Nagy Péter ceglédi és dr. Weidinger István érdi körzeti orvos. Hat gyógyszerész kiváló, tizenöt pedig érdemes gyógyszerész címet és jelvényt kapott, köztük dr. Bögre Jánosáé, gödöllői gyógyszertárvezető. Negyvennyolcán részesültek az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetésben, amit Pest megyéből ezúttal Fábián Jenőné, a gödöllői kórház osztály- vezető nővére kapott meg. Zittaufól Budakesziig Beszélgetés egy Pest megyei kiváló orvossal Fiatal még, mindössze 46 éves és már öt esztendeje osztályvezető főorvos a Pest megyei Semmelweis Kórház szemészetén. De több egyetemen is oktatott előbb, mégpedig elsőnek mindjárt, ahol tanulmányait végezte, Debrecenben a szemklinikán. 1960- ban azonban az NDK-ba került, ’adjunktusnak, Zittauba, két év múlva pedig már a drezda-friedrichstadti klinikát vezette és olyan tudományos fokozatot szerzett, ameíynek alapján a német egyetemeken oktathatott dr. Vörösmarthy Dániel, az orvostudományok kandidátusa. Könyv, tanulmányok Most pedig, miután átvette a kiváló orvos kitüntető jelvényt és oklevelet, németországi működéséről így beszél: — Sok német szemészt neveltem, és ezek valamennyien ma is a magyar szemészeti iskola tanítványainak vallják magukat. Megtudtam róla: amikor 1965-ben hazatért, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú szemészeti klinikáján tudományos főmunkatárs lett Áz NDK- ban 500 oldalas németnyelvű könyve jelent meg a szemészeti műtéttanról és ott, meg itthon is számos tanulmányt tett közzé. Tudományos kutatómunkáját rendszeresen folytatja. Uj utak, új műszer — Min dolgozik pillanatnyilag? — A kancsalság eredetének elméletével foglalkozom, de természetesen gyógyítása és megelőzése terén is új utakat keresek. Mindebben együtt haladok tanitó- mesteremmel, Kettesy Aladárral, a debreceni egyetem szemész professzorával. Emellett a Műszeripari Kutató Intézet megbízásából egy újfajta szemészeti műszer kifejlesztésével kapcsolatos tanulmányt. végzek. Huszonegy esztendeje orvos. Hány szemműtétet hajtott végre ezalatt? Hosszasan számol magában, mielőtt megmondaná, hogy körülbelül hétezret. Azt viszont, hogy PEVDI-siker A Bőripari Tudományos Egyesület rendezésében mutatták be a legújabb férfi, női táskákat a TIT budapesti, Zsombolya úti székházának bemutatótermében. A kiállítás Pest megyei sikert is hozott, a tíz kiállító nagyvállalat sorában Pest megyét ^ PEVDI képviselte. Nyolc, új fazonú női táskáját kiállítási díjjal jutalmazták. hány magyar, meg német embernek mentette, meg kés nélkül a szemevilágát, nem tudja. Annyit felel csak, hogy azt hisizi, többnek, mint késsel. „Kitűnő gárda" — De ha eredmérlyeket tudok felmutatni a pályámon, abban nagy a részük a munkatársaimnak. A megyei kór-. ház szemészeti osztályán igazán kitűnő gárdával dolgozom együtt. Dr. Vörösmarthy főorvost egyébként nemcsak az fűzi Pest megyéhez, hogy a megyei kórházban van a munkahelye. Pest megyei lakos is. Budakeszin él orvos feleségével, két fiával. Sz. E. Ülésezett a MÉM-ben az operatív bizottság Áz esőzés miatt állnak az aratógépek Alighogy elkezdődött az aratás előszezonja, az őszi árpa betakarítása, az esőzés miatt meg kellett szakítani a munkát, a kombájnok levonultak a 'gabonatáblákról — állapította meg kedden az MÉM-ben tartott ülésén a nyári mező- gazdasági munkák szervezésére létrehozott országos operatív bizottság. Már a május és a június is sok csapadékot hozott, ez azonban lényegében nem lett volna baj, hiszen az elmúlt txz-tizenkét napban ideális volt az időjárás. A napsütés, az enyhe széljárás egyre jobban felszárította a kalászosokat. Az ország délebbi fekvésű vidékein, ahol minden évben előbb érnek be a gabonák, az őszi árpa aratására munkába állították az arató-cséplőgépeket, és a mezőgazdászok arra számítottak, hogy a hét végésn ennek a növénynek a betakarítása országosan kezdetét veszi. Az eddigi eredmények biztatóak, amennyiben az őszi árpának néhány nap alatt egyötödét, néhány megyében csaknem felét vágták már le a kombáj- nosok. A következő lépés lett volna a búzaaratás „szezonnyitója”, ami azonban az esőzések miatt úgy látszik, néhány nappal eltolódik. Hétfőn és kedden az országban - csaknem mindenütt hullott csapadék, a földek néhány megyében újra „beáztak”, úgy, hogy a munka azonnali újrakezdéséhez az sem lenne elég, ha kisütne a nap. Sokfelé az országban huzamosabb idő telik majd el addig, amíg a nehéz kombájnok ismét a gabonatáblákra indulhatnak. A gazdaságok agronómusai felkészültek minden eshetőségre; a terveiket úgy állították össze, hogy a munkát a legelőbb felszáradó, magasabb fekvésű és homokos talajokon kezdik meg, és így folyamatosan mennek*majd rá a később fokozatosan felszáradó földekre. A határszemlék azt bizonyítják, hogy idén az átlagosnál lényegesen jobban megdőltek a gabonák, ilyen körülmények között nagyon sok múlik a kombájnotokon. A vihar által lefektetett gabonában ugyanis gyakran kell „forgolódni” a nagytestű géppel, esetleg rövid időnként kell változataim az aratógép vágószerkezetének magasságát és sokfelé fel kell szerelni az ilyenkor használatos kalászemelőt. Nehezíti az aratást, hogy a gyomosodás az esőzések miatt a szokásosnál nagyobb mértékű, s ez visszaveti a kombájnok 'teljesítményét. A jól szervezett munkát sürgeti, hogy a gabona előtt beérő növények, például a repce és a borsó aratása is nágy • számú arató-cséplőgépet köt le, ugyanis ezeknek a növényi kultúráknak az eső miatt szintén késik az aratása. A gazdaságok még most is vásárolhatnak kombájnt, elegendő készlet van a raktárakban. Az operatív bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy rosszul teszik a termelők, ha a vásárlási lehetőséget most nem használják ki. ' Az esős időszakban ugyanis nagy szükség van a géppark bővítésére, mert az aratási idény várhatóan lerövidül és az utolsó időszakban esetleg olyan veszteségekkel jár majd a betakarítás, amelyet a nagy teljesítményű gépekkel elkerülhettek volna. A Gabona Tröszt raktárainak befogadóképessége idén várhatóan ismét szűknek bizonyul, ezért bértárolás! szer-* ződéseket kötnek a gazdaságokkal a helyi raktárak kihasználására. Eddig mintegy 730 ezer tonna termény tárolására írtak alá ilyen megállapodást. Visegrádon a XV. századból Gyógyító fürdők A hazai ) balneológia több évszázados fejlődését illusztrálja a Semmelweis Orvos- történeti Múzeumban kedden megnyílt kiállítás. Korabeli metszetek, tárgyak segítségével bemutatja a római bal- néumokat: a hideg, langyos és meleg fürdőket, amelyek meghonosították Magyarországon a fürdőkultúrát. Metszetek, útleírások szemléltetik a másfél százados török uralom idején kialakult izzasztófürdőket. A Visegrádon feltárt XV. századi szauna az orosz, finn fürdőszokások magyarországi elterjedését bizonyítják. Láthatók a kiállításon a fürdő' mesterek szerszámai, a fürdőpoharak, a híres fürdőhelyek fényképei. A szakmatörténeti kiállítás son helyet kapott .a balneológiái szakirodalom is. A kiállítás ez év végéig tekinthető meg. 1
