Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

xMiiiw 1975. JÚLIUS 1.. KEDD FÄJKUSZ Amerikai vendégek Moszkvában ■ Hubert Humphrey és Hugh Scott vezetőséged amerikai szenátorok csoportja tartózko­dik a Legfelsőbb Tanács meg­hívására luoszkvában. A világ­sajtó rendkívüli érdeklődéssel kíséri ezt a látogatást és erre több szempontból is oka van. A szenátus az Egyesült Álla­mok törvényhozásának, a kongresszusnak a felsőháza. A felső ház — gondoljunk csak az angol lordok házára — nem minden országban te­kinthető a legfontosabb intéz­mények egyikének. Van állam, ahol szerepe inkább bizonyos hagyományok folytatása, az alsóház döntéseinek, nem egy­szer formális jóváhagyása. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK­BAN nem így van. Ott az öt­ven ameri kai állam száz sze­nátorból álló testületé az or­szág egyik legnagyobb hatal­mú intézménye. És ez a hata­lom nagyon is valóságos. Nem­csak azért, mert a szenátus döntései egyáltalán nem for­málisak — nemcsak a képvi­selőhöz, hanem az elnök ke­zét is alaposan megköthetik—, hanem azért is, mert a sze­nátus különböző bizottságai és albizottságai főszerepet ját­szanak a határozathozatal és ellenőrzés bonyolult mechaniz­musában. A SZENÁTOROK nemcsak pártjukat és államukat képvi­selik, hanem — az amerikai hatalmi struktúrának megfele­lően — rendkívül fontos ér­dekcsoportokat is. Enélkül az Egyesült Államokkal kapcso­latos gyakorlati politika meg­valósítása szinte elképzelhetet­len. Moszkvában természete­sen jól tudják, ezt — és ebből következően azt is, hogy a sze­nátorok látogatása során nem­csak hasonló, vagy azonos, ha­nem egymástól alaposan kü­lönböző nézetek jelentkezésére is számítani kell. A LÁTOGATÁS időpontja több vonatkozásban is fokozza a találkozó fontosságát. Szov­jet—amerikai viszonylatban elég a SALT- tárgyalások fon­tos szakaszára gondolnunk, Leonyid Brezsnyevnek ameri­kai meghívása van. Ami pedig a világpolitikát illeti, az euró­pai biztonsági konferencia küszöbön álló zárószakaszától kezdve a közel-keleti kérdése­kig egész sor dátum és ese­mény szavatolja, hogy a két nagy ország törvényhozóinak és politikusainak lesz miről tárgyalniuk... REGI, de napról napra job­ban bebizonyosodó igazság, hogy a szovjet—amerikai vi­szony a nemzetközi helyzet kulcsa. Közismert, hogy a kö­zelmúlt fejleményei biztatóak — de legalább ilyen közismert az is, hogy bizonyos lassító tendenciák a szenátus egyes köreitől sem voltak idegenek. Ez újabb adalék annak meg­értéséhez, miért figyeli a nem­zetközi közvélemény megkü­lönböztetett érdeklődéssel Moszkva mostani amerikai vendégeinek tárgyalásait. GENF Folytatás — ma A nemzetközi sajtó nagy fi­gyelemmel kísérte a hétfői genfi EBK-tanácskozást,, mi­után az utóbbi napokban is­mertté vált, hogy a finn kor­mány a záróértekezlet meg­kezdése előtt négy héttel ké­ri az előzetes értesítést az elő­készületek lefolytatására. Az érdeklődés olyan vonatkozás­ban is érezhető volt, hogy az utóbbi napokban különböző politikai fórumokon és ma­gas szintű találkozókon — így a Közös Piac külügymi­nisztereinek értekezletén, leg­utóbb pedig a szovjet—olasz külügyminiszteri eszmecse­rén — általában egybehang­zó volt az a kinyilvánított álláspont, hogy a július végi záróértekezlet megtartása el­len nincs ellenvetés. A koordinációs bizottság vitája rendkívül mozgalmas volt. Az angol elnöklettel ren­dezett tanácskozás a szoká­sosnál 40 perccel tovább tar­tott és ennek oka az volt, hogy a résztvevő nyugati or­szágok képviselőinek egy ré­sze^ megtagadta a hozzájá­rulását ahhoz, hogy a záró­értekezlet időpohtját a hétfői tanácskozáson mondják ki. Sajtókörökben már az ülés kezdete előtt ismeretessé vált: a tanácskozást megelőzően a reggeli órákban a Közös Piachoz tartozó országok de­legációinak vezetői megbe­szélésre ültek össze abból á célból, hogy kialakítsák a kilencek közös állásfoglalá­sát a koordinációs bizottság rendkívüli ülésére. A megbe­szélésen hozott elhatározás­ra fény derült, amikor a koordinációs bizottság fóruma előtt az első felszólalók egyi- kekeint a kilencek képvise­letében az ír delegáció veze­tője bejelentette: az ír kül­döttség, de más nyugati de­legációk _ véleménye szerint is, hétfőn nem lehet megál­lapodni a záróértekezlet idő­pontjáról, mert egyes függő­ben levő kérdések megoldá­sában még bizonytalanság ta­pasztalható. A vita során 47 felszólalás hangzott el, egyes delegációk .vezetői többször is szólásra emelkedtek. Az előállott hely­zetre való tekintettel a szovjet küldöttség vezetője, Kovaljov külügyminiszter-helyettes ar­ra az álláspontra helyezkedett felszólalásában, hogy azoknak a delegációknak a vezetői, amelyek nem tudnak az idő­pont kitűzésének kérdésében választ adni, haladéktalanul lépjenek érintkezésbe kormá­nyaikkal, és kérjenek felhatal­mazást álláspontjuk módosítá­sára. Ezzel az igénnyel ösz- szefüggésben Kovaljov azt ja­vasolta, hogy a koordinációs bizottság rendkívüli ülését hi­vatalosan ne zárják le, csak függesszék fél, és hétfőn este fél kilenckor folytassák. A szovjet javaslatot több delegá­ció, köztük a magyar küldött­ség is támogatta. Végül is azon­ban a francia javaslatot fogad­ták el... A vita során kitűnt, hogy a szocialista országok álláspont­ját az időponítkérdésben szá­mos más ország őszintén tá­mogatja. Sajtókörölkben úgy hírlik, a kilenceken belül nincs teljes egység. Az ír delegáció vezetőjének az ülésen elhang­zott felszólalása ugyanis még rém föltétlenül jelenti, hogy a Közös Piac valamennyi tag­állama azonos véleményen volt. PJOTR KLIMUK és Vitalij Szevasztyjanov űrhajósok a vasárnapot orvosi kísérletek­nek szentelték a Szaljut—4 tu­dományos űrállomás fedélze­tén. Az űrállomás fedélzetén hétfő a pihenés napja volt PORTUGÁLIA Szökés Alcoenre börtönéből A Lisszabontól mintegy hat­van kilométerrel északra levő Alcoenre börtönéből vasárnap megszökött csaknem kilencven fegyenc, ebben a börtönben, őrzik az 1974 áprilisában meg­döntött fasiszta rezsim hírhedt politikai rendőrsége, a PIDE- DGS letartóztatott tagjait. A fegyencek műanyag köte­lekből és a börtöncellák ágyai­ról leszerelt vasrudakból ké­szített létrákon ereszkedtek le a fegyintézet ablakaiból és hágták át az épületet körülve­vő falakat. A szökés — mint lisszaboni katonai forrásból közölték — vasárnap 18 órakor vált isme­retessé. Tizenhárom fegyencet néhány órával később el is fogtak, a többi még menekü­lőben van. Országszerte meg­szigorították a közutak ellenőr­zését, átfésülték a börtön kör­nyékén levő erdőségeket, s különösen szigorú igazoltatást vezettek be a hatánmenti tér­ségekben. A portugál rádió éberségre szólította fel a lakosságot. A szökés körülményeinek tisztá­zására vizsgálat indult. Az alcoentrei börtönben — az AP szerint — mintegy ezer­kétszáz volt PIDE-DGS-ügynö- köt őriznek, akiket a portugál forradalom győzelme után a népellenes elemek közül első­ként tartóztattak le. INDIA Elnöki rendelet I I'.tklirntUlin Ali Ahmed in­diai élniük hétfőn különleges rendelettel szigorította a múlt héten kihirdetett rendkívüli ál­lapot előírásait. Az új rende­let alapján a biztonsági szer­vek külön indokolás nélkül is őrizetbe vehetnek olyan sze­mélyeket, akiknek tevékeny­ségét veszedelmesnek ítélik az ország belső rendje szempont­jából. Ha a letartóztatást helyi hatóságok hajtják végire, a szövetségi állam elöljáróinak 15 napon belül felül kell vizs­gálni az ügyet, majd négy- havimként meghosszabbítani a letartóztatást. Vasárnap az ellenzék kor­mányellenes tüntetést szerve­zett az indiai fővárosban. Az elfajuló tüntetést végül rend­őrök oszlatták szét, s 25 em­bert őrizetbe vettek. Kisebb- nagyobb kormányellenes meg­mozdulásokról érkezett hír Gujarat és Bihar álltamból is. A rendkívüli állapot kihir­detése óta mintegy ezer em­bert tartóztattak le, de a kor­mány szóvivője szerint ezek­nek csupán 15 százalékát vet­ték őrizetbe az állambiztonsá­gi törvény alapján. A NŐK világkonferenciája Mexikóvárosban a tervek sze­rint szerdán fejezi be munká­ját. LOURENCO MARQUES- BEN, a Mozambiki Népi Köz­társaság fővárosában vasár­nap nyilvánosságra hozták a néhány napja függetlenné vált állam első kormányának név­sorát. A ZÖLDFOKI-SZIGETE­KEN hétfőn, a szigetvilág tör­ténetében először, alkotmányo- zó nemzetgyűlési választáso­kat tartottak. Tömeggyíílés Chicago amfiteátruméban Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa Befejeződött az Egyesült Államok Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának a második világháború óta legnagyobb tömeggyűlésével ért véget va­sárnap este a párt XXI. kong­resszusa. A 37 szövetségi ál­lamból érkezett 6000 kommu­nista Chicago nagy amfiteátru­mában gyűlt össze. Az óriási termet köröskörül nagy transz­parensek díszítették. A jel­szavak az enyhülést és a le­szerelést, Chile, Portugália, Kuba és Vietnam népével való szolidaritást hirdették, köve­telték az igazságos békét a Közel-Keleten, kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista or­szágokkal, valamint a 105 mil­liárdos amerikai katonai költ­ségvetés csökkentését. A gyűlés résztvevői viharos tetszésnyilvánítással üdvözöl­ték az elnökséget, köztük Henry Winstont, a párt újjá­választott elnökét, Gus Hallt, a párt főtitkárát és Angela Davist, a Központi Bizottság tagját. A nagygyűlés tetőpont­ja Gus Hall és Angela Davis beszédén kívül 210 új tag fel­vétele volt. Gus Hall főtitkár az Egye­sült Államok megalakulásának 200. évfordulójával foglalkozó beszédében kijelentette, hogy az uralkodó osztályok felál­dozták és elárulták azokat az eszméket, amelyekért az ame­rikai hazafiak 200 évvel ez­előtt küzdöttek. A hazafiak nem azért harcoltak, hogy 200 évvel később több, mint 10 millió munkanélküli legyen, hogy az idős emberek fele Javultak a szovjet-olasz kapcsolatok Andrej Gromiko római útjáról Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, aki hi­vatalos látogatást tett Olaszor­szágban, visszatért Moszkvába. Andrej Gromiko június 26. és 29. között tartózkodott Ró­mában. Látogatása során fo­gadta őt Giovanni Leone köz- társasági elnök, Aldo Moro miniszterelnök és tárgyalásokat folytatott Mariano Rumor olasz külügyminiszterrel. A felek megbeszélések során megelégedésüket fejezték ki a szovjet—olasz kapcsolatok ja­vulása felett és megállapítot­ták, hogy ezeket a kapcsola­tokat az egyre növekvő kölcsö­nös megértés jellemzi. A látogatásról kiadott közle­mény hangsúlyozza: a Szov­jetunió és Olaszország úgy vé­li, hogy az európai kapcsola­tok továbbfejlesztésében kü­lönleges jelentőséggel bír az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezése. A tanács­kozás résztvevőinek minden erőfeszítést meg kell tenniük a második szakasz munkájá­nak befejezéséért, annak érde­kében, hogy Helsinkiben júli­us végéig sor kerülhessen a ta­nácskozás legfelsőbb szintű zá­ró szakaszára. Megelégedéssel állapították meg, hogy megegyezés szüle­tett Giovanni Leone olasz köz- társasági elnök ez év őszén sorra kerülő szovjetunióbeli lá­togatásáról. Andrej Gromiko meghívta Mariano Rumor olasz külügy­minisztert, tegyen hivatalos lá­togatást a Szovjetunióban. nélkülözések közepette éljen, hogy 40 millió amerikai faji megkülönböztetésnek legyen kitéve és gettókban kénysze­rüljön élni. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának főtitkára a résztvevők helyeslése közepet­te követelte, hogy mindenki számára biztosítsák a munká­hoz való jogot, szüntessék meg a faji megkülönböztetést, min­denki emberhez méltó körül­mények között élhessen, és a fiatalok reménytkeltő pers­pektívák elé nézhessenek. El kell érni — mondotta —, hogy az Egyesült Államok békében és egyenlőségben éljen az egész világgal. „Az enyhülés és a szocialista országokkal való békés egymás mellett élés az egyetlen politika, amely nem­zeti érdekeinket szolgálhatja” — állapította meg Gus Hall. Angela Davis felszólalásában kijelentette, hogy az amerikai kommunista párt folytatja az amerikai történelem forradal­mi hagyományait. Azoknak az eszméknek megvalósulásáért küzd, amelyekért 200 évvel ezelőtt a hazafiak életüket ál­dották. Az Egyesült Államok megalapítói egy népi és a né­pért munkálkodó kormányt akartak. Ezzel szemben Ame­rikát ma a monopóliumok kor­mányozzák — állapította meg Angela Davis. CSÁK RÖVIDEN... ÚTBAN a Mongol Népköz- társaság felé hétfőn Moszk­vába érkezett Henryk Jab- lonski, a LEMP KB PB tagja, a lengyel államtanács elnöke. HÉTFON MEGALAKULT az új libanoni kormány. Rasid Karami megbízott miniszterel­nöknek több mint egyhónapos tárgyalások után sikerült meg­alakítania a kabinetet, amely be a falangista (KATEB) képviselői nem kerültek Eközben Bejrút utcáin föl tódtak a fegyveres összet sek falangisták és az ulti los elemek között A hé fegyveres harcok 43 halálos dozatot követeltek. KORMÁNYFORRÁSOK sze­rint Egyiptom visszautasította az újabb csapatszétválasztási megállapodásra vonatkozó iz­raeli javaslatokat. HÉTFŐN a szovjet kormány meghívására hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Eric Williams, Trinidad és Tobago miniszterelnöke. Építőipari szövetkezet azonnali belépéssel felvesz építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), kubikosokat, rakodókat és raktári kiadót w Jelentkezni lehet: a „Prosperitás" Épitöipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. Peking és Délkelet-Ázsia Kínai töltésű vákuumelmélet Dél-Vietnam felszabadult, megkezdődött Vietnam egy­ségének helyreállítási folya­mata. Ennek a folyamatnak a gyorsaságát ma már nem külső tényezők, hanem csakis a forradalmi mozgalom veze­tőinek érett, átgondolt politi­kája szabja meg. Nem hosszú történelmi távlatban azon­ban nyilvánvaló, hogy a 40 milliós, egységes Vietnam Délkelet-Ázsia és általában a Távol-Kelet rendkívül fon­tos tényezőjévé válik. Kedvező fordulat Lényegesen kevésbé tisz­tázott a helyzet Kambodzsá­ban és Laoszban. Mindkét he­lyen döntő és kedvező válto­zás, hogy az amerikai pozí­ciók összeomlottak. E nagy és jótékony fordulaton belül még kétséges a további politikai fejlődés iránya, különös te­kintettel arra, hogy Peking ezeket az országokat hatalmi és befolyási politikája egyik célpontjának tekinti. Más vonatkozásban ugyan­csak bizonytalan a helyzet Thaiföldön, amely egészen a közeli múltig az amerikaiak legfontosabb támaszpontja volt a térségben, s amely az eseményekből okulva gyöke­res külpolitikai fordulatot haj­tott végre: napirendre tűzte az amerikai támaszpontok tel­jes felszámolásának követe­lését. A katonai-stratégiai válto­zások közvetlen következmé­nyeit abban lehetne össze­foglalni, hogy a térségben óriási pozitív fordulat zaj­lott le és kialakultak a követ­kezetesen szocialista politi­kát folytató egységes Viet­nam jótékony hatásának le­hetőségei. Ugyanakkor a bi­zonytalanságok és kérdőjelek valamilyen formában mind a kínai politikával függnek ösz- sze. Kétágú stratégia Szovjet hírmagyarázók fel­hívják a figyelmet arra, hogy Peking részéről az új maga­tartás „ideológiai” alapja az úgynevezett „légüres tér el­ve”, amelyet annak idején az amerikaiak hangoztattak elő­szeretettel. Pekingi átfogal­mazásban ez az elv azt je­lenti, hogy Délkelet-Ázsia országai, s köztük az Indo­kínai-félsziget államai nem képesek szilárd katonai-poli­tikai rendszer létrehozásá­ra, tehát az amerikaiak tá­vozásával légüres tér kelet­kezik. Ebből a hamis, és a harmadik világ népeinek al­kotóerejét lebecsülő maga­tartásból egyenesen követ­kezik egy kétágú pekingi stra­tégia. E magatartás egyik ága az, hogy Peking az amerikai ka­tonai jelenlét fenntartásának híve a térségben. Az ameri­kaiak egykori feltétlen ka­tonai túlsúlya, amely az egész körzetre rátelepedett, természetesen nem felelt meg a kínai vezetőknek, hiszen az ő terjeszkedési céljaikat aka­dályozta. Az amerikai hadi­gépezet vereségei után azon­ban Peking úgy látja, hogy most „optimális szinten” van az amerikai katonai jelenlét. Magyarán: olyan szinten, amely a földrajzilag közeli Kína hatalmi befolyásának fokozatos növelését nem aka­dályozhatja. Marcos átértékel? Miután a térség legdöntőbb változásai az Indokínai-fél­sziget országaiban történ­tek, a kínai hatalmi törek­vések ott figyelhetők meg a legélesebben. Nem korláto­zódnak azonban csupán ér­ré a területre. Ennek leg­látványosabb példája Marcos Fülöp-szigeti elnök nemrég lezajlott pekingi látogatása. Marcos évtizedekig az ame­rikai politika csatlósa volt, s a Fülöp-szigetek ma is az amerikai támaszpontrendszer része. Nyílt kérdés termé­szetesen, hogy Marcos utazá­sát mennyiben egyeztette az amerikai diplomáciával. Lá­togatása mindenesetre a kí­nai stratégia „második ágá­ra” hívja fel a figyelmet Dél- kelet-Ázsiában. Nevezetesen arra, hogy a Kínával nem közvetlenül szomszédos or­szágokkal Peking „normali- zálni” akarja diplomáciai kapcsolatait, és feladja a fegyveres parasztfelkelések támogatásának azt a takti­káját, amelyet más területe­ken továbbra is alkalmaz. E stratégiai elgondolás mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy az amerikaiak veresé­gei következtében az olyan országok, mint a Fülöp-szi­getek, Malájföld, sőt a kato­nai uralom alatt levő Indo­nézia fokozatosan kénytele­nek átértékelni külpolitiká­jukat és figyelembe venni:az amerikaiak távozása Kína viszonylagos súlyának növe­kedését jelenti a délkelet­ázsiai térségben. A módszerek a helyi adott­ságoktól függően eltérnek egymástól. A lényeg azon­ban azonos. Élesen szovjet­ellenes bázison és az ameri­kaiak „jóindulatú semleges­ségében” reménykedvén az új helyzetet a kínai vezetés ar­ra használja fel, hogy Dél- kelet-Ázsiában megvesse a kínai befolyási övezet alap­jait. «—i —c

Next

/
Oldalképek
Tartalom