Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-28 / 150. szám
vAílfíIH A KGST XXIX. ÜLÉSSZAKA Az alapproblémák megoldásának kezdete Alekszej Koszigin felszólalása a záróülésen Alekszej Koszi gin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke Budapesten csütörtökön a KGST XXIX. ülésszakának záróülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: „A testvéri szocialista országok kollektív döntéseit együttműkö- désühk továbbfejlesztésének kérdéseiről az egész közösség közös érdekeiről való mélyreható gondoskodás hatja át.” A szovjet kormányfő megjegyezte, hogy „a közösség virágzása és erősödése egyben minden hozzá tartozó ország virágzását és megerősödését jelenti. A szocialista világban nem jöhet létre olyan helyzet, amikor egyes országok saját jólétüket más országok rovására teremtik meg. Ez ellenkezne magának a szocializmusnak a szellemével, a kollektivizmusnak azokkal a nagv eszméivel, amelyek vezérlik országaink kommunista és munkáspártjait.” , Ezeknek az eszméknek — folytatta Koszigin — „teljes egészében megfelel az ipari vállalatok együttes építésére és a termelés sokoldalú szakosításának ' és kooperációjának fejlesztésére vonatkozó sokoldalú integrációs intézkedések összehangolt terve, amelyet ez az ülésszak fogadott ei. Ennek a tervnek az összeállítása — új jelenség együttműködésünkben, kezdete annak a nagy és rendkívül fontos munkának, amely erőfeszítéseink és erőforrásaink egyesítését szolgálja az olyan alapproblémák megoldása érdekében, mint az energetika, a vas- és színesfémkohászat, a gépgyártás fejlesztése, a közösséghez tartozó valameny- nyi ország élelmiszerrel és egyéb mezőgazdasági termékekkel való ellátása”. Mint a szovjet küldöttség vezetője kijelentette, ,.e tervek semmilyen vonatkozásban nem .ellenkeznek a KGST-hez tartozó egyetlen tagállam nép- gazdaságíejlesztésd terveivel sem. Éppen ellenkezőleg, sokoldalú integrációs intézkedési tervek megvalósítása még biztonságosabbá teszi minden egyes ország gazdaságának fejlődését”. „Azok a sikerek, amelyeket szervezetünk a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésében ért el, a kommunista és munkáspártok bölcs marxista— leninista politikának, összefogásuknak és akcióegységüknek köszönhetőek. Ez teszii lehetővé a szocialista és kommunista építés óriási feladatainak megoldását.” Gazdasági együttműködésünknek — hangsúlyozta Koszigin — „szilárd alapja országaink párt- és állami vezetőinek egymás iránt érzett mély bizalma, a közösen kidolgozott irányvonal helyességébe vetett meggyőződése, országaink népeinek barátsága”. Egységünk „nemcsak a növekedés elkerülhetetlen nehéz, ségeinek leküzdését teszi lehetővé számunkra, hanem azt is, hogy leküzdjük azoknak a válságoknak és egyéb megrázkódtatásoknak a negatív hatását, amelyeken a kapitalista világ gazdasága megy át. Ezek a megrázkódtatások olyan mértéket öltöttek, és olyan mértékben kiéleződtek, amire hosszú évtizedek óta nem volt példa”. „Az előttünk álló időszak bonyolultsága ellenére országaink sikeresen befejezik az iparban, a mezőgazdaságban és a gazdaság más ágazataiban a jelenlegi ötéves tervet. Legnagyobb megelégedésre szolgáló sikereink között tarthatjuk számon, hogy emelkedik országaink dolgozóinak anyagi és kulturális színvonala” — mondotta Alekszej Koszigin. Genf Soronkíviili határozat a munka meggyorsítására Üléseket tartanak ma is A koordinációs bizottság pénteki ülésén a munka meggyorsítására . hozott határozatot az európai biztonsági és együttműködési értekezlet genfi szakaszának mielőbbi befejezése érdekében. A so- ronkívüli tanácskozáson Andreám nagykövet, a francia küldöttség vezetője elnökölt. A háromórás ülésen mintegy harmincán szólaltak feL Egyes felszólalók hangoztatták, hogy a harmadik szakasz időpontjának kitűzéséről ezúttal ne folytassanak érdemi vitát, csupán a munka meggyorsításáról tárgyaljanak. Ezek a vélemények elutasításra találtak. Kovaljov külügyminiszterhelyettes, a szovjet küldött-' ség vezetője felszólalásában rámutatott: Genfben megvan a lehetősége annak, hogy minél előbb megoldják a még függőben levő problémákat. Hangoztatta: a delegációknak a kontinens békéjének és biztonságának érdekében be kell szüntetniük mindazokat a politikai manővereket, amelyek az utóbbi napokban kisebb jelentőségű kérdések ürügyén az időhúzást szolgálják. [ Matusek Tivadar nagykövet, a magyar delegáció vezetője nyomatékkai utalt arra: elérkezett a genfi szakasz befejezésének ideje. Sürget az idő, a konferenciának választ kell adnia a finn kormánynak, amely készen áll, hogy megkezdje a zárószakasszal kapCSAK RÖVIDEN... HAT HÓNAPPAL ezelőtt vezérelték föld körüli pályára a Szaljut—t tudományos űrállomást. Pénteken moszkvai idő szerint 12 óráig (magyar idő szerint 10 óráig) az űrállomás 2890 fordulatot tett meg a Föld körül, ebből 511-et a második személyzettel a fedélzetén. PÉNTEKEN DÉLBEN véget ért a CGT 39. kongresszusa. A kongresszus jóváhagyta a legnagyobb francia szakszervezeti szövetség akcióprogramját és ismét Georges Sé- guy-t választotta meg a CGT főtitkárává. AZ . OLASZORSZÁGBAN tartózkodó Todor Zsivkovot, a Bolgár Államtanács elnökét pénteken a Vatikánban fogadta VI. Pál pápa. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK bejelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy Dél- Kordával egyetértésben, január elsejétől kész feloszlatni a Dél-Koreában működő ENSZ-parancsnokságot, de helyette azonnal megalakul a kétoldalú amerikai—dél-ko-» reai parancsnokság. PÉNTEKEN SEM hallgattak el a fegyverek Bejrútban, városszerte folytatódtak az ösz- szecsapások a szélsőjobboldali falanglsták és a baloldali csoportok között. csolatos előkészítő munkát. Emlékeztetett arra, hogy a csütörtöki ülésen szinte egyöntetű álláspont alakult ki, hogy július hónap alkalmas a harmadik szakasz megtartására, csak a még függőben levő kérdéseket kell felelősség- teljesen, minél előbb rendezni. Erre minden lehetőség adva van, a munkaszervekben lehetséges a további gyorsítás, de szükség van a „politikai játékok” kiiktatására, amelyek fékezőleg hatnak a konferencia munkájára, és csak arra jók, hogy zavarják a légkört. Erélyesen fellépett minden olyan kísérlet ellen, amely nem a kompromisz- szumhoz vezető utat keresi. A koordiúációs bizottság pénteki ülésén Dánia küldöttségének vezetője azt javasolta, hogy a koordinációs bizottság a július 4-ét követő időszakra is készíttessen munkatervet. Ezt nem fogadták el, ami annak a bizonyítéka, hogy a delegációk zöme őszintén törekszik a genfi szakasz befejézésére. A dán indítvány kizárólag az értekezlet menetének megtorpedózására szolgált. A koordinációs bizottság végül úgy döntött, hogy a július 4-ig előre meghatározott ütemtervet bővíti. Elrendelte, hogy szombaton is üléseket kell tartani a munkabizottságoknak : az egyébként „ülésmentes” napra nyolc tanácskozást iktatott be és lehetőséget nyújtott arra, hogy egyes munkaszervek önkéntes alapon esetleg vasárnap is tartsanak eszmecseréket. Arról is döntött a bizottság, hogy hétfőn újabb rendkívüli ülést tart, s folytatja a vitát a genfi zárás mielőbbi befejezéséről és a harmadik szakasz megrendezésével összefüggésben felmerülő kérdések megtárgyalására. Heves viták folytak pénteken a kultúra, a nevelésügy, a tájékoztatás és az emberi kapcsolatokkal foglalkozó 3-os számú bizottság ülésén is. Ennek a bizottságnak a hét elején megtartott ülésén az a közös vélemény alakult ki, hogy a „hármas kosárhoz” tartozó témákban megvitatott és egyeztetett szövegeket hivatalos elfogadás végett a hét végéig az egyes albizottságok elé kell juttatni. A pénteki hozzászólásokból azonban az índia Äz Ällahabad-krszis A. B. Badz&tf, az imflial kormány mrUeít működű tájékoztatási hivatal vezetője pénteken UJ-Delhiben külföldi újságírók előtt kijelentette, hogy az egész országra kiterjedő rendkívüli állapot bevezetését követően a helyzet nyugodt. Közölte, hogy a törvényes rend fenntartása érdekében a hatóságok 676 személyt előzetes letartóztatásba helyeztek. A nem kommunista ellenzéki pártok Bihar szövetségi államban politikai sztrájkot akartak szervezni, ez a kísérlet azonban kudarcba fulladt. Néhány más államban — így Keralában, Gujaratban, Maharasthráhan — előfordultak elszigetelt huligán cselekmények és kormányellenes tüntetésre irányuló kísérletek. szer-ellátás a csalás és korrupció melegágyává vált. A második csapás, ami Indiát érte, az olajárak emelkedése. India gyakorlatilag nem termel olajat, földrésznyi nagysága és az iparosítási folyamat előrehaladása ugyanakkor nagyszabású importra kényszeríti. Ezért a korábbinál lényegesen magasabb árat kell fizetnie, ami katasztrofálisan súlyosbítja az ország pénzügyi helyzetét. Indiában, a világ második legnagyobb lélekszámú országában mesterségesen csiholt politikai válság robbant ki, amelynek középpontjában Indira Gandhi miniszterelnök személye álL Formailag a krízist az váltotta ki, hogy Allahabad városában a körzeti bíróság a miniszterelnököt „bűnösnek találta”, meri aZ 1971-es választások során, állítólag törvénytelenül, állami segítséget használt fel választási kampányának megszervezéséhez. A bíróság ítélete erre hivatkozva megfosztotta Indira Gandhit képviselői mandátumától és ennek távolabbi következményeként miniszterelnöki posztjától. A miniszterelnök fellebbezett a legfelsőbb bírósághoz, s a fellebbezés részeként igényt tartott arra, hogy az eljárás befejezéséig hivatalában maradjon. maszkodva elsöprő győzelmet aratott. A választáson Gandhi asszony egy Radzs Narain nevű jelentéktelen jobboldali „szocialista párti” demagógot ütött el a mandátumtól, s a pert négy esztendővel ezelőtt a megvert rivális indította a miniszterelnök ellen. Allahabadban — amely egyébként Indira Gandhi szülővárosa — a bíróság négyéves munkával két szabálytalanságot tudott kibányászni. Az egyik az, hogy a helyi kormányzat emelvényt építtetett és a nagygyűlések idejére villanyáramot bocsátott a miniszterelnök rendelkezésére, hogy a megafanokat működtetni tudják. A másik az, hogy Indira Gandhi választási kampányának vezetője lemondott ugyan korábbi személyi titkári állásáról és már fizetést sem kapott —, a kampány kezdetekor azonban még nem törölték az állami hivatalnokok listájáról. Az igazi okokat nem a négyéves per most meghozott elsőfokú ítéletében, nem az allahabadi bíróságon kell keresni. A lényeget abban lehetne összefoglalni, hogy Indira Gandhi annak idején a Kongresszus Párt legkonzervatívabb és nagy személyi hatalommal rendelkező politikusainak szövetségét, az úgynevezett „Szindikátust” kiszorította a párt hatalmi pozícióiból. 1976 tavaszán Indiában parlamenti választások lesznek, és Indira Gandhi politikai ellenfelei elérkezettnek látják az időt arra, hogy vi&z- sza üssenek! Az időpont valóban nem kedvezőtlen számukra, miután számos rendkívül bonyolult tényező következtében India sok szempontból hullámvölgyben van. Indira Gandhi számos reformot hajtott végre. Kiterjesztette az állami szektor hatáskörét, megfosztotta kiváltságaiktól a maharadzsákat. Tőkés viszonyok között szükségszerűen korlátozott hatásfokú öntözésii és földreformterveket készített. Pozíciója külpolitikailag is rendkivül megerősödött. Az utóbbi néhány évben azonban igen gyenge termés volt, és a lakosság robbanás- szerű növekedési ütemét alig sikerült lelassítani. Ez India több vidékén éhínséghez vezetett, az ország egésze számára pedig rendkívül kiélezte a gabonaproblémát. E helyzet következménye volt, hogy nem sikerült államosítani a gabonakereskedelmet, s az élelmiMindez (más gondokkal pá^ rosulva) azt eredményezte, hogy az utóbbi években Indiában még csökkent is az átlagos életszínvonal, és a „szegénység elleni harc”, amit a miniszterelnök meghirdetett, mindmáig eredménytelen maradt. Politikai nyelvre fordítva ez azt jelentette, hogy a néhány évvel ezelőtt még ellenfelei által is sebezhetetlennek tartott miniszterelnök támadhatóvá vált. Az allahabadi ítélet csak az „első nyíllövés” volt egy elkeseredett politikai küzdelemben. Az adott helyzetben India, sőt Dél-Ázsia és az egész harmadik világ nyugalmát és egyensúlyát veszélyeztetné, ha az Indira Gandhi ellen indított politikai hajsza eredménnyel járna. Lássuk előbb az ügy részleteit. Az 1971-es választásokon Indira Gandhi a Kongresszus Párt centrumára és mérsékelt balszárnyára táCsütörtökön Fakhruddin Ali Ahmed; az Indiai Köztársaság elnöke rendkívüli állapotot rendelt el az egész ország'területére. Indira Gandhi miniszterelnök rádióbeszédében hangsúlyozta, hogy összeesküvést szerveztek a nép demokratikus vívmányai ellen. —i —e. derült ki, hogy ilyen lépések az elmúlt napokban nem történtek. Ezért a szovjet delegáció indítványozta: a bizottság fogadjon el olyan „menetrendet”, amely előírná az albizottságoknak, hogy a szóban forgó szövegeket juttassák július 3-ig az illetékes szervekhez. A javaslat azt is tartalmazta, hogy a bizottság július 3-án rendkívüli ülésen vizsgálja meg a kitűzött „menetrend” végrehajtását, illetve a szövegekkel összefüggő esetleges tartalmi problémákat. Ebben a vitában felszólalt Zágor György nagykövet, s a magyar delegáció részéről támogatta a szovjet határozati javaslatot, hangoztatva, hogy annak indítéka és tartalma a felszólalók többségénél megértésre talált. A PORTUGÁL fegyveres erők mozgalmának legfelsőbb I forradalmi tanácsa pénteken délután összeült a lisszaboni Belém-palotában, hogy megvitassa a múlt héten nyilvánosságra hozott politikai akcióprogram gyakorlati megvalósításának kérdéseit. MAKARIOSZ érsek, ciprusi köztársasági elnök csütörtökön este Nicosiába visszaérkezve kijelentette, hogy teljes mértékben elégedett az arab országokban tett tíznapos kőrútjával. A NÉPI EGYSÉG kormány idején államosított vállalatok közül a chilei fasiszta katonai junta további tíz nagyobb es közepes üzemet adott visz- sza régi tulajdonosainak. 1975. JÚNIUS 28., SZOMBAT RÓMA Megkezdődtek Grcmiko és Rumor tárgyalásai Az európai biztonság és a szovjet—olasz kétoldalú .kapcsolatok állnak Gromiko szovjet külügyminiszter római megbeszéléseinek középpontjában. A tárgyalások pénteken reggel kezdődtek meg Rumor olasz külügyminiszterrél, majd a miniszterelnökségen folytatódtak, ahol Gromiiko Moro kormányfővel találkozott. Délután bekapcsolódtak a megbeszélésekbe a két ország tárgyalóküldöttségei is. Szombaton G romi kát fogadta Leone köztársasági elnök. A szovjet külügyminiszter látogatása részét képezi azoknak a rendszeres megbeszéléseknek, amelyeket 1972-ben a kormányfői találkozó alkalmával Moszkvában aláírt egyezmény intézményesített a két fél között. Ennek értelmében a felek véleményt cserélnek minden időszerű nemzetközi kérdésről és megtárgyalják a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó problémákat. Az időszerű nemzetközi kérdéseit között jelenleg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet gyors befejezése az, ami előtérben áll. Az olasz kormány már több ízben kifejezésre juttatta, hogy egyetért a tanácskozás mielőbbi befejezésével, de konkrét időpontot mindeddig nem nevezett meg. Szóba került továbbá Gromiko megbeszélésein a közel- keleti konfliktus békés rendezésének, a földközi-tengeri medence helyzetének, ügye, ami Olaszországot a legközelebbről érinti. Végül szó esett a szovjet— olasz megbeszéléseken a két ország kapcsolatainak helyzetéről, ezen belül is elsősorban a gazdasági kapcsolatokról. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa Az SZKP KB üdvözlő távirata ? softer :*;**<: *w Chicago: az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa. A kép a kongresszus sajtótájékoztatóján készült. Jobbról bajra: Angela Davis, Gus Hall, a párt íötitkára és Henry Winston. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa plenáris üléseken folytatta a vitát a Gus Hall főtitkár által előterjesztett politikai beszámoló felett. A kongresszus különböző bizottságaiban k pártmunka irányelveit dolgozzák ki, és a határozatok ' megszerkesztését végzik. A felszólalók rámutattak, hogy tovább kell fokozni a harcot a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak, a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló egységéért. A küldöttek egyhangúlag elfogadták azt a határozati javaslatot, amely kimondja: az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXI. kongresz- szusa támogatja a politikai beszámolónak azt a javaslatát, hogy hívják össze a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását. Ez a tanácskozás nagy mértékben hozzájárulna a munkás- osztály nemzetközi szolidaritásának megszilárdításához és visszafordíthatatlan jelleget adna az enyhülési politikának. Véleményünk szerint — hangsúlyozza a határozat — a legrövidebb időn belül meg kell rendezni ezt az értekezletet. A moszkvai Pravda pénteki számában közölte az SZKP Központi Bizottságának az Egyesült Államok Kommunista Pártja XXI. kongresszusának résztvevőihez intézett üdvözlő táviratát. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának az amerikai munkásosztály, az összes dolgozók' érdekeiért, a társadalmi igazságosságért és a faj üldözés ellen vívott következetes harca elismerést keltett és tiszteletet ébresztett az amerikai közvéleményben — hangoztatja a távirat. A szovjet emberek nagyra értékelik az Egyesült Államok Kommunista Pártjának és az ország haladó erőinek a nemzetközi enyhüléshez, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, a békés egymás mellett élés elvein alapuló kapcsolatok fejlesztéséhez való hozzájárulását, ami mindkét ország népeinek érdekeit és a világbéke megőrzését szolgálja — mutat rá a távirat. Az SZKP KB üdvözlete hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja következetesen síkra száll á nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak, a marxizmus—leni- nizmusnak, a proletár internacionalizmus alapján álló egységéért, töretlen, elvi harcot folytat azokkal, akik megkísérlik, hogy megbontsák és gyengítsék korunk nagy mozgalmát.
