Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

1975. JÚNIUS 25., SZERDA "k^&ÍOÍ9 Mozgó gyógyszertár Mozgó gyógyszertár járja a Pest megyei községehet. Azokban a falvakban, ahol a helyi patika leltároz, ott a ki­segítő busz áll a lakosság rendelkezésére. Képünk a nagyká- tai gyógyszertár előtt készült, Tóbiás Irén felvétele Társadalmi munka helyett Huszonötezer története Immár nyolc­vanharmadik esz­tendeje él Dömsö- dön az özvegy Korbei Józsefné. A férje régen meghalt, fia és an­nak családja lakik a szomszédságá­ban, így nem szo­rul idegenekre az ágyhoz kötött idős asszony. Látogatói is gyakran van­nak, akikkel meg­beszéli a világ fo­lyását. A minap Amb­rusba Péter nagy­községi tanácsel­nök gyors léptek­kel rótta a döm- södi utcát. Káló Mátyás takarék­szövetkezeti igaz­gatóval találkozott közben össze. —- Hóvá? Hová? — Korbei néni üzent értem, men­jek hozzá hama­rosan. — Értem is üzent. Ugyan, mit akarhat? És most már együtt lépdeltek az öreg néni háza felé. Belépve a szobába, ott talál­ták ágya mellett a fiát is. Hogylétük iránt érdeklődtek. — Vagyogatok, éppen csak hogy vagyogatok —• fe­lelte megköszönve a szíves érdeklő­dést a néni. Aztán folytatta: — Tu­dom, hogy meg­épült az óvoda. Sokan, sokat segí­tettek felépítésé­nél. Én is szeret­tem volna, de lát­ják, milyen tehe­tetlen vagyok. Maga, igazgató úr, vigyáz a pénzem­re, ott van magá­nál kamatra. No, hát én tizenhat esztendős korom óta dolgoztam, amíg csak tellett az erőmből és ku- porgattam a ga­rast, nem is jutot­tam öregségemre koldusbotra. A ne­kem hátralevő rö­vid időre akkor is elég már a pén­zem, ha lecsípek valamit belőle. Arra kérem hát az elnök urat, hogy fogadja el az új községi óvo­dának azt a 25 ezer forintot, amit adok. — Mindjárt írást is állíttatott ki, hogy a taka­rékszövetkezet utalja át a tanács­nak a pénzt, és hogy, mert nagyon szereti a gyereke­ket, legyen abból még szebb a nap­közben otthonuk. S ezzel még nincs vége a törté­netnek, mert a ta­nácselnök gondo­san akarta fel­használni a nagy summát, amit a néni adott, megta- nakodta a tanács­beliekkel és együtt kigondolták. Szabó Iván két­szeres Munkácsy- díjas szobrászmű­vész két alkotását rendelte meg a ta­nács. Az egyik cí­me : Anyaság, a másik Petőfit áb­rázolja. E két mű díszítheti kívülről az óvodát. Meg­van rá a pénze a tanácsnak, most mégsem abból, ha­nem Korbei néni ajándékából fizeti ki a művész tisz­teletdíját. Amit pedig ezáltal meg­takarít a tanács, abból még több játékot, takarót meg miegyebet vesz a kis óvodis- ták használatára. A szobrász mű­vei alá táblát té­tet a tanács, s rá- véseti, hogy azok­hoz kinek az ado­mányából juthat­tak hozzá. Szokoly Endre Hasznos javaslatok A Pilis kapuja védelmében A pomázi helytörténeti és honismereti bizottság tagjai nem számítottak rá, hogy a meghívásuknak ekkora vissz­hangja lesz. A nagyközség környezetvédelmi teendőinek megvitatására a csikóvári tu­ristaházban találkozót ren­deztek. Balogh Gyula szak­köri titkár jó ha harminc résztvevőt várt, azonban leg­alább háromszorosa szoron­gott a teremben, amikor Bo- ross István tanácselnök át­adta a szót S. Szabó Ferenc­nek, a Hazafias Népfront­bizottság Országos Elnöksége mellett működő környezet- védelmi munkabizottság el­nökének. A találkozó résztvevői míg a világban folyó környezet­védelmi munkáról szóló tá­jékoztatást hallgatták, gon­dolatban máris azon töp­rengtek, nekik mi a teendő­jük otthon, hogyan védhetik hegyeiket, erdőiket. Az esti, órákba nyúló baráti beszél­getésen a mezőőrtől a. taná­csi szakelőadóig, a bányamér­nöktől a pedagógusig, a nyug­díjastól az erdészig minden­ki elmondotta a maga gond­ját, észrevételét a környezet- védelemről. Az egyik asztal­nál ott ült dr. Madas László, a Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság igazgatója. Oszolytető jó példa Milyen gondok foglalkoztat­ják az ittlakókat, miben. lát­ják feladatukat és milyen segítséget kérnek a „Pilis ka­puja” védelmére? A községet és környékét évente 700—800 ezer turista keresi fel. Sok közülük csak magával törő­dik, teleszemeteld az erdőt. Tüzet raknak és otthagyják, ha elmenne^ Tavaly a helyi tűzoltók harmincszor vonul­tak ki ilyen, kirándulók okoz­ta erdőtűzhöz. Dr. Madas László mondta el példának, hogy évente 6 ezer tonna szemetet gyűjtenek össze embereik Esztergomtól Bu­dapestiig a „szurkálós bottal”, amivel az erdő ösvényeit tisztítják. Ez a szemét a fű között csak szépérzésünket sérti. De már veszélyes, fertőző lehet akkor, ha — mint most törté­nik a Dera-patak alsó sza­kaszán — szemétlerakodó­helynek tekintik a kiránduló- helyeket. A műveléssel fel­hagyott bányák ugyancsak szemétteleppé válnak. Joó Ti­bor bányamérnök szólt róla, hogy a fővárost körülfogó gyűrűben 40 településen 850 régi bányát járt be; szemre visszataszító, egészségre ár­talmas gyűjtőhelyek lettek. A kerületi bányaműszaki fel­ügyelőségek szigorúbb rend­szabályaira van szükség. Nemcsak a hulladékkal le­het a tájat elcsúfítani, hanem a csak haszonnal törődő gaz­dálkodással is. Egy termelő- szövetkezet most adott be ké­relmet mészkőbányászatra, amivel az ezüsthegyi 27 hol­das beállott erdőt pusztíta­nák el. Kitűnő példaként említették viszont az Oszoly- tetőn folyó kőfejtést; úgy oldották meg, hogy a csupasz oldalt a fák takarják. Ugyan­csak a természetvédelem je­gyében állították helyre a bu­dai oldal egyik természetes szurdokját, ami régebben való­ságos gumiabroncs-temető volt. Ha feladatot kapnak Ronthatja az ember a tá­jat másképpen is. A Duna­kanyarban nem ritka a hegy gerincére épített hétvégi ház­sor; megbontják a hegy-ég láthatár szép egységét. Itt a községi tanácsok őrködhetnek, az építési kérelmek gondo­sabb vizsgálatával. Ki gondolná, hogy prob­léma lehet a kaszálás. Ami­óta nemigen tartanak ház­táji lovat-tehenet, a rétek- árokpartok, erdókalják elva­dulnak. A pilisi erdőgazda­ság egymaga kilenc kaszáló­géppel járja a területét, de mindenhová nem jutnak el. Ez is lehetne a társadalmi munka egy formája a kaszá­láshoz értő férfiembereknek, fiataloknak. Sok helybéli lakos nevében szólt Cseszár János nyugdí­jas arról, hogy amit a köz­ség és az erdőgazdaság meg­épít, azt gyakran a kevésbé fegyelmezett turisták tönk­reteszik, sövények, kerítések, pihenők válnak a nemtörő­dömség áldozatául. Nyolctagú erdővédő csoportjuk hasznos munkát végez, bár nem min­denkor fogadják meg szavu­kat. Volt, hogy egy társaság veréssel fenyegetőzött, ami­kor a rossz helyen rakott tá­bortűz eloltását kérték. A pomázi pártszervezet nevé­ben bejelentette: ha újabb feladatokat kapnak és megje­lölik mit tegyenek a kör­nyezetvédelemért, szívesen vállalják a tennivalókat. Az egyik ilyen tennivaló lehet mindjárt a légpuská­sok ellenőrzése. Arra hivat­koznak általában, hogy csak verebeket vesznek célba. Az igazság az, az erdészet dol­gozói tudják, hogy a Pilis­ben mennyire megcsappant az énekesmadár, a ragadozó­madár — jórészt a felelőtlen puskázok miatt. Féltó' gondoskodással Az elhangzottak összegezé­se után Vajda László, a Ha­zafias Népfront Pest megyei bizottsága munkatársa ki­emelkedően példamutató környezetvédelmi társadalmi munkájáért elismerő jelvényt nyújtott át Boross Istvánnak, a nagyközség tanácselnöké­nek. A nagy érdeklődés, a beje­lentett munkavállalások is bizonyítják, hogy az embe­rek aggódnak a természe­tért, tudják, hogy ennek a generációnak kötelessége meg­óvni, sőt továbbfejleszteni természeti értékeinket, úgy adni át utódainknak. K. M. Természetjáró tanfolyam Pedagógus természetjáró tú­ravezetők egyhetes országos tanfolyama kezdődött kedden Bázakerettyén. A pedagógus turizmus tulajdonképpen .szo­rosan kapcsolódik az iskolai oktatáshoz, a környezet és gazdaságföldrajzi ismeretszer­zést segíti elő. Téma: az anyagmozgatás Az anyagmozgatás korszerű­sítésével kapcsolatos kérdések megvitatására kétnapos orszá­gos tanácskozás kezdődött ked­den Szegeden. A konferencia első napján 90 vállalat, egye­tem és tudományos kutatóinté­zetből több mint 200 szakember jelent meg. Tizenöt előadás hangzott el a korszerű anyag- mozgatás előnyeiről és lehető­ségeiről. Külön témaként fog- lalkqznak a tanácskozáson a korszerű csomagolási módsze­rek és a modern rakodás és szállítás összefüggéseivel. A eiövénykórtan újabb irányzatai Négynapos nemzetközi tudo­mányos tanácskozás kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémián e címmel. A kon­ferencián 40 magyar és 60 kül­földi szakember vesz részt. A tudományos tanácskozás résztvevői elsősorban a nö­vénybiológia, a növénybakte­riológia és a mykológia idősze­rű kérdéseit vitatják meg, kü­lönös tekintettel a növények élettani folyamataira és a kü­lönböző betegségek elleni bio­kémiai védettségére. A paprika és paradicsom védelmében A Kőbányai Gyógyszerárú­gyárban nagyhatású új nö­vényvédő szer gyártását kísér­letezték ki. Átadták kipróbá­lásra a mezőgazdaságnak, a Rideon nevű új szert, amely a paprika és a paradicsom ha­tásos védőszere. A mezőgaz­dasági üzemek már kipró­bálták a gyár első növény­védő szerét. Kitűnőnek minő­sítették, és nagyobb mennyi­séget rendeltek belőle. A ked­vező tapasztalatok alapján most berendezkednek az új termék folyamatos előállítá­sára. Fölöslegessé vált a megyei Országos növényvédelmi előrejelzés Köziép-Európa egyik leg­korszerűbb növényvédelmi előrejelző szolgálata, amely a MÉM növényvédelmi köz­pontjában működik, június­ban tovább bővítette tájé­koztató tevékenységét. Eb­ben a hónapban új szolgál­tatást vezettek be; az orszá­gos adatok összesítésével, a megfigyelőállomásoktól, gaz­daságoktól beérkezett telex­Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! Az aratási munkák segítésére Budapesten ügyeleti szolgálatot tartunk az alkatrész-szakmában július 1-től augusztus 16-ig, hétköznap 7 órától 19 óráig, szombaton 7 órától 17 óráig, vasárnap 7 órától 13 óráig. Telefon: 635-471, 635-492. Telex-szó műnk: 4365. PE5T-NÓGRÁD-KOMÁROAÍ MEGYEI AGROKER VÁLLALAT Budapest XV., Cservenka M. u. 107. jelentések alapján országos prognózist adnak ki három növénykultúra, az alma, a szőlő és a burgonya növény- védelmére. Az előrejelzéseket minden olyan üzemnek megküldik, amely 10 hektárnál, nagyobb területen termeszt almát vagy szőlőt, illetve 20 hektárnál nagyobb burgonyaültetvénye van. A kutatóközpont a leg­veszélyesebb tíz károsítóra (rovarok, növényi betegségek, fertőzések stb.) hívja fel rend­szeresen az üzemek figyel­mét, az esetleges fertőzések időpontját közlik a terme­lőkkel, akik a helyi ellen­őrzések alapján szervezhe­tik meg a növényvédelmi munkát. Az új szolgáltatás iránt igen nagy az érdeklődés, ed­dig 500 almatermelő és 650 szőlősgazdaságot vettek fel a hálózatba, és több mint 300 burgonyatermelő nagyüzem is igényt tart a növényvédelmi prognózisra. A következő években a központi előrejel­zést tovább bővítik, további 10 növényi kultúrát veszé­lyeztető károsítókról adnak majd rendszeres országos tá­jékoztatást. Idén a növényvédelmi elő­rejelzés rendszerében mint­egy 350 megfigyelőpont mű­ködik. Mintegy 2000 táblára terjednek ki a vizsgálatok, összesen 16 szántóföldi, 9 zöldség- és 13 gyümölcskultú­ra kártevőit tartják megfigye­lés alatt és ennek alapján a szolgálat rendszeresen ad köz­re tájegységi előrejelzése­ket. Ezeket a megyei növény­védő-állomások adják ki sok­szorosított formában az érde­kelt üzemeknek és szerve­zeteknek. A tájegységi előre­jelzéseket júniusban annál a három növényi kultúránál megszüntették, amelyek elő­ször kerültek fel az országos központi előrejelzés listájára. Az országos prognózis az üzemek számára jóval hasz­nosabb, mert sokrétűbb ada­tokat szolgáltat, s ezért feles­legessé vált a megyei jellegű szolgáltatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom