Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

*1975. JULIUS 2., SZERDA Korszerűsítik a mogyoródi gyógyszerégetót A környezet védelmében — Ég az erdő! A rémült kiáltásra a turis­ták, akik a Főt fölött magaso­dó Somlyó-hegyről csodálták a tájat, ijedten kapják fel fejü­ket. — Hol, merre?? A mutatott irányban öt-tíz méter átmérőjű mélyszürke füstoszlop emelkedik gyors iramban az ég vakító kékje felé. De valaki hamarosan megnyugtatja a társaságot. Nem erdőtűz az, hanem az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár égetőtelepe. A füst gyors irakiban száll egyre fel­jebb, mind magasabbra. A iegvágtázóbb gomolyagok a már 200 méternyi magas füst­oszlop tetején egymástól eltá­volodnak, szétterülnek, végül fátyolszerűen eloszlaniák a le­vegőben. * Üdülőövezet A fóti tanácsházá egyik iro­dájában Pektor Józseffel, a nagyközségi tanács társadalmi elnökhelyettesével, a Duna­kanyar Intéző Bizottság terü­leti elnökével beszélgetünk. — Mint ismeretes, 1065-ben született az a kormányhatáro­zat, amely szerint a Dunaka­nyar térségét (1600 négyzetki­lométernyi .területen három várost és 67 községet) üdülő­övezetté kell fejleszteni. E te­rületen helyezkedik el Főt és Mogyoród is. A magunk részé­ről több dologgal igyekszünk felkelteni a kirándulást kedve­lők érdeklődését: felújítottuk a Fáy-présházat, a Somlyókö környékét felparcelláztuk, így több mint négyszáz budapesti dolgozó juthatott .telekhez. Strandot építettünk, most ter­vezzük, hogy 1800 méteres mélységből termálvizet hozunk felszínre, jövő hónap végére elkészül az iskolások nyári napközis tábora, és szeretnénk az üdülőövezetbe egy ideigle­nes vasúti megállót. Szóval szépen fejlődünk, csak éppen a levegő nem olyan tiszta, mint kellene. Ha déli szél fúj, ráhordja az égetőből a kor­mot, pernyét a falura, de nemcsak a mienkre, hanem Dunakeszire, sőt Gödre is. A zsíros korom rárakódik a há­zakra, kerítésekre. —' Mióta tart ez az áldatlan állapot? — Ha jól emlékszem, 1963 óta. Vagy ti» évvel ezelőtt írásban kértük a mogyoródi tanácstól, hogy telepítsék át az égetőt, meg is kaptuk az ígéretet, hogy egy év múlva Mogyoród túlsó, Gödöllő felőli oldalán a régi, hírhedt patkó­ba költöztetik. De nem vál­tották be ígéretüket. Az idén kora tavasszal újra megkeres­tük a mogyoródiakat, hiszen közös érdekünk a levegőszenv- nyező telephely megszünteté­se, vagy áttelepítése a főváros közvetlen közeléből. Merről fúj a szél? 34 Celsáus-fok árnyékban. De az égető környékén nincs árnyék. A tűző nap sugarai teljesen bevilágítják az egyko­ri kőfejtés katlanát, benne a két, egyenként 60 köbméter űrtartalmú, téglafalú, kerek égetőgödröt (egyikükben az égetés után hátramaradt oldó­szer, a másikban a még elége­tésre váró vegyszer csillog) lá­dák, hordók, elüszkösödött maradványát és seregnyi sár­gára festett hordót. Amint bel­jebb hatolunk a telepre, egyre elviselhetetlenebb szagok szo­rítják ki orrunkból a termé­szetes, friss levegőt. Szécsényi József vegyipari munkás és társa naphosszat „élvezik” az éter, a metilalkohol, a benzol, a formilacetát és egyéb vegy­szerek gőzét. Az égetés délutá­nonként két órakor kezdődik, s többnyire másfél óra alatt be is fejezik. — Ha az időjárás engedi, mindennap égetünk. Átlagosan havonta tízszer marad el a begyújtás, ami a széliránytól függ. Mogyoród felé nem szállhat a füst.-*- Hogyan gyújtják meg a vegyszert? — Az égetésre váró vegy­szerből kiöntünk egy 5—6 mé­teres gyújtózsinórt, annak a Kevés a munkáskéz Több hagyományos téglát várnak az építők Sok vagy kevés tízmillió tég­la? Erre kerestünk választ a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat érdi gyáregységében, ahol ennyit terveznek idén gyártani. Itt készül a társas és családi házak egyik fontos építőanyaga, a kisméretű, tö­mör falazótégla. Kovács Ist­ván gyáregységvezető minder­ről a következőket mondotta: Műszakonként 15 kilométer — -Országosan évente 2,2 milliárd téglát gyártanak, eh­hez viszonyítva nálunk készü­lő árumennyiség bizony kevés­nek tűnik. Azonban, ha figye­lembe vesszük, hogy e tételt mindössze 60 munkás állítja elő, és ennek majdnem fele nő, akkor feltétlenül sok. Egy asszony műszakonként átlago- szan 30 ezer kilogrammot emel, és körülbelül 14—15 kilométert gyalogol. A számok bármeny­nyire is hihetetlennek tűnnek, mégis igazak. E nehéz fizikai munkán csak a teljes automa­tizálás segíthet, ami úgy lát­szik még várat magára. — Idei tervünk megegyezik a tavalyival. Bár tavaly hétszáz­ezer téglával többet termel­tünk az előirányzottnál, idén borúlátóbb vagyok és elége­dett leszek, ha sikerül teljesí­teni a kitűzött feladatot. A félidő eredménye alig több mint 5 millió tégla. Az. igények ennél lényegesen nagyobbak. Mintegy 60—80 százalékkal többre lenne szükség. A több száz vevő közül a Budai Járási Építőipari Szövetkezet egyma­ga több mint félmilliót vásá­rol. Ennek oka elsősorban az, hogy olyan üzemek, mint pél­dául a régi Solymári Tégla­gyár, vagy vállalatunk Bécsi úti és békásmegyeri gyáregy­sége a tömör falazó téglák he­lyett átállt az üreges téglák gyártására. Ugyanakkor a legtöbb társas és családi házat az építészmérnökök még min­dig a hagyományos tömör épí­tőanyag méreteivel tervezik. Napi 60 ezer nyerstégla # Tapasztalataink szerint az építtetők sok esetben idegen­kednek az üreges téglától, hol­ott korszerű és szigetelő hatá­sa is lényegesen jobb a hagyo­mányosnál. Természetes, hogy a nagy szilárdságot igénylő tartószerkezetek, kémények, pillérek, pincék, valamint alagsorok építésénél a tömör falazótégla nélkülözhetetlen. Az igények, kielégítése problé­mát jelent, azért is, mert az építkezések zöme a fővárosra és környékére koncentrálódik. Ezért az építők többsége itt szerzi bé a szükséges árut, el­zárkózva a távoli telephelyről történő vasúti szállítástól. Az érdi gyáregység jelenleg napi 8 órai munka mellett 55 —60 ezer nyerstéglát képes gyártani, ami a kapacitás 80 százalékos kihasználtságát je­lenti, A termelés — a gépesí­tettség jelenlegi szintje méh lett — több fizikai dolgozó alkalmazásával, és jobb mun­kaszervezéssel, valamint ese­tenkénti két műszakra való át­állással növelhető csak. S. R. végét meggyújtjuk, a tűz vé­gigszalad rajta és már ég is az egész gödör. — Az égetés után a gödör­ben marad az oldószer, azzal mi lesz? — Jön a szippantó kocsi és helyet csinál a következő adag vegyszernek. Mogyoródon nem találjuk a tanácselnököt, de jó hírrel fo­gadnak: a tsz-elnökkel s a gyógyszergyár illetékeseivel együtt napokon belül Sajóbá- bonyba utaznak, megnézni egy korszerű égetőberendezést. Az Arany János Termelőszövetke­zet elnöke, Albert Károly mondta: — Bizony megbántuk már, hogy annak idején átengedtük ezt a területet a gyógyszer- gyárnak. Az asszonyok azóta nem mernek az udvarra tere­getni a szállongó korom miatt. Errefelé az uralkodó szélirány a nyugati, i tehát többnyire a falu felé hordja a füstöt az áramló levegő. Szerencsére az üdülőtelepünkre viszonylag kevés szennyezés jut, mégsem maradhat ez így soká. Rekla­mációinkra, sürgetéseinkre vé­gül is megszületett a számunk­ra örvendetes, kielégítő dön­tés. Automatikusan Dr. Zányi Jenő, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár gazdasági igazgatója elmondta, hogy a Villamosenergiai .Ku­tatóintézetben készülnek an­nak az automatikus ^égetőbe- rendezésnek a tervei, amelyet a jövő év első feléiben kíván­nak felszerelni. A vegyszerek elporlaisztásával tökéletes, ko­rommentes égetést érhetnek el. A beruházás (a korszerű szociális létesítményekkel egyetemben) várhatóan 15 mil­lió forintba kerül. , « Czibor Valérja Kitüntetcscli A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Jávor Alajosnak, a műszaki tudományok dokto­rának, a Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi tanárának és Szarvas Pálnak, a kémiai tudományok doktorának, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem egyetemi tanárának nyugalomba vonulásuk alkal­mából, eredményes munkájuk elismeréséül a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A kitüntetéseket dr. Po- linszky Károly oktatási mi­niszter nyújtotta át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Csikós Lászlónénak, a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztőjének ered­ményes munkássága elisme­réséül, nyugállományba vonu­lása alkalmából a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár adta át. Semmelweis Ignác születésének évfordulóján Kiváló és érdemes egészségügyiek Semmelweis Ignác születésé­nek évfordulóján, kedden dél­ben az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Sem- melwéis-termében — a hagyo­mányok szerint — az egész­ségügyben végzett kimagasló munkáért orvosok, gyógyszeré­szek és az egészségügy egyéb dolgozói részesültek kitünte­tésben. Az ünnepségen megje­lent Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KözDonti Bizottság titkára. Dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter beszédében hangsúlyozta, ez évben külön jelentőséget ad Semmelweis születésnapjának, hogy július elsején lép éVetbe a minden állampolgárra kiterjedő egész­ségügyi ellátás. A miniszter ezután átnyúj­totta a kitüntetéseket. Kiváló orvos címet és jel­vényt 31 orvos kapott, köztük dr. Vörösmarthy Dániel, a Pest megyei Semmelweis Kór­ház osztályvezető főorvosa. Érdemes orvos lett 61 orvos, Pest megyéből dr. Nagy Péter ceglédi és dr. Weidinger Ist­ván érdi körzeti orvos. Hat gyógyszerész kiváló, ti­zenöt pedig érdemes gyógy­szerész címet és jelvényt ka­pott, köztük dr. Bögre János­áé, gödöllői gyógyszertárveze­tő. Negyvennyolcán részesültek az egészségügy kiváló dolgo­zója kitüntetésben, amit Pest megyéből ezúttal Fábián Jenő­né, a gödöllői kórház osztály- vezető nővére kapott meg. Zittaufól Budakesziig Beszélgetés egy Pest megyei kiváló orvossal Fiatal még, mindössze 46 éves és már öt esztendeje osztályvezető főorvos a Pest megyei Semmelweis Kórház szemészetén. De több egyete­men is oktatott előbb, még­pedig elsőnek mindjárt, ahol tanulmányait végezte, Debre­cenben a szemklinikán. 1960- ban azonban az NDK-ba ke­rült, ’adjunktusnak, Zittauba, két év múlva pedig már a drezda-friedrichstadti kli­nikát vezette és olyan tudo­mányos fokozatot szerzett, ameíynek alapján a német egyetemeken oktathatott dr. Vörösmarthy Dániel, az or­vostudományok kandidátusa. Könyv, tanulmányok Most pedig, miután átvette a kiváló orvos kitüntető jel­vényt és oklevelet, németor­szági működéséről így be­szél: — Sok német szemészt ne­veltem, és ezek valamennyien ma is a magyar szemészeti iskola tanítványainak vallják magukat. Megtudtam róla: amikor 1965-ben hazatért, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú szemé­szeti klinikáján tudományos főmunkatárs lett Áz NDK- ban 500 oldalas németnyelvű könyve jelent meg a szemé­szeti műtéttanról és ott, meg itthon is számos tanulmányt tett közzé. Tudományos ku­tatómunkáját rendszeresen folytatja. Uj utak, új műszer — Min dolgozik pillanat­nyilag? — A kancsalság eredeté­nek elméletével foglalko­zom, de természetesen gyó­gyítása és megelőzése terén is új utakat keresek. Mind­ebben együtt haladok tanitó- mesteremmel, Kettesy Ala­dárral, a debreceni egyetem szemész professzorával. Emel­lett a Műszeripari Kutató In­tézet megbízásából egy új­fajta szemészeti műszer ki­fejlesztésével kapcsolatos ta­nulmányt. végzek. Huszonegy esztendeje or­vos. Hány szemműtétet haj­tott végre ezalatt? Hossza­san számol magában, mielőtt megmondaná, hogy körülbelül hétezret. Azt viszont, hogy PEVDI-siker A Bőripari Tudományos Egyesület rendezésében mutatták be a leg­újabb férfi, női táskákat a TIT bu­dapesti, Zsombolya úti székházának bemutatótermében. A ki­állítás Pest megyei sikert is hozott, a tíz kiállító nagyválla­lat sorában Pest megyét ^ PEVDI képviselte. Nyolc, új fa­zonú női táskáját kiállítási díjjal jutalmazták. hány magyar, meg német em­bernek mentette, meg kés nélkül a szemevilágát, nem tudja. Annyit felel csak, hogy azt hisizi, többnek, mint kés­sel. „Kitűnő gárda" — De ha eredmérlyeket tu­dok felmutatni a pályámon, abban nagy a részük a mun­katársaimnak. A megyei kór-. ház szemészeti osztályán iga­zán kitűnő gárdával dol­gozom együtt. Dr. Vörösmarthy főorvost egyébként nemcsak az fűzi Pest megyéhez, hogy a me­gyei kórházban van a mun­kahelye. Pest megyei lakos is. Budakeszin él orvos felesé­gével, két fiával. Sz. E. Ülésezett a MÉM-ben az operatív bizottság Áz esőzés miatt állnak az aratógépek Alighogy elkezdődött az ara­tás előszezonja, az őszi árpa betakarítása, az esőzés miatt meg kellett szakítani a mun­kát, a kombájnok levonultak a 'gabonatáblákról — állapítot­ta meg kedden az MÉM-ben tartott ülésén a nyári mező- gazdasági munkák szervezésé­re létrehozott országos opera­tív bizottság. Már a május és a június is sok csapadékot ho­zott, ez azonban lényegében nem lett volna baj, hiszen az elmúlt txz-tizenkét napban ideális volt az időjárás. A nap­sütés, az enyhe széljárás egyre jobban felszárította a kalászo­sokat. Az ország délebbi fek­vésű vidékein, ahol minden év­ben előbb érnek be a gabonák, az őszi árpa aratására munká­ba állították az arató-cséplő­gépeket, és a mezőgazdászok arra számítottak, hogy a hét végésn ennek a növénynek a betakarítása országosan kezde­tét veszi. Az eddigi eredmények biz­tatóak, amennyiben az őszi árpának néhány nap alatt egyötödét, néhány megyében csaknem felét vágták már le a kombáj- nosok. A következő lépés lett volna a búzaaratás „szezonnyitója”, ami azonban az esőzések miatt úgy látszik, néhány nappal el­tolódik. Hétfőn és kedden az or­szágban - csaknem mindenütt hullott csapadék, a földek né­hány megyében újra „beáz­tak”, úgy, hogy a munka azon­nali újrakezdéséhez az sem lenne elég, ha kisütne a nap. Sokfelé az országban huzamo­sabb idő telik majd el addig, amíg a nehéz kombájnok ismét a gabonatáblákra indulhatnak. A gazdaságok agronómusai felkészültek minden eshető­ségre; a terveiket úgy állítot­ták össze, hogy a munkát a legelőbb felszáradó, magasabb fekvésű és homokos talajokon kezdik meg, és így folyamato­san mennek*majd rá a később fokozatosan felszáradó földek­re. A határszemlék azt bizonyít­ják, hogy idén az átlagosnál lényegesen jobban megdőltek a gabonák, ilyen körülmények között nagyon sok múlik a kombájnotokon. A vihar által lefektetett gabonában ugyanis gyakran kell „forgolódni” a nagytestű géppel, esetleg rö­vid időnként kell változataim az aratógép vágószerkezetének magasságát és sokfelé fel kell szerelni az ilyenkor használa­tos kalászemelőt. Nehezíti az aratást, hogy a gyomosodás az esőzések miatt a szokásosnál nagyobb mértékű, s ez vissza­veti a kombájnok 'teljesítmé­nyét. A jól szervezett munkát sürgeti, hogy a gabona előtt beérő növények, például a rep­ce és a borsó aratása is nágy • számú arató-cséplőgépet köt le, ugyanis ezeknek a növényi kultúráknak az eső miatt szin­tén késik az aratása. A gazdaságok még most is vásárolhatnak kombájnt, ele­gendő készlet van a raktá­rakban. Az operatív bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy rosszul teszik a terme­lők, ha a vásárlási lehetőséget most nem használják ki. ' Az esős időszakban ugyanis nagy szükség van a géppark bővítésére, mert az aratási idény várhatóan lerövidül és az utolsó időszakban eset­leg olyan veszteségekkel jár majd a betakarítás, amelyet a nagy teljesítményű gépekkel elkerülhettek volna. A Gabona Tröszt raktárai­nak befogadóképessége idén várhatóan ismét szűknek bi­zonyul, ezért bértárolás! szer-* ződéseket kötnek a gazdasá­gokkal a helyi raktárak ki­használására. Eddig mintegy 730 ezer tonna termény táro­lására írtak alá ilyen megál­lapodást. Visegrádon a XV. századból Gyógyító fürdők A hazai ) balneológia több évszázados fejlődését illuszt­rálja a Semmelweis Orvos- történeti Múzeumban kedden megnyílt kiállítás. Korabeli metszetek, tárgyak segítségé­vel bemutatja a római bal- néumokat: a hideg, langyos és meleg fürdőket, amelyek meg­honosították Magyarországon a fürdőkultúrát. Metszetek, útleírások szemléltetik a más­fél százados török uralom ide­jén kialakult izzasztófürdőket. A Visegrádon feltárt XV. szá­zadi szauna az orosz, finn fürdőszokások magyarországi elterjedését bizonyítják. Lát­hatók a kiállításon a fürdő' mesterek szerszámai, a fürdő­poharak, a híres fürdőhelyek fényképei. A szakmatörténeti kiállítás son helyet kapott .a balneoló­giái szakirodalom is. A kiállí­tás ez év végéig tekinthető meg. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom