Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

1975. JÜNIUS 4., SZERDA Kiállí tótermekben Élményforrás: Zebegény, Vác és Kisoroszi A Magyar Nemzeti Galéria tárlatsorozattal búcsúzik Kos­suth Lajos téri első otthoná­ból. Biai Főglein István emlékkiállítást rendeztek a tekintélyes életműből, me­lyet nagy gonddal összeál­lított katalógus kísér. Kép- forrásai Párizstól Kisorosziig terjednek, minden művén meglátszik nemzetközi isko­lázottsága, alapos szakmai tudása. Mozgékony alkat. Dol­gozott a szolnoki művészte­lepen, Kossuth Lajos gödöl­lői tartózkodásáról készített festménye a Hadtörténeti Múzeum tulajdona. Másfél évtizede szerette meg a me- gyénkhez tartozó Kisoroszi környékét, innen figyelte a Dunakanyar hegytömbjeit, a folyó ringatta csónakokat, vízmosta füzeket, szigetcsú­csot. Érzékeny csendéleteket is festett margarétákról, lila kökörcsinekről. Vonzódott a cirkusz kívülről csillogó, be­lülről alig ismert világához. Híres bohócváltozataiban nem­csak a nevettetés szolgálatát láttatja, hanem a bajazzó- sorsot, a nosztalgiát. Mind­ezt bravúros ecsetkezelés­sel, finom rajzzal örökíti meg. Biat Főglein István: Utolsó önarckép (1374) Pályája 1926-ban a váci művésztelepen kezdődött, Kis­orosziban zárult, s ha közben pécsi háztetőket, néger mo­dellt, szolnoki partot, hol­land motívumot is rögzített — mindvégig megmaradt a váci Duna-ág és Kisoroszi intim festeijének. Szőnyi István műveiből rendezett kamara­kiállítás Pest megye és a fő­város XX. kerületének kap­CEGLÉD, 5— 8: Tűzgömbök _ , . 9—11: Az lesz majd a nap Szabadság CEGLÉD, 5— 8: A kolasini pokol Kamara »-“* A gyilkosság leírása* GÖDÖLLŐ 5— 8: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 9—11: Balszerencsés Alfréd NAGYKOROS 5— 8: Az lesz majd a nap 9—11: Tűzgömbök SZENTENDRE, *- * = MadárIJesztő* •j-erem 9—11: Gyilkosság másodkézből SZENTENDRE, 5— 8: Ulzana Kerl 9—11: A vizsgálat lezárult, felejtse el! ABONY 5: a híd 8— 8: Az lesz majd a nap 9— 11: A kolasini pokol BUDAÖRS 5— 8: Apacsok 9—11: Lányok az aknamezőn DABAS «-* : Volt egyszer egy zsaru 9—11: 141 perc a Befejezetlen mondatból i—n.* DUNAHARASZTI 5— 6: Jutalomutazás 7— 8: Lányok az aknamezőn 9— 10: Szalad, szalad a külváros ntjKiAlfF^7! 5— 8: Két férfi a városban Vörös Csillog 9~11: Lányok póráZ0Q ÉRD S: Az ördög atamánja 8— 9: Anna és a farkasok* 10: első előadáson: Suttogások és sikolyok** 10— 12: Stan és Pan meg a hölgyek FŐT 5— 6: Régi falak 7— 8: Hajdúk 9— 10: Mese Szaltán cárról GYAL 6— 7: Autó 8— 9: Penny Gold KISTARCSA r s: Fapados szerelem 5— 6: A bosszúállók 7— 8: Gyilkosság másodkézből 9— 10: Ulzana MONOR 5— 8: Dal a szerelemről 9—11: Olsen tervez — a banda végez NAGYKÁTA 5— 8: A keresztapa másik arcg 9—11: A farkassziget rejtélye P1LISVOROSVAR 6— 8: Szembesítés 9—11: A halott asszony visszatér POMAZ 5— 8: A négy muskétás 9—1«: Jutalomutazás RÁCKEVE 5— G: Lányok az aknamezőn 7— 8: Jutalomutazás 9—10: Madárijesztő* SZIGET- 5— 8: Oklahoma olaja SZENTMIKLOS s-10: csendes otthon VECSÉS 5— 8: Olsen tervez — a banda végez 9—11: Oklahoma olaja • Csak 1« éven felülieknek! *• Csak 18 éven felülieknek! Jő szórakozás kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT! JÜNIUS 5-TÖL JÜNIUS 11-IG csolatkeresése jegyében nyílt meg hétfőn a budapesti Kis- duna Galériában. A meghívó Végvári Lajos összegezését közli: „Szőnyi egyszerre fi­gyeli a dolgok apró részle­teit és az egész összefüggé­sét, elfogulatlanul nézi a mindennapi élet ezernyi is­mert tárgyát, emberét, han­gulatát, s ez az elfogulatlan magatartás segíti őt ahhoz, hogy friss szépségeket, ed­dig még nem ismert színe­ket és harmóniákat, egy- egy beszédes kéztartást, jel­lemző emberi körvonalat, ki­fejező állapotot fedezzen fel a megszokott látványban”. Találó összefoglalás ez az idézet. Ma már a Behavazott táj klasszikus értéknek szá­mít, e grafikai lap olyan szuggesztív erővel nevezi meg rajzi eszközökkel a Bör­zsöny és Duna átölelte Ze- begényt, a hóval belepett emberi fészekotthon csönd­jét és tisztaságát. Altorjai István tárlata a Stúdió Galériában június 14-ig tart nyitva. Nagy ívekkel operáló, len­dületes ecsetkezelése a táj és az ember kapcsolatát egy­ségesíti tüzes színárnyalatok­kal. A felület vehemens zak­latottsága tagolt elkülönülé­sekkel ad plasztikai arcu­latot a tárgyaknak és figu­ráknak, ahogy már nagy elődje, Rouault is értelmezte a festői formatervezést. A további önállósuláshoz a drá­mai sűrítések mellett meg kell barátkoznia az árnyaltabb megoldásokkal is, jobban szükséges tisztelnie a rész­leteket. Az út csak ísv vezet előre. Losonci Miklós A korszerű, munkáltató oktatásért Tanév végi beszélgetés dr. Gosztonyi János államtitkárral Néhány nap múlva befejeződik az 1974—75-ös tan­év. Ez az időszak a mérlegkészítés és az elkövetkező idők oktatáspolitikai feladatainak számbavételi idősza­ka is. Arra kértük dr. Gosztonyi János oktatási állam­titkárt: néhány lényeges, fontos témakörben foglalja össze a főbb oktatáspolitikai teendőket, célkitűzéseket. — Utalok arra — hangsú­lyozta az oktatási államtitkár —, hogy a XI. pártkongresszus határozatának és az MSZMP programnyilatkozatának anya­ga nevelési feladatok egész so­rát állítja elénk. ízelítőnek, emlékeztetőnek néhány: a tu­dományos és technikai forra­dalom hazai megvalósításának gyorsítása; a demokratizmus további erősítése: a szocialista életmód és tudatosság kibonta­koztatása; a munkásosztály vezető szerepének helyes értel­mezése és az utánpótlás kér­dése; a szocialista brigádok ta­pasztalatainak hasznosítása. — A dokumentumokból kü­lön is ki kell emelni a neve­lésügyet közvetlenül érintő teendőket, mint például a vi­lágnézeti és erkölcsi-politikai nevelés a szocialista hazafiság és a proletár internacionaliz­mus szellemében, az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztésének fontossága, a munkásműveltség gyarapítása, a diákotthonok és a kollégiu­mok fejlesztése és — nem utolsósorban — a pedagógu­sok munkájának fokozott meg­becsülése. Feladatainkat ele­mezve tnunkánkban most kü­lönlegesen fontos, hogy nagy gondot fordítsunk a tanulási esélyek egyenlővé tételére és tartalmi korszerűsítésére, a nevelés hatékonyságának fej­lesztésére. • Mindenekelőtt a tanulási esélyek egyenlővé tétele ér­dekli olvasótáborunkat. Hall­hatnánk errőJ bővebben! — Két lényeges feladatot, teendőt említenék. Az egyik, hogy különös gonddal kell ke­zelnünk az alapozó oktatást, tehát az általános iskola fej­lesztését. A másik; a szakmun­kásképzés fejlesztése, színvo­nalának emelése. — A területi tanácsok, mint ismeretes, a központi irányel­vek, a beruházásokra vonat­kozó számítások, módszertani ajánlások és — természetesen — a helyi igények és lehetősé­gek alapján kidolgozták ötéves tervjavaslatuk előzetes elgon­dolásait. A fejlesztési célok — az általános iskolai diákottho­ni helyek kivételével — meg­egyeznek a központi elképze­lésekkel. Az előzetes tervja­vaslatokat a központi szervek — az ágazati minisztériumok, az Országos Tervhivatal —, valamint a tanácsok szakigaz­KÖZÖSSEGI ELET, AKTIV MŰVELŐDÉS Országos módszervásár Valamennyi ifjúsági klub­nak szól az Állami Ifjúsági Bizottság, a Kulturális Minisz­térium, a SZOT. a KISZ KB, a Honvédelmi Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Fejér megyei Ta­nács, a Magyar Rádió és a Népművelési Intézet felhívá­sa: tegyék közkinccsé jó ta­pasztalataikat, ötleteiket. A III. országos módszervásá­ron olyan elgondolásokkal je­lentkezzenek, amelyek közös­ségi életre, aktív művelődésre serkentik a fiatalokat, illetve feltárják a tartalmas kikapcso­lódás, a szabad idő hasznos el­töltésének lehetőségeit, megis­mertetik a klubcsoportok együttműködésének módját. A módszerek forgatóköny­veit területi módszervásárokon jeleníthetik meg az év végéig a klubok, egyéni pályázók. Az országos terjesztésre alkalmas módszereket jövő év február­jában Székesfehérvárott, országos zárórendezvé- nyen mutatják be. A módszervásárhoz kapcsoló­dóan a Magyar Rádió ifjúsági osztálya megrendezi a Játék­mester kerestetik című rádió­adássorozatot. A játékvezetés­ben kitűnt klub- és játékveze­tők országos versenyen bizo­nyíthatják rátermettségüket. KERAVILL O. KEHAUtLI. <H> KERAVILL- <Z> Egyfázisú villanymotor 0,25-től 1,1 kW-ig, általános felhasználásra, talpas kivitelben. 1092 Budapest IX., Ráday u. 11. VIDÉKRE UTÁNVÉTELLEL SZÁLLÍTUNK! KI HAVI I I o K.KII AVI II >f~~X - K I li AV 11 I <ZZ> gatási területeinek vezetői kö­zösen értékelték. — A javaslatok szerint a kö­vetkező tervidőszakban az óvodai helyek mintegy 22 szá­zalékos növekedése várható. Ez az igen jelentős fejlesztés nem biztosítja az ellátási szint tartását, mivel várható, hogy ez idő alatt éppen az óvodás­korúak aránya mintegy 26 szá­zalékkal növekszik. — Az általános iskolai há­lózatfejlesztésben legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy a körzetesítés befejezésével mind teljesebbé tegyük a szak- rendszerű oktatást, ugyan­akkor mérsékeljük az ipari te­lepülések, a nagyvárosi apglo- merációs övezetek ellátási kü­lönbségeit. Igen biztató, hogy 1980-ig a szakrendszerű okta­tásban részesülő tanulók ará­nya csaknem száz százalékos­sá válik. Valamelyest javul — 30 százalékról 37 százalékra növekszik — a napközis ellá­tás aránya. — Bár a középiskolai háló­zat fejlesztésének lehetőségei szerények, valamelyest javul­hat a tervidőszakban az álta­lános iskolát elvégzők középis­kolai továbbtanulásának lehe­tősége. Emelkedik például a szakközépiskolai tanulólét­szám, s egy keveset gyarapo­dik — számszerűen — a kol­légiumi ellátás is. Politikai feladatunk is. nogy minél több munkás- és parasztszármazású diák középiskolai esztendeit egyengessük. Különösen orosz nyelvből és matematikából kell minél több előkészítő fog­lalkozást szervezni. — A magunk részéről külö­nösen arra hívjuk fel a taná­rok figyelmét, hogy az óvo­dai ellátás fejlesztéséért és az általános iskolák körzetesítésé­nek gyorsításáért próbáljanak valamivel többet tenni. Számí­tunk arra is, hogy — a koráb­bi esztendők szép, dicséretes társadalmi akcióihoz hason­lóan — ismét kibontakozik a széles körű vállalati, szövetke­zeti segítés, az intézmények patronálásának folytatása. Mindez hozzájárulhat gond­jaink enyhítéséhez. • Megfigyeléseik igazol­ják, s a masunk tapasztalatai Is alátámasztják, hogy akad­nak még kívánnivalók az is­kolai, a tanulmányi fegyelem megszilárdításában. Mit lehet­ne tenni a tanulmányi ered­mények javításáért, a fegye­lem megszilárdításáért? — A tanulmányi fegyelem, általában az iskolai fegyelem a nevelés végeredménye is. Az általános iskolákban elsősor­ban a tanulmányi fegyelem javításáért kell többet ten­nünk. A munkához való szo­cialista viszony kialakítását hangsúlyoznám elsősorban, mivel ez gyújtópontja több más erkölcsi normának is. Gondolok itt a dolgozó ember tiszteletére, a munka eredmé­nyének, a társadalmi tulaj­donnak a megbecsülésére, és így tovább. A mainál többet kell tennünk azért, hogy a gyerekek munkához való vi­szonya, tanulási kedve és fe­gyelme egészségesen fejlődjék. — Nem új keletű egyébként a tanulmányi fegyelem proble­matikája. Az idén sok oldalról vizsgáltuk, elemeztük ezt a kérdést, és jó néhány biztató jelét láttuk annak, hogy — kezdeti bizonytalanságok után — valóban érvényesülnek a rendtartás előírásai, párhuza­mosan a demokratizmus fej­lesztésével. Csak példaként említem, hogy a legutóbbi or­szágos úttörőparlamenten nagyszerű mozgalom született: éppen a gyerekek kezdemé­nyezték azt a remek akciót, hogy együtt végezzék el a ra­jok a nyolcadik osztályt, sen­ki ne bukjon meg, és ne ma­radjon ki. Ügy ítéljük meg, hogy a középiskolákban is ja­vult a tanulmányi fegyelem: csökkent a lemorzsolódás, a gimnáziumokban is, a szakkö­zépiskolákban is, és ami igen biztató, erősen megnövekedett a tanulmányi versenyeken résztvevők száma. Igaz, nem vagyunk még elégedettek: a mainál hatékonyabb nevelő­munka — reméljük — tovább javítja az iskolai, a tanulmá­nyi fegyelmet. • Kérjük, tájékoztassa ál­lamtitkár elvtárs olvasóinkat az oktatásnak az évtized vé­gére várható fontosabb kor­szerűsítő munkálata iról. — Az évtized végére az ál­talános és a középiskolákban új pedagógiai programot veze­tünk be. Ennek részeként, új óraterv alapján, az egyes tan­tárgyakban új tantervek ké­szülnek, s új nevelési progra­mot is kidolgozunk. Rendkívül nagy munka mindez, hosszabb időt, gondos elemzéseket igé­nyel. Már eddig is olyan mun­kamódszert alkalmaztunk — például az óratervek kialakí­tásánál, a tantervi vázlatok, előzetes tantervek kimunká­lásánál —, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia, igen sok szakember és gyakorló peda­gógus véleményét kikértük, felhasználtuk. A továbbiakban is demokratikus módszereket alkalmazva sokoldalú vizsgáló­dások segítségével kívánunk előrehaladni, kérve és várva a pedagógusok véleményét, se­gítségét. örülnénk, ha a most kiírásra kerülő tankönyvpá­lyázatokon minél többen részt vennének. Lényegében mind­azoknak a segítségére igényt tartunk, akiknek a korszerű, munkáltató oktatásra konkrét elképzelésük, hasznos ötletük van. • Kíván-e, államtitkár elv­társ, üzenni a tanévzárásra készülődő pedagógustáboraak? — Az elismerés és a köszö­net mellé — amit most első­sorban hangsúlyoznék — en­gedjék meg, hogy hozzáte­gyem; azt kérjük a nevelők­től, hogy a XI. pártkongresz- szus és a felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére vállalt, becsülettel elvégzett munkájuk hajtóerejét, lendületét — a megérdemelt nyári pihenés hó­napjai után — vigyék át rriajd a következő tanévre is. Sok-sok feladat vár még meg­oldásra, kérjük, segítsék peda­gógusszívvel továbbra is a párt- és állami határozatok megvalósítását. K. S. Dicséret pedagógusoknak A pedagógusnap alkalmából kedden dr. Bán Károly ezre­des, főcsoportfőnök-helyettes adta át a magyar néphadse­reg politikai főcsoportfőnöke dicséretét és jutalmát 16 pe­dagógusnak az ifjúság haza­fias, honvédelmi nevelésében kifejtett eredményes tevékeny­ségük elismeréseként. Jubiláló levéltárak Szekszárdon a levéltárveze­tők és a tanácsi művelődés- ügyi osztályok képviselőinek országos konferenciája kezdő­dött kedden. A régi megyeháza díszter­mében dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács elnökhe­lyettese nyitotta meg a tanács­kozást, amelyen megjelent Ga- ramvölgyi József kulturális miniszterhelyettes. A jubileu­mi ülésen dr. Varga János, a Kulturális Minisztérium levél­tári igazgatóságának vezetője megemlékezett hazánk szocia­lista levéltárainak huszonöt évéről. Délután felavatták az Óme­gyeháza épületében levő 200 esztendős Tolna megyei Levél­tár mintegy négyszázezer fo­rint költséggel kialakított új kiállítási nagytermét, s mint­egy ötven méter hosszú, szem­léltető folyosóját, amelyben megnyílt a Tolna megye tör­ténetét 1686-tól 1849-ig bemu­tató levéltári kiállítás. Az új kiállítóteremben be­mutatják a megyei levéltár több féltve őrzött ritkaságát, köztük IV. Béla király 1238- ban kiadott oklevelét, vala­mint az ozorai jobbágyfelkelés 200 éves periratait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom