Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
1975. JÜNIUS 26., CSÜTÖRTÖK kMÍAiw Hatékony ismeretterjesztés Az elmúlt hónapok során dr. Jeney Jenő, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkárhelyettese személyesen ismerkedett meg a megye 11 járási és városi TIT-szervezetével. Tapasztalatairól tegnap a TIT megyei elnökségi üléséh számolt be. A tanácskozáson részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője is. A TIT főtitkárhelyettese elismeréssel szólt az ismeret- terjesztés megyei eredményeiről, külön kiemelte a munkások körében végzett ismeretterjesztés hatékonyságát fj egyetemi tanárok Gödöllőn ■ A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter új egyetemi tanárokat, docenseket, valamint főiskolai tanárokat nevezett ki. A kinevezéseket Ván- csa Jenő miniszterhelyettes adta át ünnepélyes keretek között a MÉM-ben. Egyetemi tanári kinevezést nyolcán kaptak, közöttük dr. Beer György és dr. Petróczy István a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Kineveztek ezenkívül tizenhat docenst és öt főiskolai tanárt. A magyar békemozgalom kitüntető jelvényét adományozta 20 szakszervezeti tisztségviselőnek az Országos Béketanács. A kitüntetéseket tegnap Kiss Károly, az Országos Béketanács alelnöke adta át. Békegyűlés és kitüntetésátadási ünnepség színhelye volt szerdán Pest megyében Szigetesé p is. A községi pártszókház- ban rendezett békegyűlésen megjelent a Lenin Termelőszövetkezet tagsága. Dávid, Gáspárnak, a szövetkezet párttit- káránaik megnyitója után dr. Verdes Margit orvos, a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottságának alelnöke mondott beszédet. Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára nyújtotta át az Országos Béketanács emlékplakettjét, amelyet Németh Lukács, a tsz elnöke vett át a tagság nevében. Pest megyében a Lenin Tsz a második olyan közös gazdaság — a szentendrei Mathiász Tsz után —, amely a kitüntető plakett birtokába jutott, kiemelkedő béke- és barátsági tevékenységéért. Szigetcsépen évekre visszanyúló hagyománya van a magyar—szovjet barátságnak, szinte nincs a kis községben és Németh Lukács átveszi Kovács AntalnénVl az Országos Béketanács plakettjét. Gárdos Katalin felvétele a szövetkezetben olyan esemény, amelyre ne hívnának meg szovjet vendégeket. A tegnapi ünnepségen is részt vett a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik egységének képviselője, Ny. A. Konstanti- novics, aki őszintén gratulált az elismeréshez. A Lenin Tsz MSZBT-tag- csoportja immáron harmadik éve szervezi a szovjet—magyar baráti programokat. A legközelebbi tervekben szerepel a Szovjet Tudomány és Kultúra Házával a rendszeres kapcsolat kiépítése. Megszervezték - a lakosság megértéssel fogadta Heti 44 óra a pult mögött — Tudja, mit mondanak nekem kinn a boltokban a régi dolgozók? Nem tudok annyi pénzt adni, amivel a szabad szombatot megválthatom — összegezi véleményét Kalmár István, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. De ugyanígy sorolhatnánk ez áruházigazgatók, az ÁFÉSZ- elnökök és a nagyvendéglők vezetőinek a nevét vagy áz egy-két személyes kisboltok dolgozóinak a véleményét. Tavaly július 1-én, a belkereskedelmi és a munkaügyi minisztérium együttes rendeleté alapján, az üzletek-ven- déglátóhelyek dolgozói számára vidéken is 44 órában szabták meg a heti munkaidőt. A rendelet életbe lépte előtt, a határozat végrehajtásához szükséges feltételek kidolgozására, rendkívül nagy munkát végzett a megalakult megyei koordinációs bizottság. Némi tapasztalatra már támaszkodhattak, miután a fővárosban már korábban bevezették a rövidített munkahetet. A vállalatok a koordinációs bizottsággal egyidejűleg — és annak segítségével — a rendeletben megadott szempontok szerint felkészülési tervet készítettek. Ezek alapján a dolgozók — beleértve a vállalati központi kereskedelmi és vendéglátóipari alkalmazottakat is — kilencven százaléka jutott volna ténylegesen több szabad időhöz — míg a fennmaradó tíz százaléknál átmenetileg túlórával kívánták a többletmunkaidőt megváltani. A valóság másképpen alakult A gyakorlati végrehajtás azonban — annak ellenére, hogy a felkészülési tervben rögzített elképzelések célszerűeknek látszottak — sok esetben az előre nem látható problémák miatt másképpen alakult. Az okokról Lányi Pállal, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjével beszélgettünk. A vállalatok sok lelkesedéssel az optimális követelményekkel számoltak — mondotta. — A szabadságolások, betegségek, a gyermekápolás címén igénybe vett napok- hetek és a múlhatatlanul bekövetkező kilépések miatt kénytelenek voltak a dolgozóknak a tervtől eltérően szabad idő helyett túlórát fizetni. Míg a felkészülési terv szerint az első félévben megközelítőleg 3 millió forint túlóra kifizetésével számoltak, a valóságban a harmadik negyedévben ez az összeg már 70 százalékkal meghaladta a tervezettet. A múlt év végén a munkaidő-csökkentés végrehajtása során felmerült problémák, a nem egyszerre és teljes körűen bevezetett rövidített munkaidő, a szabad idő túlórában történt megváltása és nem utolsósorban a korszerűtlen munkakörülmények a kereskedelmi alkalmazottak között rossz hangulatot váltott ki. Elsősorban a nők voltak elégedetlenek, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a kereskedelemben-ven- déglátásban 75—80 százalékban nők dolgoznak s ugyanilyen arányú közöttük is a családanya. Mindezek miatt aggasztóan sokan kiléptek, az iparban igyekeztek elhelyezkedni. Hozzájárult a minisztérium A vállalatok és szövetkezetek vezetői tömegesen kérték a nyitva tartási idő szűkítését. A helyszíni ellenőrzések és a helyi tanácsokkal történt megbeszélések nyomán ekkor 60 boltnak engedélyezték, hogy rövidebb ideig árusítsanak, azokon a helyeken, ahol a lakosság ellátása ezt nem sínylette meg. Az is előfordult, hogy néhány vállalat és szövetkezet engedély nélkül megrövidítette néhány boltja nyitva tarfoci irlpipf1 Ahol nem állt fenn kényszerítő szükség, az eredeti állapotot visszaállíttatták. A KPVDSZ Pest megyei Bizottsága több ízben tárgyalta a munkaidő-csökkentés végrehajtásának tapasztalatait. Lippai József, a megyei bizottság titkára elmondotta. — A bejelentések, a helyszínen történt tájékozódás nyomán ismételten felhívtuk a figyelmet a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek a javítására, különös tekintettel a dolgozó családanyákra. A túlórákra kifizetett, a számítottnál jóval magasabb összeg nagy megterhelést rótt a vállalatokra, s ha központi segítséget nem kapnak, a személyi jövedelmekre is kedvezőtlenül hatott volna. Ennek ellensúlyozására tavaly és még az idén is, az év első felében a Belkereskedelmi Minisztérium jelentős hozzájárulást adott. sürgős gyakorlati intézkedések nyomán 1975 februárjára már 10 százalék alá csökkent a tényleges szabad idő helyett túlórában dolgozók aránya. (Elsősorban az egy-két személyes kis üzletekben nehéz kielégítő megoldást találni). Ismét csak a Belkeres kedelmi Minisztérium intézkedése jelentette a segítséget. Februárban lehetővé tették, hogy a nyitva tartási időt a lakosság keresletéhez, a helyi vásárlási szokásokhoz igazítsák. Most már jó úton A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a KPVDSZ megyei bizottsága ezután boltcsoportonként meghatározták a nyitva tartási idők módosítását. Csak ott kerülhet erre sor — hangsúlyozták — ahol a bolti dolgozók szabad idejét kizárólag túlórában tudnák megváltani. Miután a nyitva tartási idő módosítása a helyi tanácsok hatáskörébe került, a továbbiakban ők ugyanúgy felelősek a lakosság ellátó----rt, mi nt a vállalatok és szövetkezetek a munka- és üzem- szervezési tevékenység javításáért, az élő munkát megtakarító gépesítésért és korszerűsítésért. A végrehajtás három ütemben történik és várhatóan még ez év végéig megszűnik a munkaidő-csökkentésből eredő túlórafizetés. A kereskedelmi vállalatok és a helyi tanácsok közösen beszélték meg, hol szükséges múlhatatlanul a munkaidő-szűkítés, megbeszélték a formáját is. A számtalan variációt nehéz lenne felsorolni; általában kéthetenként a szabad hétfőt vezették be. Eddig bejelentés, vagy panasz a lakosságtól nem érkezett, megértéssel fogadták az intézkedést. K. M. MÉM-mérleg Pest megyéből Zöldségprognózis, szőlő jövendő, lehetőség a juhászaiban Reálisnak Ítélte a minisztérium javaslatait a megyei tanács végrehajtó bizottsága Mint fejlődött Pest megye mezőgazdasága, élelmiszeripara és fagazdasága, hogyan jutnak érvényre a népgazdaság érdekei termelőszövetkezeteinkben, s milyen szerep jut mindebben a megyei tanács illetékes osztályának, a járási hivataloknak? E kérdésre kerestek választ a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei, s a vizsgálat eredményét félszáz oldalas vaskos jelentésben tárták a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülése elé, amelyen megjelent dr. Soós Gábor, a MÉM államtitkára. Mint az előterjesztésből kitűnik, a legutóbbi átfogó minisztériumi vizsgálat óta négy esztendő telt el, akkor — 1971 májusában — a negyedik ötéves terv szabta teendőkről esett a legtöbb szó. A jelenlegi mérlegelés tehát már-már arra is választ ad — mint ezt dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke megnyitójában hangsúlyozta —, hogy milyen sikerrel birkóztak meg e tervciklus nem csekély feladataival gazdaságaink. Rendszerek és fölkészültség Elismeréssel szóltak az illetékesek arról az erőfeszítésről, amit a tavalyi őszön a kenyérgabona vetési előirányzat túlteljesítése érdekében tettek a megye vezetői: hat százalékkal nőtt a vetésterület, s így Pest megye országosan a legnagyobb arányban vette ki részét más országrészek természet okozta kárai ellensúlyozásából. A termelésszervező munka hatékonyságát jelzi, hogy a megyei operatív bizottság 35 ezer főnyi társadalmi segélycsapatot — munkásokat, diákokat, katonákat — mozgósított. Pest megye talajadottságai az országos átlagnál kedvezőtlenebbek, ami a hozamokban megmutatkozik, búzából például 36,2 mázsa volt a megyei átlag, míg az országos 37,5 mázsa hektáronként, kevesebb termett őszi árpából, kukoricából, burgonyából, cukorrépából, lucernából. Ami mégis biztató: a legfontosabb szántóföldi növények termésátlaga meghaladja a korábbi' szintet. Ehhez hozzájárult, hogy a megyénkben tavaly a kukorica vetésterületén 23, a cukorrépaterület 34, a burgonyaföldek 12 ' százalékán iparszerű technológiával, rendszerben termeltek. Persze az örömbe némi üröm is cseppent, ezt tartalmazza az írásos beszámoló, s erről szólt a vb-ülésen Vimola Károly, a Dél-Pest megyei Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetségének titkára. Nem egy gazdaság úgy vélte, minden gondja megoldódik, ha belép valamely termelési rendszerbe, drága pénzen nagy teljesítményű gépsorokat vásárol, holott még a hagyományos termelési módszerek lehetőségeit sem használták ki maximálisan. Az ország „gyökere" A megyében a kertészetnek nagy hagyományai vannak, s noha a korábbi esztendőkben a zöldségtermelő terület sajnálatosan apadt is, — állapítja meg a vizsgálat —, a Automata hegesztőgép Ikladon az Ipari Műszergyárban új lemezcsomag-hegesz- tő automatát állítottak üzembe. A francia Messer típusú gép működésével négyszeresére nőtt a munkafolyamat termelékenysége. Nagy Iván felvétele zöldségnövények termésátlaga, a szántóföldi növényekkel ellentétben, meghaladja az országos átlagot. A fejlődés lehetőségeit szintén a tsz-szövetségi titkár foglalta össze, egyebek közt azt fejtegetvén, hogy nem elegendő, ha a gazdaságok a központi kívánalmak szerint növelik a ve- temények területét, a piaci igények ismeretében kell megszervezni a termelést! S még valami: ott kell a zöldséget megtermelni, ahol arra a legjobb termőhelyi adottság kínálkozik, nem kell mindennel mindenütt foglalkozni, hiszen például a most kibontakozó üllői gyökérzöldség-ter- mesztési rendszer akár az egész ország sárgarépa- és gyökérszükségletét képes lesz — gazdaságosan! — megtermelni. A megye zöldségtermésének több mint 41 százalékát a kisgazdaságok állítják elő, így a termelés és fölvásárlás szervezésében igen nagy szerep jut a fogyasztási szövetkezeteknek, s a megyei MÉK Vállalatnak is. Örvendetes — amint arról Lakatos Tibor megyei tanácselnök-helyettes említést tett —, hogy várakozáson felül nőtt a primőrök termőterülete, a tervekben szereplő 50 ezer négyzetméter fóliával borított veteményes helyett több mint százezer négyzet- méternyire kerekedett a termőterület. Egyébként Pest megyében olcsóbb árut kínálnak a piacok, mint az ország sok más vidékén, a zöldségek átlagára 3 és fél százalékkal volt mérsékeltebb az országos átlagnál. Többet ér a gyep A minisztérium értékelésében szó esik a szőlő-gyümölcs jövendőről is. Van mit tenni ez ügyben, hiszen sző- leink termésátlaga messze elmarad az országostól, ültetvényeinknek több mint a fele kiöregedett, gyenge termőképességű. Az utóbbi négy évben 2100 hektárral fogyatkozott a szőlőterület — jelenleg 26 120 hektár — s ez idő alatt mindössze 48 hektár új szőlőt telepítettek. A helyzet megváltoztatására a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály kidolgozta a fejlesztés tervét; tavaly .év végéig — jórészt az időközben megjelent új támogatási rendszer hatására — 923 hektár szőlő telepítésére és 1649 hektár korszerűsítésére nyújtottak be pályázatot a közös gazdaságok. Fölívelés várható a gyümölcs- termesztésben is: 1975-ig 515 hektár gyümölcsös telepítését tervezik a termelőszövetkezetek. Értékelték a minisztérium illetékesei a rét- és legelőgazdálkodás helyzetét — kimondva, hogy a 67 ezer 973 hektáros gyepterület fűhozama vajmi kevés, s az eredményesebb szarvasmarha-tenyésztés érdekében éppen időszerű lenne szakszerű ápolással, műtrágyázással a jelenleginél lényegesen több takarmányt termeszteni. Jószágstatisztika S ha már az állattenyésztésnél tartumc, jegyezzük ide: a tenyésztési és termeléspolitikai irányelvek — a megyei tanács végrenajtó bizottsága által célul tűzött program szerint — jól érvényesültek a gyakorlat- oan. A szarvasmarha-allomány 1971-től az elmúlt év végéig 93 ezerről 99 908-ra emelkedett, sajnos a háztájiban és egyéni gazdaságoknál tartott jószág- állomány csökkent. (Közbeve- töleg jegyezzük meg, hogy néhány napja lapunkban részletesen foglalkoztunk a szarvasmarha-tenyésztéssel, s azt kényszerültünk megállapítani, hogy a fejlődés üteme némiképp mérséklődött az idén, legalábbis egyelőre!) A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok több mint 41 ezer tehenet tartanak, az állatok felét szakosított telepeken. A megye sertésállománya az elmúlt év végén meghaladta a 455 ezer darabot* két év alatt 110 ezerrel gyarapodott. A kocaállomány azonban egy esztendő alatt 17,3 százalékkal visszaesett, az elmaradás teljes egészében a háztáji és egyéni gazdaságok tenyészállat-állo- máijyának megfogyatkozásából adódik, ami országos jelenség. (Az egyensúly a központi Intézkedések, a kedvezményes kocaakció eredményeképpen hamarosan helyreáll.) Az utóbbi években 11 termelőszövetkezeti és 5. állami gazdasági szakosított sertéstelep épült a megyében. A megye nagyüzemi juhállománya — két esztendeje hozott minisztertanácsi határozatának ösztönzésére — valamelyest emelkedett az anyaállomány, azonban még mindig csökken — jelenleg körülbelül 51 és fél ezer —, nyolc nagyüzemi gazdaság számolta fel tenyészetét. Holott, mint dr. Soós Gábor kifejtette: a gyenge termőhelyi adottságú területeken — amelyek a megyében bőven akadnak — lenne igazán kifizetődő, persze kellő szakmai hozzáértést föltételezve, a juhászat. Egyenletesen fejlődik a baromfitenyésztés, tavaly 29 tsz és két állami gazdaság foglalkozott baromfihús-termeléssel. Az ágazat fejlődésének ütemét a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet feldolgozó üzeme diktálja: kiszolgálása — a te- nyészanyag beszerzésétől a törzsállomány tartásán át a keltetésig, a vágóbaromfi felhizlalásáig — szoros integrációval lényegében termelési rendszer keretében történik. Segítő javaslatok A minisztérium különböző főosztályai elbírálták a növényvédelem, az állategészségügy helyzetét, mérlegelték a beruházások indokoltságát és hatékonyságát, a megyei tanács és a tsz-szövetségek kapcsolatát, foglalkoztak az élelmiszeripari vállalatok felügyeletének kérdéseivel, a termékforgalmazással, a szakmunkásképzés és -oktatás kérdésével, s mérlegre tették a megyei erdő- és vadgazdálkodást, kitérve a természet- és környezetvédelem ügyére is, állást foglaltak továbbá törvényességi-felügyeleti, igazgatási kérdésekben. A napirendi pont befejezéseként dr. Mondok Pál a végrehajtó bizottság nevében megköszönte a tárca reális és alapos vizsgálatát, a segítő javaslatokat, az útmutatást. A vb az előterjesztést elfogadta. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezután megtárgyalta a gyermek- és ifjúságvédelem megyei helyzetét, majd költségvetési és személyi ügyekben hozott döntést. A. Z. Átadták a békemozgalom emlékplakettjét a szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezetnek
