Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

1975. JÜJJIUS 1., VASÁRNAP Eredményes a népesedéspolitikai határozat végrehajtása Óvodák, bölcsődék - társadalmi összefogással Lakások, telkek a nagycsaládosoknak ÚJ RENDELET ÍRJA ELŐ Nyugalomba vonulnak az öreg buszok Meghívás Mexiko Citybe Szalai Sándor akadémikust előadóként meghívták a nők nemzetközi évének ENSZ-vi- lágkonferenciájával kapcsolat­ban Mexiko Cityben júniusban megrendezendő nemzetközi tu. dományos szemináriumra, amelynek témája: o nők sze­repe a társadalmi fejlődésben. Szalai akadémikusnak A nők helyzete a nemzetközi időmér­leg kutatás megvilágításában című munkáját orosz, angol és francia nyelven a világkonfe­rencia egyik hivatalos doku­mentumaként adta ki az ENSZ. Szabad szombat helyett - szabad hétfő Aranygyűrű a törzsgárdatagoknak Amikor 1969-ben alapos profiltisztítást hajtottak vég­re, még nem godolták, hogy eljutnak a kiváló vállalat cím elnyeréséig. A Pest me­gyei Kéményseprő, Cserép- kályhaépítő és Gázszerelő Vállalatnál a munkaverseny-mozga- lom is fokozatosan új erőre kapott, s évről évre nőtt tevékeny­ségük hatékonysága. Meg­változtak a dolgozók élet- és munkakörülményei is. A vál­lalat igazgatója elégedett az eredményekkel. A kémény- seprésben 106 százalékos teljesítményt sikerült elér­niük. Pest megyében meg­közelítően 461 ezer kéményt hoztak rendbe. ' A vállalat számára az el­múlt év kiemelkedő gazda­sági eredményeket és jó nye­reséget hozott, ez utóbbi pél­dául a tervezett 516 ezer fo­rinttal szemben 733 ezer fo­rintra növekedett. Sikeresen feltöltötték vállalati alap­jaikat és az év végére már mintegy 700 ezer forint tartalék állt rendelkezésükre. Megfelelően alakult dolgo­zóik átlagbérszintje is. 1970 és 1974 között 30,8 száza­lékos növekedést tudtak fel­mutatni, s az átlagjövede­lem 33 500 forint lett, ami ugyancsak jó eredmény. Ez­zel is magyarázható, hogy je­lentős a törzsgárdatagságuk. Tavaly húszán kaptak arany pecsétgyűrűt hűsé­gükért, s az idén további három dolgozó kapja meg a 25 évi munkájáért járó erkölcsi- anyagi elismerést. A vállalatnál az idén ősz­szel bevezetik a 44 órás munkahetet. Ehhez természe­tesen meg kellett és kell te­remteni a pénzügyi lehető­ségeket, a megfelelő körül­ményeket. A kéményseprés speciális munkaterület, ép­pen ezért szabad szombat he­lyett előreláthatólag szabad hétfőt biztosítanak majd be­osztottjaiknak. A hatvanas években, de még két éve is — az orszá­gos adatokhoz hasonlóan — Pest megyében is kedvezőtlen volt a születési arányszám, egészségtelenül alacsony a természetes szaporulat: 1963- ban például alig több mint 11 ezer gyerek született, s még 1973-ban sem érte el a 15 ezret A fordulat éve 1974 volt: ekkor több mint 18 ezer kisgyermek látta meg a napvilágot a megyében. Az ugrásszerű változásban alap­vető szerepe van az MSZMP Politikai Bizottsága döntésé­nek, amely 1973-ban jelent meg a kormány népesedés- politikájáról, A dokumentum a pénzügyi juttatásokon kí­vül a gazdasági és társadal­mi élet egészét átfogó intéz­kedések sorát nyitotta meg, melyek az optimális család­modell kialakulását, az anya­ság, a gyermeknevelés na­gyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését hivatottak szolgálni. Hogyan valósult meg Pest megyében a hatá­rozat — erre kereste a vá­laszt a megyei népi ellen­őrzési bizottság egyik idei vizsgálata. Növekvő születésszám A felmérés tapasztalatait a NEB ülésén összegezték. Megállapították: a népese­déspolitikai határozat szel­lemében — de az eltelt rövid idő alatt is — a feladatok egész sorát oldották meg az illetékes állami, gazdasági és társadalmi szervek. A je­lentésekből kitűnik, hogy a fejlődés során kiváló ered­mények születtek, de több területen van még tennivaló. (A határozat hangsúlyozot­tan aláhúzza a többi között, az egészségügyi felvilágosí­tás fejlesztésének jelentősé­gét. E területen megyénkben különösen az elmúlt két év­ben számottevő az előrelé­pés. Rendeltetésének megfe­lelően működik a család- és nővédelmi tanácsadó-hálózat, de ezenkívül is az egészség- ügyi kultúra terjesztésének, gyarapításának változatos formái alakultak ki. Erden például terhes anyák, Dela­tion ifjú házasok klubja mű­ködik, a váci járásban nép­szerű az anyák iskolája, a dabasi járásban tavaly 17 család- és nővédelmi ankétot szerveztek. A javuló pro­pagandának is köszönhető, hogy tavaly 22 százalékkal nőtt a születések száma, s ezzel szemben csaknem 40 százalékkal kevesebb volt az elmúlt évinél a művi terhes­ség-megszakítás. Nem ilyen kedvező a kép a kórházi-szülőotthoni ágyak számát vizsgálva. Ebben a tekintetben Pest megye máig is utolsó a megyék között. A családalapítás, a több gyermek nevelésének alap­vető feltétele a megfelelő la­kás. E téren azonban a je­lentős erőfeszítések ellenére sem sikerült alapvető javu­lást elérni a megyében. Eb­ben nagy szerepet játszik a bevándorlás. Erre mutat, hogy míg 1973-ban a lakás­igénylők száma ötezer volt, ez egy év alatt majdnem megduplázódott. A lakásépí­tés — ismerve az építőipar problémáit — érthetően nem tud lépést tartani ezzel az ütemmel. Előnyben a nagy családosok A helyi tanácsok a laká­sok elosztásánál a határozat szellemében előnyben ré­szesítik a nagy családosoltat, a fiatal házasokat. A közsé­gekben — mivel minimális az állami lakásépítés — első­sorban ingyen vagy ked­vezményes árú telek jut­tatásával segítik a nagy csa­ládosokat, enyhítik a fiatal házasok gondjait. A családok helyzetét köny- nyítő gyermekintézmények — bölcsődék, óvodák, iskolai nap- I közi otthonok — száma is gya- I rapodott az utóbbi években. I Ennek ellenére különösen az agglomerációs övezetben még mindig nagy a lemaradás a szükségletekkel szemben. Kü­lönösen a bölcsőde kevés: Er­den, Gyálon, Pilisvörösváron például egyáltalán nincs, a da­basi járásban mindössze egy működik — s a meglevők is túlzsúfoltak. Amíg azonban a bölcsődei igényt mérsékli bi­zonyos fokig a hároméves gon­dozási segély rendszere, az óvodai ellátás további javítása annál égetőbb gond. Ötször több óvodai hely Bár a IV. ötéves tervben Pest megyében összesen két­ezer új óvodai helyet tervez­tek, előreláthatólag ennek több mint ötszöröse épül fel: min­denekelőtt az üzemek, a társa­dalmi összefogás segítségével. A vállalatok például tavaly az egy évvel korábbinak tizenöt­szörösét — öt és fél millió fo­rintot fordítottak a gyermek- intézmények fejlesztésére. A kommunista szombatok kere­setéből átutalt összegek, a szo­cialista brigádok és a lakosság társadalmi munkája is hozzá­járult a jelentős előrelépéshez. A példás eredmények ellenére az igényeket sok helyen máig sem tudják kielégíteni. Feltár­ta a vizsgálat, hogy különösen az agglomerációban a gyer­mekintézményeket, elsősorban a fővárosba bejáró dolgozók gyermekei veszik igénybe. A budapesti vállalatok viszont semmivel sem járulnak hozzá a községek fejlesztéséhez. En­nek az ellentmondásnak a megoldására pedig sürgősen módot kellene találni. Az elmúlt négy évben jelen­tősen — majd ötven százalék­kal — megszaporodott az is­kolai napközi otthoni helyele száma is. Ennek ellenére az igénylők elhelyezésének lehe. tősége az országos átlag alatt marad, különösen feszítő a helyzet a ceglédi, a nagykátai és a monori járásban. Az utób­biban 14 község közül csak nyolcban van iskolai napközi. Különleges helyzetben A vállalatok, a fiataloknak, nagycsaládosoknak nyújtott anyagi támogatáson kívül — a vizsgálat tanúsága szerint — egyéb áldozatot is vállalnak. A terhes anyákat például min­denütt olyan könnyebb mun­kára osztják be — keresetcsök­kentés nélkül —, mely nem ve­szélyezteti az anya, a születen­dő gyermek egészségét. A gyermekes anyákat csak saját kérésükre osztják be több mű­szakra, sőt a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárában külön hat­órás műszakot szerveztek szá­mukra. A munkaerőgondok figye­lembevételével nagy nehézsé­geket okoz az üzemeknek a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők — a fizikai dol­gozók több mint 90 százaléka — munkájának helyettesítése. Ugyanakkor igyekeznek meg­tartani, folyamatossá tenni ve­lük a kapcsolatot. A gyermek- gondozási segélyről visszatérő­ket kivétel nélkül az eredeti munkakörükbe helyezik visz- sza, az időközbeni bérfejlesz­tésből, sőt sok helyen a nye­reségrészesedésből is ugyanúgy juttatnak számukra, mintha az üzemben dolgoztak volna. Vál­tozatos formái alakultak ki az egyéb kedvezményeknek is. A PEVDI-nél például azoknak az anyáknak, akik anyagi nehéz­ségek miatt kénytelenek len­nének megszakítani a gyer­mekgondozási szabadságot — bedolgozói munkát juttatnak. A váci kötöttárugyárban a gyermekgondozási szabadság­ról visszatérőknek kismama blokkot alakítottak, állandó délelőtti műszakban. Hagyomány, hogy Nagykő­rösön évente megrendezik a Nagykőrösi higiénikus napo­kat, amelyeket az Egészség- ügyi Felvilágosító Központ, a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa patro­nál. Tavaly a higiénikus na­pokon bemutatták a Nagykő­rösi Konzervgyár két dolgozó­jának, Egri Ernő mérnöknek és Fruttus I. Levente pszicho­lógusnak Dolgozó emberek kö­zött című filmalkotását, amely nagy sikert aratott. A film egy béna lány sorsának szűk­szavú, tárgyilagos — de éppen ezért hatásos krónikája. HATÉVESEN — A gyárban telexgépkeze­lő lettem. Jó érzés, hogy ne­kem is van munkám, amit örömmel csinálok. Ma is ámu­lattal nézem, hogy hívásomra az ország legtávolabbi helysé­géből, vagy akár külföldről is, azonnal szavak-mondatok je­lennek meg a papíron. Már Amerikával is beszéltem, kon­zervgyári prospektusokat kér­tünk Chicagóból. Olyan öröm, hogy betegségem ellenére a leggyorsabban tudok kapcso­latot teremteni a gyári partne­rekkel. Tudom, hogy a mai ro­hanó életben nagyon fontos a gyors és pontos ügyintézés, ta­lán ezért is szeretem annyira ezt a munkát. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban a portásfülkével szembeni kis földszintes épület zöldre festett szűk szobájában meg­állós nélkül két telexgép ko­pog. Az egyik előtt fiatal lány ül, nagy karosszékben. Labancz Éva önmagáról, a körülöttelevőkről, szüleiről, munkatársairól beszél, és mindazokról, akik annyi sokat tettek érte. Sorra veszi az el­múlt, gyakran kilátástalannak tetsző éveket. A hatéves, csupa élet kis­lányt az emlékezetes magyar- országi gyermekbénulás-jár­vány idején megtámadta a kór. Segíteni akkor még nem tudtak rajta. Tizenkét hosszú év következett — négy fal kö­zött, kórházban. Egy évig gipszágyban élt. Később volt olyan periódus, amikor heten­ként egyszer fordították meg az ágyban. Később, a tornából és az ultrahangos besugárzás­ból álló kezelés nyomán javult az állapota, már fel tudott ül­ni, de a lába továbbra is béna maradt. Szerencsére a keze vi­szonylag hamar ismét mozgé­konnyá vált, s amikor már fogni is tudott, járógépbe tet­ték és kát mankóval egyensú­lyozott. A járógép azonban annyira nehéz volt, hogv le­gyengült szervezete nem bírta. Az ORFI-ban dr. Szívós Anna főorvosasszony kihar­colta, hogy a beteg gyerekek hozzájuthassanak a tudás­hoz, állapotukhoz alkalmaz­kodva oktatták őket. Délelőtt A közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletet adott ki az üzemi autóbuszok selejtezé­séről és annak irányelveiről. A már hatályba lépett ren­delkezés szerint az V. ötéves terv időszakában ki kell selej­tezni a népgazdasági szem­pontból gazdaságtalan üzemű olyan autóbusztípusokat, ame­lyeknek a gyártását 1960-ban befejezték, és nincs biztosítva szervezett alkatrészellátásuk. A húsznál több személyt be­fogadó buszokat, ha az üzem­behelyezés óta 12 év eltelt, s az ennél kisebb, de több mint nyolc éve üzemeltetett buszo­kat; az Ikarus főegységekből épített, típusjel nélküli autó­buszokat; a közlekedési válla­latoknál már kétszer felújított és újabb generálozásra szoruló autóbuszokat, valamint a Cse­pel teherautó alvázra szerelt, személyszállításra használt, köznyelven szólva fákarusz bu­szokat kell selejtezni. A ren­delet a fegyveres testületeken és a rendészeti szerveken kí­gyógykezelés, délután peda­gógus vezetésével csoportos és egyéni tanulás. Az iskola — különösen később, ahogy mind inkább megértették a gyerekek, mi történt velük — igazi csodaszer lett Feledte­tett önbizalmat adott, ki­töltötte gondolatvilágukat. SEGÍTŐK Az általános Iskola befeje­zése után Budapesten a II. Rákóczi Ferenc gimnázium Igazgatója és tanári kara vál­lalta, hogy segítségükkel el­végezteti a gimnáziumot. Le­velező úton tanult. A kór­házban ki hogy tudott, úgy segített egy-egy nehezebb anyagrész megmagyarázásá­val. Éva jó eredménnyel leérett­ségizett. A kórházból haza­vitték. A lakásba zárva, hogy jobban teljék az idő, megtanult gépírni, közben leste, hogy a családtagok kö­zül mikor jön már haza va­laki. Egy alkalommal Kovács Sándorné gimnáziumi tanár, a konzervgyár igazgatójának felesége találkozott hajdani iskolatársával, Labancz Éva édesanyjával. Hogyan él a gyerek otthon, tudna-e va­lami munkát vállalni? így történt, hogy egy szép napon megjelent lakásukon Egri Ernő gépészmérnök. Kü­lönböző nyugatnémet és an­gol prospektusok nyomán megtervezte, a gyári gép­járműcsoport Font Kálmán vezetésével pedig elkészítette számára azt a kerekes járó­széket, amellyel már közle­kedhetett. Sőt! Miután csalá­di házukba lépcsők vezet­nek fel, olajnyomású motor­ral olyan emelőt szerkesz­tettek, amelynek segítségé­vel a járókocsit maga is fel­emelheti a kívánt szintre, nem kell a nehézkes, több­szöri átültetéssel bajlódni. Ez a kocsi már az utcai közlekedésre is alkalmas volt Miután megtanulta a keze­lését, 1970 márciusában meg­tette az első utat a Konzerv­gyárba, ahol telexgépkezelő lett. Később a Magyar Vörös­vül valamennyi vállalatra, trösztre, intézményre, költség- vetési szervre; szövetkezetre, ezek társulására és szövetsé­geire kiterjed. Orvosírók első konferenciája A Magyar Orvostörténelmi Társaság orvosíró köre és a Vas megyei Tanács Mar- kusovszky-kórháza szomba­ton rendezte meg Szombat­helyen az orvosírók első kon­ferenciáját Az orvosírókör tagjai azok a hazai orvosok, akik hivatásuk gyakorlása mellett irodalmi és képző- művészeti tevékenységet is folytatnak. A konferenciát dr. Hankiss János, a kör elnöke nyitotta meg, majd 12 előadás hang­zott eL kereszt közbenjárására Kiéi­ből kapott egy tökéletes ut­cai járművet. A vámnál ki­lencezer forintos kedvezményt adtak. SZERETETTEL T- Nem tudják elgondolni, mit jelent számomra a mun­ka, a tudat, hogy jómagam ilyen ballaszttal keresővé vál­hattam. A pénznél azonban még többet adott a szeretet, amivel azóta is körülvesznek. Erre a szobára, hogy a kere­kes nappali székkel beférjek, külön ajtót vágtak. Az épület­ben eltüntették a küszöbö­ket. Az asztalomon mindig vár valamilyen apróság, gyü­mölcs, jó falat. — Nemcsak a tennivalóim­ra tanítottak meg végtelen türelemmel, hanem bevon­nak a közéletbe is. Beválasz­tottak a Tóth Árpád szocia­lista brigádba és megbíz­tak a brigádnapló vezetésé­vel. A szakszervezeti bizott­ságnak arra is volt gondja, hogy én is nyaraljak. Válla­lati autóval vittek le édes­anyámmal Siófokra, a kon­zervgyári üdülőbe. — Tartom a kapcsolatot volt betegtársaimmal és rendszeresen levelezek velük. Tudomásom szerint kevesen vannak, akik paralízis után rendes nyolc órai munkavi­szonyban dolgoznak. Néha úgy érzem, nem is érdemiem azt a gondoskodást, aminek sok apró jelével mindenkor találkozom. Nagyon igyek­szem. Arra gondoltam, úgy adhatok pluszt, ha megtanu­lok például németül, mert a gyárnak a szocialista orszá­gok közül az NDK-val van­nak különösen sok irányú kapcsolatai. A telexezésnél hasznos minden idegen nyelv ismerete. Ugyancsak fontos, hogy alapos áttekintésem le­gyen a nagyüzem munka­rendjéről, a munkafolyama- tokróL Gyakran a külföldi partnerek közelebbi megje­lölés, név nélkül küldik táv­mondataikat, ilyenkor jó, ha ismereteim alapján késede­lem nélkül az illetékeshez tudom továbbítani az üzene­tet. Komáromi Magda S. Zs. Az általános iskola nyolc osztályát elvégzett IPARI TANULÓKAT AZ 1975/76 OS TANÉVRE FELVESZÜNK kőműves­szakmába. Kollégiumi elhelyezésről, telj’es ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függő, felemelt ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZNI LEHET a Prosperitás KSz munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. Mészáros János Emberi kötelesség — és azon túl MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom