Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-25 / 147. szám
4 1975. JŰNIUS 25., SZERDA %M*av Kiállítótermekben Júniusi körforgalom Tárlat Vácott — Ceglédi művész Szekszárdon Tóth I&tviLn: Paradiesomnemesítők Alhwtó ifjúság ptílyásmt Három túrái tiatai az elsők között Növekszik az értékek kicse- i rélődésének körforgalma. A Nemzeti Galériából a váci Vak Bottyán Múzeum kiállítótermében vendégeskedik az IFJÜSÁG I A SZOCIALIZMUSBAN icimű kiállítás, mely a most 1 felnövekvő fiatal képzőművészek felkészültségi fokát jelzi. Ez a mérték magas, s minden műfajban egyenletes. A festők közül az utóbbi időszakban Mészáros Géza (kinek a tervek szerint Nagymaroson láthatjuk a nyáron önálló tárlatát) tűnt ki hatékony kezdeményezéseivel, a szobrászokat a két Vácott élő alkotó, Gyur- csek Ferenc és Blaskó János képviselik. Közülük Gyurcsek merőben új formákkal kísérletezik elkötelezett eszmeiségén belül, Blaskó elsősorban a kidolgozás tökéletességére ügyel. A grafikusok közül a Főttől indult Banga Ferenc és Sziráki Endre képviseli az előőrsöt, melyhez a jó és egyre jobb mezőny tagjai felzárkóznak a vezetés igényével. Mindenképpen megnyugtató, hogy képzőművészetünk új csapata új ösvényeken halad szilárd el- viséggel, de a festői, szobrásai, rajzi formáik teremtő szándékával. TÓTII ISTVÁN kivívott nemzetközi rangja arra bizonyíték, hogy a fotó avatottak közreműködésével művészetté válik. Művészet-e a fotó? Évtizedek dilemmája ismétlődik e kérdésben. Sokan kompromittálták a műfajt azzal, hogy mindent a technikára bíztak. A felkészülés, a rendszeresség, a tudás, az érzékenység, az egyéni látás és állandó koncentráció, egyszóval a tehetség növeld azzá. Lenyűgöző a Cegléden élő Tóth István megtett életútja képekben és elismerésekben. Tagja a magyar, az osztrák, amerikai, ázsiai, szovjet, francia fotószövetségeknek, díjakat kapott többek között Calcuttában, Washingtonban, Lisz- szabonban, Rigában, Rio de Janeiróban, Dallasban, Torontóban, önálló kiállítása nyílt Linzben, Hamburgban, Lvovban, s többször állított ki hűségesen Pest megyében: Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén. Kultúránknak Ceglédről is nyílik ablaka a nagyvilágba. Az elismerés hiteles. Műveit hosszú vándorlása során most a szekszárdi Balogh Adám Múzeum fogadta, ahol a hajdani ceglédi múzeumigazgató, dr. Szilágyi Miklós így méltatja a júniusi tárlat alkotóját: ,,Mondandója van az emberről is, hiszen esendő emberi sorsunkban az a legcsodálatosabb, hogy az egyszeri és megismételhetetlen életút titkainak értője az általános emberit is megérti. Tóth István ilyen »titkoknak« szegődött nyomába, amikor a társművészetek jól ismert képviselőinek fotóművészeti »panteonját« elkészítette.” E panteonban Illyés Gyula könyvtáj előtt néz ránk megértőén szigorú szemével, Déry Tibor cigarettázva töpreng, Miháltz Pál riadtan szemlélődik, Kisfaludy Stróbl Zsig- mond szobornépe között időzik — mindenki környezetével hordozza önmagát, a Vasemberek is, a munka névtelen hősei, akik a kohók vörös folyamának mederbe terelői. Régóta mondom, többször ismétlem igényünket; Tóth István járja be lencséjével és lelkületűnek érzékenyen reagáló lendületével megyénk arcképcsarnokát és tájait, hogy Farmos, Nagybörzsöny, Budakalász és Makád is törjön ki „fényes elszigeteltségéből" a nagyvilágba, a fotóművészet közegében. Losonci Miklós Értékes anyag a családi levéltárakban Az értékes okleveleket, okmányokat, személyes jellegű iratokat tartalmazó családi levéltárak több esetben jelentős segítséget adtak már a szakembereknek egy-egy történelmi korszak tanulmányozásához, megismeréséhez. Az Országos Levéltár támogatásával ezért a családi levéltárak csaknem 300 legértékesebb darabját — okleveleket, okiratokat a következő években folyamatosan restaurálják. A kollekcióban van a Kölese község egykori földesura, a Kende-család levéltárában talált levél is, amelyet Klapka György címzett Kos- sutához, s amelyben a komáromi várkapitány az ácsi csatáról közöl érdekes adatokat a kormányzóval. Az Alkotó ifjúság pályázat két kategóriájában a közelmúltban döntött a megyei helyezésekről a nyolctagú bíráló bizottság. Az első kategóriában, amelybe a mező- gazdasági szaktudományos témák feldolgozása tartozik, a túrái Galgamente Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet fiatal szakemberei vitték el a pálmát. A zsűri hosszas vita után az első helyezésre érdemesítette Tóth István okleveles üzemszervező agrármérnök pályamunkáját, amely a termelőszövetkezet munkaerőgazdálkodásának tapasztalatait elemezte. Pályamunkáját a zsűri az országos bíráló bizottság figyelmébe ajánlja. Második hellyel Szungyi László okleveles kertészmérnök munkáját jutalmazták, aki a mezőgazdasági termelés programozásának módszereit Vizsgálta. Ügy ítélték meg, hogy tartalmát és a feldolgozás színvonalát tekintve ez a pályamunka is érdemes az országos elismerésre. A kézügyességet igénylő népművészeti jellegű alkotások kategóriájában Pencz József fából készített portréja bizonyult a legsikerültebbnek. Az Örkényi Haladás Tsz gépszerelőjének alkotása az átlagos felett álló esztétikai érzékről és rendikívüli kézügyességről tanúskodik. A harmadik helyet ebben a kategóriában Béniié Istvánná adminisztrátor, a túrái népi hagyományokat felelevenítő hímzett terítőivei hódította el. Ebben a csoportban az első díjat a zsűri nem adta ki, tekintettel arra, hogy valamennyi pályázó amatőr alkotásokat küldött be, a versenykiírás szerint pedig elsősorban olyan munkákat értékelhettek, amelyek a páA színlap élén ugyan Csíky Gergely neve áll, de amit a színpadon látunk, korántsem azonos azzal a vígjátékkal, amelyet a kiugrott pap, volt temesvári teológiai tanár írt 1882-ben. Csíky eredeti művét alaposan .átdolgozta (a színlap szerint „zenés színpadlyázók saját munkaterületével kapcsolatosak. A helyezésekért járó pénzjutalmakat és okleveleket ünnepélyes keretek között pénteken a Budapest környéki TESZÖV székházában nyújtották át a nyerteseknek. Szentendre rövidesen új múzeummal gazdagodik. A Czó- bel-gyűjteményt június 27-én, pénteken avatják fel ünnepélyesen. A Templom téren kialakított, összhatásában szép múzeum Kati Imre tervező és a kivitelező, a Városgazdálkodási Vállalat fáradozását dicséri. E napokban már a képeket helyezik el. Dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője elmondotta, hogy egy időben hozzávetőlegesen ' 100 Czóbel-képet állítanak ki. ra alkalmazta”) Rácz György; Fényes Szabolcs pedig — Szenes Iván dalszövegeire — muzsikát írt hozzá. így hát lényegében azzal az immár hagyományos évadzáró zenés komédiával találkozunk a Kaviár előadásán, amelynek a József Attila Színházban olyan előzményei vannak, mint A kaktusz virága, a Leszállás Párizsban, a Mona Marie mosolya, vagy a most is műsoron levő Ma éjjel megnősülök. Ez a mostani produkció nyilvánvalóan kapcsolódni kíván a hagyományokhoz, de mégis mintha kissé fáradtabb lenne a korábbi, hasonló műfajú bemutatóknál. Nem színészileg vagy rendezőileg, hanem alapanyagában. Fényes Szabolcs ugyan mindent tud erről a műfajról, győzi a számokat dallammal, zenei ötletekkel, stílusparódiákkal, finom kari- kírozással, Szenes Iván pedig ismét szellemes, gúnyoros-ér- zelmes dalszövegeket írt, mint már oly sokszor, a baj azonban alighanem a „zenés színpadra alkalmazó” Rácz György munkájában keresendő. Nem nagyon világos, milyen okból, másfél évtizeddel fiatalabbra kozmetikázza a darabot: a múlt század nyolcvanas éveinek eleje helyett átteszi a századforduló, a millennium idejére. Azért, hogy Csíky mondanivalóját — korban hozzánk közelebb hozva — jobban megértse a mai közönség? De hiszen nem olyan bonyolult és nehezen felfogható mondanivaló ez, mert mindössze arról van szó, hogy a vidéki kis pa- I tikári us nagyviláginak szánt „székesfővárosi” kiruccanása, a kis pikáns „kaviárt” kóstolni szándékozó tisztes családapa enyhén tragikomikus felsülése a nagyvárosiasodó Budapesten jó alkalmat adott a szerzőnek a különböző típusok Konferencia a történelemtanításról Történelemtanítás és múzeum címmel kezdődött háromnapos országos tanácskozás Debrecenben. A konferencia feladata az, hogy pontosan meghatározza a múzeumok helyét és funkcióját a történelemtanításban. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket három szekcióban vitatják meg a konferencia részvevői. Az a cél, hogy a mester életművének valamennyi korszaka képviselve legyen, s hogy a látogatók teljes értékű áttekintést kaphassanak művészetéről. Az állandó tárlathoz Czóbel Béla 35 képet adott, állami vásárlásból származik 29, s a Ferenczy Múzeum birtokában is van 15 festmény, s 40 grafika. Kölcsönkért műveket is bemutatnak. A kölcsönzők sorában találjuk a Nemzeti Galériát, a pécsi, a kaposvári és a kiscelli múzeumot, valamint jó néhány magángyűjtőt. ügyes rajzára, ötletesen bonyolított cselekményére. Az eredeti darab sem nagyon több ennél. Az a furcsa helyzet , állt elő a Kaviár előadásán, hogy maga a színpadon látható produkció jobb, mint a darab. Seregi László rendezése megteremti az igazi komédiái tempót és légkört, ötletei nemcsak mulatságosak, hanem az írott szövegből gyakran hiányzó jellemrajzokat is sikerrel formálják meg. Ebben nagy segítségére vannak a színészek, akik már igen otthonosan mozognak a műfajban. Bodrogi Gyula, mint Poroszkay Tivadar oatikárius, újabb félszeg, slemil figurával növeli hasonló szerepei számát; most is kitűnően mozog, táncol, és három másik előadásra való játékötletet pazarol bőkezűen erre a könnyed figurára. Volt Ági. mint Bomba Lilly műlovarnő ismét igen vonzó színpadi jelenség és komikai vénája is gazdagodott. Az elengedhetetlen ifjú szerelmespárt Maros Gábor és Szerencsi Éva játsz- sza; Maros könnved és elegáns figurát formál, Szerencsi jobbára csak szép. Igen jó karakteralakítás Űjréti Lászlóé, egy kissé gügye gyógyszerészsegéd alakjában, s Káló Flóriáné, egy zavaros zugügvvéd figurájában. Margittay Ági, Tóth Judit, Bakó Márta és Lóránd Hanna kisebb szerepekben jól egészítik ki az együttest. Soós Lajos azonban, mint Barlan- ghy Achilles hajóskapitány nem győz meg a szereposztás helvességéről; ez a figura nem az ő színészi világa. Dicséretet érdemelnek Csi- nády István szellemes, a ki- csinv színpadot jól kihasználó díszletei és Kemenes Fanny ruhái. Takács István JtTMUS 26-TÖL, JCLIUS 2-ig CEGLÉD, Szabadság ÉRD 26—30: A négy muskétás 29—30: Az utolsó percig újabb kalandjai 1— 3: Két amerikai* 1— 2: Aranyember CEGLÉD, Kamara FÓT 26— 29: Váltságdíj egy halottért 5 ,YeréH }? mad*r 30— 1: A szélhámosnő 30— 2: Hello, Dolly! I—II. GÖDÖLLŐ GYAL 26—29: Két amerikai* 26: Csárdásklrálynő 30— I: Anna és a farkasok 27—28: 111 perc a Befejezetlen 2: Gyilkosság leírása* mondatból I H.* 29— 30: Hyppolit, a lakáj SZENTENDRE, Terem 26—20: A nagy érzelmektől KISTARCSA jókat lehet zabálni 26—27: Betyárok 30: Gyilkosság leírása* 28—29: A vizsgálat lezárult, 1— 2: A negyedik vőlegény felejtse el! 30— 1: Olsen tervez — SZENTENDRE, Kert a banda végez 26—27: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II.* NAGYKATA 28- 2: Egy kis előkelőség 26-29: Tibbs és a szervezet adsmuv 30: Életünk legszebb napja ABONY 1— 2: Végzetes aranyrögök 26—27: Valahol Európában 28—29: Az utolsó parancs PILISVORÖSVÁR 30— 2: Piedone, a zsaru on ... , . 27— 29: Utolsó töltény BUDAÖRS 30— 2: SelIß a pecsétgyűrűn 26— 29: A negyedik vőlegény 30— 2: Mi van, Doki? POMÁZ DABAS 26—27: Fapados szerelem 27— 29: A briliánskirálynő 3^1! £ „a^v érzelmektől 30— 2: Penny* Gold Jőkat lehet zabálni DUNAHARASZTI RÁCKEVE 26—29: Mi van, Doki? J!»—27: A mostohaanya 30— 1: A vizsgálat lezárult, ^8 29: Csigalépcső felejtse el! 30— 1: Mese Szaltan cárról DUNAKESZI, Vörös Csillag SZIGETSZENTMIKLÓS 26—27: Lázadás a buszon 26—29: Olsen tervez — 28— 29: A hét mesterlövész a banda végez 30— 2: A repülőszázad 30— 1: Macskajáték •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÄLLALAT Termékeny izoláció Eddigi munkásságáért Reisen- büchler Sándor rajzfilm-rendezőt a Balázs Béla- díj első fokozatával tüntették ki. Művei nemcsak szakmai berkekben, hanem a közönség előtt is sikert arattak! Első jelentősebb munkája, A Nap és a Hold elrablása már teljes mértékben az egyéniség jelelt mutatja, s ezenkívül valami ősi báj, valami történelem előtti szépség keríti hatalmába a nézőt. Makacsabb, kissé nyersebb, mondhatnánk va- lóságízűbb a következő filmje, mely Tolsztoj: Háború és béke című regényének animációs-víziója. Természetesen sűrítve, a rajzfilm szabályaihoz, eszközeihez, lehetőségeihez idomulva: Címe: Az 1812-es év. Középpontjában tehát az orosz—francia háború, Napoleon oroszországi hadjárata, s kudarca áll. Ezt a munkáját tartja szakmailag s más szempontból egyaránt a legérettebbnek. Jelenleg új filmjén dolgozik, egy tudományosfantasztikus filmen, szeptember végére akarja befejezni. — Számomra a legjobbkor jött ez a kitüntetés — mondja —, hiszen a munka derekán vagyok, ilyenkor a legbizonytalanabb az ember, úgy érzi, hogy fáradtabb, idegesebb és terméketlenebb. S ekkor, mint bizonyosság, mint erőátvitel, frissítő ez az elismerés ! — ' Felsőgödön lakik, segíti önt ez a munkájában? — Feltétlenül, így kevesebb, a csábítás és erőtlenebb, hogy munka helyett valami mással töltsem az időmet; mert a mi munkánk rendkívül időigényes, napi tíz-tizenkét órát dolgozom, s ezt városban semmiképpen nem tudnám megvalósítani. Ma már nem vagyok fiatal, tisztelni tudom a magam és mások idejét. Amit el akarok mondani, véghez akarok vinni, ahhoz idő kell és rengeteg munka! S erre ad nekem ideális lehetőséget, termékeny izolációt ez a község. A. S. Színházi esték KAVIÁR Zenés játék a József Attila Színházban Nyitás előtt a Czóbel Múzeum
