Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-28 / 150. szám
Elsőként a megyében Megkezdték az aratást Abonyban és Albertirsán Próbavágás Foton, Szódon és Örbottyánban Az utóbbi napákban már egyre türelmetlenebbül kémlelték a határit a szakemberek a megye közös gazdaságaiban, s mint hírt adtunk róla, mindenütt feltöltették az üzemanyag-tárolókat, kimeszelték, fertőtlenítették a magtárakat, több helyütt úgyszólván a tábla szélében ugrásra készen álltak a kombájnok. Most már gépek zaja veri fel az abonyi határ csendjét: a megyében elsőként a Ságvári Endre Termelő- szövetkezet kombájnosai fogtak hozzá a kalászosok betakarításához. Földjeiken tíz kombájn tórül- fordul, s a 846 hektárnyi őszi árpa tizedét már learatták. A becslések szerint hektáronként 37 mázsa szemmel fizet az idei nyár. Csütörtökön már az albert- irsai Szabadság Tsz-ben is benépesült a határ, öt régebbi és két újonnan vásárolt SZK— 5-ös kombájnnal fogtak a ga- bonabetakarításihoz. Úgy mondják — ha az időjárás is kedvez —, egy hónap alatt minden bizonnyal végeznek a több mint ezer hektárral. Az árpa erősen megdőlt, Helyi költségvetések I? égi házakon még látni beJ1 falazott ablaknyílásokat. Vakablakokat. Milyen ostobának kellene lenni ahhoz, hogy a vakablakhoz állva nézegetnénk, esik-e, süt-e a nap?! Megtörténhet azonban, hogy bár nem rósz szándékkal, inkább csak közömbösségből, hagyják, tipródjunk a vakablak előtt, úgy vélve, a mi bajunk, ha nem látunk semmit. S mi tagadás, csupán darabkáit vesszük észre annak, arpit egészében ismernünk kellene; lakóhelyünk tanácsának gazdálkodását. Sem a kiválóak, sem a gyengék közöét1 nem említik a felügyeletet gyakorló szervek a nagykátai nagyközségi tanács munkáját. Azaz úgy tevékenykedik, mint a megyebeli tanácsok többsége, átlagosan. Sokat tettek azért, hogy a lakosság tájékozottabb legyen a településfejlesztésről, mint korábban. Mégis, szinte előre lefogadhattam volna, hogy a taíálorhra megkérdezett öt nagykátai lakos nem tud felelni arra, mire futja a tanácsnak a lakosság adóiból? A megkérdezettek között volt, aki úgy vélekedett, hogy e forintokból gazdálkodik a tanács, sőt, „még el is visznek abból”, a másik azt gondolta, hogy „éppen elég arra, amire kell”, a harmadik meg rögtön kapott az alkalmon, s azt panaszolta, hogy „ugye, fizetjük a községfejlesztést, s mégsincs rendes út hozzánk, minden esztendőben külön pénzzel vesszük rá a fuvarost, hozza el a kapuig a tüzelőnket”. Azért, hogy a minta lehetőleg megfeleljen a tényleges helyzetnek, egészen más helyen, a gödöllői járásbeli Kartalon ugyancsak feltettem a kérdést. Mintha összebeszéltek volna a nagykátaiakkal...! Faggattam néhány városi tanácsi tisztségviselőt, mit gondolnak, mennyit tud tevékenységük e területéről a lakosság? Hümmögtek, majd sóhajtva kimondták, nagy a tájékozatlanság. Nagy bizony! A kartali polgár — itt született, itt ment férjhez, 33 éve él a községben —, aki azt bizonygatta, hogy „szép pénzt beszednek a községfejlesztésre”, aligha gondolja, hogy ez a „szép pénz” idén mindössze 19S ezer forint, s a lakosság összes adója nem több 700 ezer forintnál! Ha ebből kellene a községnek fedeznie kiadásait, nagyon hamar földönfutók lennének, csukhatnák be az óvodát, iskolát, küldhetnek el az orvost . •.. A közös pénztárból, a társadalom egésze által meg- terfnelt - javak értékéből ugyanis nem kevesebb, mint 3 millió 933 ezer forintot toldanak — toldanak? — a helyi befizetésekhez, hogy az említett és hasonló kiadásokra legyen fedezet. Különb lenne Nagykáta helyzete? Igaz, itt 4,2 milliót fizet be adók címén a lakosság, ám a nagyközségi tanács évi költségvetése tizenöt millió! S lakosság 630 ezer forintos községfejlesztési hozzájárulásából 12 év alatt — igen, nincs tévedés, tucatnyi esztendő alatt — gyűlne össze az az összeg, melyet Nagykáta idén a fejlesztési alapjában tudhat, azaz a 7,7 millió forint. Néhány adatot említettünk csupán, de beszédes választ adnak azoknak, akik előszeretettel emlegetik a községfejlesztési alapra történő befizetésüket, mint amivel „eltartják a községet”, s aminek fejében a tanácsnak ezt is, azt is kötelessége megtenni. Az egyéb adókat meg egyenesen úgy kezelik, mint az állam- háztartás .legfőbb táplálóját, amiből „még szép, hogy visz- szaadnak”. El sem viszik, s tesznek hozzá- tisztességgel, mert hiszen a nagykátai járásban a lakosság valameny- nyi adója — házadótól a gépkocsi miatt fizetendőig —22.9 millió forintra rúg, a községi, nagyközségi tanácsok költségvetése pedig 73,8 millióra! Tessék csak kiszámolni, mennyi a különbség, ki tart el kit ?! Vagy nem is ez a léfiyeg, ne azt méricskéljük, ki mennyit ad? Olykor nem árt kitérni erre, nyiltan beszélni arról, hogy az állam bevételeinek döntő részét a vállalati befizetések, alkotják, s csupán tizedénél alig többet a lakosság adói. Fontosabb ennél, hogy a lakosság ismerje az arányokat, mert ha tudja azokat, szerényebben, reálisabban fogalmazza kívánságait, követeléseit. Ma ugyanis még erősen hat az a hiedelem, hogy az állami pénzbevételek legfőbb forrása mi más lenne, mint amit Kiss Péter és Nagy Sándor befizet, amit „a telekért, a házért, a kocsiért, ' ki tudja, van-e egyáltalán, amiért nem” beszed a tanács. Hamis képzetek sora származik ebből, mert hiszen sokan úgy gondolják, ha fizettek, azért kapniuk kell, ahogy a boltban, a vendéglőben ez történik. Csakhogy az államkincstár nem szatócsüzlet, s a tanácsi gazdálkodás sem adok- veszek. Az állampolgár - mulasztása, hogy nem tudja ezt? Van része benne neki is, ám az<t kell mondanunk: tanácsaink, a tájékoztatás különböző formáit már úgy-áhogy használva, szívesebben beszélnek arról, mire nem jutott, mire nincs fedezet, mint arról, mire van, s honnét! M iért hallgatnak erről tanácstagok és tisztségviselők, miért csak évente egy alkalommal, a tizenkét hónapra szóló terv tárgyalásakor esik róla szó? Az állampolgárok jelentős csoportjainak tudatában egy gazdag, de fukar állam él, ami „viszi az adóforintot, s filléreket gurítgat vissza”, s e tévedést élni hagyja a gyenge tájékoztatás, a gazdálkodás legfőbb adatainak bizalmas kezelése. Lehet,. egyszerűbb, kényelmesebb azt sorolni, hogy mire nem futja, mint azt kimondani, hogy emberek, mit akarunk még, hiszen az idén is adott az állampénztár egy vagy éppen tizenkét milliót ahhoz, amit helyben mindany- nyian befizetünk. Hálátlan szerep, mondóka lenne? Az igazság képviselete olykor nehéz, de semmi esetre sem hálátlan teendő. Mészáros Ottó s ezért embert és gépet próbára tesz, a búza azonban szerencsére jobban tartja magát. Kenyér- gabonából is jó termés ígérkezik, az átlag alighanem túlszárnyalja a tavalyit. A kombájnosok és segédvezetők házi versenyében az első helyezett ezer forint jutalmat kap, segédje a felét. Ha a célul tűzött határidőn belül befejezik a munkát, az összeg dupláját vehetik fel a tsz pénztáránál. Akárcsak Abony- bam, Albertirsán is helybe viszik a főtt ételt ess hűsítő italokból Es lesz elegendő, a tűző napon nem fognak szomjazni az aratóit. A váci járásban eddig Foton, Kosdon, Gödön örboty- tyánban és Sződön tartottak gépszamlát sikerrel, Letkésen viszont hanyagul dolgoztak a szerelők. Foton, Sződön és örbottyánban túl vannak az őszi árpa próbavágásán, de a járás északi felében csak két hét múlva indítják a kombájnokat. Az első napok eredményei itt is biztatóak, Sződön 30 hektáron, az őrboütyáni Petőfi Termelőszövetkezetben ma reggelig több mint 44 hektáron jelzi szúrós tarló a kombájnok- nyomát. Kihasználják a jó időt, s a hét végén is hangos lesz a határ. Tamasi—Csalóik PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉS A MEGYEI TÁNÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 150. SZÄM ARA 80 FII.MiR 1975. JÚNIUS 28., SZOMBAT Elutaztak hazánkból a KGST ülésszakánr részt vett kormányküldöttségek Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a KGST XXIX. ülésszakán részt vett szovjet, bolgár, mongol, NDK-beli, román és jugoszláv kormányküldöttség. A szovjet küldöttséget Alek- szej Koszigin, a bolgárt Sztanko Todorov, a mongol delegációt Zsambin Batmönfi, az NDK-belit Horst Sinder- mann, a román delegációt Ma- nea Manescu miniszterelnök, a jugoszláv küldöttséget pedig Dobroszav Csufalics, a szövetségi végrehajtó tanács elnök- helyettese vezette. A küldöttségek búcsúztatására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Magyar- i ország állandó KGST-képvise- | Éves tervek félidőben Százmillió érlék A ceglédi ÉVIG teljesítése A vállalatok, üzemek ezekben a hetekben megyeszerte mérlegre teszik: mit hozott az első félév, hogyan sikerült eddig valóra váltani a terveket? — A félév mérlegén még változtatnak valamelyest az utoilsó napok, tehát pontos, végleges adatokkal még nem rendelkezünk — mondja Kovács Károly, az ÉVIG ceglédi gyárának igazgatója — de a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy eredményeink biztatóak. — Sok gondot és bosszúságot okoz, hogy például a fúrótokmányok, és különféle tartozékok, apró, de fontos kellékek feliratkoztak a hiánycikkek listájára. Emiatt a tervben előírt 40 millió forint értékű villamos kézi- szerszámból valamivel kevesebbet gyárthattunk. Az árbevételt tekintve azért nem maradtunk le, ugyanis köszörűgépet — 2 milliós volt a terv — 5 millió forint értékben készítettünk, így amit az egyik terméknél időlegesen vesztettünk, behoztuk a másiknál. — Az első félévben 62 millió 500 ezer forint bevételt terveztünk motorgyártásból, s most már biztos, hogy ezt el is érjük. A szerelőszalagokról 75 ezer centrifugát és 28 ezer háromfázisú villany- motort továbbíthattunk rendeltetési helyére. — Ügy tudjuk, hogy a budapesti gyáregységekkel szemben is vannak kötelezettségeik. — Igen, úgynevezett belső kooperációs kapcsolatban állunk testvérgyárainkkal, motorokat tekercselünk részükre, illetve forgácsoló és sajtoló kapacitásunk egy részét gyártmányaik néhány tartozékának megmunkálására hasznosítjuk. Eddig a tervnek megfelelően 80 ezer munkaórát fordítottunk erre a célra. Nyolcszázötven dolgozónk — köztük 8 szocialista és 40 munkabrigádunk — nemcsak a termelésben igyekszik helytállni. A közelmúltban megtartott kommunista műszakon — szabad szombaton — megtermelt jelentős összeget a ceglédi óvodák támogatására ajánlotta fel. Az Ady Endre úti óvoda kicsinyeinek például játékfalat vásároltak. ■ K. Gy. A. Pénteken elutazott hazánkból a KGST XXIX. ülésszakán részt vett szovjet kormányküldöttség. Képünk: Lázár György búcsúztatja Alekszej Koszigint. lője, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi, Bondor József építésügyi és városfejlesztési, dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi, dr. Faluvégi Lajos pénzügy-, dr. Horgos Gyula kohó-, és gépipari és Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi •Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, Papp László, hazánk állandó KGST-kép- viselőjének helyettese. Jelen volt Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, ott voltak az. érintett országok budapesti diplomáciai képviseleteinek vezetői, tagjai Alekszej Koszigin a KGST ülésszakának záróülésén, csütörtökön beszédet mondott, melyet a 2. oldalon ismertetünk. LOURENCO MARQUES \ Mozambiki Népi Köztársaság elnöke fogadta a magyar párt- és kormányküldöttséget Samora Machel, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke csütörtökön este *a külföldi delegációk sorában fogadta a függetlenségi ünnepség- sorozaton részt vevő magyar párt. és kormányküldöttséget, amelyet Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese vezet. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt találkozón a magyar párt- és kormányküldöttség átadta az MSZMP KB, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács üdvözleteit és jókívánságait a függetlenség kikiáltása alkalmából. A magyar delegáció kinyilvánította, hogy a Magyar Népköz- társaság elismeri a MozambiCzóbel-múzeumot avattak Szentendrém ki Népköztársaságot és hangsúlyozta, hogy a magyar nép miként a múltban, a jövőben is szolidáris a mozambiki néppel imperialistaellenes harcában és az új, független, demokratikus társadalom építésében. Küldöttségünk az Elnöki Tanács nevében meghívást nyújtott át Samora Machel államfőnek magyar- országi hivatalos látogatásra. Tegnap délelőtt űj, jelentős művelődési intézményt avattak Szentendrén. Most nyílt meg a Czóbel Béla életművének eddigi legtel jesebb anyagát bemutató múzeum. Az avató- ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZ MP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Avatóbeszédet S. Hegedűs László, Szentendre országgyűlési képviselője, a Hazafias Népfront Országos Ta nácsának titkára mondott. (Beszámolónk a 4. oldalon.) KÖZE LET Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken Heves megyében tett látogatást. Aktívaülésen találkozott a megye, valamint a járások és városok párt-, állami és tömegszervezeti Vezetőivel, akiknek tájékoztatót tartott időszerű nemzetközi kérdésekről. Délután Kiskörén ismerkedett a Tisza II. vízlépcső építésével és üzemeltetésével. Felkereste a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetet is. Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője áll az élén annak a magyar pártmunkásküldöttségnek, amely a Kubai Kommunista Párt meghívására Havannába érkezett. A küldöttség tagja: dr. Szabó Imre, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Dr. Medve László egészség- ügyi miniszterhelyettes vezetésével tegnap küldöttség utazott Csehszlovákiába, hogy részt vegyen az ország fel- szabadulási évfordulója alkalmából rendezett spartakiád eseménysorozatán. Mahdi al-Obeidi iraki gazdasági miniszterhelyettes vezetésével tegnap delegáció érkezett Budapestre, hogy megbeszéléseket folytasson a magyar—iraki gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről.