Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-04 / 129. szám
1975. JÚNIUS 4., SZERDA Nfädtm Évente mind több élelmiszer Az élelmiszeripar és az lelmiszer-kereskedelem kap- solatáról rendezett ankétet z MTESZ kedden a Mező- azdasági és Élelmezésügyi linisztérium kultúrtermében, i tanácskozáson részt vett r. Lénárt Lajos rhezőgaz- asági és élelmezésügyi és lolnár Károly belkereske- elmi miniszterhelyettes. A IV. ötéves tervidőszakán az élelmiszeripar évente tlagosan 5 és fél százalékai növelte termelését, s így lakosság élelmiszer- és él- ezeticikk-fogyasztása csali era 30 százalékkal növeke- ett. A bővülő árukínálat legkívánja az ipari és a ereskedelmi vállalatok kö- ötti nagyobb összhangot — nnek lehetőségeiről tanács- oztak az ipar és kereske- elem szakemberei. — Lakóház a Dunán. A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat a Kisoroszi—Visegrád-átkelés dolgozóinak jobb elhelyezése érdekében a horányi üzemben megkezdte egy lakóházas ponton építését. A vizen, a kisoroszi partoddal mentén, pontonon ringó 2 helyiséget, irodát és pihenőt, még a félévben szeretnék átadni, hogy javítsanak a dolgozók eddigi kedvezőtlen munkahelyi körülményein. SZOT-üdiilokbcn, vállalati nyaralókban Egymilliónál többen A szám önmagában is lenyűgöző. Ma Magyarországon egymilliónál többen üdülhetnek! Pontosabban fogalmazva: ennyien vehetik igénybe kedvezményesen a SZOT-üdülő- ket és a vállalatok, intézmények saját kezelésű nyaralóit. Ha arra gondolunk, honnan indultunk, a fejlődés vonalát meredeken szökő grafikonnal ábrázolhatjuk, a negyvenes évek végének szerény, 80 ezres adatát tekintve kiinduló pontnak. Igaz, ha arra gondolunk, hányán nem üdülhetnek még, a fejlődés teendőinek sora vetí- tödik elénk. Kedvezmény nagycsaládosoknak A család kézhez kapja a kék, rózsaszín beutalókártyákat, jobbára nem veszi szemügyre azt az apró számjegyet, amely kétheti nyaralásunk dokumentumán szerényen meghúzódik. Azt a bizonyos összeget, amibe egyetlen ember üdülése kerül. Azt a négyjegyű számot! A magunk pénztárcájában gondolkodunk, egybevetjük a kedvezményes térítési díjat a költőpénzzel, amit jóelőre félretettünk, s amiből majd gyümölcsöt, csokoládét, üdítőt, reggeli kis féldecit, netán az esti zsugapartit „finanszírozzuk”. És sóhajtozunk: sok pénz kell ehhez a nyaraláshoz, a magunk hobbysaihoz, kedvteléséhez. Nagy az igény félszobákra Vizsgálatok a lakások használatáról Az Építésgazdasági és Szer- ezési Intézet több éve vizs- álja a lakások használatát, ogy a tapasztalatokkal segít- éget nyújtson a tervezőknek, lakásépítés műszaki fejlesz- jsét irányító vezetőknek a jö- ö lakásainak méretezéséhez, eosztásának, felszereltségének legtervezéséhez. A vizsgála- ok szerint fontos körülmény, hogy a családokban gyakran két generáció tagjai élnek együtt, különösen magas ez az arány zol^nál a családoknál, ámenek a városépítés miatt lebon- ásra került régi épületekből öltöztek új lakóépületekbe, óként OTP-beruházásban épí- sfct új lakásokba. A lebontás- a ítélt területek régi lakásaiéi elsősorban a szellemi dol- ozók költöznek szívesen ház- yári lakásokba, a nyugdíj a- ok többsége szívesebben men- e régifajta lakásba. Megállapították, hogy a félszobával kiegészített lakások jobban kielégítik az igényeket, mint az azonos alapterületű, de csak egész szobákból álló otthonok. A félszobás lakásokban ugyanis könnyebb megoldani a családtagok elkülönítését. Az étkezési szokások viszont elsősorban az együtt-tartózkodás követelményét hangsúlyozzák. A vizsgálatok szerint a családok többsége szívesen venné a konyhával összefüggő étkezőfülkét, vagy ha magában a konyhában lehetne megoldani a család közös étkezését. Az új lakótelepeken most már gyakori igény a közös helyiségek létrehozása, tehát barkácsolószoba, zeneklub, játszószoba berendezése is. A vizsgálatokat kiterjeszti még sok más igény, körülmény felmérésére is, hogy minden összefüggésében reális javaslatokat adjanak a tervezőnek. Az üdülésünk — mindnyájunk nyaralása — nagy-nagy költségeit az államkassza viseli. Milliárdokkal. Ezek tartalmazzák az üdülők felújítási költségeit — százmilliókat —, temérdek sportszert, a menük választékosságát; mindazt, amit úgy summáz a családanya, az apa: az a jó itt, hogy kiszolgálnak, hogy nem kell dolgoznom, lazíthatok. S ennek a „lazításnak” sokféle változatát, kinek-kinek hozzáférhető, igényeihez és gyermekei számához igazított mértékét igyekszik megteremteni a SZOT, a vállalati szakszervezeti bizottság, az állami és az üzemi pénzügyi alapok sora — az egész szociálpolitika. Ide tartoznak olyan ötletek, okos kezdeményezések, hogy piciny gyerekkel is kaphasson beutalót a család, némi főzési, mosási lehetőséget teremtve — kismamák a megmondhatói, mennyivel pihentetőbb ez a nyaralás is, mint otthoni napjaik. Vagy az a nagyon szép, derék buzgólkodás, gyáraknál is, központi üdülők soránál is, hogy nagycsaládosoknak nyújtsanak különleges kedvezéseket: a több szobától egészen az ingyenes üdültetésig. íme, a szép oldalak — fölényben, letagadhatatlanul. Büszkék vagyunk, büszkék lehetünk mindre. „Kiesnek” a látószögből Nem lehet azonban hallgatni arról sem, hogy az üdültetési munka, a beutalók elosztása, ennek a hallatlanul nagy szociálpolitikai kedvezménynek az odaítélése hordoz magában ferdeségeket, problémákat is. Utalt ezekre a népi ellenőrzés egyik vizsgálata, számot vetettek visszásságokkal az üdültetés „gazdái”, a szakszervezetek is. Sőt, a kormány is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Miről is van szó? Arról, hogy a több mint egymillió beutaló nem „szóródik” eléggé. Kialakult — javarészt a szellemi dolgozók rétegéből — olyan nagy csoport, amely szinte minden évben majd hogy nem automatikusan, megkapja ezt a kedvezményt. És százezrével vannak dolgozók, házaspárok, de családok is, amelyek nyolc-tíz évenként vagy még ritkábban jutnak beutalóhoz. „Kiesnek” a látószögből. Vagy, ami legalább ennyire baj: tudomásul veszik sok helyütt a felsorolt gondjaikat, s nem a segítés, a gondok áthidalásának módjait kutatják esetükben, hanem megállapítják: „olyanok a körülményeik, hogy nem érdemes nekik beutalót felajánlani”. Fonákságok, bosszantó hiTANULÓBALESETBIZTOSÍTÁS! bak. Annál is inkább, mert nem kellenek világmegváltó intézkedések a korrekcióhoz. Az elvek következetes betartására lenne szükség. Arra, hogy a főidényre szóló beutalók többségét az érvényes rendeletek szellemében juttassák a jogosultaknak, már év elején számba vegyék mindenütt az igényeket s annak a munkának az értékét, jellemzőit, amely ezt a jutalmat — mert jutalom, ajándék is a kéthetes kedvezményes üdülés — a legjobbaknak s a legjobban rá- utaltaknak juttatja. A további gyarapodásért Sok-sok ilyen „kelléke” is van annak, hogy elmondhassuk: jó munkát végeznek az üdültetési felelősök. És sok előrelátásra, okos szervezésre, jó gazdálkodási módszerekre lesz még szükség ahhoz, hogy a mai üdülési hálózat megfelelően tovább gyarapodjék. Átgondoltabb építési programra, a társadalmi és a vállalati érdekek helyes egyeztetésére utalunk. Arra, hogy az ország sok szép vidéke kínál ma még kiaknázatlan lehetőséget üdülők építésére. Értő felfedezésük, az anyagi eszközök célszerű felhasználása közelítheti meg majd a „másfél millió beutaló” kilométerkövét, az elő- és utószezonban is nyitva tartható, a mainál sokkal több üdülőház kialakítását. Már kopogtat a nyár. Hívogat a Balaton, a Mátra, a Bükk, a Velencei-tó, a Bakony. Jó időért drukkolunk; aztán már csomagolhatunk is. Egymilliónál többen. Jó üdülést! Várkonyi Margit Hídtartóteszt Az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepének Európában egyedülálló újdonsága a monumentális tartószerkezeti vizsgáló laboratórium. A 25x25 méter felületű építmény beruházása rövidesen befejeződik — lényegében már csak a külső burkolat hiányzik a főútról is jól látható, 46 millió forintot érő óriásról. A jövőben minden autópályával kapcsolatos áthidaló szerkezet elemeinek feszültségpróbáit itt fogják elvégezni. A premieren egy 28,8 méter hosz- szúságú, helyben előállított, nagy teherbírású, előfeszített hídtartó tesztelése történt meg sikerrel. A monstre elemet egyik oldalán 63, másik oldalán 59 tonnával terhelték, s csak azután engedett az erőszaknak, ami egyben arra is garancia, hogy sokadmagával történő beépítése után köpnyedén s főleg hosszú távon vethető alá tartós terhelésnek. Tej- és húshasznú szakosítás Kétnapos nemzetközi legelőgazdálkodási tudományos tanácskozás kezdődött kedden Szombathelyen. A téma rendkívül aktuális, mivel a hazai állattenyésztésben megkezdődött a szarvasmarhaállomány tej- és húshasznú szakosítása. Vas megye az ország egyik legjelentősebb állattartó vidéke, ezért választották a tanácskozás színhelyéül. Az ottani tapasztalatok országosan hasznosíthatók. Ezért az országos és külföldi előadók mellett több Vas megyei szakember tart beszámolót a helyi legelőgazdálkodásról. A vendéglátók szakmai bemutatót is rendeznek. Gyermekkert első ballagói Napfényes otthonban Törökbálint óvodásai Szép és modem földszintes épület tűnt fel nekem, Törökbálinton a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Két szöszke apróság ugrott ki kertje vasrácsos kapuján, mögöttük jött az apjuk, most már nem tűnődtem, óvoda előtt állok, A férfinak bemutatkozom, ő is megmondja a nevét: Illyés János rádió- és tv-szerelő. Jánoska és Mónika vidáman kapaszkodnak beléje, örülnek reggel óta nem látott apjuknak. Nehezebben élnénk — De reggel alig bírni velük, úgy sietnek az óvodába, nagyon szeretnek idejárni — mondja a papa. — Egyébként Jánoskának épült. Amikor elérte a kiscsoportos kort, akkor nyílt meg, szinte már várta. Ha nem vették volna fel, vagy ha ez az óvoda meg nem nyílt volna, a feleségem két gyermek mellett nem vállalhatna kereső foglalkozást, nehezebben élnénk... A szép épületbe behajt a kíváncsiság. A vezető óvónő, pillanatnyilag a járás valamelyik községében jár. Mammel Ádámné ugyanis egyben a járás óvodai szakfelügyelője. Helyette Vera néni, Gigler Ár- pádné vezet körül, megmutatja a legkisebbeknek ezt a tanintézetét. Belül is szép minden és korszerű, csupa tisztaság. A gyerekek is azok, jól öltözöttek, jól tápláltak. Most érkezik egy édesanya, Garai Györgyné. Bérelszámoló a Mechanikai Műveknél, lejárt a munkaideje, onnan sietett az óvodába kisfiáért. Pár percig beszélgetünk; — Nem is tudom, mit csinálnék a gyerekkel, ha ez az óvoda nem lenne. Németül is Másik mamától, Rónaszéki Pálnétól megkérdezzük, ugyan mit csinálna a kisfiával óvoda nélkül. Riadt tekintettel felel: — Nem is tudom. Erre még gondolni sem mernék. Giglemé az óvoda ablakán át mutatja, körös-körül menynyi az új családi ház, majd mindet fiatal házaspár lakja, sok az apró gyerek az Újtelepen. Elújságolja még, jövőre részben német óvoda lesz az övék. A nyelv könnyen ragad a gyermekfejekbe, amelyik szülő akarja, azé játszogatva elsajátíthatja a németet. Száz pici gyereknek épült ez az óvoda, de 120 a növendéke, ennyivel többet fel szabad venni. Aztán folytatja: — Mi lesz jövőre, még nem tudom. Idén ballagnak először nálunk, 28 gyerek kerül iskolába és mostanáig már 31 jelentkező van a helyükre. Az idén ősszel? A tanácsházán Garái Gyu- léné, tanácselnök készségesen beszél az óvod istákról, óvodákról. Mert a Bajcsy-Zsilinszky utcain kívül másik két régebbi is van a nagyközségben. A Baross utcait 25, á Dózsa György utcait 50 hellyel bővítették, így hát most a kettőben összesen 255 gyerek fér el, vagyis Törökbálinton 375 az óvodás. — Az utóbbi években minden jelentkezőt felvehettünk, nálunk nem volt helyhiány és ezt rajtunk kívül nem sok község mondhatja el. — Most szeptemberben, hiszen évről évre több a gyerek, alighanem már csak a jelentkezők 95 százaléka juthat óvodába. Ami nagyon sajnálatos, de még mindig rendkívül kedvező arány. — És mikor bővítették az óvodákat, építették az újat? — kérdem. A tanácsi apparátust természetesen mostanában megszokott munkája mellett a közelgő képviselőválasztás előkészítése erősen foglalkoztatja, nagyon is érthető hát, ha így válaszol: — A most zárult országgyűlési ciklus folyamán. Szokoly Endre Az általános Iskola 8 osztályát elvégzetteket IPARI TANULÓNAK AZ 1975/76-OS TANÉVRE FELVESZÜNK festő, kőműves és villanyszerelő szakmába. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet: a Prosperitás KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45.
